A diákok olvasásának fejlesztése az iskolai könyvtárban IV

2013. április huszonhatodikán, pénteken a Apáczai Csere János Pedagógusok Háza szervezésében megtartották a negyedik (záró) regionális iskolai könyvtárosi találkozót A diákok olvasásának fejlesztése az iskolai könyvtárban címmel, amelynek első összejövetele Sepsiszentgyörgyön, a második Ónfalván (Oneşti) és a harmadik Brassóban volt.

 

            A Hargita megyei szervezésben részt vett a Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok Szövetsége. Kiemelkedő munkát végzett: Márdirosz Ajka a Hargita megyei pedagógusok házának könyvtárosa. A szervezésben részt vettek: Drăghici Moraru Dorina román-könyvtár szakos tanfelügyelő, Roman Ioan az iskolai könyvtárosok Hargita megyei fiókjának elnöke, Crăciun Mariana iskolai könyvtáros a baláni Liviu Rebreanu Iskolaközponttól, Egyed Daniela az iskolai könyvtárosok Hargita megyei fiókjának elnökhelyettese, Borbé Levente a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumtól. Továbbá köszönet illeti mindazokat a könyvtárosokat, akik részt vettek eme találkozó szervezésének gördülékeny lebonyolításában.

 

Az Apáczai Csere János Hargita Megyei Pedagógusok házában megtartott rendezvény programja:

 

9³⁰-10⁰⁰– Vendégek fogadása

10⁰⁰-10³⁰– Ünnepélyes megnyitó

10³⁰-13⁰⁰ – Előadások

13⁰⁰-13³⁰ – Megbeszélések, rendezvény bezárása

13³⁰-14¹⁵– Ebéd

14³⁰– Látogatás a megújult csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.

 

Bemutatott programok:

 

1. „Igazi barátom a varázslattal bíró szó” – Mihăilă Anca Luiza - Brassóból, a szecselevárosi 5-ös számú Általános Iskolától

2. „A könyvtár nem más, mint a csodák világa” – Hatos Melinda - Hargita megyéből, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból

3. A Mikes Kelemen Gimnázium extrakurrikuláris tevékenysége – Kiss László - Kovászna megyéből, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból.       

4. A 2012-2013-as tanév iskolai projektjei – Mirela Ionescu – Bákó megyéből, az Ónfalvi (Oneşti) 1-es számú Gimnáziumtól

5. Oktatási-nevelési iskolai könyvtárosi projektek hasznossága – Nişcoveanu Elena Maria - Brassó megyéből, a brassói Remus Răduleţi Kollégiumtól.

6. „Olvasok – tehát létezem” – Beleuţa Zita – Kovászna megyéből, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Iskolaközponttól

7. Olvasáskompetencia fejlesztése az iskolai könyvtárakban – Gal Rodica - Hargita megyéből, a maroshévízi Mihai Eminescu Kollégiumtól

8. A könyvek a sokféleség ragyogó szivárványfényei – Ţuştiu Elena – Bákó megyéből, a doftánai Scarlat Longhin Gimnáziumtól.

            A hargitai találkozó szintén sikeresnek mondható, hiszen újabb módszerekkel és ötletekkel gazdagodhattak a résztvevők.

            Mint a négy +1 könyvtárosi összejövetelből kiderült, ez a találkozósorozat kedvet adott további hasonló könyvtárosi tapasztalatcsere megrendezéséhez, hiszen a mai világ iskolai könyvtárosainak is rugalmasaknak kell lenniük az újabb kihívásokkal szemben.

Köszönet illeti a projekt vezetőjét, Kiss Lászlót, hogy e nagyszabású munkát megszervezte, a négy megye pedagógusok házait és tanfelügyelőségeit, valamint a megyei projektfelelősöket:

-         Borbé Levente – Hargita megye – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda

-         Ioan Roman – Hargita megye – Liviu Rebreanu Iskolaközpont, Balán

-         Máthé Emese – Háromszék – Kovászna Megyei Pedagógusok Háza, Sepsiszentgyörgy

-         Oana Jianu – Brassó megye – Grigore Tăbăcaru Pedagógusok Háza, Brassó

-         Simona Clinciu – Bákó megye – Bákó Megyei Pedagógusok Háza, Bákó

           

További információk az eseményről:

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/be-kell-kapcsolni-a-konyvtarat-a-diakok-eletebe

Borbé Levente

"Hozz magaddal egy verset"

 

Ötödik alkalommal, 2013. április 17-én került megszervezésre Hozz magaddal egy verset címmel a magyar költészet napi megemlékezésünk. Idén iskola előkészítő csoportok vettek részt a rendezvényen a város területéről: a Petőfi Sándor Általános Iskolából, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumból és természetesen az Orbán Balázs Gimnáziumból.

A versek kiválasztásakor tartalmi megkötés most sem volt, de mindenképp magyar költők verseivel jelentkezhettek a gyerekek. Elöljáróban a Költészet Napjáról és József Attiláról beszélgettünk, majd tizenöt gyermekverset hallgathattunk meg. 

Meglepetésként Veres Éva óvónő egy interaktív mesével lepte meg a kisdiákokat és a vendégeket.

Hatos Melinda könyvtáros és Szávuly Emese tanító

Iskola másképp hét a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban

 

Az Iskola másképp hét keretén belül fő téma a szerelem volt a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban. Ennek apropójára szinte minden osztály részt vett a Szerelem a költészetben elnevezésű tevékenységen (kedden és csütörtökön). Az ötletet Nyáry Krisztián: Így szerettek ők című könyve adta, amelyben magyar írók, költők, irodalomtörténészek szerelmi életéről, múzsáiról, különös házasságairól olvashatunk. A szerző saját maga és barátai szórakoztatására kezdte közzétenni írásait a már mindenki által ismert Facebook közösségi oldalon és a nagy érdeklődésre való tekintettel született meg a könyv, amely negyven szerelmi történetet tartalmaz, fotókkal illusztrálva.

 

Tevékenységünkön párhuzamot vontunk a tankönyvekben található életrajzok és a Nyáry Krisztián könyvében olvasható információk között. A felolvasás során többek között megtudhattuk, hogy Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát és ő vette el feleségül, Juhász Gyula és a gyönyörű Anna- versek ihletője csak tíz percet találkoztak egymással, Radnóti Miklós 17 éves korában ismerte meg a 14 éves Fannit s bár szerelmük végig kitartott, Fanni barátnője is belépett életükbe. Az izgalmas és szép kivitelezésű könyv nem egy száraz életrajz gyűjtemény, így lehetőséget ad még jobban megismerni a magyar irodalom alkotóit és az érdekes történetekkel rávezeti érdeklődésünket az irodalomra.

                                Hatos Melinda könyvtáros

Könyvadomány a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumnak

2013. április 12-én délelőtt 10 órakor érkezett meg a Márton Áron Gimnáziumba a Dunakeszi Rotary Club könyvadománya. Összesen 48 láda válogatatlan könyvről és folyóiratról van szó, amely több száz kötetet tesz ki.

A köteteket a Budai Középiskola és a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium közössége, valamint magánszemélyek gyűjtötték össze. Tartalmuk szerint többségük oktató-nevelő jellegű könyv, tankönyv, segédeszköz (szöveggyűjtemények), irodalom, történelem-földrajz stb.

Az adományozó levélbe foglaltak szerint az intézmény tanárainak és diákjainak hasznos ismeretgyarapodását, a magyar nyelv ápolását segíti elő. Ehhez hűen tartjuk mi is magunkat. Ezért a gimnáziumunk profiljának megfelelő köteteket megtartjuk, majd egy részét átadjuk a csíkszentdomokosi községi könyvtárnak, valamint néhány környező iskolai könyvtárnak. Tesszük ezt az adományozó levélben megfogalmazottak jegyében, miszerint a kötetek nem értékesíthetők, de továbbadhatók a magyar nyelven oktató-nevelő intézményeknek.

A Rotary Club tagjait egy időbeli barangolásra hívtam meg az iskolai épületében, ahol szó esett a könyvtár és az iskola múltjáról, valamint a gimnázium bűvkörébe tartozó eseményekről, a csíksomlyói ferencesekről és az egykor náluk működő könyvnyomdáról is.

Köszönet jeleként mindegyiküknek átnyújtottam Antal Imre „Tisztesség adassék” című kötetét.

Végezetül, de nem utolsósorban megemlíthető, hogy a dunakeszi Rotary Club már évek óta szervez könyvgyűjtési akciókat, amelyeket eljuttat a Magyarországon kívül eső magyar nyelvterületekre, mint Vajdaság (Ada), Kárpátalja (II Rákóczi Ferenc Gimnázium), Erdély és benne Székelyföld (Gyimesfelsőloki Árpád házi Szent Erzsébet Gimnázium).

A hozzánk érkező csapat tagjai: Giczi Imre, Holczer Ferenc, Szabó Erika, Vályi Attila és Varga Szilárd.

Az adományozás sikerességéhez kapcsolattartó személyként Szabó Erika a Segítő Mária Gimnázium hajdani tanulója nagymértékben hozzájárult.

További gyümölcsöző tevékenységet kívánok!

Borbé Levente,

A Márton Áron Gimnázium könyvtárosa.

Csinódi Nagy Gergő könyvbemutatója a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

 

Pénteken, április ötödikén került sor a Kárpát-medencei legfiatalabb magyar író könyvbemutatójára.  A 12 esztendős Nagy Gergő már több mint egy esztendeje irogatta a 2012-ben Kecsketánc címmel megjelent kötetét. A könyv 33 történetet foglal magában. A történeteket gyerekszemmel láttatja a kedves írólegényke. A hegyek közötti település gyönyörű, szinte tündérmesébe illő mindennapi eseményei tárulnak az olvasó elé. Minden egyes megélt pillanatról rajongással tud beszélni.

Édesapja, Sepsiszéki Nagy Balázs, aki egyben néprajzkutató, beszélt a család költözéséről Sepsiszentgyörgyről a vadregényes Csinódba. Fény derült arra is, miként fogott neki Gergő, hogy megírja e kötetet. Természetesen mindkét szülő teljes támogatását élvezhette, nem beszélve a húgáról, aki a kötet illusztrátorává avanzsálta elő magát. Húga, Ilka-Uzonka igen találó rajzokat készített a történetekhez. Hisz ez nem is csoda, azon kívül, hogy tehetséges rajzoló, ő is e táj végtelen szépségének egyik képbéli átadója.

A kötet címét sok töprengés és válogatás után Gergő édesanyja, Erika választotta. Telitalálat volt a részéről, hiszen a huncut kecske, az elevenség az életszeretet ott található Gergő minden egyes írásában.

Gergő és testvére népdallal és kis mondókával lepték meg a közönséget. Gergő beszélt a jövőbeni terveiről. Többek között arról is, hogy a könyvnek lesz folytatása. Az új kötet 44 történetet fog magában foglalni. A 33 első kötet, és a 44 második kötet története kihozza a 77-es bűvös számot.

Igen, bűvös és varázslatos, akár az érintetlen csinódi táj. Ezek a történetek egyszerűségükben nagyszerűek. Eljuttatnak a tiszta forrásig, amelyből táplálkozhat a tiszta elme, és amelyre nagyobb szükség van most, mint valaha.

 

A rendezvény végével a Nagy családdal érkezett csinódi gyerekek megtekinthették a könyvtárat és az iskola dísztermét.

 

Szervezők:

Borbé Levente könyvtáros és Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

A Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója

A világtalálkozó helyszíne és időpontja: Budapest, 2013. május 28-29.

A világtalálkozó fővédnöke: Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke

A világtalálkozó rendezői: az Országos Széchényi Könyvtár, a Könyvtári Intézet, az Országgyűlési Könyvtár

A konferencia címe: Határtalan együttműködés – stratégia, integráció, megújulás

Közlemény a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozójának megrendezéséről

A világtalálkozó célkitűzése:
A Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója – felelős szakmai műhelyként – tekintse át az együttműködés kulcsterületeit és eddigi tapasztalatait, ezekre építve dolgozzon ki és fogadjon el a 2014-2020 közötti időszakra egy olyan szakmai koncepciót, mely kijelöli a további együttműködés vállalható tartalmát, szintjeit, kereteit és formáit, egységbe foglalva a Kárpát-medencei és a nyugati szórvány lehetőségeit a közös szellemi örökség megőrzése és szétsugárzása érdekében.

Információ:

http://ki.oszk.hu/content/magyar-k-nyvt-rosok-vii-vil-gtal-lkoz-ja

 

 

 

ReMeK-e-hírlevél 2013/4. számából

Mi változik az új helyesírási szabályzatban?
Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=mi_valtozik_az_uj_helyesirasi_szabalyzatban
http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban

"Az úgy volt…" X. Janikovszky Éva meseíró pályázat

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2013-ban is meghirdeti a már hagyományos Janikovszky Éva meseíró pályázatát. A 2013. évi pályázat 2013. március 25-én indul és április 25-én zárul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
A pályázók a korábbi gyakorlatnak megfelelően két kategóriában indulhatnak:
I. korcsoport: 6–10 évesek, II. korcsoport: 11–16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát választhatnak a pályázók. Terjedelmi megkötés: maximum 5 A/4-es gépelt oldal lehet a pályázat.
Csak a nyomtatott formában készült pályaművek vehetnek részt a versengésben. Pályázni az ország határain belüli és határain kívüli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat.
A pályaművek benyújtása: postai úton a FSZEK Központi Könyvtár címére (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) vagy e-mailen a titkar@fszek.hu címre kell beküldeni, vagy személyesen a FSZEK Központi Könyvtár Átriumában megtalálható gyűjtőládába lehet bedobni. A pályaművek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi tagkönyvtárában is leadhatók.
A pályázatokon és a borítékokon minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail címét, az iskola nevét, címét, e-mail címét. A postán érkező pályázat borítékján kérik feltüntetni: „Meseíró pályázat”. A pályaműveket nem küldik vissza, és nem őrzik meg.
A pályázatok beadási határideje: 2013. április 25.
A pályázatról további részletes információk itt találhatók: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/rendezvenyek/?article_hid=20732
Forrás: http://palyazatmenedzser.hu/2013/03/25/janikovszky-eva-mesepalyazat/?awt_l=KQkE.&awt_m=3ZNEd2yODiz4mMk

A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Húsvéti készülődés a könyvtárban: előadás és gasztronómiai est

A húsvéti ünnepkör hagyományaihoz kapcsolódó találkozókra került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Hargita Megye Tanácsának húsvéti rendezvénysorozata keretében, 2013. március 12-én délután. Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató Húsvéti tojások pogány üzenete címmel tartott vetített képes előadást, nagyszámú érdeklődőnek. Az előadó 2500 Kárpát-medencei tojáshím elemzése alapján foglalta egységes rendszerbe a jelképeket. Az előadás során több mint száz tojásmintát vetített ki, valamint bemutatta a gyergyószárhegyi múzeumban őrzött, különféle mintázatú tojásokat is. Előadásában kifejtette, hogy a tojáshímek motívumai, mintái nem egyszerűen díszek, hanem egy nagyon jól meghatározott jelképrendszer részei. Rávilágított a jelképek ősi, több ezer éves pogány eredetére, a motívumok mitikus, népmesei összefüggéseire. A jelképek használatát ősi törvényszerűségek határozzák meg, amelyek a mai ember számára már feledésbe merültek, mégis természetszerű, hogy a motívumok keresztény köntösben a 21. század húsvéti asztalain is jelen legyenek.
Az előadásról bővebben a Székelyhon portálon: http://www.szekelyhon.ro/magazin/jelkepek-a-husveti-tojasokon
Videó az előadásról ugyanott: http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2160/jelkepek-a-husveti-tojasokon.html
A Csíki TV tudósítása: http://tudositok.hu/7967/video/Husvetra_hangol_a_megyei_konyvtar
Nagyszámú érdeklődőt vonzott a könyvtárba az ugyancsak március 12-én, 19 órától kezdődő ’Receptdaráló’ is, a már második alkalommal szervezett gasztronómiai est a Székely Konyha magazin szerkesztőivel. Ezúttal hagyományos, székelyföldi húsvéti eledeleket mutatott be Jánossy Alíz, a Székely Konyha gasztronómiai magazin felelős szerkesztője és meghívottja, a gyergyószárhegyi Bartalis Hajnal, aki a hagyományos, kemencében sütött "kókonyát" és galambast'" készítette el és mutatta be a vendégeknek. Siklódy Ferenc képzőművész a lap grafikai arculatának készítéséről beszélt a közönségnek. Az est jó hangulatát fokozta a Székely Konyha csapata által ízlésesen tálakra rendezett finom húsvéti ételek látványa, a találkozó végén a vendégek az ételek finomságáról is meggyőződhettek.
Honismereti esték a könyvtárban: Botár István régész előadása
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében ismét teltházas előadásra került sor 2013. március 21-én este, a könyvtár Honismereti esték címmel szervezett találkozóinak keretében. Botár István régész Templom és falu, középkori egyházszervezet és településhálózat Csíkban címmel tartott előadást. Botár István a Csíki Székely Múzeum régésze, kutatásai főleg a középkori Csík régészeti emlékeinek feltárásához kapcsolódnak. A vetítéssel egybekötött előadáson régészeti kutatásai és oklevél-adatok alapján mutatta be Csík középkori településhálózatának, -rendszerének alakulását, és néhány, helytörténettel kapcsolatos ’mítoszt’ is cáfolt a régészeti kutatások tükrében. Rámutatott, hogy bár írásos adataink csak a 14. századból vannak – az 1334-es pápai tizedjegyzékből – a régészeti leletek tanúsága szerint a medence már a 11. és 12. században is lakott volt, léteztek szervezett faluközösségek Csík térségében.
Az előadásról beszámolók:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/templomok-es-falvak-kapcsolata-csikban
http://www.pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=33651&Itemid=35
Videó a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2192/templomok-es-falvak-kapcsolata-csikban.html
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

Hármas író-olvasó találkozót tartottak Székelyudvarhelyen
2013. március 13-án író–olvasó találkozót tartottak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az eseményen Albert Ildikó Örökzöld tabuk, Ambrus Tünde Székely falutízesek, illetve Balázs Lajos Rituális szimbólumok című köteteit ismertette Sarány István szerkesztő a szerzők jelenlétében. A találkozó házigazdája Szabó Károly könyvtárigazgató volt. Az esemény alkalmával Tőzsér József, a húszéves Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója könyvadományt adott át az udvarhelyi városi tékának.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/harmas-iro-olvaso-talalkozo-udvarhelyen

Czegő Zoltán volt a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vendége
Czegő Zoltán költő, író volt a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központja által szervezett irodalmi est vendége a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, 2013. március 20-án. Lakatos Mihály író, a kulturális központ igazgatója röviden vázolta a huszonkét évi magyarhoni csámborgás után három éve ismét idehaza élő szerző pályaívét. Az est eléggé feszesre és érdekesre sikeredett, hiszen a 75. életévében járó Czegő Zoltán, aki publicistaként, költőként és közéleti személyiségként ma is igen aktív Sepsiszentgyörgyön, maga adta elő történetét, ízesen, kötetlenül, anekdotákkal fűszerezve a mondanivalót. A moderátor csak keretet szabott a csapongó gondolatoknak. Végigszáguldottak mintegy másfél óra alatt a hetvenöt esztendőn, felidézve a színtereket, ahol ez idő alatt élt és alkotott. Udvarhely után Bordost, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Korondot, Sepsibükszádot, Uzont, Sepsiszentgyörgyöt, Budapestet pásztázta végig az emlékezet.
Teljes írás itt: http://szekelyhon.ro/muvelodes/czego-zoltan-a-a-hazatero-kolto

"A táguló Gutenberg-galaxis" – megnyitották a Haáz Rezső Múzeum kiállítását
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 2013-as évi legjelentősebb kiállításának megnyitójára 2013. március 28-án 18 órától került sor. A táguló Gutenberg galaxis című művelődéstörténeti kiállítás az emberi kultúra egyik legnagyobb megvalósítását célozza bemutatni: azt az univerzális papíralapú adathordozót, amelyet mind a mai napig használunk, s amely prioritásának megdöntésére csak a modern digitális adathordozók számtalan változatai tesznek kísérletet napjainkban.
A könyvet, a könyvnyomtatás eszközeit és műhelyeit tárja a nagyközönség elé, azt a Gutenberg-galaxist, amely a 15. században született és ma, a 21. században a digitális dokumentumokkal, az ún. Internet-galaxissal "tágul".
A kiállításon ősnyomtatványokat is bemutatnak. A legrégebbi kiállított ősnyomtatvány 1489-ből származik, éppen Gutenberg évszázadából, de a látogatók megnézhetik a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött Koncz-kódex nemesmásolatát, amely a Marosvásárhelyi Sorok magyar nyelvemléket tartalmazza. Közszemlére teszik az Apor-kódexet is, amelyet a Székely Nemzeti Múzeum bocsátott a szervezők rendelkezésére. A látogatók a digitális technikának köszönhetően fel is lapozhatják az 1525-ben készült Székelyudvarhelyi kódexet.
A kiállítás bemutatja az elmúlt évszázadok erdélyi nyomdaközpontjait, így a csíksomlyóit, a brassói Honterus és a kolozsvári Heltai-féle nyomdát, valamint a nagyváradit, a nagykárolyit és a balázsfalvit. Ez utóbbiban láttak napvilágot az első román nyelvű könyvek. A tárlat anyaga kiterjed a legújabb, digitális korszakbeli fejleményekre is, így az érdeklődők elektronikus könyvolvasókat is kézbe vehetnek.
Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente polgármester köszöntötte a vendégeket, Lázok Klára, a kiállítás létrejöttéhez hozzájáruló marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatónője méltatta azt. Az eseményt, amelynek házigazdája Miklós Zoltán múzeumigazgató, Csender Anett, Járai-Szabó Richard, a Benedek Elek Tanítóképző diákjainak rövid előadása tette hangulatossá. Az októberig látogatható tárlat szakmai kurátora Róth András Lajos a Haáz Rezső Múzeum könyvtárának vezetője. A látványtervet Baróti Hunor, a dizájnt Könczey Elemér készítette.
Forrás: RMKE levelezőlista, Róth András Lajos
http://www.hrmuzeum.ro/menu~hu~1~1~fooldal.html
http://multikult.transindex.ro/?hir=7309

A Teleki Téka Románia második legszebb könyvtára
A marosvásárhelyi Teleki Téka az ország második legszebb könyvtára – állapította meg a 9am.ro portál, amely toplistát készített a hazai közgyűjteményekről és a nekik otthont adó épületekről.
A toplista második helyén a marosvásárhelyi Teleki Téka szerepel, amely az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Az 1802-ben megnyitott Teleki Téka törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a Teleki Téka és a Bolyai Könyvtár képezi. Jelenleg mintegy 205 ezer kötettel rendelkezik a könyvtár, amely egyszerre enciklopédikus tudománytár és bibliofil ritkaságok őrzője.
Harmadik helyen a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár szerepel, amely a rendszerváltozás óta Lucian Blaga filozófus és költő nevét viseli. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat 1872-ben, a Kolozsvári Tudományegyetem részeként alapították. A könyvtárnak jelenleg mintegy 4 millió kötetre becsült könyvállománya van, amely felöleli a tudományok valamennyi területét.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-teleki-teka-romania-masodik-legszebb-konyvtara
http://multikult.transindex.ro/?hir=7292

A románok mintegy 16 százaléka könyvtárhasználó
A Bill & Melinda Gates Alapítvány megrendelésére 17 országban végzett felmérés adatai szerint mintegy 2,6 millió romániai (az ország lakosságának 16 százaléka) használja a közkönyvtárak szolgáltatásait. Bár első helyen továbbra is a könyvek kölcsönzése áll, sokan azért járnak könyvtárba, hogy az internetet használják különböző információk elérésére, például tanulás céljából, egészségügyi, szociális, munkahelyi vagy más problémáik megoldásához. A könyvtárhasználók 48%-a különböző oktatási programokon, képzéseken, közösségi találkozókon vett részt a könyvtárban. Mintegy 200 000 személy használta a könyvtárban az internetet munkahely-keresésre.
A Biblionet országos program révén a Bill & Melinda Gates Alapítvány 2000 romániai közkönyvtárat 9000 internetes számítógéppel szerelt fel, ezekben a könyvtárakban ingyenesen biztosítják a világhálóhoz való hozzáférést.
Forrás: http://ro.stiri.yahoo.com/c%C3%A2%C8%9Bi-rom%C3%A2ni-merg-la-bibliotec%C4%83-143808305.html
http://www.b1.ro/stiri/eveniment/studiu-romanii-merg-tot-mai-des-la-biblioteca-52322.html

Az e-irodalomról a Korunkban
A Korunk folyóirat 2012/10-es számának központi tematikája a kultúra az internet korában - a digitalizált irodalom és művészet. Ennek keretében a www.eirodalom.ro szerkesztőségét is felkérték az irodalom és világháló kapcsolatának értelmezésére, a portál létrehozása mögötti okok feltérképezésére. Ebből tallózunk részleteket: 'Nos, akkor először rögzítsük az előzményeket: 2012 márciusában az 1995 óta tevékenykedő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán s nem elsősorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínűségében, műhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni'.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/index.php/hirek-tudositasok/649-az-eirodalomrol-a-korunkban

Száz éve született Bözödi György
Bözödi György író, szociográfus és történész 1913. március 9-én született Bözödön, a sokáig Udvarhelyszékhez tartozott faluban. Szülőháza ma emlékház a település központi részén. Az író családneve Jakab, szülőfaluja nevét felnőttként, később vette fel. A kolozsvári unitárius gimnáziumban érettségizett, majd két évig a teológia hallgatója volt, aztán más szakra iratkozva jogot és bölcsészetet tanult. Az akkori kincses város művelődési és főként irodalmi életébe is beilleszkedett: újságíró lett az Ellenzéknél és a Keleti Újságnál. Ám a második világháború utáni félreállításáig az erdélyi irodalmi sajtóban is tevékeny volt: felelős szerkesztője volt a marosvásárhelyi Székely Szónak, a kolozsvári Hitel főmunkatársa (1935). Később a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. A második világháború kitöréséig több erdélyi lap: a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk közölte írásait. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyik alapítója és szerkesztője volt a kolozsvári Termés című lapnak, amely, sajnos, csak 1942–44 között jelent meg, negyedévenként.
A román állam szovjet 'felszabadítása' után az 1848–49-es Történelmi Ereklye Múzeum őre volt. Legnagyobb terve a negyvennyolcas erdélyi anyag, hagyomány összegyűjtése volt, ám abban a formában, ahogy elképzelte, nem valósíthatta meg. A kommunista hatalom szemében kegyvesztett lett, szövetkezeti és állami vállalati könyvelőként tudott elhelyezkedni. 1957-től nyugdíjazásáig (1975) akadémiai kutatóként dolgozott.
Verset, novellát a harmincas évektől közölt. A népélet realista ábrázolásával hívta fel magára a figyelmet, Kicsi hajó c. elbeszélése, amely az amerikai kivándorlással kapcsolatos, az erdélyi magyar tankönyvekben is helyet kapott egy időben. Ismert munkája a Székely bánja (Kolozsvár, 1938) szociográfiai írás. A bözödi Bágyi János meséinek gyűjtésével és közlésével (A tréfás farkas, Budapest, 1942, Az eszös gyermök, Bukarest, 1958, illetve a hagyatékból Kriza Ildikó válogatásában később kiadott A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Budapest, 1993) a néprajzi szakirodalom is számon tartja. Román népmeséket és kortárs szerzőket fordított magyarra. Szépírói munkássága mellett történelmi tárgyú közlései ismertek. Jelentős falukutató anyaggyűjtése. Hatalmas mennyiségű jegyzetanyaga maradt feldolgozatlanul. Verseit 1979-ben Nap és árnyék címen adták ki, elbeszélései, regényei több kötetben jelentek meg a negyvenes években.
1989. november 25-én hunyt el Budapesten, szülőfaluja temetőjében temették el a rendszerváltás utáni napokban. Családi meleg nélkül leélt élete részben a korábbi rendszer árnyékának, másrészt meg a tudomány és kutatási témája iránti elkötelezettségének áldozata. Bözödi a konok tudós és kutató, a környezetében nyitott szemmel járó szerző jelképe lehet számunkra.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/szaz-eve-szuletett-bozodi-gyorgy-iro-szociografus-es-tortenesz

Rejtő Jenő regénye nagy sikert aratott a lipcsei könyvvásáron
168 000 látogató – ebből mintegy 50 000 szakmai érdeklődő – kereste fel a 2013. március 14–17. között lezajlott Lipcsei Könyvvásárt, ami új látogatócsúcs a könyvvásár életében: 69 000 négyzetméter területen a 43 országból érkezett 2069 kiadó 100 ezer kötetet, közte 20 ezer újdonságot mutatott be a vásár négy napja alatt. Gazdag irodalmi programmal és elismerésre méltó standdal jelentkezett Magyarország a könyvvásáron.
"Nagyon jól sikerült a stand, kicsi, de felhívja magára a figyelmet és mágnesként vonzza a látogatókat " fogalmazott Oliver Zille, a vásár igazgatója. Hozzátette: nemcsak a magyar standra irányul nagy figyelem, hiszen Esterházy Péter Esti című kötete német fordításának premierje alkalmából a vásár több fórumának is vendége volt, így az idén is volt magyar 'sztárvendég' a lipcsei könyvvásáron.
Az elátkozott part című Rejtő Jenő-regény német fordítása nagy sikert aratott a Leipzig liest (Lipcse olvas) irodalmi fesztiválján. A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) szervezte, a berlini Elfenbein Kiadónál Ein Seemann in der Fremdenlegion címmel megjelent kötet bemutatóján a die naTo nevű, Lipcse belvárosában működő klubban 'még a csilláron is lógtak'.
Can Togay János, a CHB igazgatója szerint Az elátkozott part premierje ‘"rodalomtörténeti pillanat" volt, és a könyvvásáron elért siker nyomán a regény akár több százezres példányszámban is megjelenhet, s Rejtő végre bekerülhet a német irodalmi köztudatba, ami akár a magyarországi Rejtő-recepción is módosíthat. Hans von Trotha, a Deutschlandradio országos közszolgálati rádió tekintélyes kritikusa a rádió honlapján megjelent blogbejegyzésében elismerőleg kiemelte: Rejtő 'nagyon eredeti, nagyon vicces és nagyon szokatlan'. (MTI–ÚKP)
Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/index.php/component/k2/item/255-eredmenyesen-zart-a-lipcsei-konyvvasar

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin, Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Észak-karolinai iskolai könyvtáros vendégelőadása a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium könyvtárában

A diákok olvasáskészségének fejlesztése az iskolai könyvtárban program keretén belül 2013. március 28-án csütörtökön 11 órai kezdettel tartott előadást a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Amerikai Egyesült Államokbeli Észak-Karolinából érkező Cove Creek-i Általános Iskola könyvtárosa, Carolyn Walters.

Ez az előadás programon kívül „bonuszként” volt felkínálva, amelyre Hargita, Kovászna, Brassó és Bákó megye könyvtárosaiból négy-négy személy kapott hivatalos meghívót.

 

Az előadást Kiss László, az iskola könyvtárosa moderálta. Mivel az előadó angolul beszélt, kollégánk egyben fordított is, ahol szükséges volt.

Az előadás a gyerekek érdeklődési köre megkeresésének lényegéről szólt, az értő olvasás fontosságának ismertetésével kezdődött, kiemelve a hangos olvasás igen nagy szerepét. Carolyn Walters rátért néhány gyakorlati eszköz használatának pozitív hatására. Mint például a tanárokkal való együttműködés egy-egy rendezvény megvalósítása érdekében. Olvasókörök vonzóbbá tételéhez érdemes belopni a „játékosság elvét” is. Példaként felhozható „A könyvek harca” vetélkedő, ahol a diákcsoportok saját elolvasott könyvükkel próbálták meggyőzni társaikat a kiválasztott kötet nagyságáról. A rendezvények előtti vagy akkori olvasói tevékenység fokozatosan rávezeti és kifejleszti a diákokban az olvasás szükségességét. Szinte ösztönösen kapaszkodnak bele, főleg a tanító, valós történetekbe. Kicsik körében nagy hatással bírnak az állattörténetek. A könyveknek a tudatos témaválasztás általi bemutatása, mint bizonyos életek vagy élethelyzetek láttatása az olvasáson keresztül növeli a gyerekek képzelőerejét. Mint mindannyian tudjuk az olvasómester által (ez esetben könyvtáros) kiválasztott könyv olyan szellemi táplálék kell hogy legyen, mint a mindennapi ételfogyasztásban a kenyér és víz fogalma. Ezért fontos, hogy elérjen a kisolvasó lelkéhez a szóban forgó történet, s arra késztesse, hogy véleményt alkosson róla. A történetek tanító jellege nem zárja ki annak szomorú végét sem. Ilyen esetben fel lehet kérni a kis hallgatókat, hogy írjanak egy boldog véget, ami egyben önálló gondolkodásra készteti őket. Így válik a könyv a személyiségfejlesztés egyik meghatározó tárgyává.

A projektbe teljesen beépülő előadás igen színvonalas tapasztalatcserét eredményezett. Ezt bizonyítják az előadás közbeni és végi kérdések, amelyek választ adtak az Egyesült Államokbeli iskolai könyvtárosok helyzetére is.

Az iskolai könyvtáros státusza államonként változik. 17 könyv / gyerek kell, hogy legyen az egyposztos könyvtárosi állásra. Saját maguk szereznek támogatókat könyvek vásárlására. Legtöbb esetben nagy könyvvásárokon bonyolítják le a kötetek beszerzését, hiszen ott olcsóban is hozzájutnak. A megrongálódott könyveket a diákok kötelesek megjavítani vagy az ellenértéket kifizetni.

Köszönet illeti Kiss László könyvtárost a nem mindennapi találkozó megszervezéséért.

Borbé Levente 

Áprilisi évfordulók 2013

145 éve, 1868. április elsején született Edmond Rostand francia drámaíró és költő.

130 éve, 1883. április másodikán hunyt el Grigol Orbeliani a grúz romantika nagy költője.

420 esztendeje, 1593. április harmadikán született George Herbert angol metafizikus költő.

590 esztendeje, 1423. április negyedikén hunyt el Hugo von Montfort német költő.

220 éve, 1793. április negyedikén született Jean-François Casimir Delavigne francia költő, drámaíró és könyvtáros.

130 éve, 1883. április negyedikén született Juhász Gyula, a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

125 éve, 1883. április ötödikén született Donáth László székely-magyar író, novellista.

120 éve, 1893. április ötödikén született Szabó Pál magyar regényíró, elbeszélő és újságíró.

80 éve, 1933. április hatodikán született Tóth Mária romániai magyar író, újságíró.

130 éve, 1883. április hetedikén hunyt el Louis Veuillot francia katolikus író és publicista.

130 éve, 1883. április nyolcadikán született Supka Géza magyar író, újságíró, régész és múvészettörténész.

460 esztendeje, 1553. április kilencedikén hunyt el François Rabelais, a nagy francia humanista író. Világhírű műve: Gargantua és Pantagruel.

155 éve, 1858. április tizenegyedikén született Barbu Ştefănescu Delavrancea román író, szónok.

20 éve, 1993. április tizenegyedikén hunyt el Horváth Imre erdélyi magyar költő.

250 éve, 1763. április tizenkettedikén hunyt el Hermányi Dienes József erdélyi magyar író.

190 éve, 1823. április tizenkettedikén született Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij orosz drámaíró és költő.

170 éve, 1843. április tizenötödikén született Henry James amerikai származású angol író és kritikus.

30 éve, 1983. április tizenötödikén hunyt el Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító és lapszerkesztő. Ismert művei: Petőfi, Puszták népe, Hunok Párisban, Kháron ladikján.

80 éve, 1933. április tizenhatodikán hunyt el Kozma Andor költő és műfordító.

220 éve, 1793. április tizenkilencedikén született Magyarósi Szőke József erdélyi magyar költő, műfordító és színjátékíró.

75 éve, 1938. április huszonegyedikén született Csire Gabriela romániai magyar írónő, újságíró, szerkesztő.

25 éve, 1988. április huszonkettedikén hunyt el Galsai Pongrácz magyar író, publicista, szerkesztő, költő.

140 éve, 1873. április huszonharmadikán hunyt el Wolfang Menzel német író, költő és publicista.

150 éve, 1863. április huszonnegyedikén hunyt el Mieczysław Romanowski, a lengyel romantikus költészet kiemelkedő alakja.

130 éve, 1883. április huszonnegyedikén született Jules Sandeau francia író és könyvtáros.

100 éve, 1913. április huszonnegyedikén született Jékely Zoltán erdélyi magyar író, költő és műfordító.

50 éve, 1963. április huszonhatodikán hunyt el Vasile Voiculescu román költő, író, drámaíró és orvos.

35 éve, 1978. április huszonhatodikán hunyt el Debreczeni József vajdasági magyar költő és műfordító.

160 éve, 1853. április huszonhetedikén született Jules Lemaître francia író és kritikus.

120 éve, 1893. április huszonhetedikén született Endre Károly erdélyi magyar költő és újságíró.

160 éve, 1853. április huszonnyolcadikán hunyt el Johann Ludwig Tieck német költő, író, kiadó és műfordító.

80 éve, 1933. április huszonkilencedikén hunyt el Konstantínos Pétrou Kaváfis (Konsztantinosz Kavafisz) görög költő

130 éve, 1883. április harmincadikán született Jaroslav Hašek cseh szatirikus író és humorista. Legismertebb műve: Švejk, a derék katona.

Érdemes Tudni

130 éve, 1883. április elsején született Valentiny Antal magyar nyelvész, bibliográfus, könyvtáros és könyvtári szakíró.

540 esztendeje, 1743. április másodikán született Korvin (Corvin)  János, Mátyás király fia.

85 éve, 1928. április negyedikén született Balázs Sándor erdélyi magyar filozófus.

220 éve, 1793. április kilencedikén született Szontágh Gusztáv Adolf magyar filozófus, esztéta és kritikus.

95 éve, 1918. április tizenegyedikén hunyt el Borsos Iván székely származású magyar református lelkész, könyvtáros, történetíró, szakíró.

40 éve, 1973. április tizennegyedikén hunyt el Kerényi Károly magyar klasszika-filológus és vallástörténész.

155. éve, 1858. április tizenhatodikán született Zala György magyar szobrászművész.

200 éve, 1813. április huszonkilencedikén született Simon Péter Jukundián székely-magyar zenész, zenepedagógus és zenei író.

375 esztendeje, 1638. tavaszán született gróf Apor István székely-magyar főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr.