Több mint ezer könyvtár felújítására és felszerelésére lehet pályázni
Könyvtárak modernizálását finanszírozza az Országos Helyreállítási Tervből a kutatási, digitalizálási és innovációs minisztérium. A támogatásra megyei önkormányzatok és velük partnerségben városi, illetve vidéki önkormányzatok 2023. március 13-ig pályázhatnak.
Az iskolai okoslaborok után most a könyvtárak modernizálásán a sor – tájékoztatnak az RMDSZ honlapján. Mint fogalmaznak, a városi és vidéki könyvtárak digitalizálására, korszerűsítésére, illetve a könyvtárak olyan központokká alakítására írnak ki pályázatot, ahol a fiatalok megtanulhatják hozzáértően, biztonságos kezelni a digitális eszközöket, online platformokat. Azzal, hogy új, korszerű intézményeket alakítanak ki, vonzóvá teszik a gyermekek, fiatalok számára a könyvtárakat, illetve modern, biztonságos és barátságos környezetet biztosítanak számukra, ahol megszerethetik az olvasást.
Az Országos Helyreállítási Terv által biztosított támogatásra megyei tanácsok, illetve a megyei tanácsok és helyi önkormányzatok, vidéki könyvtárak között létrejött partnerségek, konzorciumok pályázhatnak. A projekt révén öt központi megyei könyvtár épületének felújítására és felszerelésére, száz vidéki, önkormányzati (beleértve a megyei) vagy városi könyvtár felújítására, bővítésére és felszerelésére, 1030 könyvtár számítástechnikai eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére van lehetőség.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Sajtófotó-pályázatot hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Karának audiovizuális kommunikáció: forgatókönyv- és reklámírás, média szaka sajtófotó-pályázatot hirdet, amelyre XI. és XII. osztályos tanulók jelentkezését várják. A pályázóktól egy 3-6 képből álló, sajtófotó jellegű sorozatot várnak, amelynek egy történetet kell elmesélnie, eseményt rögzítenie vagy illusztrálnia (például hír- vagy eseményfotó, képriport, társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia).
A nevezési határidő 2023. március 31-e. A pályaműveket e-mailben kell eljuttatni a következő címekre: jakabtibor@hotmail.com és kos.anna@yahoo.com.
Az e-mail tárgy rovatában fel kell tüntetni:
1. A pályázó neve, elérhetősége (e-mail, telefonszám);
2. Az iskola neve, címe, a pályázó osztálya;
3. A képsorozat címe, az egyes képek aláírása;
4. Adatok arról, hogy hol, milyen eseményen és mikor készült a képsorozat.
Formai és technikai követelmények: a képek készülhetnek analóg vagy digitális fényképezőgéppel, de akár telefonnal is. Az analóg géppel készült fotókat digitális formában lehet elküldeni. Elbírálásnál a képek történetet közvetítő (elmesélő) ereje előnyben részesül a képek technikai kivitelezésével szemben.
A beküldött pályaműveket a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szakbizottsága fogja elbírálni.
Az első három helyezett díjban részesül. A legjobb pályázó könnyített felvételt nyer az egyetem audiovizuális kommunikáció: forgatókönyv- és reklámírás, média szakára.
A pályamunkákból kiállítást szerveznek, amelynek megnyitójára májusban, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem minden évben megrendezett médiatudományi konferenciájának keretében kerül sor.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
46. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat
Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 46. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2023. április 11. és 14. között Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.
Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Pályázhat minden 14 és 18 év közötti középiskolás, magyar nyelvű írással. Egy-egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal, de benyújthatóak azonos terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írások is).
A pályázatok benyújtási határideje: 2023. március 4.
Forrás: http://www.szephalom-
Balázs Imre József könyvbemutatója
Az Éjszakák a zenben, Balázs Imre József legújabb felnőttvers-kötete negyedik bemutatójának a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasóterme adott otthont. 2023. február 3-án. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa György Evelin irodalmár volt.
Az estet Szonda Szabolcs könyvtárigazgató nyitotta, a kötetet a felnőtt versekhez való visszatérésként említve. Balázs Imre József tollából az utóbbi időkben több gyermekvers-kötet, majd egy annak ,,álcázott’’ könyv is megjelent (ld. Egyformázni, különbözni), felnőttvers-kötete nyolc éve nem. A költő szerint a gyermekversek könnyen elérik tág célközönségüket, míg a felnőtt versekkel más a helyzet: újra és újra feltevődik a kérdés, hol a vers helye a világban?
Az Éjszakák a zenben azonban nem csak a címválasztás miatt egyedi – ez néha elindított egy gondolatsort, máskor nem, de mindig „lélektani provokáció volt” –, a kötetben megjelent „hallgatag szürrealista versek” közt sok a „találkozás”, a kapcsolódás más szövegekkel, alkotókkal vagy éppenséggel sárkányokkal, mert, mint Balázs Imre József elmondta, egy életkor után vannak összegzős pillanatai az embernek, amikor elkezd töprengeni azon, miért fontos számára egy-egy személy vagy hely, és bár a legtöbb ember nem szokott erre választ adni, ő a maga sajátos módján megtette. Így született ez a miniciklusokba foglalt, kötetnyi vers, de Balázs Imre József műhelyében sok minden érik még, hiszen irodalmi tevékenysége rendkívül sokrétű – a hangulatos, sodró iramú könyvbemutató végén ilyesmikről is szó esett.
Fotók itt: https://kmkt.ro/balazs-imre-
Sajtóvisszhang: https://www.helikon.ro/
https://www.3szek.ro/load/
Szívből jövő KÖNYVajándék – újra!
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés gyermekkönyvek gyűjtését és átadását szervezi meg a Kovászna megyei községi könyvtárak számára.
A program során olyan gyermek- és ifjúsági könyveket gyűjtenek, amelyek 2005 után jelentek meg, újak vagy újszerű állapotban vannak, örömmel ajánlhatja a könyvtáros, és szívesen olvassák a könyvtárlátogatók.
Ahhoz, hogy igazi ajándék legyen a könyv, fontos, hogy a gyermekek tartalmas és szép kivitelezésű, a korosztályuknak megfelelő könyvekhez jussanak.
A könyveket Sepsiszentgyörgyön a könyvtárban és a fiókkönyvtárban elhelyezett gyűjtőpontnál lehet leadni 2023.február 10. és április 23. között.
Forrás: https://kmkt.ro/szivbol-jovo-
Hangulatos szakmai találkozó
A Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében 2023. február 20-án hagyományosnak számító módszertani napot tartottak az intézmény olvasótermében. A könyvtár vendégei voltak a Kovászna megyei közkönyvtárosok, valamint a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársainak kisebb csapata, Bedő Melinda módszertanos könyvtáros vezetésével.
A találkozót az intézmény igazgatója, Szonda Szabolcs nyitotta meg, köszöntve az egybegyűlteket. Csüdör Katalin szakirányító bemutatta az új háromszéki közkönyvtáros kollégákat, Vitályos Ágnest Árkosról és Haurik-Bánffy Zsuzsát Szentkatolnáról, valamint a Mesekerék-Vándorkönyvtár elnevezésű programot ismertette, amely a megyei könyvtár kezdeményezésére és szakmai irányításával a községekben már több mint tíz alkalommal került megszervezésre, és amely a tervek szerint idén minden háromszéki, működő községi könyvtárba eljut. Kocsis Judit könyvtáros röviden beszámolt a teljesen megújult gelencei könyvtárról, majd évértékelés, a megyei könyvtár által indított programok és vonatkozó tervek bemutatása következett.
Szonda Szabolcs a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál programfelelőseként számolt be az első ilyen jellegű sepsiszentgyörgyi nagyrendezvényről, valamint az idei kiadással kapcsolatos tudnivalókról, szervezői törekvésekről.
Az Aranyfonál elnevezésű családi olvasójátékot Nagy-Bákai Réka ismertette, ennek falvakra alkalmazható változatát Kolumbán Melinda mutatta be. A tervek szerint ez a program a március–június időszakban 5–8. osztályos diákoknak Gelencén fog elindulni.
Szilágyi-Nagy Imola egy igen kreatív, olvasáskedvet és alkotókészséget egyaránt igénybe vevő programot mutatott be, amely a Hol folt, hol nem folt címmel zajlik a könyvtárban.
Rövid szünetet követően Hollanda Andrea, az intézmény olvasószolgálatának vezetője egy olyan foglalkozásmodellt mutatott be, amely egyszerűen elsajátítható és alkalmazható bárki által.
Kötetlen beszélgetéssel és ebéddel ért véget a szakmai nap.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/
XV. Nemzetközi Felolvasómaraton – Babits Mihály műveit közel 28 000-en szólaltattuk meg
Tizenöt éve indult útjára az országhatárokon átívelő maratoni felolvasás, amelyhez évről-évre tízezrek csatlakoznak. A 15. Nemzetközi Felolvasómaratonon, 2023. február 28-án, Babits Mihály művei szólaltak meg, születésnek 140. évfordulója tiszteletére. A maraton ünnepélyes megnyitójának helyszíne idén is a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme volt, ahová délelőtt tíz órára érkeztek a meghívottak és az első felolvasó csoportok. Az előzetes adatok alapján az idei felolvasók száma megközelíti a 28 000-et, nyolc országból csatlakoztak a maratonhoz. Ezek azonban nem végleges adatok, csak a felolvasás lezárulása után lehet összegezni és pontos képet alkotni a maraton valós méreteiről. A felolvasómaraton fő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az ország 12 megyéjének száznál jóval több településén olvastak fel, közel 25 000-en, Erdély-szerte felolvastak a szórványvidéktől Bukaresten át Székelyföldig, Babits versei nem csak magyarul, hanem fordításban is elhangzottak. A megnyitón jelenlévő vendégeket – kuturális intézmények munkatársait és a diákokat – a szervezők nevében a könyvtár munkatársa, Török Edit köszöntötte. A köszöntő után dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi oktató, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara, Humántudományok Tanszékének professzora tartott rendhagyó irodalomórát, Babits Mihály életművét röviden áttekintve, aktualitását emelte ki: az erkölcsi kérdések, amelyek Babits költészetében jelen vannak, mindannyiunk életében felbukkannak. Elsőként Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője olvasta fel Babits Mint a kutya silány házában... című versét. Román és angol nyelven is megszólaltatták Babits egy-egy versét a megyei könyvtár munkatársai, majd Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Könyvtárának vezetője olvasott fel. Elekes Zoltán, Majla Géza és Kovács István az általuk megzenésített Babits-verseket gitárkísérettel adták elő. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Both Hajnal és Sós Zoltán konzulok és a konzulátus munkatársa, Takács Éva szólaltattak meg egy-egy verset. Ezután a Hargita Népe szerkesztőségének tagjai felolvasásában hangzottak el Babits-versek, a továbbiakban a Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes társadalomtudományi osztályának diákjai olvastak fel.
A hivatalos megnyitót követő szünet után érkeztek a könyvtárba a csíkcsicsói Caritas, valamint a Németh Géza Kulturális Egyesület tagjai, majd a Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadikos diákjai. A Care2Travel Egyesület önkénteseinek felolvasása következett, akik több európai országból érkeztek hozzánk, ők lengyel, holland, angol, német, katalán és spanyol nyelven is megszólaltatták Babits verseit. A könyvtárosok is felolvastak a délután folyamán a könyvtárban, a Csíkszéki EKE tagjai is ekkor érkeznek felolvasni.
Csíkszeredában párhuzamosan számos más helyszínen zajlott ezen a napon felolvasás, főleg a város iskoláiban, a Városházán Korodi Attila polgármester és Sógor Enikő alpolgármester mellett a hivatal munkatársai is felolvastak. A Sapientia EMTE, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a város minden iskolája és több napközi otthon is csatlakozott idén a felolvasáshoz.
Itthon Erdély számos településén közel 25 000 felolvasó szólaltatta meg Babits műveit, főleg tanintézetekben, de számos könyvtár, civil szervezet, egyesület is csatlakozott: Hargita megye több mint 13 000 felolvasóval, Maros megye közel 6000-el, továbbá Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Kolozs (Szamosújvár és Aranyosgyéres), Kovászna, Szatmár és Szilágy megyékben, valamint Bukarestben is felolvastak. Országhatárainkon túlról hét országban csatlakoztak a felolvasáshoz: Magyarországról körülbelül ezer, Szlovákiából kilencszáz felolvasó szólaltatta meg Babits műveit. Angliából és Belgiumból egy, Svédországból két személy jelentkezett, emellett az Amerikai Egyesült Államok három településén nyolcan, Kanadában, Vancouverben pedig ketten olvastak magyar költészetünk kimagasló képviselőjének alkotásaiból.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Kelemen Gábor első verseskötetét mutatták be
Kelemen Gábor zenés-verses könyvbemutatóján vehettek részt az érdeklődők 2023. február 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A fiatal csíkszeredai zenetanár első verseskötetével mutatkozott be a közönségnek. Istenes versek életről, szerelemről, Kelemenről címmel jelent meg a könyv a csíkszeredai Tipographic Nyomda gondozásában. A versek apropója általában valamilyen személyes életesemény, a gyerek- és ifjúkor humoros, vidám vagy keserű élményei, a foci, az édesapa elvesztése, az elmúlt és visszafordíthatatlan események elfogadása, az Istennel való kapcsolat. A felolvasott versek mellett az est hangulatát a szerző által hegedűn előadott, zongorán kísért zenedarabok fokozták.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár hírei
Kézdivásárhelyen 2012 februárjában indult a nyugdíjasok olvasóklubja, amely 2016-tól biblioterápiás olvasóklubként működött 2017 júniusig, amíg Dénes Mária, a foglalkozás vezetője a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárban dolgozott. Ezt követően a foglalkozás a könyvtár felújítási munkálatai miatt szünetelt. 2019 februárjában Vántsa Judit újra elindította a foglalkozást, amely idén februártól még egy csoporttal bővült. 2020 júliusa és 2021 januárja között egy ifjúsági olvasókör is működött a 12–14 éves korosztálynak Kovács Izabella Andrea vezetésével, aki gyereknevelési szabadságra ment, ezért elmaradtak a további foglalkozások, de tervezik az újraindítást. A négy éve működő felnőtt csoport minden hónap első csütörtökén 17 órától, a második felnőtt csoport minden hónap első keddjén 10 órakor találkozik a könyvtárban. A februári találkozón a délutáni csoport Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját dolgozta fel, a délelőtti csoport Háy János Titok című novelláját.
2022. októberétől a könyvtárban fotókör működik, amelyet minden második csütörtökön 17 és 20 óra között Nagy Lajos nemzetközileg is elismert fotóművész vezet. A fotókörre a jelentkezés folyamatos és ingyenes!
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
Új gyerekprogramok a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Új, gyerekeknek szánt, várhatóan népszerű programokat indított a gyergyószentmiklósi városi könyvtár. Mesélő naptár – ez a neve az egyik újdonságnak, ami 2023. február 9-én indult, Vargyas Mónika gyermekkönyvtáros az I–IV. osztályosokat, az óvodásokat és előkészítő osztályosokat várja a foglalkozásokra. Ezentúl kéthetente, történelmi események évfordulói vagy egyházi ünnepek kapcsán szervezik meg ezt a programot. Keresnek egy-egy, az adott témához kapcsolható mesét, amelyet közösen elolvasnak, majd hozzá kapcsolódóan kézműves tevékenységeket irányít a programvezető. Szintén a mesékhez kapcsolódik az angol nyelvű foglalkozás, ezt minden hónap második hétfőjén szervezik meg. Légrádi Karina tartja a foglalkozást, aki sokat élt angol környezetben, anyanyelvi szinten beszéli az angolt, és hazaköltözése után rendszeres könyvtárlátogatóként jött az ötlettel, hogy nyelvismeretét szívesen hasznosítaná a gyerekek javára. Önkéntes alapon, díjmentesen tartja ezeket a foglalkozásokat. A programokat díjmentesen kínálja a könyvtár, viszont előzetes bejelentkezés szükséges.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/
Köllő Enikő a 2023-as Monoki díjas
A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület vezetőségének döntése értelmében, a tagság részéről beérkezett javaslatokat és szavazást is figyelembe véve, a 2023-as Monoki István díjra Köllő Enikőt, a Gyergyóditrói Könyvtár munkatársát terjesztették fel.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szabályzata értelmében a Monoki István díj kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.
Köllő Enikővel 2020-ban készült portréinterjú itt: https://romkat.ro/2020/06/14/
Forrás: RMKE-levelezőlista
Tompa Andrea könyve fontos fordítói díjban részesült
15 cím, 14 ország, 10 nyelv - számszerűsítve így lehetne összesíteni a PEN Translates néven futó irodalmi elismerés idei listáját. Bár díjként emlegetik, a PEN Translates inkább egy fordítói támogatás: története során a testület eddig 1 millió font értékben 300 könyvet támogatott, amelyek összesen 90 nyelvet reprezentáltak. Csak egy példa: egyik támogatott könyvük, Geetanjali Shree Tomb of Sand című regénye, amelyet Daisy Rockwell fordított angolra, tavaly elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat.
A most díjazott kötetek között akadnak regények, novelláskötetek, verseskötet és illusztrált memoár is. Idén magyar díjazottja is van a PEN Translatesnek, mégpedig Tompa Andrea Haza című regénye, amelyet Jozefina Komporaly fordított angolra, és Home címmel jelenik meg, várhatóan 2024-ben az Istros Booksnál (a Haza eredetileg 2020-ban jelent meg a Jelenkornál)
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/
Most van a legnagyobb szükség a kultúrára – interjú Vincze Csilla könyvtárvezetővel
Vincze Csilla a gyergyószentmiklósi városi könyvtár vezetőjeként és rádiós tudósítóként egyaránt arra törekszik, hogy értéket adjon környezetének, ugyanakkor minél több emberrel megismertesse az olvasásban rejlő határtalan lehetőségeket. A Hargita Népe napilap Hölgyválasz című rovatában olvasható a könyvtárigazgatóval a beszélgetés, amelyben vezetői munkájáról és terveiről is kérdezte az újságíró. Az interjúból szemléztünk:
’– Hogyan tudja összeegyeztetni a könyvtárvezetői teendőket a tudósítói munkával? Hát a magánélettel?
– Amikor jelentkeztem, az volt a félelmem, hogy összeférhetetlenség miatt ott kell majd hagynom a médiát, de mint kiderült, jogilag nincs ennek akadálya, nem lettem köztisztviselő, a Marosvásárhelyi Rádiónak pedig soha nem voltam alkalmazottja, noha 2004 óta vagyok a gyergyószéki tudósítója. Közel két évtized mindenképp hosszú idő, és annyi szép élményt köszönhetek a rádiózásnak, ezért nagyon boldog voltam, hogy ez nem szakadt meg. Ugyanakkor beismerem, hogy néha nehéz, és ilyenkor fel kell állítani egy rangsort. (...)
– Újságíróként hogyan látja a romániai magyar kulturális intézmények jövőjét, létjogosultságát, működését? Min változtatna, ha lehetősége lenne rá?
– Amikor a dolgok nem mennek jól – márpedig a gazdasági és energiaválságot, a közelünkben zajló háborút nehéz letagadni –, akkor van a legnagyobb szükség a kultúrára. Nem látjuk, hogy pontosan hová tartunk, de egyre ijesztőbb jelei vannak annak, hogy rossz az irány.
(...) A közösségépítésben látom a megoldást. A felelősségvállalásban. A tudatosításban. Mert különben az ego fényezésének magányos öregkor lehet a következménye, egy modernül berendezett, programozott háztartási gépekkel ellátott lakásban, ahonnan a portalanítás miatt már rég kiselejteztek minden könyvet, így nem vehető kézbe az a kötet, amit a szülők még oly sokszor tartottak a kezükben, és amelynek egy-két mondata örök érvényű kapaszkodó.
– Milyen tervei, céljai vannak az intézménynél?
– Annak érdekében szeretnék cselekedni, hogy ne az előbbi forgatókönyv valósuljon meg. Csodálatos meséink vannak, amit meg kell ismertetni a gyermekekkel, segíteni kell nekik, amíg szert tesznek egy olyan gyakorlatra, amikor az olvasás már nem kín számukra. De a szülőknek és pedagógusoknak is szükségük van segítségre, támogatásra, ugyanúgy, ahogy az aktív lakosságnak, a nyugdíjasoknak vagy sérülteknek. A civil kezdeményezéseknek ezentúl is partnere lesz a könyvtár. Szeretném, ha továbbra is be tudnánk szerezni a legjelentősebb új könyveket, ha el tudnánk kezdeni a helyismereti anyagok digitalizálását, és nagyon sok rendezvényötletem van. A hagyományos események mellett munkatársaimmal közösen is indítunk új programokat.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.hargitanepe.ro/
Moldvai csángó mondakatalógus – megjelent a III. kötet
2022 decemberének utolsó napjaiban jelent meg a budapesti Kairosz Kiadó gondozásában Magyar Zoltán mondarendszerező trilógiájának harmadik kötete. A szerző így vall munkájáról:
„Egy folklórszövegeket rendszerező népköltészeti kézikönyv előfeltétele, hogy átfogó igényű, a lehetőségekhez mérten megközelítőleg teljes körű adatbázisra támaszkodjon. Ennek hiányában minden ilyen tudományos terv hiú ábránd – nem véletlen, hogy Európában csak néhány nemzet esetében sikerült, s ott sem teljeskörűen. Legközelebb még tán éppen a román folklórkutatás jutott, amikor a 2000-es évek elején posztumusz közreadta Tony Brill mondarendszerezését, két vaskos kötetben, ám alig 5000 folklórszöveg alapján. Már csak az összehasonlítás végett is említendő, hogy a Moldvai csángó mondakatalógus ennél jóval több, mintegy 8000 monda alapján készült el, míg a magyar történeti mondák rendszerezése 112 000, az erdélyi hiedelemmondáké pedig 35 000 folklórszöveg alapján. Ezért is mondható jelentősnek ez a kézikönyv is, hiszen ez esetben egyetlen nagy múltú néprajzi csoport népköltészeti öröksége akkora, mint másutt a teljes nemzeti mondakataszter. Az e kézikönyv alapját képező Moldvai Csángó Szövegfolklór Archívum jelenleg 7600 prózaepikai alkotást foglal magába (a mondákon kívül nagy számban meséket, adomákat, proverbiumokat és igaz történeteket), a könyv összeállítása során azonban még felhasználtam a Magyar Történeti Mondák Archívumában fellelhető moldvai vonatkozású folklórszövegeket is.
Tehát mintegy 8000 monda és közel 3000 mondatípus alkotja mondarendszerező trilógiám harmadik darabját. Az adatbázis létrehozása eltartott ugyan egy évtizedig, ám mára felöli az összes publikált és múzeumi adattárakban, magánarchívumokban rejtőző moldvai csángó mondát, melyeknek jelentős hányadát teszik ki az utóbbi harminc év recens folklórgyűjtései. Esetemben az utóbbi két esztendő moldvai terepmunkája, melyek során még mindig mondák százait sikerült megörökítenem, immár e kézikönyv számára, annak előmunkálataiként. (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/
A fiatalok 40 százaléka nem érti, mit olvas - online petíciót indított a Romániai Kiadók Egyesülete
Az olvasásra ösztönzésért, a funkcionális analfabetizmus felszámolásáért indított online petíciót a Romániai Kiadók Egyesülete. Megismétlik korábbi javaslataikat, közpolitikákat sürgetnek, hiszen mint fogalmaznak, a kiadók kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a könyv, az olvasás népszerűsítésére, viszont teljesen hiányzik egy összehangolt stratégia a művelődési és az oktatási minisztériumok részéről.
A petícióban rámutatnak, a legutóbbi PISA felmérések szerint a 15 éves fiatalok körében 40 százalékos a funkcionális analfabetizmus, tehát nem értik, amit olvasnak. Ugyanakkor európai viszonylatban Romániában a legkisebb a könyvpiac, egy lakosra számolva mindössze évi átlag 25 lejt költünk könyvekre.
A Maszol.ro által megszólaltatott szakértők szerint a petíció minden szava „szomorú és igaz”. A vizsgaközpontú oktatási rendszer nem teszi lehetővé az olvasáskultúra fejlesztését. A közkönyvtárak pedig magukra maradtak, az elmúlt harminc évben nem volt egy stratégia a tevékenységük megtervezésére, összehangolására.
Az európai könyvpiacok a csökkenés legkisebb jelére azonnal reagálnak, Romániában még csak nem is tervez az állam egy stratégiát arra, hogy olvasásra buzdítsa a fiatalokat, holott az olvasás az oktatás alapja, az információhoz való hozzáférés alapozza meg a (köz)gondolkodást.
Az egyesület javasolja, hogy állami támogatással induljon egy olvasást népszerűsítő országos kampány. Újítsák meg és tartsák be a közkönyvtárak működését szabályozó törvényt, tegyék lehetővé a könyvállományuk folyamatos bővítését. Kérik továbbá, hogy a kormány indítsa újra a programot, ami alapján a pedagógusok évi 100 eurót kapnak könyvvásárlásra, sőt terjessze ki ezt a támogatást más társadalmi kategóriákra is, illetve a könyvkiszállítás díját támogassák 50 százalékkal.
Romániában a hangsúly a vizsgákon van, a tét mindig az, miként teljesít a gyerek nyolcadik osztály végén, az erre való felkészülés a legfontosabb, a vizsgaközpontú oktatási rendszer pedig nem szolgálja az olvasáskultúra fejlesztését, mutatott rá Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alelnöke, a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója.
Hozzátette, a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a pedagógus számára, hogy értő olvasást fejlesszen, sem a kerettantervben, sem a tananyagban, sem az órarendben nincs erre mód. „Rohanunk a tananyaggal, mert ha egy leckét nem veszünk át, lehet, épp azt kérik majd a vizsgán” – ecsetelte a rendszer anomáliáit a szakmai szövetség alelnöke.
Már közhely, hogy a finn oktatási rendszerrel példálózunk, de ott az iskolák központi helye a könyvtár, ami folyamatosan nyitva áll, a gyerekek bármikor leemelhetnek egy kötetet, a könyvtárosok folyamatosan, órarend szerint tartanak foglalkozásokat. Hatodik osztályig az alaptanító akkor tart olvasásnapot, olvasáshetet, amikor azt jónak látja. Közben nálunk folyamatosan nyirbálják az iskolai könyvtárosi állásokat, negyedállásban, félállásban dolgoznak, az iskolai könyvtárak fenntarthatósági gondokkal küzdenek, vont párhuzamot a szakmai szövetség alelnöke.
A petíció felvezetőjének minden szava „szomorú és igaz”, mondta Szonda Szabolcs. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója kifejtette, a PISA-felmérések eredménye évek óta kongatja a vészharangot, másrészt Romániában az összlakosságnak csak mindössze 15 százaléka látogatja rendszeresen a könyvtárakat.
A közkönyvtárak munkatársai évek óta úgy érzik, magukra maradtak, hiányzik az állami szintű stratégia, a tevékenység országos megtervezése, összefogása. Az elmúlt harminc évben a művelődési minisztériumban rapszodikusan volt könyvtári, vagy írott kultúrával foglalkozó szakosztály, de legtöbbször ezt a témát ráosztották egy tisztségviselőre, sok egyéb feladat mellé, idézte fel Szonda Szabolcs.
A közkönyvtárak tevékenységét szabályozó dokumentumokat már rég frissíteni kellett volna, hiszen a szerepük megváltozott a kilencvenes évekhez képest. Ma már közösségi központként működnek a könyvtárak, olyan feladatokat kell felvállalniuk, amikhez a jelenlegi törvény értelmében nincs meg az eszköztáruk. Szonda Szabolcs biztató jelnek tartja, hogy tavaly a művelődési minisztérium felélesztette a programot a közkönyvtárak állományának állami támogatással történő bővítésére. Hangsúlyozta, legalább apró lépésekkel kell haladni, példa Magyarország, ahol az elmúlt 20–25 év alatt gondosan megtervezett ütemterv alapján állami és uniós pénzekből fejlesztették a közkönyvtárakat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-
Száz év elteltével ismét betilthatják a 20. század legfontosabb regényét
A felháborodott cenzorok 1922-ben betiltották a 20. század regényirodalmának egyik csúcsteljesítményét, James Joyce Ulyssesét. Most, egy évszázaddal később ez megismétlődhet, ugyanis a tudósok attól tartanak, hogy a regény túl sokkoló lehet a mai diákok számára, mivel James Joyce művét potenciálisan sértőnek minősítették − írta meg a The Telegraph.
A dublini hétköznapokról szóló, 800 oldalas történetet a Glasgow-i Egyetemen külön modulban tanítják, ahol a munkatársak mostantól figyelmeztetik a hallgatókat az író művében található, esetlegesen felháborító nyelvezetre és attitűdökre.
A lap által látott figyelmeztetés szerint Joyce írásai explicit utalásokat tartalmaznak szexuális témákra, és ugyanarra a problémára hívják fel a figyelmet, amely miatt Nagy-Britanniában száz évvel ezelőtt betiltották a művét. A mai diákokat arra is figyelmeztetik, hogy sértők lehetnek „a faji, nemi és nemzeti identitásra” való utalások az ír szerző műveiben, aki híresen gúnyolta hazája nacionalizmusát.
A dublini születésű szerzőt, aki 1941-ben, 58 éves korában halt meg, a legnagyobb modern írók között tartják számon, különösen Ulysses című remekműve miatt, amelyet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban kezdetben betiltottak a szexet és az önkielégítést leíró részek obszcenitása miatt. Nagy-Britanniában a tilalmat 1936-ban oldották fel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2023/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése