Üdvözlet

Csíki iskolai könyvtárosok karácsonyi ajándékozása 2018

Az Egyed Daniela ötletéből megvalósult iskolai könyvtárosok karácsonyi meglepetése folytatódott. Szintén az ő szervezése által sikerült több csíki iskolai könyvtárt mozgósítani.

A könyvek az adományokból lettek kiválogatva, iskolánként külön-külön.

Akik részt tudtak venni a programban, ajándékcsomagot állítottak össze a csíksomlyói tüdőkórház betegeinek. A csomagok könyveket, folyóiratokat, játékokat, írószereket, gyümölcsöt és édességet tartalmaztak.

  Az ajándékcsomagot Borbé Levente, Egyed Daniela és Vass Márta tanárnő a Nagy István Művészeti Líceumból 2018. december huszadikán adták át az ott jelenlévő nővéreknek.

Az ajándékozó könyvtárosok névsora:

Borbé Levente - Csíkszereda, Márton Áron Főgimnázium

Bölöni Melinda - Csíkszereda, Nagy Imre Általános Iskola

Egyed Daniela - Csíkszereda, Nagy István Művészeti Líceum

Gábor Emilia - Csíkkarcfalva, Mártonffy György Általános Iskola

Borbé Levente

Spontán munka eredménye a könyvtárban

 

A szünidőhöz közeledő napokban az iskola könyvtára is ráhangolódik a téli ünnepekre. Ez történt nálunk is, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárában. A heti egy órás korcsolyázásról lemaradt másodikosokkal összeállítottuk és feldíszítettük a könyvtár karácsonyfáját. Előkerültek a színes kartonok, ollók, ceruzák, és létrejöttek a kis csodák. A fa alá egy doboz került, ahová az olvasók kedvenc könyveik címét fogják bedobni vagy akár azon könyvek címét, amire vágynak a kis olvasók.

Annak örültem, hogy a diákok a könyvtárban hasznosnak érezték magukat. Lelkesedésük arra sarkallt, hogy máskor is találjak ki számukra hasonló foglalkozásokat.

Bölöni Melinda,

könyvtáros

Találkozás a Lencsi könyve című verseskötet szerzőjével

 

2018. december 7-én a József Attila Általános Iskola vendége volt Albert Homonai Emőke és a nagymama Homonai Lenke néni.

A könyv szerzője interaktív foglalkozást tartott az iskola tanulóinak melynek célja egy játékos könyvbemutató volt.

A felolvasott versek Lenke néni gyerekkorát idézték, ezzel közelebb hozva az általa megélt évek szépségeit. Többek között a Móricz Zsigmondhoz fűződő emlékeit is felelevenítette (hiszen személyesen ismerte Móricz Zsigmondot).

Egy kellemes hangulatú délelőttöt töltöttünk együtt.

Könyvtáros:

Kristó Zita

 

Csillagösvény vagy göröngyös út?

Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek közös munkájából született a Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában című kötet.

A kötet elsősorban a székely identitás megmaradásának feltételét taglalja objektív módon. A felmerülő kérdésekre a korabeli dokumentumok adtak segítséget. A szerzők megvizsgálták a székelyek történetének hátterét, végigvonultatva a középkori krónikák, a reneszánsz kori írások, és a jezsuiták által lejegyzett írások eredetmítoszát, amelyeket a XIX. századi publikációk és a XX. századi tankönyvek segítségével, valamint múltidézéssel igyekeztek életben tartani. A múltidézésben erőteljesen hatottak a mítoszok. Az eredetkultuszt ápolók révén a XX. század elején született meg a székely himnusz is.

A kötet múltunk tisztázására ad lehetőséget, azonban nyitva hagyja a székely eredetet célzó elméleteket, kiegészítve a mai állásponttal. Hiszen arra is fény derül Orbán Zsolt kutató munkája alapján, hogyan gondolkoznak a székelyek saját identitásukról. Azonban a kötet tartalmát és szerkesztésében helytálló tényeket kevésbé lehet megkerülni. Viszont a könyv tanulmányozása közben, ha az olvasó nem elégedett vele, akkor is talál szépszerével olyan dokumentumokat, szépirodalomból tallózott részleteket, amelyek leköthetik a figyelmét, vagy esetleg munkájában sajátosan fel is dolgozhat.

Végül, de nem utolsósorban szó esik a mítosz erejének hatásáról. Manapság még jobban vágyik az ember hitregékre, mint eddig bármikor. Talán nem is baj, de azért érdemes figyelembe venni a tényeken alapuló történéseket is. Már ha csak a csillagösvény és a göröngyös út kettősségére gondolunk is.

* * *

Link az egyik könyvismertetőről: https://www.youtube.com/watch?v=qoINLX8a9Kk

Ajánlom nemcsak székely embereknek, hanem mindazoknak, akik fel akarják fedezni e kis népcsoport történetének históriáját.

A kötet 2018-ban jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár) Kiadó gondozásában. Borítóján Kovács István 1930-ból származó felvétele látható.

Borbé Levente

Ami csöndben történik

 

Borsodi L. László legújabb prózaverseit nagyon vártam. Hiszen eme kötetben szerepelő költeményei közül néhányat sikerült korábban saját felolvasásában hallanom. Kis történeteinek elevensége már akkor megbabonázott, pedig az alkotások zömében, külön-külön, egész életutakat sűrített össze. Ott voltam a könyvbemutatón is, mert a felolvasás közvetlenül a szerzőtől sokkal hatásosabban, s főleg hitelesebben hat. Nem csalódtam. A már az e világról elbúcsúzott közeli vér szerinti és lélekbéli rokonok felidézett történetei elevenen lebegtek előttem az éterben. Minden egyes tettük, nem csupán a megelevenített emlékekből, az elbeszélések alapján született képekből és az összegyűjtött anyagokból áll. Érzelmi világa a lét bűvöletfonalát gördíti az érdeklődő elé. Azt hiszem, hogy mindezekből a szerzeményekből megszólaló személyes érintettség, emlék, vagy éppen emlékképzet káprázatával körbejárja annak olvasóját, aki mintha kintről figyelné a megelevenedett eseményeket, mégis bent találja magát a történetek közepében. Családfájának és barátainak története akár a miénk is lehetne. Egy kis képzelettel ugyanúgy párhuzamosan megelevenedhetnek előttünk, s néha még találkozhatnak is. Az életutakban rejlő döntések, tapasztalatok és kényszerhelyzetekből születő választások, valamint a tények élé állított egyén helyzetéből adódott megélt sorsa hallatán pillanatok alatt elillan a közömbösség. Úgy, mint a pára, észrevétlenül magasabb régiókba kívánkozva láthatatlanná válva is eleven tud maradni.

Meghatódottság kerít hatalmába, ha olvasom, mert a szétszórt némaságon keresztül életutak sokasága pörög le előttem. Érdemes minden egyes legendába illő valós történetnél elidőzni. Megkerülhetetlen tény, hogy a lét lezáró akkordja a végzet. Mégis hiábavaló az ezzel járó elmúlás, ha a történetek ébersége életet lehel minden egyes sorába. Olyan, mintha az örökkévalóság tükrébe kukkantva meglátnánk az élet folytonosságának szépségét.

A kötetben felvillanó alkotásokhoz mítoszba burkolódzó képek is találhatóak. Ráduly Margit históriákban mélyülő ábrázolásai már szinte költészet. Az illusztrációk és a költemények egymást kiegészítve teszik élénkké az emlékképeket.

* * *

A kötet címe: Szétszórt némaság

Szerző: Borsodi L. László,

Ráduly Margit illusztrációival

Megjelent az Erdélyi Híradó Kiadó (Kolozsvár) és a Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) gondozásában 2018-ban.

Borbé Levente

Petőfis diákok a Főgimnáziumban

Szervező: Dánél Hajnalka, iskolai könyvtáros

Társszervező és előadó: Borbé Levente, iskolai könyvtáros

Kísérőtanár: Gáll Ildikó, biológia szakos tanár

Résztvevők: A Petőfi Sándor Általános Iskola VIII. B. diákjai

2018. november 22-én a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola VIII.B osztálya látogatott el hozzánk. A diákok többségét a kíváncsiság vezérelte, hiszen sokan közülük a Márton Áron Főgimnáziumban szeretnék folytatni tanulmányaikat. A gimnázium megismerése egyben a csíki iskolák történetének kezdete is. Köszöntés után ezért egy rövid történeti ismertetővel leptem meg őket.

Beszéltem a ferencesekről, az iskola létrejöttének és fejlődésének történetéről, a tanulás és a tanítás egyik elengedhetetlen fontosságáról, az olvasásról. Így érkeztünk el a könyvtárhoz, amely önmagában információtár. Részletesen ismertettem a könyvtár múltját, belefoglalva a háborúk és impériumváltások okozta károkat is. Ezt követően a könyvtár jelenlegi helyzetét ecseteltem. Kihangsúlyoztam a könyvtár szerepét a mai világban, amely már közösségi térként szolgál, összeköttetése van más könyvtárakkal, és ezáltal a virtuális információanyaggal is.

A vendégek megtekinthették a könyvtár termeit régi és új dokumentumaival együtt, valamint a gimnázium kápolnáját (dísztermét), a sporttermet, a fizika labort, egy újonnan felszerelt osztálytermet, és egy informatika labort. Ezt követően kívülről is megszemlélhették a gimnáziumot.

Végül egy sétát tettek a gimnázium folyósóin, a gimnázium hajdani végzőseinek tablóit tekintették meg. Hamar rájöttek, hogy a diákok zömének ebben az iskolában jártak a testvéreik, szüleik, nagyszüleik és dédszüleik. Egyértelműen látszott rajtuk az, hogy jó lenne e falak között továbbtanulni.

Fényképezte: Dánél Hajnalka és Borbé Levente

Borbé Levente könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium

Továbbképző az olvasóvá nevelésről

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége A gyermek olvasóvá nevelésének módszerei az iskolai könyvtári munkában címmel szervezett továbbképzőt az iskolai könyvtárosok számára.

A tanfolyam 2018. november huszonhatodikán vette kezdetét, amelyre 25 könyvtáros iratkozott fel különböző székelyföldi iskolákból és 2 a csíkszeredai, valamint a sepsiszentgyörgyi pedagógusok házától.

A továbbképzésnek helyt adó intézmény az Apáczai Csere János csíkszeredai Pedagógusok Háza volt. A képző Magyarországról érkezett, a Budapesti Könyvtári Intézet munkatársa, Hock Zsuzsanna személyében.

A 20 órás háromnapos továbbképző inkább azokra a könyvtárosi praktikákra fókuszált, amelyeket könnyebben lehet kivitelezni az iskolai könyvtárban.

Első nap bemelegítésként a résztvevők arról az iskolai könyvtárról beszéltek, amelyben jelenleg tevékenykednek. Szó esett a sikeres megvalósításokról és a kudarcokról is. A beszámolokból egyértelműen kiderült, hogy a könyvtárak alul vannak finanszírozva. A könyvtárosok pedig kisebb-nagyobb segítséggel igyekeznek irányítani a sorsukat. Munkájukat a folyamatos leépítések is nagyon gátolják. Van már 66%, 50%, 30%, 25% és 0%-os állások is. A 0%-os egy másik állás mellett végzi ingyen és bérmentve a könyvtárosi munkát. Az egész és felállásúakra annyi más tevékenységet rónak (titkári, könyvelői, pénztárosi, fénymásolói, nevelői, kapusi, postási, helyettesítő tanítói és tanári munkát stb.), hogy képtelenek zökkenőmentesen foglalkozni a sajátjukkal. Ennek ellenére mindegyik könyvtáros igyekszik megtalálni a diákok felé vezető utat. Hock Zsuzsanna eme helyzetekben is igyekezett olyan lehetőségeket felsorakoztatni, amelyek révén kialakulhat intézményen belül és kívül egy jó kommunikációs háló. Vagyis minden pillanatot meg kell ragadni, hogy olvasóvá nevelhesse a diákokat a könyvtáros. Például a helyettesítő órákon könyvismertetőket, könyvbemutatókat, vagy könyvek élményeit megosztó foglalkozásokat vezetni.

Szó esett a PISA és a PIRLS mérésekről, s annak helyi hasznáról, mint az olvasásfejlesztés könyvtári lehetőségei, vagy a helyi olvasás mérési eszközei.

A hétfői program záróakkordja A Márton Áron Főgimnázium látogatása volt, amelyet jómagam vezettem. Kis iskolatörténettel indítottam, belefoglalva a könyvtártörténetet. A vendégek láthatták a Tudásközpontot, az iskolamúzeumot és a gimnázium kápolnáját azaz dísztermét.

Kedden az olvasáspedagógia bugyraiban kalauzolt el Hock Zsuzsanna. Betekintést nyertünk a szövegértés, az olvasás, és az ebben rejlő iskolai könyvtári munka lehetőségeibe. Például egy kép alapján is össze lehet hozni egy egész könyvtárosi programot több tanárkolléga bevonásával. Mindezt a könyvtárban való keresés-kutatás eszközeivel egybekötve. A megszervezett programban résztvevő diákokat pedig érdemes jutalomban részesíteni. Hogy milyen rendezvényeket lehet megvalósítani? Lehetnek helyismereti, neves személyekhez kötődő, évfordulós vagy világnapi rendezvények, ciklikusan visszatérő és más események. Végül, de nem utolsósorban úgyszintén fontos az olvasókörök és az olvasótáborok szerepe is.

A délutáni programban a Mikó-vár, a Csíki Székely Múzeum látogatása szerepelt.

A szerdai napon az olvasásfejlesztő programokat boncolgattuk. Itt példák hangzottak el bemutatóval egybekötve, némelyiket helyben kipróbálva, gyakorlatba ültetve lehetett jobban megismerni. A nap második felében a tapasztalatok alapján, irányított beszélgetésen keresztül, csoportmunka folyt. Kis csoportokban egy-egy olvasásfejlesztő projektet kellett összehozni a megtervezéstől a kivitelezésig. A projektterveket közösen értékelték. A visszajelzések alapján sikerült létrehozni a három napi munka ötletbörzéjét. Itt a könyvtárosok már saját maguk rakták össze a tanultak, tapasztaltak alapján a továbbképző összegzését.

Az utolsó szakmai képző záró délutáni programja a csíksomlyói Kegytemplom látogatása volt.

Három nap intenzív könyvtárosi elmélet és gyakorlati munka segítőeszközként használt minden egyes résztvevő számára, hiszen a jó ötletek iskolai könyvtárakra mérve, ha nem is teljes egészében, de a továbbiakban felhasználhatóak tudnak lenni.

Köszönet illeti Hock Zsuzsát, hogy beavatott a magyarországi iskolai könyvtárostanári munka rejtelmeibe, Márdirosz Ajkát, az Apáczai Csere János Pedagógusok háza könyvtárosát a program szervezésében tett fáradozásáért.

A továbbképző résztvevői:

Bakó Edit – Csíkpálfalva

Gábor Emília – Csíkkarcfalva

Székely Edith – Csíkszentdomokos

Nagy Aranka – Csíkszentmárton

Borbé Levente, Bölöny Melinda, Dánél Hajnalka, Egyed Daniela, Kovács Edit, Kristó Zita, Márdirosz Ajka, Molnár Gyula, Salamon-Magyari Éva – Csíkszereda

Portik-Bákai Anna – Gyergyóremete

Becher Ibolya, Beleuță Zita-Mária – Kézdivásárhely

Deme Károly-Zsolt – Maroshévíz

Kelemen Rebeka – Parajd

Forreiter Csilla, László Emese, Mákszem Olga, Török Julianna – Sepsiszentgyörgy

Mihály Noémi – Szentegyháza

Hatos Melinda, Kántor Ágnes – Székelykeresztúr

Fényképezte: Borbé Levente és Forreiter Csilla

Borbé Levente

ReMeK-e-hírlevél 2018/12. számából

Webaratás az OSZK-ban
Végéhez közeledik az Országos Széchényi Könyvtárban zajló kísérleti projekt, amely az OKR projekt (http://www.oszk.hu/okr-projekt) keretében kezdett el kísérletezni a webarchiválás technológiájával, az internetes források hosszú távú megőrzésének érdekében. Ez az alprojekt 2018 végéig tart és az informatikai hátterét a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) biztosítja. A kutatási és fejlesztési munkának az a célja, hogy megalapozza egy leendő magyar internet-archívum feltételeit. A tesztfázisban néhány száz kulturális és tudományos webhely kerül kiválasztásra (pl. könyvtári, levéltári, múzeumi honlapok, egyetemek és kutatóintézetek oldalai, elektronikus folyóiratok, szakmai blogok), amelyeknek a tulajdonosait elektronikus levélben értesítik erről, és engedélyt kérnek az archiválásra illetve esetleg a lementett változat szolgáltatására is egy demonstrációs célra létrehozott gyűjteményben.
A megőrzésre érdemes magyar webhelyek válogatásához, illetve az archívum megtervezéséhez még várják a téma iránt érdeklődő kollégák jelentkezését a mia@mek.oszk.hu címen. (A gyűjtőkör részletesebb behatárolásáról itt vannak részletek: http://mekosztaly.oszk.hu/mia/doc/webarchivum_gyujtokor_tervezet.pdf)
Forrás: http://mekosztaly.oszk.hu/mia/

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattára
A gyűjtemény a magyar és magyarországi művészettel, illetve művészettörténettel kapcsolatos dokumentumokat őriz a 19. és 20. századból, valamint egyes levéltári anyagok és régi folyóiratok regesztáit. Az Adattárban főképp írásos anyagok találhatók, kisebb mennyiségben szerepelnek grafikai lapok, építészeti tervlapok, fényképek és képeslapok. A fondok száma megközelíti a 220-at. A kutatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. Az adattár elérhető itt: http://adattar.mi.btk.mta.hu/hu/

Meghirdette pályázatait a Bethlen Gábor Alap
Magyarország nemzetpolitikai stratégiájához igazodva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdette 2019. évi pályázati felhívásait. A magyar kultúráért és oktatásért témakörben 2019. január 1. és 2019. december 31. között megvalósuló, a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására lehet pályázani.
A központi pályázati felhívás elérhető itt: http://bgazrt.hu/tamogatasok/hataron_tuli_tamogatasok_2019/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_2019/kozponti_palyazatok/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_kozponti_palyazati_felhivas_2019/
A regionális erdélyi pályázati felhívás elérhető itt: http://bgazrt.hu/tamogatasok/hataron_tuli_tamogatasok_2019/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_2019/erdelyi_regionalis_palyazatok/a_magyar_kulturaert_es_oktatasert_regionalis_erdelyi_palyazati_felhivasai_2019/
 

Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában
Nagy érdeklődés övezte Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek új könyvének bemutatóját 2018. november 23-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában címmel az Erdélyi Múzem-Egyesület kiadásában megjelent, közel ötszáz oldalas kötetet Gagyi József társadalomkutató mutatta be és beszélgetett a szerzőkkel. A frissen megjelent kötet a székely identitásépítés kérdéskörének legújabb tudományos feldolgozása. ‘Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó, véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.’ – írják a szerzők a kötetről. A székely történelem vonatkozásában Hermann Gusztáv Mihály korábbi köteteiben is foglalkozott mentalitástörténeti kérdésekkel, illetve mítosz és történelem viszonyával. Arról, hogy miként viszonyul történészként a mítoszokhoz, a mítosz szerepéről, funkciójáról, illetve a mítoszrombolásról vallott felfogásáról Gagyi József kérdésére válaszként Lucian Boia gondolatát idézte: ’A mítoszok dekonstrukciója, amelyet történészként becsületesen gyakorlok, nem jelenti azt, hogy szintén történészként ne értékelném a mítosz irdatlan erejét és elkerülhetetlen jelenlétét az egyén és a közösségek életében.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/682/csillagosveny-es-gorongyos-ut--telt-haz-elott-mutattak-be-hermann-gusztav-mihaly-es-orban-zsolt-uj-konyvet

 
Borsodi L. László Szétszórt némaság című új prózaverskötetének bemutatója
Telt ház előtt mutatták be Borsodi L. László költő, irodalomtörténész legújabb prózavers-kötetét, 2018. november 22-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Szétszórt némaság az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában jelent meg, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Fekete Vince József Attila-díjas költő beszélgetett a szerzővel. Köszöntőjében elmondta: a hiány és az emlékezés dominálja a könyv hangulatát, az alkotást akár regényként is olvashatjuk. Borsodi L. László tizedik megjelent kötete, eddigi negyedik prózavers-kötete a Szétszórt némaság.
’A Szétszórt némaság a felmenőimet mutatja be, de a nem egyenes ági rokonaimat, az ún. lelki rokonaimat, barátaimnak is emléket állít. A saját tapasztalataim és elképzeléseim mellett édesapám elbeszéléseire és levéltári adatokra hagyatkoztam’ – fejtette ki az alkotás körülményeiről a szerző. Borsodi L. László kiemelte: új kötetében kézzelfoghatóvá, élővé váltak azok az emberek is, akikkel személyesen soha nem találkozott. Ez fájdalmas jelenlét is egyben, hiszen az elhunyt rokonok már csak gondolati síkon léteznek, a ’némaságból rezdülnek meg bennünk’.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/hiany-es-emlekezes/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/680/borsodi-l..-laszlo-szetszort-nemasag-cimu-uj-verseskotetet-mutattak-be

 
Hazatért a Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi magyar kiadványa
2018. november 28-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében kiállítás és kiskonferencia megszervezésével ünnepelték a múzeum jelenlegi legrégibb magyar nyomtatványának hazatértét.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvény megnyitásaként Tamás Sándor megyei tanácselnök és Vargha Mihály múzeumigazgató mutatta be a kalandos sorsú kiadvány történetét.
1945. március 29-én a zalaegerszegi vasútállomás bombázását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 25 855 menekített okiratából és könyvéből három élte túl, köztük Bencédi Székely Estvánnak egy krakkói, 1559-es Chronicája, amelyet 1945-ben Kis Böndi János vasutas mentett meg, és a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak köszönhetően, Benke Éva által restauráltan kerül most vissza tulajdonosához.
A rendezvény nevét adó Cantio iucunda (magyar fordításban: ʼGyönyörűséges énekʼ) egy 1566-ban szerzett erdélyi panaszének özvegy Horvát Ilonáról, a Csereyné-kódexből, a legrégibb magyar énekeskönyvből. A Cantio iucundát és Balassi Bálintnak egy, ugyanebben a kódexben fennmaradt művét (Csak búbánat...) Csörsz Rumen István és Palócz Réka előadásában hallgathatjuk. A kódex maga az 1945-ös zalaegerszegi tragédia áldozata lett, de a bombázást túlélő, most köszöntött műtárgyunk éppen az a Chronica-példány, amely 1879-ig a kódex hordozókötete volt.
Forrás: https://www.sznm.ro/sznm.php?o=cantio2

 
Már kilencedik regényén dolgozik a Kalózlány szerzője
Lupescu Kata nevét a magyar közönség a Kalózlány című regénye megjelenésekor ismerte meg, a mindössze 16 éves szerző az idei marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron azonban arról mesélt, hogy összesen már nyolc regényt írt, és jelenleg a kilencediken dolgozik.
Jövendőbeli tervei a Kalózlány további köteteinek kiadását célozzák, emellett két újabb regényén is dolgozik: az egyik egy szürreálisabb hangvételű, társadalomkritikaként is értelmezhető fantasy lesz, a másik pedig elmondása szerint egy rendhagyó önéletrajzi regény, amelynek szereplői Kata énjét varázsolnák a lapokra.
Forrás: http://vasarhely.ro/konyvvasar/kalozlany-osztonbol-irni-osztonbol-elni/
 
Öt év szünet után ismét díjazott a Szépírók Társasága
Öt év szünet után magántámogatók segítségével a Szépírók Társasága újra kiadhatta Szépíró-díjait. A kuratórium tagjai – Babiczky Tibor, Garaczi László, Tóth Krisztina, valamint konzulensként a Szépírók Társasága elnöksége – idén hat, a továbbiakban évi két díj odaítéléséről döntött.
A Szépíró Díj a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerése, amelyet a szervezet tagjaiból alakult szakmai zsűri ítél oda az előző év legkiemelkedőbb próza-, vers- és esszékötetéért, olvasható az egyesület weboldalán. A 2001-ben alapított díjat 2013-ig minden évben kiosztották.
Az idei díjazottak: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László, Tolnai Ottó.
A díjakat 2018. november 8-án adták át a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/ot-ev-szunet-utan-ismet-dijazott-a-szepirok-tarsasaga
https://www.teol.hu/kultura/hazai-kultura/atadtak-az-olah-janos-dijakat-1382110/
 

Erdővidék Kultúrájáért díj
Erdővidék Kultúrájáért díjjal ismerte el Benkő Levente újságírói, szerkesztői és történészi munkásságát a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. A baróti művelődési házban 2018. november 20-án lezajlott díjátadón az ünnepelt tevékenységét méltatók elmondták: Benkő Levente közel három évtizede kutatja fáradhatatlanul szülőföldje múltját. A kutatómunka eredményeit számos riportban és irodalmi igényességgel megírt kötetben tárta már eddig a széles közönség elé. Neki köszönhetően szerezhettünk átfogó tudást a szárazajtai vérengzésről, az 1956-os forradalom erdélyi történéseiről, munkásságával hozzájárult a barcaföldvári haláltábor szörnyűségeinek megismeréséhez. Írásaiban ugyanakkor képes az élet humoros oldalát is megvillantani, szívhez szólóan, szeretettel tud írni ügyes-bajos, apró dolgainkról is.
Benkő Levente köszönetet mondott a díjat létrehozóknak, amiért érdemesnek vélték a kitüntetésre, szüleinek, akik jó példával jártak előtte, a jó Istennek, amiért Erdővidékre teremtette, egykori tanárainak, valamint barátainak mindazokért a beszélgetésekért, amelyek révén szellemiekben több, gazdagabb lett. A kitüntetés viszonzásaképpen történelmünk néhány jelentős helyszínéről – a Vereckei-szorosból, Isonzóról és Doberdóról – hozott kavicsot nyújtott át jelképes ajándékként Erdővidék Múzeumának.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/118444/a-szulofold-szolgalataban-erdovidek-kulturajaert-dij

Sántha Attilát és Dávid Gyulát díjazták a Magyar Nyelv Napja alkalmából
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány a Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett központi eseményén idén Sántha Attila írót és Dávid Gyula irodalomtörténészt, ’56-os volt politikai foglyot díjazták a kolozsvári Bánffy-palotában.
Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, illetve a Kós Károly Akadémia Alapítvány által, A Magyar Nyelv Napja alkalmából alapított díjat Sántha Attilának, a Bühnagy székely szótár szerzőjének adták át a székely nyelvjárás bemutatásáért. Az írót és a 13 évig készült nagyszótárt Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke méltatta.
A Dávid Gyuláról szóló méltatást Balázs Imre József költő írta és olvasta fel. „Most, amikor Dávid Gyula kilencven éves, hirtelen azt érzem, az időtartamok megfoghatóbbá válnak, és talán az is, ahogyan az egyes korszakok összekapcsolódnak. Hiszen éppen erről van szó: hogy nem maguktól kapcsolódnak össze tehát, hanem vannak olyan emberek, akik összekapcsolják, összekötik a dolgokat, korszakokat, embereket. (…) Dávid Gyula életműve embereket összekötő könyvekben, embereket összehozó helyszínek létesítésében is mérhető” – hangsúlyozta a költő.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10903&Santha_Attilat_es_David_Gyulat_dijaztak_a_kolozsvari_Banffypalotaban

Láng Orsolya kapta a Helikon folyóirat Kemény Zsigmond díját
A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat idén is kiosztotta Kemény Zsigmond-díját, amelynek ünnepélyes átadására 2018. november 26-án került sor. A díjat idén Láng Orsolya író, költő kapta sokoldalú tevékenységéért.
Karácsonyi Zsolt EMIL-elnök köszöntőjét és László Noémi laudációját követően beszélgetésre került sor a díjazottal, amelyből kiderült, hogy Láng Orsolya alkotói bátorsága, sokszínűsége egyrészt az egysíkúság ellen van, másrészt pedig a világ megragadhatóságának sokféleségét tükrözi. Nem tudja önmagát elképzelni más területen, már gyerekkorában is a művészetek felé hajlott. A líra és a próza műfajában alkotásról Láng elmondta, hogy egyik sem volt célja, ez szerinte csupán az elnevezésen múlik, és nem akar „bevonalasodni” bármelyik irányba is.
Forrás: https://www.helikon.ro/a-gottingeni-varosiro-a-kemeny-zsigmond-dij-atadasarol/

Kiválósági Médiadíjat nyert a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitalizációs tevékenységéért
Hagyománnyá vált immár, hogy Kolozsváron a médiaintézmények díjazzák azokat a személyeket, akik munkájukkal szolgálják közösségüket, tesznek, illetve alkotnak közösségük érdekében. Idén a 15. alkalommal rendezte meg az Amprenta Advertising a Kiválóságért Médiadíjak átadását, az ünnepélyes gálát 2018. október 26-án tartották a Kolozsvári Román Operában.
A rendezvény elképzelése már a kezdetektől az volt, hogy legyen egy alkalom, amikor a helyi médiaintézmények kitüntetik az általuk választott személyeket - vagy akár szervezetet -, akik, amelyek a kultúra, sport, közigazgatás, kutatás, egészségügy, vállalkozás, rendezvényszervezés, oktatás és közösségi felelősségvállalás területén kiemelkednek munkájuk, tevékenységük révén. Tavalytól az egyre népszerűbb rendezvény túlnőtte Kolozsvárt, és országos médiaintézmények is részt vettek a díjazáson.
Az idei eseményen, az Oktatás kategóriában a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár is kiválósági médiadíjban részesült a digitalizációs tevékenységének köszönhetően. A jelölés az infokommunikációs szektorban tevékenykedő DIGI Trust vállalkozás részéről érkezett.
Forrás: https://www.bcucluj.ro/ro/noutati/premiile-media-de-excelen%C8%9B%C4%83
http://szabadsag.ro/-/kivalosagert-mediadijakat-adtak-at-15-alkalommal

Erdély arcai és harcai - Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében
Az Erdély arcai és harcai – Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében című könyv a magyar kormányzat támogatásával készült el és jelent meg.
Dr. Latocz Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára a kötetet méltatva kiemelte: a könyv, amely a tervek szerint egy sorozat első része, a szerkesztők kitartó és körültekintő kutatómunkájának köszönhetően, a Szekuritate irattárának tükrében mutatja be a kommunista rendszer által üldözött és bebörtönzött erdélyi főpapok, mint Márton Áron, Bogdánffy Szilárd, Sándor Imre, Vasvári Aladár, Czumbel Lajos, Boros Béla, Alexandru Roșu és Boga Alajos megpróbáltatásainak történetét. Ugyanakkor emléket állít a papi hivatáshoz való hűségüknek, és a híveikért vállalt küzdelmeiknek is.
Elénk tárul a 20. század Erdélyének és a helyi Római, valamint Görög Katolikus Egyháznak, papjainak szenvedése, helytállása, az, ahogyan a kommunista gyűlölet ellenében a szeretet és a szolidaritás győzedelmeskedik. Mert a kötetben megidézett főpapok vértanúságukban is hirdették a szeretet és a szolidaritás üzenetét – emelte ki beszédében.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/dr-latorcai-csaba-mutatta-be-az-erdely-arcai-es-harcai-cimu-kotetet
 

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen

Decemberi évfordulók 2018

290 éve, 1728. december elsején született Jędrzej Kitowicz lengyel történetíró.

150 éve, 1868. december elsején született Francis Jammes francia költő és prózaíró.

130 éve, 1888. december elsején született Csíki Endre erdélyi magyar költő, író és zeneszerző.

125 éve, 1893. december elsején született Ernst Toller zsidó származású német kommunista író.

100 éve, 1918. december elsején hunyt el Kaffka Margit magyar író és költő. Ismertebb művei: Levelek a zárdából, Színek és évek, Hangyaboly.

65 éve, 1953. december elsején hunyt el Laczkó Géza magyar író, újságíró, műfordító és lapszerkesztő.

935 esztendeje, 1083. december másodikán született Anna Komnéné görög történetíró.

215 éve, 1803. december másodikán született Robert Stephen Hawker angol költő és pap.

185 éve, 1833. december másodikán hunyt el Charles-Julien Lioult de Chênedollé francia költő.

130 éve, 1888. december másodikán hunyt el Mehmed Námik Kemál török költő, író, drámaíró, újságíró és politikus.

100 éve, 1918. december másodikán hunyt el Edmond Eugène Alexis Rostand francia költő, író és drámaíró. Legismertebb műve a Cyrano de Bergerac.

75 éve, 1943. december másodikán hunyt el Nordahl Grieg norvég költő, regényíró, drámaíró és újságíró.

60 éve, 1958. december harmadikán hunyt el Szergej Nyikolajevics Szergejev-Censzkij szovjet-orosz író és novellista.

45 éve, 1973. december harmadikán hunyt el Darvas József magyar író, publicista, lapszerkesztő és politikus.

30 éve, 1988. december harmadikán hunyt el Mocsár Gábor író, újságíró és lapszerkesztő.

470 esztendeje, 1548. december negyedikén született Bogáthi Fazekas Miklós erdélyi magyar unitárius lelkész, költő és pedagógus.

305 esztendeje, 1713. december negyedikén született Gasparo Gozzi olasz író, költő és kritikus.

125 éve, 1893. december negyedikén született Herbert Edward Read amerikai költő, irodalomkritikus és filozófus.

75 éve, 1943. december negyedikén hunyt el Stefan George német költő, műfordító, a modern német költészet egyik maghatározó alakja.

215 éve, 1803. december ötödikén született Fjodor Ivanovics Tyutcsev orosz költő és diplomata.

540 éve, 1478. december hatodikán született Baldassare Castoglione író és udvaronc, az olasz reneszánsz irodalom egyik ismert alakja.

360 esztendeje, 1658. december hatodikán hunyt el Baltasar Gracián y Morales spanyol barokk író.

2060 esztendeje, i. e. 43. december hetedikén hunyt el Marcus Tullius Cicero római író, filozófus és politikus.

145 éve, 1873. december hetedikén született Willa Cather amerikai írónő.

480 esztendeje, 1538. december nyolcadikán született Istvánffy Miklós magyar költő, történész és politikus.

380 esztendeje, 1638. december nyolcadikán hunyt el Ivan Gundulić horvát író és költő.

80 éve, 1938. december nyolcadikán hunyt el Aszlányi Károly (Ausländer) magyar író, színműíró és újságíró.

80 éve, 1938. december nyolcadikán született Tandori Dezső magyar író, költő, esszéíró és műfordító.

410 esztendeje, 1608. december kilencedikén született John Milton angol költő és politikus, a barokk irodalom egyik kiemelkedő alakja.

170 éve, 1848. december kilencedikén született Frantisek Brábek cseh író és műfordító.

900 esztendeje, 1118. december tizedikén hunyt el Ibn Rusd (Averroës) arab filozófus, író és tudós.

480 esztendeje, 1538. december tizedikén született Giambattista Guarini olasz költő, drámaíró és diplomata.

180 éve, 1838. december tizedikén hunyt el Hégésippe Moreau francia költő, író és újságíró.

165 éve, 1853. december tizedikén hunyt el Tommasso Grossi lombardiai olasz író, költő.

95 éve, 1923. december tizedikén született Jorge Semprún francia, valamint spanyol nyelven alkotó író és politikus.

90 éve, 1928. december tizedikén született Milan Rúfus szlovák költő, esszéíró, irodalomtörténész és műfordító.

235 éve, 1783. december tizenegyedikén született Max von Schenkendorf német költő.

215 éve, 1803. december tizenegyedikén született Hector Berlioz francia zeneszerző, író és kritikus.

175 éve, 1753. december tizenegyedikén hunyt el Casimir Delavigne francia költő és drámaíró. Magyarul megjelent műve, a Népszerűség vígjátéka.

100 éve, 1918. december tizenegyedikén hunyt el Ivan Cankar szlovén író, költő, esszéíró, színdarabíró és nyelvész.

60 éve, 1608. december tizenegyedikén született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz író. Főbb művei: Ivan Gyeniszovics egy napja, A GULAG szigetvilág.

15 éve, 2003. december tizenegyedikén hunyt el elefántcsontparti Ahmadou Kourouma francia nyelven alkotó író.

290 éve, 1728. december tizenkettedikén született Pietro Verri olasz író, filozófus, történész és közgazdász.

215 éve, 1803. december tizenkettedikén született Gerald Griffin ír regényíró, költő és drámaíró.

90 éve, 1928. december tizenkettedikén született Csingiz Ajtmatov kirgiz író. Ismert művei: Dzsamila szerelme, A versenyló halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap, Dzsingisz kán fehér fellege, Amikor leomlanak a hegyek, Az örök menyasszony.

220 éve, 1798. december tizenharmadikán hunyt el Wilhelm Heinrich Wackenroder német romantikus író.

155 éve, 1863. december tizenharmadikán hunyt el Christian Friedrich Hebbel német drámaíró és költő.

145 éve, 1873. december tizenharmadikán született Valerij Jakovlevics Brjuszov szovjet-orosz költő, író, drámaíró és esszéíró.

115 éve, 1903. december tizenharmadikán született Petrov (Jevgenyij Petrovics Katajev) orosz író, az Ilf és Petrov szerzőpáros egyik tagja. Ismert alkotásuk amelyből film és készült: A tizenkét szék.

40 éve, 1978. december tizenharmadikán hunyt el Tamás Gáspár erdélyi székely-magyar költő, író, szerkesztő és újságíró.

35 éve, 1978. december tizenharmadikán hunyt el Nichita Hristea Stănescu erdélyi román költő, író és esszéista.

515 esztendeje, 1503. december tizennegyedikén született Nostradamus (Michel de Nostredame) francia orvos, gyógyszerész, csillagász-asztrológus és költő.

110 éve, 1808. december tizennegyedikén született Szepes Mária magyar író, forgatókönyvíró és színész. Ismertebb művei: A vörös oroszlán, Ópiumkeringő, Varázstükör, és a Pöttyös Panni sorozat.

135 éve, 1883. december tizennegyedikén született Tompa László székely-magyar költő, lapszerkesztő és műfordító.

420 esztendeje, 1598. december tizenötödikén hunyt el Philips van Marnix holland költő, író és politikus.

140 éve, 1878. december tizenötödikén született Hans Carossa német író, esszéíró és költő.

130 éve, 1888. december tizenötödikén született Maxwell Anderson amerikai író, drámaíró, költő és újságíró.

90 éve, 1928. december tizenötödikén született Szilágyi György magyar író, újságíró, színpadi szerző és humorista.

140 éve, 1878. december tizenhatodikán hunyt el Karl Ferdinand Gutzkow német író és költő.

135 éve, 1883. december tizenhatodikán született Kós Károly (Kosch) erdélyi magyar építész, író, grafikus, néprajzos, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó és politikus. Legismertebb irodalmi művei: Varju-nemzetség, Az országépítő, Budai Nagy Antal. Nevéhez fűződik a Kiáltó szó röpirat is.

120 éve, 1898. december tizenhatodikán született Ján Smrek szlovák költő, író, rovatvezető és lapkiadó.

90 éve, 1928. december tizenhatodikán hunyt el Elinor Wylie amerikai költőnő és novellista.

125 éve, 1893. december tizenhetedikén született Erwin F. M. Piscator német író és színházi rendező.

1105 esztendeje, 913. december tizenhetedikén hunyt el Abu 'l-Abbász Ibn al-Mutazz arab költő.

745 esztendeje, 1273. december tizenhetedikén hunyt el Dzsalál ad-Dín Rúmi perzsa misztikus filozófus és költő.

145 éve, 1873. december tizenhetedikén született Ford Madox Ford angol regényíró, költő, kritikus és szerkesztő.

130 éve, 1838. december tizenhetedikén született Faluvégi Dénes székely-magyar származásű író, újságíró, lapszerkesztő és pedagógus.

215 éve, 1803. december tizennyolcadikán hunyt el Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, teológus és filozófus.

115 éve, 1903. december tizennyolcadikán született Ilarie Voronca (Eduard Marcus) román-zsidó költő.

80 éve, 1938. december tizennyolcadikán hunyt el Louis Delattre belga író és mesemondó.

170 éve, 1848. december tizenkilencedikén hunyt el Emily Jane Brontë angol költőnő és írónő. Ismert műve az Üvöltő szelek.

135 éve, 1883. december tizenkilencedikén született Guido Gozzano olasz költő és író.

60 éve, 1978. december tizenkilencedikén hunyt el Balogh István székely-magyar drámaíró, elbeszélő és körjegyző.

135 éve, 1883. december huszadikán született Nagy Elek székely-magyar író és református lelkész.

115 éve, 1903. december huszadikán hunyt el Ábrányi Kornél magyar író, újságíró és költő.

115 éve, 1903. december huszadikán született Földes Jolán magyar írónő.

75 éve, 1943. december huszadikán hunyt el Jurij Tinyanov szovjet-orosz író és irodalomesztéta.

60 éve, 1958. december huszadikán hunyt el Fjodor Vasziljevics Gladkov szovjet-orosz író és elbeszélő.

50 éve, 1968. december huszadikán hunyt el John Ernst Steinbeck német és ír származású amerikai író, drámaíró és novellista. Ismertebb művei: Emberek és egerek, Érik a gyümölcs, Kedves csirkefogók, Édentől keletre.

445 éve, 1573. december huszonegyedikén született Mathurin Régnier francia szatirikus költő.

165 éve, 1853. december huszonegyedikén született Isolde Kurz német költőnő és írónő.

60 éve, 1958. december huszonegyedikén hunyt el Lion Feuchtwanger zsidó származású német író. Népszerű művei: A csúnya hercegnő, A hamis Néró, Száműzetés, Balgák bölcsessége, A zsidó háború.

30 éve, 1988. december huszonkettedikén hunyt el Boldizsár (Bettelheim) Iván magyar író, újságíró, műfordító, forgatókönyvíró és politikus.

235 éve, 1783. december huszonharmadikán született Giovanni Berchet olasz költő, író.

150 éve, 1868. december huszonharmadikán született Cholnoky Viktor magyar író, újságíró és műfordító.

105 éve, 1913. december huszonharmadikán hunyt el Jules (Arsène Arnaud) Claretie francia író, drámaíró és történetíró.

100 éve, 1918. december huszonharmadikán született Mándy Iván magyar író, újságíró, forgatókönyvíró és gyerekkönyvíró.

220 éve, 1798. december huszonnegyedikén született Adam Bernard Mickiewicz lengyel költő és író.

155 éve, 1863. december huszonnegyedikén hunyt el William Makepace Thackeray angol író, a világirodalom egy kiemelkedő alakja. Főbb művei: Sznobok könyve, Hiúság vására, A virginiai testvérek.

55 éve, 1963. december huszonnegyedikén hunyt el Tristan Tzara (Sami Rosenstock) román-zsidó származású francia költő, esszéíró, a dadaizmus megalapítója.

10 éve, 2008. december huszonnegyedikén hunyt el Herold Pinter angol drámaíró, költő, forgatókönyvíró és rendező.

120 éve, 1898. december huszonötödikén hunyt el Georges Rodenbach francia és német származású belga költő és író.

80 éve, 1938. december huszonötödikén hunyt el Karel Čapek cseh író és drámaíró.

215 éve, 1803. december huszonhatodikán hunyt el Gian Carlo Passeroni olasz szatirikus költő.

165 éve, 1853. december huszonhatodikán született René Bazin francia író, újságíró, esszéista és történész.

125 éve, 1893. december huszonhatodikán született Mao Ce- Tung kínai forradalmár, költő, politikus és kommunista vezér.

135 éve, 1833. december huszonhetedikén született Edvarts Virza lett költő, író, újságíró és műfordító.

80 éve, 1938. december huszonhetedikén hunyt el Oszip Emiljevics Mandelstam zsidó származású orosz költő és esszéíró.

235 éve, 1783. december huszonnyolcadikán született Giovanni Berchet olasz költő és hazafi.

25 éve, 1993. december huszonnyolcadikán hunyt el Ruffy Péter magyar író, újságíró és riporter.

5 éve, 2013. december huszonnyolcadikán hunyt el Gúzs Imre székely származású magyar író, újságíró és színikritikus.

205 éve, 1833. december huszonkilencedikén született Karel Sabina cseh író, újságíró és politikus.

115 éve, 1903. december huszonkilencedikén született Sergiu Dan román novellista és újságíró.

40 éve, 1978. december huszonkilencedikén hunyt el Franyó Zoltán erdélyi magyar író, műfordító és szerkesztő.

445 esztendeje, 1573. december harmincadikán hunyt el Giambattista Giraldi Cinzio olasz író, költő és drámaíró.

145 éve, 1873. december harmincadikán született Bánffy Miklós erdélyi magyar író, grafikus, színpadi rendező, díszlet- és kosztümtervező, politikus és külügyminiszter. Legfőbb műve: Az erdélyi trilógia.

285 éve, 1733. december harmincegyedikén hunyt el Hubert Corneliszoon Poot holland költő, író.

230 éve, 1788. december harmincegyedikén hunyt el Jul Variboba (olaszul Giulio Varibobba) itáliai albán-olasz költő.

215 éve, 1803. december harmincegyedikén született José María Heredia kubai költő és író.

90 éve, 1928. december harmincegyedikén született Veijo Väinö Valvo Meri finn író és novellista.

Érdemes Tudni

25 éve, 1993. december elsején hunyt el Ember Győző erdélyi magyar származású történész és levéltáros.

205 éve, 1928. december harmadikán született Cziriel Antal székely-magyar pap, gimnáziumi igazgató és egyházi író.

100 éve, 1928. december harmadikán született Hermann Gusztáv székely-magyar helytörténész, szakíró és tanár.

95 éve, 1923. december ötödikén született Czitrom János erdélyi magyar pszichológus és műfordító.

545 esztendeje, 1473. december kilencedikén erősítette meg Hunyadi Mátyás magyar király a székelyek szabadságjogait.

65 éve, 1953. december kilencedikén hunyt el Balló István székely-magyar történész, tanár, a történelemtudományok doktora.

55 éve, 1963 december tizedikén Wigner Jenő zsidó származású magyar-amerikai tudós kapta meg megosztva Maria Goeppert Mayerrela a fizikai Nobel-díjat.

105 éve, 1928. december tizenegyedikén született Szabó Árpád székely-magyar természettudományi szakíró.

105 éve, 1928. december tizenegyedikén született Szénássy Dénes Barna magyar matematikus, természettudományi szakíró.

25 éve, 1993. december tizenkettedikén hunyt el Antall József Tihamér magyar könyvtáros, muzeológus, politikus, a rendszerváltás utáni első magyar miniszerelnök.

90 éve, 1928. december tizennegyedikén Incze László székely-magyar történész, muzeológus és múzeumalapító.

160 éve, 1858. december tizenötödikén született Karácsonyi János magyar történetíró, történész és egyetemi tanár.

65 éve, 1953. december tizenötödikén hunyt el Sántha Julianna székely-magyar szövőasszony és iparművész.

200 éve, 1818. december tizennyolcadikán született Feleki Miklós székely-magyar színész, színműíró, rendező, fordító és színházigazgató.

115 éve, 1903. december tizennyolcadikán született Debreczeni László erdélyi művészettörténész, művelődéstörténész, műkritikus, grafikus és építész.

105 éve, 1913. december tizennyolcadikán született Dienes Andor (Andre de Dienes) székely-magyar-amerikai divatfotós és fotóművész.

75 éve, 1943. december tizennyolcadikán hunyt el Angyal (Engel) Dávid magyar történész.

260 éve, 1758. december huszadikán Mikes Kelemen székely-magyar író, a magyar barokk irodalom nagy alakja, megírta Leveleskönyvének utolsó levelét.

85 éve, 1933. december huszadikán született id. Kosz Szilveszter székely-magyar táncmester, néptáncos és koreográfus.

45 éve, 1973. december huszadikán hunyt el Kardos Tibor magyar irodalomtörténész, filológus és műfordító.

30 éve, 1988. december huszadikán született Veress Anna erdélyi magyar katolikus szerzetes és politikus.

225 éve, 1793. december huszonharmadikán született Déryné Széppataki Róza (Schenbach Rozália), az első magyar opera-énekesnő, színésznő, naplóíró és műfordító.

120 éve, 1898. december huszonharmadikán született Máthé János székely-magyar helytörténész és néprajzi író.

70 éve, 1938. december huszonharmadikán született Szakács Nagy Magdolna székely-magyar agrármérnök és mezőgazdasági szakíró.

80 éve, 1938. december huszonötödikén hunyt el Gombos Ferences Albin magyar történész, pedagógus és író.

110 éve, 1908. december huszonhatodikán született Pataki József székely-magyar történész, történetíró, gimnáziumi igazgató. Ismertebb írásai: A csíki vashámor a XVII. század második felében, A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. Imreh Istvánnal, Székely oklevéltár. I–II–III. Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával, Kászonszéki krónika. 1650–1750. Imreh Istvánnal.

95 éve, 1923. december huszonhatodikán született Hajós József erdélyi magyar filozófiatörténész és filozófus.

75 éve, 1943. december huszonhetedikén hunyt el Keményfy (Hartmann) János magyar irodalomtörténész és kritikus.

115 éve, 1903. december huszonnyolcadikán született Neumann János magyar-zsidó származású amerikai matematikus, a kvantummechanika klasszikusa, a játékelmélet megalapítója, és az informatika egyik úttörője.

80 éve, 1938. december harmincegyedikén született Németh Sándor erdélyi magyar matematikus és egyetemi tanár.