2021. július 13., kedd

A hírmondó

 Egy kedves barátomtól hallottam Immaculée Ilibagiza Megmaradtam hírmondónak életrajzi ihletésű könyvéről. Bevallom, elolvasása után több napon át csak rajta járt az eszem.

Hősnőnk az 1994-es ruandai népirtás egyik túlélőjeként meséli el az ott megtörtént pokoli eseményeket. A könyv Ruanda szépségével indít, kiemelve családját, a falut és környékét, ahol élt. Boldogan mesél tanító szüleiről, akikre felnézett. Testvéreit is nagyon szerette. Ebből az idillikus környezetből kerül el egyetemre a fővárosba, miközben már elkezdődnek a furcsaságok a két etnikum között: egyre fontosabb lesz hogy ki hutu és ki tuszi...

Sajnos a ruandai két vezető etnikum közötti feszültségek továbbra sem csillapodnak. Ez a kialakult helyzet polgárháborúhoz vezetett. Az akkori elnök meggyilkolásával a hutu milícia emberei puccsot hajtottak végre. A tuszi lakosságot háttérbe szorítva megindult az ellenük irányuló népirtás. Az addig teljes békében élő két népcsoport egymás ellen harcolt. Családokat, barátságokat, közösségeket tönkretéve egyre jobban erősödött a gyűlölet, és elszabadultak az indulatok.

Immaculée ekkor huszonkét éves. Édesapja hívásának eleget téve, az egyetemről hazamegy hétvégére, és ez az a pont, ahol a vérengzés határtalan méreteket ölt. A helyzetre való tekintettel édesapja átküldi a szomszédba egy hutu protestáns paphoz, aki a kegyetlen mészárlás idején Immakuléet és még hét társát három hónapon át a szűk kis fürdőszobájukban bújtatta, ahol helyszűke miatt ülve lehetett aludni. A papnál többször volt házkutatás, de szerencsére nem bukkantak rájuk. Eközben értesül szülei erőszakos haláláról. Amikor lehetőség nyílt a kis fürdőszobát elhagyni, egy francia menekülttáborba került. Onnan jut el a fővárosba, és egy darabig ott is dolgozik. Kigaliban találkozik szülei gyilkosával. Mebocsájt neki. Az őt érő fenyegetések miatt 1998-ban elhagyja az országot és az Egyesült Államokba költözik. Azóta hírét viszi történetének a nagyvilágba.

A könyvben megelevenedett történet mégis a hiten, a szereteten, és a megbocsájtáson alapszik. Ezért is lett akkora sikere. Nem is csoda, hiszen római katolikusként arról ír, hogy nincs olyan földi pokol, ahol ne lenne melletted Isten. Hiszen még az embertelen körülmények ellenére is sikerült embernek maradnia. Pedig családjának, baráti körének és ismerőseinek nagy részét kivégezték a lázadók. A mai napig is elevenen él benne, amikor a fürdőszoba védő falai között elmélyült a hitében. Egy életre erőt adott neki az ott töltött, Istennel való beszélgetések.

Minekünk olvasóknak pedig egy figyelmeztető, egy üzenet ez. Hiszen több, mint egy millió embernek kellett meghalnia, hogy újra béke legyen a hutuk és tuszik között. Mindez úgy, hogy a két nép egy nyelvet beszélt, történetük, szokásaik egybefonódtak. És mégis... Egy intő jel, hogy a gyűlölet, ha elszabadul, elképzelhetetlen borzalmakat képes művelni.

* * *

Ajánlom mindazoknak, akik képesek megoldást találni az ellentétek elkerülésének orvoslására, és a hit megerősítésére egyaránt. Az emberi tudatosság, egymás megértése, a helyzet mérlegelése úgy hiszem segíthet abban, hogy megoldjuk a folyton elő-előbukkanó konfliktusokat. Igaz, a gondokat, amennyiben csak lehet, idejében ajánlatos orvosolni. Ezért érdemes a fontossági sorrendet a problémák megoldására irányítani.

A könyvet Ménesi Krisztina fordító és szerkesztő ültette át magyar nyelvre.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

2021. július 8., csütörtök

Gaudeamus könyvvásár Nagyváradon

 Július 7–11. között tartják meg a nagyváradi Szent László téren a 7. Gaudeamus könyvvásárt, melyet a Radio Romania kolozsvári stúdiója szervez meg, együttműködve a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesülettel. 

Forrás/ továbbhttps://www.erdon.ro/kozelet/helyi-kozelet/ma-nyilik-meg-a-gaudeamus-konyvvasar-3763886/


Váradi látkép


2021. július 5., hétfő

ReMeK-e-hírlevél 2021/7. számából

Módosul a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének statútuma

Amint a ReMeK-e-hírlevél 2021/6. számában erről tudósítottunk, 2021 májusában tartotta tisztújító közgyűlését a romániai magyar könyvtárosok érdekvédelmi szervezete, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE). Az elnöki stafétát Szőcs Endrének, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójának adta át Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója. Az új elnök a változásokról a Hargita Népe újságírójának számolt be. A vezetőség tagjait öt évre választja meg az egyesület tagsága. Az alelnöki feladatokat ezután Kovács Eszter, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa látja el. Az RMKE elsősorban érdekvédelmi szervezet, ugyanakkor célja a könyvtárak támogatása szakmai szempontból. Az új elnök irányvonalként határozta meg, hogy a nagyobb könyvtáraknak segíteniük kell a kisebb létesítményeket. Szőcs Endre még elmondta, hogy az új elnökség beiktatásával változik az egyesület statútuma is, a módosítások leginkább a más szervezetekkel, intézményekkel (pl. ifjúsági szervezetek, egyházak, kutatócsoportok) való szélesebb körű együttműködést teszik majd lehetővé.

Forrás: https://hargitanepe.ro/koltozott-a-konyvtarosok-egyesulete/

 


Kopacz Katalin, leköszönő RMKE elnök és Kiss Jenő, tiszteletbeli RMKE elnök a székelyudvarhelyi a 2019-es "A jövő könyvtára" – konferencia és RMKE vándorgyűlésen Fotó: Borbé Levente

 A szenátus már megszavazta: február 15-e az olvasás napja lesz Romániában

Egyöntetűen megszavazta 2021. június 14-én a szenátus azt a törvényjavaslatot, amely az olvasás napjává nyilvánítja február 15-ét Romániában. A tervezet előírja, hogy ezen a napon az olvasást és annak a gyerekek, fiatalok nevelésében betöltött fontos szerepét népszerűsítő események, foglalkozások tarthatók, amelyekhez a központi és a helyi közigazgatási hatóságok, a kultúrával és oktatással foglalkozó állami intézmények anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak. Az olvasás napja alkalmából létrejövő események szervezésében részt vállalhatnak a múzeumok, könyvtárak is, továbbá a közszolgálati médiának az olvasást népszerűsítő műsorokat kell sugároznia, és az iskolákban is sor kerülhet olvasásra buzdító tevékenységekre.

A tervezetet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) több törvényhozója nyújtotta be, többek között arra hivatkozva, hogy egyre csökken Romániában a könyvfogyasztás. Országos és európai szintű felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a romániaiak, főként a fiatalok és a gyerekek, "nagyon keveset olvasnak". ‘A lakosság 68,5 százaléka egy könyvet sem olvasott el az elmúlt egy évben, 20 százalék havonta egy alkalommal olvas, 8 százalék olvas napi szinten. A 15 évesek 38,7 százaléka nem érti, amit olvas, és 40 százalékra tehető Romániában a funkcionális analfabéták aránya’ – áll az indoklásban. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.

Forrás: https://maszol.ro/belfold/A-szenatus-mar-megszavazta-februar-15-e-az-olvasas-napja-lesz-Romaniaban

https://kronikaonline.ro/kultura/jovahagyta-a-szenatus-a-februar-15-et-az-olvasas-napjava-nyilvanito-torvenyjavaslatot

 

Fiatal pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia

Pályakezdő íróknak hirdetett pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amelynek működtetője, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a szépírói pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál. A 2021-es projektévben tíz alkotó részesülhet szakmai és anyagi támogatásban, a jelentkezéseket augusztus közepéig várják. A pályázatra olyan 18 és 25 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. A KMTG elősegíti a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író-olvasó-találkozók, fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai érdekképviseletet nyújt. A pályázatról további információ a KMTG honlapján, a https://kmtg.hu/palyazatok/ címen érhető el.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/palyakezdo-iroknak-hirdetett-palyazatot-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia

 

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 8. Irodalmi Pályázata "A Könyv Évében"

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány idén "A Könyv Éve" égisze alatt hirdette meg 8. Irodalmi pályázatát, amelynek jelentkezési határidejét meghosszabbították. A pályázat mindenki számára nyitott, jelentkezhetnek diákok és felnőttek egyaránt, rövid, 1–3 oldal terjedelmű írásokkal, mesével, verssel, esszével, novellával. A pályázat témája szabadon választható, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel örömmel veszik az újrakezdés reménysége ihlette témákat. Beküldési határidő: 2021. július 15-e, az udvarhelyikonyvtar@gmail.com elektronikus postacímre. Díjkiosztó 2021. augusztus 28-án, a Nyitott könyvek éjszakáján.

Forrás: https://www.facebook.com/endre.szocs.73/posts/2983558305196369

 

Interkulturális estek a könyvtárban – Egy csöppnyi Magyarország

A Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésével került sor az ötödik Interkulturális Estre 2021. június 7-én, a könyvtár előadótermében. A Magyarországról érkezett ESC önkéntes előadása az országa élővilágába, elsősorban a nagyragadozók helyzetébe nyújtott betekintést. A vetítéssel kísért, játékos és interaktív előadás résztvevői kérdezhettek is az előadótól.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/965/egy-csoppnyi-magyarorszag--interkulturalis-est-betekintes-a-nagyragadozok-helyzetebe

 

90 éve jégen – minden egyben a csíki jégkorongozás történetéről

A csíkszeredai jégkorong történetén végigkalauzoló kötetet mutattak be 2021. június 3-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A hiánypótló kiadvány még 2020-ban jelent meg, ám a járványügyi korlátozások miatt közönség elé csak most kerülhetett.

Gyurka Csaba 90 éve jégen című, a csíkszeredai jégkorongozás történetét bemutató alapos sporttörténeti munkáját a Státus Kiadó jelentette meg. A kötet kiadásában oroszlánrészt vállalt a Csíkszeredai Sportklub Szurkolók Egyesülete, amelynek tagjai a bemutatón is felszólaltak. A beszélgetést Farkas Endre újságíró moderálta, míg Szikszai Tamás, az egyesület képviselője osztotta meg a könyv megjelenéséig vezető rögös utat és azt a háttértevékenységet, ami nélkül nem valósulhatott volna meg a közel háromszáz oldalas kiadvány.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/sporttortenelem-minden-egy-kotetben-a-csiki-jegkorongrol/

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/964/gyurka-csaba-90-eve-jegen--uj-konyv-a-csiki-jegkorong-torteneterol

 

Tabuk és távolságok bűvöletében - Kovács Levente könyvbemutatója a könyvtárban

A járványügyi előírások szigorú betartásával 2021. június 9-én újra benépesedett a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme, itt mutatták be Kovács Levente 2019-ben megjelent könyvét, a Trinidad messze van címűt. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, a könyvből László Zsuzsa és Tulit Éva olvasott fel.

A vendégeket Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte, hangsúlyozva, hogy hosszú kényszerszünet után ez a könyvtár első rendezvénye, amelyre ilyen szép számban összegyűlt a közönség. Nagy Miklós Kund kiemelte: Kovács Levente elsősorban színházi szakember, egyetemi tanár és rendező (a sepsiszentgyörgyi színházban is rendezett vendégrendezőként kilenc előadást), az utóbbi évtizedben viszont ontja magából a regényeket egymás után: Aranykor (2016), Megoldás (2017), A nimfa mosolya (2018) és most a Trinidad messze van. Kovács Levente rajta tartja kezét a társadalom pulzusán, érdeklődése sokoldalú és figyeli olvasóközönsége igényeit is.

Kovács Levente a maga jellegzetes stílusában elmondta, nem tartja magát írónak, az írás csupán negyvenöt évi színházi munka után következett életében. A regény szereplői gyakran nagyon komolyan beleszólnak az író életébe – vallja a szerző. Van a regényben tabu, kémkedés, politikai gyilkosság. És igazi, erdélyi, hamisíthatatlan thrillertörténetek. A szerzőt főként az érdekli, hogyan avatkozik bele a hatalom egyre alattomosabban az emberek magánéletébe, szinte a bőre alá, beleértve a testet és a szerelmet. Ez ebben a regényben is jelen van. A családi élet úgy kerül górcső alá, hogy az emberek észre sem veszik, a hatalom hálójában vergődnek. Sokszor a legnagyobb kegyetlenségek történnek mosollyal, alázattal, és kedvesen, aztán az ember hátában landol a kés. A Trinidad messze van című regény részben valóságos, részben fikciós elemekből épül fel. Ezek a fikciók néha úgy születnek, hogy az ember elképzeli, mi lett volna, ha ez vagy az a dolog másként alakul. A regény címe Trinidad messze van – annak a szimbóluma ez, hogy az emberek közötti megértés és szeretet milyen messze van tőlünk. Az emberek életét jobban át kellene hatnia az egymásra való odafigyelésnek, amely boldogabbá tenne minket.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/142008/tabuk-es-tavolsagok-buvoleteben-kovacs-levente-

https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szerzo-keshegyen-tancolt/

 

Kettős könyvbemutató - Andrei Dósa és Maria Orban közönségtalálkozója

2021. június 16-án került sor a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, arra a közönségtalálkozóra és kettős könyvbemutatóra, amelynek meghívottjai Maria Orban és Andrei Dósa brassói költők, írók voltak. Adrian Lăcătuş irodalomkritikus és Ioana Zenaida Rotariu

irodalomtörténész beszélgettek velük.

A rendezvényen bemutatták a szerzők legutóbbi, idén megjelent köteteit, az Oameni mari. Un (posibil) refren al generației 30+ ("Felnőttek. A 30 pluszos nemzedék egy /lehetséges/ refrénje" – Maria Orban), illetve a Multă forță și un dram de gingășie ("Teljes erőből és egy szemernyi gyöngédséggel" – Andrei Dósa) című regényeket.

Az est meghívott szerzőiben közös, hogy mindketten Brassóban születtek, Maria Orban 1978-ban, Andrei Dósa 1985-ben. Román nyelven alkotnak és közölnek. Andrei Dósa eddig öt saját verskötetet és két regényt jelentetett meg, illetve műfordításokat a kortárs magyar irodalomból (többek között Forgách András, Kemény István és Orcsik Roland műveiből). Maria Orban több próza- és dramaantológiában van jelen írással, közölt a legmérvadóbb roman irodalmi és kulturális folyóiratokban, az Oameni mari pedig a debütkötete. Mindkettőjük könyveit jól fogadta a kritika és az olvasóközönség.

A rendezvényen a nyelvek és kultúrák közöttiségről, azok egybehangol(ód)ásáról, identitásról és alkotói énről is szó volt, a két friss regény bemutatása és felolvasás mellett.

Az est szervezői a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Tein Teahouse (Sepsiszentgyörgy), a Transilvania Egyetem Bölcsészkara és a Libris.ro csoport (Brassó) voltak.

Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/maria-orban-es-andrei-dosa-konyvbemutatoja-es-kozonsegtalalkozoja-a-teinben

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/142186/ket-oszinte-iro

 

Fiatalok, írók, kételkedők

Fiatal írók karavánja "állomásozott" Sepsiszentgyörgyön 2021. június 23-án, a Tein Teaházban, a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében: Codău Annamária, Láng Orsolya, André Ferenc, Varga László Edgár.

A fiatal író arról ismerszik meg, hogy hetykén félrecsapott kalappal jár-kel, a világot meg akarja váltani és a nagy igazságot egyedül és csakis egyedül ő fogja kimondani.

Ez egy régebbi sztereotípia, az aktualizáltban már nem hetykén félrecsapott kalappal jár-kel a fiatal író, hanem simogatós telefonjáról olvas fel, de különben a világot ugyanúgy meg akarja váltani, és továbbra is meg van győződve, hogy a nagy igazságnak egyedül és csakis egyedül ő van/lesz a birtokában. De ismétlem: ez sztereotípia, amit a fiatal író hamar megcáfol – ha van, akinek. Mert ebben az újra nekibuzdult világban az irodalmi rendezvények továbbra sem örvendenek hatalmas érdeklődésnek, holott egy-egy ilyen esemény nemcsak arra kitűnő alkalom, hogy a betűfogyasztó közönség megismerjen szerzőket és műveket, hanem arra is, hogy megtudja, milyen rugóra jár az író/költő agya, miként vélekedik az élet jelentős és jelentéktelen dolgairól, tehát csupa olyasmit, ami segít értelmezni verset és prózát – amelyek meg a maguk során azért (is) születnek, hogy a hétköznapi halandónak segítsenek megérteni a kort, melybe épp beleszületett. Persze, mindez így túl általánosított megközelítése az irodalmi rendezvényeknek, de részletekből összeáll(hat) az egész.

Ilyen apró részletekről szólt a Tein-beli közönségtalálkozó is, melyen Codău Annamária irodalomkritikus faggatta Láng Orsolyát, André Ferencet és Varga László Edgárt, ezúttal éppen a kételkedés és a sztereotípiák kérdéskörét boncolgattattva velük.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/142348/fiatalok-irok-ketelkedok

Fotók itt: http://kmkt.ro/4-irodalmi-karavan-szekelyfoldon

 

Biblioterápia sérült gyerekeknek

Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2021. június 18. és 20. között volt meghívottja, biblioterápiás tevékenységre, a Kísérő csoport elnevezésű tábornak, amelyben a Soha ne add fel Alapítványhoz tartozó szülők és sérült gyerekeik vettek részt. A tábor lebonyolítói a szülők, valamint György Attila és György Ida főszervezők, a Szent Gellért Alapítvány ’napszámosai’ voltak. Borbé Levente Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő és pszichológus segítségével tartott biblioterápiai foglalkozást a jelenlévőknek. A szülőknek ízelítőt adott a biblioterápia fogalmáról, annak lebonyolításáról és a foglalkozás eredményeiről. Ezt követően Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című meséje került terítékre. Ez a része a gyerekeknek is szólt. A bemutató végén a közös beszélgetésbe szinte ösztönösen kapcsolódtak be a gyerekek. Említésre méltó, hogy értették a benne lévő huncutságokat, a humort. Fellelkesedve a látottaktól, jelentkeztek, hogy ők is eljátszanák a bemutatott mesét. Bajcsi Kinga segítségét kérve állította össze a szereposztást és a lerövidített forgatókönyvet is. Mindezek után következhetett a próba. A gyerekek lelkesedése meghozta a gyümölcsét. Néhányan részt vettek benne a sérült gyerekek testvérei közül is. Az előadás jól sikerült, tapsviharral végződött, a kis előadók ajándékot is kaptak. Nagy élmény volt számukra, és többségük a szülőkkel egyetemben jelezte azt, hogy még szeretnének fellépni. György Ida házigazdával és Bajcsi Kinga óvónővel beszélgetve, Borbé Levente arra a következtetésre jutott, hogy érdemes lenne folytatni ezt a tevékenységet. Így alakult meg a Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek.html

 

 Angolul olvastak fel a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban""Reading in english is fun – Angolul olvasni szórakoztató’ címmel a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban, Lőrinczi Edit szervezésében, a polgármesteri hivatal védnöksége alatt, 2021. június 4. és 10. között angol nyelvű felolvasást tartottak. A diákok szaktanáraik felügyeletével, együtt olvastak fel véletlenszerűen választott, angol nyelvű irodalmi művekből. A program célja népszerűsíteni az olvasást, és nem utolsósorban kiemelni az idegen nyelvek ismeretének előnyeit és fontosságát – mondta el Bálint Kinga kommunikációs referens. Nagy Emese (Berde Mózes Unitárius Gimnázium), Takács Katalin (Petőfi Sándor Általános Iskola) és Lőrinczi Monica (Orbán Balázs Gimnázium) angolszakos tanárok felügyeletével a tanulók szabadon olvastak fel passzusokat a könyvekből, és megbeszélték eddigi olvasásélményeiket, a legutóbb olvasott könyveket, illetve azt, hogy milyen olvasási kihívásokra készülnek a nyáron, például angol nyelvű könyvekkel is. És mivel a tudás érték, az idegen nyelvű könyvek ára pedig eléggé borsos, a polgármesteri hivatal és a könyvtár adományoza révén mindegyik részt vevő diák megtarthatta az általa kiválasztott angol nyelvű könyvet, emlékbe és feladatul a nyári nagyvakációra.

Forrás: https://hargitanepe.ro/angolul-olvasnak-szekelykereszturon/

 

 Román nyelvű, népmesére épülő foglalkozások a gyergyószentmiklósi könyvtárban

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár első alkalommal vett részt a brassói George Bariţiu Megyei Könyvtár által szervezett, "Prietenie pe o sfoară virtuală" (Barátság virtuális szálon) elnevezésű országos programon. Ennek részeként három alkalommal tartottak román nyelvű, mesére épülő foglalkozást júniusban kisiskolások számára. Poráczki Judit, a gyergyószentmiklósi könyvtár gyerekrészlegének munkatársa számolt be a sajtónak a programról. "Idén Petre Ispirescu munkásságára esett a választás, az általa gyűjtött népmesékből dolgoztunk" – vázolta. A programban Gyergyószentmiklóson 2–4. osztályos diákok vettek részt, akik tanítóik vezetésével érkeztek az intézménybe. Előbb bemutatót tartottak számukra a mesegyűjtő életrajzáról, hogy a gyerekek megismerjék, majd mesét olvastak tőle. Miután a mesét megértették a gyerekek, rajzokat készítettek a kedvenc részlet, mozzanat alapján. A tevékenység lejárta után az elkészült rajzokból kiállítás nyílt június 14-én a könyvtárban.

Forrás: https://hargitanepe.ro/romanul-hallgatnak-meset/

https://szekelyhon.ro/aktualis/orszagos-program-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban

 

 Könyvsterilizátorral könnyítik a kölcsönzést a Maros Megyei Könyvtárban

A korlátozások fokozatos lazítása, az egyre nagyobb mozgáslehetőség, a több szabadidő a könyvtárak látogatottságán is érezteti hatását. Az olvasóknak egyre nagyobb az igényük a könyvek iránt, amelyeket már könnyebben és gyorsabban kikölcsönözhetnek. Két könyvsterilizálót kapott a napokban a Maros megyei önkormányzat jóvoltából a Maros Megyei Könyvtár, amelyből az egyiket a gyerekkönyv-részlegen, míg a másikat a földszinti kölcsönzőben használják. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi gyakorlat szerint az olvasó által visszavitt könyvet tíznapos ‘karanténban’ tartották a könyvtárosok, és csak azt követően helyezték vissza a polcra, a készüléknek köszönhetően pár perc alatt tiszta és fertőtlenített állapotban kerül vissza a könyv a helyére. Agyagási Hajnal, a könyvtár igazgatóhelyettese a Székelyhonnak elmondta: összegyűjtenek tíz könyvet, azt behelyezik a fertőtlenítő készülékbe és rövid idő alatt vehetik is ki abból. Az igények megnövekedtek, egyre többen kölcsönöznek könyvet, bár még mindig nem mehetnek be a polcok közé az olvasók. Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban a visszavitt kölcsönkönyveket lámpával fertőtlenítik, majd három-négy napig még félreteszik, mielőtt visszahelyeznék a polcokra. Kopacz Katalin, a könyvtár munkatársa elmondta, az olvasók most már bejárhatnak a kölcsönzőbe a polcok közé, saját maguk választhatják ki azokat a könyveket, amelyeket szeretnének kikölcsönözni. Van igény a könyvtár és az olvasnivalók iránt, érződik, hogy az emberek most már sokkal szabadabban járnak ki otthonaikból, a gyerekek is jönnek, különböző tevékenységeken vesznek részt.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvsterilizatorral-konnyitik-a-kolcsonzest


Beszélgetés Székely Ferenc néprajzi íróval, helytörténésszel

"Mintegy 20 évvel ezelőtt, közösségi kezdeményezésként a semmiből indult útjára az Erdőszentgyörgyi Figyelő, a város, a helyi magyar közösség lapja. A köréje csoportosult önzetlen emberek közül a legkitartóbbak egyike Székely Ferenc volt, és ma is az. Az indulás pillanatától lelkesen csatlakozott az önkéntes szerkesztőséghez.". Hetvenedik születésnapja alkalmával életútjáról, munkásságáról Kovrig Magdolna kérdezte Székely Ferencet.

Forrás és az interjú szövege itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/be-kell-hordanunk-hajtanunk-mindent-kanyadi-sandor


Elhunyt Fülöp Géza vegyész, kémiai szakíró, újságíró, "tiszteletbeli könyvtáros"

2021. június 4-én, életének 91. évében elhunyt Fülöp Géza, nyugalmazott vegyész, tanár, informatikus, kultúraszervező, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság egykori alelnöke. A Maros Megyei Könyvtár rendszeres támogatója volt, érdekelte és ismerte a könyvtárosok munkáját. Ebből az ismeretből született Az információ című könyve. 2007-ben a könyvtár Pro Libro Senator díjjal köszönte meg támogatását, munkásságát – írták a könyvtár közösségi oldalán.

Fülöp Gézát Marosvásárhelyen, a református temetőben helyezték nyugalomra 2021. június 8-án. Temetésén Csiky Boldizsár búcsúztatóját olvasták fel (elérhető a Népújság napilap weboldalán: https://www.e-nepujsag.ro/articles/bucsu-fueloep-gezatol). Részlet ebből: "Ha van egy olyan számontartott kategória, hogy „marosvásárhelyi személyiség”, ott találjuk és tiszteljük Fülöp Gézát is. Széles műveltsége és sokoldalú tájékozottsága révén számos téren vállalt fontos munkát, nevét a korszerű információ területéhez kapcsolódó írásai is őrzik. De volt lapszerkesztő, népszerűsítő tudományos írások szerzője, hosszú ideig a Calepinus nyelviskola igazgatója, itt most a Kemény Zsigmond Társasághoz fűződő tevékenységéről szeretnénk néhány szót elmondani. Fülöp Géza mély meggyőződése volt, hogy a kisebbségbe szorult magyar területek akkor őrizhetik meg magyarságukat, ha múltjuk ismeretének és kultúrájuk megtartó erejének talaján állanak (...)."

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/fueloep-geza

 

Háromszázhúsz évig rejtett Erdély-térképeket szedtek kötetbe

Több mint 320 évig rejtve voltak a nagyközönség elől azok a térképek, amelyeket Bartos-Elekes Zsombor dolgozott fel a Mappae Comitatuum Transylvaniae (Az erdélyi vármegyék térképe) című kötetben. A kolozsvári Iskola Alapítvány kiadásában megjelent, rendkívül igényes könyvet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be a Vallásszabadság Házában.

A könyvbemutatót Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke vezette fel, majd a szerző beszélgetőpartnere, Tamás Sándor vette át a szót. "Egy olyan korszakot mutat meg ez a kötet, amikor épp kiűztük a törököt, de nyakunkba vettünk egy másik birodalmat, a Habsburgokat" – kezdte mondandóját Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A lelkes térképgyűjtő hírében álló RMDSZ-es politikus hozzátette, Bartos-Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című kiadványa az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában eseménysorozat keretében került publikálásra, és Peteley Klára Descriptio Transylvaniae című kötete, valamint Szalay Béla Iconographia Locorum Transsylvaniae című kötete után harmadik részét képezi ennek a sorozatnak.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Haromszazhusz-evig-rejtett-Erdely-terkepeket-szedtek-kotetbe

 

Van-e irányvonala a kritikának Erdélyben? – hármas könyvbemutató

A 10. Kolozsvári Könyvhéten, 2021. június 5-én Borsodi L. László Hermész visszhangjai, Tamás Dénes Könyvjelzők, és Zsidó Ferenc Trendek és elhajlások című kötetét mutatták be; a meghívottakat Demeter Zsuzsa kérdezte a Bulgakov teraszán, ahol a három kötet kapcsán a kritikakötetek relevanciájáról és a kritika műfajának irányvonaláról is szó esett.

 Miért van szükség kötetté szervezni a kritikai írásokat? Kinek szólnak egyáltalán? És a sokat hangoztatott kérdés: milyen is a jó kritika? Tamás Dénes úgy érzékelte, már egy kötetnyi anyaga van; az, hogy ezeket mi egységesíti, csak utólag derült ki a szerkesztőnek köszönhetően. Zsidó Ferenc visszatérő motívumokra lett figyelmes a szövegeiben, a kötetté szervezést ez indokolta.

Borsodi L. László elsősorban a szakmának szánja ezeket az írásokat, elsősorban a szerkesztőktől, filológusoktól kap visszajelzést, így fontosnak tartotta egybegyűjteni kritikáit.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/van-e-iranyvonala-a-kritikanak-erdelyben/

 

Megjelent az első erdélyi örmény mesekönyv

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be A csalogány. Erdélyi örmény népmesék című kötetet, a meghívottakkal, Kürti Andrea illusztrátorral és Kiss Lehel lektorral Ágoston Szász Katalin, a kötet szerkesztője beszélgetett. Az örmények köztünk élnek, ezért fontos megismerni a népmeséiket, és ezáltal a kultúrájukat is, állította Kiss Lehel. Az erdélyi örményekről nagyon kevés információt tudunk, ám a meséskötetben sikerült kilenc olyan mesét összeválogatni, amely bemutatja ennek a „visszahúzódó, melankolikus, misztikus” népnek a világát. A könyvet Kürti Andrea illusztrációi díszítik, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-az-elso-erdelyi-ormeny-nepmesekonyv

 

Hiánypótló román és magyar digitális nyelvkönyvek jelentek meg

Két hiánypótló kiadvány nyújt segítséget a magyarként románul vagy románként magyarul tanulni vágyóknak: az ingyenesen elérhető, közérthető, illusztrációkkal és hangfelvételekkel ellátott digitális nyelvkönyvek a mindennapokban használatos kifejezésekre tanítják meg az érdeklődőket.

A frissen megjelent, Román nyelv vagány embereknek – képes útmutató és a Limba maghiară pentru oameni faini – ghid ilustrat című kiadványok a két nyelvet elsajátítani vágyóknak nyújtanak segítséget közérthető, játékos formában, illusztrációkkal és hangfelvételekkel téve könnyebbé a tanulást. A két könyv a REEA cég és az educatie.inmures.ro honlap számára készült, a kivitelezés a 3gHUB Intercultural pe bune (Valóban interkulturális) nevű projektje keretében valósult meg.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyelvtanulas-egyszeruen-hianypotlo-roman-es-magyar-digitalis-nyelvkonyvek-jelentek-meg

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

2021. július 1., csütörtök

Júliusi évfordulók 2021

 145 éve, 1876. július elsején hunyt el Mihail Alekszandrovics Bakunyin orosz író, publicista, filozófus, politikus és forradalmár.


135 éve, 1886. július elsején született Agyagfalvi Hegyi István székely-magyar költő, író és nótaszövegíró.


125 éve, 1896. július elsején hunyt el Harriet Elisabeth Beecher-Stowe amerikai írónő és abolicionista. Ismert műve: Tamás bátyja kunyhója.


120 éve, 1901. július elsején született Ignotus Pál magyar publicista, író és szerkesztő.


65 éve, 1946 július elsején hunyt el Liudas Gira litván költő, újságíró, lapszerkesztő és politikus.


40 éve, 1981. július elsején hunyt el Carlos de Oliveira portugál író és költő.


5 éve, 2016. július elsején hunyt el Yves Bonnefoy francia költő és művészettörténész.


455 esztendeje, július másodikán született Nostradamus (Michel de Nostradame) francia orvos, költő, csillagász és látnok.


185 éve, 1836. július másodikán született Cesare Arici olasz költő.


165 éve, 1856. július másodikán született Hollaki Zoltán székely-magyar író, fordító és utazó.


145 éve, 1876. július másodikán hunyt el Giuseppe Ferrari olasz író, filozófus, történész és politikus.


130 éve, 1891. július másodikán született Színi Lajos székely-magyar író, újságíró és szerkesztő.


60 éve, 1961. július másodikán hunyt el Ernest Hemingway amerikai író és újságíró. Ismertebb alkotásai: Az öreg halász és a tenger, Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, A Kilimandzsáró hava.


60 éve, 1961. július másodikán hunyt el  Louis-Ferdinand Céline francia író, esszéíró és orvos.


5 éve, július másodikán hunyt el Robert Nye angol költő és író.


15 éve, 2006. július harmadikán hunyt el Bratka László magyar költő, műfordító és szerkesztő.


335 esztendeje, 1676. július negyedikén született José de Cañizares de Suares spanyol színdarabíró, író.


260 éve, 1761. július negyedikén hunyt el Samuel Richardson angol író, nyomdász, szerkesztő és kiadó.


85 éve, 1936. július negyedikén született Bartis Ferenc székely-magyar író, költő és tanulmányíró.


130 éve, 1891. július ötödikén született Tin Ujević horvát költő, irodalomkritikus és politikus.


40 éve, 1981. július ötödikén hunyt el Finta Gerő erdélyi születésű magyar költő és műfordító.


120 éve 1901. július hatodikán született Stanisław Rembek lengyel író és elbeszélő.


55 éve, 1966. július hatodikán hunyt el Berda József magyar költő és író.


75 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Büchler Pál vajdasági születésű erdélyi magyar műfordító és filológus.


65 éve, 1956. július hetedikén hunyt el Gottfried Benn német költő, esszéíró, író és orvos.


400 esztendeje, 1621 július nyolcadikán született Jean de La Fontaine francia költő, állatmeseíró és színműíró.


130 éve, 1891. július nyolcadikán született Josef Hora cseh költő, író, irodalomkritikus és újságíró.


115 éve, 1906. július nyolcadikán született Látó Anna székely-magyar írónő, újságíró, szerkesztő és műfordító.


55 éve, 1966. július nyolcadikán hunyt el Giovanni Papini olasz újságíró, esszéíró, irodalomkritikus, költő és novellista.


5 éve, 2016. július nyolcadikán hunyt el Bárdos László magyar költő, író, műfordító és művészettörténész.


460 esztendeje, 1561. július kilencedikén hunyt el Sebald Heyden német vallási költő, himnuszíró, zenetudós, teológus és kántor.


325 esztendeje, 1696. július kilencedikén hunyt el Wacław Potocki lengyel költő és író.


115 éve, 1906. július kilencedikén született Bálint György magyar író, újságíró, kritikus és műfordító.


65 éve, 1956. július kilencedikén hunyt el Erdős Renée (Ehrental Regina) magyar költőnő, író és színműíró.


40 éve, 1981. július kilencedikén hunyt el Meyer Levin amerikai író, forgatókönyvíró, újságíró és filmrendező.


35 éve, 1986. július kilencedikén hunyt el Nellie Campobello mexikói írónő, koreográfus balett-táncos.


150 éve, 1871. július tizedikén született Marcel Proust francia író, esszéista és kritikus. Ismert műve: Az eltűnt idő nyomában regénytrilógia.


130 éve, 1891. július tizedikén született Salamon László erdélyi magyar költő és lapszerkesztő.


55 éve, 1966. július tizedikén hunyt el Gafar Guljan üzbég költő.


5 éve, 2016. július tizedikén hunyt el Apáti (Latyák) Miklós magyar költő, újságíró és kritikus.


165 éve, 1856. július tizenegyedikén született
Josef Kajetán Tyl cseh író, költő, drámaíró és színész.


90 éve, 1931. július tizenegyedikén hunyt el Karl Halfdan Eduard Larsen dán író, drámaíró.


10 éve, 2011. július tizenegyedikén hunyt el Kántor Erzsébet erdélyi magyar műfordító.


190 éve, 1831. július tizenkettedikén hunyt el Julius von Boden német író, újságíró, fordító és politikus.


145 éve, 1876. július tizenkettedikén született Max Jakob francia író, költő, festő és grafikus.


145 éve, 1876. július tizenkettedikén született Ivan Kraskó szlovák költő, író és műfordító.


40 éve, 1981. július tizenkettedikén hunyt el Borisz Nyikolajevics Polevoj szovjet-orosz író, újságíró, fordító és politikus.


15 éve, 2006. július tizenkettedikén hunyt el Beney Zsuzsa magyar költőnő, író, esszéíró, irodalomtörténész és orvos.


645 éve, 1376. július tizenharmadikán született Li Csang-csi kínai költő.


195 éve, 1826. július tizenharmadikán született Gustav Freytag német író és drámaíró.


195 éve, 1826. július tizennegyedikén született Vasvári Pál magyar író, történész, filozófus és politikus.


105 éve, 1916. július tizennegyedikén született Natalia Ginzburg olasz írónő, esszéíró és műfordító.


95 éve, 1926. július tizennegyedikén született Bede Anna (Bede Opika) magyar költő, könyvtáros és műfordító.


75 éve, 1946. július tizennegyedikén született Bán Péter székely-magyar pedagógus, író és műfordító.


40 éve, 1981. július tizennegyedikén hunyt el Kormos Gyula erdélyi magyar író és publicista


5 éve, 2016. július tizennegyedikén hunyt el Eszterházy Péter magyar költő, író, műfordító és művészettörténész. . Ismert művei: Fancsikó és Pinta, Harmonia caelestis, Egy nő, Semmi művészet.


270 éve, 1751. július tizenötödikén született Gyarmati Sámuel magyar szakíró és nyelvész.


150 éve, 1871. július tizenötödikén született Ugo Ojetti olasz kritikus és író.


150 éve, 1871. július tizenötödikén hunyt el Ján Chalupka szlovák író és evangélikus lelkész.


145 éve, 1876. július tizenötödikén hunyt el Aleksander Fredro lengyel vígjátékíró, író és költő.


135 éve, 1886. július tizenhatodikán született Pierre Benoit francia író.


125 éve, 1896. július tizenhatodikán hunyt el Edmond Goncourt francia író, művészettörténész és irodalomkritikus.


1500 esztendeje, 521. július tizenhetedikén hunyt el Magnus Felix Ennodius római retorikus, költő, író.


200 éve, 1896. július tizenhetedikén hunyt el Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.


170 éve, 1851. július tizenhetedikén hunyt el Egressy Béni (Galambos Benjámin) magyar író, zeneszerző és színész.


110 éve, 1911. július tizenhetedikén hunyt el Viktor Platonovics Nyekraszov orosz író, újságíró és eszperantó költő.


1 éve, 2020. július tizenhetedikén hunyt el Josephine Cox angol írónő.


265 éve, 1756. július tizennyolcadikán hunyt el Pieter Langendijk holland író, költő, színműíró és szövőmester.


210 éve, 1801. július tizennyolcadikán született William Makepeace Thackeray angol író és műfordító. Legismertebb művei: Hiúság vására, Henry Esmond története.


85 éve, 1936. július tizennyolcadikán hunyt el Maxim Gorkij orosz író és drámaíró Ismert művei: Éjjeli menedékhely, Barbárok, Az Armatonovok.


25 éve, 1996. július tizennyolcadikán hunyt el Subagio Sastrowardoyo indonéz költő, író, esszéíró és irodalomkritikus.


1 éve, 2020. július tizennyolcadikán hunyt el Juan Marsé Carbó spanyol író, újságíró és forgatókönyvíró.


145 éve, 1876. július tizenkilencedikén született Balogh István székely-magyar drámaíró.


70 éve, 1951. július tizenkilencedikén hunyt el Makkai Sándor erdélyi magyar író. Népszerű műve az Ördögszekér történelmi regény.


65 éve, 1956. július tizenkilencedikén hunyt el Babay József magyar író, drámaíró és újságíró.


160 éve, 1861. július huszadikán született Arne Einar Christiansen dán író, újságíró és kritikus.


545 esztendeje, 1476. július huszonegyedikén született
Jacopo Nardi olasz író, történetíró.


225 éve, 1796. július huszonegyedikén hunyt el Robert Burns skót költő, író, zenetanár és dalszerző.


205 éve, 1816. július huszonegyedikén hunyt el Gavril Romanovics Gyeraszim orosz költő, író és politikus.


150 éve, 1871. július huszonegyedikén született Guglielmo Ferrero olasz író és történész.


20 éve, 2001. július huszonkettedikén hunyt el Mészöly (Molnár) Miklos magyar író, meseíró, költő, drámaíró és esszéíró.


35 éve, 1986. július huszonkettedikén hunyt el Illés Endre magyar író, drámaíró, könyvkiadó, műfordító és kritikus.


45 éve, 1976. július huszonharmadikán hunyt el Paul Morand francia író, drámaíró, költő és politikus.


20 éve, 2001. július huszonharmadikán hunyt el Eudora Alice Welty amerikai írónő, novellista, irodalomkritikus és fényképész.


5 éve, 2016. július huszonharmadikán hunyt el Jean Ricardou francia író és teoretikus.


190 éve, 1831. július huszonnegyedikén született Szathmáry Károly magyar író, pedagógus és segédszerkesztő.


125 éve, 1896. július huszonnegyedikén hunyt el Józef Athanasius Rogosz lengyel író, újságíró és kiadó.


30 éve, 1991. július huszonnegyedikén hunyt el Isac Bashevis Singer származású amerikai író, forgatókönyvíró, újságíró, műfordító és eszperantista.


1290 esztendeje, 731. július huszonötödikén hunyt el Ótomo no Tabito japán költő, udvaronc és katona.


395 esztendeje, 1626. július huszonötödikén született Geeraerdt (Gerard) Brandt holland író, költő, biográfus és hajótörténész.


5 éve, 2016. július huszonötödikén hunyt el Oláh János magyar költő, író és szerkesztő.


5 éve, 2016. július huszonötödikén hunyt el Tim LaHaye amerikai író.


165 éve, 1856. július huszonhatodikán született George Bernard Shaw ír drámaíró, író és újságíró.


45 éve, 1976. július huszonhatodikán hunyt el Dominic Stanca román színész, költő, drámaíró és műfordító.


15 éve, 2006. július huszonhatodikán hunyt el Louise Bennett-Coverley jamaicai írónő, költő, színész, énekes és folklorista.


10 éve, 2011. július huszonhatodikán hunyt el Komacu Szajkó (Komatsu Sakyō) japán író, forgatókönyvíró és újságíró.


10 éve, 2011. július huszonhatodikán hunyt el Kristóf Ágota magyar-svájci írónő és színműíró.


5 éve, 2016. július huszonhatodikán hunyt el Hattinger-Klebasko Gábor ruszin-magyar költő, zenész és szerkesztő.


180 éve, 1841. július huszonhetedikén hunyt el Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, elbeszélő és drámaíró.


1 éve, 2020. július huszonhetedikén Oberten János erdélyi magyar író, drámaíró és lapszerkesztő.


920 esztendeje, 1101. július huszonnyolcadikán hunyt el Szu Shi (Szu Tung-po) kínai költő, író és kalligrafikus.


185 éve, 1836. július huszonnyolcadikán született Emmanouil Roidisz görög író. Ismert alkotása: Johanna a nőpápa.


35 éve, 1986. július huszonnyolcadikán hunyt el Annemarie Selinko osztrák írónő.


15 éve, 2006. július huszonnyolcadikán hunyt el David Andrew Gemmell brit angol író.


5 éve, 2016. július huszonnyolcadikán hunyt el Mahasweta Devi bengáli nyelven író indiai szerző és aktivista.


235 éve, 1786. július huszonkilencedikén hunyt el Giambattista Roberti olasz író és költő.


110 éve, 1911. július huszonkilencedikén született Eduard Claudius német író.


80 éve, 1941. július huszonkilencedikén született Cseke Gábor erdélyi magyar költő, író és újságíró.


15 éve, 2006. július huszonkilencedikén hunyt el Baráth Lajos magyar író és elbeszélő.


510 esztendeje, 1511. július harmincadikán született Giorgio Vasari olasz író, festő és építész.


250 éve, 1771. július harmincadikán hunyt el Thomas Gray angol költő és tudós.


185 éve, 1836. július harmincadikán született Simén Domokos székely-magyar író, műfordító, egyetemi tanár és unitárius lelkész.


50 éve, 1971. július harmincadikán hunyt el Devecseri Gábor magyar költő, író és műfordító. Ő fordította magyar nyelvre az ókor klasszikusainak jelentős részét.


20 éve, 2001. július harmincegyedikén hunyt el Vásárhelyi Miklós magyar író, újságíró és politikus.


85 éve, 1936. július harmincegyedikén született Sigmond István erdélyi magyar író, drámaíró és műfordító.


5 éve, 2016. július harmincegyedikén hunyt el Fazil Abdulovics Iszkander abház-orosz író, újságíró, költő és esszéíró.


1 éve, 2020. július huszadikán hunyt el Székely Dezső magyar költő és újságíró.


Érdemes tudni


5 éve, 2016. július elsején hunyt el Darnel Christian magyar filozófus, szerző és tréner.


110 éve, 1911. július elsején született Szentivánlaborfalván Opra Pál székely -magyar mezőgazdasági szakíró és egyetemi tanár.


85 éve, 1936. július másodikán született Hofi Géza (Hoffmann) magyar humorista, előadóművész és színművész.


130 éve, 1891. július negyedikén hunyt el Haynald Lajos magyar bíbornok-érsek a csíksomlyói tanítóképző létrejöttének támogatója.


120 éve, 1901. július negyedikén született Halász Gábor magyar irodalomtörténész, kritikus és író.


160 éve, 1861. július ötödikén született Gözsy Árpád István erdélyi magyar gyógyszerész.


55 éve, 1966. július ötödikén hunyt el Hevesy György (Bischitz György) Nobel-díjas magyar vegyész.


130 éve, 1891. július hatodikán született Gróf László erdélyi magyar színművész, rendező, dramaturg és műfordító.


80 éve, 1941 július. hetedikén született Péntek János magyar nyelvész és egyetemi tanár.


40 éve, 1981. július hetedikén hunyt el Gyergyai Albert magyar irodalomkritikus, műfordító és író.


15 éve, 2006. július hetedikén hunyt el Balló Áron erdélyi magyar újságíró és lapszerkesztő.


5 éve, 2016. július nyolcadikén hunyt el Szász Lőrinc székely-magyar nyelvész, szótáríró és szakíró.


85 éve, 1936. július tizenkettedikén született Gaál Mózes székely-magyar tanár, tankerületi főigazgató és ifjúsági író.


180 éve, 1841. Július tizennegyedikén hunyt el Budai Ézsaiás magyar történész, író, hittudós és református lelkész.


100 éve, 1921. július tizenötödikén hunyt el Haraszti Gyula erdélyi származású magyar irodalomtörténész esztéta és egyetemi tanár.


110 éve, 1911. július tizenhatodikán született Cselényi Béla erdélyi magyar történész.


90 éve, 1931. július tizenhatodikán született Toró Tibor székely-magyar fizikus, szakíró és egyetemi tanár.


60 éve, 1961. július tizenhatodikán Roska Márton erdélyi magyar régész, szakíró és egyetemi tanár.


105 éve, 1916 július. tizenhetedikén született Nagy Jenő erdélyi magyar nyelvész és néprajzkutató.


95 éve, 1926. július tizennyolcadikán Kemény János erdélyi magyar író, költő, színházigazgató és mecénás kezdeményezésére alakult meg Marosvécsen az Erdélyi Helikon.


80 éve, 1941. július tizennyolcadikán született Rácz Albert székely-magyar helytörténész, újságíró és szerkesztő.


105 éve, 1916. július tizenkilencedikén született Száva János Zoltán székely-magyar orvos, orvosi szakíró és egyetemi tanár.


1 éve, 2020. július tizenkilencedikén hunyt el Marosi Ildikó erdélyi magyar szerkesztő és újságíró.


125 éve, 1896. július huszadikán született Bitay Árpád erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és politikus.


85 éve, 1936. július huszonegyedikén született Kisgyörgy Zoltán székely-magyar geológus, geológiai- és helytörténeti szakíró.


150 éve, 1871. július huszonegyedikén született Bitán Szabó András székely-magyar klasszika-filológus és műfordító.


15 éve, 2006. július huszonegyedikén hunyt el Páll Árpád székely-magyar matematikus.


565 esztendeje, 1456. július huszonkettedikén Hunyadi János vezetésével a magyar történelem egyik legnagyobb győzelme vált valóra Nándorfehérvárnál (Nándorfehérvári diadal).


15 éve, 2006. július huszonkettedikén hunyt el Siklós Olga erdélyi születésű magyar dramaturg, rendező és írónő.


420 esztendeje, 1601. július huszonharmadikán született Szalárdi János erdélyi magyar hivatalnok és történetíró.


230 éve, 1791. július huszonnegyedikén hunyt el Ignaz von Born erdélyi szász geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, és a világ első tudományos társaságának az alapítója.


1 éve, 2020. július huszonnegyedikén hunyt el Vremir Mátyás erdélyi magyar geológus és őslénykutató.


65 éve, 1956. július huszonnyolcadikán hunyt el a csíksomlyói születésű Földes Zoltán székely-magyar költő, elbeszélő és tankönyvíró.


140 éve, 1881, július harmincegyedikén született Dobos Ferenc székely-magyar történész, tanár és költő.



175 éve, 1846. július harmincegyedikén született Lomnitzi Meltzl Hugó magyar erdélyi magyar bölcsész és irodalomtörténész.



Kelemen Katalin könyvtárosi munkássága

  A 2000-es esztendők Hargita Megyei Könyvtárának lelkes csapatát gimnáziumi iskolai könyvtároskodásom kezdetén megismertem. Az idő telik, s...