2016. január 28., csütörtök

Két művészegyéniség ünneplése Gimnáziumunkban



 A Magyar Kultúra Napján, 2016. január 22-én, pénteken 10.40-kor a Márton Áron Főgimnázium egy nagyszabású ünnepségnek adott otthont, amelynek főszereplői Deák Tamás író és Nagy István zenész voltak.

Az ünnepséget Kőrösi Viktor Dávid csíkszeredai magyar konzul nyitotta meg, aki köszöntő beszédében rávilágított saját kultúránk ápolásának fontosságára. Arra, hogy saját értékeink megőrzése legfőképpen tőlünk függ.

A konzult a rendezvény szervezője, Varga László, a Márton Áron Főgimnázium igazgatója követte. Az említett két személy életművének rövid, de átfogó ismertetőjében mondta el, hogy mennyire fontos emlékeznünk elődeinkre. Azokra az elődökre, akik tettek a magyar kultúráért. Deák Tamás és Nagy István látszólag két egymástól eltérő szemléletet képviseltek, s mégis mindketten saját irodalmi és zenei nyelvezetükkel egyet reprezentáltak, mégpedig a magyar kultúrát. A két nagy egyéniség közötti kapocs azonban a zene volt. Barátságuk kibontakozásának Mátyás királyunk szülővárosa nyújtott lehetőséget. Munkálkodásuk, példás barátságuk számunkra is életre szóló és követendő lehet. Ezért érthetetlen, hogy mára már eléggé megfeledkeztek róluk.

* * *

Az ismertető után szintén Varga László igazgató tartotta meg elsőként előadását Deák Tamásról, Deák Tamás esete az utókorral címmel. A Temesváron nevelkedő író egy multikulturális közegből szakadt ki. Sajnos, egy olyan időszakban, amikor már nem a békés létforma volt jellemző a Bánságra. Írói pályája inkább Kolozsvárhoz kötődik, amelyet később Budapest vált fel. Deák Tamás a kommunista diktatúra alatt kellett végezze munkáját. Nem volt megalkuvó, a rendszernek behódoló. Számos hivatalos akta bizonyítja az akkori rendszer nemtetszését a nem kívánatos elemként megpecsételt, világpolgár szemléletű író kapcsán. Ő mégsem a rendszer kinyilatkoztatásának ellenállásával foglalkozott, hanem az irodalom és a saját, valamint az egyetemes kultúránk megőrzése mellett állt ki. Minden erejével ezen dolgozott, hogy átmentse az utókor számára ezeket az értékeket.
Az előadásban Deák Tamás európai műveltségű íróról, színműíróról, esszéíróról, valamint műfordítóról szóló felszólalások következtek a gimnázium tanárainak tolmácsolásában. 

Az ünnepélyt Orbán Zsolt történelem szakos tanár folytatta, aki a hajdani Temesvár sokszínűségére fókuszált, arra a városra, ahonnan Deák Tamás elindult. Egy olyan ritka multikulturális központra, amelynek életvitele példa lehet a jelenben is. Ezt a multikulturalitást az első világháború utáni impériumváltás szakította félbe, amelyre, mint hab a tortán rájött az ezt követő kommunista korszak. Nem csoda, hogy az ilyen légkörben nevelkedett Deák Tamás más helyet választott munkálkodása színterének.

Temesvár történeti és kulturális változásait Kolozsváry Katalin angol szakos tanár előadása követte. Műfordítói tevékenységének bemutatása után Deák Tamás esszéírói munkásságáról beszélt. Esszéíróként a világirodalmi jelentőségű művek boncolgatásának kérdéseiről írt, melynek angol irodalmi vonatkozású témáiról tartott összefoglaló beszédet Kolozsváry Katalin. A tárgyalt írók: Charles Dickens, Katherine Mansfield és Edgar Allan Poe. Deák Tamás egészen közelről, azt is lehet mondani bensőségesen ismerte az angol irodalom említett személyiségeinek életét és munkáit.

Ezt követve Tódor Imre filozófia és latin szakos tanár tartotta meg előadását Német kérdés Deák Tamás Demetrius művében címmel. Érdekes képet kaphatunk a műről. Egy teljesen más szemszögből megvilágítva, néhány mozzanata nem egy korszakra tehető, hanem akár örök érvényűnek is mondható.

A Deák Tamásról szóló előadást A hadgyakorlat című színműrészletek zárták. A színműből kiemelt jeleneteket a gimnázium diákjai adták elő Boldizsár Ágoston magyar szakos tanár rendezése és irányítása alatt.

* * *


Tíz perces szünet után Nagy István átfogó munkásságának ismertetésére került sor. Bevezetőként a Lux Aurumque kamarakórus énekelt Ványolós András vezényletével. Fuvolán játszott a gimnázium IX.D osztályos tanulója, Boros Andrea. Majd Köllő Ferenc karnagy és zenetanár méltatta Nagy István karmester, hegedűművész és zenetanár munkásságát. Nagy István Csíkszeredában született és a gimnázium diákja volt. Már kiskorában magába szívta a zenét, mivel szülei benne voltak a helyi dal- és zeneegyesületben. 4 esztendősen hegedűje volt. Későbbi esztendőkben a gimnázium zenekarában játszott. 1934-től Marosvásárhelyen a tanítóképzőben zenét tanított. 1941-től a Kolozsvári Tanítóképző Intézet zenetanára. 1946-tól pedig a kolozsvári Magyar Zene- és Színművészeti Iskola, majd a Magyar Művészeti Intézet és a Gheorghe Dima főiskola tanára. 1974-ben hegedűtanárként vonul nyugdíjba. 1983. január 5-én távozik az élők sorából. Köllő Ferenc különös figyelemmel mutatta be élete történetét. Kodály Zoltánhoz fűződő barátságát, és Bartók Bélához kötődő „históriáiról” hozott értékes archív hanganyaggal emelte az ünnep hangulatát Köllő Ferenc. A felidézett események közelebb hozták Nagy Istvánt.

Idős Borsodi László Nagy Istvánt méltató levelét fia, ifjú Borsodi László olvasta fel 60 perc Nagy Istvánnal címmel. Idős Borsodi László beszámol azokról a momentumokról mikor kórust kellett vezetnie. Szakképzetlen karvezető továbbképzőn vett részt Kolozsváron, ahol 60 percben megfigyelhette Nagy István vezényletét. A megható levél tanúbizonyságot tesz egy igazi zenész, egy kultúrapártoló előtt. Így ismerte meg idős Borsodi László Nagy Istvánt, a művész embert, akinek szerény és alázatos munkálkodása példaértékű lehet számunkra.

Az ünnepség utolsó momentumát iskolánk diákkórusa szolgáltatta Csiszér István zenetanár vezényletével.
Záróakkordként az iskola kápolnájában Nagy István tiszteletére emléktáblát avattak. Az emléktáblát Dóczy András szobrászművész készítette.

A rendezvényt Borsodi László magyar irodalom szakos tanár vezette le. 

A műsor plakátját Ráduly Margit képzőművész tanár tervezte.

A Deák Tamásról és Nagy Istvánról szóló tanulmányok, amelyből az emlékünnepség résztvevői is ízelítőt kaphattak, a közeljövőben könyv formájában is megjelennek.

A két nagysághoz kötődő kiállítást a gimnázium könyvtára melletti előtérben helyezték el, amely expozíció e tanév éke marad.

Végszóként elmondhatom, hogy örömömre szolgált e rendezvény kapcsán kifejtett segítségem, az anyag összegyűjtésében és a kiállításban vállalt szerepem.

Köszönet illeti Varga Lászlót, a rendezvény kitalálóját és szervezőjét e nagyszabású előadás sikeres megteremtéséért. Köszönet mindazoknak is, aki részt vállaltak az ünnepségben és annak gördülékeny lebonyolításában.


Borbé Levente,
a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

2016. január 5., kedd

ReMeK-e-hírlevél, 2016/1. számából

Tizenkét írónő életpályáját bemutató weboldal
Tizenkét írónő életpályáját mutatja be az az egyedülálló weboldal – Írónők a hálón 1880–1945: http://ironok.elte.hu/ –, amelyen a 19-20. század fordulóján alkotó írók számos, eddig nehezen hozzáférhető szövegét is közzétették. A kutatás a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében zajló, „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” című OTKA-projekt keretében valósult meg. A weboldal Czóbel Minka, Erdős Renée, Gulácsy Irén, Lesznai Anna, Lux Terka, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szikra (Teleki Sándorné), Tormay Cecile, Tutsek Anna, Wohl Janka és Wohl Stefánia munkásságát a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatja be. A Szövegtárban több ezer oldalnyi, nehezen hozzáférhető szépirodalmi szöveget (regényeket, versesköteteket, drámákat, novellásköteteket) digitalizáltak és tettek elérhetővé.
A Rövid idézetek rovathoz néhány jellemző szöveget gyűjtöttek össze az írónők publikált és kéziratos hagyatékban maradt munkáiból, a Tematikus idézetek blokk olyan fontos témákhoz kínál szövegrészleteket, mint az anyaság, a női szexualitás, az abortusz, a nő és férfi, illetve nő és nő közti viszony, a házasság, az anya-lány kapcsolat, a női-férfi szerepek, a feminizmus, a divat és társasági élet, valamint az antiszemitizmus. Az oldalon közel kétszáz korabeli fotó is elérhető a tárgyalt írónőkről és a velük kapcsolatos jelenlegi irodalmi emlékhelyekről.
Forrás:  http://www.nyest.hu/hirek/nehezen-hozzaferheto-szovegek-a-neten

Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny felhívása
Megjelent a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2015/2016. tanévi versenyfelhívása. Az idei tanév témája: "…olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene." - 135 évvel ezelőtt született Bartók Béla.
A versenyről folyamatosan lehet majd tájékozódni a www.opkm.hu/Bod_verseny oldalon, itt található az információ arról is, hogyan lehet feliratkozni a verseny levelezőlistájára.
A megyei/fővárosi versenyre a nevezés határideje: 2016. február 12., 24 óra, eddig kell lebonyolítani az iskolai fordulókat, illetve kiválasztani az induló versenyzőket. A verseny idén is az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jöhetett létre. A versenykiírás letölthető a multimédia tartalomra kattintva: http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/1516/media/Bod_versenykiiras_2015_2016_dec18.pdf
Forrás: http://olvasas.opkm.hu/index.phpmenuId=43&action=article&articleId=871&media_upload

Hangok folyóján – Tóth Krisztinával találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége
Tóth Krisztina nemzetközileg elismert, József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költő, író, műfordító volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál meghívottjaként. A kortárs magyar irodalom egyik legolvasottabb és legelismertebb szerzőjének alkotói világába csíkszeredai olvasóközönsége is bepillanthatott a Hangok folyója címmel szervezett közönségtalálkozón, 2015. december 14-én. A könyvtár előadótermében az író beszélgetőpartnere Pieldner Judit irodalomkritikus volt, aki elsőként arról kérdezte Tóth Krisztinát, hogyan születik a történet. Az író elmondta, diákjait is mindig arra biztatja, ne keressenek nagy történeteket, csak figyeljenek, járjanak nyitott szemmel, és mindig szembejön a történet, amely akkor válhat közös történetté, mindannyiunké, ha jól írják meg. Saját tárcanovellái is ilyen módon születnek általában. A novelláskötetekről Tóth Krisztina elmondta, hogy mindig ragaszkodik a struktúrához, ezért és a sajátos címek miatt is a fordítók számára gyakran jelent igazi kihívást szövegeinek fordítása. A Vonalkód 15 elbeszélésében például 15 különböző hang szólal meg, és mindenik elbeszélés címében szerepel a vonal szó. A Pixel minden fejezete egy-egy testrész története. A Pillanatragasztó huszonöt története egy-egy tükörcserép az elmúlt negyedszázadból, épp a rendszerváltás 25. évfordulójára jelent meg. Tóth Krisztina érzékenyen nyúl minden történethez, a legapróbb mozzanatokat is megragadva. Prózáját és verseit egyaránt sajátos érzékenység jellemzi. A közönség mindebből ízelítőt kapott, az író felolvasta még a Pillanatragasztó egyik novelláját, versei közül a Porhó címűt hallhatták a jelenlevők. Természetesen gyerekeknek is ír, a beszélgetés végén A lány, aki nem beszélt és az Orrfújós mese című, frissen megjelent, gyerekeknek szóló köteteiről mesélt a közönségnek.
A találkozó élményéről Borbé Levente is beszámol a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: "Gyerekkönyvei felnőttek számára is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Érdekes világkép tárul elénk, amelynek olvasás közben ideig-óráig rabjává tudunk válni. Felnőttként pedig könnyen felidéződik az élet kezdeti pillanatainak varázslatos szakasza. Műveinek fő jellemzője a mesélés, az elmondás módja, ami által szépen kikerekedik az egész történet. Fegyvere a hétköznapi történetekben rejlő titokzatos, néha szemmel alig látható mozzanatok igéző megörökítése. Lehet az próza vagy éppen vers. Azt hiszem, érdemes ráhangolódni Tóth Krisztina műveire, egy sajátos világba kalauzol el, ahol az időzés nem fárasztó, mégis maradandó élményt nyújt."
A Hargita Stúdió videója a találkozóról: https://www.youtube.com/watch?v=7mKskPqySf0
Sajtóvissszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57433-toth-krisztina-szerint-barmit-meg-szabad-irni-csak-jol-kell-megirni
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/332/hangok-folyojan--toth-krisztinaval-talalkozhatott-csikszeredai-olvasokozonsege
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/kozelkepben-toth-krisztinaval.html

Fekete Vince Vak visszhang című kötetét mutatták be Csíkszeredában
Fekete Vince József Attila-díjas költő Vak visszhang című, válogatott és új verseit tartalmazó kötetét mutatták be 2015. december 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be novemberben, majd több háromszéki helyszínen. A Kézdivásárhelyen élő Fekete Vince a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyetteseként gyakori vendége a csíkszeredai könyvtárnak. Ezúttal szerzőként volt jelen, beszélgetőpartnerként Csutak Judit irodalmár tette fel kérdéseit a költőnek, aki legújabb munkájába korábban megjelent köteteiből is válogatott, többnyire a Védett vidék (2010) és az idén megjelent Vargaváros anyagából. A kötet verseiről beszélve Csutak Judit kifejtette, hogy a költő szembesül az élet végességével, majd megbékél a világgal. Műfajilag a kötet versei közt szonett, rondó, időmértékes vers és prózai költemény is található. A költői parafrázisok, többszörös irodalmi utalások, az intertextualitás jellemzik Fekete Vince költői szövegeit, ezt illusztrálva olvasta fel Csutak Judit a Film című verset, amelyet a költő Lövétei Lázár Lászlónak ajánl, de a versben Babits és Csokonai versszövegeire való utalás is jelen van.
Sajtóvisszhang: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/57099-a-vak-visszhang-csikszeredai-akusztikaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/329/fekete-vince-vak-visszhang-cimu-kotetet-mutattak-b

Könyvbemutató: Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből
Több helyszínen – Zágonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön – mutatták be a nemrég megjelent „... Hagyatékul hagyod utódaidnak ...” Elvetélt álmok nyomában – Fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből című könyvet. A méretében és súlyában is tekintélyes kötetet a Balog László, Málnási Levente, Sándor Lajos Levente és Kovács Márta Mária szerzőcsoport írta. A Veress család kiadásában jelent meg, kiadásának évét 2016-ra datálták.
Az eddig is ismert, különböző nyomtatott forrásokban részben már megjelent családi adatokat tömörítik egy kötetbe a szerzők. Lényegében nyitott kaput hagy a további kutatásokhoz – nem ír a család ősi eredetéről (családalapítóként a bárói címet nyert I. Andrást említi, nem mutatja be a további felmenőket, a család származási helyét, nem esik szó a korábbi nemesi címről és címerről). Dokumentumokkal alátámasztott tisztázásra vár a zágoni vagyon elnyerésének körülménye. A báró Szentkereszty család nagy „bűnének” róják fel sokan, hogy a császárt szolgálva kapott birtokot Zágonban. Ez azonban csak részben igaz, a Szentkeresztyek munkásságukkal, hivatali, társadalmi és hadi szerepvállalásukkal mindig az erdélyi magyarságot szolgálták, ezért számos elismerésben részesültek. Csupán ezeknek a részleteknek az alapos kutatása újabb kötetnyi értékes adatot eredményezhet.
Forrás: http://tinyurl.com/jq5drsf
http://www.3szek.ro/load/cikk/86858/betekintes_a_zagoni_baro_szentkereszty_

Egy hegy megy – Közönségtalálkozó Oravecz Imre költővel, íróval

2015. december 13-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében beszélgetett Tamás Dénes író a meghívottal.
Oravecz Imre (1943, Szajla): Kossuth-díjas és Prima-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Alkotásai általában valaminek a hiánya köré épülnek: nagyon gyakran írásainak szereplői, gondolataik a gyermekkori teljességérzetünk hiányát idézik fel. Valahová tartozni létfontosságú, és a szülőfalujából kiszakadt szerző életművét végigkíséri az otthon keresésének motívuma, a vonatkozó trauma elviselhetővé tételének lehetőségei. Szilasi Lászlót idézve „van ebben a vízióban (...) valami felemelően, szeretetteljesen és részvéttel telien embertelen”.
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/73314-hazatr.html (Az örök hazatérő)
http://www.pulzart.ro/az-irodalomnal-fontosabb-az-elet (Az irodalomnál fontosabb az élet)
http://www.3szek.ro/load/cikk/87052/pulzart:_a_mindig_hazatero_oravecz_imre_sepsiszentgyorgyon (A mindig hazatérő)
 
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium vendége volt Tompa Andrea író
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárai 2015. december 16-án délután négy órától fogadták a Fejtől s lábtól szerzőjét, Tompa Andreát. ‘Az írónővel Albert Csilla, a gimnázium egykori diákja és Dimény Áron színészek jöttek, akik részleteket olvastak fel a nemrégiben közösségi térré alakított Magház Klubteremben. A vendégeket Bara Katalin magyarszakos tanárnő fogadta. A jelenlévők a regény vagy a felolvasás nyújtotta élményekről tehettek fel kérdéseket, ezekkel együtt a közel három óra kellemesen telt. Az írónő a kérdések mindegyikére készségesen válaszolt, így nemcsak a regény titkairól kaptunk általános képet, hanem annak elkészítéséről is, egyáltalán arról az univerzumról, amelyben megszületett a könyv. Jól látszott, hogy alapos és kidolgozott munka eredménye, ezért vált olvasmányossá. Könnyen betekintést lehetett nyerni a férfi és a női szereplők tulajdonságainak felvázolásába, a kortörténeti nevezetességek ábrázolásába, a háború előtti és alatti feszültségek érzékeltetésébe stb. A szereplők történetére utalva elmondta, hogy mindenkinek saját magának kell megküzdenie élete ügyes-bajos dolgaival, mert a problémák elintézése elsősorban magányban és csendben zajlik. Ugyanakkor a várakozás hatja át, főleg a véletlenszerű találkozásokból kialakulóban lévő szerelmet, amelynek beteljesedése is kérdésessé válik. Főhőseiknek az írónő követhető utat rajzol ki a kezdetleges családi elszakadástól a felnőtté válásig. Hiszen az élet bármit is hoz, azt megélni kell, és nem várakozni, vagy bármit is tartogatni belőle, mert a múltat nem lehet visszahozni, a jövővel meg nincs amit kezdeni. Természetesen a regény a múltban játszódik, de amint első regénye is, minden problémájával együtt inkább a jelen tükrében szól az emberekhez.
Nagy élményben részesült a gimnázium. Köszönet mindazoknak, akik kivették a részüket a rendezésből. Örültünk, hogy köztünk lehetett Tompa Andrea, és hogy Albert Csilla és Dimény Áron színészek segítségével utazhattunk a múlt eme szögeletébe.’
Forrás és fotók: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2015/12/vendegunk-volt-tompa-andrea.html

Kortárs-költőverseny erdélyiekkel
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. december 8-án átadták a 2015-ös év Kortárs-díjait, valamint a Kortárs-költőverseny eredményhirdetése is megtörtént. Az estet Pécsi Györgyi, a Kortárs folyóirat versrovatának szerkesztője nyitotta meg, a díjakat pedig Thímár Attila főszerkesztő adta át. A Kortárs-költőverseny hagyománya mindössze négy évre nyúlik vissza, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A tavalyi költőversenyen Báthori Csaba, Tandori Dezső, Markó Béla, Orbán János Dénes, Fenyves Marcell, G. István László, Tőzsér Árpád, Fekete Vince, Zalán Tibor, Reményi József Tamás és Tarján Tamás vett részt, hárman közülük erdélyiek: Fekete Vince, Markó Béla, Orbán János Dénes. A résztvevőknek Kálnoky László Shakespeare XIX. Henrik című műfordítás-paródiájának szellemiségében kellett alkotniuk. Mindez valóban nagy kihívás, hiszen mint tudjuk, a paródia paródiáját nem kis feladat megalkotni. A felkért költők, illetve irodalomtörténészek azonban nagyon eredeti parafrázisait adták a "nyelvgyötrő mester" "Ó, süh! Pém! Piha! / Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!" kezdetű sorainak, a népes közönség kiváló szórakoztatására. Kálnoky László sorai újragondolásának jutalmául Ambrus Lajos szerkesztő borával, valamint Ruttkay Sándor, Erdős János, Krizbai Sándor, Miklós Árpád, Alföldi László, T. Horváth Éva, Csengery Béla, Mayer Éva, Damó István és Kovács Johanna különleges grafikáival gazdagodhattak a versenyzők. A költőverseny díjazottjai: Báthori Csaba, Fekete Vince, Fenyves Marcell, G. István László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Reményi József Tamás, Tarján Tamás, Tandori Dezső, Tőzsér Árpád és Zalán Tibor.
Forrás: http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/2664-kort%C3%A1rs-k%C3%B6lt%C5%91verseny-erd%C3%A9lyiekkel.html#.Vnkvgfl97cu
http://magyaridok.hu/kultura/nyelvgyotres-magas-fokon-216763/

Hazája: Székelyföld – beszélgetés Ferenczes István költővel
A Háromszék napilap Életutak rovatában Ferenczes István költővel, íróval, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjével a 'ráfordított' emberöltőnyi időről, illúziókról, újrakezdésekről és Arghezi székely édesanyjáról olvashatunk beszélgetést.
Ferenczes István Csíkpálfalván született 1945. január elsején (valójában 1944. december 26-án). Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánsági Lugoson, miután kulák származása miatt nem vették fel egyetlen székelyföldi középiskolába sem. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy éven át a szülőfalujában tanított. Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként dolgozott, ahonnan 1975-ben politikai okokból eltávolították, 1979-ig szakirányító volt az Agronómusházban. 1979-ben visszakerült a sajtóba. Egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. A Hargita megyei művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki 1990-ben Andrei Pleşu művelődési miniszter, 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett. 1997-től megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. Több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, de értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek is. Díjai, elismerései: Látó-nívódíj (1993); Szabó Zoltán-díj (1994); Különdíj a Székely apokalipszis c. riportsorozatért (1995); József Attila-díj (2001); Balassi Bálint-emlékkard (2005); Arany János-díj (2012); Magyarország Babérkoszorúja díj (2015).
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/87345/hazaja:_szekelyfold_ferenczes_istvan_koltovel_a_%E2%80%9Eraforditott%E2%80%9D_emberoltonyi_idorol
http://erdely.ma/kultura.phpid=197522&cim=hazaja_szekelyfold_interju_ferenczes_istvan_koltovel_a_raforditott_emberoltonyi_idorol

Meghalt Juhász Ferenc költő
Életének 88. évében, 2015. december 2-án elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja – tudatta lánya, Juhász Anna az MTI-vel.
A Wikipédia szerint Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Költői szárnypróbálgatásai a második világháborút követő koalíciós időkre estek, egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakít ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. 1954–1956-ban a forradalom egyik szellemi előkészítője, a forradalom után sokáig nem írhatott, majd viták és vádak tárgya lett. Ezt az életpályát láthatólag súlyos belső és külső konfliktusok kísérték. Juhász Ferenc csak ritkán lehetett boldog író. De nagy áldozatokat követelő határhelyzete nemcsak súlyos terhe, hanem legértékesebb öröksége is. Ez formálta nyitott világszemléletét, amely történelmi-társadalmi és költői válaszait egyaránt meghatározta.
Forrás: http://index.hu/kultur/2015/12/03/meghalt_juhasz_ferenc_kolto/

Elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró
Életének 85. évében, 2015. december 21-én elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémiaszakos diplomát. Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, amelyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György, Marosvásárhely polgármesterének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca 10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló, 1979) – írja a kronika.ro.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=197388

Románia elrománosodása - Lucian Boia történész új könyve magyarul is
Lucian Boia népszerű román történész a Humanitas kiadó gondozásában 2015-ben megjelent új könyvében azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké. Az új Boia-kötet fordítása a Koinónia gondozásában magyarul is megjelent, a kolozsvári kiadó arculatához immár szorosan hozzátartozik az is, hogy román gondolkodók, történészek műveit hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóközönség számára. A történelmi témájú könyvek közül az első Neagu Djuvara A románok rövid története című tömör összefoglaló munkája volt (idén a harmadik kiadást érte meg magyar nyelven), az utóbbi években pedig Lucian Boia olvasmányos nagyesszéi következtek, Rostás-Péter István fordításában: a Miért más Románia?, A Nyugat hanyatlása után a Románia elrománosodása szintén izgalmas kérdéseket vet fel. A kötet 1859-től, Alexandru Ioan Cuza fejedelemségétől kezdődően napjainkig mutatja be a román nemzetállam kialakulásának folyamatát, ezen belül pedig a kisebbségek sorsának alakulását. Bár a magyar olvasóközönséget elsősorban a magyar közösségre vonatkozó megállapítások érdekelhetik, nagyon sok érdekes adattal ismerkedhet meg arra vonatkozóan is, hogy a többi kisebbség – tatárok, németek, zsidók, törökök, bolgárok, ukránok – sorsa miként alakult, illetve miként vesztettek végleg talajt mindössze néhány évtized alatt ebben az országban. Lucian Boia számos statisztikai adatot sorol fel a könyvben úgy, hogy közben egy pillanatra sem veszíti el az olvasót lebilincselő mesélőkedvével. A könyvből világosan kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a rurális Románia teret nyer, és a románság lesz a térség legjelentősebb etnikuma, pedig egy évszázaddal ezelőtt a városokban – legalábbis Erdélyben és Moldva egy részében – még kisebbségben volt.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/rom%C3%A1nia-elrom%C3%A1nosod%C3%A1sa-%E2%80%94-lucian-boia-k%C3%B6nyve
Forrás és megrendelési lehetőség itt: http://www.konyvter.ro/?hir=237

Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében
Az Argumentum Kiadó gondozásában 2015 tavaszán jelent meg Székelyföldi intézményi sors – Két meghatározó kulturális közgyűjtemény történetének tükrében címmel az a monográfia, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtárának történetét mutatja be. Dani Erzsébet munkája tudományos szempontból igényt tarthat a könyvtártörténet, erdélyi intézménytörténet, általános könyvtártudomány, gyűjteménytörténet és a kisebbségtörténet kutatóinak figyelmére is. De haszonnal forgathatja mindenki, akinek érdeklődése a két intézmény sorsa és Erdély magyar kultúrtörténete felé fordul.
Forrás és teljes cikk itt: http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/12/uj-kiadvany/2718/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2016. január 4., hétfő

FONTOSABB magyar irodalmi vonatkozású évfordulók 2016-ban:


105 éve hunyt el Asbóth János magyar író, újságíró és néprajzkutató

75 éve hunyt el Babits Mihály magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító

75 éve született Bágyoni Szabó István erdélyi magyar költő, író és műfordító

25 éve hunyt el Bajor Andor erdélyi magyar író, költő és  kiváló humorista

20 éve hunyt el Balogh Edgár felvidéki és erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő

40 éve hunyt el Bartalis János erdélyi magyar költő

60 éve született Békés Pál magyar író, drámaíró és műfordító

50 éve hunyt el Berda József magyar költő

240 éve született és 180 éve hunyt el Berzsenyi Dániel magyar költő

205 éve hunyt el Bessenyei György író, költő

300 esztendeje hunyt el Bethlen Miklós erdélyi kancelár és emlékiratíró

80 éve született Bodor Ádám erdélyi magyar író és szerkesztő 

70 éve született Bölöni Domokos erdélyi magyar író, rovatszerkesztő és könyvtáros

75 éve született Cseke Gábor erdélyi magyar költő, író és újságíró

125 éve hunyt el Csiky Gergely magyar színműíró és múfordító

80 éve született Csukás István (1936-) magyar költő, író

150 éve hunyt el Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós

115 éve született Dallos Sándor magyar író, újságíró és forgatókönyvíró

45 éve hunyt el Devecseri Gábor magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus

85 éve született és  15 éve hunyt el Ember Mária magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító

85 éve született Eörsi István zsidó származású magyar író, költő, műfordító, publicista

145 éve hunyt el Eötvős József magyar író, miniszter

60 éve hunyt el Erdős Renée (Ehrental Regina) magyar-zsidó író, költő

10 éve hunyt el Faludy György (Leimdörfer György Bernát József) zsidó származású magyar költő, műfordító, író

250 éve született Fazekas Mihály magyar költő, író és botanikus

20 éve hunyt el Fehér Klára magyar író, szindarabíró és újságíró

110 éve született Gelléri Andor Endre magyar író, novellista

75 éve született Gion Nándor vajdasági magyar író, újságíró

190 éve született Gyulai Pál magyar irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus

85 éve született Gyurkovics Tibor magyar költő, író, pszichológus

145 éve született Heltai Jenő magyar író, költő, újságíró

110 éve született Horváth Imre erdélyi magyar költő, újságíró, lapszerkesztő

30 éve hunyt el Illés Endre magyar elbeszélő, drámaíró, műfordító, műkritikus

90 éve született Janikovszky Éva (Kucses) magyar ifjúsági író, költő és szerkesztő

425 esztendeje hunyt el Károlyi Gáspár bibliafordító, teológus

225 éve született Katona József magyar drámaíró

185 éve hunyt el Kazinczy Ferenc magyar író, költő és nyelvújító

20 éve hunyt el Keresztury Dezső magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus és műfordító

135 éve született Kittemberger Kálmán magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író

80 éve hunyt el Kosztolányi Dezső magyar író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

205 éve született Kriza János székely-magyar néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök

90 éve született Lakatos Menyhért cigány származású magyar író, meseíró és költő

80 éve született és 10 éve hunyt el Lázár Ervin magyar író, elbeszélő, meseíró

120 éve született Lengyel József író, költő, újságíró

50 éve hunyt el Lesznai Anna felvidéki származású magyar író, költő és iparművész

65 éve született Markó Béla erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus

100 éve született Méhes György erdélyi magyar író, újságíró

255 éve hunyt el Mikes Kelemen székely-magyar író és műfordító

70 éve született Molnár H. Lajos erdélyi magyar író, közíró, szerkesztő, dramaturg és riporter

35 éve hunyt el Molter Károly vajdasági származású erdélyi magyar író, kritikus és irodalomtörténész

10 éve hunyt el Nagy Olga székely-magyar író, újságíró és néprajzkutató

25 éve hunyt el Nemes Nagy Ágnes magyar költő, műfordító, esszéíró

70 éve született Paizs Tibor erdélyi magyar költő, újságíró és műfordító

300 esztendeje hunyt el Pápai Páriz Ferenc erdélyi magyar orvos, szótáríró és tanító

95 éve született és 35 éve hunyt el Pilinszky János francia és lengyel származású magyar költő

75 éve hunyt el Reményik Sándor erdélyi magyar költő

70 éve született Spiró György magyar író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő és műfordító


10 éve hunyt el Sütő András erdélyi magyar író, drámaíró és szerkesztő

10 éve hunyt el Szász János szerbiai születésű romániai magyar író, költő és műfordító.

225 éve hunyt el Széchenyi István magyar politikus, író

125 éve született Szentimrei Jenő erdélyi magyar költő, író, kritikus, színháztörténész

115 éve született Szerb Antal zsidó származású magyar író, irodalomtörténész

40 éve hunyt el Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító

50 éve hunyt el Tamási Áron székely-magyar író és novellista.

150 éve született Tömörkény István (Steingassner) sváb származású magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató

70 éve született Vári Attila székely-magyar származású író, költő és szerkesztő

120 éveszületett Várkonyi Nándor magyar író, szerkesztő és kultúrtörténész

125 éve született Zilahy Lajos erdélyi származású vajdasági magyar író és publicista.

450 esztendeje hunyt el Zrínyi Miklós horvát származású magyar szigetvári hős, költő és hadvezér

 110 éve született és 35 éve hunyt el Zelk Zoltán zsidó származású erdélyi magyar költő, prózaíró

Szerkesztette:
Borbé Levente,
könyvtáros

2016. január 3., vasárnap

Januári évfordulók 2016



165 éve, 1851. január elsején született Ábrányi Emil magyar költő, író és műfordító.

140 éve, 1876. január elsején született Milan Begović horvát költő, író és esszéíró.

95 éve, 1921. január másodikán született Nagy Olga székely-magyar írónő, újságíró és néprajzkutató.

110 éve, 1906. január harmadikán született Roman Brandstaetter lengyel író, költő és drámaíró.

105 éve, 1911. január harmadikán hunyt el Alexandrosz Papadiamantisz, görög író és költő. Ismert műve: A gyilkos asszony.

75 éve, 1941. január negyedikén született Domokos Eszter (Deutsch Vera) székelyföldi születésű magyar író, újságíró és rendező.

95 éve, 1921. január ötödikén született Friedrich Dürrenmatt német nyelvű svájci író, drámaíró és képzőművész. Ismert művei: A Nagy Romulus, A bíró és a hóhér, A fizikusok, A bukás.

60 éve, 1956. január ötödikén született Veress Gerzson székely-magyar költő, szerkesztő és publicista.

760 esztendeje, 1256. január hatodikán született Nagy Szent Gertrud (Gertrud von Hefta) német költőnő, misztikus és bencés apáca.

545 esztendeje, 1471. január hatodikán hunyt el Antonio Beccadelli latin nyelven író olasz költő és diplomata.

250 éve, 1766. január hatodikán született Fazekas Mihály magyar költő és író. Híres munkái: Magyar füvészkönyv, Ludas Matyi.

135 éve, 1881. január hatodikán született Ion Minulescu román költő és író.

170 éve, 1846. január hetedikén született Jékey Aladár erdélyi magyar költő és műfordító.

100 éve, 1916. január hetedikén hunyt el Mocsáry Lajos felvidéki magyar újságíró, közíró és politikus.

75 éve, 1941. január hetedikén hunyt el Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij orosz író és vallásfilozófus.

120 éve, 1896. január nyolcadikán hunzt el Paul Verlaine francia parnasszista és szimbolista költő.

40 éve, 1976. január nyolcadikán hunyt el Pierre Jean Jouve francia költő, író és esszéista.

40 éve, 1976. január nyolcadikán hunyt el Hámos György magyar író, forgatókönyvíró, műkritikus, újságíró és humorista.

195 éve, 1821. január tizedikén hunyt el Janko Matúška szlovák költő, lelkész és hivatalnok.

170 éve, 1846. január tizedikén hunyt el Étienne Pivert de Senancour francia író, esszéista és filozófus. Kiemelkedő alkotása az Obermann.

145 éve, 1871. január tizedikén született Enrica von Handel-Mazzetti osztrák írónő, költő és drámaíró.

90 éve, 1926. január tizedikén hunyt el Eino Leino, finn költő, író és műfordító.

65 éve, 1951. január tizedikén hunyt el Sinclair Lewis amerikai író és drámaíró.

140 éve, 1876. január tizenkettedikén született Jack London amerikai író. Népszerű regényei: Fehér Agyar, A vadon szava, A vaspata, A beszélő kutya, Az éneklő kutya, Martin Eden.

40 éve, 1976. január tizenkettedikén hunyt el Agatha Christie angol írónő, színműíró és költő. Híres regénybéli szereplői: Hercule Poirot, Miss Marple.

55 éve, 1961. január tizenkettedikén hunyt el Hatvany Lajos magyar író, kritikus, irodalomtörténész.

75 éve, 1941. január tizenharmadikán hunyt el James Augustine Aloysius Joyce ír költő, író és kritikus. Kiemelkedő művei: Ulysses és az Ifjúkori önarckép.

465 esztendeje, 1551. január tizennegyedikén született a Abul-Fázl Allámi perzsa történetíró és teológus.

125 éve, 1891. január tizennegyedikén hunyt el P. Szathmáry Károly erdélyi magyar író és tanár.

120 éve, 1896. január tizennegyedikén született John Rodrigo Dos Passos portugál származású amerikai író és képzőművész.

150 éve, 1866. január tizenötödikén hunyt el Massimo Taparelli marchese d'Azeglio olasz író, politikus.

150 éve, 1866. január tizenötödikén született Nathan Söderblom svéd író, lutheránus teológus és vallástörténész.

410 esztendeje, 1606. január tizenhatodikán hunyt el Baltasar del Alcázar spanyol költő és katona.

130 éve, 1886. január tizenhatodikán hunyt el Jovan Subotić szerb író és politikus.

310 esztendeje, 1706. január tizenhetedikén született Benjamin Franklin amerikai politikus, feltaláló, író, természettudós, filozófus és nyomdász.

135 éve, 1881. január tizenhetedikén született Oláh Gábor magyar költő, író, könyvtáros és tanár.

80 éve, 1836. január tizennyolcadikán hunyt el Joseph Rudyard Kipling brit író, költő, forgatókönyvíró és újságíró. Ismert művei: A dzsungel könyve,  Ha...

90 éve, 1921. január tizenkilencedikén született Mészöly (Molnár) Miklós magyar író, meseíró és költő.

440 esztendeje. 1576. január tizenkilencedikén hunyt el Hans Sachs német költő, drámaíró és mesterdalnok.

300 esztendeje. 1716. január huszadikán született Jean-Jacques Barthélemy francia író és régiségkutató.

120 éve, 1896. január huszadikán született Elmer Rafael Diktonius finnországi svéd költő, író és zeneszerző.

95 éve, 1921. január huszonkettedikén született Krzysztof Kamil Baczyński lengyel költő.

90 éve, 1926. január huszonharmadikán született Rozgonyi Iván magyar költő, műfordító, újságíró és lapszerkesztő.

150 éve, 1866. január huszonharmadikán hunyt el Thomas Love Peacock angol szatirikus író, esszéíró és költő.

50 éve, 1966. január huszonharmadikán hunyt Johanna van Ammers-Küller el holland írónő. Ismertebb regénye: A Coornvelt-ház asszonyai.

1940 esztendeje, január huszonnegyedikén született Hadrianus (római császár) latinul és görögül író római költő és emlékíró.

240 éve, 1776. január huszonnegyedikén született E.T.A. Hoffmann német romantikus író, komponista, zenekritikus, karmester és grafikus. Ismertebb műve: Az Aranyvirágcserép, Scuderi kisasszony, Murr kandúr életszemlélete.

25 éve, 1991. január huszonnegyedikén hunyt el Bajor Andor, erdélyi magyar író, költő és humorista.

25 éve, 1986. január huszonnegyedikén hunyt el Deák Tamás magyar író, költő, drámaíró és fordító.

650 esztendeje, 1366 január huszonötödikén született Heinrich Seuse (Sose) német misztikus író.

200 éve, 1816. január huszonötödikén hunyt el Decsy Sámuel magyar író, szerkesztő, bölcsész és orvos.

190 éve, 1826. január huszonötödikén született Gyulai Pál erdélyi származású magyar költő, író, irodalomtörténész és műkritikus.

70 éve, 1946. január huszonötödikén született Bereményi Géza magyar író, dalszövegíró, forgatókönyvíró és filmrendező.

235 éve, 1861. január huszonhatodikán hunyt el Achim von Arnim német író.

190 éve, 1826. január huszonhatodikán született Mihail Jegrafovics Szaltikov-Scsendrin orosz szatirikus író és szerkesztő.

125 éve, 1891. január huszonhetedikén született Ilja Grigorjevics Ehrenburg szovjet-zsidó író, költő, műfordító és publicista.

290 éve, 1726. január huszonnyolcadikán született Christian Felix Weiße (Weisse) német író, drámaíró és pedagógus.

110 éve, 1906. január huszonnyolcadikán hunyt el Bálintffy Etelka (Rózsaági Antalné) költőnő és novelista.

55 éve, 1861. január huszonnyolcadikán hunyt el Gádor Béla (Guttman) magyar író, újságíró, humorista és forgatókönyvíró.

150 éve, 1866. január huszonkilencedikén született Romain Rolland francia író, drámaíró.

450 esztendeje, 1556 január harmincadikán hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén magyar költő, zeneszerző és lantos.

195 éve, 1821. január harmincadikán született Dózsa Dániel székely-magyar költő, újságíró és szerkesztő.

60 éve, 1956. január harmincegyedikén hunyt el Alan Alexander Milne skót származású angol író, szindarabíró. Legismertebb műve a Micimackó.


ÉRDEMES TUDNI

85 éve, 1931. január elsején született Füzi József erdélyi magyar gyógyszerész, gyógynövénytani szakíró, botanikus.

135 éve, 1881. január ötödikén született Gulyás Pál magyar bibliográfus, könyvtáros, könyvtörténész, irodalomtörténész, költő és író.

90 éve, 1926. január hetedikén született Csíkszeredában Szász Endre festő, grafikus, látványtervező grafikus és porcelánfestő.

90 éve, 1926. január kilencedikén született Kovács András székely-magyar újságíró, szerkesztő és író.

125 éve, 1891. január tizedikén született Karácsony Sándor magyar pedagógiai és filozófiai író.

125 éve, 1891. január tizenkettedikén tartotta meg első közgyűlését Kolozsvárott az Erdélyi Kárpát-egyesület, amelynek témája az erdélyi gyógyfürdők fellendítése volt.

110 éve, január tizenkettedikén született Szabó T(örpényi) Attila erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató és levéltáros.

85 éve, 1931. január tizenkettedikén született Borbáth Károly székely-magyar történész, Erdély és a székelység történetének kiváló ismerője.

135 éve, 1881. január tizennegyedikén született Kiss István székely-magyar történész, heraldikus, genealógus és egyetemi tanár.

35 éve, 1981. január tizennegyedikén hunyt el Petres Kálmán székely-magyar egyháztörténész és egyházi író.

65 éve, 1951. január tizenhetedikén született H. Szabó Lajos erdélyi magyar közíró és szerkesztő.

35 éve, 1981. január huszonnegyedikén hunyt el Nagy Géza erdélyi magyar tudós, magyarságkutató, aki a Székely Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum őre volt. Élete utolsó másfél évében az Archaeologiai Értesítő szerkesztője.

60 éve, 1956. január huszonötödikén hunyt el Balázs András székely-magyar jogtörténész, a teológia doktora, aki az erdélyi kisebbségi iskolák megtartása mellett emelte fel szavát.

195 éve, 1821. január huszonhetedikén született gróf Teleki Sándor erdélyi magyar emlékiratíró, és az 1848-49-es szabadságharc honvédezredese.

395 esztendeje, 1621. január harmincadikán született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (1648-1660).


Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...