2021. augusztus 15., vasárnap

Értékesek vagyunk

 2021. augusztus 12.-én, csütörtök délután örömmel tettem eleget egy újabb meghívásnak a székelyudvarhelyi baptista imaház keretén belül működő Hargita táborban, a Barnabás Alapítvány támogatásával. A tábor Lisztes Piroska zenepedagógus, Mezei Ödön lelkipásztor és felesége, Mezei Virág szervezésével – valamint a székelyudvarhelyi Kísérő csoport, családok sérültjeikkel együtt - volt megtartva a Szentegyháza melletti Barnabás házban. Mint előző alkalommal is, a sérült gyerekekkel a munkámat Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette.

"Pancsinello" néhány kedves résztvevővel

Az aktív és pörgős programok között helyet kapott az én kis tevékenységem is. Max Lucado: Értékes vagy című meséjét adtam elő az említett közönségnek. A bemutatkozásom után röviden ismertettem a kíváncsi közönségnek a mesét. Ezt követően a főhős bőrébe bújva láttattam a történetet. Jó volt érezni, hogy mindannyian értékesek vagyunk, s a fölösleges megbélyegzés csak gátolja a belőlünk kikívánkozó szeretetet. Ugyanis Pancsinelloként meséltem el, hogy mi történt „velem”. Úgy a gyerekeket, mint a felnőtteket érdekelte az általam előadott kis kaland. A végén a közönség tagjainak egy része fényképet készített Pancsinelloval. Amikor visszavedlettem önmagammá, akkor Pancsinello által szedett gyógynövények kerültek terítékre. Ugyanis az elmondottakban szerepelt az is, amikor Pancsinello Luciával együtt, Éli mestertől eljőve szedegette a gyógynövényeket a mezőn… Meghánytuk-vetettük a gyógynövények hatását és azoknak a helyes használatát.

Éli mesterként...

Egy kellemes élmény volt számomra ez a foglalkozás. A sérült gyerekek közvetlensége, mint az előző alkalomkor is, teljesen megbabonázott. Ugyanis nem kellett gondolkozni, annyira figyelni rájuk, mint tettem, mert szeretetükkel megmutatták igazi valójukat. Őszinteségük és spontán megnyilvánulásaik könnyebbé tették a kommunikációt. Ami hiányzott belőlük, az az előítélet volt. Az pedig egy kicsit sem rossz.

Fényképezte: Bajcsi Kinga

Borbé Levente



2021. augusztus 13., péntek

Határon túli könyvtárak a járvány idején

 Erdély - ahol a szükség – ott a megoldás

Borbé Levente a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa előadásában bepillantást nyertünk az erdélyi iskolai könyvtár elindulásáról, rendeltetésének változásairól, és annak jelenlegi szerepéről, aktualitásáról.

Az előadó szomorúan vázolta, hogy pandémia miatt a kölcsönzés teljesen leállt tavaly Romániában, egy 2020.03.11-ri rendelet alapján az iskolai könyvtárakban csak tankönyvek lehetett kiadni.

A közösségi média segítségével azonban az iskolai könyvtárosok „karantén tanítást” szervezetek otthonról. Az otthon tanítás mellett nagy szerepet kapott a biblioterápiás tevékenységek fellendülése, Levente az általa szervezett és vezetett Székelyföldi biblioterápia csoportot emelte ki.

A felvidéki kollégákhoz hasonlóan az erdélyi iskolai könyvtárosok különböző online versenyekkel, kiállításokkal, kvízjátékokkal, online meseolvasással szintén várták az érdeklődőket. Fontos megemlíteni a jó gyakorlatok között a „tananyag csomag összeállítás”, mint szolgáltatást a pedagógus kollégák számára, például linkcsomag Petőfi Sándorról, amelyet kiváló lehet az irodalom órák élménypedagógiai megközelítéseshez.

Bár elmondható, hogy az romániai körülmények meglehetősen nehézkesek a szervezett szakmai kapcsolatok és a számítógépes infrastruktúra hiánya miatt, a kollégák igyekeztek legjobb tudásuk szerint dolgozni. Sokszor bementek a könyvtárba, lefényképezték a kívánt dokumentumot, és tovább küldték email-ben, illetve Messengeren keresztül. 

Pandémia előtti könyvtári életből Fotó: Markó Ilona

 

Forrás/Tovább a linkhezhttps://konyvkultura.kello.hu/konyves-kozelet/2021/08/hataron-tuli-konytarosok?fbclid=IwAR05W9HCS228nMbflcw_Tx_tupvuik-cmZgTmzC1UDm-_t2y6PBIxyDyHOk


2021. augusztus 10., kedd

Önkéntes könyvtároskodás kezdetei

Jojo Moyes regénye egy letűnt korszakba ad betekintést. De mégis élethű képek szövik át a nem annyira megszokott eseményeket.

Az Áradó fény története az 1930-as esztendők Angliájával indít. Alice szinte menekül hazájából. Az éppen üzleti úton lévő amerikai Kentuckyból származó Bennettel köt házasságot, így cserélve hazát. Sajnos Alice nem találja fel magát. Ugyanúgy lehangolja és nyomasztja az új élete, akár a régi. Hamar rájön, hogy csak álom, amit ő képzelt Amerikáról. Amikor Roosevelt elnök felesége önkénteseket keres a könyves mozgalmába, Alice örömmel csatlakozik. Mint önkéntes könyvtáros vág bele élete újabb kalandjába. Az önkéntesek könyveket, folyóiratokat és újságokat szállítanak a tanyákon élő családok részére. A mozgókönyvtáros hölgyek vezetője, Margery segíti útján. Margery egy szigorú, karakán jellem, aki „nem ijed meg az árnyékától”.

Az öt hölgyből álló könyvtároscsapat tagjainak nap mint nap meg kell küzdeniük a rájuk zúduló elfogultságokkal, előítéletekkel. Pedig számukra az egyetlen cél az, hogy a könyvet, azaz a tudás fényét el tudják juttatni oda is, ahol eddig csak alig, vagy egyáltalán nem olvastak. A kisvárosban tevékenységüket egyre többen kezdik értékelni. Sajnos, mint mindenhol, ahol az íratlan törvény és a helyi szokások uralják a környéket, megtörténik a baj. Ennek egyik vezéralakja Alice apósa. A rosszindulatú szóbeszédek ritka szövevénye fonja át mindennapjaikat, amelyből nehéz kiutat találni. Végül Alice-nek sikerül.

Augusztusi pihenő Fotó: Borbé Levente

Mojes a hölgyek történetén keresztül igyekszik láttatni az olvasás közösségkovácsoló szerepét. Természetesen ehhez a könyvtáros hölgyek elhivatottsága, a semmilyen nehézséget nem ismerő elszántsága, a közösségi csapatmunka is kellett.

* * *

A valós alapokra épülő mozgókönyvtári programot Jojo Moyes megfűszerezi egy eleven, szinte előttünk zajló, hihető kalanddal.

*

A regény lényege valóban felhívja a böngészőt a könyv és az olvasás szeretetére, ugyanakkor egy korképpel is megajándékozza mindazokat, akik úgy döntenek, hogy utazni szeretnének a közel 150 esztendővel ezelőtti, szegényes vidékű amerikai Kentuckyban.

Borbé Levente

 

2021. augusztus 7., szombat

ReMeK-e-hírlevél 2021/8. számából

Könyvtár a téren

2021. július 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap, 17 és 19 óra között a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelen volt standdal a főtéri vásárban, a Szent György-szobor mellett.

A mozgókönyvtárban be lehetett iratkozni és lehetett kölcsönözni a könyvállományból. Közel 35 érdeklődő látogatta meg a mozgókönyvtárat.

Forrás és fotók itthttps://www.facebook.com/


Játékos angol nyelvtábor a könyvtárban

Ingyenes, élményalapú, játékos angol nyelvtábort szervez a Pro Libris Könyvtári Egyesület 2021. augusztus 10. és 13. között, 5-6. osztályos gyerekek számára, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tábor tevékenységei során a résztvevők gyarapíthatják angol nyelvű ismereteiket, szókincsüket, és bővíthetik helyismereti tudásukat, szabadtéri foglalkozások, nyelvi és ügyességi játékok, okostábla használatával.

Jelentkezni és további információkat kérni a kardabeata11@gmail.com e-mail címen vagy a 0748761030-as telefonszámon lehet.

A Pro Libris Könyvtári Egyesület tevékenységével segíti a megyei könyvtár változatos közösségi, kulturális és oktatási programjait. 2021-ben az egyesület sikeres pályázata révén elnyerte a Communitas Alapítvány támogatását, ugyanakkor Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával modern oktatási eszközöket szerzett be a könyvtár.

Forráshttp://konyvtar.hargitamegye.


Innogéniusz? Vakokat, gyengénlátókat segítő találmány Háromszékről

Lazán alkot, találmánya ugyanakkor egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak kiemelt jelentőséggel bír: Ravasz András László 11. osztályos kovásznai középiskolás olyan szerkezetet fejlesztett, amellyel a vakok, gyengénlátók bármilyen könyvet elolvashatnak Braille-írással, világuk ezáltal óriásit tágul.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákja idén június végén a Magyar Tudományos Akadémián vette át a 30. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny megosztott második díját, valamint a legjobb határontúli pályázatért járó ösztöndíjat. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet által a Bod Péter Megyei Könyvtárban 2021. július 12-én szervezett sajtótájékoztatón alkalom nyílt a fiatal feltaláló bemutatására és bemutatkozására is.

Ravasz András megnyerően, fesztelenül magyarázta el, hogyan szerkesztette meg főleg otthon található alkatrészekből, új funkcióban fungáló tárgyakból azt a Braille Comfort Pack elnevezésű gépet, amellyel nemcsak Braille-írásra lehet fordítani egy könyvet, hanem akár hangosan fel is olvassa a szöveget.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/

A fiatal kutató a Krónikának mesélt a tudományos felfedezések versenyén kapott elismeréséről és a kivitelezési folyamat nehézségeiről: https://kronikaonline.ro/


Transindex-könyvesték: könyvek, amelyekről beszélnünk kell

A járványidőszak miatt olyan fontos könyvek nem jutottak még el Kolozsvárra, amelyeknek mindenképp haza kell érkezniük. 2021. július 16-án és 17-én Balla Zsófiával, Selyem Zsuzsával, Szabó T. Annával, Tamás Gáspár Miklóssal és Tompa Andreával is találkozhattak a Tranzit Házban az érdeklődők.

Értekező líra – Balla Zsófia kolozsvári könyvbemutatójáról

Július 16-án Balla Zsófia szerzői estjén vehettek részt a kolozsvári érdeklődők. Az íróval Markó Béla beszélgetett a Tranzit Házban, amelyet az esős idő dacára hamar megtöltött a közönség.A szerző a témához illő verseiből olvasott/mondott fel, leginkább Az élet két fele. Versek 1965-2019 című kötetéből, illetve a Fű című monumentális esszét A darázs fészke. Értekező líra című esszékötetéből. Mindkét kötet 2019-ben jelent meg a Kalligram kiadónál.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.helikon.ro/

Kicsit kintlét, kicsit bentlét” – Tompa Andrea könyvbemutatójáról

Tompa Andrea író különböző időn és téren átívelő hazákra próbál meg ablakot nyitni regényeiben, legújabb kötetében a jelenkorihoz érkezik – ezekkel a gondolatokkal kezdte a beszélgetést Vig Emese a Transindex Könyvestéken, július 16-án a Tranzit Házban. A szerzőt emigrációról, megérkezés és meg nem érkezés történeteiről kérdezte legújabb kötete, a Haza kapcsán.

A könyvest végén a szerző elárulta, jelenleg egy olyan regényen dolgozik, amely szintén régóta várat magára.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.helikon.ro/kicsit-

A gyengédség egy szentség” – Szabó T. Anna könyvbemutatójáról

Szabó T. Anna költő, író Szabadulógyakorlat című kötete saját elmondása szerint nem a megbékélés könyve. Szerinte világunkra a kibeszéletlenség jellemző, ennek értelmében úgy érzi, most muszáj beszélni arról, amiről eddig nem lehetett. A Transindex könyvestéken, július 16-án Szabó T. Anna beszélgetőtársai, Albert Antal Orsolya és Visky András prózáról és líráról, őrületről és szabadulógyakorlatokról kérdezték a szerzőt.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.helikon.ro/a-

Láttam a Marsról képeket, de valahogy nekem ez a bolygó százszor jobban tetszik” – Selyem Zsuzsa könyvbemutatójáról

A Transindex könyvesték második napján Selyem Zsuzsával Kulcsár Árpád beszélgetett a Tranzit Ház udvarán. A szerzőt Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötete kapcsán kérdezte, amely 2020-ban jelent meg a Jelenkor kiadónál.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.helikon.ro/lattam-

nincs hozzá filozófiánk, vallásunk, államunk, és nincs bátorságunk”

Tamás Gáspár Miklós erdélyi magyar filozófus Budapesten él, mint mondta, számára Kolozsvár „mindenekelőtt katasztrófa”. A városhoz fájdalmas emlékek kötik, 1978-ban ugyanis el kellett hagynia az országot. A Transindex könyvestéken, július 17-én a szerző megosztotta történetét a jelenlévőkkel, Antitézis című kötete kapcsán pedig Gyöngyösi Csilla és Horváth-Kovács Szilárd kérdezte őt. Humorát és ironikus, reflexív attitűdjét a Tranzit ház udvarán üldögélő közönség nevetéssel és bólogatásokkal értékelte.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.helikon.ro/nincs-

Forrás: https://multikult.transindex.


Dicsőséges országgyarapítás

2021. július 16-án a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház dísztermében tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője. A Lemhényi Ifjúsági Szervezet (LISZ) felkérésére az előadó az 1938 és 1941 közötti országgyarapítások időszakát, a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a délvidéki bevonulás főbb eseményeit ismertette.

Az előadást követően könyvvásárra és dedikálásra került sor.

Forrás és teljes cikk itthttps://www.hirmondo.ro/


Az írótábor a mennybe megy

2021. július 23. és 25. között Nyárádszentmártonban tartotta meg az évente megrendezésre kerülő nyári táborát a marosvásárhelyi Látó folyóirat. Demény Péter foglalta össze a Transindex számára, hogy milyen is, ha ennyi íróember gyűl össze egy helyen.

Karikás ostor pattogása fogad Nyárádszentmártonban, a Látó-tábor nulladik napján. Van, aki már megérkezett, van, aki ez után érkezik – egyelőre téblábolunk, ismerkedünk. Aközött, hogy az ember pionír vagy író, ilyen szempontból semmi különbség. Lerakjuk a cuccokat, aztán nézelődünk, beszélgetünk. Egyelőre olyan a tábor, akár a higany: van is már, de nincs is.”

Forrás és a teljes írás itthttps://multikult.transindex.


Rendkívüli és szokatlan: Karafiáth Orsolya és Legát Tibor estje Sepsiszentgyörgyön

A beharangozott képi háttér technikai okokból elmaradt ugyan, de anélkül is rendkívüli és, valljuk be, szokatlan művészeti élményben részesítette a nagyérdeműt Karafiáth Orsolya és Legát Tibor Sepsiszentgyörgyön. 2021. július 22-én léptek fel az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) emeleti kiállítótermében, az EMŰK és Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében.

Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntő és méltató szavai után az életüket nem csak a színpadon, hanem a magánéletben is összekötő művészpár egymás teljesítményét kiegészítve és felerősítve örvendeztette meg a megyeszékhely újra fogékony közönségét. A zenével évtizedek óta énekesként és szövegíróként kacérkodó, civilben újságíró-író, közlekedési szakember Legát Tibor dalszövegekben fogalmazta meg, és megzenésítve tárta elő sokat változó szülővárosához, Budapesthez fűződő érzelmeit.

Az eddig négy verses/ és két novelláskötetet, valamint négy regényt jegyző Karafiáth Orsolya író, költő, publicista egy-egy novellába sűrített emlékfoszlányait, belső vívódás szülte kétségeit nyújtotta át hitelesen a feszült csendben figyelő hallgatóságnak. A Budapest Wild Side című, kissé szomorkás est jó alkalmat teremtett a magunkba nézésre, nosztalgiázásra.

Forráshttps://www.hirmondo.ro/

Sajtóvisszhanghttps://www.3szek.ro/load/


Dicsérő szó nélkül

A magyarság azért állta és állja a mai napig a történelem viharainak ádáz ostromát, mert mindig akadtak, akik életüket és munkásságukat a szolgálatába állították. És tették ezt dicsérő szó, illetve különösebb megbecsülés hiányában is, sőt, általában ellenszélben, hiszen az utóbbi évszázadokban túlnyomórészt árulóink és ellenségeink gyakorolták a hatalmat fölöttünk. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által az idén elismerésben részesített, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékéremmel kitüntetett dr. Flórián Csaba is a jelzett szolgálattevők közé tartozik.

Dr. Flórián Csaba 2000-től a Csoma Sándor életével, munkásságával kapcsolatos tudományos, irodalmi képzőművészeti alkotásokat összegyűjtő és emlékhelyeket ismertető honlapot szerkeszt a világhálón. 2018-ban elvállalta az egyesület honlapjának (www.csomaegyesulet.hu) tartalommal való feltöltését, szerkesztését és kezelését, amely 2020 óta megújított formában áll az érdeklődők rendelkezésére.

Forrás és a teljes cikk itthttps://www.hirmondo.ro/


Fotó: A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület köteteiből



Könyvtárak a pandémia idején

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kezdeményezésére és közreműködésével kisfilm készült erdélyi könyvtáraknak azokról a törekvéseiről, amelyekkel intézményközelben igyekeztek tartani közönségüket a pandémia rázós heteiben, hónapjaiban, a járványidőszakban létrejött programokról, az akkor és azt követően szerzett tapasztalatokról.

Az összeállítás itt érhető el: https://youtu.be/rXgxH8hx9H8

Forrás: Szonda Szabolcs igazgató, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

 

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár első női alkalmazottairól (1907–1918)

Manapság a könyvtárosi pályán a nők döntő többségben vannak, viszont ez korántsem volt mindig így. A tudományos könyvtárak évszázadokon keresztül a tudós férfiak „szent hajlékai”, elefántcsonttornyai voltak, ahova kezdetben a nők még olvasókként sem nyerhettek bebocsátást.

A 19. század második felében a számukra fenntartott helyeken olvashattak, amelyek általában az olvasóhelyiségek hátulsó részében helyezkedtek el, míg végül, a női hallgatók számának növekedésével egyetemben, megszűntek az elkülönítések, a nők és a férfiak közösen, egyazon asztalnál olvashattak. Tehát a női olvasók nagyobb arányú megjelenése a könyvtárakban hosszadalmas folyamat eredménye volt, a német diákok még a múlt század elején is ironikus dalokat költöttek kolléganőik rovására, arra „figyelmeztetve” őket, hogy hagyják csak a polcon Kant műveit, ugyanis aki sokat görnyedezik a könyvek fölött, az nem fog férjhez menni.

A 19. és 20. század fordulóján már nemcsak az olvasók, hanem a könyvtári alkalmazottak körében is megjelentek a nők, az első magyar könyvtárosnő Czeke Marianne irodalomtörténész volt, akit 1906-ban alkalmaztak a budapesti egyetemi könyvtárba. A technikai fejlődés új munkalehetőségeket teremtett a nőknek, az írógépek elterjedését követően a dolgozó nők tábora titkárnőkkel és gépírónőkkel gyarapodott, mind a hivatalokban, mind pedig a nagyobb könyvtárakban.

Forrás és a teljes cikk itthttp://szabadsag.ro/-/-a-mai-


Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.


Miért és miről írjunk?

  Az Iskola másként hét keretén belül Sántha Attila költőt hívtam meg gimnáziumunkba. A témája Miért és miről írjunk? volt....