Móricz Zsigmond felolvasás a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában

A mára országhatárokat átívelő Felolvasómaratont 2009-ben Székelyudvarhelyen indította útjára a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Háza. 2014-ben a maratoni felolvasás központi helyszíne Csíkszereda, fő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár.

            Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára és a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanárai, könyvtárosa is csatlakozott az idéni felolvasómaratonhoz. A  20. századi, magyar realista prózairodalom legnagyobb alakja, a 135 évvel ezelőtt született Móricz Zsigmond  emléke előtt tisztelegtünk azzal, hogy idén az ő műveiből olvastunk fel, Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza után.

            A három órás felolvasáson több mint 180 tanuló vett részt, és olvasott fel Móricz különböző műveiből. Leginkább részleteket választottak a diákok, de teljes elbeszélések felolvasására is sor került.

Részleteket olvastunk az Égi madár, a Légy jó mindhalálig, a Kerek Ferkó, A boldog ember, a Karácsonyi ének, A kondás legszennyesebb ingje, az Árvácska, Rokonok, Kaszások a fák alatt, Hét krajcár, A kicsi, Ebéd, Úri muri, Sárarany, Február, hol a nyár?, Az utolsó betyár, Csata, Kivilágos kivirradtig című művekből, elbeszélésekből, végig sikerült elovasni a Barbárok és Tragédia című elbeszéléseket.

            Dicséret jár a gyönyörűszép felolvasásért a Joannes Kájonis Szakközépiskola diákjainak, kiemelve a XI. A, XI. D, IX. C., X. A., XI. C, XII B., XI. G. osztályokat! Köszönet a diákokat kísérő és felkészítő pedagógusoknak, de legfőképpen Kovács Editnek, az iskola könyvtárosának a szervező munkájáért!

            Örömmel vettük tudomásul, hogy a diákok nagyon kedvelik Móricz műveit, nagy lázban válogatták a részleteket, kedvenc soraikat kiemelve a nagy magyar írótól.

Jó érzés tudni, hogy az olvasás örömmel töltötte el a tanulókat, szemmel láthatóan kedvelték a közös olvasás élményét, az együttlétet és szívből reméljük, hogy ez az élmény mindenapossá válik számukra, mert olvasni jó, jól olvasni pedig élmény!

Márdirosz Ajka

Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára

A rendezvény plakátja

MÓRICZ ZSIGMOND

FELOLVASÁS

az

APÁCZAI CSERE JÁNOS PEDAGÓGUSOK HÁZÁBAN

–felolvasnak a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanárai –

Csíkszereda

2014. február 18., 9.00 óra, Bolyai aula, II. em.

ReMeK-e-hírlevél, 2014/2. számából

Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2014
A magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) hároméves fennállása alatt 9000 művet tett közzé, idén ismét meghirdeti hagyományos történelmi novellapályázatát. A pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. A kiírás célja a mindenkori Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarság értékeinek, történelmi személyiségeinek és eseményeinek bemutatása. Elvárás, hogy a pályaművek fejezzék ki azt a lelkületet, amelyben ma találtatnak a magyarok, erősítsék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti azonosságot, a történelmi gyökereket, valamint a Kárpát-medence és a világ magyarságának egyetemességét. Életkortól, állampolgárságtól, foglalkozástól függetlenül bárki térítésmentesen benevezhet 2014. március 5-ig. A pályamű terjedelme nem haladhatja meg a 10 000 betűt (szóközökkel együtt), amelyet beszerkesztve, korrektúrázva kell feltölteni a honlapra.
Forrás: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/arany-sas-dij-toertenelmi-novellapalyazat-2014-0
 

A magyar kultúráért és oktatásért 2014
A Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatot hirdetett a Romániában élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése, az oktatás és a kultúra támogatása céljából, „A magyar kultúráért és oktatásért” programban. A pályázat keretében romániai magyar szervezetek (civil szervezetek, intézmények és vállalkozások) pályázhatnak.
További információ itt: http://palyazatmenedzser.hu/2014/01/17/a-magyar-kulturaert-es-oktatasert-2014-erdely/?awt_l=6MFww&awt_m=3eznofWK2Dz4mMk

A média világa – Székedi Ferenc előadássorozata a kortárs médiáról
A média világa címmel indult előadássorozat 2014. január 14-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Május végéig kéthetente kerül sor a kortárs média kérdéseivel foglalkozó előadásokra, beszélgetésekre. Az előadó, Székedi Ferenc újságíró, közíró főleg fiatalok, elsősorban középiskolások számára szeretne kapaszkodókat nyújtani ahhoz, hogy a 21. századi média bonyolult világában képesek legyenek eligazodni. Az első előadásra érkező közönség soraiban voltak fiatalok, középiskolások és egyetemi hallgatók is, de szép számmal voltak jelen a téma iránt érdeklődő felnőttek is. Elsőként az alapfogalmakat tisztázta az előadó, a média három alaptípusát különítve el, a sajtót, az audiovizuális médiát és az online médiát, röviden felvázolva ezek főbb jellemzőit a klasszikus újságírástól a közösségi médiáig. A média világa rendkívül változó, jelenleg az átalakulások sűrűjében vagyunk –  hangzott el az előadás befejezésében. Az előadás végén a közönség soraiból is hozzászóltak a témához, érdekes beszélgetés alakult ki.
2014. január 28-án folytatódott a sorozat, a második előadás és beszélgetés középpontjában  a média-manipuláció és annak eszközei, valamint az erdélyi magyar média tabutémái voltak.
Székedi Ferenc 1971-től tevékenykedik az újságírói-szerkesztői, közírói pályán, televíziós-rádiós újságíróként, műfordítóként egyaránt ismert. 1996–2006 között a a Csíki TV főszerkesztőjeként tevékenykedett. Változatos témájú cikkei jelentek meg szinte valamennyi hazai magyar nyelvű lapban, de román nyelvűben is. Nevéhez számos forgatókönyv, dokumentumfilm, riportfilm kapcsolódik hosszú tévés szerkesztői, publicisztikai pályája során. 2008-ban az erdélyi szellemi életben rangos publicisztikai Spectator-díjat kapta meg.
A sajtóban az előadásokról: Szőcs Lóránt: Az információáradat útvesztőjében. Székelyhon.ro. 2014. január 14., Csíki Hírlap, 2014. január 15.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/85/a-media-vilaga--eloadasok-beszelgetesek-a-kortars-mediarol
X-ek a Bolyaiak életében – könyvbemutató és előadás a könyvtárban
X-ek a Bolyaiak életében címmel jelent meg Oláh-Gál Róbert matematikatörténész, tanár, Bolyai-kutató legújabb kötete Kolozsváron, a Fehér Holló könyvsorozatban. A két Bolyai életútja és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a kutatót, aki a kötet művelődéstörténeti írásaiban újabb kutatásai tükrében mutatja be apa és fia mindennapjait, emberi kapcsolatait, szakmai vergődéseit. A kötet bemutatójára 2014. január 20-án több mint nyolcvan érdeklődő gyűlt össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Sarány István szerkesztő, a Fehér Holló Médiaklub tagja mutatta be a kötetet, kiemelve művelődéstörténeti értékeit. Oláh-Gál Róbert vetítéssel kísért előadása a kötetben olvasható számos érdekességre irányította a figyelmet. A kutató eddig ismeretlen adatokat is feltárt, tévedéseket is tisztázott a két Bolyai életrajzáról, baráti és rokoni kapcsolatairól. A kötet írásai számos újdonsággal szolgálnak az erdélyi művelődéstörténet iránt érdeklődő olvasóknak.
A bemutatóról a sajtóban: Pál Bíborka: X-ek a Bolyaiak életében. Könyvbemutató: Oláh-Gál Róbert kutatása. Hargita Népe, 2014. január 21.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/89/x-ek-a-bolyaiak-eleteben--olah-gal-robert-legujabb-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

Lettek ezrei költöztették át a nemzeti könyvtárat
Lettország fővárosában a mínusz 14 fokos hideg ellenére közel tizenötezren formáltak élőláncot, hogy nemzeti könyvtáruk régi épületéből az újba juttassanak 2000 könyvet. Az élőlánccal Riga Európa Kulturális Fővárosa címét ünnepelték.
A régi könyvtár 150 éves épületétől augusztusban veszi át a nemzeti könyvtár szerepét az új létesítmény. A könyvek áthelyezésének ez az emberek alkotta, több mint másfél kilométeres lánc volt az első mozzanata. Az új könyvtár polcára elsőként a Biblia egy példánya került.
Az akció amellett, hogy roppant kedves és praktikus volt, megidézte az 1989-es Balti láncot is. Akkor a balti államok 2 millió polgára országuk Szovjetuniótól való függetlenségéért 600 kilométeres láncot formált, hogy szó szerint kiálljanak az érdekeikért.
Forrás: http://kotvefuzve.postr.hu/lettek-ezrei-koltoztettek-at-a-nemzeti-konyvtarat-uj-otthonaba

„Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam” – beszélgetés Fülöp Mária könyvtárossal
Fülöp Mária Bukarestben született 1940. március 11-én, de gyermekéveit már Zilahon töltötte. Ott járt iskolába, ott érettségizett az Ady Endre (volt Wesselényi) Kollégiumban. Ezt követően Bukarestben könyvtárosi technikumot végzett 1959-ben. 1963–1967 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román-magyar irodalomtanári oklevelet. Negyven éven át volt a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, de nyugdíjba vonulása után is napi rendszerességgel bejár munkahelyére. A lelkes könyvtárost pályájának alakulásáról, a szakma előnyeiről, hátrányairól kérdezték.
– Több évtizedes tapasztalat után, hogyan látja mi az előnye és mi a hátránya a könyvtárosi munkának?
– Vannak olyan emberek, akik hivatásuknak érzik, tekintik a szakmájukat, én ezek közé sorolom magam. Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam. Ha valaki szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, segíthet a kultúra szinte minden területén. A hátránya talán az, hogy a köz- és anyagi megbecsülés rendszerint elmarad. De a könyvtáros nem az élvonalban dolgozó tudományos munkás, hanem inkább, fogalmazhatunk úgy, egy szükséges háttérmunkás. Kicsit olyan, mint a levéltáros, a munkája nem látszik, de szolgálhatja, tájékoztathatja az érdeklődők széles rétegét, munkája gyümölcsét azonban rendszerint más aratja le.
– Hogyan látja a könyvtárak jövőjét az e-book olvasók korában?
– A könyvtár még sok-sok ideig nem fog meghalni. Tulajdonképpen az e-bookok is könyvek, és azokat is össze kell gyűjteni valahová, ha nem egyéb, egy e-könyvtárba.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=157146

(H)arcos könyvek - Interjú Hajdú Áronnal
„Egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé”.
Hajdú Áronnal, a több ízben is Szép könyv kategóriában kitüntetett csíkszeredai kiadó igazgatójával többek közt a könyvek esztétikájáról, a szerzőszeretetről, ökörsütős népünnepélyekről és a Bookart arcéléről beszélgettek.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=156320
 
Elárulta a Romániai Írószövetség, kiket jelölt idén Nobel-díjra
Nyilvánosságra hozta a Romániai Írószövetség (USR) hogy a Svéd Akadémia felkérésére kiket jelölt idén az irodalmi Nobel-díjra: Nicolae Brebant, Mircea Cărtărescut, Norman Maneát és Varujan Vosganiant. Vosganian különben az USR igazgatótanácsának alelnöke.
Nicolae Manolescu USR-elnök a jelölési kritériumokról azt mondta, "az értéket és az egyes művek idegen nyelvekre fordítását vették figyelembe".
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8482

Román nyelven írt magyarságtörténetet mutattak be
A magyarok történelméről írt románul könyvet egy fiatal történészekből álló csoport. A Páll-Szabó Ferenc szakmai irányításával, Pócsai Sándor, Ciprian Rad, Váradi Éva-Andrea, valamint Wellmann László által írt könyvet 2014. január 30-án mutatták be Kolozsváron. A 172 oldalas kötet címe A magyarság történelme (O istorie a maghiarilor). A kiadványt Szabó Csaba kolozsvári televíziós újságíró és Eckstein-Kovács Péter politikus mutatták be.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=22407

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Februári évfordulók 2014

140 éve, 1874. február elsején született Hugo von Hofmannsthal (Hugo Laurenz August Hofmann) osztrák-német költő, novellista és drámaíró.

40 éve, 1974. február elsején hunyt el Győry Dezső (Wallentinyi) magyar költő, író és újságíró.

60 éve, 1954. február másodikán hunyt el Hella Wuolijoki (Ella Marie Murrik) finn-észt író és politikus.

60 éve, 1954. február harmadikán hunyt el Ionel Teodoreanu román író és ügyvéd. Főbb művei: Álarcos Bál, Noé bárkája, Vidéki vakációk (La Medeleni).

190 éve, 1824. február negyedikén hunyt el Barla Mihály (Miháo Barla) szlovén-magyar író és költő.

90 éve, 1924. február negyedikén hunyt el Szabó Endre magyar költő, író, hírlapíró és műfordító.

1 éve, 2013. február negyedikén hunyt el Veress Zoltán erdélyi magyar költő, író és műfordító. Emlékezetes gyerekirodalmi alkotásai: Tóbiás és Kelemen, Irgum-Burgum Benedek, Rongy Elek a példakép.

210 éve, 1804. február ötödikén hunyt el Johan Ludvig Runeberg finn-svéd író és költő, Finnország nemzeti költője.

20 éve, 1994. február ötödikén hunyt el Nagy Borbála székely-magyar író, színműíró és műfordító. Ismertebb munkái: A csíki boszorkány, Őrült Johanna, Claudia.

450 esztendeje, 1564. február hatodikán született Christopher Marlowe angol drámaíró, költő és műfordító.

350 esztendeje, 1664. február hatodikán hunyt el Beniczky Péter magyar költő.

450 esztendeje, 1564. február hetedikén született Csong Cshol koreai költő.

85 éve, 1929. február hetedikén született Török László székely-magyar író, újságíró és filmkritikus.

80 éve, 1934. február nyolcadikán hunyt el Móra Ferenc magyar író, újságíró és muzeológus. Ismertebb alkotásai: Rab ember fiai, Mindenki Jánoskája, Kincskereső kisködmön, Ének a búzamezőkről, Aranykoporsó, Zengő ABC stb.

90 éve, 1924. február kilencedikén hunyt el Tompa István erdélyi magyar író, közgazdász és politikus.

20 éve, 1994. február tizedikén hunyt el Simonyi Imre (Szmola) erdélyi származású magyar költő.

90 éve, 1924. február tizenegyedikén hunyt el Olav Nygard norvég költő.

70 éve, 1944. február tizenegyedikén született Éltető József (Welman) erdélyi magyar költő, szerkesztő, dramaturg és műfordító.

80 éve, 1934. február tizenkettedikén született Ladányi Mihály magyar költő.

110 éve, 1904. február tizenharmadikán született Jakab Géza (Szentgericzei) erdélyi magyar költő és újságíró.

80 éve, 1934. február tizenharmadikán hunyt el Pusztai József (Pozderecz) magyarországi szlovén-magyar költő, író és újságíró.

250 esztendeje, 1764. február tizennegyedikén született Nicasio Alvarez de Cienfuegos spanyol író, költő, drámaíró és újságíró.

50 éve, 1964. február tizennegyedikén hunyt el Csathó Kálmán magyar író, színműíró és rendező.

30 éve, 1984. február tizenhetedikén hunyt el Kacsó Sándor székely-magyar író, szerkesztő, közíró és tanulmányíró.

450 esztendeje, 1564. február tizennyolcadikán hunyt el Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni olasz szobrász, festő, építész, költő és emlékíró, az itáliai reneszánsz egyik nagy mestere.

260 éve, 1754. február tizenkilencedikén született Vincenzo Monti olasz költő, drámaíró és történetíró.

130 éve, 1884. február tizenkilencedikén született Leo Kiacseli grúz író, novellista.

65 éve, 1949. február huszadikán hunyt el Berde Mária erdélyi magyar író, költő és műfordító. Ismertebb művei: Romuald és Adriana, Tüzes Kemence.

30 éve, 1984. február huszadikán hunyt el Földes Mihály magyar író, újságíró és politikus.

30 éve, 1984. február huszonegyedikén hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz elbeszélő és regényíró. Sikeres alkotásai: A csendes Don, Akik a hazáért harcoltak, Emberi sors.

150 éve, 1864. február huszonkettedikén született Pierre-Jules Renard francia író.

25 éve, 1989. február huszonkettedikén hunyt el Márai Sándor (Grosschmid Sándor Károly Henrik) szász származású magyar költő, író és újságíró. Jelentős alkotásai: Egy polgár vallomásai, Szindbád hazamegy, A gyertyák csonkig égnek, Füves könyv, Európa elrablása.

115 éve, 1899. február huszonharmadikán született Erich Kästner német költő, ifjúsági író és forgatókönyvíró. Népszerű regényei: Emil és a datektívek, A repülő osztály, A két Lotti.

110 éve, 1904. február huszonharmadikán született Nagy István erdélyi magyar író. Népszerű regénye a Réz Mihályék kostolója.

60 éve, 1954. február huszonnegyedikén hunyt el Herczeg Ferenc (Franz Herzog) német származású magyar író, drámaíró, újságíró ás szerkesztő. Ismertebb művei: A Gyurkovics-fiúk, A tolvaj, Árva László király, A politikus stb.

110 éve, 1904. február huszonötödikén született Török Sándor erdélyi magyar író, műfordító és antropofózus.

650 esztendeje, 1324. február huszonhatodikán született Dino Compagni firenzei olasz kereskedő, költő, történetíró és politikus.

190 éve, 1824. február huszonhetedikén született Kertbeny Károly (Karl-Maria Benkert) magyar újságíró és műfordító.

150 éve, 1864. február huszonnyolcadikán született Szomaházi István magyar író, újságíró és színműíró.

145 éve, 1869. február huszonnyolcadikán hunyt el Alphonse Marie Louis de Prat de Lamartine francia költő, író, drámaíró, politikus és szónok, a francia romantika nagy alakja.

85 éve, 1929. február huszonnyolcadikán született Gál Elemér székely-magyar író, újságíró, szerkesztő és pedagógiai szakíró.

Érdemes Tudni

140 éve, 1874. február elsején jelent meg a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat első száma.

100 éve, 1914. február elsején született Vargyas Lajos magyar népzenekutató és folklorista.

40 éve, 1974. február másodikán hunyt el Lakatos Imre (Lipsitz) zsidó származású magyar matematikus és tudományfilozófus.

185 éve, 1829. február harmadikán született Orbán Balázs székely-magyar néprajzi gyűjtő és író.

95 éve, 1919. Február hatodikán született Márkos András erdélyi magyar szobrász, szociográfus, néprajzos és folklorista.

40 éve, 1974. február hatodikán hunyt el Ács Tivadar magyar történész és újságíró.

35 éve, 1979. február kilencedikén hunyt el Gábor Dénes (Günszberg) zsidó származású magyar fizikus, gépészmérnök és villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

130 éve, 1884. február tizenegyedikén született Györffy István magyar néprajzkutató.

100 éve, 1914. február tizennegyedikén született Dragomán Pál székely-magyar földrajzi szakíró és muzeológus.

80 éve, 1934. február tizenötödikén hunyt el Kölönte Béla székely-magyar író, helytörténész és tankönyvbíráló. Főbb munkái: Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig, Székely nagyjaink.

190 éve, 1824. február  tizennyolcadikán született Bálint Gyula székely-magyar lelkész, műfordító és költő.

170 éve, 1844. február huszadikán született Munkácsy Mihály magyar festőművész és szakíró.

20 éve, 1994. február huszonharmadikán hunyt el Pap István erdélyi magyar agrármérnök és szakíró.

70 éve, 1944 februárjában a Csíkszereda város melletti, Suta-fenyves körüli síterepen rendezték meg az Országos Magyar Idegenforgalmi hivatal a „Csaba serleg” vándordíjas(ifjúsági) síversenyét.