2010. július 21., szerda

Erdélyi Fioretti

Érdekes és ugyanakkor lebilincselő olvasmány a Pallas-Akadémia Könnykiadásában megjelent Erdélyi Fioretti, amely történet a kommunista időszakot felölelő ferencesek életéről és rendházukról szól. Őszinte vallomásokkal és személyes eseményekkel felvértezett mű. A visszaemlékezések mellett a könyv témája dokumentált anyagra is támaszkodik. 

Az említett rendszer nehezen tűrte mindazt, ami szilárd alapokra épült, főleg a hitet. Cselszövéses fondorlattal igyekezett felszámolni-lerombolni mindazt, amit több évszázadon át lelki tisztasággal építettek fel az egyházi rendek, de a rendszer ez idő alatt nem kímélte a felekezetek működését sem. A kommunista hatalom minden erővel korlátozta tevékenységüket. A ferencesek tizenkét esztendeig voltak kényszerlakhelyen. Megjártak néhány gyűjtőközpontot, de tevékenységüket tovább végezték. Jó példa erre, hogy Désen titokban három évfolyam végzett teológián, akiket pappá is szenteltek, szintén titokban.
A könyv szerzője, Sarány István időszakokra bontva fel az események zajlását, meséli el a ferencesek "lelkével" az általuk megtett nehéz utat a háborús időszakon át az 1989-es eseményekig és az ezt követő felgyülemlett tevékenységek megkezdéséig.
A könyv a ferencesek példás magatartásáról élő bizonyítékként beszél, pontosabban, arról hogy miként sikerült megőrizni hitüket, tisztességüket ebben a furcsa és kegyetlen világban. A ferencesek végigjárták a kommunista poklot, anélkül hogy megtörjenek, összetartozásukról adtak tanúbizonyságot. Ráadásul a rendszernek dugába dőlt a rend feloszlatása is. Pedig megalázták őket, lelki terrort alkalmaztak, kényszerlakhelyre vitték, embertelen munkakörülmények között dolgoztatták...
A hit megtartó ereje sikerült átvészelni mindent. Példás magaviseletük, tisztességük és derűs felfogásuk, valamint Istenközpontú világképük átsegítette őket a mába.


A könyv szól mindazokhoz, akik csüggedtek, és nem látnak kiutat a rájuk nehezedő megpróbáltatásokból. Nemcsak egy történelmi és egyházi vonatkozású témát rejt magában az olvasmány, hanem lélektisztító és biztató hatása is van, mindazon bajok orvoslására, amelyekkel mi emberek, szembe kell néznünk nap, mint nap, mert íme van példa a szabadulásra és az üdvösségre.

Érdemes legalább egy példányt vásárolni a közkönyvtáraknak e nagyszerű kötetből, és jó lenne, ha ott lenne az iskolai könyvtárak gyűjteményében is. 

Borbé Levente
könyvtáros

2010. július 19., hétfő

Sóvidék

Sóvidék Szováta városának közművelődési folyóirata. 2009 őszén indult útjára. Eddig két kiadványt ért meg. Megjelenik félévenként egyszer.

Túl a hivatalos ismertetőn el kell mondjam, hogy egy igen nagy igénnyel megszerkesztett lap. A nemcsak ismeretfeltáró, hanem szórakoztató cikkek betekintést nyújtanak Szováta városától kiindulva az egész Sóvidékre. Egy kulturális értékmegőrző tudományos és közművelődési folyóirat, amelyben az ember kedvére barangolhat és csemegézhet. Mindezt tényekkel alátámasztva teszik a cikkírók. Ezáltal az említett régió sajátosan lenyűgöző világában érezheti magát az olvasó. Mindent, ami Sóvidék adott Székelyföldnek, Erdélynek és a Kárpát-medencei embernek itt e folyóirat számaiban megelevenedik, folyamatosan egyre több dolog tárul a szeme elé. A folyóiratban található történelmi múlton keresztül ellehet jutni Sóvidék mindennapjaiba is. Az olvasó megismerkedhet a kisrégió környezetvédelmével, villaépítészetével, helyi és néprajzi vonatkozású témákkal, és nem utolsósorban a térség művelődési életével, ugyanakkor, mint beavatott az irodalom segítségével, betekintést nyerhet az ott élők lelkivilágában is.  

A lap főszerkesztője: Szolláth Hunor
Elismerés illeti az egész szerkesztőtársaságot. 

A szerkesztőség e-mail címe: szerkesztoseg@prosovidek.ro
A szerkesztőség honlapja:  www.prosovidek.ro

Örömmel nyugtázhatom, hogy egy "újonnan" megjelent színvonalas lapot tarthattam a kezemben. Ajánlom minden Kárpát-medencei magyar embernek.

Borbé Levente
Könyvtáros

2010. július 18., vasárnap

Júliusi évfordulók, 2010

70 éve, 1940. július 5-én született Tolnai Ottó költő, író és műfordító, a vajdasági magyar irodalom legkiemelkedőbb képviselője.

60 éve, 1950. július 5-én hunyt el Cholnoky Jenő író, földrajztudós. Nevéhez fűződik Kőrösi Csoma Sándor életregénye.

475 esztendeje, 1535. július 6-án hunyt el Thomas More angol író, költő, filozófus és államférfi.

80 éve, 1930. július 7-én hunyt el Arthur Ignatius Conan Doyle skót származású angol író. A hazai olvasótábor Sherlock Holmes detektívről írt regényei által vált ismertté. Érdekes regénye az Elveszett világ.

120 éve, 1890. július 11-én született Beke Margit író és műfordító. Összesen 8 nyelvet ismert. A skandináv művek egyik legjobb magyar tolmácsolója.

35 éve, 1975. július 14-én hunyt el Lengyel József író, költő, újságíró.

830 esztendeje, 1180. július 14-én született Gotoba japán költő.

110 éve, 1900. július 15-én született Passuth László író és Műfordító. Történelmi regényeivel és útleírásaival vívta ki az elismerést. Ismert regényei: Esőisten siratja Mexikót, Nápolyi Johanna, Ravennában temették Rómát, Négy szél Erdélyben stb.

120 éve, 1890. július 16-án hunyt el Gottfried Keller svájci német realista író és költő.

85éve, 1925. július 17-én született Nagy László költő és műfordító.

120 született Tabéry Géza, az erdélyi történelmi regényírás úttörője.   Ismertebb könyvei: A tűzmadár, A Frimon-t palota, Szarvasbika. Színműveivel is jelentőset alkotott.

80 éve, 1930. július 28-án született Bodor Pál író, költő. Ismert regényei a Kék folt, A svájci villa.

35 éve, 1975. július 30-án hunyt el Nádass József költő.

420 esztendeje, 1590. júliusában hunyt el Guillaume Du Bartas francia költő, aki első költeményeit latin nyelven írta. Később átváltott az észak-franciaországi népies irodalomra. Párhuzamosan írt latinul és franciául.


 Jó tudni 
470 esztendeje, 1540. július 7-én született János Zsigmond magyar király 1540-1570 között, és Erdély első fejedelme 1565-1571 között.

105 éve, 1905. július 7-én hunyt el Ráth György könyv- és régiséggyűjtő, művészettörténet író.

105 éve, 1905. július 12-én született Ferencz Béla író, újságíró. Nevéhez fűződik (többek között) az 1935-ben írt Csíkvármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig és az 1938-ban kiadott Székely Góbéságok humorgyűjtemény. 

375 esztendeje, 1635. július 15-én hunyt el Hidvégi Mikó Ferenc politikus, diplomata és emlékíró. 1623-1630 között építette a csíkszeredai Mikó-várat.

150 éve, 1860. július 17-én született Kemény Ferenc sportszervező, tanügyi író, az újkori olimpiai játékok kezdeményező és szervező Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja.

420 esztendeje, 1590. július 20-án fejezték be Károli Gáspár lelkésztársaival magyar nyelvre fordított Bibliát, amely fordítás Károli Bibliának vagy Vizsolyi Bibliának is nevezik.

2010. július 2., péntek

Válogatás a ReMeK-e-hírlevél 2010/7. számából

Az Erdélyi magyar szótörténeti tár a MEK-ben
Újabb nagyszabású adattár került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK): az Erdélyi magyar szótörténeti tár = Dicţionar istoric al lexicului maghiar din Transilvania. = Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch- ungarischen Wortschatzes (http://mek.oszk. hu/08300/ 08370). Az első kötet 1975-ben jelent meg, a 8. kötettől Vámszer Márta, a 12. kötettől Kósa Ferenc szerkeszti. A kiadvány digitális változata az Országos Széchényi Könyvtár és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közreműködésének köszönhető.
Forrás: Róth András Lajos, RMKE-levelező lista, MEK, 2010. június 8.

BIBLIONET - megkezdődött a Hargita megyei könyvtárosok szakmai képzése
A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2010. június 21-25., valamint július 26-31. között két csoportban vesznek részt szakmai képzésen azoknak a Hargita megyei könyvtáraknak a munkatársai, amelyek a  második körben jelentkeztek a BIBLIONET országos könyvtárfejleszté si programba. A képzés trénerei: Bedő Melinda, a program megyei vezetője, és Máthé Izabella, a megyei könyvtár szakirányítója.
Tizennégy Hargita megyei közkönyvtár jelentkezett a kisvárosi és községi közkönyvtárak számítógépekkel való felszerelését támogató, országos Biblionet-program második körében: a megyei könyvtár Mikó-várban lévő dokumentációs részlege, Gyergyószárhegy, Csíkdánfalva, Zetelaka, Gyergyóújfalu, Korond, Siménfalva, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Gyergyóholló, Madéfalva, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő és Etéd. Június 21-től tíz, júliusban pedig további tíz könyvtáros képzését kezdik el. 'A kurzusok alatt az információs, technológiai ismeretek fejlesztésére, valamint a Biblionet szolgáltatásainak, működtetésének elsajátítására fektetjük a hangsúlyt' – nyilatkozta Bedő Melinda a Hargita Népe napilapnak, hozzátéve, hogy a felsorolt könyvtárakba szeptember folyamán érkeznek meg a számítógépek. Jó hír számukra, hogy ezúttal a számítógépek mellé egy-egy projektort is kapnak a könyvtárak, sőt, annak a tizenkilenc közkönyvtárnak is küldenek projektort, amely a program első felvonásában vett részt.
A 'Biblionet - a világ a könyvtáram' elnevezésű program összértéke 26,9 millió dollár, és az elkövetkező öt évben a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozza. A Biblionet keretében az IREX társult a kulturális minisztériummal, az EOS (Educating for an Open Society) Alapítvánnyal, a Romániai Könyvtárosok és Közkönyvtárak Nemzeti Szövetségével (ANBPR), valamint a romániai közkönyvtárakkal. (A programról bővebben a www.biblionet. ro honlapon.)
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár
Forrás és teljes cikk: Hargita Népe, 2010 június 18., http://www.hhrf. org/hargitanepe/ archivum/

Kultúrák találkozása - az MKE 42. vándorgyűlése
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén a soknemzetiségű Baján tartja éves vándorgyűlését, 2010. július 15. és 17. között. Az idei, 42. vándorgyűlés fő témája: Kultúrák találkozása. Könyvtárak és könyvtárosok a kölcsönös megértés szolgálatában. Ez az esztendő az ENSZ határozata alapján a kultúrák közeledésének nemzetközi éve, és ebben az évben ünneplik a bajai Eötvös József Főiskola alapításának 140. évfordulóját. A konferencia célkitűzése:  a szomszédos országok és a magyarországi kisebbségek kultúrájának, vallásának, nyelvének, szokásainak megismerése, a könyvtárosok aktív szerepvállalása a kultúrák tevékeny közvetítőiként.
Az MKE meghvívására romániai magyar könyvtárak képviselői is részt vesznek a Baján meghirdetett hagyományos éves nyári nagyrendezvényen. A kollégák kiválasztását a partneregyesü letekre bízta a szervezet. Meghívásukhoz támogatást kapott az egyesület az Oktatási és Kulturális Minisztériumtó l. A résztvevőktől azt kérik a szervezők, hogy adják tovább tapasztalataikat írásban is a Romániában működtetett magyar nyelvű szakmai fórumaikon (szaklap, honlap, levelezőfórum stb.). A rendezvény részletes programjáról a vándorgyűlés honlapja tájékoztat: http://vandor2010. ejf.hu/
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke, Kájoni János Megyei Könyvtár

 Könyvbemutató val ünnepelt a 30 éves Szivárvány
A népszerű Szivárvány gyermeklap 30. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat zárómozzanatára hívták az érdeklődőket június 14-én délután a Báthory István Elméleti Líceum dísztermébe. A megelőző hetekben a szerkesztőség maroknyi csapata, élén Zsigmond Emese főszerkesztővel (és Müller Kati képszerkesztővel) Erdély nyolc települését járta be, összesen 7500 olvasóval (gyermekekkel és pedagógusokkal) találkozva, és mindenhol meggyőződtek a lapot övező szeretetről és elismerésről.
Igazi meglepetésnek számított Fodor Sándor író jelenléte az ünnepségen, aki Csipike szülőatyjaként is belopta magát a kis és nagy olvasók szívébe, folyamatosan jelen van a Szivárvány és a Napsugár hasábjain, a két lap megalakulása óta. A szerkesztőség Bálint Tibor Kálmánka, te vagy a császár című, gyermekeknek szóló írásaiból összeállított kötettel lepte meg olvasóit. Az igényes kiadványt szerkesztői szemmel Demény Péter értékelte, kiemelve, hogy Bálint Tibor mindig is a kisemberekhez vonzódott. Írásai többnyire rettenetes helyszíneken játszódnak, de mindig vannak benne olyan ábrándozó emberek, akik álmaikkal bútorozzák be a maguk kis világát. A kötet érdekességei közé tartozik, hogy csaknem minden mesét más és más illusztrátor álmodott képbe. Ennek kapcsán Demény Péter elmondta: egy pillanatig sem érezte azt, hogy a rajzolók nem értik a mesét, és számára örömet jelentett átélni, hogy egyetlen írót több illusztrátor is ennyire jól tudott olvasni.
Forrás és teljes cikk: http://www.szabadsa g.ro/szabadsag/ servlet/szabadsa g/template/ article%2CPArtic leScreen. vm/id/43430

2010 a családi olvasás éve
A "Családi olvasás éve 2010" afféle szellemi zöldmozgalomként működik. Mivel a család az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa életre szólóan meghatározó tényező. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete kampányának első szakasza a könyvhét eseményeihez kapcsolódva 2010. június 1. és 6. között a családra és a gyerekekre fókuszált. Az egyes programelemeket a helyi könyvtárak szervezték, az Országos Széchényi Könyvtár pedig összehangolta a kampány egyes elemeit. A program részeként lehetőség volt családi olvasójegyet váltani a könyvtárba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.
Európa számos országában indítottak már átfogó kampányokat az olvasás népszerűsítése érdekében. Norvégiában a 'Kulturális Iskolatáska'” elnevezésű program a művészetek és a kultúra megismertetésé re koncentrált. Svédországban „Vigyázat! Az olvasás függőséget okoz, és hatással lehet gyermeked fejlődésére!” címmel próbáltak segítséget nyújtani a gyermekeknek és fiataloknak, hogy megkönnyítsék a kulturális fejlődésüket. Ausztriában az olvasás népszerűsítése mellett az 'Egész Ausztria olvas. Találkozzunk a könyvtárban!' című program keretében a könyvtárak látogatottságát is igyekeztek növelni. Magyarországon pedig a 2001-es esztendőt nyilvánították az olvasás évévé, 2005-ben pedig brit és német példa nyomán a „Nagy Könyv” program keretében az ország kedvenc könyvét keresték és találták meg az Egri csillagokban.
Forrás: http://www.nlcafe. hu/ezvan/ 20100606/ 2010_a_csaladi_ olvasas_eve/

Feltárták a titkos vatikáni könyvtárat
Csak a svájci gárda kíséretében és csak a kiválasztottaknak engedik meg, hogy bepillantást nyerhessenek a pápai könyvtárba. Most egy belga szerző, Paul Van den Heuvel könyvet jelentetett meg a misztikus helyről, amelyből pár fejezetet az interneten is publikáltak. A vatikán titkos archívumát Heuvel úgy jellemzi, mint a világ egyik legelképesztőbb helyét, ahol olyan gyöngyszemeket őriznek, amelyekről eddig soha nem tudhatott senki. Találni pápai feljegyzéseket, leveleket és üzeneteket az 1200-as évekből, vagy Lucretia Borgia modenai hercegnő levelét apjához, Sándor pápához (akivel a legenda szerint vérfertőző kapcsolatot is ápolt), de van itt Michelangelo és III. Pál levélváltásaiból, vagy üzenetek az angol királynőktől, Voltaire-től és Abraham Lincolntól. Az itteni iratokból valószínűleg még arra is választ lehetne kapni, hogy igaz-e Dan Brown regényének története, miszerint Jézus és Mária Magdolna összeházasodtak, közös gyermekükben pedig tovább élt a krisztusi vérvonal. Sokan kíváncsiak a titkokra és a titkok hordozóira. Napóleon például egyszer az egész archívumot Párizsba szállíttatta egy kis áttanulmányozásra. Mire visszakerült a rengeteg irat Rómába, néhány kulcsfontossá gú dokumentum eltűnt az út során. Mára a Vatikán titkos archívumát féltve őrzik, és illetéktelenek nem léphetnek be oda.
Az iratok egy részéről 2003-ban feloldotta a Szentatya a moratóriumot, és engedélyezték a gyűjtemény részleges feltárását. A kutatóknak azonban a teljes archívumot sosem nyitották meg. A nagyközönség számára szóló könyv eddig csak egy született az archívumról, 15 évvel ezelőtt egy nyugalmazott pápai könyvtáros kiadta visszaemlékezé seit, amelyben kitér a különleges gyűjteményre is, de anélkül, hogy a részletekbe túlságosan belemenne.
A mostani könyv születését is körüllengik a rejtélyek. Nem tudni, miért épp Paul Van den Heuvel számára engedélyezték, hogy feltárja az iratokat, és könyv formájában elmesélje, mit látott a polcokon, ugyanis a szerző korábban soha nem publikált ilyen témában. Amikor három évvel ezelőtt kutatásaihoz hozzákezdett, számára is hoztak megkötéseket, például olyan iratokról nem készíthetett feljegyzéseket, amelyek 1939 előtti keltezésűek. Van den Heuvel munkája közben azonban fokozatosan oldották fel az egyes témákra és időszakokra vonatkozó korlátokat, így a szerző abból, amit látott, kiválasztott 125 meghatározó dokumentumot, és beszámolt könyvében tartalmukról. (Kulturpart. hu)
Forrás: http://erdely. ma/hitvilag. php?id=69824
 
Több száz éves magyar könyvek a Google Bookson
A Google június 15-én bejelentette, hogy digitalizálja és a Google Books segítségével mindenki számára elérhetővé teszi az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi gyűjteményét, köztük a 10 600 magyar nyelvű kötetet is. A megállapodás célja, hogy ezt a ritka és egyedülálló gyűjteményt mindenki számára megtekinthető vé és kereshetővé tegye a Google Books segítségével. A könyvtárat a 14. században alapították azzal a céllal, hogy az emberi tudás egyetemes gyűjteményévé váljon, a többi közt német, görög, latin, francia és olasz nyelvű köteteivel. De itt található a legelső, szlovén nyelven nyomtatott könyv, a legidősebb bolgár nyomtatványok, valamint hatalmas gyűjtemény cseh és magyar művekből is.
Az együttműködés keretében a könyvtár kiválaszt 400 000, közkincsnek számító kötetet, melyek esetében már elévültek a szerzői jogok, ezeket a Google digitalizálja és az interneten keresztül bárki számára ingyenesen elérhetővé teszi. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár a Google tizedik partnerkönyvtá ra Európában. A cég a jövőben minél több könyvtárral és más partnerrel szeretne együttműködni. A hasonló jellegű kezdeményezések elszaporodásával és az egyre szorosabb együttműködéssel a magán és nyilvános intézmények között, nagy tömegek érhetik el az olyan jelentős műveket, mint az Osztrák Nemzeti Könyvtár kötetei. (A könyvtár honlapja: http://www.onb. ac.at/austrianbo oksonline/, angol verzió: http://www.onb. ac.at/ev/ austrianbooksonl ine/)
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár azon kevés külföldi intézmények egyike, amely jelentős mennyiségű magyar nyelvű írásos emlékkel rendelkezik. Az Országos Széchenyi Könyvtár alapítása előtt született és felfedezett számos, 15. és 16. századi írásunkat kizárólag itt találhatjuk meg. Jelenleg 10 600 darab körüli, magyar nyelven íródott könyvet őriznek az épületben. Ilyen kincseknek számítanak: Szent Pál levelei magyar nyelven 1533-ból, Az 1558-ban született Ur Jesus Christus Szent vacsorája, az Új Testamentum magyar fordítása 1541-ből, Tinódi Lantos Sebestyén Cronicája 1554-ből, Gróf Zrínyi Miklós 1651-es műve, az Adriai tengernek Syrenaja, 18. századi magyar verseskötetek. (Duna TV)
Forrás: http://erdely. ma/kultura. php?id=70371
Forrás: IFLA HUN levelezőlista
Forrás: KATALIST, Róth András Lajos, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

A szabadban olvashatnak a kolozsváriak
Külön helyeket alakít ki a parkokban az olvasni kívánó kolozsváriaknak az önkormányzat egy, az olvasást ösztönző projekt keretében. Az Olvasóhely feliratú táblák kihelyezésével szabadtéri olvasásra buzdítanának. A projekt keretében könyveket is gyűjtenek, ezeket a tervet kiötlő fiatalok a közszállítási járműveken adományozzák a lakosoknak azzal a kikötéssel, hogy miután kiolvasták, adják tovább. A könyveket a polgármesteri hivatalokba és a turisztikai információs központba várják.
Forrás: http://www.kronika. ro/index. php?action= open&res=39483

 Könyvfesztivál Bukarestben magyar kiadványokkal
A román fővárosban működő Magyar Kulturális Intézetnek (MKI) és a debreceni Alföldi Nyomdának köszönhetően magyar könyvek is szerepeltek a június 9-13. között lezajlott bukaresti Bookfest könyvvásáron. Látogatóból  nem volt hiány a Romexpo pavilonjaiban. A könyvárusok szerint a legnagyobb érdeklődés a külföldi regények, a gyermekkönyvek, illetve a népművészeti albumok iránt mutatkozott.
Salamon Katalin, az Alföldi Nyomda exportért felelős osztályvezetője szerint a gazdasági válság hatását már a tavalyi Bookfesten is érezték, de ettől függetlenül szívesen visszajárnak a könyvvásárra. (MTI)
Forrás: http://kultura. hu/main.php? folderID= 887&articleID=302232&ctag=articlelist&iid=1


Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@ gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@ yahoo.co. uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, könyvtáros), twsa@freemail. hu
Olvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyö rgy, igazgató), szonda_szabolcs@ kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...