A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium XI. A filológia osztálya december 15-én búcsúzott az idei Olvasói utazástól. A foglalkozás sorozat október végén kezdődött. Csehov: Ványa bácsi színművének nyúlfarknyi bemutatásával kezdődött. Az orosz ember és az orosz lélek univerzuma került terítékre. Ezzel a művel indult útjára a legutóbbi olvasói utazás...
 |
| II. csoport |
Az összesítő közös foglalkozására meghívtam Csonta Noémi magyar nyelv és irodalom szakos tanárt is.
Mindkét csoport együttesen láthatta és hallhatta az olvasói utazások élményeinek összesítését. Először a diákok által papírra vetett történetekre vonatkozó vélemény nyilvánításokra, tapasztalatszerzésekre, ismeretekre, benyomásokra és átélésekre fókuszáltam. Ezekből a gondolatokból olvastam fel néhányat. Így szembenézhettek önmaguk elmélkedéseivel.
 |
| I csoport |
A művek, amelyeken együtt „rágtuk át” magunkat:
1. Lázár Ervin: A lyukas zokni
A lyukas zokni meséje egy furcsa helyzetbe kerülő lyukas zokniról szól. A történetben a zokni, mint áldozat vesz részt. Hiszen az egyre jobban hencegve terjedő lyuk nemcsak önmagát, hanem nőttével egy idő után a zoknit is megsemmisíti. Röpke néhány perc alatt megvillantottuk a zokni és a rajta keletkezett lyuk létének kérdését, az elhangzottakat kötve az emberi lelkek közös megnyilvánulásának szokatlan változataira.
 |
| A lyukas zokni bemutatása egy korábbi előadásról |
2. Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök
A hangya és a tücsök a megszokott sztereotípiáktól eltérően van ábrázolva ebben a mesében. A hangya ügyesen dolgozik, ahogy a régi tanítómesékben is, kisebb-nagyobb sikerrel. A tücsök pedig a hegedülésével egyre nagyobb babérokat arat le. Amikor a hangya felfedezi az újabb helyzetet, keresetlen szavakkal üzen La Fontaine úrnak… A Hajnóczy mesében megjelenik az a kérdés, hogy egyáltalán jó dolog-e az, ha kemény munkával keresem meg a kenyerem, vagy éppen belevetem magam az élet sűrűjébe… A hangyá munkája kiszámítható és tiszteletreméltó. A tücsöké linknek tűnő, de mégis kockázatos. Itt vetődött fel az a kérdéskör, hogy a tücsöknek a zenélés nem munka? Vagy a hangya nem érdemel egy kis szórakozást?
 |
| A hangya és a tücsök (saját rajz) |
3. Asztalos István: Történt az utcán
 |
| A megriadt polgár |
A történet maga egy városi kóbor anyakutyáról szól, aki békésen turkálgat a szemétben. Az esemény egy arra járó rosszcsont fiú megjelenésével válik pörgőssé, amikor csak úgy egyet-kettőt belerúg a kutyába. Az eb védekezésből belekap a fiú nadrágjába. Az emberek a gyerek kényes kiabálására a tett színhelyére rohannak. Nem is nagyon kérdeznek, s ha igen, akkor azt hallják ki a történtekből, amit ők elképzelnek. A valóság a tömeg összeverődése során hovatovább elhalványul. Az egész oda fajul, hogy a kutyát teszik meg bűnbaknak, és üldözőbe veszik. A kutya, látván a tömeg haragját, menekül. Először menedéket próbál kicsikarni a jóságos mészárostól, aki mindig valamit adott neki, de most ő is eltaszítja magától. Az eb, vesztére, az egyre szaporodó tömeg elől egy zsákutcába menekül. A felbőszült emberáradatot egy arra járó rendőr nyugtatja meg, aki a tömeg hatására agyonlövi a kutyát. Az egyre ritkuló tömegből néhányan sajnálkozva néznek a haldokló kutyára, főleg amikor felfedezik, hogy annak valahol kölykei lehettek. Látszólag, mintha részvétet nyilvánítanának, ezzel próbálják felmenteni önmagukat a történtek alól.
Itt a tömegpszichózis, és a mende-mondákra hagyatkozó embereknek a környezetükre mért hatását vizsgáltuk.
 |
| Az egyik sanálkozó asszony |
4. Rabindranath Tagore: A vándor
A mese egy vándorról szól, akit a szerző háborodott elméjűnek ábrázol. Elszántan, mániákusan keresi azt a varázskövet, amellyel minden dolgot arannyá tudna változtatni. Ezért a látókörében lévő kisebb köveket, kavicsokat felszedi az útról és magához érinti. Megszállottsága miatt nem veszi észre, hogy menet közben megtalálta a csodakövet, s el is hajította azt. Akkor szembesül ezzel a ténnyel, amikor az „útjában lévő” gyerek megcsodálja a derekára tekert arannyá változott vasláncot. Döbbenten veszi tudomásul a hírt, de mivel fanatikus személy, nem tud lemondani a kőről. Ezért visszakanyarodik az addigi legyalogolt útjára, tovább keresve a varázskövet.
 |
| Az őrült vándor az Égiek segítségét kéri... |
A történet arra próbál figyelmeztetni, hogy vegyük észre azt, ami nekünk megadatott, s ne fussunk elérhetetlen dolgok után. A másik kérdéskör pedig a figyelem és a mérlegelés fontossága lenne...
 |
| Az összesítésnél |
A felsorolt művekből a Hangya és a tücsök és a Történt az utcán, egy pont híján az első javára, ugyanúgy érdekesek voltak a fiatalok számára.
A fényképes beszámoló felelevenítette a foglalkozások nagy pillanatait. A diákok, felidézve a foglalkozásokat, most egy egész képet kaphattak a történetek egymásra hatásáról.
Ezt követően jöhettek a bemutatók:
- elsőként Weöres Sándor: Ki minek gondol című költeményét hallhatták Koncz Zsuzsa előadásában, és láthatták Philip Scott - 500 Years of Female Portraits in Western Art – videoklippje segítségével.
- a következő bemutató Weöres Sándor: Majomország című költeménye volt Latinovits Zoltán előadásában.
- a komolyságot egy kicsi derűvel oszlattam szét. Beszúrtam az IHM: Vers, nó de kinek? paródiáját, és az általuk felhasznált dal eredetijével folytattam…
A beszélgetés során a diákok észrevették, hogy a dolgok így vagy úgy, de összefüggésben állnak egymással. Azt is felismerték, hogy véleményalkotásnál fontos az ismeretek szerzése.
A foglalkozás végén Rudyard Kipling: Ha… című versével ajándékoztam meg őket, Kosztolányi Dezső fordításában.
Mindkét XI. A-s csoport hamar együttműködővé vált. Sok tapasztalatot szereztek, s jómagam is.
Köszönöm a lehetőséget Csonta Noémi magyar nyelv és irodalom szakos tanárnak.
Fényképezte: Borbé Levente, Csonta Noémi és Csutak Dávid
Borbé Levente,
könyvtárpedagógus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése