UTOLÉR, SZEMBEJÖN

Borsodi L. László harmadik, s egyben legújabb, az UTOLÉR SZEMBEJÖN, prózaverskötetébe böngészgettem bele mostanában. Ez az olvasmány  a Feljegyzések a földről és a Parton című kötetek folytatásaként látott napvilágot. Azonban külön-külön fejezetenként, versenként, vagy egyáltalán gondolatonként is hatottak rám a sorai.

            Nem is kell mondjam, hogy egy idő után  bekebelezett, elnyelt, de mégsem hagyott magamra. Elkalauzolt abba csodálatos világba, ahol a szavak játékán túl felfedeztettem saját énem történéseinek pillanatait, amelyeket már régen elfeledtem, elrejtettem, félretettem. Ebben a sajátos univerzumban az igézet erejének szikrájával jutottam el, ahol egyszerre számolódott fel a tér és az idő. A belső érzelmek képei emlékekhez kötődően tették világossá a magam kalandját.  Úgy éreztem nem bújhatok el önmagam elől, mint más sem. Itt, legalább „ezen a tájakon”  érdemes szembenézni önmagunkkal. Mert akkor is előbújik a vég, az elmúlás, vagy éppen a pusztító erő vak hatása, ha nem akarjuk.  Az élet egésze, s annak bensőséges sokszínűsége mind ennek dacára impulzusként tör elő a semmiből, segít továbblépni, és  arra az elhatározásra készteti az embert, hogy bármilyen is a világ rendje, érdemes benne lenni, s készen állni a folytatásra.

            A megannyi kis gondolatok úgy bújócskáznak az olvasóval, mint a napsugár, ahogy be, vagy éppen ki kukucskál a lombos fakoronák közti réseken. Olyanok, mint egy árnyék, ahogy  tájterítőként megjelenik és eltűnik, mikor a felhők takarják el a napot. A látszólagos nyugalomban pilleként táncoló felvetések sokasága mégis felráznak, de ugyanakkor megnyugtatnak, hiszen mindig van választás, remény.

            Érdemes lapozgatni, olvasgatni, elmélázni, egy kicsit megpihenni ezzel a kötettel, nemcsak szabadság idején.     

Az Utolér, szembejön  kötet a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg,  Ráduly Margit képzőművész rajzaival.

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2017/7. számából

Ábel a 21. században - Novellaíró pályázatA székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület novellaíró pályázatot hirdet Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából, a Kárpát-medencében magyarul tanuló középiskolás diákok számára. A novellaíró pályázat témája: Ábel a 21. században. A pályamű megszabott terjedelme: 3-5 oldal. Beküldési határidő: 2017. szeptember 10. (vasárnap), 12 óra. A pályamunkákat a hadnagyjoli@freemail.hu e-mail címre várják.
A pályaműveket kortárs erdélyi írók, lapszerkesztők, magyartanárok bírálják el. Eredményhirdetésre és díjazásra az író születésnapján, 2017. szeptember 20-án kerül sor, a Tamási Áron-emlékünnepség keretében. A díjakat a farkaslaki Tamási Áron Egyesület és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium biztosítják.
Forrás: http://eirodalom.ro/palyazatok/item/3504-novella%C3%ADr%C3%B3-p%C3%A1ly%C3%A1zat-di%C3%A1koknak.html

Mikes Kelemen Program Konferencia – beszámoló: egy program 3+ éveA tengerentúli diaszpóra hagyatékainak számbavétele, megőrzése és hasznosítása érdekében létrehozott Mikes Kelemen Program 3 évnyi tapasztalatait összegző konferenciáról számolt be blogbejegyzéseiben Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Könyvtárának vezetője: "A viszonylag kései meghívó ellenére népes közönség előtt rendezték meg 2017. május 4-én az Országos Széchényi Könyvtárban a "Mikes Kelemen Program tengerentúli hungarikumainak közgyűjteményi jelentősége" című konferenciát. A cím minden szava lényeges és jelentőséggel bír, és részben utal a téma összetettségére, előnyeivel és kihívásaival együtt, amelyet az előadások is hűen tükröztek.
Az előadásokból és kerekasztal-beszélgetésből álló egész napos rendezvény a 2013-ban elindult Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről és részben várható sorsáról, valamint azokról a kihívásokról szólt, amelyekkel a program kidolgozóinak és lebonyolítóinak a kezdetek óta szembe kellett nézniük."
Deák Nóra képes beszámolója itt olvasható: http://node2017.blogspot.ro/2017/05/mikes-kelemen-program-konferencia.html
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista

Utazó követek – kortárs magyarországi irodalmi lapok szerkesztői CsíkszeredábanKortárs magyar irodalomról, az irodalmi lapok szerkesztésének kulisszatitkairól hallhatott a csíkszeredai irodalomkedvelő közönség 2017. június 28-án, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón. A meghívott vendégek rangos mai magyarországi irodalmi lapok szerkesztői voltak: Csuhai István (ÉS), Kabai Lóránt (Műút), Keresztesi József (Jelenkor), Orcsik Roland (Tiszatáj), Tóbiás Krisztián (Tempevölgy), beszélgetőpartnerként Erdei L. Tamás és Murányi Sándor Olivér írók vettek részt a találkozón.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/523/az-irodalom-utazo-kovetei--kortars-magyarorszagi-irodalmi-lapok-szerkesztoi-csikszeredaban

 
Fiatal tehetségeket díjaztak a székelyudvarhelyi könyvtárbanMagyarországról is jelentkeztek arra az irodalmi pályázatra, amelyet 8–19 éves korú diákoknak hirdetett meg a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány. A beérkezett pályamunkák sokszínűek, tematikában és műfajban egyaránt. A dolgozatok kiértékelését és a díjátadó ünnepséget 2017. június 8-án tartották a könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén.
Sokan már visszatérő szerzők, nem először jelentkeztek a pályázatra. A középiskolás mezőnyben második díjat elnyert Ferencz Hedvig, a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola végzős diákja a Székelyhonnak elmondta, hetedikes korában kezdett írogatni. Szövegeit sokáig nem mutatta meg senkinek, tizedikes korában viszont megosztotta ezeket magyartanárnőjével, tőle kért segítséget.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/fiatal-tehetsegeket-dijaztak-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban

 

A könyvtár az idősek találkozási, kikapcsolódási helye isHa kellemes helyen, kulturált környezetben szeretné eltölteni szabadidejét, akkor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár szeretettel várja programjára. Az Idősebb könyvbarátok klubja 2017 májusában indult, és kéthetente találkoznak az olvasást, az irodalmat, a kellemes időtöltést választó gyergyóiak.
Az olvasás gyógyír lehet az idős korban – hirdetik, és ebben a szellemben szervezik az Idősebb könyvbarátok klubját a városi könyvtárban. A program célja, hogy az 50 év fölötti személyek számára legyen egy olyan lehetőség és egy olyan hely, ahová szívesen járnak kikapcsolódni. Az a célunk, hogy e programmal segítsünk, kellemes, szórakoztató, de ugyanakkor hasznos időtöltést biztosítsunk az idősebb korosztálynak – tájékoztatott Csergő Aliz, a városi könyvtár munkatársa, a program vezetője.
A gyergyószentmiklósi könyvtárban immár a negyedik alkalommal ültek össze az 50 év felettiek. Ferencz-Mátéfi Kriszta, a könyvtár igazgatója elmondta, fontosnak tartják a szellemi fejlődést, az egyéni látókör bővítését; a közösség- és személyiségfejlesztést; az esztétikai ízlés, a szépérzék erősítését az irodalom által. "Azt szeretnénk, hogy ami érdekelheti ezt a korosztályt, arról mindenképp beszélgessünk" – mondta Csergő Aliz. "Elsősorban az a lényeg, hogy jó hangulatot teremtsünk, a résztvevők kikapcsolódhassanak a mindennapi élet problémáiból, felszabadultan beszélgethessenek, ismerkedhessenek. Mindemellett igyekszünk tartalmassá is tenni a találkozókat, hogy a résztvevők érezhessék, egy kicsivel többek lettek minden alkalom után, egy kicsivel többet megtudtak Gyergyóról, egymásról, kedvenc témáikról. Nekünk, könyvtárosoknak az a szerepünk, hogy a felgyorsult társadalmunkban, a gyorsan fejlődő információs technológia világában is rámutassunk a könyv, a könyvtár fontosságára és az olvasás nyújtotta varázslatos és egyedi élmény pótolhatatlanságára." – számolt be a programvezető.
A találkozók ingyenesek és nyitottak bárki számára, folyamatosan lehet jelentkezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyvtar-az-idosek-talalkozasi-kikapcsolodasi-helye-is).

Závada Pál nyitotta meg a 88. Ünnepi Könyvhetet BudapestenNagyon kemény, politikus beszéddel készült a József Attila-díjas és Kossuth-díjas magyar író az idei, 88. Ünnepi Könyvhét megnyitójára. A könyvhéten összesen 85 kiadó 339 új kötetéből válogathatt a közönség. A könyvek átlagára a tavalyihoz képest alig nőtt, idén 3090 forint.
A Könyvhét megnyitója előtt jelentették be, hogy április 14-e, Esterházy Péter születésnapja lesz a Magyar Próza Napja. Závada Pál a megnyitón arról is beszélt, hogy ma pártállami prés szorításában, egy új autokráciában élünk. Amely "vezérlőjének az lett a rögeszméje, hogy a mi hazánkat összes vidékével és fővárosával, annak minden kerületével, beleértve ezt a teret, rajta e sátrakat, a Könyvhéttel együtt elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától".
Ez a kormány mindinkább az európai demokratikus normák megtagadásának irányába próbál fordítani minket – tette hozzá. Esterházy Pétert idézte, mely szerint "a szavak múltjának ismerete nem írói szakfeladat, hanem, mondhatni, hazafias kötelesség."
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20170608_Zavada_Pal_nyitja_a_Konyvhetet

Nyáron több szórakoztató olvasmányt kölcsönöznek a székelyudvarhelyi könyvtárbanIdén rekordszámú új olvasója van a székelyudvarhelyi városi könyvtárnak, pedig még csak június van. A Székelyhon portál az intézmény munkatársait arról kérdezte, hogy mit olvasnak a fiatalok, illetve hogy nyáron milyen programok várják a tékába betérőket.
Nyáron rövid programmal tart nyitva a könyvtár, ám ez nem jelenti azt, hogy leállt vagy akár lelassult az intézmény tevékenysége. Az olvasók is aktívak. Az utóbbi időszakban az intézmény legnépszerűbb szolgáltatása a 3D-s mozi volt, de a társasjátékozási lehetőséget és az olvasótermet is sokan használják. Évente átlagosan nyolcszáz új olvasó iratkozik be a könyvtárba, 2017-ben már 838-an váltottak olvasójegyet, főként a 3D-s filmnézési lehetőség miatt. Tavaly  szeptembertől majd 28 ezer kötetet kölcsönöztek ki, és bár az olvasók 75 százaléka a szépirodalmat keresi, nincs olyan szakterület, amely népszerűtlen lenne – mondta el Rendi Éva, a könyvtár munkatársa. Népszerűek például a pedagógiai, orvosi könyvek, de filozófiai, művelődéstörténeti kiadványokat is előszeretettel olvasnak az udvarhelyiek. A gyermekkönyvek iránt szintén nagy a kereslet egész évben.
(...) Rövidített programmal, de az intézmény nyáron is várja a látogatókat: lesznek filmvetítések, lehet használni a társasjátéktermet is. Ugyanakkor júliusban lesz Pál Mária könyvbemutatója, folytatódik a sakkfoglalkozás, és a szülinapi szolgáltatás is igényelhető. De két olvasótábor és a Nyitott könyvek éjszakája is hátravan – mondta el Szőcs Endre, a városi könyvtár vezetője a Székelyhonnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyaron-tobb-szorakoztato-olvasmanyt-kolcsonoznek-a-konyvtarbol

Csereberélős könyvkuckókat állítottak fel Csíkszereda központi parkjábanÚj kezdeményezéssel csatlakozott a Spektrum Oktatási Központ az olvasást népszerűsítő csíkszeredai programokhoz: ingyenes kiskönyvtárakat állítottak fel a város központi parkjában. A parkban három házikó formájú könyvszekrény kapott helyet, amelyben szabadon és ingyenesen kölcsönözhető könyveket helyeznek el, illetve ahová a helyiek is hozhatnak könyveket. E kezdeményezésnek Nyugat-Európában sokfelé ismert már előképe, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kultúra közkinccsé tételén túl a közösségformálást és a felelős közvagyon-használatot is nagyban ösztönzi - írja a kezdeményezők közleményében. "A működési szabályzat egyszerű: Vegyél kölcsön egy könyvet, olvasgasd a parkban! Vagy vidd haza, majd hozd vissza, miután kiolvastad! Ha megtartanád vagy továbbadnád, hozz helyette egy másikat!" - írják. A cserekönyv-kuckók felügyeletét és karbantartását is a Spektrum Oktatási Központ végzi. A kuckókat 2017. június 22-én állították fel. Előző napon a faházikókat a Tanulók Háza által szervezett rajztábor tanulói festették ki, Váncsa Mónika tanár közreműködésével, a központi parkban.
Fotók és videó itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=10379
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10371 

 

Megnyílt a Kallós-gyűjtemény kibővített válaszúti múzeumaA Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték 2017. június 2-án a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette: A kultúrát nem lehet örökölni, az 'elpárolog', ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól, valamint Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa egy 'négyhektáros Noé bárkája', a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek. A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot. A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/megnyilt-a-kallos-gyujtemeny-kibovitett-valaszuti-muzeuma

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

Júliusi évfordulók 2017

275 éve, 1742. július elsején született Georg Cristoph Lichtemberg német író, matematikus és fizikus.

240 éve, 1777. július elsején hunyt el Taj Csen (Dai Zhen) kínai filozófus, és író.

140 éve, 1877. július másodikán született Herman Hesse svájci születésű német író, költő, irodalomkritikus és festő.

35 éve, 1982. július másodikán hunyt el Hervay Gizella erdélyi magyar költőnő, író és műfordító. Népszerű műve: Kobak könyve.

260 éve, 1757. július harmadikán született Jan Paweł Woronicz lengyel költő, pap és politikus.

390 esztendeje, 1627. július negyedikén hunyt el Thomas Middleton angol író és költő.

145 éve, 1872. július ötödikén hunyt el Józef Narzymski lengyel író, drámaíró és újságíró.

145 éve, 1872. július ötödikén született Aage Madelung dán író. Ismertebb műve: A Megbélyegzettek.

60 éve, 1957. július ötödikén született Egyed Emese erdélyi magyar költőnő, irodalomtörténész és egyetemi tanár.

140 éve, 1877. július hatodikán hunyt el Friedrich Wilhelm Hackländer német író.

120 éve, 1897. július hatodikán hunyt el Henri Meilhac francia drámaíró és opera szövegíró

55 éve, 1962. július hatodikán hunyt el William Faulkner (William Cuthbert Falkner) amerikai író, költő, forgatókönyvíró. Népszerű művei: Sartoris, A hang és a téboly, Megszületik augusztusban, Zsiványok.

135 éve, 1882. július hetedikén született a lengyel származású Janka Kupala költő, író, drámaíró és publicista, a modern fehérorosz (belarusz) irodalom megteremtője.

95 éve, 1922. július hetedikén Dér Endre magyar író és evangélikus lelkész.

195 éve, 1822. július nyolcadikán hunyt el Percy Bysshe Shelley, az angol romantikus költészet egyik kiváló alakja.

175 éve, 1842. július nyolcadikán született Berczik Árpád magyar író, költő, színműíró.

140 éve, 1877. július nyolcadikán született Elin Pelin bolgár író és költő.

70 éve, 1947. július nyolcadikán született Ágoston Vilmos erdélyi magyar esszéíró és kritikus.

5 éve, 2012. Július nyolcadikán hunyt el Parajdi Incze Lajos székely-magyar író, költő, ifjúsági nevelő, fényképész és szociológus.

             

940 eszrendeje, 1077. július kilencedikén hunyt el Minamoto no Takakuni japán költő és tudós.

115 éve, 1902. május július kilencedikén hunyt el Dobsa Lajos belga származású magyar drámaíró és publicista.

90 éve, 1927. július kilencedikén született David Diop szenegáli költő.

30 éve, 1987. július kilencedikén hunyt el Vészi Endre magyar költő, író és színműíró.

225 éve, 1792. július tizedikén született Frederick Marryat angol író.

125 éve, 1892. július tizedikén született Bókay János magyar író és műfordító.

60 éve, 1957. július tizedikén hunyt el Sólem As jiddis és héber nyelvű író, költő és publicista.

700 esztendeje, 1317. július tizenegyedikén hunyt el Jean de Joinville francia történetíró, keresztes lovag.

20 éve, 1997. július tizenegyedikén hunyt el Herédi Gusztáv (írói álnevén Dombi Géza) erdélyi magyar író, szerkesztő.

275 éve, 1742. július tizenkettedikén hunyt el Giovanni Battista Fagiuoli olasz író, költő és drámaíró.

200 éve, 1817. július tizenkettedikén született David Henry Thoreau amerikai író és filozófus.

85 éve, 1932. Július tizenkettedikén született Banner Zoltán erdélyi magyar író, művészettörténész, szerkesztő és előadóművész.

150 éve, 1857. július tizenharmadikán hunyt el François Ponsard francia költő, író és drámaíró.

65 éve, 1952. július tizenharmadikán hunyt el Waldemar Bonsels német író, költő, Maja, a méhecske történet alkotója, amely mű megjelent képregény és animációs változatban is.

45 éve, 1972. július tizenharmadikán hunyt el Kónya Lajos magyar író, költő és grafikus.

40 éve, 1977. július tizenharmadikán hunyt el Falu Tamás (Balassa Lajos) magyar költő és regényíró.

210 éve, 1807. július tizennegyedikén született Ventura de la Vega spanyol költő és drámaíró.

200 éve, 1817.  július tizennegyedikén hunyt el Germaine de Staël francia írónő.

90 éve, 1927. július tizennegyedikén született Szász János bánáti születésű magyar író, költő, újságíró és műfordító.

50 éve, 1967. július tizennegyedikén hunyt el Tudor Arghezi (Theodorescu) magyar származású román költő, író és publicista.

110 éve, 1907. július tizenötödikén született Dénes Tibor partiumi születésű svájci magyar író és irodalomtörténész.

90 éve, 1927. július tizenötödikén Gaston Leroux francia író és újságíró. Ismert alkotása: Az operaház fantomja.

150 éve, 1857. július tizenhatodikán hunyt el Jean-Pierre de Béranger francia költő.

135 éve, 1882. július tizenhetedikén született Lakatos László magyar író, újságíró és műfordító.

90 éve, 1927. július tizenhetedikén született Miroslav Válek szlovák költő, publicista, fordító és politikus.

35 éve. 1932. július tizenhetedikén hunyt el Nagy Erzsébet székely-magyar költőnő és műfordító. Költeményeit magyar és román nyelven írta.

320 esztendeje, 1697. július tizennyolcadikán hunyt el António Vieira portugál egyházi író és szónok.

200 éve, 1817. július tizennyolcadikán hunyt el Jane Austen angol írónő. Ismert regényei: Büszkeség és balítélet, A Mansfieldi kastély.

115 éve, 1900. július tizennyolcadikán született Nathalie Sarraute (Natasa Csernyák) orosz származású francia írónő.

20 éve, 1997. július tizennyolcadikán hunyt el Csalog Zsolt magyar író, szociográfus és szociológus.

510 esztendeje, 1507. július tizenkilencedikén született Annibale Caro olasz költő, író, fordító és drámaíró.

120 éve, 1897. július tizenkilencedikén született Lengyel Dénes székely származású magyar író, irodalomtörténész és pedagógus.

60 éve, 1957. július tizenkilencedikén hunyt el Curzio Malaparte olasz író, drámaíró, újságíró és diplomata.

20 éve, 1997. július tizenkilencedikén hunyt el Tollas Tibor magyar költő és szerkesztő.

155 éve, 1862. július huszadikán hunyt el Paul Bujor román író és biológus.

280 éve, 1937. július huszadikán született Nicolás Fernández de Moratín spanyol költő és színműíró.

105 éve, 1912. július huszonegyedikén hunyt el Andrew Lang skót költő, regényíró, irodalomkritikus és folklorista.

50 éve, 1967. július huszonkettedikén hunyt el Kassák Lajos költő, író, műfordító, újságíró, lapszerkesztő, képzőművész és építész.

50 éve, 1967. július huszonkettedikén hunyt el Carl Sandburg amerikai költő és író.

90 éve, 1927. július huszonharmadikán született Balla László kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró.

75 éve, 1942. július huszonharmadikán hunyt el Nikola Vapcarov macedón származású bolgár költő.

60 éve, 1957. július huszonharmadikán hunyt el Giuseppe Tomasi di Lampedusa olasz író. Híres regénye: A párduc.

10 éve, 2007. július huszonharmadikán hunyt el Tábori György magyar író, forgatókönyvíró, műfordító és színházi rendező.

160 éve, 1857. július huszonnegyedikén született Henrik Pontoppidan dán író és elbeszélő.

60 éve, 1957. július huszonnegyedikén hunyt el Sacha Guitry francia író, drámaíró, színész, rendező és producer.

500 esztendeje, 1517. július huszonötödikén született Jacques du Mans Peletier francia humanista költő, nyelvész, matematikus, fizikus.

90 éve, 1927. július huszonötödikén hunyt el Matilde Serao olasz írónő, újságíró és lapszerkesztő.

50 éve, 1967. július huszonhatodikán hunyt el Füst Milán magyar író, költő, drámaíró és esztéta. Legismertebb műve: A feleségem története.

90 éve, 1927. július huszonötödikén hunyt el Matilda Serao görög származású olasz írónő. Ismertebb művei: Isten hozzád szerelem, Johanna, Nyomozás a sötétben.

240 éve, 1777. július huszonhetedikén született Thomas Campbell skót költő.

55 éve, 1962. július huszonhetedikén hunyt el Richard Addington angol író és költő.

115 éve, 1902. július huszonhetedikén született Vadnai Károly magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

175 éve, 1842. július huszonnyolcadikán hunyt el Clemens Wenzeslaus Brentano olasz származású német költő és író.

420 esztendeje, 1597. július huszonhetedikén hunyt el Jakub Wujek lengyel humanista teológus és bibliafordító.

240 éve, 1777. július huszonhetedikén született Thomas Campbell skót költő.

150 éve, 1867. július huszonhetedikén született Joannisz Vlahojannisz görög író.

15 éve, 2002. július huszonhetedikén hunyt el Örvös Lajos kárpátaljai születésű magyar író, költő és műfordító.

350 esztendeje, 1667. július huszonnyolcadikán hunyt el Abraham Cowley angol költő és prózaíró.

180 éve, 1837. július huszonnyolcadikán született Majthényi Flóra magyar költőnő és elbeszélő.

120 éve, 1897. július huszonnyolcadikán született Megyery Sári franciaországi magyar írónő, költő, újságíró és színésznő (Sacy von Blondel).

90 éve, 1927. július huszonkilencedikén született Takács Tibor magyar író, költő és újságíró.

515 esztendeje, 1502. július harmincadikán hunyt el Szógi japán költő.

130 éve, 1887. július harmincadikán született Franyó Zoltán vajdasági születésű romániai magyar író, publicista, költő, műfordító és szerkesztő.

55 éve, 1962. július harmincadikán hunyt el Helge Krog norvég író, esszéíró és irodalomkritikus.

10 éve. július harmincadikán hunyt el Ingmar Bergman svéd filmrendező és forgatókönyvíró.

70 éve, 1947. július harmincegyedikén hunyt el Erőss Alfréd erdélyi magyar költő, katolikus pap és tanulmányíró.

Érdemes Tudni

285 éve, 1732. július elsején született Cornides Dániel magyar történetíró és könyvtáros.

75 éve, 1942. július elsején született József Magda székely-magyar nyelvész, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1907. július ötödikén született Nagy István székely-magyar karmester, karnagy, hegedűművés és zenetanár.

85 éve, 1932. Jálius hatodikán hunyt el Jancsó Lajos székely-magyar egyháztörténész, egyházi író.

120 éve, 1897. július nyolcadikán született Kol Erzsébet erdélyi magyar botanikus és algológus, a kriobiológia tudományáganak megteremtője.

110 éve, 1907. július nyolcadikán született Biró József partiumi magyar művészettörténész.

70 éve, 1947. július tizenkettedikén született Orbán György erdélyi származású magyar  zeneszerző, zenei szerkesztő és pedagógus.

105 éve, 1912. július tizenharmadikán hunyt el Mánya Anna (Dobos) székely-magyar író és idegenvezető.

35 éve, 1982. július tizenharmadikán hunyt el Nagy Lajos partiumi születésű erdélyi magyar geológus, geológiai szakíró és egyetemi oktató.

260 éve, 1757. július tizennegyedikén hunyt el Boross József székely-magyar bölcselet- és hittudor.

90 éve, 1927. Július tizennegyedikén született Vasas Samu székely-magyar néprajkutató, népmüvelő, tanár és politikus.

100 éve, 1917. július tizennyolcadikán hunyt el Firtos Ferenc magyar irodalomtörténész és kritikus.

150 éve, 1867. július tizenkilencedikén született  Pogatschnigg Guido erdélyi magyar zeneszerző és karnagy.

120 éve, 1897. július huszonkettedikén hunyt el Jakab Elek  székely-magyar történész, művelődéstörténész, levéltáros és jogász és költő.

135 éve, 1932. július huszonnegyedikén született Balogh Ernő erdélyi magyar geológus, mineralógus és egyetemi tanár.

120 éve, 1897. július huszonnegyedikén hunyt el Fuchs Simon erdélyi magyar történész és közíró.

85 éve, 1932. július huszonnegyedikén született Ábrahám Sándor erdélyi magyar biokémikus és természettudományi szakíró.

75 éve, 1942. július huszonhatodikán született K. Jakab Antal erdélyi magyar irodalomkritikus, szerkesztő, esszéíró és újságíró.

160 éve, 1857. július huszonhetedikén született Fejér Ignác eszékely-magyar katolikus püspök és egyházi író.

140 éve, 1877. július huszonhetedikén született Dohányi Ernő magyar zeneszerző, zongoraművész és pedagógus.

50 éve, 1967. július huszonnyolcadikán hunyt el Jancsó Béla erdélyi magyar kritikus, közíró, orvosi szakíró.

45 éve, 1972. július huszonnyolcadikán hunyt el Gaál Sándor székely-magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója.

95 éve, 1922. július harmincadikán született Kohl István erdélyi magyar ornitológus és természettudományi szakíró.

105 éve, 1912. július harmincegyedikén született Fuhrmann Károly erdélyi magyar ötvös és iparművész.