2011. december 19., hétfő

SÓVIDÉK folyóirat


Változatos tartalommal megjelent a nemrégiben új köntösbe öltözött Sóvidék Kulturális Folyóirat, amelynek főszerkesztője sorstársunk, Szolláth Hunor. Mindannyian nyugodt lélekkel látogathatjuk honlapját, e kis térség történéseiről szóló világot, akár a múltba nézve, akár jelen idők változó szeleit tekintve.   Hiszen mindegyikünknek van köze e tájhoz. Kevés az az ember, aki nem járt Szovátán, vagy nem hallott róla. Nekünk könyvtárosoknak is igazi kalauz. A folyóirat cikkei között mindig akad egy érdekes, akár személyre szóló dolgozat, novella, vers, történet stb.
A legújabb decemberi kiadás tartalmából: 
            - Búzás Antal Árpád: Egy szovátai tanító életútja. Búzás András (Visszaemlékezés)
- Ambrus Lajos: Kodáros, Mikulás (Versek)
- Zepeczaner Jenő: Magyar orvosok és természetvizsgálók társaságának erdélyi vándorgyűléseiről
- P. Buzogány Árpád: Sóvidék a középkorban (Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történetéből. Székelyudvarhely, 2005.)
- Bereczki Károly: Székelyföldi látlelet (Vofkori László: Székelyföld útikönyve I-II.Cartographia Kiadó, Budapest)


B.L. 

 

2011. december 16., péntek

Kele KönyvVár

Hazafelé tartván beléptem a Petőfi utcai Kele Könyv Várba. Az ötletes névvel névre keresztelt könyvesbolt a volt Corvina Kuckó helyére telepedett le, szárnyait próbálgatva, mint Fekete István Keléje. Természetesen, az itt létező „láthatatlan gólya” feladata egészen más, össze kell gyűjtenie és e várba hordania a vásárlói igényeknek megfelelő könyvkínálatot. Ránézve az ületre, úgy vettem észre, hogy eme igyekezet meghozta a gyümölcsét: a vásárlók szívesen keresgéltek, vásároltak, és Kelemen Kiss Rozáliának – a könyves vár tulajdonosának – kedvessége otthonossá varázsolta a benti hangulatot. Minden egyes érdeklődő felszabadultan, kötetlen beszélgetésbe fogott a keresett könyv kapcsán, amellyel néha személyes élmény is párosult.  

            E kis vár egyik sarkában a letűnt múlt megannyi könyv-, és papírkincséből kiállításszerű antikvárium fogadja a vásárlót. Üdítő látvány a mai változó világban apáink, nagyapáink értékei között búvárkodni, s netán, ha valami megtetszik, azt máris saját tulajdonba venni. A használt könyvek egy része néhány éves, de vannak évtizedes és évszázados régiséggel rendelkezők is. Személyemet legjobban egy kis ládika, a tőle nem messze lévő régi fényképek, képeslapok és pénzek ódonbarnasága varázsolta el. Ezért szívesen időztem még néhány percet közöttük.


            Nos, a könyvesbolt kis karácsonyi ajánlatból összehozott sarka sem elhanyagolható. Belépve az üzlet ajtaján, egyből rávetődik a tekintet. Imigyen meg van könnyítve a választás „ilyenkor decemberben”.

            E könyvesbolt csalogató, szilárdan áll a (fél) lábán, s nem zavaró a viszonylag kis tér sem. Családias hangulatot árasztva, inkább egy nyugtató hatást keltő terecske fellegvárát képezi.

A könyvesbolt címe: Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 20 szám.
Borbé Levente


2011. december 15., csütörtök

Könyv Pusztakamarásról

A kötet borítóját Matei László tervezte

A közelmúltban egy új kötet jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, címe: Templomra szállt a bánatmadár. A könyv a pusztakamarási magyarok életét tárja elénk, követve annak történelmét, természetesen kiemelvén a falu értelmiségi rétegét.
Ez a tanulmány és esszégyűjtemény magába foglalja Sütő András írót, a faluban nyugvóhelyet találó Kemény Zsigmond írót, Csoóri Sándor költőt, Faragó József néprajztudóst, Márkus Béla irodalomtörténészt, Szász István Tas orvos-írót is.
            Szinte hihetetlen, hogy ez a kis magyar falu szigetként ennyi értelmiséget adott népünknek. A pusztakamarási református közösség nagy embereit megemlítve szélesíti ki a palettát a kötet szerkesztője. A gyűjteményben helyet kap a szövérdi Szász család, a falu lelkipásztorai, de beszél a zsidó vértanukról is.
A hajdani pezsgő népi kultúrát a pusztakamarási születésű Sütő András és Faragó József örökítették meg az akkori lejegyzett dokumentumaikban és más írásaikban. Sajnos a mai Pusztakamarásról, mint kis művelődésközpontról, már nem mondható el, hiszen már nincs magyar tannyelvű oktatási intézménye, a falu az asszimilációnak van kitéve. Talán a beolvadást megállítaná, ha zarándokhellyé válna e még létező, magyarok által is lakott sziget.

            A kötetet az erdőszentgyörgyi Székely Ferenc könyvtáros, helytörténész és néprajzos kollégánk állította össze öt esztendő alatt. Munkája jól dokumentált és képekkel illusztrált tanulmánygyűjtemény.
Borbé Levente

2011. december 11., vasárnap

Európai nemzeti könyvtarak linkjei

Kedves kollégak!

Küldöm az európai nemzeti könyvtárak linkjeit.
Én jól mulattam összeállítása során. Rengeteg jó ötlet, érdekes megoldások, hatalmas adatbázisok!
Csak győzzétek a tallózást!
Róth András Lajos könyvtárőr
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
Székelyudvarhely
 (RMKE levelezőlistáról)
 Link:

2011. december 8., csütörtök

Találka Kovács András Ferenccel



Október nyolcadikán, éppen szerdán, valakit várván, a csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt „porondján” ünnepelt a sok gyerek, de nem árván, hanem szüleikkel járván.


Amíg meg nem látták őt, a poézislelket, ha jól tudom éppen Kovács András Ferencet, ő meg a gyerekeket, szórakoztatta a látványvarázslatos könyvesvár egyaránt fiatalt és öreget, a vendéget váró kedves kis tömeget. 

Elhelyezkedvén a költő, beindult minden beszélő, s megszületett a versbölcső. Kérdezvén a kicsinyektől kedvenceket, mondtak is ők verseket, befejezettet vagy befejezetlent, az nem számított, hiszen nem adtak elő lényegtelent. Az élmény tovább csavarodott, szó szó után lopakodott, szinte mindenki megszólalt, csilingelve hangocskáján, mint a kisharang téli karácsonyfán. Válaszoltak kicsik-nagyok estidő körül, a költő bácsinak kíváncsian és tömörül. Beszélt Peti, Marci, Ferkó, Zsófi, Ági, Erzsó és társai, röpködtek is a szavak, s azoknak csodás gyöngyfoszlányai. Jött a rím s a csodabűvészet, mert megszólalt költészet, s benne a természet.
Aztán mesélt még a barátvendég, versekről s más egyebekről, és búcsú jogán könyveket aláirkált, átadva ezzel a költészet napsugarát, s annak játéktáncba forduló fényáramát. 

Borbé Levente 
 

2011. december 6., kedd

Élő könyvtár Csíkszeredában

OLVASÓ AZ ÉLŐ KÖNYVTÁRBAN!

Fogyatékkal élő személy - kilátástalan, fegyenc – ijesztő, közhivatalnok – bürokratikus és nemtörődöm, nemzetközi önkéntes – gondtalan...!

Rajta kapod magad néha, hogy ilyen és hasonló előítéletekkel, címkézel embereket a környezetedből?
Vajon tényleg olyanok, ahogyan jellemezzük őket?

Meghívunk, hogy személyesen tőlük tudd meg, hogyan élnek, éreznek, gondolkodnak és ezáltal legyőzhesd előítéleteidet!

Több, mint 20 könyv várja, hogy gyere és olvasd, beszélgess velük és megismerd őket.
A csíkszeredai Élő Könyvtárra a VOLARE - VOLuntari Activi in România și Europa (Aktív önkéntesek Romániában és Európában) című program keretében kerül sor 2011. december 6-7. (kedd és szerda),
16-20 óra között a Palermo Kávézóban.

BELÉPÉS INGYENES !

Az Élő Könyvtár úgy működik, mint a hagyományos könyvtár – olvasóként 40 percre kölcsönözhetsz könyveket. A könyvtár érdekessége, hogy a könyvek tulajdonképpen SZEMÉLYEK, akik válaszolnak a kérdéseidre, párbeszédbe elegyednek veled.

Az Élő  Könyvtár célja az emberi méltóság,  az emberi jogok népszerűsítse,  felhívni a figyelmet a sokszínűségben rejlő értékekre és ösztönözni az emberek közötti párbeszédet.

Mikor és hol lesz az Élő Könyvtár?

 2011 December 6-7, naponta 16.00-20.00 óra között a Palermo Kávézóban (Petőfi utca 20. szám)


Az Élő Könyvtár csíkszeredai partnerei: A Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa.

VOLARE - VOLuntari Activi in Romania si EuropaAktív önkéntesek Romániában és Európában a Pro Vobis (Centru National de Resurse pentru Voluntariar) partnerségben az ART Fusion-el, és a Centrul de Voluntariat Cluj Napoca-val.
 A projektet az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben programja támogatja


--
Fazakas Gabriella
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
0266-321436
0743-518023

2011. december 5., hétfő

„Isten segedelmével udvaromat megépítettem...”




Szerdán, 2011. november harmincadikán került megrendezésre a csíkszeredai városháza dísztermében Bicsok Zoltán levéltáros és Orbán Zsolt történelemtanár munkájának gyümölcse, a Történelmi családok kastélyai Erdélyben című könyvbemutató.

Antal Attila köszöntötte a közel kétszáz érdeklődőt, akitől Burus János Botond vette át a szót. Burus János Botond, a kötet főszerkesztője, ismertette a nagy igénnyel alkotott munkát, és felhívta a figyelmet a könyvben fellelhető érdekességekre is. Ismertetése során hangsúlyt fektetett a kötet fontosságára, amely nemcsak egy kastélybemutató könyv, hanem egyben építészeti és családtörténeti monográfia.  A kötet hatvanegy nemesi család történetét ismerteti, az általuk építtetett kastélyokkal együtt. Szám szerint 133-al. A kötet több mint 1100 képet tartalmaz. A könyv főcíme „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” már sejtet valamit. A valaha hosszú időt igénybe vevő, és a közbejött nehézségek ellenére, a nemesek képesek voltak saját kastélyukat kitartó munkával felépíteni. Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt a még meglévő, akár romos kastélyokat felkeresvén helyszíni munkájukat végezvén kapták lencsevégre az épületeket. Gyűjtésük többéves munka eredménye. Munkájuk alatt igyekeztek a még meglévő dokumentumokra támaszkodni, levéltárakat, múzeumokat, nemesi családok még élő sarjait felkeresve. A kötetben a Hargita megyei levéltárban őrzött viaszpecsétek képei és nyolcvan levélrészlet is található, amelyeket a nemesi családok tagjai vetettek papírra. A kötet utolsó adatait ez év augusztusában jegyezték le a szerzők. 

Burus János Botondot Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke váltotta fel, aki beszélt a gyűjtemény rendkívüli szerepéről, vagyis egy olyan könyv került az érdeklődők kezébe, amellyel lényegesen jobban megismerheti az ember a hajdan elfelejtett kastélyokat. Bizony, sokan nem is gondolták, hogy a történelmi Erdély területén ily nagyszámban vannak még kastélyok. Igaz, a legtöbbjük nem éppen a legjobb állapotban található. Haller Béla néhány kérdést feltéve a kötet szerzőinek fény derült a háttérmunka történetére. Gondolatszinten körülbelül hét esztendeje fogalmazódott meg e könyv megírásának, anyaggyűjtésének az ötlete. Igazából minkét szerző már közel tíz esztendeje járta Erdély nemesi családjainak kastélyudvarait, először egyetemistaként, majd mint tanár-tanító, és többször visszatérvén a helyszínekre, látták a rendszerváltást követő húsz esztendő alatti mérhetetlen pusztulást, amelyet sok esetben a visszaigénylési bürokratikus harc okozott. Terepmunkájuk gyümölcse egy már letűnt világ még megmaradt, kézzelfogható leltára. E leltár nagyon jó, hogy eszközként felhasználva, örökségünk megmentésén munkálkodjanak az illetékes szervek, hogy unokáink is láthassák a mában még fellelhető kincset. Bizony, az Isten segedelméből verejtékes munkával felhúzott kastélyokat az újbarbárság csordanéptömege szempillantás alatt tönkretette, a többi részét a rákövetkezendő idők politikai alapon munkálkodó rombolása (kastélyokból termelőszövetkezeti irodákká és istállókká váltak) és az idő vasfoga „oldotta meg”. A romokban lévő kastélyok segítségért kiáltanak. 
  
A bemutatót Borsodi László magyar tanár zárta. A felolvasott hajdani jegyzőkönyvek tartalma a világháborús időkbe kalauzolt vissza. A megrázó élményt átélő emberek saját szemükkel látván a kastélyok fosztogatását jegyezték le azt a mérhetetlen pusztítást, amelyet az átvonuló katonák hada, de a helyi lakosság egy része is művelt. E rövid tényismertető lélekszorongató élménye önmagáért mesélt.
A bemutatót a szerzők fotói kísérték végig a kivetítő táblán. A rendezvényt pohárköszöntő és a szerzőpáros dedikációja zárta.

E nagy munka kivitelezésében lelkes csíkszeredai csapat munkálkodott. A könyvet a Csíkszeredában működő zsögödi Gutenberg nyomda adta ki. Köszönet, mint érdeklődő is az összes támogatónak, hogy a könyvet a nagyközönség által is elérhető áron meg lehetett vásárolni!

Tőzsér László igyekezett a könyvkiadó blogján található könyvkínálatát vonzóbbá tenni. Ezért néhány oldal erejéig fel lehet lapozni a kötetet. Ott található az ár, és megrendelés esetén az elérhetőség is.  Aki betekintést akar nyerni e nagyszerű munkába, megteheti az alábbi címen:   http://www.gutenbergkiado.ro/bicsok_orban.html
 Borbé Levente

2011. december 3., szombat

ReMek-e-hírlevél 2011/12 számából

Kiálts a szabadba! - Novellapályázat a fiatalkor/tinédzserkor örömeiről
A pályázaton Magyarországon és annak határain túl élő, magyar nyelven alkotó szerzők kizárólag magyar nyelvű novellákkal vehetnek részt. A novellák a fiatalkor/tinédzserkor örömeit és bánatait foglalják össze egy-egy történet keretében. A pályázat kiírójának szándéka szerint a pozitív hangvételű alkotások segítséget nyújthatnak hasonló korosztályú olvasóknak és az őket nevelő szülőknek egyaránt.
Egy alkotó maximum 3 művel pályázhat. A novellák maximális terjedelme nem haladhatja meg a 6000 karaktert szóközök nélkül. A műveket szerkeszthető formában (Word formátumban) kell a 100novels@kayrabking.com elektronikus levélcímre elküldeni. A pályaművek előtt minden esetben fel kell tüntetni a szerző nevét, korát, email-címét, illetve esetlegesen írói álnevét. Kérik, hogy a levél tárgyában szerepeljen a novellapályázatra való utalás, a csatolt fájl elnevezése pedig utaljon a szerzőre. Beérkezési határidő: 2012. június 10. (vasárnap) éjfél. Eredményhirdetés: 2012. szeptember 10. További információk: 100novels.kayrabking.com
Forrás: http://www.palyazatmenedzser.hu/2011/11/28/novellapalyazat-a-fiatalkortinedzserkor-oromeirol/?awt_l=MDFYg&awt_m=3XdaxDyHMKz4mMk

Kettős könyvbemutató Gyergyószentmiklóson
Zsigmond Győző néprajztudós, etnomikológus két újonnan megjelent könyvének bemutatására került sor 2011. november 21-én a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban. Elsőként a Nyelvi rejtvény, játék, verseny című kötetből kapott ízelítőt a közönség, délután pedig a Népi gombászat a Székelyföldön című könyvvel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/kettos-konyvbemutato-volt-a-konyvtarban

Suttogások és sikolyok a könyvtárban
A Suttogások és sikolyok a zseniális svéd rendező, Ingmar Bergman egyik legjelentősebb alkotása, a filmtörténet egyik legmegrázóbb kultuszfilmje is. Több kategóriában is Oscar-díjra jelölték, és az 1973-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a technikai nagydíjat. A svéd filmdrámát 2011. november 8-án a Filmklub keretében vetítették a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7972-suttogasok-es-sikolyok-a-konyvtarban

Négy magyarországi könyvtárat választottak a világ legszebbjei közé
Építészeti ritkaságnak számító magyarországi könyvtárakat válogattak be egy német naptárba: a zirci, a pannonhalmi, a sárospataki és a keszthelyi műemlékkönyvtárak a 2012-es kiadvány egy-egy hónapját illusztrálják. A müncheni Ackermann kiadó történetében először szerepeltet magyarországi könyvtárakat az európai könyvtárakat bemutató Welt der Bücher, azaz Könyvek világa poszternaptár-sorozatában. A képeket egy neves épületfotós, Achim Bednorz készítette; a zirci könyvtár december hónapnál található a már megjelent kalendáriumban. A legszebb egyetemi könyvtárak listája a http://eduline.hu/felsooktatas/2011/5/24/20110523_legnagyobb_egyetem_konyvtar címen tekinthető meg.
Forrás: KIT hírlevél 2011. november 2. (40. szám)
http://eduline.hu/kozoktatas/2011/10/28/Negy_magyarorszagi_konyvtarat_valasztottak__2XXCJX

Négy Hargita megyei könyvtár nyert a Márai-program keretében
Jelentős könyvcsomagot nyert négy Hargita megyei könyvtár a Márai-program keretében.
Még februárban hirdette meg a Nemzeti Kulturális Alap a Márai-program néven ismert könyvállomány-gyarapítási programját, az eredményeket pedig most hozták nyilvánosságra, eszerint 48 határon túli magyar közművelődési könyvtár is jelentős támogatásban részesült. Hargita megyéből a szentegyházi, a székelykeresztúri, a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár pályázata van a nyertes intézményekéi között.
Forrás: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/konyvcsomagot_nyertek_hargita_megyei_konyvtarak.html

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

2011. december 1., csütörtök

Decemberi évfordulók 2011

260 éve, 1751. december elsején született Johan Henrik Kellgren svéd költő és kritikus.

390 esztendeje, 1621. december harmadikán született Bohuslav Balbín cseh történetíró.

280 éve, 1731. december hatodikán született Sophie von La Roche német írónő, novellista.

210 éve, 1801. december hetedikén született Johann Nepomuk Nestroy németajkú osztrák színműíró.  

135 éve, 1876. december nyolcadikán született Hortensia-Papadat Bengescu román írónő. Legismertebb műve a Hallipa család krónikáját foglalja össze négy kötetben: Ledér szüzek (Fecioarele despletite), Kamarazene (Concert din muzică de Bach), Rejtett út (Drumul ascuns), A gyökerek (Rădăcini).

110 éve, 1901. december kilencedikén született Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

380 esztendeje, 1631. december kilencedikén hunyt el Rimay János magyar költő.

190 éve, 1821. december tizedikén született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő és író.

120 éve, 1891. december tizedikén született Nelly Sachs német író és költő.

135 éve, 1876. december tizenegyedikén született Harsányi Kálmán (Hlavács Kálmán) magyar költő, író és színikritikus.

190 éve, 1821. december tizenkettedikén született Gustave Flaubert, a francia lélektani regény kiemelkedő alakja. Híres művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája, Egy fiatalember története.

200 éve, 1811. december tizenkettedikén született Gaál József magyar író, költő és drámaíró.

420 esztendeje, 1591. december tizennegyedikén hunyt el Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz) spanyol szerzetes költő.

120 éve, 1891. december tizennegyedikén született Szentimrei Jenő erdélyi magyar költő, szerkesztő és újságíró.

90 éve, 1921. december tizenhatodikán született Aczél Tamás amerikai magyar-angol író és újságíró.

70 éve, 1941. december tizenhatodikán hunyt el Kibédi Sándor erdélyi magyar költő, drámaíró, műfordító és szerkesztő.

90 éve, 1921. december tizenhetedikén hunyt el Gabriela Zapolska lengyel írónő. Ismertebb művei: Dulszka asszony erkölcse (tragikomédia), Kísértések.

35 éve, 1976. december tizennyolcadikán hunyt el Bartalis János erdélyi magyar költő.

150 éve, 1861. december tizenkilencedikén született Italo Svevo olasz író, novellista.

20 éve, 1991. december huszadikán hunyt el Gagyi László erdélyi magyar író és publicista.

210 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Gvadányi József magyar író.

150 éve, 1861. december huszonkettedikén született Sara Jeanette Duncan kanadai-angol írónő.

90 éve, 1921. december huszonkettedikén született Dékány Kálmán magyar író.

110 éve, 1901. december huszonnegyedikén született Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev orosz-szovjet író. Legismertebb műve: Az ifjú gárda

235 éve, 1871. december huszonötödikén született Sidney Morgan ír írónő.

120 éve, 1891. december huszonhatodikán született Henry Miller német származású amerikai író.

80 éve, 1931. december huszonnyolcadikán született Gáll István magyar író.

85 éve, 1926. december huszonkilencedikén hunyt el  Rainer Maria Rilke németajkú osztrák költő.

30 éve, 1981. december harmincadikán hunyt el Miroslav Krleža, horvát író, költő, drámaíró és esszéíró.

90 éve, 1921. december harmincegyedikén hunyt el Kiss József magyar költő.

320 esztendeje, decemberben hunyt el Miron Costin román krónikaíró.


Érdemes tudni

90 éve, 1921. december harmadikán született Erőss János restaurátor és csontfaragó-művész.

120 éve, 1891. december tizenhetedikén Veress Ernő egyházi író és szerkesztő.

100 éve, 1911. december huszonharmadikán jelent meg a Csíkszeredában nyomtatott Csíki Hírlap első száma.

80 éve, 1931. december huszonhetedikén hunyt el Kultsár András közíró.

2011. november 21., hétfő

Új könyvesbolt Csíkszeredában


Nemrégiben (e hónapban) nyílt Csíkszereda új könyvesboltja.  Vajon nagy bátorság kell-e ahhoz, hogy egy könyvesbolt itt, a válság kellős közepén működjön? Azt hiszem nem, úgy tartom, mint mindenhez, nem szükségeltetik más, csak egy jól kigondolt terv, ami szerint a vásárlók szívesen térnek be szétnézni, s kiválasztani azt, amire éppen szükségük van. Mint tudjuk, a szellemi táplálék sem elmaradhatatlan, s ha kellően van tálalva, az nyert ügy.

            Gondoltam, jobb lenne szemügyre venni ezt a könyvesboltot, miután már több kellemesen érintő visszajelzést kaptam ismerőseimtől. Örömmel láttam és tapasztaltam, hogy igazuk volt az előttem betérő „hírhozó” embertársaimnak, erről a kis könyvesboltba foglalt kultúra szigetről. Már belépéskor a tágas és világos térhatás kialakításával elérték azt a vonzóerőt, amellyel a könyvek szinte megszólítják az oda betérő érdeklődőket, hiszen minden úgy van elrendezve, hogy hamar kézügybe kerül... Nem is beszélve a kanapékról, ahol az érdeklődő, azaz a leendő vásárló, ebben a kényelmes és pihentető környezetben időt szakíthat a kiválasztott könyv fellapozásához még akkor is, ha gyerekkel jön, hiszen számukra is be van rendezve egy kis kuckó. Ez a könyves bűvös sarok, ahol a gyerek eljátszódhat, igen varázslatos kis helyiség. Szem előtt van és mégis külön, természetesen a gyermekkönyvek birodalmában. Valósággal üdítő jelenség, hiszen a kezdő olvasók számára az első fontos szempont az otthonias hangulat megteremtése, így könnyen belevethetik magukat az ismeretlennek számító világba. Szívesebben lapoznak fel egy könyvet egy ilyen élmény után. Nagyon jól sikerült a fiatalabb vásárlói közönség megcélzása is.


            A gyerekkönyveken kívül változatos kínálat várja a felnőtt táborba tartozó érdeklődőket. Igencsak érdemes búvárkodni a könyvespolcok között. Persze, a magam számára is találtam köteteket.

            Egy mai könyvesbolt szerepe pedig az, hogy a mai elvárásokhoz igazodva be tudja csalogatni az embereket, de mégis megtartva annak igényességét. A Gutenberg Könyvesbolt létrehozóinak mindez sikerült. 

A Gutenberg Könyvesbolt a csíkszeredai sétálóutcában található. 
Cím: Petőfi Sándor utca 4. szám.

Az új könyvesboltról az alábbi címen olvashatnak: http://csodaceruza.hu/?p=6109

Borbé Levente 
 

2011. november 6., vasárnap

Liszt Ferenc megemlékezés - születésének 200. évfordulójára


Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2011. október 27-én, a Nagy István Művészi Líceumban megemlékezést szervezett Egyed Daniela, az iskola könyvtárosa, és Szabó András, zenetörténet-tanár.
Ennek előzménye volt, hogy 2011. október 14.-e és 16.-a között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Liszt-hétvégét szervezett, amelynek keretében tudományos előadásokat és ifjúsági vetélkedőt hirdetett, romániai, magyar tannyelvű líceumok 9-12.-es diákjai számára. Ezen a hétvégén, és a vetélkedőn a líceum következő három diákja és felkészítő tanára vett részt:
        Búzás-Kovács Boróka, 10. A. osztály;
        Barabás Tamás, 11. A. osztály;
        Szabó István, 11. A. osztály.
        Szabó András, felkészítő tanár.

Két héttel később a Nagy István Művészeti Líceum is megszervezett egy másfél órás megemlékezést a zeneszerző tiszteletére. Október 27-én, a 124-es teremben, vetítéssel, zenei idézetekkel átszőtt előadást tartottak, amelyen a diákok, egymás között felosztva, Liszt Ferenc életét mutatták be, kiemelve néhány érdekfeszítő pillanatát.

Az előadást a 10. A. osztályos Both Borbála verselőadása indította, Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez című versét olvasta fel. Majd pedig Búzás-Kovács Boróka Liszt fiatalkoráról és koncertútjairól beszélt, Barabás Tamás a weimari évekről, és a szerző szerelmeiről, Szabó István pedig a zeneszerző öreg koráról tartott beszámolót. Felkészítő tanáruk pedig Liszt erdélyi útjait vázolta a hallgatóság elé.
Mindeközben az érdeklődők egy pannókiállítást is megtekinthettek, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adományozott, és Imets László aligazgató úr rendezett meg.
Köszönetet mondunk még Adorján Attilának, aki a plakátot megszerkesztette és kinyomtatta, Darabos Andreának a power-pointos bemutatóért.
Az előadásról a helyi tévé és a Hargita Népe napilap is közölt egy-egy összeállítást.

Kelt: Csíkszereda, 2011. október 31.
http://hnepe.files.wordpress.com/2011/10/11102802.pdf - a cikk Hargita Népe- 29 okt.2011

Beküldte: Egyed Daniela

2011. november 4., péntek

A könyvtár helyi értékeinek megőrzése

-->
Iskolai könyvtári világhónap a Márton Áron Gimnázium könyvtárában

-->
Az iskolai könyvtári világhónap kapcsán több rendezvényt és tevékenységet sikerült megvalósítani iskolánkban. Az idei téma a könyvtárosok helyi jellegű tevékenységének szerepe és annak népszerűsítése volt. A fenti gondolat fedi mindazt, amelyet a Márton Áron Gimnázium könyvtára kifejt minden egyes esztendőben, de ezúttal jobban ráfigyelve a helyi dolgokra. A gördülékeny munka megszervezéséhez és lefolyásához nagy segítséggel járult hozzá Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista kolléga.

1.      A könyvtárban felejtett gazdátlan tárgyak – kiállítás
A kiállítás anyagát az olvasóteremben és a könyvekben felejtett tárgyak teszik ki, amelyek gazdátlanokká váltak. A „magára hagyott” tárgyakból kiválogatva az érdekesebbeket igyekeztünk összehozni ezt a látványt.
A kiállítás tartalmazott: könyveket, füzeteket, folyóiratokat, naptárakat, pénzérméket, könyvjelzőket, kulcsokat, írószereket, diákok által írt puskákat és másnemű szövegeket, hivatalos papírokat, jelvényeket, plaketteket, színházjegyeket stb.
A kiállítás anyaga napról-napra változott, hiszen, ha megkerült valamely tárgynak a gazdája, azt a tulajdonosa minden további nélkül elvehette. Hogy a kisasztal változatlanul tele legyen, a kiállítást folyamatosan pótoltuk a könyvtárban félretett gazdátlan anyagokkal.

2.      Könyvtárismereti  órák
A könyvtárismereti órákat Bara Katalin és Boldizsár Ágoston magyar szakos tanárokkal oldottuk meg, akiknek segítségével az újonnan érkezett diákok betekintést nyerhettek a könyvtárban található használható dokumentumok, és a számítógépek által az interneten való minőségi keresésbe. Az órák egyszerű könyvtárosi szabályok ismertetésével kezdődtek, majd egy kis könyvtártechnikát is elsajátíthattak, és a csíki könyvtárak történetébe kaptak betekintést a tanulók.
A csíki könyvtárak történetében kiemelkedő szerep jutott a csíksomlyói ferences könyvtár több száz esztendős létének hatása Székelyföldre. Természetesen fontos helyet kapott az ismertetésben a Gimnázium könyvtárának története is.
Az előadást a könyvtárban és a dokumentációs és információs központban való tájékozódás gyakorlati oldalának bemutatása zárta.

3.      Más fontos tevékenységek
-         Október derekán sikerült visszaköltözni a könyvtárnak régi helyére, ahol a raktár teljesen átalakult. Öröm, hogy a régi könyvek könnyebben elérhető helyre kerültek. Ez elősegíti az elkövetkezendőkben, hogy látogatóink is belepillantsanak múltunk könyvtárának egy kis szeletkéjébe.  A dokumentációs és információs központ kisebb módosítással megőrizte régebbi küllemét. Részletesebben ezen a címen lehet olvasni: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/10/marton-aron-gimnazium-konyvtaranak.html
 
-         Az Iskolai Könyvtári Világhónap keretén belül a brassói 8-as számú Általános Iskola könyvtárának küldtünk képeket és iskolánk könyvtárcímerét. Ciubucă Ileana, az iskola könyvtárosa, aki 2010-ben az év könyvtárosai között szerepelt, sokat tud könyvtárunkról, és annak helyi fontosságáról.

-         Kiemelkedő fontosságú tevékenységnek számított Hargita megye képviseletében részt venni a háromszéki kollégák módszertani gyűlésén. Az ott látottak-hallottak és tapasztaltak bőséges ötleteket adtak könyvtárunk igazi kulturális információközponti minőségének megőrzéséhez. További információk: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/11/haromszeki-iskolai-konyvtarosok.html
 
-         A dokumentációs és információs központban volt az új tanévi diákönkormányzati választás iskolánkban, ezzel is otthonosabbá, befogadóbbá tettük a könyvtárat. A választások lejárta után megugrott a látogatók száma úgy a könyvtárban, mint a dokumentációs és információs központban. Az eseményen kolléganőm Balázs-Bécsi Enikő részt vett, mint független megfigyelő.

Borbé Levente,
a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

2011. november 3., csütörtök

Háromszéki iskolai könyvtárosok metodikai napja Kézdivásárhelyen


Pénteken, október 28-án tíz órai kezdettel a kézdivásárhelyi Bod Péter tanítóképző Nagy Béla könyvtár-, és dokumentációs információs központjában metodikai napot tartottak a Kovászna megyei könyvtárosok, amelyre meghívták a Hargita megyei kollégáikat is. A Hargita megyeiek képviseletében részt vettem jómagam és még két székelykeresztúri kollégám: Hatos Melinda és Fekete Erzsébet.

László Katalin, az iskolai igazgatónője köszöntő beszéde után az iskola múltjáról beszélt az egybegyűlteknek, amelyet egy jól kivitelezett műsor követett. Az iskola diákjai négy nyelven szavaltak verseket a könyvről, majd ezt követően népdalok hangzottak el. Az előadás hátralevő részében székely és román népi táncokat adtak elő az iskola lelkes diákjai. 





A műsort Vicol Márta könyvtáros szakmai beszámolója követte. A Bod Péter tanítóképző könyvtárának elmúlt tanévi tevékenységét mutatta be. A bemutatott tevékenységek között hangsúlyt kapott a határokon átívelő együttműködés is, amely nagyon hasznos a könyvtári életben. Ezáltal a könyvtárosnő elénk tárta gazdag munkásságának sikerességét, vagyis másként kifejezve, a dokumentációs központjukban pezseg az élet.

A házigazda könyvtárost Alis Pop Kovászna megyei könyvtárosokért is felelős tanfelügyelő váltotta fel. Bemutatója a tevékenységek gördülékeny lefolyásáról és kivitelezéséről szólt. A módszerek és azoknak kivitelezése a könyvtárosi munkát megkönnyítő ötletbörzével párosult. A jól kidolgozott és könnyen érthető információk egyfajta útmutatóként szolgálhatnak az elkövetkezendőkben minden könyvtáros számára.

A tanfelügyelőnő után Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa beszélt eddig elért sikereiről. Elmondása alapján megtudhattuk, hogy a könyvtárban már egy egész világ rejtőzik, az életre nevelés az egyik fő elv.  Többek között az egyik módszer az online terefere (szokások, hagyományok és nem utolsósorban a nyelvismeret) az ottani és a világ bármelyik pontján lévő iskolák diákjaival, természetesen könyvtáron belül, de más érdekes rendezvényről is szó esett.

A metodikai nap László Emese, a Kovászna Megyei Pedagógusok Háza könyvtárosának a Szebenben megrendezett Könyvtárosok Egyesületének Országos konferenciájának beszámolójával folytatódott. A nagyon érdekes és figyelemreméltó beszámoló nagyszerű ötleteket adott szakmai téren minden egyes jelenlevő számára.

Utolsóként Camelia Mantaroşie a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceum könyvtárosnője vezetett be az információkultúra világába.  Azt is lehet mondani, hogy az előadása az előző előadások összegzőjeként szolgált, nemcsak elméleti síkon megközelítve. Más szóval beavatást kaptunk az információkultúra minőségi megtartásának érdekében zajló tevékenységekről a könyvtárosi munkán belül.

Összegzésként elmondhatom, hogy remekbe sikerült metodikai nap volt, ahol az előadók és a hallgatók egyöntetűen az emberi társadalom által létrehozott szellemi javak megőrzését, a műveltség megtartását szorgalmazzák könyvtárosként, tettekkel bizonyítva könyvtárukban és könyvtárközi kapcsolatukban egyaránt. 
 Borbé Levente

Miért és miről írjunk?

  Az Iskola másként hét keretén belül Sántha Attila költőt hívtam meg gimnáziumunkba. A témája Miért és miről írjunk? volt....