"Az
OSZK több mint három évtizede szerkesztője és kiadója a legolvasottabb
magyar könyvtárosszaklapnak, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (sokaknak
régóta 3K) című kulturális folyóiratnak, amely az országon belül,
valamint annak határán túlra is eljutva az egész magyar
könyvtárosközösséghez szól. A lap utoljára húsz éve kapott új arculatot
és tartalmi struktúrát. Az azóta eltelt idő a kulturális folyóiratokban
és a könyvtári világban olyan mértékű és színvonalú változásokat,
fejlődést hozott, amelyet a 3K-nak is tükröznie kell. E szemlélet mentén
folyóiratunkat az idei évben grafikai és tartalmi szempontból is
nagymértékben megújítottuk. A 3K ezentúl negyedévente online (open access), modern kinézetű magazin formában jelenik meg, Háromká címen, Szeifer Csaba (Csorba Győző Könyvtár) főszerkesztésében. Az OSZK karácsonyi ajándékaként fogadják szeretettel a Háromká első számát, amely elérhető a Háromká OJS felületén (https://journals.bme.hu/haromka) és az Elektronikus Periodika Archívumban (https://epa.oszk.hu/05000/05033)" – közölték a hírt a megújult Háromká első számának megjelenéséről az OSZK Könyvtári Intézetének honlapján.
"A Háromká szerkesztősége
arra törekszik majd, hogy inspiráló és információval gazdagító
tartalommal szolgáljon a magyar könyvtárosszakma számára, hozzájárulva
ezzel a kulturális élet gyarapodásához és szakmánk folyamatos
fejlődéséhez. A folyóirat által közvetített tudással és információkkal
nagyban szeretnénk segíteni a könyvtárosokat a szakmai kompetenciáik
fejlesztésében, illetve abban is, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan
változó világ kihívásaival." – olvasható Szeifer Csaba és Szüts Etele szerkesztői előszavában.
Forrás: https://www.ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/megujult-konyv-konyvtar-konyvtaros
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tehetségkutató pályázata
Az
Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet próza és vers
kategóriában az 1998. január 1-je és 2010. január 1-je között született,
állandó romániai lakcímmel rendelkező, a pályázat kiírásakor kötettel
még nem rendelkező alkotók számára. A kiírók mindkét kategóriában (próza
és vers), első, második és harmadik díjat osztanak, 3000, 2000 és 1500
lej összegben.
A
2022-ben beérkezett pályázatokat mérlegelve junior díjat is kioszt az
E-MIL a 13–16 éves korosztály (2010. január 1. – 2007. január 1. között
születettek) számára (próza és vers kategóriában), itt szintén az első
három-három pályázó részesül díjazásban (1500, 1000, illetve 500 lej
értékben). A pályázatot a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány támogatja.
A
pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát, vagy
6–8 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot. (Az
életrajznak tartalmaznia kell a szerző nevét, postacímét, e-mailcímét és
telefonszámát, valamint annak az intézménynek a pontos nevét, amelynek a
pályázat leadásakor diákja, hallgatója.) A zsűri tagjai: Márton Evelin
író, Borsodi L. László költő és Sánta Miriám költő.
Beadási határidő: 2024. február 29. A pályázati anyagot a mehespalyazat2023@gmail.com
címre várják. Az eredményhirdetésre 2024 májusában, a díjátadóra 2024
június 27. és 30. között, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten kerül sor.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ne-csak-lajkold-palyazz-is-iden-is-kiirtak-az-erdelyi-magyar-irok-ligaja-tehetsegkutato-palyazatat
A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet
Az eKönyv Magyarország
Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett
kutatást az NMHH megbízásából a teljes felnőtt magyar lakosság
könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól. A kutatók elsősorban arra
voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő
digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu
oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az
elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli)
hangoskönyvek piacát vizsgálta. Az eredmények szerint a magyarok 42
százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték
e-könyvek esetén 11 százalék, míg a hangoskönyveknél 7 százalék.
Érdekes,
hogy a válaszadók nemcsak azért érveltek a nyomtatott könyv mellett,
mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható.
Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit
papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak,
hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet.
Az
e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése
szerint nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes könyvpiacnak, bár
van, ahol ez az arány egy kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján.
Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a
legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a
nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom. Az
e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a ‘hallgatók’ bő
harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a
gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27
százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a
dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal.
Az
online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében.
Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is
kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában:
észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik
aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.
A
kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka,
2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb
arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek)
és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen
gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen
formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a
szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20231211/lesujto-szamok-erkeztek-ezert-nem-olvasnak-konyveket-mar-a-magyarok-1144613
A karácsonyvárás jegyében telt a december
Az
adventi időszakban ünnepi díszbe öltözött a Kájoni János Megyei
Könyvtár. A karácsonyváró hangulatot tematikus könyvkiállítások is
idézték, karácsonyi témájú verses és mesés könyvek, novellák és regények
mellett a téli ünnepkör hagyományait, szokásait, illetve dekorációk
készítését bemutató könyveket, újdonságokat kínáltak. * Mesés hangulatú
találkozón vettek részt 2023. december 5-én a Lázadó Muglik,
vagyis az ifjúsági olvasókör tagjai. A hátteret Boldizsár Ildikó A
Gyöngyszemű lány című meséje biztosította. Mi a karácsony titka?
Látható-e az igazi karácsony? Mit jelent számunkra ez az ünnep?
Ajándékot adni vagy kapni szeretünk jobban? Ezekre a kérdésekre keresték
a választ a kör vezetőivel közösen. A találkozó végén a Mikulás apró
ajándékkal kedveskedett a kör tagjainak. A felnőttek olvasókörének
tagjai december 14-én gyűltek össze a könyvtárban évzáró találkozójukra.
‘Kiss Noémi Holle anyó visszatér című novelláját könnyed, vidám,
adventi hangulatú beszélgetés követte. A történetben megjelenő valós
élet és Holle anyó modern mesevilága decemberi, ünnepi hangulatot
teremtett. Végül a résztvevőket megajándékoztuk Grecsó Krisztián
Levél fentre című írásával, amely egy pillanatra elhozta a szívünkbe az
igazi karácsony varázsát.’ – számoltak be a kör vezetői, Péter Katalin
és Máthé Izabella.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1226/unnepi-hangulatban-telt-az-ev-utolso-olvasokori-talalkozoja
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1224/meses-hangulatban-telt-a-lazado-muglik-decemberi-talalkozoja
Petőfi Sándor: Apostolul - könyvbemutató
Petőfi
Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye új román fordításban jelent
meg, a kötetet 2023. december 6-án mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter
Megyei Könyvtárban. Romántanáraik kíséretében a könyvbemutatóra eljött a
Székely Mikó Kollégium három osztálya is, zömmel kilencedikes és
tizedikes diákok.
Az Apostolul című könyvet a jászvásári TipoMoldova Kiadó jelentette meg puha fedelű és díszkötéses kiadásban egyaránt. A költeményt Kocsis Francisko költő, író fordította, a kötet előszavát pedig Balázs Imre József irodalomtörténész írta. A kiadó igazgatója, Aurel Ștefanachi költő,
író betegség miatt nem tudott eljönni a bemutatóra, így Az apostol
román nyelvű változatáról Balázs F. Attila költő, író, műfordító, a
kötet szerkesztője és Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgettek.
Fotók itt: https://kmkt.ro/petofi-sandor-apostolul-lansare-de-carte
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162463/petofi-roman-nyelven
Krecht Aranka: A vándordiák – meséskönyv-bemutató
Krecht Rudolfné Nagy Aranka tanár posztumusz megjelent, A vándordiák című mesekönyvét 2023. december 14-én mutatták be a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A szerző gyerekeit, a kötetet gondozó Krecht Emese tanárt és Krecht Alpár László könyvtárost Tapodi Zsuzsanna irodalomkritikus, egyetemi tanár kérdezte a munka megszületéséről.
Szonda
Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve,
különleges alkalom, hogy helyi érték vált könyvvé, egy meséskönyv, mely
egyetemes közösséggel számol, mert mindenkihez szól.
Krecht Emese a könyv keletkezését firtató kérdésre elmondta, 2005 táján jutott eszébe az édesanyjának,
hogy leírja az elődök történetét, közben különféle meséket is írt, majd
a mesékben a párbeszédek annyira fordulatosak, humorosak voltak, hogy
2010 táján eldöntötte, ki fogja adatni őket. Először tizenöt mesére
gondolt két kötetben. A gyerekei viszont végül húsz mesére egészítették
ki az eredeti kéziratot. A mesék főhőseit ábrázoló illusztrációkat is
Nagy Aranka készítette, ugyanis egész életében képezte magát mind
rajzban, mind az irodalomban. Festeni divatlapokból és könyvekből tanult
meg, a könyv illusztrációinál pasztellkrétát, vízfestéket használt,
filctollal kihúzva.
A történetek regényszerűek, a ma divatos „fantasy”
elemek is megtalálhatóak bennük, éppen ezért minden korosztály szívesen
olvassa. Nagy Aranka fő gondolata, „a látszat mindig csal” végigkíséri a
meséit, amelyek szereplői egy vagy több családtagból vannak
összegyúrva. A szerző teljesen lokálpatrióta volt, úgy vélte, hogy a
székely kultúra semmivel sem kevesebb, mint bármelyik nyugati társa.
Szerénységének jele, hogy önmagát „Antóniának” nevezi a címlapon.
Krecht Alpár László megköszönte mindenkinek azt a munkát, amivel hozzájárultak e könyv megjelenéséhez és bemutatásához, majd Tulit Éva színművész felolvasott egy részletet a címadó meséből.
„Aranka
kitartása, hite ránk sugárzik mesehősei kalandjaiból. Lényének lényege
ott ragyog a meséiben, a mese pedig – és általa a mesélője – örök. Mert
örök és elpusztíthatatlan a vágyunk a szeretetre, a megértésre, az
igazságra és a szabadságra” – zárta az estet Tapodi Zsuzsa.
Fotók itt: https://kmkt.ro/konyvbemutato-krecht-aranka-a-vandordiak-meseskonyv-bemutato
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/162658/a-vandordiak-a-konyvtarban-krecht-rudolfne-konyvenek-bemutatoja
Holnaptól tegnapig: Benedek Tibor háborús naplójának bemutatója
A Holnaptól tegnapig – Benedek Tibor háborús naplója című könyvet 2023. december 15-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter
Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, majd 16-án Baróton. A
hadapród-őrmester 1944. szeptember és 1945. augusztus között írt
naplója, bár háborús időben született, hadi krónikánál jóval több,
hiszen szépirodalmi kvalitásokkal is bír – méltatta Király István, a
kötetet megjelentető marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó vezetője.
Három
generáción át őrizték gondosan az örökösök az eredeti kéziratot, amely
hadtörténeti jelentőséggel bír. A könyv célja megismertetni az olvasóval
a második világháború egyik frontján a jelzett időszakban zajló
eseményeket, a kisbaconi Benedek Huszár Tibor saját élményein, szűrőjén
keresztül.
A
kézirat különlegessége, hogy nagyon pontosan, napról napra kalauzolja
végig az olvasót a különböző helyszíneken, országrészeken, országokon,
ahol éppen dúlt a háború. A kézirat szerzője fotókkal és kézzel rajzolt
térképekkel dokumentálta az említett kor eseményeit, valamint pontos
adatokat vezetett arról, hogy kik tartoztak az ő századába,
kik irányították őket. Emellett arról is készített feljegyzést, hogy
munkatáborba kerülésük során kikkel volt együtt szabadulásukig.
Berekméri Árpád Róbert előtanulmánya és Király István utószava tudományos kiegészítésekként támasztják alá az emlékiratot.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/holnaptol-tegnapig-benedek-tibor-haborus-naplojanak-bemutatoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162687/haborus-naplot-mutattak-be
Lezárult az Aranyfonál olvasójáték
A Bod Péter
Megyei Könyvtár Aranyfonál című programjával ezúttal is, a tavalyi év
utolsó harmadában sok előkészítős kisgyermeket és családjaikat sikerült
megszólítani, a résztvevők lelkesen gyűjtötték a könyvtárlátogatásért
kapott pecséteket. A program során 102 család teljesítette kihívást, és
legalább kétszer ellátogatott a könyvtárba.
Közülük sorsolták ki a szervezők azt a 47 gyermeket, akik könyvajándékban részesültek.
Forrás: https://www.facebook.com/aranyfonalbodpeter/posts/332952089499957
Elveszettnek hitt középkori kéziratot azonosítottak a Szent Mihály-templom levéltárában
A
kolozsvári Szent Mihály-templom régi levéltárában egy elveszettnek hitt
középkori dokumentumot azonosítottak, amelyről a Román Nemzeti
Könyvtárhoz tartozó gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár oldalán
számoltak be, Adrian Papahagi kutatásai nyomán.
A
templom felújítása 2021-ben fejeződött be. Ekkor kerültek elő azok a
levéltári dokumentumok, amelyeket a késő középkortól a templom rejtett
tornyában tároltak. Az ott őrzött csaknem kétezer könyv a Római
Katolikus Egyház újonnan létrehozott archívumába került, és egészen a
közelmúltig szinte semmit nem lehetett tudni róluk, hiszen nem létezett
róluk naprakész katalógus.
Adrian Papahagi filológus,
a BBTE Bölcsészettudományi Karának professzora vizsgálja az egyedülálló
felfedezést. Beszámolójában azt írta, a Szent Mihály-templom rejtett
tornyában őrzött gyűjtemény az 1963-as leltár szerint, amelynek
elkészítését Baráth Béla akkori plébános rendelte el, összesen 1838
nyomtatott könyvet és 52 kéziratot tartalmaz. A gyűjtemény egyetlen
középkori kéziratát, Lyrai Miklós evangéliumokhoz írt kommentárjainak (és Paul de Burgos hozzá fűzött kiegészítéseinek), a Postilla super Evangelianak a másolatát mindezidáig elveszettnek hitték, ám Nagy Emőke levéltáros kutatásai nyomán nemrégiben előkerült a kézirat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Elveszettnek-hitt-kozepkori-keziratot-azonositottak-a-kolozsvari-Szent-Mihaly-templom-leveltaraban
Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/kozepkori-kodexet-francia-ferences-szerzetes-muvet-azonositottak-a-kolozsvari-szent-mihaly-plebania-leveltaraban
Marosvásárhely múltját feltáró helytörténeti konferencia a Teleki Téka olvasótermében
Egésznapos
helytörténeti konferenciát szervezett 2023. november 25-én az Erdélyi
Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyi Fiókegyesülete közösen a Borsos Tamás
Egyesülettel és a Teleki Téka Alapítvánnyal, a Magyar Tudomány Napja
Erdélyben alkalmából, a Teleki Téka olvasótermében. A Marosvásárhely
múltját feltáró tudományos ülésszakon 14 történész mutatta be
legfrissebb kutatásainak eredményeit. A 16. és 20. század közötti
Marosvásárhely és környéke kulturális, gazdasági, társadalmi életéről,
jelentős személyiségeiről esett szó, a kutatók a legfrissebb munkáikat, a
közelmúltban felszínre került adataikat, összefüggéseiket,
következtetéseiket ismertették. Az előadásokat követő összefoglaló
kiértékelőn elhangzott: számos új, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem
ismert információval gazdagodtak a résztvevők. A dolgozatokat szeretnék
nyomtatott kötetben is megjelentetni a szervezők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.vasarhely.ma/esemenyek-intezmenyek-szemelyisegek-marosvasarhely-multjabol/
Czirják Edit: Mira könyve
2023.
december 4-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatták be
Czirják Edit helybeli tanítónő, költő illusztrált gyerekkönyvét. A Mira könyve
- Megszülettem és szeretnek elsősorban a kisgyermekes szülőket, a
nagyszülőket szólítja meg, illetve mindazokat, akik 0-6 éves gyerekekkel
foglalkoznak.
Panasz helyett – Böjte Csaba testvér gyergyói gyerekei
2023. december 21-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Panasz helyett – Böjte Csaba
testvér gyergyói gyerekei címmel megjelent könyv bemutatójára került
sor, évzáró rendezvényként. Murányi Sándor Olivér író és Tóth András
fotós közös kötetének bemutatójára sokan elmentek, hiszen a kötet a
helyi közösség tagjairól szól, és akik életük legbensőbb titkait tárták
ily módon az olvasók elé. Csaba testvér úgy fogalmazott: ’László Pali is
az én nevelt fiam, Isten nevében fogadtuk be, és álltunk, állunk ma is
mellette! (…) Istennek legyen hála, Palit az élet nehézségei nem
megtörték, hanem felvértezték és munícióval látták el, így most ő a
Szent Anna Otthon lakóin, a kisebb sorstársainak segíteni tud. Szívem
minden szeretetével kérem Isten áldását Palira, az ő vérszerinti
családjára és a Szent József lelkülettel, általa befogadott gyermekekre!
Ugyanakkor kedves barátaimra, Murányi Sándor Olivér íróra és Tóth
András fotósra is kérem a gondviselő Isten áldását, akárcsak az általuk
alkotott könyvre’.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
Játékos, interaktív sószoba (videó)
"Tudományos
kutatások egész sora bizonyítja, hogy az olvasás egészséges. Különösen
igaz ez a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, ahol sószoba is várja a
látogatókat. Az új, interaktív teremben ráadásul nem csak a szellemi,
hanem a fizikai erőnlét is játékos könnyedséggel növelhető." Az M1
tévécsatorna Székelyföld Stúdiójának Szőcs Endre könyvtárigazgató
beszélt erről az innovatív kezdeményezésről. A riportban szó esik a
Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal közösen megvalósított más
könyvtári projektekről is.
Forrás és a videó itt: https://www.facebook.com/szekelyfoldistudio/videos/907034844360153
Angyalváró foglalkozások
December
24-én 15 és 20 óra között rajzfilmekkel, kifestősökkel, mesékkel várták
az angyal érkezését a gyerekek és szüleik a Székelyudvarhelyi Városi
Könyvtárban. A több éve jól működő és örömöt szerző foglalkozások sok
gyereket és szülőt, kísérőt is bevonzottak a könyvtár által felkínált
délutáni-esti kikapcsolódásra.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/
"Könyvtár másként" a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban
Az
Iskola másként program hetében, a beszélt nyelvtől függetlenül, a
sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtára pillanatok
alatt lenyűgöző mese helyszínévé vált, ahol a gyerekek megmászták az
üveghegyet, a dzsungelben jártak, beduin sátorban válaszoltak Goga apó találós kérdéseire, áthajóztak az Óperenciás-tengeren,
de még a varázsszóval és lézerekkel védett titkos kapun is túl kellett
jutniuk, hogy megtalálják a gonosz varázsló barlangjában elrejtett
könyveket.
Egy héten keresztül a Nicolae Colan Általános Iskola, a Mihai Viteazul Főgimnázium
és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemistái számára a mese egy
csodálatos kaland volt ily módon, amelynek a végén minden jóra fordult.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/12/konyvtar-maskent-mikes-kelemen-elmeleti.html
Ünnepváró a Márton Áron Főgimnáziumban
2023 decemberében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban az eljövendő ünnepekre való hangolódás volt
a cél. A már jól bevált kiállítás sem maradt el a könyvtár előtti nagy
asztalon, amelyen a karácsonyt és az új esztendőt felidéző költemények
és illusztrációk kaptak helyet. A verseket a magyar irodalomból
válogatta a könyvtáros. Az illusztrációk főleg a hazai elmúlt esztendők
ünnepváró hangulatát idézték. A könyvtár karácsonyi és újesztendei
témájú olvasmányait ajánlotta a diákok és pedagógusok számára. Az Együtt
az iskolánkért programban részt vett a tanintézmény is, az iskolamúzeum
bemutatását a könyvtáros vállalta. Az ünnepi hangulatot fokozták az
épület előcsarnokában és dísztermében lévő karácsonyfák, a gimnázium
kápolnájában fellépett az iskola zenekara és kórusa, Simon András
zenetanár vezetésével. Az iskolai karácsonyi vásárt az osztályok és
osztályfőnökeik szervezték meg. Az előkészületi munkákból kivette részét
Balázs-Bécsi Enikő tiszteletbeli könyvtáros is.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/12/unnepvaro-2023.html
Kárpátországi szolgálat - Egyházaink a legjobb tartópilléreink
Egyházaink
nemzetmegtartó erejéről tanúskodik a Kárpát-medence történelmi
egyházainak magyar főpásztoraival, illetve jeles egyházi
személyiségekkel készült interjúkötet. A Kárpátországi szolgálat a
Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) negyedik könyve,
amelyet baráti hangulatú rendezvényen mutattak be 2023. december 12-én
egy ugyancsak történelmi helyszínen Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
Egy ökumenikus szellemben fogant összegezésről van
szó – szögezte le Szekeres Attila, a kötet egyik szerzőjeként és
szerkesztőjeként a koncepciótól a megvalósulásig vezető út
ismertetésében a megmaradásunkhoz is nélkülözhetetlen hit szerepét
hangsúlyozva. Az ötletgazda és a Kárpátország név kiötlője, Galbács Pál
elmondta: nekünk, magyaroknak a meg nem hamisított történelem szerint a
Kárpát-medence a hazánk, a nagyon szép múltunk mellett azonban abban is
hinnünk kell, hogy a holnap, a holnapután is szebb lesz és hozzánk
jobban kötődő. Ezzel a gondolattal adták ki minden nehézség ellenére a
három előző kötetet (Gúnyhatár; Múltból jövendőt – Történelem hazulról;
Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig), illetve a mostanit is. Mert hisznek az olvasóban, aki megérti, továbbgondolja és
továbbadja a leírtakat. Kiemelte a hozzáállás fontosságát is,
hangsúlyozva, hogy minden újságíró ingyen dolgozott az egyházak által
végzett szolgálatot megörökítő kötet megjelenéséért.
A
kötetben szereplő húsz interjút romániai, magyarországi, felvidéki,
kárpátaljai és vajdasági újságírók készítették, de egy Ausztráliába
kitelepedett egykori tévériporter is bekapcsolódott, a felkeresett
egyházi vezetők között pedig református, unitárius, evangélikus, római
katolikus és magyar ajkú görögkatolikus vallású is van. Ki többségben,
ki kisebbségben, ki tömbben, ki szórványban végezte a rábízottakat:
közösséget, templomot, iskolát épített, rászorulókat istápolt,
gyermekeket mentett meg az elkallódástól, nemzettudatot ápolt, örökséget
őrzött, hitet erősített, keresztény értékeket adott tovább. Erdélyi
egyházi elöljáróink közül Kovács Gergely római katolikus érsek, Kató
Béla református püspök, Kovács István unitárius püspök, Adorjáni Dezső
Zoltán evangélikus püspök, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Zelenák József sepsiszentgyörgyivé vált evangélikus lelkész, a háromszéki származású Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános tartozik a tájainkon legismertebbek közé, de a kötet minden szereplője letett valamit az asztalra.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162599/egyhazaink-a-legjobb-tartopillereink-karpatorszagi-szolgalat
Kós Károlyra emlékeztek születésének 140. évfordulóján
2023
decemberében több rendezvénnyel is ünnepelték a 140 éve született Kós
Károlyt, Erdély 20. századi polihisztorának kivételes életútjára
emlékezve. Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977.
augusztus 24.) Erdély meghatározó szellemiségű személyisége, építész,
grafikus, író, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár és politikus
volt. Születésnapját, december 16-át a magyar Országgyűlés 2023-ban a
magyar építészet napjává nyilvánította.
2023. december 7-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban Kós Károly épületei Sepsiszentgyörgyön címmel szerveztek eseményt, amelyen Jánó Mihály
ismert művészettörténész és Vargha Mihály neves erdélyi képzőművész, a
sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mutatta be Kós
Károlynak azt az építészeti munkásságát, amely Háromszék központjához,
Sepsiszentgyörgyhöz kötődik.
A beszélgetésről a Főtér portálon Sánta Miriám beszámolóját olvashatjuk: https://foter.ro/cikk/hol-van-a-legtobb-kos-karoly-epulet-erdelyben/
Ugyancsak Kolozsváron 2023. december 15-én szervezett előadássorozatot a Mathias Corvinus
Collegium (MCC). Amint a közleményében olvasható: ‘Kós bizonyára az
egyik legerdélyibb alakja a 20. századnak, világlátása máig inspirálóan
hat társadalmunkra.’ Az eseményen az életmű elismert szakértői tartottak
előadást, így dr. Gall Anthony Kós Károly-kutató, az Óbudai Egyetem Ybl
Miklós Építéstudományi Karának dékánja is. Az ausztrál származású
szakember 1993-ban telepedett le Magyarországon. 2018-ban Ybl-díjjal
tüntették ki Kós Károly örökségének méltó közvetítéséért, a szecessziós
és népi építészet szakértőjeként végzett munkájáért, valamint kutatói,
építésztervezői és oktatói tevékenysége elismeréséért. Továbbá dr. K.
Lengyel Zsolt történész, politológus, szerkesztő, a Regensburgi Egyetem
Magyar Intézetének vezetője, az MCC oktatója és dr. Hunyadi Attila Gábor
gazdaságtörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Történelem és Filozófia Karának adjunktusa, az MCC oktatója is az
előadók között volt. Az esemény moderátora dr. Veress Emőd jogász,
egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi
Intézetének igazgatója, az MCC oktatója volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/tobb-esemennyel-emlekeznek-kos-karolyra-kolozsvaron-a-polihisztor-szuletesenek-140-evfordulojan
Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly által tervezett, nemrég felújított Székely Nemzeti Múzeumban örökségének tisztelői és a kós károlyi építészeti
vonal követői elemezték munkásságának egy részét, főként az
építészetét. Az eseményt a polihisztor születésnapján, 2023. december
16-án szervezték. Az Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) és a
Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében lezajlott találkozóról a Transtelex újságírója, Tőkés Hunor tudósított.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2023/12/18/kos-karoly-140-sepsiszentgyorgy-szekely-nemzeti-muzeum-emlekezes
A százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek
"Arisztokrata
származás, rendkívül ígéretes és sokoldalú tehetség, felfelé ívelő
pályafutás, az első, majd a második világháború azonban mindent
tönkretett – röviden így is összefoglalható gróf Bánffy Miklós
(1873–1950) életútja. A megpróbáltatások ellenére azonban mindvégig
kitartott szülőföldje, Erdély és a magyarság ügye mellett. Komoly érdeme
volt abban, hogy 1944 őszén Kolozsvár nem vált hadszíntérré. A
politikai karrierrel párhuzamosan íróként és illusztrátorként is
jelentős munkásságot hagyott hátra. Főműve a háromkötetes Erdélyi
történet, amelyet az elmúlt évtizedekben több nyelvre, legutóbb románra
is lefordítottak" – hangzott el a Kolozsvár Társaság rendezvényén,
amelyen a százötven éve született gróf Bánffy Miklósra emlékeztek az
Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, 2023. december 12-én. Az író,
politikus alakját Gaal György helytörténész elevenítette fel vetített képes előadásában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/mindvegig-kitartott-szulofoldje-erdely-es-magyarsag-ugye-mellett
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Diszmagyarban-tett-husegeskut-a-roman-kiralynak-az-egyik-leghiresebb-erdelyi-fonemes-Grof-Banffy-Miklos-utja-a-politikatol-a-muveszetekig
Meghalt Kovács András Ferenc költő
Hatvannégy
éves korában, 2023. december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András
Ferenc Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó
szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője.
1959.
július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait
szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc
Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai
Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia
szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki
helységekben tanított. 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi
folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és
2019 között pedig főszerkesztője volt.
Verseket
1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője.
Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A
negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet
kiemelkedő egyénisége. Virtuóz formaérzékkel alkotó költő, verseiben
számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg.
Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.
1996-ban
József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság
Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú
életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett
munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a
magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal
tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/162895/elhunyt-kovacs-andras-ferenc
Székely szimbólumok régen és ma – bemutatták Mihály János új könyvét
Mihály János történész több évtizede kutatja a székely címereket, zászlókat, pecsétnyomatokat és
különféle műalkotásokon, építményeken fellelt jelképeket. A
Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa Székelyudvarhelyen, 2023.
december 11-én mutatta be legújabb, a székely szimbólumok múltját és
jelenét ismertető kötetét. A szerzővel P. Buzogány Árpád, a Hargita
Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa beszélgetett. A kötet
összegző kiadvány, zászló-, címer- és pecséttörténeti tárgyi emlékeket
bemutató tanulmányokat tartalmaz.
A Hargita Népe napilapban Pál Emil tudósított az eseményről:
"A
történész szerint függetlenül attól, hogy csíki vagy udvarhelyszéki
pecséteket vizsgálunk, a környékbeli pecsétek túlnyomó többsége csak
székely jelképekből tevődik össze. A Homoródmentét azért érdemes
címertani szempontból kiemelni, mert igencsak gazdag a fennmaradt
emlékek tekintetében. A homoródjánosfalvi templom szentélyében tíz címerpajzs található a gyámköveken, különböző ábrázolásokkal, a homoródszentmártoni templom egyik harangján pedig a Kornis‑család címere ékeskedik – sorolta a kutató."
"A történész azt is elmondta, hogy az egyik legkiemelkedőbb lelet az ősi székely címer, ami a székelydályai református
templom mennyezetén látható: vörös mezőben, egy derékszögben hajlított
páncélozott kar kardot tart, ami egy koronát, egy szívet és egy
medvefejet döf át. A történész ezt követően zászlótörténeti ízelítőt is
adott a közönségnek. Mint mondta, bár érték a zászlóhasználatot külső
hatások – mint a ’48‑as forradalom és szabadságharc kitörése –, ám ezek
nem nyomták el az eredeti székely jelképeket, az aranyló napot és az
ezüstös holdsarlót. A jelenleg használt székely zászlóról, amit a
Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére tervezett Kónya Ádám hajdani
sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató, elmondta, hogy alapjául Székely Mózes
fecskefarkú lovassági zászlója és egy korabeli gyalogsági zászló
szolgált, utóbbin megjelent a nap, a hold és a Szent András-kereszt."
(…)
Forrás: https://hargitanepe.ro/kozeppontban-a-szekely-szimbolumok
Könyvajánló: erdélyi kiadók gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek szóló könyvei
Az
erdélyi kiadók évről-évre különlegesebbnél különlegesebb
könyvújdonságokat mutatnak be, amelyek közt minden korosztály számára
fellelhető a legtökéletesebb karácsonyi ajándék. Az IDEA Könyvtér
segítségével az elmúlt évek legjobb gyerek-, ifjúsági és felnőtteknek
szóló könyveit gyűjtötte össze a Maszol.ro portál könyvajánló cikke 2023
decemberében.
A lista első helyén László Noémi Keljfeljancsi című mesekönyvét említik (Gutenberg Kiadó, 2023). 2023-ban Madách Imre születésének 200. évfordulójára is emlékeztünk. Ennek apropóján készült el a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványa, a költő fő művének, Az ember tragédiájának újrakiadása, Orth István
képzőművész gyönyörű illusztrációival. Aki szereti a magyar irodalom
nagy klasszikusait, ez a kiadvány biztosan féltett kincse lesz majd a
könyvespolcának
Forrás és a teljes könyvajánló itt: https://maszol.ro/kultura/Mi-keruljon-a-fa-ala-Karacsonyi-konyvajanlo-minden-korosztalynak
Tompa Andrea kapta a 2024. évi Mészöly Miklós-díjat
A
Mészöly Miklós-díj 2024. évi díjazottja Tompa Andrea. A zsűri eddigi
egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a
Sokszor nem halunk meg című regényéért részesítette az elismerésben –
közölte a Mészöly Miklós Egyesület. A díjat 2004-ben alapították és
évről évre olyan íróknak ítélik oda, akik jelentős szépirodalmi,
kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hoztak létre, és fontos
társadalmi kérdésekben hallatják a hangjukat. A díjat minden év január
19-én, a Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon
adják át az író szülővárosában, Szekszárdon. Az ünnepélyes díjátadót
követően Visy Beatrix beszélget Tompa Andreával a
Művészetek Házában. Ekkor adják át a Mészöly Miklós Emlékplakettet is,
amelyet Baranyai László vehet át.
A Könyves Magazin 2023 májusában Tompa Andreával készített interjúja itt olvasható: https://konyvesmagazin.hu/nagy/tompa_andrea_sokszor_nem_halunk_meg_jelenkor_csalad_erdely_identitas_haboru.html
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_kapta_a_2024_evi_meszoly_miklos_dijat.html
Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként
Mostanáig
ismeretlen volt a neve és a származása annak az úgynevezett bizánci
királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat
kutatott kódexe főszereplőjeként ismert.
Az
1272-re datált kézirat csupán annyit árul el, hogy egy nyugati
hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment
feleségül.
A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt
róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A
rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb
kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos
hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is
felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V.
István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül
menjen a későbbi II. Andronikoszhoz. A hét pergamenlevélből
álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album,
amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való
érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről
érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett.
A
tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális
intézetben mutatták be. a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett
konferencián.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/vatikan_kodex_arpad_hazi_hercegno_anna.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
