V. Jubileumi Nemzetközi Benedek Elek Meseíró Pályázat
2016. november 30-ig várják kisebb és nagyobb meseírók történeteit.
A pályázati felhívás, amely a Jelentkezési és Regisztrációs űrlapot is tartalmazza, letölthető az alább szereplő linkről. A Jelentkezési és Regisztrációs Űrlapon jelölhető, hogy a 2017. évi Karácsonyi mesekönyvben szeretne-e megjelenni meséjével a pályázó.
Részletes leírás és pályázati felhívás itt: http://meseiro-palyazat1. webnode.hu/?utm_source=copy& utm_
Székelyföldi Kincskereső pályázat
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2016. október 17. - 2017. április 10. időszakra.
Beküldési határidő minden kategóriában: 2017. április 10. (beérkezés dátuma)
A pályamunkák témája:
I. Az én falum/városom
Helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 fős (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak. A versenyre benevező csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is.
II. Forrás-kincsünk
A versenyre 8 fős (6 tanuló + 2 felnőtt) csoportok benevezését várják. A csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is. A pályázat célja a helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítésére a helyi közösségben.
III. Székelyföld teleobjektíven keresztül
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. A pályázók olyan fotóval (fotókkal) vagy legtöbb 6 képből álló albummal pályázhatnak, amely a fényképezőgép jektívjén keresztül mutatja be Székelyföldet, azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik élnek/éltek, amelyben ők maguk is nevelkednek. A fotókon megjeleníthető táj, személy, hangulat stb. Csak a jpg, tiff vagy bmp formátumban érkező fényképeket értékeli a zsűri. A képfájlok tetszés szerinti elnevezése ne haladja meg a 30 karaktert.
IV. Székfoglaló
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játékot várnak online vagy offline formátumban, bármilyen tervezett vagy kivitelezett technikával.
Nem feltétel a teljes projekt kivitelezése. Elfogadnak projekttervezeteket is, amelyek a játék kivitelezését és érdekességét fel tudják mutatni. A játék lehet kvíz vagy bármilyen más műfaj is.
E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro
Részletes leírás itt: http://tehetsegpont.ro/index. php/palyazatok-oesztoendijak- programok/90-szekelyfoeldi- kincskereso-palyazati- felhivas-2016-17
Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet együttműködése révén, a "Könyvtárak határok nélkül" továbbképzési program keretében, húsz Hargita megyei könyvtáros vehetett részt kétnapos szakmai képzésen Csíkszeredában, 2016. október 25-én és 26-án. Gyermekek a könyvtárban címmel Budavári Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójának alelnöke tartott interaktív képzést a gyermekek könyvtári ellátásának módjairól, módszereiről, lehetőségeiről. A képzés ugyanakkor a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016-ban Hargita megyei könyvtárosok számára szervezett szakmai-módszertani találkozósorozat részét képezte.
A kétnapos képzésen részt vevő könyvtárosok nem csak elméletben ismerkedhettek olyan módszerekkel, amelyek a gyermekkönyvtárosi munkában és általában a gyermekek könyvtári ellátásának területén hasznosíthatók. A képzés felszabadult, oldott hangulatban zajlott, a résztvevők csoportos és csapatépítő játékok során interaktív módon, gyakorlatban sajátíthattak el olyan módszereket, amelyek révén bevonzhatják a könyvtárba a gyermekeket a legfiatalabb életkortól kezdődően. Az előadó vetített képek és reklámanyagok bemutatásával szemléltette a könyvtári foglalkozások módszertani kínálatát. Egyéni és csoportos könyvtári foglalkozások változatait és típusait mutatta be, amelyek a könyvtár helyi adottságai, a szervező könyvtáros személyisége, illetve a résztevők életkora függvényében számtalan változatban valósíthatók meg. A tanfolyam résztvevői hasznos foglalkozásötleteket meríthettek a magyarországi könyvtárak gyermekkönyvtárainak kínálatában már működő működő, hagyományteremtő jó példák megismerése révén. Budavári Klára több évtizdes gyermkkönyvtári tapasztalata alapján beszélt a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezhető foglalkozásokról is, valamint a szabadidős foglalkozások szervezéséről és a gyermekkönyvtár népszerűsítésének eszközeiről és módszereiről is.
Képes beszámoló a házigazda könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/430/gyerekek-a- konyvtarban--szakmai-kepzes- hargita-megyei-konyvtarosoknak
A székelyek címerei – Előadás egy előadásról
Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást idén augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta 2016. október 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Glasgow-ban szervezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartott előadás címe pontosan meghatározza a témáját is: A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált.
Részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 96390/a_szekelyek_cimerei_ eloadas_egy_eloadasrol
Halász Péter néprajzkutató moldvai magyarokról szóló új tanulmánykötetének bemutatója "Cserefának füstje hozta ki könnyvemet..." címmel jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A moldvai magyarokról szóló néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmazó, több mint 450 ooldalas tanulmánykötetet Dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be a szerző jelenlétében a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2016. október 13-án. A VII. Székelyföld Napok részeként szervezett eseményt a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagjai tették színesebbé, négy pusztinai fiatal moldvai csángó népdalokat adott elő.
A kötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásáról, illetve az erőforrás-felhasználásukkal foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék.
A könyvbemutató alkalmával készült videofelvétel ízelítőt ad a kötet tartalmából is, a rövid interjúban Halász Péter a moldvai csángók körében végzett kutatásairól beszél. A felvételt a Hargita Stúdió készítette, itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch? v=IZh3zx2TTrg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/422/halasz-peter- neprajzkutato-moldvai- magyarokrol-szolo-uj- tanulmanykotetet-mutattak-be
2016. november 30-ig várják kisebb és nagyobb meseírók történeteit.
A pályázati felhívás, amely a Jelentkezési és Regisztrációs űrlapot is tartalmazza, letölthető az alább szereplő linkről. A Jelentkezési és Regisztrációs Űrlapon jelölhető, hogy a 2017. évi Karácsonyi mesekönyvben szeretne-e megjelenni meséjével a pályázó.
Részletes leírás és pályázati felhívás itt: http://meseiro-palyazat1. webnode.hu/?utm_source=copy& utm_
Székelyföldi Kincskereső pályázat
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázatot írt ki általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2016. október 17. - 2017. április 10. időszakra.
Beküldési határidő minden kategóriában: 2017. április 10. (beérkezés dátuma)
A pályamunkák témája:
I. Az én falum/városom
Helytörténeti, néprajzi gyűjtés/kutatás 5 fős (4 gyermek és 1 felnőtt) csoportoknak. A versenyre benevező csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is.
II. Forrás-kincsünk
A versenyre 8 fős (6 tanuló + 2 felnőtt) csoportok benevezését várják. A csapatok tagjai lehetnek egyetlen osztály képviselői, de a csapatok alakulhatnak különböző osztályos vagy a település különböző iskoláinak tanulóiból is. A pályázat célja a helyi/környékbeli vízforrás(ok) feltérképezése és rendbetétele, a munka népszerűsítésére a helyi közösségben.
III. Székelyföld teleobjektíven keresztül
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. A pályázók olyan fotóval (fotókkal) vagy legtöbb 6 képből álló albummal pályázhatnak, amely a fényképezőgép jektívjén keresztül mutatja be Székelyföldet, azt a világot, amelyben szüleik, nagyszüleik élnek/éltek, amelyben ők maguk is nevelkednek. A fotókon megjeleníthető táj, személy, hangulat stb. Csak a jpg, tiff vagy bmp formátumban érkező fényképeket értékeli a zsűri. A képfájlok tetszés szerinti elnevezése ne haladja meg a 30 karaktert.
IV. Székfoglaló
Egyének, csoportok vagy osztályok benevezését várják. Székelyföldhöz vagy a székelységhez kapcsolódó interaktív/digitális játékot várnak online vagy offline formátumban, bármilyen tervezett vagy kivitelezett technikával.
Nem feltétel a teljes projekt kivitelezése. Elfogadnak projekttervezeteket is, amelyek a játék kivitelezését és érdekességét fel tudják mutatni. A játék lehet kvíz vagy bármilyen más műfaj is.
E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro
Részletes leírás itt: http://tehetsegpont.ro/index. php/palyazatok-oesztoendijak- programok/90-szekelyfoeldi- kincskereso-palyazati- felhivas-2016-17
Gyermekek a könyvtárban – szakmai képzés Hargita megyei könyvtárosoknak
A Kájoni János Megyei Könyvtár és a budapesti Könyvtári Intézet együttműködése révén, a "Könyvtárak határok nélkül" továbbképzési program keretében, húsz Hargita megyei könyvtáros vehetett részt kétnapos szakmai képzésen Csíkszeredában, 2016. október 25-én és 26-án. Gyermekek a könyvtárban címmel Budavári Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciójának alelnöke tartott interaktív képzést a gyermekek könyvtári ellátásának módjairól, módszereiről, lehetőségeiről. A képzés ugyanakkor a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016-ban Hargita megyei könyvtárosok számára szervezett szakmai-módszertani találkozósorozat részét képezte.
A kétnapos képzésen részt vevő könyvtárosok nem csak elméletben ismerkedhettek olyan módszerekkel, amelyek a gyermekkönyvtárosi munkában és általában a gyermekek könyvtári ellátásának területén hasznosíthatók. A képzés felszabadult, oldott hangulatban zajlott, a résztvevők csoportos és csapatépítő játékok során interaktív módon, gyakorlatban sajátíthattak el olyan módszereket, amelyek révén bevonzhatják a könyvtárba a gyermekeket a legfiatalabb életkortól kezdődően. Az előadó vetített képek és reklámanyagok bemutatásával szemléltette a könyvtári foglalkozások módszertani kínálatát. Egyéni és csoportos könyvtári foglalkozások változatait és típusait mutatta be, amelyek a könyvtár helyi adottságai, a szervező könyvtáros személyisége, illetve a résztevők életkora függvényében számtalan változatban valósíthatók meg. A tanfolyam résztvevői hasznos foglalkozásötleteket meríthettek a magyarországi könyvtárak gyermekkönyvtárainak kínálatában már működő működő, hagyományteremtő jó példák megismerése révén. Budavári Klára több évtizdes gyermkkönyvtári tapasztalata alapján beszélt a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezhető foglalkozásokról is, valamint a szabadidős foglalkozások szervezéséről és a gyermekkönyvtár népszerűsítésének eszközeiről és módszereiről is.
Képes beszámoló a házigazda könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/430/gyerekek-a- konyvtarban--szakmai-kepzes- hargita-megyei-konyvtarosoknak
A székelyek címerei – Előadás egy előadásról
Dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a skóciai Glasgowban tartott előadást idén augusztusban a székely közösség címerének alakulásáról, mely előadásnak az ottani személyes élményekkel fűszerezett magyar nyelvű változatát a szentgyörgyi közönség is meghallgathatta 2016. október 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Glasgow-ban szervezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartott előadás címe pontosan meghatározza a témáját is: A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált.
Részletes beszámoló itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 96390/a_szekelyek_cimerei_ eloadas_egy_eloadasrol
Halász Péter néprajzkutató moldvai magyarokról szóló új tanulmánykötetének bemutatója "Cserefának füstje hozta ki könnyvemet..." címmel jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A moldvai magyarokról szóló néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmazó, több mint 450 ooldalas tanulmánykötetet Dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be a szerző jelenlétében a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2016. október 13-án. A VII. Székelyföld Napok részeként szervezett eseményt a Csángó Továbbtanulók Közösségének tagjai tették színesebbé, négy pusztinai fiatal moldvai csángó népdalokat adott elő.
A kötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásáról, illetve az erőforrás-felhasználásukkal foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék.
A könyvbemutató alkalmával készült videofelvétel ízelítőt ad a kötet tartalmából is, a rövid interjúban Halász Péter a moldvai csángók körében végzett kutatásairól beszél. A felvételt a Hargita Stúdió készítette, itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch? v=IZh3zx2TTrg
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/422/halasz-peter- neprajzkutato-moldvai- magyarokrol-szolo-uj- tanulmanykotetet-mutattak-be
Újvidék lesz a harmadik kulturális főváros 2021-ben
Temesvár és egy görög város - amelyről még nem született döntés - mellett Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben - döntöttek Brüsszelben.
A Vajma.info tudósítása szerint a szerbiai delegáció, amely újvidéki művészekből, professzorokból, városfejlesztőkből és tudományos munkatársakból állt, többórás bemutatót tartott arról, miért Újvidék lenne a legmegfelelőbb a címre. A delegációt Miloš Vučević újvidéki polgármester és Nemanja Milenković, a tartományi székváros jelöltségét kidolgozó szervezőbizottság elnöke vezették.
A kulturális fővárosi címet minden évben két EU-tagállambeli város, valamint egy nem EU-tag is viselheti, amennyiben utóbbiról egyhangú döntés születik. Újvidék legfőbb vetélytársa a montenegrói Herceg Novi volt.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?hir=10040
Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, dr. Ioan Aurel Pop és dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, az egyetem egyik professzora fordítja le latinból románra Batthyány Ignác, Erdély püspöke végrendeletét, mely bizonyítékként szolgálhat a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben.
Mint ismeretes, a püspök az 1798. július 31-én keltezett végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly ennek ellenére elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A per folytatásához szükség van a latin nyelvű végrendelet hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítására.
A Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta a római katolikus érsekségnek és a Román Nemzeti Könyvtárnak a fordítókra vonatkozó javaslatát – írja az Agerpres. A szakértők az eredeti végrendeletet a Batthyáneumban tanulmányozhatják, ahol azt őrzik. A felek döntését megnehezítette, hogy az igazságügyi minisztériumnál nincsenek regisztrálva olyan fordítók, akik a latin nyelvű szöveget hitelesen ültetnék át román nyelvre.
Forrás: http://foter.ro/cikk/ 20161005_romanra_forditjak_ batthyany_ignac_latin_nyelvu
Temesvár és egy görög város - amelyről még nem született döntés - mellett Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben - döntöttek Brüsszelben.
A Vajma.info tudósítása szerint a szerbiai delegáció, amely újvidéki művészekből, professzorokból, városfejlesztőkből és tudományos munkatársakból állt, többórás bemutatót tartott arról, miért Újvidék lenne a legmegfelelőbb a címre. A delegációt Miloš Vučević újvidéki polgármester és Nemanja Milenković, a tartományi székváros jelöltségét kidolgozó szervezőbizottság elnöke vezették.
A kulturális fővárosi címet minden évben két EU-tagállambeli város, valamint egy nem EU-tag is viselheti, amennyiben utóbbiról egyhangú döntés születik. Újvidék legfőbb vetélytársa a montenegrói Herceg Novi volt.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?hir=10040
Románra fordítják Batthyány Ignác latin nyelvű végrendeletét
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, dr. Ioan Aurel Pop és dr. Buzogány Dezső egyháztörténész, az egyetem egyik professzora fordítja le latinból románra Batthyány Ignác, Erdély püspöke végrendeletét, mely bizonyítékként szolgálhat a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított perben.
Mint ismeretes, a püspök az 1798. július 31-én keltezett végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű, 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárt és a hozzá tartozó csillagvizsgálót. A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly ennek ellenére elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A per folytatásához szükség van a latin nyelvű végrendelet hiteles, az alperes és a felperes által is elfogadott fordítására.
A Fehér megyei ítélőtábla jóváhagyta a római katolikus érsekségnek és a Román Nemzeti Könyvtárnak a fordítókra vonatkozó javaslatát – írja az Agerpres. A szakértők az eredeti végrendeletet a Batthyáneumban tanulmányozhatják, ahol azt őrzik. A felek döntését megnehezítette, hogy az igazságügyi minisztériumnál nincsenek regisztrálva olyan fordítók, akik a latin nyelvű szöveget hitelesen ültetnék át román nyelvre.
Forrás: http://foter.ro/cikk/ 20161005_romanra_forditjak_ batthyany_ignac_latin_nyelvu
Amikor egy rendőrtől tudja meg a fél ország, melyik megyében nincs könyvesbolt
Nem Marian Godina rendőr az egyetlen szerző, akinek nem terjesztik a könyvét Teleorman megyében. Minden írónak hasonló helyzettel kell szembesülnie, ha az alföldi megyében szeretné forgalmazni a művét, ugyanis ott nincs könyvesbolt. Legalábbis ezzel magyarázta a jelenséget a Curtea Veche kiadó értékesítéssel foglalkozó munkatársa, amelynek gondozásában a szerző könyve is megjelent.
A közösségi oldalon lévő szöveget a teleormani lakosok egy része zokon vette, és meg is cáfolták Marian Godina állítását, ugyanis egyesek azt írták, „van például papírkereskedés, ahol könyvet is árusítanak”. A brassói származású közúti rendőr a Facebookon is nagyon népszerű, nem csak a könyvben kiadott valós történetei miatt, de az általa használt „fanyelv” és a szókimondó stílusa miatt is kedvelt a román olvasók körében.
A romániai kultúrafogyasztásra vonatkozó adatok alapján azonban úgy tűnik, mégis a Villanófény a szemközti sávból kiadójának lehet igaza, mert az évente elkészített Kultúrfogyasztási barométer című felmérésből az derül ki, hogy évről évre nagyobb teret veszít az olvasás Romániában. A legutóbbi, 2015-ös felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka egy, 38 százaléka pedig egyetlen könyvet sem olvasott egész évben, a megkérdezettek 96 százaléka számára pedig a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet. A Román Kiadók Egyesületének elnöke, Grigore Arsene a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, van olyan 70 000 lakosú város Romániában, ahol egyetlen szakkönyvesbolt sem működik, de olyan megyékről is tud, ahol egyáltalán nincs könyvüzlet. Azt is hozzátette, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 550 tulajdonképpeni könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ezek száma nem haladja meg a 150-et. Ezekben az üzletekben az olvasók közül tavaly legtöbben E. L. James A szürke ötven árnyalata című művét vásárolták meg. A román írók közül Irina Binder Pillangók című regényét rendelték meg a legtöbben, de a listán szerepel Lucian Boia Cum s-a românizat România című alkotása is.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?cikk=26252
Meghalt Vofkori György
2016. október 2-án, 78 éves korában, elhunyt Vofkori György székelyudvarhelyi hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár, több kötet szerzője. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban, a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/ aktualis/udvarhelyszek/ meghalt-vofkori-gyorgy
Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket. Magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a Kovászna megyei faluról, a Dálnok felfedezése című könyvet 2016. október 8-án mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriumának újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
Brînduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között azét az ágyúgolyóét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelvű szövegeit Csinta Samu fordította.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 95995/dalnok_felfedezese_ magyar
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nem Marian Godina rendőr az egyetlen szerző, akinek nem terjesztik a könyvét Teleorman megyében. Minden írónak hasonló helyzettel kell szembesülnie, ha az alföldi megyében szeretné forgalmazni a művét, ugyanis ott nincs könyvesbolt. Legalábbis ezzel magyarázta a jelenséget a Curtea Veche kiadó értékesítéssel foglalkozó munkatársa, amelynek gondozásában a szerző könyve is megjelent.
A közösségi oldalon lévő szöveget a teleormani lakosok egy része zokon vette, és meg is cáfolták Marian Godina állítását, ugyanis egyesek azt írták, „van például papírkereskedés, ahol könyvet is árusítanak”. A brassói származású közúti rendőr a Facebookon is nagyon népszerű, nem csak a könyvben kiadott valós történetei miatt, de az általa használt „fanyelv” és a szókimondó stílusa miatt is kedvelt a román olvasók körében.
A romániai kultúrafogyasztásra vonatkozó adatok alapján azonban úgy tűnik, mégis a Villanófény a szemközti sávból kiadójának lehet igaza, mert az évente elkészített Kultúrfogyasztási barométer című felmérésből az derül ki, hogy évről évre nagyobb teret veszít az olvasás Romániában. A legutóbbi, 2015-ös felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka egy, 38 százaléka pedig egyetlen könyvet sem olvasott egész évben, a megkérdezettek 96 százaléka számára pedig a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet. A Román Kiadók Egyesületének elnöke, Grigore Arsene a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, van olyan 70 000 lakosú város Romániában, ahol egyetlen szakkönyvesbolt sem működik, de olyan megyékről is tud, ahol egyáltalán nincs könyvüzlet. Azt is hozzátette, hogy míg 4-5 évvel ezelőtt 550 tulajdonképpeni könyvesbolt létezett az országban, jelenleg ezek száma nem haladja meg a 150-et. Ezekben az üzletekben az olvasók közül tavaly legtöbben E. L. James A szürke ötven árnyalata című művét vásárolták meg. A román írók közül Irina Binder Pillangók című regényét rendelték meg a legtöbben, de a listán szerepel Lucian Boia Cum s-a românizat România című alkotása is.
Forrás: http://multikult.transindex. ro/?cikk=26252
Meghalt Vofkori György
2016. október 2-án, 78 éves korában, elhunyt Vofkori György székelyudvarhelyi hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár, több kötet szerzője. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban, a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/ aktualis/udvarhelyszek/ meghalt-vofkori-gyorgy
Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket. Magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a Kovászna megyei faluról, a Dálnok felfedezése című könyvet 2016. október 8-án mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriumának újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
Brînduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között azét az ágyúgolyóét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelvű szövegeit Csinta Samu fordította.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/ 95995/dalnok_felfedezese_ magyar
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése