2016. november 23., szerda

Januártól újból megszűnik egy iskolai könyvtárosi poszt



A tavalyi nagy leépítési hajrában a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont könyvtárosa is félnormára került. A félposztját helyi büdzséből fizették, hanem még az se maradt volna meg. Sajnos az a pénz is elfogyott, s a részére szánt félnormás összeget tovább nincs miből kifizetni. 


Fekete Erzsébet január elsejétől válik meg a könyvtártól. 10 esztendeje teljesített könyvtárosi szolgálatot az iskolában. Az intézményen belüli tevékenysége, a könyvtárosi munka mellett, eléggé sokrétű. Bármire megkérhették teljesítette. Aktív résztvevője volt az iskolai könyvtárosoknak szervezett tapasztalatcseréken. Ott volt a szakmai továbbképzők, programok java részén, mint például: a Bolyai Nyári Akadémia. Nagyon szerette a könyvtárosi szakmát, hiszen folyamatosan képezte magát. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány esztendővel ezelőtt elvégezte a brassói filológia egyetem könyvtár és információtudomány szakát.



Sajnos az oktatási rendszer újabb áldozatává. Nem tudni miért, de kevésbé értik a könyvtáros fontosságát egy iskolán belül. Pedig nem is olyan régen úgy fogalmaztak, hogy a könyvtár az „iskola szíve”. Úgy látom ez a szív nagyon beteg, mert ha nincs aki életet pumpáljon bele, akár tiszavirág életű lehet.



Úgy vélem könyvtárosokra, akik most már az információdzsungelében képesek eligazítani a diákokat, nagyobb szükség van rájuk, mint eddig még soha. A modern könyvtáros már magáénak érzi a világhálót, lehetőségeket talál az információátadására, és „kiegészíti” könyvtárát azzal az anyaggal. A tapasztalatlan keresőknek bőven van felkínált lehetőség, de nincs mit kezdjenek véle. Azt már egy szakértő tudja, mint a piaci jó árúból a hozzáértő vásárlók, hogy melyiket válassza ki közülük, hogy melyik az igazi. Úgy vélem, hogy egy könyvtáros leépítésekor, a felépített kultúránk bástyájából is kivesznek egy téglát, csak az a kérdés meddig bírja magát egy többször is megcsonkított épület talpon maradni.



Fekete Erzsikének a legjobbakat kívánom! Örülök, hogy a kollégája lehettem, mert nemcsak könyvtárosi vonalon, hanem emberségből, és helytállásból is volt amit tanulni tőle.

Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

2016. november 22., kedd

IRIS Őszi Szavalóverseny a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskolában



 November első hetében, az Iskola másként héten megrendezésre került az IRIS Őszi Szavalóverseny mindkét szakasza: az iskolai és a városi is.
Az idén hatodik alkalommal rendeztük meg a versenyt, a helyszín a Joannes Kájoni Szakközépiskola multimédia terme volt. A verseny kétnyelvű, a résztvevőknek egy kötelező és egy szabadon választott verset kellett előadniuk a kiválasztott két költő műveiből. Az idén Ady Endre és George Bacovia voltak a választott költők.
Az iskolai szakasz november 2-án zajlott, iskolánkból 33 tanuló állt a közönség elé. A városi szakaszon, november 4-én, részt vettek az Octavian Goga Nemzeti Kollégium, a Venczel József Szakközépiskola, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, a Kós Károly Szakközépiskola diákjai, valamint a mi diákjaink is, mintegy 26-an.

Szekciónként 3-3 díjat osztottunk ki, illetve egy-egy dicséretet és népszerűségi díjat a közönség szavazatai alapján. A nyertesek és a résztvevők is ajándékokban részesültek.


A rendezvény fő szervezői Negru Réka tanárnő és György Géza román szakos tanár, segítséget nyújtottak a magyar és román szakos tanárok, és az iskola könyvtára is.

A zsűri tagjai: Diénes Zsófia, Mihálydeák Adél - magyar szakos tanárnők, Negru Réka – kémia szakos tanár, Busuioc Stelian – román szakos tanár és jómagam, Kovács Edit – könyvtáros.
A díszlet a XI.C osztály odaadó munkája, ugyanakkor a zenekar is hozzájárult a kellemes hangulat kialakításához.


                                              Kovács Edit,
a Joannes Kájoni Szakközépiskola könyvtárosa


2016. november 17., csütörtök

Iskolai könyvtárügy 2016

Kedves Kollégák!
   A Könyvtárostanárok Egyesülete 2016. november 23-án, szerdán tartja őszi szakmai napját és megünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Téma az iskolai könyvtárügy 2016-ban.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. http://www.ktep.hu/ OSZN2016reg
Várunk mindenkit szeretettel:

Szakmári Klára
könyvtárostanár, a KTE elnöke
szklaris@gmail.com
Budai Nagy Antal Gimnázium Bp.
229-18-94/111

2016. november 16., szerda

Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár magyar díjazottjai

A marosvásárhelyi könyvvásáron Erdély legszebb magyar könyvei között ott található Márton Evelin Szalamandrák éjszakái, és Fekete Vince Ahonnan a nagy-nagy kékség című kötetei. Mindkettő a csíkszeredai Bookart kiadótól, amelyet Hajdú Áron alapított 2004-ben.

A legjobb könyvillusztrátori elismerést Kürti Andreának és Veronica Neacşunak adták át.
Kürti Andrea a Királylány a Lángpalotában című kötet illusztrálásért kapta a díjat, amely kötet a csíkszeredai Gutemberg Kiadónál (Zsögöd) látott napvilágot.

Forrás:

http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/15/ismet-van-magyar-dijazott-a-legszebb-romaniai-konyvek-kozott/

http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2016/11/11/megvalasztottak-a-legszebb-erdelyi-magyar-konyveket/



2016. november 14., hétfő

Csíkszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése




2016. november 10-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Márton Áron Főgimnázium Tudásközpontjában Csíkszék könyvtárosainak módszertani gyűlése, amelyen az iskolai könyvtárakban is megvalósítható programokról szóló témát fejtették ki.



A házigazda köszöntőbeszéde után a könyvtárosok jelenlegi helyzetükről, és az elmúlt esztendők változásairól beszéltek. Elsősorban az érdemfokozatról esett szó. Két esztendővel ezelőtt tüntették ki véle Crăciun Marianát, majd a egy évvel ezelőtt Borbé Leventét, Hatos Melindát és Egyed Danielát. Figyelemreméltó tevékenységek alapján a gyűlésen néhányukat biztatták kollégáik, hogy ők próbálják meg az elkövetkezendő tanévre beadni.




Ezt követte a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai, akik kedvenc olvasmányaikat mutatták be Egyed Daniela könyvtáros irányításával. A kiválasztott gyerekcsapat bravúros előadása is azt mutatja, hogy Egyed Daniela aktívan kiveszi a részét az olvasás megszerettetésében, fejlesztésében, a diákok olvasóvá való nevelésében. Ő nemcsak a gyerekeket és pedagógusokat vonja be ebbe a munkába, hanem a szülőket, és néha a nagyszülőket is. A diákokat pedig korcsoportokra osztva foglalkoztatja.



 Szünetben a vendégek, beleértve a gyerekek is, ihattak abból a gyógyteából, amelyet a házigazda készített erre az alkalomra.



A második előadás a helyi értékeink megőrzésével foglalkozott. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron főgimnázium könyvtárosa elmondta, hogy a helyismereti értékek feltárása a diákok számára egyik fontos alapja annak, hogy eme kincsek megőrződjenek az elkövetkezendő generációnak. Mindezt néhány témával, tematikával illusztrálta, amelyeket a közelmúltban együttműködve a pedagógusokkal megvalósított, és ezáltal különböző tanórákhoz lehet kötni. Ezek közül kiválasztotta és bemutatta az utóbbi hetek legnépszerűbb előadását: a népi gyógyászatot. Az előadás jobb kimenetelében Gyarmati Dénes informatikus, és Molnár Gyula könyvtáros segédkezett.




A módszertani nap záróakkordjaként a könyvtárosok megosztották gondolatukat a két előadás fontosságáról, kitoldva újabb ötletekkel, majd a mindennapi tevékenységek problémáira próbáltak gyógyírt keresni, megoldásokat találni.



A Nagy István Művészeti Líceum diákjainak előadói: Elekes-Köllő András, László Réka, Pizlo Tamara, Szőcs Márton, Vitos Dorka és Ványolós András.

A módszertani nap résztvevői: Borbé Levente, Bölöni Melinda, Dánél Hajnalka, Egyed Daniela, Ferencz Réka, Gábor Emilia, Gábor Tünde-Anikó, János Edit, Karda Zsuzsa, Kolumbán Mária, Kovács Edit, Kovács Márta, Lakatos Tamás, Molnár Gyula, Nagy Aranka és Salamon Magyari Éva

Borbé Levente


2016. november 3., csütörtök

Csíkszék Könyvtárosainak Módszertani Gyűlése - PROGRAM

   
Helyszín: a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs terme.

Időpont: 2016. november 10 csütörtök

Meghívottak: a csíkkörzeti iskolai könyvtárosok, de részt vehetnek más érdeklődő kollégák is.

Program témája: Megvalósítható iskolai könyvtári programok


10,00 – 10,30     Köszöntőbeszéd

10,30 – 11,45     A Nagy István Művészeti iskola II. és IV. osztályos diákjainak bemutatása Egyed Daniela irányításával az olvasáskészség fejlesztéséről

11,45  – 12,00     Szünet

12,00  – 13,00     Helyi értékeink megőrzése. Borbé Levente, a könyvtáros házigazda előadása

13,00  – 14,00     Az előadások témájával kapcsolatos megbeszélések / egyebek


2016. november 2., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2016/11. számából

V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat
2016. november 30-ig várják kisebb és nagyobb meseírók történeteit.
A pályázati felhívás, amely a Jelentkezési és Regisztrációs űrlapot is tartalmazza, letölthető az alább szereplő linkről. A Jelentkezési és Regisztrációs Űrlapon jelölhető, hogy a 2017. évi Karácsonyi mesekönyvben szeretne-e megjelenni meséjével a pályázó.
Részletes leírás és pályázati felhívás itt: http://meseiro-palyazat1. webnode.hu/?utm_source=copy& utm_

Székelyföldi Kincskereső pályázat
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2016. október 17. - 2017. április 10. időszakra.
Beküldési határidő minden kategóriában: 2017. április 10. (beérkezés dátuma)
A pályamunkák témája:
I. Az én falum/városom
Helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 fős (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak. A versenyre benevező csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is.
II. Forrás-kincsünk
A versenyre 8 fős (6 tanuló + 2 felnőtt) csoportok benevezését várják. A csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is. A pályázat célja a helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítésére a helyi közösségben.
III. Székelyföld teleobjektíven keresztül
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. A pályázók olyan fotóval (fotókkal) vagy legtöbb 6 képből álló albummal pályázhatnak, amely a fényképezőgép jektívjén keresztül mutatja be Székelyföldet, azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik élnek/éltek, amelyben ők maguk is nevelkednek. A fotókon megjeleníthető táj, személy, hangulat stb. Csak a jpg, tiff vagy bmp formátumban érkező fényképeket értékeli a zsűri. A képfájlok tetszés szerinti elnevezése ne haladja meg a 30 karaktert.
IV. Székfoglaló
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játékot várnak online vagy offline formátumban, bármilyen tervezett vagy kivitelezett technikával.
Nem feltétel a teljes projekt kivitelezése. Elfogadnak projekttervezeteket is, amelyek a játék kivitelezését és érdekességét fel tudják mutatni. A játék lehet kvíz vagy bármilyen más műfaj is.
E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro
Részletes leírás itt: http://tehetsegpont.ro/index. php/palyazatok-oesztoendijak- programok/90-szekelyfoeldi- kincskereso-palyazati- felhivas-2016-17

Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet együttműködése révén, a "Könyvtárak határok nélkül" továbbképzési program keretében, húsz Hargita megyei könyvtáros vehetett részt kétnapos szakmai képzésen Csíkszeredában, 2016. október 25-én és 26-án. Gyermekek a könyvtárban címmel Budavári Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójának alelnöke tartott interaktív képzést a gyermekek könyvtári ellátásának módjairól, módszereiről, lehetőségeiről. A képzés ugyanakkor a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016-ban Hargita megyei könyvtárosok számára szervezett szakmai-módszertani találkozósorozat részét képezte.
A kétnapos képzésen részt vevő könyvtárosok nem csak elméletben ismerkedhettek olyan módszerekkel, amelyek a gyermekkönyvtárosi munkában és általában a gyermekek könyvtári ellátásának területén hasznosíthatók. A képzés felszabadult, oldott hangulatban zajlott, a résztvevők csoportos és csapatépítő játékok során interaktív módon, gyakorlatban sajátíthattak el olyan módszereket, amelyek révén bevonzhatják a könyvtárba a gyermekeket a legfiatalabb életkortól kezdődően. Az előadó vetített képek és reklámanyagok bemutatásával szemléltette a könyvtári foglalkozások módszertani kínálatát. Egyéni és csoportos könyvtári foglalkozások változatait és típusait mutatta be, amelyek a könyvtár helyi adottságai, a szervező könyvtáros személyisége, illetve a résztevők életkora függvényében számtalan változatban valósíthatók meg. A tanfolyam résztvevői hasznos foglalkozásötleteket meríthettek a magyarországi könyvtárak gyermekkönyvtárainak kínálatában már működő működő, hagyományteremtő jó példák megismerése révén. Budavári Klára több évtizdes gyermkkönyvtári tapasztalata alapján beszélt a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezhető foglalkozásokról is, valamint a szabadidős foglalkozások szervezéséről és a gyermekkönyvtár népszerűsítésének eszközeiről és módszereiről is.
Képes beszámoló a házigazda könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/430/gyerekek-a- konyvtarban--szakmai-kepzes- hargita-megyei-konyvtarosoknak
 
A székelyek címerei – Előadás egy előadásról

Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást idén augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta 2016. október 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Glasgow-ban szervezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartott előadás címe pontosan meghatározza a témáját is: A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált.
Részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 96390/a_szekelyek_cimerei_ eloadas_egy_eloadasrol

Halász Péter néprajzkutató moldvai magyarokról szóló új tanulmánykötetének bemutatója "Cserefának füstje hozta ki könnyvemet..." címmel jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A moldvai magyarokról szóló néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmazó, több mint 450 ooldalas tanulmánykötetet Dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be a szerző jelenlétében a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2016. október 13-án. A VII. Székelyföld Napok részeként szervezett eseményt a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagjai tették színesebbé, négy pusztinai fiatal moldvai csángó népdalokat adott elő.
A kötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásáról, illetve az erőforrás-felhasználásukkal foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék.
A könyvbemutató alkalmával készült videofelvétel ízelítőt ad a kötet tartalmából is, a rövid interjúban Halász Péter a moldvai csángók körében végzett kutatásairól beszél. A felvételt a Hargita Stúdió készítette, itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch? v=IZh3zx2TTrg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/422/halasz-peter- neprajzkutato-moldvai- magyarokrol-szolo-uj- tanulmanykotetet-mutattak-be 

Újvidék lesz a harmadik kulturális főváros 2021-ben
Temesvár és egy görög város - amelyről még nem született döntés - mellett Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben - döntöttek Brüsszelben.
A Vajma.info tudósítása szerint a szerbiai delegáció, amely újvidéki művészekből, professzorokból, városfejlesztőkből és tudományos munkatársakból állt, többórás bemutatót tartott arról, miért Újvidék lenne a legmegfelelőbb a címre. A delegációt Miloš Vučević újvidéki polgármester és Nemanja Milenković, a tartományi székváros jelöltségét kidolgozó szervezőbizottság elnöke vezették.
A kulturális fővárosi címet minden évben két EU-tagállambeli város, valamint egy nem EU-tag is viselheti, amennyiben utóbbiról egyhangú döntés születik. Újvidék legfőbb vetélytársa a montenegrói Herceg Novi volt.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?hir=10040

 Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, dr. Ioan Aurel Pop és dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, az egyetem egyik professzora fordítja le latinból románra Batthyány Ignác, Erdély püspöke végrendeletét, mely bizonyítékként szolgálhat a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben.
Mint ismeretes, a püspök az 1798. július 31-én keltezett végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly ennek ellenére elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A per folytatásához szükség van a latin nyelvű végrendelet hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítására.
A Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta a római katolikus érsekségnek és a Román Nemzeti Könyvtárnak a fordítókra vonatkozó javaslatát – írja az Agerpres. A szakértők az eredeti végrendeletet a Batthyáneumban tanulmányozhatják, ahol azt őrzik. A felek döntését megnehezítette, hogy az igazságügyi minisztériumnál nincsenek regisztrálva olyan fordítók, akik a latin nyelvű szöveget hitelesen ültetnék át román nyelvre.
Forrás:  http://foter.ro/cikk/ 20161005_romanra_forditjak_ batthyany_ignac_latin_nyelvu
 
Amikor egy rendőrtől tudja meg a fél ország, melyik megyében nincs könyvesbolt
Nem Marian Godina rendőr az egyetlen szerző, akinek nem terjesztik a könyvét Teleorman megyében. Minden írónak hasonló helyzettel kell szembesülnie, ha az alföldi megyében szeretné forgalmazni a művét, ugyanis ott nincs könyvesbolt. Legalábbis ezzel magyarázta a jelenséget a Curtea Veche kiadó értékesítéssel foglalkozó munkatársa, amelynek gondozásában a szerző könyve is megjelent.
A közösségi oldalon lévő szöveget a teleormani lakosok egy része zokon vette, és meg is cáfolták Marian Godina állítását, ugyanis egyesek azt írták, „van például papírkereskedés, ahol könyvet is árusítanak”. A brassói származású közúti rendőr a Facebookon is nagyon népszerű, nem csak a könyvben kiadott valós történetei miatt, de az általa használt „fanyelv” és a szókimondó stílusa miatt is kedvelt a román olvasók körében.
A romániai kultúrafogyasztásra vonatkozó adatok alapján azonban úgy tűnik, mégis a Villanófény a szemközti sávból kiadójának lehet igaza, mert az évente elkészített Kultúrfogyasztási barométer című felmérésből az derül ki, hogy évről évre nagyobb teret veszít az olvasás Romániában. A legutóbbi, 2015-ös felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka egy, 38 százaléka pedig egyetlen könyvet sem olvasott egész évben, a megkérdezettek 96 százaléka számára pedig a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet. A Román Kiadók Egyesületének elnöke, Grigore Arsene a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, van olyan 70 000 lakosú város Romániában, ahol egyetlen szakkönyvesbolt sem működik, de olyan megyékről is tud, ahol egyáltalán nincs könyvüzlet. Azt is hozzátette, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 550 tulajdonképpeni könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ezek száma nem haladja meg a 150-et. Ezekben az üzletekben az olvasók közül tavaly legtöbben E. L. James A szürke ötven árnyalata című művét vásárolták meg. A román írók közül Irina Binder Pillangók című regényét rendelték meg a legtöbben, de a listán szerepel Lucian Boia Cum s-a românizat România című alkotása is.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?cikk=26252

Meghalt Vofkori György
2016. október 2-án, 78 éves korában, elhunyt Vofkori György székelyudvarhelyi hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár, több kötet szerzője. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban, a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/ aktualis/udvarhelyszek/ meghalt-vofkori-gyorgy

 Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket. Magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a Kovászna megyei faluról, a Dálnok felfedezése című könyvet 2016. október 8-án mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriumának újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
Brînduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között azét az ágyúgolyóét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelvű szövegeit Csinta Samu fordította.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 95995/dalnok_felfedezese_ magyar

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2016. november 1., kedd

Novemberi évfordulók 2016


510 esztendeje, 1496. november elsején hunyt el Filippo Bounaccorsi (Philippus Callimachus Experiens) Lengyelországban élő olasz humanista költő és történetíró.

380 esztendeje, 1636. november elsején született Nicolas Boileau-Despréaux francia irodalomkritikus, költő és író.

120 éve, 1886. november elsején született Hermann Broch osztrák író, esszéíró, drámaíró, költő és filozófus.

95 éve, 1921. november elsején született Ilse Aichinger zsidó származású német ajkú osztrák írónő és költő.

170 éve, 1846. november másodikán hunyt el Eseias Tegnér svéd költő és író.

75 éve, 1941. november másodikán született Ambrus Lajos székely-magyar író, költő, szerkesztő és tanár.

40 éve, 1976. november másodikán hunyt el Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

145 éve, 1871. november harmadikán született Bán Aladár (Bánvárth Károly Mór) német származású magyar műfordító, költő, irodalomtörténész és folklorista.

145 éve, 1871. november harmadikán született Hans Heinz Ewers német író, költő, filozófus, filmrendező és színész. Ismertebb műve: A vörös kő.

115 éve, 1871. november harmadikán született André Malraux francia író, esszéista és politikus.

80 éve, 1936. november harmadikán hunyt el Kosztolányi Dezső magyar író, költő, műfordító, kritikus, nyelvész, esszéista és újságíró. Kiemelkedő művei: Hajnali részegség, Halotti beszéd, Esti Kornél, Aranysárkány, Pacsirta, Édes Anna.

70 éve, 1946. november harmadikán született Döbrentei Kornél magyar író, esszéíró, költő és újságíró.

195 éve, 1821. november negyedikén született Antonio de Bofarull y Brocá katalán költő, drámaíró, régész és történész.

110 éve, 1906. november negyedikén született Horváth Imre partiumi magyar költő és újságíró.

180 éve, 1836. november ötödikén hunyt el Karel Hynek Mácha cseh költő és író.

250 éve, 1766. november hatodikán született Carlo Botta olasz történetíró.

170 éve, 1846. november hatodikán hunyt el Alexandre Csavcsavadze grúz költő, politikus és katona.

75 éve, 1941. november hatodikán hunyt el Maurice Leblanc francia krimi író és újságíró.

95 éve, 1921. november hetedikén hunyt el Pavol Hviezdoslav (Pavol Országh) magyar származású szlovák költő, drámaíró és műfordító.

525 esztendeje, 1491. november nyolcadikán született Teofilo Folengo (Girolamo Folengo) olasz költő. Leghíresebb alkotása a Baldus eposz.

210 éve, 1806. november nyolcadikán született Theodor Mügge német regényíró és elbeszélő.

295 éve, 1721. november kilencedikén született Mark Akenside angol költő és orvos.

180 éve, 1836. november kilencedikén született Szentirmay Elemér magyar író, költő és zeneszerző.

105 éve, 1911. november kilencedikén született Lakatos Demeter (Demeter László) moldvai csángó-magyar költő és meseíró.

60 éve, 1956. november kilencedikén hunyt el Aino Julia Maria Kallas finn-észt írónő, esszéista, költő és kritikus.

20 éve, 1996. november kilencedikén hunyt el Szilvási Lajos magyar író, újságíró és szerkesztő.

135 éve, 1881. november tizedikén született Falu Tamás (Balassa Lajos) magyar költő, író és jogász.

125 éve, 1891. november tizedikén hunyt el Arthur Rimbaud, a francia szimbolista költő és felfedező.

195 éve, 1821. november tizenegyedikén született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író. Ismert nagy művei: A hasonmás, Feljegyzések a holtak házából, Feljegyzések az egérlyukból, Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, A játékos, A kamasz, A Karamazov testvérek.

205 éve, 1811. november tizenegyedikén született Frankenburg Adolf német származású magyar-német író, emlékíró.

225 éve, 1791. november tizenegyedikén született Katona József magyar drámaíró. Legismertebb műve a Bánk bán.

80 éve, 1936. november tizenkettedikén született Jancsik Pál erdélyi magyar költő, szerkesztő és műfordító.

45 éve, 1976. november tizenkettedikén hunyt el Jancsó Elemér erdélyi magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

1190 esztendeje, 826. november tizennegyedikén hunyt el Theodórosz Sztuditész (Sztudita Szent Theodorosz) bizánci görög szerzetes, egyházi író és kolostorvezető.

460 esztendeje, 1556. november tizennegyedikén hunyt el Giovanni della Casa olasz író és szónok.

460 esztendeje, 1556. november tizennegyedikén hunyt el Cornelis Everaert holland színműíró.

170 éve, 1846. november tizennegyedikén hunyt el Edward Wasilewski lengyel költő.

505 esztendeje, 1511. november tizenötödikén született Johannes Secundus holland nemzetiségű újlatin költő.

275 éve, 1741. november tizenötödikén született Johann Kaspar Lavater svájci költő, a grafológia egyik úttörője.

240 éve, 1776. november tizenötödikén született Per Henrik Ling svéd költő, gyógyító, pedagógus és vívó.

140 éve, 1876. november tizenötödikén született Anne de Noailles (Ana Elisabeta Brâncoveanu) román és görög származású francia írónő és költő.

100 éve, 1916. november tizenötödikén hunyt el Henryk Sienkiewicz lengyel író, újságíró. Ismert műve a Quo vadis.

155 éve, 1861. november tizenhatodikán született Arvid Järnefelt finn író, színműíró és újságíró.

155 éve, 1861. 1861. november tizenhatodikán született Sárosy Gyula magyar költő.

45 éve, 1971. november tizenhatodikán hunyt el Bruno Cicognani olasz író és drámaíró.

155 éve, 1861. 1861. november tizenhetedikén született Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

110 éve, 1906. november tizenhetedikén született Mario Soldati olasz író, újságíró, esszéista, filmrendező és forgatókönyvíró.

950 esztendeje, 1066. november tizennyolcadikán hunyt el Fudzsivara no Akihira japán író.

110 éve, 1906. november tizennyolcadikán született Klaus Mann német író, újságíró, műfordító, forgatókönyvíró és irodalomkritikus.

100 éve, 1916. november tizennyolcadikán született Peter Weiss német drámaíró, író, festőművész és rendező.

75 éve, 1941. november tizennyolcadikán hunyt el Emile Nelligan kanadai francia költő.

305 esztendeje, 1711. november tizenkilencedikén született Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz író, költő, az egységes orosz irodalmi nyelv kidolgozója.

125 éve, 1891. november tizenkilencedikén hunyt el Csiky Gergely magyar író, drámaíró és műfordító.

160 éve, 1856. november huszadikán hunyt el Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus drámaíró és költő.

535 esztendeje, 1481. november huszonegyedikén hunyt el Ikkjú Szódzsun japán költő, zen buddhista szerzetes.

450 esztendeje, 1566. november huszonegyedikén hunyt el Annibale Caro olasz humanista költő, drámaíró, műfordító, kritikus és numizmatikus.

205 éve, 1811. november huszonegyedikén hunyt el Heinrich von Kleist német drámaíró, költő és elbeszélő. Ismertebb drámái: Kohlhaas Mihály, Homburg hercege.

100 éve, 1916. november huszonegyedikén született Csorba Győző magyar költő és műfordító.

135 éve, 1881. november huszonkettedikén született Révay József író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

100 éve, 1916. november huszonkettedikén hunyt el Jack London (John Griffith Chaney) amerikai író, újságíró és novellista. Ismert alkotásai: A vadon szava, Fehér agyar, Martin Eden, A beszélő kutya, Az éneklő kutya.

40 éve, 1976. november huszonharmadikán hunyt el André Malraux francia író, esszéíró és politikus.

445 esztendeje, 1571. november huszonnegyedikén hunyt el Jan Blahoslav cseh író, történetíró, levéltáros és műfordító.

190 éve, 1826. november huszonnegyedikén született Carlo Collodi olasz író, újságíró és publicista. Legismertebb műve: Pinokkió kalandjai.

55 éve, 1961. november huszonnegyedikén született Dezső Ilona Anna partiumi magyar írónő, költő és festő,

95 éve, 1921. november huszonötödikén született Rákos Sándor magyar költő, műfordító, esszéíró és kiadói szerkesztő.

285 éve, 1731. november huszonhatodikán született William Cowper angol költő és műfordító.

120 éve, 1886. november huszonhetedikén született Giovanni Battista Angioletti olasz író és újságíró.

100 éve, 1916. november huszonhetedikén hunyt el Émile Verhaeren flamand származású francia nyelven író belga költő és drámaíró.

95 éve, 1921. november huszonhetedikén született Pilinszky János francia és lengyel származású magyar költő, író, esszéíró és drámaíró. A XX. század nagy magyar költője.

10 éve, 2006. november huszonhetedikén hunyt el Határ Győző magyar író, költő, műfordító és filozófus.

135 éve, 1881. november huszonnyolcadikán született Stefan Zweig osztrák író, költő és műfordító.

35 éve, 1981. november huszonkilencedikén hunyt el Molter Károly vajdasági születésű erdélyi magyar író, kritikus és irodalomtörténész.

410 esztendeje, 1606. november harmincadikán hunyt el John Lyly angol drámaíró és író.

185 éve, 1831. november harmincadikán született Ippolito Nievo, az olasz író, újságíró és politikus.


Érdemes tudni

55 éve, 1961. november elsején hunyt el Delly-Szabó Géza magyarországi születésű erdélyi magyar zeneszerző és karnagy.

285 éve, 1726. november hatodikán hunyt el Bercsényi Miklós a Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó egyénisége.

160 éve, 1856. november hatodikán született Csiszér Imre Elek székely-magyar ferences szerzetes, az erdélyi ferences provincia megreformálója.

130 éve, 18886. november hatodikán született Bányai János székely-magyar geológus, muzeológus folyóiratalapító- és szerkesztő.

80 éve, 1926. november tizenegyedikén született Kallós Miklós partiumi magyar filozófus, szociológus, szerkesztő és publicista.

60 éve, 1956. november tizenkettedikén született Zakariás Erzsébet székely-magyar néprajzi szakíró.

95 éve, 1921. november tizenharmadikán hunyt el Goldziher István magyar orientalista, filológus és egyetemi tanár.

90 éve, 1926. november tizennegyedikén született Máthé Jakab székely-magyar származású nyelvészünk.

75 éve, 1941. november tizenötödikén született Suba László székely-magyar művészeti szakíró és szobrász.

240 éve, 1776. november tizenhatodikán hunyt el Ajtai Mihály székely-magyar pedagógus, történész és heraldikus.

150 éve, 1866. november tizennyolcadikán született Bartalis Ágoston székely-magyar közíró, helytörténész, közgazdász és jogász.

130 éve, 1886. november tizennyolcadikán született Vendl Aladár székely-magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus és egyetemi tanár.

90 éve, 1926. november tizenkilencedikén született Kostyákné Bálint Erzsébet székely-magyar művészeti szakíró, etnográfus, zenetanár és népművelő.

85 éve, 1936. november tizenkilencedikén született Jakab Sámuel erdélyi magyar geológus és földrajzi szakíró.

65 éve, 1946. november huszonkettedikén került piacra Bíró László találmánya, a golyóstoll.

130 éve, 1886. november huszonharmadikán született Borbély István erdélyi magyar irodalomtörténész, irodalmár.

60 éve, 1956. november huszonharmadikán hunyt el N. Bartha Károly székely-magyar író, etnográfus, nyelvész és tanító.

150 éve, 1866. november huszonnegyedikén született Gyalui Farkas erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista és szépíró.

165 éve, 1851. november huszonötödikén született Budai József székely-magyar pomológus, botanikus, geológus és tanár.

110 éve. 1906. november huszonhetedikén hunyt el Glósz Miksa erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus, tankönyvíró és tanár.


Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...