Interneten a legrégebbi erdélyi magyar folyóirat teljes anyaga
Digitalizálták, és már az interneten is elérhető a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar folyóirat, a 150 éves Keresztény Magvető teljes anyaga. A digitalizált változat ünnepélyes bemutatóját 2012. május 17-én tartották Budapesten.
Az unitárius egyház égisze alatt indult folyóirat idővel a magyar művelődéstörténet egyik jelentős periodikájává nőtte ki magát, azonban régi számaihoz napjainkban igen kevés helyen lehet hozzáférni, ezért kezdeményezték digitalizálását. A közel negyvenezer oldalnyi periodika digitalizálása az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Unitárius Egyház és az Országos Széchényi Könyvtár közötti együttműködés eredményeként jött létre, a Wekerle Sándor Alapkezelő és a Magyar Unitárius Egyház támogatásával. A digitalizált folyóirat az Erdélyi Digitális Adattár újonnan kialakított gyűjteményében, a Periodikák Erdélyi Digitális Adattárában (http://eda.eme.ro/handle/10598/16263) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (http://epa.oszk.hu/) kap helyet.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 2011. június 10-én felavatott Erdélyi Digitális Adattárat a korszerű technikához alkalmazkodva azzal a céllal hozta létre, hogy szakértői módon építsen, tároljon és fejlesszen olyan digitális gyűjteményeket, amelyek az erdélyi kulturális és tudományos örökség részei.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=118399
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/73981;jsessionid=A91DCB84787BD132CC7FA9A6DDC80C45
Digitalizálták, és már az interneten is elérhető a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar folyóirat, a 150 éves Keresztény Magvető teljes anyaga. A digitalizált változat ünnepélyes bemutatóját 2012. május 17-én tartották Budapesten.
Az unitárius egyház égisze alatt indult folyóirat idővel a magyar művelődéstörténet egyik jelentős periodikájává nőtte ki magát, azonban régi számaihoz napjainkban igen kevés helyen lehet hozzáférni, ezért kezdeményezték digitalizálását. A közel negyvenezer oldalnyi periodika digitalizálása az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Unitárius Egyház és az Országos Széchényi Könyvtár közötti együttműködés eredményeként jött létre, a Wekerle Sándor Alapkezelő és a Magyar Unitárius Egyház támogatásával. A digitalizált folyóirat az Erdélyi Digitális Adattár újonnan kialakított gyűjteményében, a Periodikák Erdélyi Digitális Adattárában (http://eda.eme.ro/handle/10598/16263) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (http://epa.oszk.hu/) kap helyet.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 2011. június 10-én felavatott Erdélyi Digitális Adattárat a korszerű technikához alkalmazkodva azzal a céllal hozta létre, hogy szakértői módon építsen, tároljon és fejlesszen olyan digitális gyűjteményeket, amelyek az erdélyi kulturális és tudományos örökség részei.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=118399
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/73981;jsessionid=A91DCB84787BD132CC7FA9A6DDC80C45
Ezreket érő ötletek – újabb könyvtári programokat finanszíroz a Biblionet
2012 júniusától az IREX Alapítvány két új támogatási lehetőséget nyújt a romániai közkönyvtárak számára, a Biblionet programban: a '15 000 lejes ötletek' és '4000 lejes ötletek' címmel indított támogatásokra azok a megyei és helyi könyvtárak nyújthatnak be pályázatot, amelyek a Biblionet programba bekapcsolódtak, és a közösségi igényekre figyelő projekteket kezdeményeznek. A Biblionet program az új finanszírozások által a romániai könyvtári rendszer hosszútávú fejlesztését támogatja. A programokkal kapcsolatos további részletek az alábbi linkekre kattintva tekinthetők meg:
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6754
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6756
Forrás: http://www.biblionet.ro/show/index/k/3245/a/7041
Gondolatok a székely irodalomról
Muszka Sándor és Sántha Attila Iszkiri a guruzsmás berbécs elől címmel tartott író–olvasó találkozót 2012. május 22-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Muszka Sándor szerint ez a frappáns cím tükrözi a székely nyelvezet rejtelmességét és gazdagságát, például az anyaországi nem is mindig érti, mit akar a székely.
Székely irodalom mint képződmény, s mikortól is beszélünk róla? Hogyan fér össze az alkotás a többféle elfoglaltsággal, és milyen viszonyban vannak egymással? Humoros, ízes székely nyelven írt történetek, írások felolvasásával, de saját tapasztalata révén is kereste a válaszokat a házigazda, Szonda Szabolcs kitartó és visszatérő kérdéseire Sántha Attila és Muszka Sándor költő-író.
A Mikes Kelemennél is tetten érhető sajátos észjárásról, a székely irodalomról és megjelenéséről is beszélő Sántha Attila a székely nyelvjárás kihalásának veszélyeire mutatott rá. Az általa szerkesztett Székely szótár egyfajta szélmalomharc a jelenség ellen, mondta, hacsak nem történnek olyan gesztusok, mint az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől című antológia, tehát ha felmutatjuk, hogy ennek a székely nyelvjárásnak igenis, lehet értéke. Hozzáfűzte: az irodalmi magyar nyelv kizárólagos használatára buzdító pedagógusok egyfajta székely kulturális genocídiumot követtek el – az általunk vagy szüleink által használt kifejezések, szavak nem adódtak át, a mai gyermekek már nem használják azokat, s a folyamat erős hasonlóságot mutat a Csángóföldön történtekkel.
Rávilágítottak: a székely nyelvjárással íródott irodalmi szöveg itthon egyáltalán nem vicces, inkább csak természetes. Az anyaországiak már tudnak szórakozni a felolvasott műveken, igaz, nem minden kifejezést értenek, de nyelvezetünknek köszönhetően a szövegkörnyezetből könnyen kikövetkeztethető azok jelentése. A székely embert csak akkor szórakoztathatja a székely irodalom, ha kívülről szemléli önmagát, a nemzetét – jó példák erre a székely reklámok.
A komor gondolatokat a költőpáros műveiből való felolvasással próbálták oldani, igencsak megterhelő hatással a hallgatóság rekeszizmaira a sok ízes székely szólás, kifejezés folytán.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/49579/gondolatok_a_szekely_irodalomrol
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/32734-Nlunk-nem-vicces.html
2012 júniusától az IREX Alapítvány két új támogatási lehetőséget nyújt a romániai közkönyvtárak számára, a Biblionet programban: a '15 000 lejes ötletek' és '4000 lejes ötletek' címmel indított támogatásokra azok a megyei és helyi könyvtárak nyújthatnak be pályázatot, amelyek a Biblionet programba bekapcsolódtak, és a közösségi igényekre figyelő projekteket kezdeményeznek. A Biblionet program az új finanszírozások által a romániai könyvtári rendszer hosszútávú fejlesztését támogatja. A programokkal kapcsolatos további részletek az alábbi linkekre kattintva tekinthetők meg:
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6754
http://www.biblionet.ro/show/index/k/6756
Forrás: http://www.biblionet.ro/show/index/k/3245/a/7041
Gondolatok a székely irodalomról
Muszka Sándor és Sántha Attila Iszkiri a guruzsmás berbécs elől címmel tartott író–olvasó találkozót 2012. május 22-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Muszka Sándor szerint ez a frappáns cím tükrözi a székely nyelvezet rejtelmességét és gazdagságát, például az anyaországi nem is mindig érti, mit akar a székely.
Székely irodalom mint képződmény, s mikortól is beszélünk róla? Hogyan fér össze az alkotás a többféle elfoglaltsággal, és milyen viszonyban vannak egymással? Humoros, ízes székely nyelven írt történetek, írások felolvasásával, de saját tapasztalata révén is kereste a válaszokat a házigazda, Szonda Szabolcs kitartó és visszatérő kérdéseire Sántha Attila és Muszka Sándor költő-író.
A Mikes Kelemennél is tetten érhető sajátos észjárásról, a székely irodalomról és megjelenéséről is beszélő Sántha Attila a székely nyelvjárás kihalásának veszélyeire mutatott rá. Az általa szerkesztett Székely szótár egyfajta szélmalomharc a jelenség ellen, mondta, hacsak nem történnek olyan gesztusok, mint az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől című antológia, tehát ha felmutatjuk, hogy ennek a székely nyelvjárásnak igenis, lehet értéke. Hozzáfűzte: az irodalmi magyar nyelv kizárólagos használatára buzdító pedagógusok egyfajta székely kulturális genocídiumot követtek el – az általunk vagy szüleink által használt kifejezések, szavak nem adódtak át, a mai gyermekek már nem használják azokat, s a folyamat erős hasonlóságot mutat a Csángóföldön történtekkel.
Rávilágítottak: a székely nyelvjárással íródott irodalmi szöveg itthon egyáltalán nem vicces, inkább csak természetes. Az anyaországiak már tudnak szórakozni a felolvasott műveken, igaz, nem minden kifejezést értenek, de nyelvezetünknek köszönhetően a szövegkörnyezetből könnyen kikövetkeztethető azok jelentése. A székely embert csak akkor szórakoztathatja a székely irodalom, ha kívülről szemléli önmagát, a nemzetét – jó példák erre a székely reklámok.
A komor gondolatokat a költőpáros műveiből való felolvasással próbálták oldani, igencsak megterhelő hatással a hallgatóság rekeszizmaira a sok ízes székely szólás, kifejezés folytán.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/49579/gondolatok_a_szekely_irodalomrol
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/32734-Nlunk-nem-vicces.html
Új székhelyet kap a Kájoni János Megyei Könyvtár - júniusban megkezdik a költözést
Döntés született a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új székhelyéről. Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyen, 2012. május 17-én tartott kihelyezett közgyűlésén a testület állást foglalt többek között a könyvtárépület kérdésében is, a jelenlevők egyetértettek abban, hogy a könyvtár számára megfelelő, korszerű székhelyet kell találni.
A megyei könyvtár részlegei jelenleg három épületben működnek: a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Városháza épületében, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsorában. Az előbbi helyszínen az épület állapota és a fűtés hiánya miatt vált problémássá a könyvtári szolgáltatás biztosítása. 'Ezért a csíkszeredai Stadion utca 1. szám alatti új épületben, a városi sportpálya mellett, a Nagy Imre Általános Iskolával átellenben kap helyet a könyvtár. Az új, korszerű épületben nemcsak könyvtári szolgáltatásokat végezhetnek majd, hanem kulturális rendezvények szervezésére is alkalmas lesz' – nyilatkozott a döntés kapcsán Borboly Csaba tanácselnök.
A költözés miatt 2012. június 15-től mindkét épületben átmenetileg, meghatározatlan időszakra bezár a könyvtár. A teljes, közel kétszázezres nagyságrendű könyvtári állomány becsomagolása és átköltöztetése az új székhelyre több hónapos munkafolyamatot jelent, így 2012-ben már nem lesz látogatható az intézmény. A zárás időpontjáig, június 14-ig - a szokásos gyakorlattól eltérően - egyszerre tíz kötetet is kölcsönözhetnek részlegenként a könyvtárhasználók. A kikölcsönzött kiadványokat a könyvtár újranyitása után, a Stadion utcai új épületben lehet majd visszaszolgáltatni. Az intézmény a sajtó révén, elektronikus levélben (vagy postai úton) időben fogja tájékoztatni a közönséget szolgáltatásainak újraindításáról.
Videó itt: http://tudositok.hu/6018/video/Ujabb_beruhazasokrol_dontott_a_megyei_tanacs
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=29185&nyomtat=1, Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója
Hatszázadik számát ünnepelte a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat
A Magyar Művészeti Akadémia meghívására a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében felolvasással egybekötött beszélgetésen ünnepelte hatszázadik lapszámát 2012. május 21-én a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
'A Helikon időszámítása az 1989-es romániai változásoktól kezdődik, de rokonságot érzünk az 1989 előtti Utunkkal, a két világháború közötti Helikonnal és valamennyi korábbi kolozsvári irodalmi folyóirattal. Csaknem kétszáz éve létezik irodalmi folyóirat Kolozsváron, ez most éppen a Helikon' – fogalmazott a 600. lapszám megjelenése kapcsán Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztő-helyettese az MTI-nek. A lap a Román Írók Szövetsége magyar nyelvű folyóiratának számít, de jelentős mértékben pályázati forrásokból biztosítják kiadását. Jellegzetessége, hogy havonta kétszer jelenik meg újságformátumban, húsz oldalon.
Teljes írás itt:
http://erdely.ma/kultura.php?id=118579&cim=hatszazadik_szamat_unnepli_a_kolozsvari_helikon_irodalmi_folyoirat
Kapcsolódó cikk: http://maszol.ro/media/a_holnapi_helikon_tegnapja_2012_05_24.html
Bodor Ádám és Győrffy Ákos kapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat
Bodor Ádám író és Győrffy Ákos költő kapta az idén a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díjait. Az elismeréseket 2012. május 17-én este adták át a budapesti Hadik Kávéházban.
Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent, Damasskin Nikolsky rókái című művéért, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált, A Würzburg hullámai című versért kapja a díjat. Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól.(MTI)
Teljes írás itt:
http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=326291&ctag=articlelist&iid=1
Megjelentek a "Székely Könyvtár" első kötetei
"Székely
Könyvtár" címmel új, száz kötetre tervezett könyvsorozatot indított
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal. A sorozat támogatására
2012. május 16-án szponzori szerződést kötött a Hargita Kiadó, Hargita
Megye Tanácsa és a Hargita Gyöngye Rt.
Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője az ötlet gazdája. "Amikor kiderült, hogy a Góbé termékeknek sikerük van nálunk és külföldön egyaránt, jött az ötlettel Ferenczes István, hogy nekünk vannak székely szellemi termékeink is, hátha össze lehetne belőlük gereblyézni egy százas könyvsorozatot" – elevenítette fel az előzményeket a szerződéskötés ünnepségén Lövétei Lázár László költő, a folyóirat megbízott főszerkesztője.
Lövétei ismertette a sorozat köteteit összeválogató bizottságot, amely a Székelyföld folyóirat szerkesztőiből, vagyis József Attila-díjas, illetve Márai-díjas költőkből és írókból, valamint egy doktori képesítéssel rendelkező néprajzkutatóból állt össze. Szemelgetésük fő szempontja, hogy a szerző vagy székelyföldi származású legyen, vagy pedig székelyföldi témát dolgozzon fel. Ötös minisorozatokban jelennek meg a kötetek, úgy próbálják ezeket összeállítani, hogy lefedjék azt a bő háromszáz évet, amióta itteni vonatkozásban magyar írott kultúráról beszélhetünk, másfelől Székelyföld minden térségéről szóljanak, beleértve Aranyosszéket is.
A Székely könyvtár sorozat egységes grafikai arculatát Léstyán Csaba képzőművész tervezte. Az első minisorozat köteteit - Székely népballadák, Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Bözödi György: Székely bánja, Kányádi Sándor: Válogatott versek - már meg lehetett vásárolni a III. Székelyföld Napok keretében 2012. május 23. és 25. között tartott könyvvásárban. Május 25-én a frissen megjelent köteteket be is mutatták Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megjelentek-a-szekely-konyvtar-elso-kotetei
Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője az ötlet gazdája. "Amikor kiderült, hogy a Góbé termékeknek sikerük van nálunk és külföldön egyaránt, jött az ötlettel Ferenczes István, hogy nekünk vannak székely szellemi termékeink is, hátha össze lehetne belőlük gereblyézni egy százas könyvsorozatot" – elevenítette fel az előzményeket a szerződéskötés ünnepségén Lövétei Lázár László költő, a folyóirat megbízott főszerkesztője.
Lövétei ismertette a sorozat köteteit összeválogató bizottságot, amely a Székelyföld folyóirat szerkesztőiből, vagyis József Attila-díjas, illetve Márai-díjas költőkből és írókból, valamint egy doktori képesítéssel rendelkező néprajzkutatóból állt össze. Szemelgetésük fő szempontja, hogy a szerző vagy székelyföldi származású legyen, vagy pedig székelyföldi témát dolgozzon fel. Ötös minisorozatokban jelennek meg a kötetek, úgy próbálják ezeket összeállítani, hogy lefedjék azt a bő háromszáz évet, amióta itteni vonatkozásban magyar írott kultúráról beszélhetünk, másfelől Székelyföld minden térségéről szóljanak, beleértve Aranyosszéket is.
A Székely könyvtár sorozat egységes grafikai arculatát Léstyán Csaba képzőművész tervezte. Az első minisorozat köteteit - Székely népballadák, Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Bözödi György: Székely bánja, Kányádi Sándor: Válogatott versek - már meg lehetett vásárolni a III. Székelyföld Napok keretében 2012. május 23. és 25. között tartott könyvvásárban. Május 25-én a frissen megjelent köteteket be is mutatták Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/megjelentek-a-szekely-konyvtar-elso-kotetei
Székelyföldi Legendárium – bemutatták Csíkszeredában is
Megjelent a Székelyföldi Legendárium könyve és térképe. A könyv 156 székelyföldi mondát és legendát tartalmaz, Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos és még számos néprajzos gyűjtését veszi alapul.
'A Székelyföldi Legendárium a Visus Kulturális Egyesület egyedi kezdeményezése Székelyföld népszerűsítésére. Puha kötésű, színes könyvről van szó, amely lépten-nyomon kapcsolatba szeretne lépni olvasójával, be szeretné őt vonni ezen mozgalmas, kiapadhatatlan mesevilágba, amelyet a tartalom nyújt. Nem csupán az izgalmas legendák miatt érdemes a könyvet kézbe venni, hanem a hozzá tartozó térkép miatt is, amelynek segítségével egy-egy településre is el tudjuk helyezni a történetet.' – írja a kötetről Visky Anna. (A könyvajánló teljes szövege itt olvasható: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/05/04/meg-egyszer-a-szekelyfoldi-legendariumrol/)
A Székelyföldi Legendáriumot 2012. május 22-én bemutatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban szervezett iskolanapokon is. Borbé Levente, az iskola könyvtárosa számolt be a sikeres bemutatóról, a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján:
"Fazakas Szabolcs egyszerű, de ugyanakkor sikeres bemutatója lebilincselte az érdeklődő diákokat. Beszélt a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk." Fazakas Szabolcs elmondta: munkatársai szintén székelyföldiek. "Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, van legendatérkép és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, valamint most kezdték el a jövőbeni rajzfilmes változatát az eddig összegyűjtött legendáknak. Tehát a munka nem áll le, még lesz folytatása. Külföldön, főleg Magyarországon nagy sikernek örvend ez a Legendárium, és készül a román, angol nyelvre való fordítás." Teljes cikk itt:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2012/05/szekelyfoldi-legendarium-bemutato.html
Könyvajánló videóval: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=118358
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Megjelent a Székelyföldi Legendárium könyve és térképe. A könyv 156 székelyföldi mondát és legendát tartalmaz, Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos és még számos néprajzos gyűjtését veszi alapul.
'A Székelyföldi Legendárium a Visus Kulturális Egyesület egyedi kezdeményezése Székelyföld népszerűsítésére. Puha kötésű, színes könyvről van szó, amely lépten-nyomon kapcsolatba szeretne lépni olvasójával, be szeretné őt vonni ezen mozgalmas, kiapadhatatlan mesevilágba, amelyet a tartalom nyújt. Nem csupán az izgalmas legendák miatt érdemes a könyvet kézbe venni, hanem a hozzá tartozó térkép miatt is, amelynek segítségével egy-egy településre is el tudjuk helyezni a történetet.' – írja a kötetről Visky Anna. (A könyvajánló teljes szövege itt olvasható: http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/05/04/meg-egyszer-a-szekelyfoldi-legendariumrol/)
A Székelyföldi Legendáriumot 2012. május 22-én bemutatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban szervezett iskolanapokon is. Borbé Levente, az iskola könyvtárosa számolt be a sikeres bemutatóról, a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján:
"Fazakas Szabolcs egyszerű, de ugyanakkor sikeres bemutatója lebilincselte az érdeklődő diákokat. Beszélt a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk." Fazakas Szabolcs elmondta: munkatársai szintén székelyföldiek. "Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, van legendatérkép és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, valamint most kezdték el a jövőbeni rajzfilmes változatát az eddig összegyűjtött legendáknak. Tehát a munka nem áll le, még lesz folytatása. Külföldön, főleg Magyarországon nagy sikernek örvend ez a Legendárium, és készül a román, angol nyelvre való fordítás." Teljes cikk itt:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2012/05/szekelyfoldi-legendarium-bemutato.html
Könyvajánló videóval: http://erdely.ma/ajanlo.php?id=118358
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése