A Pallas-Akadémia könyvkiadó gondozásában 2009. májusában megjelent Jékely Zoltán, Az én országom című verseskötete. A kötetet Pomogáts Béla szerkesztette. Erdélyi témájú versei minden Kárpát-medencei embert megszólít. Érdemes kézbe venni, olvasgatni, mert minden egyes strófában ott bujkál lelkünkben lévő gazdag erdélyi képvilág természetes egyedisége, s annak népi kifejező ereje. Az összeválogatott versek anyagát Márton Árpád 24 illusztrációja teszi színesebbé.
Ára: 20 lej
Ára: 20 lej
Jékelyről röviden:
Nagyenyeden született 1913. április havában. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte el, majd a kolozsvári Református kollégiumban folytatta. 1929-ben a család Budapestre költözik. A budapesti református gimnáziumba fejezi be tanulmányait, és ott érettségizik le. 1931-1935 között az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetem magyar-francia- művészettörténeti szakán végzett. 1935-1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa, majd 1944 őszéig a kolozsvári egyetemi könyvtár munkatársa. 1946-ban visszatér Magyarországra és folytatja az OSZK hírlaptárában könyvtárosi munkáját. A kommunizmus nehéz éveiben idején hosszú hallgatás után 1957-ben jelenik meg újabb verseskötete két korábban megírt regényével együtt. Ezt követően több kötete lát napvilágot. Az utóbbi több mint húsz esztendő Jékely legtermékenyebb írói évei. 1982. március 24-én hunyt el Budapesten.
A Nyugat harmadik költőnemzedékéhez tartozott. Versíró tehetségére Áprily Lajos, az édesapja figyelt fel elsőként. Verseit közlik a Nyugat, a Válasz, az Erdélyi Helikon és a Szép Szó folyóiratokban. 23 esztendős korában jelenik meg első verseskötete, Éjszakák címmel. 1941-es fordulat után Erdélyben él, irodalmi rovatot szerkeszt a Világosság-nál. Világirodalmi remekműveket fordított magyar nyelvre. Dante, Eminescu, Goethe, Jarry, Thomas Mann, Petrarca, Racine, Schiller, Shakespeare, Trakl művei mellett magyar nyelvre ültette át Széchenyi István németül írt naplójának egy részét is.
Borbé Levente
Nagyenyeden született 1913. április havában. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte el, majd a kolozsvári Református kollégiumban folytatta. 1929-ben a család Budapestre költözik. A budapesti református gimnáziumba fejezi be tanulmányait, és ott érettségizik le. 1931-1935 között az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetem magyar-francia- művészettörténeti szakán végzett. 1935-1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa, majd 1944 őszéig a kolozsvári egyetemi könyvtár munkatársa. 1946-ban visszatér Magyarországra és folytatja az OSZK hírlaptárában könyvtárosi munkáját. A kommunizmus nehéz éveiben idején hosszú hallgatás után 1957-ben jelenik meg újabb verseskötete két korábban megírt regényével együtt. Ezt követően több kötete lát napvilágot. Az utóbbi több mint húsz esztendő Jékely legtermékenyebb írói évei. 1982. március 24-én hunyt el Budapesten.
A Nyugat harmadik költőnemzedékéhez tartozott. Versíró tehetségére Áprily Lajos, az édesapja figyelt fel elsőként. Verseit közlik a Nyugat, a Válasz, az Erdélyi Helikon és a Szép Szó folyóiratokban. 23 esztendős korában jelenik meg első verseskötete, Éjszakák címmel. 1941-es fordulat után Erdélyben él, irodalmi rovatot szerkeszt a Világosság-nál. Világirodalmi remekműveket fordított magyar nyelvre. Dante, Eminescu, Goethe, Jarry, Thomas Mann, Petrarca, Racine, Schiller, Shakespeare, Trakl művei mellett magyar nyelvre ültette át Széchenyi István németül írt naplójának egy részét is.
Borbé Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése