2015. május 15., péntek

AZ ÉV OLVASMÁNYA HARGITA MEGYÉBEN


Az olvasás évéhez kapcsolódó megyei olvasásnépszerűsítő program nyitórendezvénye a Kájoni János Megyei Könyvtárban

   A Kájoni János Megyei Könyvtár Az olvasás éve jegyében hirdette meg programjait 2015-re, egész évben jelentős  teret és időt szentel az intézmény azoknak a programoknak, amelyek az olvasás fontosságára, illetve az irodalom és olvasás jelenségeire irányítják a figyelmet.
  A XI. Hargitai Megyenapok rendezvényei keretében,  Hargita Megye Tanácsának támogatásával, 2015. május 18-án, hétfőn 17 órakor  szervezik meg Az év olvasmánya Hargita megyében című program nyitórendezvényét. Az olvasásnépszerűsítő megyei léptékű program a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Hargita Népe Kiadó közös szervezésében valósul meg.
A kétnyelvű program célkitűzése Hargita megye legolvasottabb szépirodalmi alkotásainak kiválasztása a megye lakosságának szavazatai alapján. A programindító rendezvény  keretében a könyvtárban működő olvasókör tagjai, a könyvtár olvasói és munkatársai egy-egy kedvenc  regényt mutatnak majd be és ajánlanak  a  jelenlevők figyelmébe.
2015. május 18-án indul a szavazás, várjuk a  megyében élő olvasók szavazatait!

A játék szabályzata egyszerű:

2015. május 15 – 2015. november 15. között  két kedvenc irodalmi műre szavazhatnak a résztvevők:
Két kérdésre adhatnak választ – a szerző és a cím megjelölésével: „Melyik az Ön kedvenc magyar regénye? Melyik az Ön kedvenc világirodalmi  regénye?”  Tehát mindenki két műre adhat le egy-egy szavazatot.
Szavazni lehet:
A Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, nem kell mást tenni, mint a KEDVENC KÖNYVEM menüre kattintva beírni a válaszokat az űrlapra.
Személyesen Hargita megye bármely településén a közkönyvtárakban, bárki kitöltheti az űrlapot és leadhatja szavazatát kedvenc olvasmányaira.
A Hargita Népe napilapban kéthetente közzétett, kivágható űrlapon, amely leadható a megye  bármely könyvtárában.

   Az év olvasmánya program 2015 novemberében zárul. Decemberben záróünnepség keretében ismertetik a szervezők Hargita megye legnépszerűbb olvasmányainak listáját. Azok közt, akik nevük és elérhetőségük megadásával szavaztak kedvenc könyvükre, ajándék könyveket sorsolnak ki  a megyei könyvtár előadótermében. A nyertesek listáját a helyi sajtóban is közzéteszik majd.

Kelemen Katalin


2015. május 12., kedd

Újra Bolyai Nyári Akadémia iskolai könyvtárosoknak


Kedves Kollegák!  

Lehet jelentkezni már a Bolyai Nyári Akadémiára!  
Csak internetes jelentkezést fogadnak el. 
Íme a cím: http://rmpsz.ro/hu/h/107/bolyai-nyari-akademia 

Csak 20 hely van! Már vannak akik szemfülesek voltak! Igyekezzetek! 
Iratkozási időszak: 2015. május 4. - június 5. 

A jelentkezőknek 100 lejes részvételi díjat kell befizetniük. Kivételt képeznek a Kárpát-medencei pedagógusszövetségek tagjai, akik számára képezéseink ingyenesek.
– A részvételi díj befizetéséről szóló elismervényt és az érvényes pedagógusszövetségi tagsági igazolványt a képzés helyszínén be kell mutatni a programszervezőnek. A részvételi díj be nem fizetése a részvételi jog elvesztését jelenti.

– Az RMPSZ-tagsággal rendelkező résztvevők, valamint a Kárpát-medencei pedagógusszövetségek tagjai számára – pályázati forrásból – ingyenes ellátást (szállás, étkezés) biztosítunk. 

Kiss Laci

2015. május 11., hétfő

ÉLŐ Székelyföldi Legendárium!




Nemrég az egyik kedves magyarországi olvasónk küldött levelet a Székelyföldi Legendárium könyvének élményeiről, amelyben a legendagyűjteményeimből is akad néhány, és amelynek ajándékozási ötletgazdája szintén jómagam voltam. Mégis a legnagyobb öröm az, hogy a könyv és a térkép életre kelt általa. A közlés célja, hogy hasonló példás tettel gyarapodjék Székelyföld kultúrájának népszerűsítése.

Munkájáért külön illeti köszönet Nyirő Gizellát!

Borbé Levente



Rövid beszámoló az általa kreált élményekről:

Székelyföldi legendák egy pécsi iskola tananyagában

Két évvel ezelőtt az a megtisztelő feladat ért, hogy részt vehettem egy komlói kolléganőmmel előadóként a XXI. Bolyai Nyári Akadémián. Az iskolai könyvtáros szekcióban rendkívül közvetlen, barátságos kollégákkal találkoztam. Lelkesek, nyitottak, kreatívak voltak minden általunk hozott téma, feladat, játék iránt. Búcsú ajándékként a Székelyföldi Legendárium című könyvet és legenda térképet kaptuk tőlük. 
 
Akkor, ott tudtam, hogy egyszer lesz majd egy olyan osztályom, vagy szakköri csoportom, akikkel, ezzel a könyvvel fogjuk végig barangolni „Tündérkert” minden zugát. Várnom kellett egy kicsit, de a 2014/15-ös tanév meghozta, amit vártam. Az egyik elsős osztályunkban bekerült az órarendbe heti 2 könyvtári óra, melyet mesefoglalkozásként tartottunk meg. 

 
Egyetemi hallgatóim, önkéntes könyvtáros kolléganőm és jómagam hétről hétre nagy izgalommal válogattunk a magyar és külföldi klasszikus nép - és műmesék erdejéből. Aztán lassan eljutottunk odáig, hogy már kikacsintgattunk a mondák és legendák felé is. Ekkor mutattam meg nekik a színes képekkel illusztrált, gyönyörű kivitelű könyvet, és a térképet. Kezdésnek csak játszottunk a térképpel, az illusztrációkkal, a helységnevekkel ismerkedtünk. Aztán szépen sorban olvastam nekik egyiket a másik után. Elsős létükre tökéletesen meg tudták fogalmazni mi a hasonlóság és mi a különbség a mesék és a legendák között. A számukra ismeretlen székelyföldi kifejezéseket, fogalmakat is egyből értették, a szövegösszefüggésből kitalálták mit jelentenek, értelmes mondatokban megfogalmazták azokat. Az idő előrehaladtával örömmel nyugtáztam, hogy sok kifejezést használnak a legendák eljátszásánál, elbábozásánál. Természetessé váltak számukra, az addig sosem hallott nevek, fogalmak, kifejezések. Szebbnél szebb rajzokat készítettek kedvenc legendáikról.



Egy más világ tárult ki előttük a legendákon keresztül. A történelem, a küzdelmes emberi élet, az emberi lélek sokszínűsége, ártatlan tisztasága, az egyszerű ember mindent megmagyarázó leleményessége, rácsodálkozása a világra. 


 
Ez az igazi kincs egy kisgyermek számára. A mesék, mondák, legendák csodás világának megismerése, a bennük való megmártózás és elmélyülés. Azt hiszem száz szónál is ékesebben mesélnek a következő képek a mi Székelyföldi legendás óráinkról.



Minden olvasónak kívánok hasonló élményekkel teli órákat:

Nyirő Gizella
könyvtárostanár
Pécsi Tudományegyetem
Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola


2015. május 4., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2015/5. számából

Megújult a Könyvtári Intézet munkatársai által szerkesztett Gyerekirodalmi adatbázis
A megújult külsővel, új szolgáltatásokkal jelentkező Gyerekirodalmi adatbázis célkitűzése nem változott: a Könyvtári Intézet munkatársai által készített válogatás a magyar nyelven megjelent gyermekirodalom legjavát tartalmazza rövid annotációk kíséretében, ezáltal hasznos kalauza lehet könyvtárosoknak, szülőknek, óvónőknek, tanítóknak és gyermek olvasóknak.
Az adatbázisban az eddiginél több szempont szerint, a cím és szerző mellett közreműködőre és kiadóra is lehet keresést indítani. Továbbra is van lehetőség korcsoportok, nemek, illetve műfajok szerinti böngészésre, valamint az ajánlott és elolvasott könyvek osztályozására 1-től 5-ig terjedő skálán. Amennyiben a műnek van az interneten ingyenesen elérhető, teljes szövegű elektronikus változata (elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtárban vagy a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében), annak elérhetősége a tételek végén szerepel. A link mindig az adott műre vonatkozik, de nem feltétlenül azonos a műnek az adatbázisban szereplő konkrét kiadásával.
Forrás: http://ki.oszk.hu/content/gyerekirodalmi-adatb-zis

Képek arc nékül – közönségtalálkozó Jože Hradil szlovén íróval
Jože Hradil szlovén író, műfordító (1934) volt a Könyvtári Napok keretében szervezett találkozó vendége 2015. április 23-án. Képek arc nélkül című, 2013-ban magyarul is megjelent családregényét Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész, a Sapientia EMTE tanszékvezető docense mutatta be, és beszélgetett az íróval. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében a találkozón jelenlevő Lukács Bence Ákos konzul mondott köszöntőt."Emlékezés és felejtés, identitásőrzés és spontán vagy erőszakos asszimiláció, tolerancia és mindenféle kirekesztő politika okozta emberi torzulások kavalkádja jelenítődik meg a regényben. Az emlékek mintegy száz évet fognak át: a 19. század végéig nyúlnak vissza. A cselekmény a magát Jurijnak nevező narrátor gyermekkorában, a második világháború elején indul, és a jelenig tart. Családregény, memoár, Bildungsroman ismérvei keverednek a szövegben." - foglalta össze Tapodi Zsuzsa a regény legfontosabb jellemzőit felvezetőjében. A családregényben a nagytörténetek mellett legalább olyan fontosak a mikro-történetek, a külső események és a belső változások egymást determinálják. Ezek a történetek legalább annyira jellemzően közép-európaiak, mint amenyire szlovének - hangzott el a beszélgetésben.
Jože Hradillal regénye kapcsán Péter Beáta újságíró készített interjút: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/akit-megjeloltek-a-szavak

Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be

Lázár Anna Tűnő idők című verseskötetét mutatták be 2015. április15-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében; a Márton Árpád képzőművész által illusztrált kiadványt Takács Éva méltatásában ismerhette meg a csíkszeredai közönség. Lázár Anna frissen megjelent verseskötetét először Budapesten, a Litea könyvesboltban mutatták be egy hónappal ezeltőtt. A szerző Lövétén született, napjainkban Budapesten él. A Lövéte köröpölő című, szülőfaluját idéző, néprajzi témájú képes albuma 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Szép Könyv díjat nyert művészeti kategóriában. A Tűnő idők című kötet versei rövidek, tömörek, súlyosak. "Mint a jó versek általában, olvasásuk után bennünk maradnak, kérdéseket támasztanak, továbbgondolásra és önvizsgálatra késztetnek: mennyire vagyok őszinte önmagammal, mekkora elvárásaim vannak önmagam iránt, mennyire tudok megfelelni ezeknek az elvárásoknak?" –  emelte ki Takács Éva könyvismertetőjében, a Hargita Népe 2015. április 16-i lapszámában.
Lázár Anna verseit Márton Árpád képzőművész grafikái fordítják le a látvány nyelvére, úgy, hogy hozzáteszik saját vívódásait, sajátos látásmódját, ugyanúgy rátapintva lelkünk kényes pontjaira, mint a szövegek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/242/tuno-idok--lazar-anna-verseskotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

Új tetőt kap a Kaszinó – Tatarozzák a kézdivásárhelyi könyvtárat
Elkezdték a Báró Wesselényi Miklós nevét viselő kézdivásárhelyi könyvtár felújítási munkálatainak következő szakaszát.
A könyvtár jelenlegi épülete a 19. század végén, a 20. század elején épült neobarokk lakóházként. Mostani rendeltetését 1842. december 25-én kapta, akkor Kaszinó Könyvtár néven indították be. A múlt rendszerben erdészet is működött benne, de olyan, kevésbé nemes célokra is használta a kommunista államapparátus, mint a Szekuritáté helyi székháza.
A műemléki környezetben álló épület az idők során megérett a felújításra, a tatarozását a jelenlegi önkormányzat már tavaly megkezdte. Az elmúlt esztendők során a pince kijavításával bővült a raktárhelyisége, ugyanakkor egy előadótermet is kialakítottak az intézményben. Idén kerül sor a tetőszerkezet és bádogos munka kijavítására, az ingatlan teljesen új födémet kap, és felújítják patinás homlokzatát is. Ezek mellett a könyvtár előtti zöldövezet is új arculatot kap.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=185068
 
Erdély újranemesítői – Csinta Samu könyve Erdély arisztokratáiról
Csinta Samu Erdély újranemesítői. Arisztokraták honfoglalása című, nemrég megjelent könyve műfajilag nehezen besorolható. Nem elmesélt történelem (divatosan: oral history), mégis a szereplők elbeszélése alapján született.
Egyáltalán nem dokumentumkötet, ám dokumentumokkal alátámasztott valós tényeken alapul. Nem történelmi regény, nem családregény, mégis családokról szól, s azon felül az utolsó hat és fél évtized történetéről, ráadásul regényesen. Nagyon olvasmányosan, ugyanakkor hitelesen.
A visszaszolgáltatások nyomán egyre többen jelennek meg, lakják be immár életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot, válnak az erdélyi magyar társadalom szerves részévé. Építenek, restaurálnak, s közben bennünk is építik a korábban nem is létező vagy igencsak romossá pusztított önazonosság-tudatot. Róluk, az erdélyi arisztokrácia hat családjáról szól ez a könyv.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=184685
http://erdely.ma/kultura.php?id=184436
http://erdely.ma/kultura.php?id=185304
 
Hogyan biztassuk a tinédzsereket olvasásra?
Jessica Lahey (író, tanár) azt állítja, hogy fiai mindig nagyon sokat olvastak. Néhány évvel később a könyvek helyét piszkos zoknik, pengetők és más dolgok vették át. Erőltetés helyett egy könyvesbolti eladó tanácsára különböző témájú könyveket hagyott szanaszét a szobában.
Daniel Willingham (a Neveljünk olvasót gyermekünkből című kötet szerzője) a következőket ajánlja:
- Olvassunk olyat, amit tényleg élvezünk. Kiskorban általában a gyermek választhatja ki, hogy mit olvasna szívesen, de 3. osztálytól már a tanárok adják meg a kötelezők listáját.
- Ne ajánljunk fel jutalmat az olvasásért!
- Ne ítéljük el azokat a könyveket, amelyeket kiválasztottak. Ha kedvüket lelik az olvasásban, az csak jót jelenthet.
- Ne állítsunk fel szabályokat az olvasás terén!
- Ne csak a korosztályuknak megfelelő könyveket javasoljuk a fiataloknak, felhívhatjuk a figyelmet szakkönyvekre is.
Jessica elmondta, hogy két hét után sikert könyvelhetett el, mert fia két könyvet is elolvasott. A két kötetet, amelyet a fia sem olvasott el, viszont az osztályával sem sikerült megszerettetnie.
Azért is fontos elfogadni az alapigazságot, miszerint a haladás - akár tanítás, akár gyermeknevelés terén -mindig két lépés előre és egy lépés hátra. (ref: NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. április 29. (17. szám)

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


2015. május 1., péntek

Májusi évfordulók 2015



395 esztendeje, 1620. május elsején született Zrínyi Miklós horvát eredetű magyar költő, hadvezér, politikus és katonai szakíró. Ismert művei: Szigeti veszedelem, Ne bántsd a magyart - Az török áfium ellen való orvosság és a Mátyás király életéről való elmélkedések.

40 éve, 1975. május elsején hunyt el Gyallay-Pap Zsigmond székely származású erdélyi magyar író és újságíró.

120 éve, 1895. május másodikán született Alfred Kurella német író, esszéíró, műfordító és szocialista politikus.

90 éve, 1925. május másodikán hunyt el Antun Branko Šimić horvát költő, esszéíró, műfordító és kritikus.

170 éve, 1845. május harmadikán hunyt el Thomas Hood skót származású angol költő és humorista.

50 éve, 1965. május harmadikán hunyt el Howard Spring walesi író és újságíró.

110 éve, 1905. május negyedikén született Akhtar Shirani pakisztáni urdu nyelvű költő.

200 éve, 1815. május ötödikén született Eugène Labiche francia színműíró, író.

115 éve, 1900. május ötödikén hunyt el Háy Gyula magyar író, drámaíró, műfordító és forgatókönyvíró.

70 éve, 1945. május ötödikén hunyt el Gudmundur Kamban (Guðmundur) dán és angol nyelven író izlandi dráma- és regényíró.

230 éve, 1785. május hatodikán született Arvid August Afzelius svéd költő, népköltés-kutató és műfordító.

105 éve, 1910. május hatodikán született Tatay Sándor magyar író és grafológus. Népszerű ifjúsági regényei: Kinizsi Pál, Puskák és galambok.

70 éve, 1945. május hatodikán hunyt el Gelléri Andor Endre zsidó származású magyar író, novellista.

60 éve, 1955. május hatodikán hunyt el Barbra Ring norvég írónő, könyvtáros és irodalomkritikus.

120 éve, 1895. május hetedikén hunyt el Joseph Étienne Eugène Marmette kanadai francia író és történész.

75 éve, 1940. május hetedikén született Kocsis István erdélyi magyar író és drámaíró. Ismertebb alkotásai: A korona aranyból van, Árva Bethlen Kata, Bolyai János estéje, Széchenyi István.

310 esztendeje, 1705. május nyolcadikán született António José da Silva Coutinho brazil születésű portugál drámaíró.

135 éve, 1880. május nyolcadikán hunyt el Gustave Flaubert francia író. Jelentős művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája.

210 éve, 1805. május kilencedikén hunyt el Johann Christoph Friedrich Schiller német költő, drámaíró és filozófus.

80 éve, 1935. május kilencedikén született Bertha Bulcsu magyar író, költő, esszéíró és publicista.

120 éve, 1895. május kilencedikén született Lucian Blaga román költő,író, dramaturg, újságíró, filozófus, lapszerkesztő, műfordító és könyvtáros.

100 éve, 1915. május tizedikén született Monica Dickens angol írónő

90 éve, 1925. május tizedikén született Kardos György magyar író, újságíró és dramaturg.

255 éve, 1760. május tizenegyedikén született Pálóczi Horváth Ádám magyar költő, író, népdalgyűjtő.

120 éve, 1895. május tizenegyedikén született Jan Parandowski galíciai lengyel író, esszéíró és műfordító.

750 esztendeje, május tizenkettedikén született Dante Alighieri (Durante) firenzei születésű olasz drámaíró. Fő műve az Isteni színjáték.

170 éve, 1845. május tizenkettedikén hunyt el Batsányi János magyar költő, az első magyar irodalmi társaság alapítója.

90 éve, 1925. május tizenkettedikén hunyt el Amy Lowell amerikai költőnő.

175 éve, 1840. május tizenharmadikán született Alphonse Daudet francia író. Ismertebb művei: Az árvák hajója, Levelek a malomból elbeszélései.

125 éve, 1890. május tizenharmadikán született Makkai Sándor erdélyi magyar író, költő, esszéíró, pedagógus és református püspök.

100 éve, 1915. május tizenharmadikán született Rafael Solana mexikói író.

45 éve, 1970. május tizenharmadikán hunyt el Moyses Márton székely-magyar költő, 1956-os mártír.

90 éve, 1925. május tizennegyedikén született Herédi Gusztáv erdélyi magyar szerkesztő, író, közíró és sajtótörténész.

90 éve, 1925. május tizennegyedikén született Nemeskürty István író, irodalomtörténész és filmtörténész.

70 éve, 1945. május tizennegyedikén született Székelyföldön, Arató András (Ackersmann) magyar-zsidó  költő és újságíró.

195 éve, 1820 május tizenötödikén született Grímur Thomsen izlandi költő, irodalomkritikus és szerkesztő.

120 éve, 1895. május tizenötödikén született Rojus Mizara amerikai litván író, publicista, drámaíró és szerkesztő.

90 éve, 1925. május tizenötödikén hunyt el Geo Milev bolgár költő, újságíró és műfordító.

60, éve 1955. május tizenötödikén született Kapui Ágota erdélyi magyar költő és szerkesztő.

110 éve, 1905. május tizenhatodikán született Herbert Ernest Bates angol író, elbeszélő és újságíró. Ismertebb művei: Jó széllel francia partra, Bíbor sivatag.

35 éve, 1980. május tizenhatodikán hunyt el Marin Preda román író. Ismertebb művei: A Moromete család, Legszeretettebb a földiek közül, Önkívület.

95 éve, 1870. május tizenhetedikén született Lucjan Rydel Felix Anthony lengyel költő és drámaíró.

100 éve, 1915. május tizennyolcadikán született Majthényi Flóra magyar költőnő, elbeszélő és színműíró.

20 éve, 1995. május tizennyolcadikán hunyt el Bor Ambrus (Lukács János) magyar író, műfordító és publicista.

190 éve, 1825. május tizenkilencedikén hunyt el Claude Henri de Rouvroy Saint Simon francia író, filozófus és közgazdász.

120 éve, 1895. május tizenkilencedikém hunyt el José Mártí kubai költő, író és szabadságharcos.

20 éve, 1995. május tizenkilencedikén hunyt el Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró és publicista.

95 éve, 1920 május huszadikán hunyt el  Ábrányi Emil magyar költő,  újságíró és műfordító.

160 éve, 1855. május huszonegyedikén született Émile Verhaeren flamand származású francia nyelven író belga költő és színműíró.

135 éve, 1880. május huszonegyedikén született Tudor Arghezi (Ion N. Theodorescu) román költő, író, műfordító és publicista.

130 éve, 1885. május huszonkettedikén született Victor Hugo francia író, költő, drámaíró, publicista grafikus és politikus. Ismert művei: A nyomorultak, A párizsi Notre-Dame, A nevető ember, Kilencvenhárom.

30 éve, 1985. május huszonkettedikén hunyt el Vaszary Gábor magyar író, újságíró és forgatókönyvíró.

280 éve, 135. május huszonharmadikán született Charles-Joseph de Ligne francia-belga író, esszéista, drámaíró és katona.

110 éve, 1905. május huszonnegyedikén született Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz elbeszélő és regényíró. Ismert művei: Csendes Don, Akik a hazáért harcoltak, Emberi Sors.

125 éve, 1890. május huszonötödikén született Várnai Zseni (Weisz Eugénia) szidó származású magyar költő, író, meseíró és drámaíró.

70 éve, 1945. május huszonötödikén hunyt el Gyemjan Bednij (Jefim Alekszejevics Pridvorov) szovjet-orosz költő, író és közéleti személyiség.

480 esztendeje, 1535. május huszonhatodikán hunyt el Francesco Berni olasz költő, író és drámaíró.

5 éve, 2010. május huszonhetedikén hunyt el Furmann Imre magyar költő és jogász.

170. éve, 1845. május huszonnyolcadikán született Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka magyar írónő és néprajzi gyűjtő.

5 éve, 2010. május huszonnyolcadikán hunyt el Békés Pál magyar író, drámaíró és műfordító.

105 éve, 1910. május huszonnyolcadikán hunyt el Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, lapszerkesztő és politikus. Népszerű művei: Tót atyafiak, A jó palócok (novellák), Két koldusdiák, A beszélő köntös, Az eladó birtok, Beszterce ostroma, Szent Péter Esőernyője, Gavallérok, Új Zrínyiász, Különös Házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Néhai bárány.

95 éve, 1920. május harmincadikán hunyt el Conrad von Bolanden (Joseph Eduard Konrad Bischoff) német író.

55 éve, 1960. május harmincadikán hunyt el Boris Leonyidovics Paszternak orosz író, költő, műfordító és esszéíró. Ismert regénye: Zsivágó doktor.

45 éve, 1970. május harmincegyedikén hunyt Fábry Zoltán felvidéki magyar író, publicista és kritikus.

1130 esztendeje, 880. májusában hunyt el Arivara no Narihira (Ariwara) japán arisztokrata költő. Írásainak érdekessége, hogy mindegyik költeményét megelőzi egy prózában rögzített esemény, amelyben a költő utalást tesz műve keletkezésének körülményeire.

640 éve, 1375. májusában hunyt el Ibn al-Khatíb granadai arab történész, író és politikus.


ÉRDEMES TUDNI

215 éve, 1800. május elsején született Landerer Lajos német származású magyar nyomdász, akinél 1848. március tizenötödikén cenzori engedély nélkül sikerült kinyomtatni a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

745 esztendeje, 1270. május harmadikán el IV. Béla Árpád-házi magyar király.

230 éve, 1875. május negyedikén hunyt el Sajnovics János magyar nyelvész, antropológus, matematikus és csillagász.

40 éve, 1975. május hatodikán hunyt el Mindszenthy József esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros, egyházi író, emlékíró.

85 éve, 1930. május hetedikén született Csedő Károly székely-magyar gyógyszerész, gyógynövényszakértő, egyetemi tanár és szakíró.

180 éve, 1835. május nyolcadikán született Ádámosi Székely Bertalan székely-magyar festőművész.

95 éve, 1900. május kilencedikén született Gáll Lajos székely-magyar atléta, maratoni távfutó és olimpikon.

430 esztendeje, 1585. április tizenegyedikén a kolozsvári közgyűlés megalapította a házsongárdi temetőt.

10 éve, 2005. május tizenkettedike és tizenharmadika között rendezik meg Csíkszeredában az első pünkösdi könyvvásárárt a megyeháza előtti oszloptéren.

25 éve, 1990. május tizenharmadikán hunyt el Gyurkó István erdélyi magyar zoológus, hidrobiológus és állatökológus.

20 éve, 1995. május tizennegyedikén hunyt el magyar Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus és író-szakíró.

105 éve, 1910. május tizenötödikén hunyt el László Polikárp Miklós, székely-magyar OFM Ferences paptanár, ferencesek tartományfőnöke, fordító, és a A Szent Ferenc Hírnöke című folyóirat egyik alapítótagja.

220 éve, 1795. május huszadikán hunyt el Martinovics Ignác József Domonkos magyar ferences szerzetes, fizikus, kémikus, filozófus, író és politikus.

190 éve, 1825. május huszonharmadikán született Barna Ferdinánd partiumi születésű magyar nyelvész, műfordító és könyvtáros. A Kalevala első teljes magyarra fordítását is neki köszönhetjük.

25 éve, 1990. május huszonnegyedikén hunyt el Mózes András székely magyar egyháztörténész.

70 éve, 1945. május huszonötödikén hunyt el Barabás Endre székely-magyar pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró.

25 éve, 1990. május huszonötödikén Csíkszék legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája, a Márton Áron egykori diákja, Erdély későbbi katolikus püspöke nevét vette fel.

140 éve, 1875. május huszonhetedikén keletkezett Székelyföld egyik büszkesége, a szovátai Medve-tó.

75 éve, 1940. május huszonnyolcadikán született Kákonyi Csilla erdélyi magyar festőművész.

65 éve,  1950. május huszonnyolcadikán hunyt el Illyés Géza székely magyar történész, református lelkész.

70 éve, 1945. május huszonkilencedikén költöztetik át Kolozsvárról a Bolyai Magyar Tannyelvű Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karokat Marosvásárhelyre.

70 éve, 1945. május harmincegyedikén hunyt el Orosz Endre erdélyi magyar régész és helytörténész.


Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...