Kreatív írás és fotópályázat középiskolások számára
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszéke kreatív írás pályázatot és fotópályázatot hirdet középiskolások számára. A pályázat első fordulójára az alábbi kifejezések egyikéből kiindulva, tetszőleges műfajú szövegekkel lehet jelentkezni (novella, esszé, fiktív riport, forgatókönyv, vers), max. 10 000 karakter terjedelemben, vagy egy min. 7, max. 10 darabból álló fotósorozattal: élettér, családtörténet, lázadás. Telefonnal készült fotókat is elfogadnak, de mesterséges intelligenciával készülteket nem. A fotósorozat mellé csatolni kell egy rövid, max. 15 soros indoklást is.
Az első forduló (jelentkezési űrlap kitöltése, pályamunkák beküldése) jelentkezési határideje 2025. március 14.: https://forms.gle/
A második fordulóra 2025. március 29-én kerül sor Kolozsváron, a Sapientia épületében, ahol az első forduló után továbbjutó versenyzőknek alkalmuk lesz az oktatókkal tanácskozni, további írás- vagy fotógyakorlatokat végezni, és az egyetem nyílt napján is részt venni.
A pályázat díjazottai pénzjutalmat és ajándékcsomagot kapnak. A kreatív írás pályázat legjobbjai mentesülnek a felvételi szóbeli fordulója alól a filmművészet, fotóművészet, média alapképzésünkre, a rendezői és az audiovizuális kommunikáció szakirányon, valamint a fotósorozatok díjazottai a kizáró jellegű fotós feladat elvégzése alól mindhárom szakirányon.
Filozófiai esszépályázat középiskolásoknak
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete, a Pro Philosophia Alapítvány, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság támogatásával pályázatot hirdet a 2024/2025-ös tanév IX–XII. osztályos tanulói számára. A 3–8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen aláírás nélkül az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell küldeni. Beküldési határidő: 2025. április 27. A pályázatok értékelése után az esélyes/nyertes pályamunkák szerzőitől elkérik személyes adataikat név, iskola, osztály, kapcsolattartási információikat (lakcím, telefon), valamint felkészítő tanáruk nevét.
A díjak: I. díj 500 lej, II. díj 300 lej, III. díj 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjasokat is, könyvjutalomban is részesülnek. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak és számukra támogatott helyeket biztosítanak a nyári Filozófus Táborban. Az utóbbi évek kezdeményezése, hogy az első három díjazott felkészítő tanárai is könyvjutalomban részesülnek.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://filozofia.hiphi.
Olvasókör és biblioterápiás foglalkozások
Lázadó Muglik
Ughy Szabina Én vezetek c. novellája több komoly társadalmi témát is felvet: a nyomasztó családi légkör, a kommunikáció hiánya a családtagok között, az elhallgatás és hárítás, a nárcisztikus hajlamú apa, párkapcsolat egy fiatal lány és húsz évvel idősebb férfi között. Hogyan érezheti magát egy frissen levizsgázott, 18 éves fiatal lány, miközben az apja sört iszogatva parancsolgat az anyósülésről? Lehet-e élvezetes egy családi nyaralás, ha az apa viselkedése megmérgezi a légkört? Mindez izgalmas beszélgetést eredményezett a jelzett szöveg kapcsán a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Lázadó Muglik elnevezésű olvasókörének idei februári találkozóján.
Léleksimogató csoport
Izgalmas beszélgetésre került sor a könyvtár Léleksimogató csoportjának idei februári találkozóján. Miért érzi átlátszónak magát egy nő egy házasságban, mit kellene tennie, hogy láthatóvá váljon? A környezete tehetne-e érte valamit? Lehet akadály a női lét megélésében a feleség- és anyaszerep? Sok érdekes válasz fogalmazódott meg a résztvevőkben Ughy Szabina Az átlátszó nő című novelláját olvasva.
A Lélek történetei – a történet lelke csoport
A Lélek történetei – a történet lelke csoport idei februári találkozóján Darvasi László Lopni az Aldiból című írását olvasták fel a résztvevők, majd beszélgettek helyi kisboltokról és nagy üzletláncokról, vásárlói szokásokról. Hogyan jut odáig egy becsületes, önérzetes, tisztességes személy, hogy megalázó helyzetbe kerüljön egy félreértés, gyanúsítás miatt? A vezetőséghez írt levelében megfogalmazott sérelmei és álláspontja helyett nem lett volna-e jobb helyben tisztáznia magát? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a jelenlévők.
Forrás: https://konyvtar.
Önkiszolgáló kölcsönzés a gyermekkönyvtárban is
Érkezett egy meglepetés a Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegére is: egy önkiszolgáló pult, amely könnyed, gyors és modern szolgáltatást nyújt az olvasóknak, a magyar kormány támogatásával.
A rádiófrekvenciás technológián (RFID) alapuló önkiszolgáló rendszerben pillanatok alatt, könyvtáros segítsége nélkül lehet könyveket kölcsönözni és visszahozni a könyvtárba. A rendszer leegyszerűsíti a könyvtári adminisztrációt, a könyvtári állomány és a könyvtárhasználat nyilvántartását, így a könyvtárosok több időt fordíthatnak kreatív tevékenységekre, például különböző kulturális és közösségi rendezvények szervezésére, olvasókörök, könyvtári foglalkozások vezetésére, illetve a könyvtári adatfeldolgozó, adatbázisépítő tevékenységekre.
Videó arról, hogy hogyan működik az önkiszolgáló pult használata: https://www.
Új esély régi könyveknek
Több mint százéves gépek segítségével nagyszerű lehetőséget nyújt régi könyvek újjávarázsolására a Kájoni János Megyei Könyvtár könyvkötő mestere, Csiszér Barbara Julianna, aki már több mint tíz éve ad új esélyt rossz állapotban lévő könyveknek.
2012-ben, 16 év textilipari munka után kereste meg a könyvtár akkori igazgatónője és ajánlotta fel neki a könyvkötői munkát. A mesterség alapjaiba elődje vezette be, majd elméleti és gyakorlati vizsga után, 2013 áprilisában kapta meg az állást, azóta is szívvel-lélekkel kelti új életre a régi, leharcolt könyveket. Úgy véli, a könyvkötés mestersége kreativitást és erőnlétet igényel, mivel egy százéves és csaknem száz kilogrammos prés és vágógép segítségét kell igénybe vennie a kötetek javításához.
– Minden példány újrakötéséhez más-más fogások, műveletek alkalmazása szükséges, hogy a könyvek egykori formáját vagy annak töredékét visszanyerjék. Némely könyv ragasztásra, netán íves varrásra vagy gerinccserére szorul, de arra is van példa, hogy a kötet szakadt lapjait kell kiegészíteni – sorolta.
Mint mondta, gyakran az emberek otthon, ragasztószalaggal próbálják menteni a könyveket, amivel csak rontanak a helyzeten, és a könyvkötők későbbi munkáját nehezítik meg, amikor szét kell szedni ezeket. Egy könyv újrakötésének ára sok tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy mennyi időt vesz igénybe. Volt olyan eset is – számolt be Csiszér Julianna – amikor több hétig tartott egy Petőfi Sándor-verseskötet rendbetétele, de van, amikor csak apró hibákat kell orvosolni.
A Kájoni János Megyei Könyvtárba a megye minden sarkából érkeznek azzal a kéréssel, hogy varázsoljanak újat a régi, rossz állapotban lévő könyvekből, ennek ellenére még mindig sokan nem tudnak erről a szolgáltatásról. Mint a könyvkötő elmondta: főként a közösségi médiában próbálják az emberek figyelmét felhívni erre a lehetőségre, és ezzel is biztatni őket arra, hogy újak vásárlása mellett mentsék meg régi könyveiket.
Forrás: https://hargitanepe.
Felezőnyolcas-felolvasóest a könyvtárban
Népes közönség előtt tartott 2025. február 20-án „szervezetten spontán” felolvasóestet a Bod
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, az est házigazdája azzal köszöntötte az egybegyűlteket, hogy az eseményre több évforduló kapcsán kerül sor, többek között február 14-e a könyvajándékozás napja, 15-e az olvasás nemzeti napja, 18-a Jókai Mór kétszázadik születésnapja, ami egyben a magyar széppróza napja is, 21-én az anyanyelv napja van, végül és nem utolsósorban Bod Péter irodalom- és egyháztörténész születésnapja február 22-én. Ezután Szonda Szabolcs az íróság-költőség emberi oldalára kérdezett rá, azt firtatva, hogy a hétköznapokban hogyan lehet együttélni a szerzőséggel, miként lehet beilleszteni az alkotómunkát a mindennapi életbe.
Tamás Dénes szerint, ha valaki író vagy költő, azt már nem illik felvállalni, de mindig pörög az ember agya, és vannak tervek, amelyeket igyekszik megvalósítani. Két verset olvasott fel, Poszthumán és Mondd, mi lesz címmel.
Kopriva Nikolett Kárpátaljáról származik, két éve sepsiszentgyörgyi lakos, az írói létformát nem tudja leválasztani magáról, számára ez egy létállapot.
Miklóssi Szabó István szerint nem egyszerű arra a kérdésre válaszolni, hogy írónak lenni mit jelent. Az biztos, hogy nagyon komoly munkát igényel az írás. A legszebb az, mikor az ember egy könyvét befejezi. Két évvel ezelőtt kezdett új regénybe, amiből csak részleteket sikerült megírni, a címe Szent felháborodás.
Tamás Kincső szerint íróként figyelni kell arra, hogy miből mit lehet kihozni, hétköznapjaiban, ahogy jár-kel, sikerül megfogalmaznia egy-egy gondolatot. A csobán kutyája című írása egy olykor humort sem mellőzően megírt tragédia, a magát jól karbantartó, fitt ötvenéves Attilát, a helyi orvost futás közben összetépik a csobán kutyái.
Sántha Attila Csokonait parafrazálva
Czilli Aranka Kovásznán
Győrfi Kata szerint költőnek lenni egy egész életen át tartó erőbedobás, folyamatosan kell keresni az alkalmat, hogy az ember írjon és inspirálódjon.
Dimény H. Árpád szerint a költőség státusza változóban van, ma inkább egy „betegségnek” tekinthető.
Az est végén, a nyolc szerző beszélt jövőbeli terveiről, új kötetekről és könyvbemutatókról.
Forrás: https://www.3szek.ro/
Kihelyezett módszertani találkozó Csernátonban
A Bod Péter Megyei Könyvtár idén Csernáton
Az összejövetelt megnyitó Mágori István helyi polgármester hangsúlyozta, hogy számára és az általa vezetett közösség számára fontos a kultúra, a könyvtár, és elkötelezett ezek működése iránt.
Gáj Nándor, Kovászna megye tanácsának alelnöke támogatásáról biztosította a jelenlévő és a hiányzó könyvtárosokat, hitet, lendületet kívánt munkájukhoz, amely felelősségteljes szellemi kötelezettség, de távlatilag is lényeges közösségi haszna van.
Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató biztatta a megyebeli könyvtárosokat, hogy a nem ritkán adódó nehézségek, a mostoha idők dacára is találják meg önmagukban az erőt és a lelkesedést, amely segíthet szolgálni a könyvtárügyet. Jelezte ugyanakkor a friss hírt, miszerint a tavalyi évben Kovászna Megye Tanácsa által benyújtott, könyvtárfejlesztést célzó pályázat, amely a megyében 13 könyvtárat érint, sikeres elbírálásban részesült.
Csüdör Katalin, a Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos munkatársa a megyei hálózat jelenlegi helyzetéről és a tavalyi idevágó változásokról nyújtott tájékoztatást, illetve ismertette az újonnan elindított, „A hónap könyve” elnevezésű, községekben működő, illetve ezekbe tervezett könyvklubokat.
Dr. Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár munkatársa felajánlotta, hogy olvasásnépszerűsítő foglalkozásokat tartana a községekben, szülőknek, családoknak.
A találkozó résztvevői a folytatásban tavalyi tapasztalataikat, könyvtáruk történéseit osztották meg egymással, ezt követően pedig Ágoston József helybeli könyvtárost köszöntötték, aki elköszönt a kollégáktól, jelezve, hogy nyugdíjba vonult.
Végszóként Gáj Nándor alelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy a működő könyvtárakban ennyi program zajlik. Mint elmondta: fontos, hogy a könyvtárosok ismerjék egymás munkáját, de ugyanúgy törekedjenek arra is, hogy mások is tudjanak róluk, arról is, hogy mit csinálnak.
Rövid műsor keretében Dimény-Haszmann Ida Lili, Mágori Anna és Varga Eszter helybeli gimnazista diákok, valamint zenetanáruk, Jánó Kinga népdalokat, Márton Barna Zsolt, Kerekes József és Varga Kálmán katonanótákat adtak elő, Ábri Béla és zenekara kíséretével, aztán kötetlen beszélgetéssel és nótázással tarkított, közös vacsorával zárult a szakmai nap, könyvtárunk több munkatársának jelenlétében is.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Növekvő kölcsönzési mutatók a Maros Megyei Könyvtárban
Kortárs irodalom és sikerkönyvek hódítottak tavaly Maros megyében – a legkeresettebb kötetek listájáról Agyagási Hajnal, a Maros Megyei Könyvtár olvasószolgálati részleg vezetője árult el részleteket.
Összességében elmondható, hogy az olvasás iránti érdeklődés a megyei könyvtár statisztikái alapján növekvő trendet mutat, és biztató jele annak, hogy a jövőben is egyre többen fognak könyvet a kezükbe venni. A tavalyi évben a Maros megyei könyvtárakban nemcsak a kortárs könyvek, hanem a gyermekek számára készült kötetek is nagy népszerűségnek örvendtek.
Agyagási Hajnal örömmel közölte, hogy sokéves törekvésük és munkájuk meghozta gyümölcsét: egyre többen térnek be a könyvtárba, növekszik az olvasók száma. Látványosan bővült a gyerekrészleg olvasótábora, és ennek részben az is oka, hogy sok programot szerveznek a legkisebbeknek, és ezen felül osztályokat is fogadnak, például az Iskola másként hét keretében.
A kölcsönzések számában kiemelkedtek a mesés és tanulságos könyvek, például Az autók és Cicák, amelyek a legfiatalabbak számára kínálnak szórakoztató olvasnivalót. A Kuflik a föld alatt és Kuflik a hóban sorozatok is nagy népszerűségnek örvendtek, és természetesen a Bogyó és Babóca történetek sem maradtak le a toplistáról. A Maszat a repülőn és A beszélő kiskutya és más történetek szintén a legkeresettebb könyvek közé tartoztak, így jól látszik, hogy a gyerekek körében az állatok és kalandok iránti érdeklődés egyre nagyobb.
A nagyobbak szívesen olvasták az Egy Ropi naplója című kötetet, de a háziolvasmányokat is sokan kikölcsönözték, például a Négyszögletű kerek erdőt és Az Alma. A sötétség birodalma kötetet.
A felnőttek körében a múlt év folyamán a romantikus és drámai történetek uralták a listákat, a közös az volt bennük, hogy szinte kivétel nélkül kortárs szerzők művei. Toplistás volt tavaly a Valaki más cipőjében és Minden szívdobbanással című könyv, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig szintén egy Nicholas Sparks-könyv, a Kéz a kézben került.
Az olyan klasszikusok, mint A főnök és a Sárarany is jelen voltak a keresettek között, és természetesen a Menekülés Alaszkába és A Párizs szólóban sem maradhattak ki a lista éléről. Azok, akik a történelmi és elgondolkodtató regények iránt érdeklődnek, Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója, illetve A füvesasszony című művekkel bővítették olvasmánylistájukat. A toplisták lassan elmaradhatatlan alkotója, Valérie Perrin a Maros megyeiek kedvence is, tőle tavaly a Másodvirágzás című történetre voltak kíváncsiak a legtöbben.
Forrás: https://
Fotó: Romániai Magyar Könyvtárosok Vándorgyűlése - MAROSVÁSÁRHELY - 2023
Drámapedagógiai képzés a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért szervezésében 2025. február 21. és 23. között drámapedagógiai képzésre került sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Az Ajtó a gyermekekhez című tréninget két magyarországi szakember, Gyombolai Gábor és Patonay Anita drámapedagógusok, színész-drámatanárok tartották, akik doktori címmel és három évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren.
Az
előadók a cselekvésen alapuló tanulási módszer rejtelmeibe vezették be a
jelenlévőket. A könyvtárosoknak, közművelődési szakembereknek,
pedagógusoknak olyan gyakorlati képzést tartottak, amely lehetővé teszi
annak megtapasztalását, hogy a dramatikus cselekvés miként képes
bizonyos változásokat előidézni a játszóknál, és ezáltal miként lett a
drámapedagógia a művészetpedagógia meghatározó ágazata. A képzés során a
résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni, élményszerűen
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Keresettek a kortárs magyar szerzők Székelyudvarhelyen is
Népszerűnek bizonyulnak a kortárs irodalmi alkotások és a magyar szerzők, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adatai szerint, mind a diákok, mind a felnőttek körében. Jó hír, hogy negyedévente új kiadásokkal frissül a könyvtár állománya.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak jelenleg 12 300-nál is több érvényes olvasójeggyel rendelkező, regisztrált felhasználója van, amelyből tavaly több mint ötezren újították meg a tagságukat – mesélte el Gálovits Rózsa, a könyvtár osztályvezetője, aki hozzátette, hogy 2024-ben közel 1250 új beiratkozó is volt. A számoknál maradva az osztályvezető kifejtette, tavaly az olvasók 33 ezer dokumentumot kölcsönöztek vagy használtak a könyvtár olvasótermében.
Az is kiderült, hogy a felnőttek és diákok (óvodáskorúaktól egészen az egyetemistákig) aránya körülbelül 40-60 százalékban oszlik meg. Bár gondolhatnánk, hogy ez a kötelező olvasmányok miatt van így, de a legnépszerűbb könyvek a szórakoztató irodalom listájából kerülnek ki – fejtette ki az osztályvezető, aki kérdésünkre elmondta, ősszel és télen több idejük van az embereknek olvasni, a könyvtári látogatók száma ezért nyáron a legalacsonyabb.
Népszerűek
a kortárs szerzők művei, de a magyar szerzőket is előnyben részesítik a
székelyudvarhelyi olvasók. A felnőttek körében például keresettek
voltak az elmúlt évben a magyar szerzők tollából származók közül Fábián
Janka könyvei, de Náray Tamás, Orvos-Tóth Noémi, Budai Lotti, illetve Karády Anna és Bauer Barbara könyveit is rendszeresen kölcsönözték az olvasók. Ugyanakkor keresett volt Valérie Perinn
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Jókai 200: Minikiállítás az író kézirataiból a Teleki Tékában
A 200 éve született Jókai Mór eredeti kézirataiból nyílt minikiállítás 2025. február 18-án a marosvásárhelyi Teleki Tékában. Jókai hatalmas kéziratos hagyatékából 2003-ban kerültek a marosvásárhelyi könyvtárba a kéziratok: tizenkét novellarészlet, egy regénytöredék és egy teljes elbeszélés.
A gróf Teleki Andor (1902-1978) hagyatékából származó gyűjteményt a Teleki család adományozta az intézménynek. „E műveket Jókai többnyire az önkényuralom első éveiben vetette papírra jellegzetes apró gyöngybetűivel, minimális javításokkal; némelyik lap végén kivehető a Sajó szignó, a megtorlástól tartva 1850-ben ezt az álnevet használta” – mondta el Bányai Réka könyvtáros a Marosvásárhelyi Rádiónak. Elmondása szerint az anyagnak nem a mennyisége, hanem az eszmei értéke nagy, egy tárlóban látható a kiállításoknak otthont adó teremben. Ebben eredeti Jókai-kéziratokat mutatnak be, illetve két kötetet az 1894-ben megjelent százkötetes kiadásból. A könyvtáros szerint a kéziratok az Argentínában örökösök nélkül elhunyt Teleki Andor gyűjteményében voltak, aki műgyűjtő volt. Hozzátartozói úgy gondolták, a kéziratoknak közgyűjteményben van a helyük. Teleki Andornak a kéziratokhoz fűzött feljegyzése szerint gróf Teleki Sándor (1821–1892) hagyatékából maradtak fenn, akiről ismert, hogy Petőfi Sándor barátja volt. Jókaival is ismerték egymást, leveleztek, és az író 1876-os erdélyi útján együtt utaztak Kolozsvártól Koltóig, ahol Teleki vendégül látta. Az, hogy a kéziratok miként kerültek Teleki Sándorhoz, megfejtésre vár – mondta a könyvtáros. Bányai Réka szerint nem valószínű, hogy adományozásról lenne szó, mivel a kéziratok között sok a töredék, egy műnek egyetlen lapja például. Nem is az író halála után juthattak az erdélyi főnemeshez, mivel korábban elhunyt, mint Jókai – tette hozzá. Közölte: valamennyi szöveg megjelent nyomtatásban, a nyomdába előkészített kéziratból származó lapok ismert művekből és az író kevésbé ismert novelláiból vannak.
A minikiállítás helyhiány miatt nem mutatja be Jókai Mór teljes életművét, de ismertető szöveg társul hozzá, és kérésre a Teleki Téka munkatársai is segítik információkkal a látogatókat. Az író születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt minitárlat március végéig látogatható a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Közel a festett bútorhoz - könyvbemutató
Valóságos erdélyi és szászföldi kalandozásra hívta a közönséget Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató Pozsony Ferenc néprajzkutató, akadémikus Festett bútorok a Székelyföldön című könyvének 2025. február 19-i, sepsiszentgyörgyi bemutatóján. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott festettbútor-mustra elvezetett a több évszázados falfestményektől a nyugati bútorfestő hagyományokat szász közvetítéssel Erdélyben is meghonosított bútorfestő kultúráig, nem titkolva, hogy a gyűjtéshez, egy-egy bútordarab származásának beazonosításához gyakran szerencse is kell – tárgyak esetében ez különösen igaz –, hisz az elmúlt évszázadokban, más bútordarabokkal együtt a festett ládák úgy vándoroltak, mint a férjhez menő menyecskék.
Az eddig megjelent erdélyi szakkiadványokban a szerzők inkább rajzokat, önálló mintákat közöltek, Pozsony Ferenc könyvének törzsanyaga a több mint százötven nagyon jó minőségű fénykép, amelyek által végigkövethetőek a különböző korok, stílusok – hangsúlyozta Szőcsné Gazda Enikő, kiemelve Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum igazgatójának szerkesztői munkáját.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Wass Albert-felolvasóest Kézdivásárhelyen
Az anyanyelv nemzetközi napján, 2025. február 21-én Wass Albert tiszteletére a magyarlakta területeken egyidőben, településenként ugyanazon a helyszínen idén is felolvastak műveiből. Erdélyből csupán Kézdivásárhely csatlakozott a világszerte több helyszínen is megrendezett Wass Albert-felolvasások hétvégéjéhez. Idén 56 anyaországi, angliai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrségi és amerikai egyesült államokbeli közösség csatlakozott a rendezvényhez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Bemutatták Tóth László újabb mesekönyvét
2025. február 6-án mintegy ötven érdeklődő jelenlétében mutatták be a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében Tóth László újságíró decemberben megjelent, Kaland a tükrön túl című mesekötetét, a szerző ötödik könyvét. A könyvet ismertette és a szerzővel beszélgetett Deszke Kriszta, a Profi Rádió munkatársa.
Tóth László arról beszélt, hogy első manós könyvéhez hasonlóan ez a mostani is unokái, Ákos és Apor unszolására született meg, akik arra kérték őt, hogy írjon számukra mesét karácsonyra. Habár addig még soha nem írt meséket, 2023 decemberében nekifogott és egy hét alatt megírta A manók csodálatos világa című kis könyvét, amely sikeresnek bizonyult, nem csak az unokái körében, pedig elsőkként ők kérdezték azt, hogy ugye, lesz folytatás, újabb manós könyv.
… Tóth László (…) azt is elárulta, hogy év végén lesz folytatás, de az már a felnőttekhez (is) fog szólni. Jövőbeli terveiről szólva megtudtuk, hogy az év végére elkészülő újabb mesekönyvön kívül két köteten dolgozik. Az egyik egy történelmi tárgyú kisregény, a másik pedig egy Sárosi Csaba grafikussal közös könyv lesz, az általa készített „játékokhoz” ír kísérő történeteket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/
Elhunyt Kozma Mária, a Maros Megyei Könyvtár bibliográfusa
Elhunyt Fülöp (Kozma) Mária, a Maros Megyei Könyvtár könyvtárosa, bibliográfusa, aki a Maros megyére vonatkozó bibliográfiai kutatások elkötelezettje volt. Az 1940-ben született szakember munkájának eredményei több kötetetben láttak napvilágot. „Szívvel-lélekkel dolgozott a műszaki könyvtárban, rendszeresen szervezett fényképkiállításokat, irodalmi esteket. Később a helyi bibliográfia részleg alapjait fektette le, meghatározva ezzel azt az irányt, amit sokáig követtek munkatársai.” – áll a könyvtár közleményében. Nyugállományba vonulása nem törte meg a munkakedvét, fáradhatatlanul dolgozott dédelgetett álmának megvalósításán, nevezetesen a Maros megyei személyiségek lexikonjának megjelentetésén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Szerkesztők:
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése