2010. november 26., péntek

Fosztogják a Teleki Tékát

A rendőrség nyomoz a marosvásárhelyi Teleki Tékából eltűnt értékes könyvritkaságok ügyében – erősítette meg tegnap az ÚMSZ-nek Spielmann Mihály. A Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetőjétől megtudtuk, a hiányra a leltározás lezártával derült fény. „A rendszerváltás óta nem volt leltár a Teleki Tékában, ezért még 2007-ben revíziót rendeltem el. A leltárt az idén fejeztük be, ugyanis a könyvtár szakemberhiánnyal küzd. Kiderült, hogy több értékes 17., 18. századi könyv hiányzik. A hiánylistát átadtuk a Maros Megyei Könyvtár igazgatóságának, amelynek alárendeltségébe tartozik a Teleki Téka, az igazgatóság pedig feljelentést tett ismeretlen tettes ellen” – magyarázta az osztályvezető. 

 Tájékoztatása szerint a feljelentés után a marosvásárhelyi rendőrség nyomozója már többször járt a Tékában, kihallgatott mindenkit, akinek köze lehetett a régi könyvekhez. Livia Popa, a Maros megyei rendőrség szóvivője is megerősítette: a könyvtár vezetőségének bejelentése nyomán bűnvádi eljárást indítottak, a vétkesek akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Az osztályvezetőtől az is megtudtuk: a hiányzó könyvek egy része Magyarország és Erdély történetével kapcsolatos nyugat-európai kiadvány, amelyek értékét a könyvtár nem tudja felbecsülni, mert nincs szakemberük. 

Információ / cikk folytatása: 
http://maszol.ro/kultura/fosztogjak_a_teleki_tekat_2010_11_25.html

2010. november 25., csütörtök

A maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum meseíró, mesét befejező versenye

Mivel a Mikulás és a Karácsony lepi be a gyerekek hangulatát, a misztikum és a vallásosság ötvöződik, arra gondoltam, hogy  a gyerekek alkotóereje ilyenkor kreatívabb, ötletesebb. Volt már a Kemény János Elméleti Líceumban meseíró, mesét befejező verseny, de soha nem volt egy olyan meseprodukáló pályázat, mely ennyire próbára tenné a diákok alkotóképességét. Miért győzne örökké a jó a gonosz felett, miért nem lehetne felruházva a pozitív szereplő negatív tulajdonságokkal, és fordítva! Nem áll szándékomban a a meséket, bolondos fantáziálásnak, értelemromboló játékoknak kitenni, csak egyszerűen a gyerekek leleményességét kóstolgatnám! Kíváncsi vagyok mi sül ki belőle! Íme a a pályázat népszerűsítő plakátja: 

2010. november 24., szerda

ERDÉLYI MONOGRÁFIA

    Értékes munkára hívta fel a figyelmünket Roth András Lajos székelyudvarhelyi kollégánk. Az Erdélyi Monográfia kötetéről van szó, amelyet meg lehet találni a Magyar Elektronikus Könyvtár virtuális tárházában. A könyvet Várady Béla és Berey Géza szerkesztette.  A szatmári GLORIA Könyvnyomda és lapkiadó vállalat  gondozásában látott napvilágot1934-ben.
     A két részre osztott kötetet letöltve megismerhetjük erdélyi elődjeink életét és munkásságát.
A kötetre mutató link:

2010. november 23., kedd

Kiállitás a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban

Az RMKE levelezőlistáján keresztül értesülhettünk kolozsvári Egyetemi Könyvtár legújabb könyvkiállításáról. Érdekes lehet diáknak, tanárnak és természetesen könyvtárosnak egyaránt.
A kiállítás anyaga:   "Pax corporis" - 16-18. századi orvosi könyvek.


 Részletesebb tájékoztató a http://inkaweb.eu/lib/index.php/frisshirek/74-paxcrporis címen található.

Aki Kolozsvárra jár ne hagyja ki!
B.L.

2010. november 21., vasárnap

Könyves históriák, olvasói emlékek

Hajdanán, harminchat esztendővel ezelőtt, amikor a fenyvesek közötti és a zsögödi fák lombozata tarkállott az őszbecsavarodástól, megállt egy busz az iskola előtt. A gyerekek, akik már ismerték e csodajárgányt, odaszaladtak. Jómagam is betekintettem az ajtón, s meglepetésemre könyvek sorakoztak a polcokon, a jól ismert és megszokott ülések helyett. Hamarosan megtudtam, hogy ez a mozgókönyvtár. Később már arról is tudomásom volt, hogy a Megyei Könyvtár "döcögő" ifjúsági- és gyerekkönyvtára részlegének kisfiókja ereszkedett le hozzánk. Mostani feltételezésem alapján ott felnőtteknek való könyv is volt, de jómagam, mint más gyerek, a gyerekkönyvekre voltam ráhangolódva. Tehát csak azt láttuk, ami érdekelt.
Másodikos reményteljes ifjú pionírrá válásom előtt, történt vélem az a nem mindennapi furcsa eset, amiről érdemes "beszélni". Még az akkori tanító bácsinknak sem volt tudomása róla. Arról mondjuk igen, hogy minden ügyes gyerek könyvet vesz ki halomszámra, de a későbbi fejleményekről, vagyis ezen könyvek visszaszolgáltatásáról kevésbé. Visszakanyarodva a mozgókönyvtárhoz, szeptember végén én is felkapaszkodtam arra a járgányra, és kivettem Tudor Arghezi Jó reggelt kikelet! című gyerekversekkel + a kommunista ifjúságot egyengető sorokkal tarkított kötetét. 

Nagyon kedves volt számomra ez könyv, sok állatos és természetverset böngészhettem belőle, s attól, hogy kivehettem, írtó nagynak éreztem magam. Olvastam is őket, folyamatosan és válogatva. Sokat bámultam a versikék melletti képeket, s teljesen el voltam bűvölve tőlük. Nagyon értékeltem azt, hogy mennyire passzolnak az illusztrációk a leírt sorokhoz.  Több napon át gyönyörködhettem a kötetben, hiszen két hét volt adva a benne rejlő betűhalmazok értelmessé tételének bűvös világában kutukálni. A szabadon választott könyv rejtelmeibe burkolózva erőre kapva szálltam magasra a fellegek közé. Igazi kikeletnek számított még ősz derekán is, mint a mostani novemberi időjárás.

Sajnos a boldog szárnyalást egy hűvösebb szép napon könyörtelen zuhanás váltotta fel. Egyik ügyetlen pillanatomban "sikerült" tintával lepacázni a könyv táblájának jobb felső sarkát. Attól a perctől kezdve szorongató érzés fogott el. Lelkem belső tájaira, súlyos kofferekkel érkezve, beköltözött a félelem és a rettegés. Vajon mit szólnak a könyvtárosok, ha majd meglátják felelőtlen tettemet? A pánikot az is erősítette, hogy másnap helyt kell álljak előttük, és ott helyben töredelmesen be kellett volna valljam bűnömet. Másnap reggel magamhoz téve a könyvet, húztam, vontattam magam után. Nem tudtam mitévő legyek. Semmire se tudtam figyelni. Dél felé megérkezett az iskolánk elé a mozgókönyvtár is. Mindenki boldogan szaladt fel a könyves tragacsra.   Sokáig haboztam, mitévő legyek... Aztán úgy hirtelenjében, ravasz ötletem támadt. Gyorsan kikaptam táskámból az áldozatul esett könyvet, és rohantam fel a buszra. Sürögtem-forogtam, mintha valamit keresnék, és az egyik polcra suttyomban elrejtettem az újonnan pacával kidekorált könyvet. Nem szólván senkinek leugrottam a buszról, s mintha mi sem történt volna, folytattam tovább a megszokott iskolai életemet. Két hét múltán a "mozgó-könyvtárosnéni" szóvá tette nekem, hogy mikor viszem már vissza a könyvet, s ez így ment bizony egy ideig, míg ősz végén, novemberben, az egyik osztálytársam az iskola előtti csupasz fák árnyék nélküli világában el nem mondta bűnömet a "mozgó könyvtárosnéninek"... A könyvtárosnéni  nagy szigorúsággal vett elő engem, úgy ahogy az ember szokta előkapni a zsebkendőt, nagyon megszidott. Egy év se telt bele, gondolom az újabb leltározásnál előkerült az elrejtett kötet. Örömömre szolgált, hogy a régen elveszettnek hitt könyv végett nem kaptam fejmosást. A pacáért sem járt újabb adag feketeleves, de attól kezdve nagyon ügyeltem a könyvtári könyvekre.
Nemrégiben sétát tettem a Megyei Könyvtár gyerekkönyvek részlegére, ahol rábukkantam az említett könyv ikertestvérére. Több mint valószínű, hogy a pacásat leírták már régen. Érdekes érzés fogott el, mintha egy régi ismerőssel találkoztam volna.
*
Attól eltekintve, hogy nálunk a családban a könyvek őrzése-védése természetes feladatnak számított, mégis beleestem újból a kátyúba. Egy eset kapcsán, amit most mesélek el, rájöttem, hogy a könyvekre ügyelés dolga nem is olyan egyszerű! Szittyás kiállású meggyőződéssel merem állítani. Senki sem tudja milyen okból, de elcsúszhat az óvott-védett, dédelgetett könyv valahol az ismeretlenben.
1980 őszén iratkoztam be újból a Megyei Könyvtárba. Annak bizony már több mint harminc esztendeje. Még meg sem kezdtem a nyolcadik osztályt... Három könyvet vettem ki. Kettőre a háromból halványan emlékszem, viszont a sok viszontagságot megélt könyvre, arra túlságosan is élénken. Swift Gulliver utazásairól van szó. A könyvet azért vettem ki, mert a szüleimtől kapott Gulliver csak a liliputi utazásba avatott be. A művet természetesen sikerült kiböngésznem, azonban nem készültem fel arra, hogy barátom kölcsönkéri tőlem. Persze odaadtam egy kis olvasásra. Eljött az idő, hogy visszakellett volna szolgáltassam a kivett köteteket a könyvtárba, azonban Gulliver híján jött volna össze, azt nem találtam sehol. A barátomat is értesítettem bajomról, ő pedig azt mondta, hogy nem voltam otthon, de átadta szüleimnek. Édesanyámnak egyből nem jutott eszébe a dolog, de egy hét elteltével megvilágosodott előtte a kép, hogy a barátom tényleg visszahozta az említett olvasmányt. Sajnos az újabb keresgélés is kudarcba fulladt, mert nem találta sehol sem. Kissé zaklatottan, de el kellett fogadjam az új helyzetet. Nem volt mit tegyek, vártam a jelen gonoszt, a kiküldött értesítőket, hogy mikor viszem már vissza a könyveket, satöbbi. Egy év múltán mégis előkerült a Gulliver kötet.  A könyvespolc rendbe szedésekor bukkantunk rá, be volt esve a többi könyvek hátához, azonban akkor nem voltam abba se biztos, hogy hány könyvet kell visszavigyek, mert a figyelmeztetéseket egy jó ideje nem küldték. Zavarodottságomban nem tudtam mitévő legyek. Félretettem a könyveket, és idővel kissé meg is felejtkeztem róluk. Aztán eljött 1983 nyárvég, jött újból egy felszólítás a nálam maradt kötetek címjegyzékével. Akkor világosodtam meg, hogy visszavihettem volna tartozásomat, hiszen az a könyv, amelyet pluszba melléképzeltem a három mellé, azt a barátom vette ki.  A könyvtárosnéni nagyon megszidott és figyelmeztetett, hogy szóljak  a trehány társaimnak is, méltóztassanak már visszahozni a könyveket, mert ha nem, megbeszéli az iskolával, hogy ne engedjék kilencedik osztályba. Ekkor kicsit elmosolyogtam magam, hiszen akkor éppen tizenegyedik osztályba készülődtem, de ezt a könyvtárosnéni nem tudhatta.

 Ezzel lezárult a közkönyvtáros könyvkölcsönzői korszakom.  Bükkhavason (Gyimesközéplok – Hidegség) és Csíkkozmáson a tanári könyvtárból vettem ki könyveket, mint olvasó, 2000-től pedig a Márton Áron Gimnázium könyvtárából, ahol elmúlt már tíz esztendeje, hogy a könyvtár őre vagyok. Mondhatom úgy is, mondhatják mások is, na te ne, hogy kiből lesz a könyvtáros!

Borbé Levente

2010. november 17., szerda

Nagy István Művészeti Líceum könyvtár 2009-2010

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárának 2009-2010 tanévi tevékenységének bemutatója.

Az iskola tanáraival együtt 2009. októberében könyvbemutatóra került sor.  "Örök készenlétben" a Hargita megyei irodalmi antológiát értékelték a szerkesztők és a társszerzők. A kötetet a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum diákjai illusztrálták.


Karácsonyi foglalkozásnak adott helyet a könyvtár

Gyerekeket kísértem el a Csíki Székely Múzeum Tatárjárás című kiállítására.


           






Vasile Alecsandri verseket illusztráltunk







Könyvtárosi nap alkalmából népmesék vetítésére került sor
            A gyerekekkel Benedek Elek meséit illusztráltuk.

,, Néhány szó a SZAVAKRÓL,, címmel előadást tartottunk.

 Egyed Daniela

2010. november 15., hétfő

Olvasási szokások a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

A Márton Áron Gimnázium egyik tanulója felmérést végzett diáktársai körében az iskola diákjainak olvasási szokásairól, valamint a kiválasztott olvasnivalóiról.
Rusu Péter XI.B. osztályos tanulónak egyik kiváló felmérését olvashatjuk, láthatjuk, statisztikákkal-ábrákkal színesítve a következő címen:


Hozzátennivaló talán annyi, hogy a nagy felmérési munka ellenére, amelyben a könyvtár is szerepet vállalt, az információk többé-kevésbé fedik a valóságot. Vannak diákok, akik nem merik bevallani azt, hogy keveset, vagy egyáltalán nem olvasnak. Ezért hajlamosak az ilyen vagy ehhez hasonló űrlapok kitöltésénél a valóság elferdítésére, de ettől eltérően egy jó kiindulópont a valós olvasási kép bírálása felé.

B.L.

2010. november 12., péntek

Meseszeres volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Könyvtára

A MESESZERT rendezte:
Borbé Levente könyvtáros és
Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

November 11-én. délután fél négykor rendezte meg a Márton Áron Gimnázium Könyvtára a MESESZER című mesemondó stafétajátékának előadását. Ezzel a rendezvénnyel a könyvtár a MESESZER egy éves sikeres útját is ünnepelte. A rendezvény a 2009. novemberében elindított mesemondásnak a folytatása, amelyet az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár Gyermekrészlegének könyvtárosai ötlöttek ki. Az október 19-i staféta gyümölcseként született meg az újabb előadás. Mindezért köszönet illeti Forreiter Csillát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárosát, aki bennünket választott a nagyszerű rendezvény folytatásához.
A rendezvénynek a gimnázium könyvtára adott otthont, ahol a gyerekeken kívül szülők és tanárok egyaránt jelen voltak.

A mesemondást köszöntőbeszéd előzte meg. Rövid köszöntő után elsőként az ötödikes mesemondók mutatták meg tehetségüket. A mesemondás szebbé tételéhez Borsodi László magyar tanár nyújtott segítséget. Az ötödikből (hogy legyen bűvös) öt mesélő jött össze, mindegyik egy-egy népmesével. Az ötödikes diákokat a hatodikosok követték. Köszönet jár Csata Emese tanárnőnek, aki nemcsak a mesemondást segítette, hanem egy rövid egységes keretbe foglalta azokat, ugyanis egy unatkozó királykisasszonynak kellett mesét mondjanak az arra vállalkozó társai. Ami érdekes, hogy haton voltak összesen a hatodikosok. Véletlenszerű volt ez, hiszen egy mesélő lebetegedett és még a helyettesének sem sikerült eljönnie. A mesék ezúttal is kellemes közérzetet varázsoltak a könyvtár falai között lévőknek.

Összesen 11 mesélő vett részt ezen a csodálatos rendezvényen. A meseszer népmeséi szerre hangzottak el. A gyerekek sikeresen vették az akadályokat ezen a könyvtári szeren, és szerét vették az igazi értékek ápolásának.

Mindegyik gyerek jutalom gyanánt oklevélben részesült. Érdemes volt részt vállalniuk ebben a szép mozgalomban, amelybe az egész Kárpát-medence magyarsága be fog kapcsolódni, vagyis mesét fog mondani.
Az oklevelek kiosztása után a staféta átadása következett. A Márton Áron Gimnázium könyvtára a MESESZER folytatására Barabás Zója könyvtárost a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola, valamint Gábor Tünde Anikót a gyimesfelsőloki Árpadházi Szent Erzsébet Gimnázium könyvtárosát választotta ki.

Stafétaátadás után a résztvevők összegyűltek egy kis élménybeszélgetésre. A stafétát átvevő könyvtárosok már tervbe vették az általuk megrendezendő MESESZER kimenetelét.

A rendezvényben való segítségnyújtásért köszönettel tartozik a könyvtár az iskola igazgatóságának is.        

            Meseszerről röviden
2009 novemberében az egri Megyei könyvtár kezdeményezésével indult útjára. Mindössze három alapszabályon alapul. Az első és legfontosabb, hogy a mesét tovább kell adni, ha lehetséges más településen lévő könyvtárnak. A második az, hogy inkább magyar népmeséket kell mondani. A harmadik, pedig az, hogy hagyományos mesélési módszerrel kell továbbadni, azaz, nem olvasva, hanem "fejből" mondani.
            A MESESZER jelentése mesekapcsolódást, mesetársulást fed. Igen jó kezdeményezési lehetőség az emberek, települések és egyes közösségek közötti kapcsolatok erősítésére.  
Borbé Levente

Fényképezte: Balázs-Bécsi Enikő és Borbé Levente

2010. november 11., csütörtök

Székelyföld kincsei

Igazán hasznos és látványos honlap jelent meg a világhálón SZÉKELYFÖLD KINCSEI néven. Székelyföld építészeti kincseinek jobb megismerése végett három nyelven lehet navigálni rajta. Így könnyebbé válik a kiválasztott műemlék megtekintése, amelyben ott lehet a szemlélődő és "körbejárhatja" a kívánt épületet-épületbelsőt, vagy annak környékét, ráközelítve és távolodva a háromdimenziós térben. A képvilághoz hozzáillő zene is párosul, ami emeli a látvány hangulatát.
Ajánlatos megmutatni a diákoknak is, akik már nagyon otthonosan mozognak a világhálón, és az adott bemutatás forma megkapó lehet számukra.
Tegyen sétát ön is ebben a kincsvilágban!

A honlap címe:
B.L.

2010. november 10., szerda

A Romániai Magyar Könyvtárosok vándorgyűlésének margójára

Nemrég volt szerencsém részt venni az RMKE hetedik vándorgyűlésén. A vándorgyűlés témája a helyi értékek megőrzésének lehetőségeiről szólt az egyre erősödő virtuális világban, természetesen összekötve az új lehetőségek tükrében az adott modern könyvtárosi helyismereti munkával.
Három nap alatt volt alkalmam megtapasztalni azt, amire valóban szüksége van egy könyvtárosnak. A lehetőségekhez mérten feltérképezve a legfontosabb értékeket egy olyan világba lehetett cseppenni, amelyben múlt-jelen teljesen összefonódott, és máris elővetítette a jövő lényegét, vagyis helyi értékek nélkül elveszíthetjük mindazt, ami egyszerű és ősi. Nem is beszélve arról, hogy e csoda nélkül nincs fogózkodó, elveszíthetjük eredetiségünket, gyökerünket. A felnövekvő generációnak pedig tudnia kell ezekről az értékekről. Mindebben segítséget nyújthat a könyvtáros is. Munkája viszont akkor teljesedhet ki, ha a hozzáérkező kérdező-kereső már valamelyest fel van vértezve az említett kincsekkel. Olyan emberekre gondolok, akik látják saját kultúrájuknak értékét, és ezt az értéket másokkal is szívesen meg akarja osztani. Nem szégyelli hovatartozását. Mindezekről beszélnek a meglévő műemlékek, a népi szokások, a népi mesterségek és egyéb kulturális emlékek, amelyeket továbbra is ápolni kell. 
A jelenlegi társadalmi változások közepette a könyvtárak csak úgy tölthetik be kulturális-információs intézményi szerepüket, ha a helyi információk szolgáltatása területén is élni tudnak a modern információs technológia által nyújtott lehetőségekkel, aktívabb szerepet vállalnak a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak megőrzésében, gyakorlásában és továbbításában.
Kászon helyi értékeinek megismerése, története és mostan megélt történései szervesen kapcsolódtak az előadássorozathoz. Világossá vált minden egyes könyvtáros számára, hogy mennyire szükségszerű értékeink megőrzése és annak vonzó tálalása a jövendő nemzedék számára.

*

Úgy gondolom, az előbbi gondolataim után érdemes említést tennem egy eseményről, ami befolyásolta a véleményemet a mai helyi kulturális értékek megőrzéséről. Igen fontos számomra kiemelnem a nyelvet, amely szükségszerű egy kultúrához tartozó egyén témafelvetésének tisztánlátásához. Sajnos nem egy esetet tudok, amikor, ha törvényileg megengedett is, nem használják anyanyelvüket az arra jogosultak. Legtöbb esetben az összejövetelek lefolyásának rövidítése végett kihagyják a kétnyelvűség lehetőségét, sőt nem is igénylik, vagy még rosszabb, nem is akarják azt. Pedig anyanyelv, sőt továbbmenve tájnyelv nélkül a helyi értékek sem az igaziak. Ehhez találó a következő idézet: "Ma, amikor a világszerte felpumpált nacionalizmusok szervezett hecckampányokat folytatnak nemzetközi síkon a magyarság ellen, amikor törvényekkel vagy azok nélkül korlátozzák a magyar nyelv életbenmaradásának lehetőségeit, amikor a szorongó szülők egyre kevesebb gyereket íratnak magyar iskolába, Honti László, az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a nemtudommije és munkatársai azt látják a legégetőbb feladatnak, hogy a magyar anyanyelvű személyekben nehogy valami nemzeti önérzetféle kapjon lábra. Ott állnak a Véleményszabadság nevű sportklub lelátóin és sörétes puskával lövöldöznek mindenkire, aki kimerészkedik a pályára".
 Közel három esztendővel ezelőtt történt meg vélem, amikor egyedül rendeztem meg a Hargita megyei iskolai könyvtárosok gyűlését (mivel két és fél esztendőn át nem volt semmilyen említésre méltó összejövetel), hogy a rendezvény végén támadás ért anyanyelvem használata végett, attól eltekintve, hogy a nagyközönség előtt mindkét nyelven tálalva volt a mondanivalónk. Természetesen megalázónak tartottam. A vége az lett, hogy azóta kizárólag csak az ország nyelvén folynak a gyűlések. A mostani vándorgyűlés viszont megerősített hitemben, hogy igenis jól választottam. Vagyis egy nyelvben egy egész világ rejlik, és mi vagyunk a felelősek azért, hogyha csak úgy lazán eltaszítjuk magunktól ezt az értéket. Igaz, egy fecske nem csinál tavaszt, de talán, aki olvassa, érti, vagy rájön arra, hogy csak együtt tud gyökeret verni az igényesség.

Idézet forrása - Szőcs István: Belbajok és bájdalok a nyelvrokonságban
XX. ÉVFOLYAM 2010. 17. (559.) SZÁM - SZEPTEMBER 10.


Borbé Levente

2010. november 4., csütörtök

A Kemény János Elméleti Líceumban folytatódik az októberben meghírdetett egész tanévre szóló verseny

A maroshévízi (toplicai)  Kemény János Elméleti Líceumban folytatódik az októberben meghirdetett egész tanévre szóló verseny, melyet havonta frissítünk. Kollégámmal úgy vettük észre hogy az iskola  weboldalán közzétett játékok, fejtörők felkeltik a gyerekek figyelmét, egy szó mint szász beigazolódik az a tény hogy a virtuális világban otthoniasabbak, jobban kedvelik az ilyen jellegű kihívásokat! A könyvtári tevékenységeket, vetélkedőket sem vetik meg, de a "virtuális világban" azok is megjelennek néha kik a könyvtárban ritkábban! Íme a novemberi fejtörő hirdetője:

Novemberi fejtörő
            E hónapi fejtörőnk, az "ókori lelet" megnevezést viseli. Hogy miért? Pár szóban leírjuk nektek.
            A játékosan titkos, kacifántos, rejtett  szövegek között, az ókori szövegtöredékek emelkednek ki, ugyanis dédapáink egymást ugratták, szórakoztatták, de ugyanakkor napjainkban is felbukkan a legmenőbb rejtvénymagazinokban. A megfejtés mondhatni nem nehéz csak rá kell jönni a turpisságra!
  Ímea feladvány:
            NOSTER ACTA DE LABORO MATER REA VEREST ALA IRA
Ha megfejtetted és kedved tartja megbirkózhatsz a következővel is, amely átvezet bennünket az ókori leletből a kétnyelvű, két nyelven is érthető szövegig!( versenyen kívül):
HOW A LETTER  REALE VEL RETET THE TVEN FOR INTERZ SYKE?

Jó munkát a megfejtéshez!

                                                              Deme Károly-Zsolt
                                                               Szvinyuk Csaba

2010. november 3., szerda

ReMek-e-hírlevél 2010/11 számából

Művelődéstörténeti fejezettel bővül a Lexikon.ro
A 150 erdélyi műemlék részletes leírását tartalmazó fejezet után további 140 erdélyi művelődéstörténeti szócikk közzétételét kezdték meg a Lexikon.ro-n. Az első tíz szócikket 2010. október 5-én tették közzé, a gyarapítás a tervek szerint napi rendszerességgel folytatódik. A Romániai Magyar Lexikon művelődéstörténeti fejezetének megírásában több mint 30 szakember vett részt. A néprajzi szócikkeket a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság szakértői csoportja készítette el. Akár az épített örökség fejezet esetében, a művelődéstörténeti szócikkek is elérhetők románul is az enciclopediavirtuala.ro címen, vagy közvetlenül a magyar nyelvű szócikkekből. Tervezik, hogy a lexikon.ro-n megjelent tartalmak idővel angolul is olvashatók legyenek. Az új szócikkek is kommentelhetők, beszúrhatók blogokba, megoszthatók akár a Facebookon, a Twitteren vagy más csatornákon. A Lexikon.ro mobilverzióval is rendelkezik.
A Lexikon.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex közös projektje. Szakmai irányítója Bárdi Nándor. A lexikon támogatói: Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányzatai az Európai Gazdasági Térség (EGT) pénzügyi mechanizmusa révén, illetve a Szülőföld Alap.
Benkő Samu-bibliográfia 1946-2009 - a Transindex Adatbankban
Az Újvári Marika által összeállított Benkő Samu-bibliográfia a Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész 1946 és 2009 között megjelent írásait tartalmazza.
Lásd itt: http://benko.adatbank.transindex.ro/
 

A Szülőföld Alap 1 milliárd 315 millió forintot oszt szét a határon-túli magyarság céljaira
2010. október 10-ig lehetett benyújtani a pályázatokat a Szülőföld Alap idei második félévi támogatási kiírása keretében. A külhoni magyarság céljainak segítésére ezúttal 1 milliárd 315 millió forintot oszt szét az Alap három szakkollégiuma. A támogatások legnagyobb részéről, mintegy 751 millió forintról az Oktatási és Szakképzési Kollégium dönt a hét szomszédos ország és Magyarország pályázói között. Kiemelt szerepet kap a határon túli felsőoktatás fejlesztése, a szórványban élő magyarság oktatási programjainak finanszírozása, illetve a szakképzés és felnőttképzés támogatása, továbbá az ösztöndíjazással, diáksegélyezéssel foglalkozó szervezetek tevékenységéhez való hozzájárulás.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=76107&cim=mintegy_1300_palyazat_erkezett_a_szulofold_alaphoz_video
   
"Új utakon a hazai könyvtárak"- az RMKE VII. Vándorgyűlése
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) 2010. november 3-5. között, a Kájoni János Megyei Könyvtárral, valamint a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtárral közösen szervezi meg a hazai magyar könyvtárosok szakmai találkozóját, a Romániai Magyar Könyvtárosok VII. Vándorgyűlését Kászonaltízben. A rendezvény fő támogatója a Szülőföld Alap. A szakmai találkozóra várják a romániai magyar közkönyvtárosokat, egyetemi és iskolai könyvtárosokat. Az Új utakon a hazai könyvtárak címmel szervezett konferencia és szakmai értekezlet központi témája: a lokális kulturális értékek megőrzésének lehetőségei a digitális korban, a könyvtári helyismereti munka átalakulása. A romániai magyar könyvtáros szakma képviselői mellett a lokális kulturális örökség megőrzése területén tevékenykedő más hazai szakemberek - pedagógusok, helytörténészek - előadásai, hozzászólásai  is elhangzanak a konferencián a kiemelt témakörben. A részletes program a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján olvasható.
A konferencia nyitónapján, november 3-án 13 órakor mikrobusszal szállítják a vendégeket Csíkszeredából, a Kájoni János Megyei Könyvtártól a találkozó színhelyére. A nyergestetői honvéd emlékmű megtekintése után a résztvevők közös séta alkalmával kászoni helyi hagyományokkal is megismerkedhetnek. 19 órától kerül sor Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője nyomdatörténeti kiállításának megnyitójára a községi kultúrházban. November 4-én délelőtt, a konferencia szakmai munkálatainak megnyitóján a vendégeket köszönti: Kopacz Katalin RMKE-elnök, Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke, András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere és Lakatos Tamás, a kászonaltízi Miklós Márton Községi Könyvtár könyvtárosa. A szakmai előadások mellett a találkozó programja alkalmat nyújt a résztvevőknek kötetlenebb beszélgetésekre, információcserére, amelynek során a mindennapi könyvtári gyakorlatban megvalósult eredményekről, tapasztalatokról, kezdeményezésekről számolhatnak be, vitathatják meg ezeket. Ünnepi vacsora zárja a napot, amelynek keretében kiosztásra kerül Az Év Fiatal Könyvtárosa díj, amelyet idén Agyagási Hajnal marosvásárhelyi könyvtáros vehet át. November 5-én, a szakmai előadásokat követően, az RMKE szervezeti kérdéseinek megbeszélésére is sor kerül. A vándorgyűlés hivatalos programja aznap 13 órakor ér véget.
Forrás: Kopacz Katalin elnök, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Csíkszereda
 
111 sóvidéki szép vers - könyvbemutató Erdőszentgyörgyön
Az erdőszentgyörgyi Szent György középiskola könyvtártermében mutatták be a 111 vers a Sóvidékről című kötetet 2010. október 20-án. A bemutatón jelen volt Király László József Attila-dijas költő, Ráduly János költő-néprajzkutató, Ambrus Lajos szerkesztő-költő és Katona Éva színművész, a kötet anyagának válogatója. A vendégeket Székely Ferenc könyvtáros köszöntötte, majd Katona Éva beszélt a kötet történetéről és szerzőiről. Ráduly János a kötetben megjelent haikukat és más verseket olvasott fel, amelyek a Sóvidékhez tartozó Kibédről szólnak. Király László régebbi és ujabb verseit olvasta fel, és beszélt régi erdőszentgyörgyi emlékeiről, akárcsak Ambrus Lajos, a korondi Hazanéző főszerkesztője, akinek oroszlánrésze volt a kötet létrehozásában. A találkozó dedikálással zárult. A könyvbemutató teljes anyagát felvette az Erdélyi Magyar Televízió, amelynek október 29-i Kultúrcsepp műsora az erdőszentgyörgyi író-olvasó találkozóról szólt.
Forrás: Székely Ferenc könyvtáros, Erdőszentgyörgy, Szent György középiskola
Klapka György irodalmi lapot alapított
Klapka György üzletember és Konyári János borász támogatásával 2010. október 20-án megjelent a Nyugat Ma című, anyagilag független szépirodalmi folyóirat első száma. Az alapítók megfogalmazása szerint a folyóirat a Nyugat jelenkori újraértelmezése. 'A legendás folyóirat szellemisége tagadhatatlanul közel áll a szerzőgárdához, de kapcsolat a két lap között inkább jópajtási-szövetségesi viszony' - vallja a lap szellemiségéről a főszerkesztő, Szabó Zoltán Attila újságíró, a Merliner kritikai és publicisztikai folyóirat társalapítója és a Vasárnap Reggel egykori vezető szerkesztője. A szerzők listája is érdekes: Kálloy Molnár Péter, Kal Pintér Mihály, Csukás István, Lackfi János, Pozsgai Zsolt, Váczy András, Zalán Tibor és Palya Bea, aki első versét publikálja itt. A 24 oldalas folyóiratot ötezer példányban adták ki, a Lapker és a CBA Príma-lánc üzleteiben kapható 560 forintos áron. A következő szám két hónap múlva jelenik meg, Klapka György vezércikkével.
A teljes cikk itt olvasható: http://emasa.hu/cikk.php?page=sajto&id=7549
Forrás: http://comment.blog.hu/2010/10/23/klapka_gyorgy_irodalmi_lapot_alapitott
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2010. november 2., kedd

Képeslapcsere egy izmiri iskolai könyvtárral

  Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja Alkalmából a Márton Áron Gimnázium könyvtárosai kezdeményezésével történt meg a törökországi Izmir városából való iskolai könyvtár képeslapcseréje. Könyvtárunk valamint dokumentációs és információs részlegünk büszkén bemutatta képekbe „rejtve” jelenlegi arculatát a fent említett könyvtárnak. Güzin Genç Ersoy az izmiri iskolai könyvtár őrzője szívélyesen fogadta levelünket-küldeményünket.
   Cserében ők is elküldték könyvtáruk imázsát. Egy jó kezdetnek bizonyult a könyvtárközi barátságok szintjén.
Néhány képet mutatunk be a törökországi könyvtárból:



Borbé Levente, 
a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

2010. november 1., hétfő

Novemberi évfordulók, 2010

480 esztendeje, 1530. november elsején született Étienne de la Boétie francia költő és politikus.

35 éve, 1975. november másodikán hunyt el Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész és filmrendező. A magyar közönség inkább filmrendezőként tartja számon (ismeri).

510 esztendeje született , 1500 november harmadikán született Benvenuto Cellini olasz író, szobrász, ötvös és éremművész.

130 éve, 1880. november ötödikén született Mihail Sadoveanu román író és "mesemondó".

50 éve hunyt el, 1960. november ötödikén hunyt el August Gailit észt író, novellista.

770 esztendeje, 1240. november hatodikán hunyt el Ibn al Arabi arab filozófusíró.

90 éve, 1920. november hetedikén hunyt el Endrődi Sándor költő, író.

110 éve, 1900. november nyolcadikán született Margaret Mitchell észak-amerikai írónő. Ismert regénye: Elfújta a szél.

40 éve, 1970. november kilencedikén hunyt el Charles de Gaulle francia író, politikus és államférfi.

150 éve, 1860. November tizedikén született Porzsolt Kálmán erdélyi magyar származású író, újságíró, színigazgató.

730 esztendeje, 1280. november tizenötödikén hunyt el Albertus Magnus latinul író német természettudós, kutató, teológus és író.

60 éve, 1950. november tizenhatodikán hunyt el Hedwig Courths-Mahler a német szórakoztató irodalom nagy alakja. Életében 208 regényt írt.

20 éve, 1990. november tizenhatodikán hunyt el Oltyán László erdélyi magyar író, újságíró.

185 éve, 1825. november tizennyolcadikán született Lévay József magyar költő és műfordító.

110 éve, 1900. november tizenkilencedikén született Anna Seghers német írónő.

100 éve, 1910. november huszadikán hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író, az orosz és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója. Híres művei: Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics halála, Feltámadás.

185 éve, 1830. november huszonegyedikén hunyt el Kisfaludy Károly magyar költő, drámaíró és festő.

85 éve, 1925. november huszonkettedikén hunyt el Gyertyán Ervin magyar író és újságíró.

90 éve, 1920. november huszonnegyedikén hunyt el Alexandru Macedonski román költő, író, drámaíró.

310 esztendeje, 1700. november huszonötödikén született Árva Bethlen Kata erdélyi magyar írónő.

135 éve, 1875. november huszonhatodikán született Dékáni Kálmán erdélyi magyar történetíró.

90 éve, 1920. november huszonnyolcadikán született Somlyó György magyar költő, esszéíró és műfordító.

1150 esztendeje, 860. november huszonkilencedikén született Ibn Abd Rabbihi andalúziai arab költő, író.

110 éve, 1900. november harmincadikán hunyt el Oscar Wilde ír származású angol író, költő, drámaíró. Világhírű meséje: A boldog herceg.

175 éve, 1835. november harmincadikán született Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai angol író. Népszerű művei: Tom Sawyer kalandjai, Hucklebery Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthur király udvarában,  Jeanne d'Arc.


ÉRDEMES TUDNI

20 éve, 1990. november elsején hunyt el Andory Aladics Zoltán fényképész és erdőmérnök.

185 éve, 1825. november harmadikán Széchenyi István a nemzet egyik mecénása, felajánlotta birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapítására, így lehetőség nyílt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

200 éve, 1810. november hetikén születet Erkel Ferenc zeneszerző és karmester, valamint zongoraművész, a Magyar Nemzet Himnuszának szerzője.

195 éve, november huszonkettedikén született Zerich Tivadar katolikus egyházi író.

125 éve, november harmincadikán született Boga Alajos természettudományi szakíró, szerkesztő.

Miért és miről írjunk?

  Az Iskola másként hét keretén belül Sántha Attila költőt hívtam meg gimnáziumunkba. A témája Miért és miről írjunk? volt....