Támogatás irodalmi művek fordítására, kiadására és terjesztésére
Új európai pályázati felhívást tettek közzé, amely irodalmi alkotások, regények, versek, novellák, színdarabok és képregények fordítását, könyvformában való megjelentetését, terjesztését és szélesebb körű népszerűsítését támogatja.
A kiadói és könyvipari szektorban tevékenykedő jogi személyek önállóan vagy konzorciumban pályázhatnak legalább öt támogatható irodalmi mű magyarországi vagy nemzetközi megjelentetésére. A projektek végrehajtására harminchat hónap áll rendelkezésre, a támogatás összege pedig a projekt méretétől függően legfeljebb 100 000 és 300 000 euró között mozog.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://palyazatmenedzser.hu/
Nádas Péter és Sepsiszentgyörgy
Felolvasással, portréfilm vetítésével emlékeztek születésnapján, 2026. október 14-én az idén augusztusban elhunyt Nádas Péterre a sepsiszentgyörgyi Művész moziban. A Kossuth-díjas író 2024 májusában a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál díszvendége volt, korábban, 2016 őszén fotókiállítását láthatták az érdeklődők. Először, miként a könyvvásár megnyitóján felolvasott írásában is megemlítette, a hetvenes évek elején járt Háromszéken.
Az örökkévalóságba vagyunk beleszőve című (e gondolat egy Nádas-interjúból származik) emlékesten mintegy kéttucatnyian vettek részt, műveiből hatan olvastak fel. Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező köszöntőjében megemlítette, a Művész mozi nemcsak filmvetítésekre alkalmas, hanem különféle kulturális rendezvényeknek is otthont ad, most azért választották, mert levetítettek egy portréfilmet is.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója az íróról beszélt, kiemelve: „Nádas Péter meghatározó szerzője nemcsak a magyar, hanem az európai irodalomnak is. Egyszerre megfigyelő és elemző alkat, aki a dolgok, történések mögé is lát, a személyes időt és a történelmi időt párhuzamba állítva, és úgy tud írni mélységekről, hogy közben azért olvasható marad, még ha nem is könnyed olvasmányként helyenként”. Könyvei amiatt is emlékezetesek, folytatta, „mert nagyon ért a világhoz, az emberhez és önmagához, és ehhez megvan a sajátos írói nyelve is”.
A felolvasásokat követően levetítették Gerőcs Péter Természetes ellenfény című dokumentumfilmjét, amely rávillantott Nádas Péter alkotói világára, gombosszegi otthonára.
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Székelyföld Napok - Hunyadi Jánosról regényben, filmen
A Hunyadiak koráról tartottak igen érdekes beszélgetést, amolyan rendhagyó történelemórát 2026. október 15-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az elhangzottak esszenciája, hogy a történelmi témájú fikciós alkotások meghatározzák, segítik történelmünk megismerését, felkeltik, fokozzák az érdeklődést egy-egy korszak iránt.
A Történelem filmtükörben című író-olvasó találkozón Bán Mór magyarországi író, a népszerű Hunyadi-regénysorozat szerzője, Demeter László történész, a baróti Tortoma Kiadó vezetője, Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld folyóirat szerkesztője (a lap tematikus számban dolgozta fel a Hunyadiak korát), Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze (a regény alapján készített Hunyadi című filmsorozat egyik főszerepét, Szilágyi Mihály karakterét alakítja), beszéltek történelemről, irodalomról – és e kettő fikciós ötvözetéről –, illetve filmről. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató megjegyezte, az est címe utal a két vezértémára, illetve azok kölcsönhatására, azaz, a történelmi regényre és a Hunyadi című filmre. Demeter László kiemelte, hogy a Hunyadi-korszak a magyar történelem dicsőséges korszaka, és azt is megjegyezte, igen népszerű a Bán Mórral készült interjúkötetük.
Az eddig tizenhárom kötetes Hunyadi-regénysorozat szerzője, Bán Mór elmondta, amikor 20–25 éve tervezni kezdte művét, nem gondolta, hogy ilyen sok olvasóhoz eljut majd. Az volt a célja, hogy a magyar történelem 15. évszázadát jobban megismertesse, a Hunyadiak három nemzedéke ugyanis egy évszázadot fog át, családregényével egyelőre Hunyadi Jánosnál tart, következik Mátyás király, majd Corvin János. Első kötete 2008-ban jelent meg kétezer példányban, egy hónap alatt el is fogyott, azóta húsz kiadást ért meg, a sorozat eddigi, összes kötete félmillió példánynál tart, a Hunyadi tévéfilmsorozat pedig világ körüli útját járja. Nagyon éles a határvonal a történettudomány és a regény, illetve a film között – vélekedett Bán Mór –, a történelmi regény írójának, a film készítőjének nem az a dolga, hogy azt állítsa, „így történt”, egy lehetősége, feladata van: próbálja megszerettetni azt a korszakot. Mátray László filmbéli szerepéről mesélt: megtanult páncélt viselni, buzogánnyal bánni, nagyon komolyan felkészítették a színészeket a csatákra, a fegyverekkel való bánásmódra, igen magasra emelték a mércét, ezt a munkát nem lehetett félvállról venni; ugyanakkor számára nagyon felemelő volt jelmezben látni a színészeket, száz lovast teljes páncélzatban, a Hunyadihoz hasonló filmélménye eddig nem volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Antal Imre: A hársfa (a csíksomlyói kegyszobor születése) – könyvbemutató
2026. október 23-án Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regényének bemutatójára került sor a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.
Antal Imre Csíkmadarason született, mérnöki végzettségű szerző, aki feleségével negyven éve Ausztriában él, de szülőföldjéhez való kötődése máig meghatározó. Első regénye a csíksomlyói Mária-kegyszobor születésének történetét idézi meg az írói képzelet segítségével.
A kötet fülszövegéből: „A történet középpontjában egy hársfa áll – kétszáz évnyi idővel a kérgében. Élő krónika: magába zár örömet és bánatot, sírást és nevetést, szerelmet és csalódást, veszedelmet és reményt. Ahogy nő, úgy gyűl benne a világ: kimondott és félbemaradt mondatok, ünnepek harangszava, temetések csöndje. (...) Misztikus elemekkel és sorsfordító eseményekkel átszőtt regény ez arról, hogyan lesz a tájból otthon, a hitből megtartó erő, az ősiségből iránytű.”
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/
Székelyföldi templomok – Miklós István „Indián” kiállítása
2026. október 1-jén nyílt meg Miklós István „Indián” csíkszentkirályi festőművész Székelyföldi templomok című tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A 28 alkotást – 26 akril- és 2 pasztellképet – felvonultató kiállítás a régió jellegzetes szakrális épületeit és táji környezetüket mutatja be az alkotó egyedi vizuális látásmódján keresztül.
A tárlat kiemelt helyen ábrázolja a Csíksomlyói Kegytemplomot, valamint a művész lakóhelyének templomát egy triptichon formájában. A kiállítás nemcsak az épített és kulturális örökség fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem a szülőföldhöz, az identitáshoz és a közösségi emlékezethez való kötődésre is ösztönzi a látogatókat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Életre kelt mesék
A Magyar Népmese Napja alkalmából 2026. szeptember 30-án rendkívül színes programsorozattal és nagy érdeklődés mellett ünnepelt a Kájoni János Megyei Könyvtár. A látogatókat papírszínházi előadások és népmese-felolvasómaraton várta, a délután folyamán pedig megnyílt a Régi mesék új színekben című gyermekpályázat kiállítása, amelyen a legfiatalabbak kreatív alkotásait díjazták.
A közösségépítő rendezvényt a Fakalinka bábcsapat nagy sikerű előadása zárta, ismét bebizonyítva, hogy a népmesék generációkat összekötő, ma is élő kulturális örökséget jelentenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Gyógynövények és versek a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
A Zöld Hét alkalmából 2026. október 19-én és 20-án rendhagyó könyvtári órákon vehettek részt a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjai. Borbé Levente könyvtáros a környezetvédelem témáját irodalmi részletekkel – többek között Tóth Árpád és Kányádi Sándor verseivel – kötötte össze, majd a gyógynövényhasználat történetébe és a népi gyógyászat alapjaiba vezette be a fiatalokat.
A diákok nemcsak Kájoni János történelmi herbáriumáról és a gyógynövények gyűjtéséről hallhattak, hanem illatminták és teakóstoló segítségével a gyakorlatban is megismerkedhettek a legismertebb gyógynövényekkel. Az órát a könyvtár kapcsolódó köteteinek átlapozása és közös beszélgetés zárta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.
A Teleki Téka titokzatos galériáján a Könyvtárak Éjszakáján
2026. október 2-án a marosvásárhelyi Teleki Tékában a Könyvtárak Éjszakája alkalmából exkluzív program várta az érdeklődőket: a látogatók a nagyközönség elől máskor elzárt felső galériára is feljuthattak. Karácsony Szidónia tárlatvezetésével a résztvevők teljesen új perspektívából szemlélhették meg a magyar nyelvterület egyik első nyilvános könyvtárát, amelyet gróf Teleki Sámuel 1802-ben megnyitott. Közelről megvizsgálhatták a 18. század végi eredeti belsőépítészeti részleteket, a szekrények tetején sorakozó antik gipszszobor-másolatokat, a terem falait díszítő történelmi portrékat, köztük a Téka alapítójának nagyméretű képét, amelyen a Szent István-rend díszöltözetében látható, valamint a galérián elhelyezett, Teleki Domokos által a 18. század végén összeállított, tudományosan rendszerezett, értékes ásványgyűjteményt. Az esti program részeként a Téka udvarán könyvturkálót is tartottak, ahol dzsessz-zene kíséretében válogathattak a látogatók a felajánlott kötetekből.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-
 |
| A 2023-as RMKE vándorgyűlés alatt készült fotó. Készítette: Borbé Levente |
Kányádi Sándor nevét vette fel a 75. éves Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
2026. október 2-án Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A névadó ünnepségen közéleti és kulturális szereplők, valamint a költőhöz kötődő személyes emlékek idézték fel Kányádi szellemi örökségét. A felszólalók a szülőföld, az anyanyelv és a közösség iránti elkötelezettségét, valamint a könyvtár közösségformáló szerepét hangsúlyozták. A névadást kezdeményező Arros Orsolya önkormányzati képviselő reményét fejezte ki, hogy a „Találkozzunk a Kányádi bejáratánál!” mondat idővel a város mindennapjainak részévé válik.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Eltérő olvasatok és éles diskurzusok az Olvasóklubban
A klub 2026. októberi találkozója kettős ünnep volt a kisközösség életében, hiszen a klub fennállása tizennegyedik évfordulóját ünnepelte. Ennek fényében beszélgettek a résztvevők Barnás Ferenc Most és halála óráján című regényéről, amelynek főhőse, a nyugdíjba vonuló Torjai Endre egy óceániai szigetre költözik szorongásai elől, ám váratlan utazásai és felkavaró emlékei révén végül mégis saját magával és múltjával kénytelen szembenézni.
Ez a mélyen lélektani, szikár nyelvezetű mű rendkívül élénk, szenvedélyes eszmecserét váltott ki a tagok között, hiszen a regény fogadtatása szokatlanul megosztónak bizonyult. Akadt, aki az év legmeghatározóbb olvasmányélményeként tekintett rá, míg mások szenvtelennek vagy éppen a felfokozott elvárások után csalódásnak találta a szöveget. Ez az éles véleménykülönbség és a sokféle olvasat azonban éppen a jubileumi alkalom fényében tette emlékezetessé a beszélgetést – felvetve a költői kérdést: vajon nem éppen a többértelműség és az ennyire eltérő megélhetőség a valóban jó irodalom legbiztosabb ismérve?
Forrás: Tóth Melinda Márta könyvtáros
Visszatért hozzám az emlékezet - Szűcs Teri könyvbemutatója
Emlékezetes és mély tematikájú könyvbemutatónak adott otthont a könyvtár olvasóterme 2026. október 29-én: Szűcs Teri íróval Bálint Zsófia beszélgetett a Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia című kötet kapcsán, az otthonápolás mindennapjairól, a felejtésről, valamint az emlékezés fájdalmas és szép pillanatairól.
A szerző – aki huszonöt évvel ezelőtt maga is élt Székelyudvarhelyen – rendkívül életteli, némelykor kifejezetten vidám és érdekes történeteket mesélt a hosszú évek óta tartó demensgondozásról. Szó esett arról is, hogy bár egy demens embernek általában nincs betegségtudata, néha mégis megérzi, hogy valami nincs rendben az emlékezetével – és amikor ezt valahogy kifejezi, azok a legszívszorítóbb pillanatok.
Forrás: https://www.facebook.com/
Antal Imre: A hársfa – Könyvbemutató Gyergyószentmiklóson
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban bemutatták Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című történelmi regényét. A 2026. október 8-án megrendezett, hangulatos, citerajátékkal színesített esten a résztvevők részletes betekintést nyerhettek a jelzett kegyszobor születését és a székelyföldi múlt misztikumát feldolgozó kötet kulisszáiba.
Forrás: https://www.facebook.com/
Rongálás miatt felszámolták a kézdivásárhelyi szabadtéri könyvtárat
Rongálások és nem rendeltetésszerű használat miatt felszámolták a kézdivásárhelyi Wegener-park szabadtéri könyvcserepontját. A Bakk Vitális Kinga kezdeményezésére létrehozott könyvkuckóban néhány hónap alatt több száz kötet gyűlt össze, a látogatók pedig szabadon vihettek és cserélhettek könyveket. A könyveket megrongálták, többet közülük tüzelőanyagként használtak, és a berendezés is károkat szenvedett. A kezdeményező nem mondott le a könyvcseréről: egy zárt helyiség kialakítását fontolgatja, ahol biztonságosabban működhetne tovább a közösségi kezdeményezés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/
Közeleg a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
2026. november 12. és 15. között rendezik meg a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, Fényt a léleknek mottóval. Az idei rendezvény központi témája a testi és lelki traumák irodalmi megjelenítése, a könyvbemutatók mellett pedig színházi előadásokkal, koncertekkel és filmvetítésekkel is várják az érdeklődőket. A nyolcvanhárom program között kiemelt helyet kapnak a gyermek- és ifjúsági rendezvények, a középiskolások számára több, a kamaszkor problémáival foglalkozó alkotóműhelyt is szerveznek. A vásár egyik kerekasztal-beszélgetése a bántalmazás és az agresszió irodalmi megjelenítését járja körül. Erről Adorjáni Panna, Halász Rita, Babarczy Eszter, Tompa Andrea és Bartók Imre beszélgetnek.
Újdonságként Simó Franciska Érted és Érzem című filmjeit is levetítik, majd a rendezővel és a színészekkel beszélgethetnek a nézők. A rendezvénynek idén is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/
Előadás Örkény István 1956-os jegyzeteiből
2026. október 22-én a Kolozsvári Magyar Operában mutatták be Bogdán Zsolt, a helyi Állami Magyar Színház színművészének Noteszlapok, 1956 című előadását, Örkény István forradalom idején született feljegyzései alapján. A produkciót Bogdán Zsolt és Béres László alkalmazta színpadra, közreműködött Csergő Domokos, Kostyák Előd és Szőcs Kristóf. Az előadás a forradalom napjainak közvetlen, még a történések közben rögzített tapasztalatait idézi fel, és az 1956-os események erdélyi emlékezetére is ráirányítja a figyelmet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronika.ro/kultura/ba-
Élő poromban – Demény Péter új verseskötetét mutatták be Marosvásárhelyen
Nagy Miklós Kund a Népújságban megjelent tudósításában számol be Demény Péter Élő poromban című új verseskötetének marosvásárhelyi bemutatójáról, amelyet a Gemma Book Caféban tartottak 2026. október 9-én, és ahol Szonda Szabolcs műfordító beszélgetett a szerzővel.
A Lector Kiadó gondozásában, Balázs Imre József szerkesztésében megjelent, 71 verset magába foglaló gyűjtemény a szerző új életbe való berendezkedését, a személyességet és az öngyógyító, őszinte önvallomást helyezi a középpontba. A kötetcímben szereplő por a főnixmadár porára utal, jelezve az átalakulás, az éppen elhamvadó tollak és a megújuló repülés kettősségét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/
Megjelent a Tipróláncok
Megjelent a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve: Tipróláncok – Száz év magyartalanítási eszköztára Kárpátországban (Illyefalva, 2026). Ötletgazda Galbács Pál, szerkesztette Sarány István és Szekeres Attila. Első bemutatóját 2026. október 20-án a sepsiszentkirályi kultúrotthonban tartották.
A könyvbe szerkesztett történelmi esszék, tanulmányok szomorú, ám valós képet mutatnak, mégis, a sorozatos megaláztatások dacára is kiviláglik egyes alanyok konok kitartása a magyar megmaradásért. Az írások bizonyságot tesznek arról, hogy mi, magyarok szétszabdaltságunkban is együvé tartozunk, közös a nyelvünk, kultúránk, történelmünk, közösek az érzelmeink és fájdalmaink, de közös a megmaradásért vívott harcunk is.
Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban lesz kötetbemutató, 2026. november 11-én.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Dr. Eigner Judit: Ajánló biblioterápiás foglalkozásokhoz
Dr. Eigner Judit összeállításában és a csíkszeredai CoPrint Nyomdában 2026-ban megjelent az Ajánló biblioterápiás foglalkozásokhoz című kötet, amelyet Borbé Levente blogbejegyzése ismertet, mint rendkívül praktikus szakmai segédanyagot a biblioterapeuták számára.
A könyv a „szentendrei modell” szellemében képzett 15 szakember munkáiból gyűjt össze 34 kipróbált biblioterápiás foglalkozástervet. Elsősorban a gyakorló irodalomterapeutáknak és könyvtárosoknak nyújt nélkülözhetetlen segédletet a „mit olvassunk?” kérdéskörben. A sokszínű, meséket, klasszikus és kortárs műveket tartalmazó anyag nem készen kapott, kimerevített sablonokat ad, hanem vezérfonalat, inspirációt és részletes módszertani ötleteket kínál a célkitűzésektől a ráhangolódáson át a strukturált beszélgetésig. A kötetben szereplő művekből szerzői jogi okokból csak részletek, ízelítők találhatók, de a betűrendes mutatók, a korosztályi besorolások, valamint a Magyar Biblioterápiás Társaság online felületéhez kapcsolódó QR-kód hatékonyan támogatja a könyvtári és közösségépítő szakmai munkát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.
Anne Carson a 2026-os irodalmi Nobel-díjas
Anne Carson kanadai költő, kritikus, esszéista, műfordító és klasszika-filológus kapta 2026. október 8-án az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia indoklása szerint merész és ötletes életművéért ismerték el, amely a klasszikus hagyományokkal folytatott párbeszéd révén új formákat teremtett a kortárs irodalomban.
Anne Carson műveiben a költészet, a fordítás és az ókori görög irodalom szorosan összekapcsolódik, tudományos érdeklődése pedig írói munkásságára is jelentős hatással van.
1950-ben született Torontóban, és hosszú pályafutása során több egyetemen is oktatott. Magyarul eddig A vörös önéletrajza című kötete jelent meg Fenyvesi Orsolya fordításában, a Magvető Kiadó gondozásában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/a-
Átadták a Korunk-díjakat
2026. október 16-án a kolozsvári Vallásszabadság Házában, a Korunk alapításának 100. évfordulóját ünneplő centenáriumi előadássorozat végén átadták a folyóirat hagyományos éves elismeréseit, a Korunk Kulcsa díjat és a centenáriumi Korunk-plaketteket. A Korunk Kulcsát Tánczos Vilmos néprajzkutató kapta. Centenáriumi Korunk-plakettel ismerték el Botházi Mária, Csapody Miklós, Császár Csilla, Hajdú Áron, Cseh Áron, Cseke Péter, Kónya-Hamar Sándor, Kovács András, Könczey Elemér, Peti Lehel, Romsics Ignác, Salat Levente, Szentes Zágon, Tánczos Vilmos, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Imre, Varga István és Visky András munkásságát. A díjakat Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő és Balázs Imre József főszerkesztő-helyettes adta át.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/
Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk küldetéséről
Centenáriumát ünnepelte idén az 1926-ban Kolozsváron alapított Korunk, az egyik legrégebbi magyar nyelvű folyóirat. Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a lap küldetéséről szólva kiemelte: a folyóirat az erdélyi és az európai hagyomány ötvözésére, az önismeret erősítésére, a kultúrák közti párbeszédre és a tudományos ismeretek közvetítésére törekszik. A jubileum alkalmából, 2026. október 16-án Kolozsváron előadássorozatot tartottak, amely a lap történetét és szellemi örökségét idézte fel. Erre az alkalomra ezer példányban különszám is készült, amelyet ingyenesen juttatnak el iskolákhoz, könyvtárakhoz, kulturális intézményekhez, közösségi szervezetekhez. A szerkesztőség célja, hogy a folyóirat minél szélesebb közönséghez, különösen a fiatalabb generációkhoz is eljusson, és a Korunk a digitális korban is szellemi műhelyként működjön tovább.
Ez alkalomból kérdezték Kovács Kiss Gyöngyöt, a kiadvány főszerkesztőjét.
Forrás és az interjú itt: https://kronika.ro/kultura/
A női íróság és szellemi vidéke - Interjú Tóth Krisztina íróval, költővel, műfordítóval
2026. október 1-jén Tóth Krisztina kapta a L’ordre des Arts et des Lettres, azaz a Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetést, amelyet az idei Budapesti Könyvfesztivál nyitónapján vett át Franciaország budapesti nagykövetétől. Ebből az alkalomból készített vele interjút a Könyves Magazin.
Az író szerint a populizmus előretörése világjelenség, ezért A majom szeme című regényének hatalomról és a politikai folyamatokról szóló kérdései más országok olvasói számára is ismerősek lehetnek. Beszélt a fordítók munkájáról, akiknek igen fontos szerepük van a művek külföldi sikerében. Tóth Krisztina úgy látja, az olvasók saját történelmi és társadalmi tapasztalataik felől értelmezik a műveket, a közép-kelet-európai irónia és a túlélés humora azonban nem minden kultúrában működik egyformán.
Külön hangsúlyt kapott a női íróság kérdése. Tóth Krisztina szerint a női szerzőket a műveik mellett gyakran a külsejük alapján is megítélik, és olyan testszégyenítő, szexista megjegyzéseket kell elviselniük, amelyek a férfi írók esetében jóval ritkábbak. Bár a kortárs irodalomban ma már sok markáns női hang van jelen, a szerző úgy látja, a nők megítélésében korábban tapasztalt javulást visszaesés követte. A fikció és az autofikció kapcsán Tóth Krisztina hangsúlyozta, hogy a személyes élményekből merítő irodalmi mű nem azonos a szerző saját történetével.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://konyvesmagazin.hu/
Vida Gábor: A bukfenc
Vida Gábor A bukfenc című, Erdélyi folytatásos alcímű családregényét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be 2026. október 16-án, ahol a szerzőt Szegő János kérdezte. „Van egy személyes transzilvanizmusom” – mondta Vida Gábor a bemutatón, de a román mentalitásról is sokat meg lehet tudni a könyvből. A szerző szerint a regényben a román nyelvű mondatoknak külön stílusértékük van: bizonyos dolgokat csak románul lehetett elmondani.
A Magvető Kiadónál megjelent kötet története 1988 és 1992 között játszódik: főszereplője, Tamándi Lőrinc, becenevén Lorenzo, a sorkatonai szolgálat után tér haza szülővárosába, és rajta keresztül családja, valamint a környék lakóinak életébe is betekintést nyerünk.
A beszélgetésen szó esett a katonaság meghatározó, sokszor traumatikus élményéről, a román–magyar együttélés feszültségeiről és a rendszerváltás utáni Románia bizonytalan, zűrzavaros éveiről. A regény címe az 1989-es eseményekre utal: akadtak, akik a történteket csupán egy „bukfencnek” nevezték, a szerző azonban hangsúlyozta, hogy ennél jóval többről volt szó, hiszen embereket öltek meg. A könyvbemutató végén a szerző medvetámadásáról is szó esett, amelyből ugyan szerencsésen megmenekült, de nyílt alkartörést szenvedett, így a beszélgetés zárógondolata is találó lett: az irodalom nem veszélytelen foglalkozás.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/
A könyv kolozsvári bemutatójáról: https://szabadsag.ro/article/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
