2014. február 3., hétfő

ReMeK-e-hírlevél, 2014/2. számából

Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2014
A magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) hároméves fennállása alatt 9000 művet tett közzé, idén ismét meghirdeti hagyományos történelmi novellapályázatát. A pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. A kiírás célja a mindenkori Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarság értékeinek, történelmi személyiségeinek és eseményeinek bemutatása. Elvárás, hogy a pályaművek fejezzék ki azt a lelkületet, amelyben ma találtatnak a magyarok, erősítsék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti azonosságot, a történelmi gyökereket, valamint a Kárpát-medence és a világ magyarságának egyetemességét. Életkortól, állampolgárságtól, foglalkozástól függetlenül bárki térítésmentesen benevezhet 2014. március 5-ig. A pályamű terjedelme nem haladhatja meg a 10 000 betűt (szóközökkel együtt), amelyet beszerkesztve, korrektúrázva kell feltölteni a honlapra.
Forrás: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/arany-sas-dij-toertenelmi-novellapalyazat-2014-0
 
A magyar kultúráért és oktatásért 2014
A Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatot hirdetett a Romániában élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése, az oktatás és a kultúra támogatása céljából, „A magyar kultúráért és oktatásért” programban. A pályázat keretében romániai magyar szervezetek (civil szervezetek, intézmények és vállalkozások) pályázhatnak.
További információ itt: http://palyazatmenedzser.hu/2014/01/17/a-magyar-kulturaert-es-oktatasert-2014-erdely/?awt_l=6MFww&awt_m=3eznofWK2Dz4mMk

A média világa – Székedi Ferenc előadássorozata a kortárs médiáról
A média világa címmel indult előadássorozat 2014. január 14-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Május végéig kéthetente kerül sor a kortárs média kérdéseivel foglalkozó előadásokra, beszélgetésekre. Az előadó, Székedi Ferenc újságíró, közíró főleg fiatalok, elsősorban középiskolások számára szeretne kapaszkodókat nyújtani ahhoz, hogy a 21. századi média bonyolult világában képesek legyenek eligazodni. Az első előadásra érkező közönség soraiban voltak fiatalok, középiskolások és egyetemi hallgatók is, de szép számmal voltak jelen a téma iránt érdeklődő felnőttek is. Elsőként az alapfogalmakat tisztázta az előadó, a média három alaptípusát különítve el, a sajtót, az audiovizuális médiát és az online médiát, röviden felvázolva ezek főbb jellemzőit a klasszikus újságírástól a közösségi médiáig. A média világa rendkívül változó, jelenleg az átalakulások sűrűjében vagyunk –  hangzott el az előadás befejezésében. Az előadás végén a közönség soraiból is hozzászóltak a témához, érdekes beszélgetés alakult ki.
2014. január 28-án folytatódott a sorozat, a második előadás és beszélgetés középpontjában  a média-manipuláció és annak eszközei, valamint az erdélyi magyar média tabutémái voltak.
Székedi Ferenc 1971-től tevékenykedik az újságírói-szerkesztői, közírói pályán, televíziós-rádiós újságíróként, műfordítóként egyaránt ismert. 1996–2006 között a a Csíki TV főszerkesztőjeként tevékenykedett. Változatos témájú cikkei jelentek meg szinte valamennyi hazai magyar nyelvű lapban, de román nyelvűben is. Nevéhez számos forgatókönyv, dokumentumfilm, riportfilm kapcsolódik hosszú tévés szerkesztői, publicisztikai pályája során. 2008-ban az erdélyi szellemi életben rangos publicisztikai Spectator-díjat kapta meg.
A sajtóban az előadásokról: Szőcs Lóránt: Az információáradat útvesztőjében. Székelyhon.ro. 2014. január 14., Csíki Hírlap, 2014. január 15.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/85/a-media-vilaga--eloadasok-beszelgetesek-a-kortars-mediarol
X-ek a Bolyaiak életében – könyvbemutató és előadás a könyvtárban
X-ek a Bolyaiak életében címmel jelent meg Oláh-Gál Róbert matematikatörténész, tanár, Bolyai-kutató legújabb kötete Kolozsváron, a Fehér Holló könyvsorozatban. A két Bolyai életútja és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a kutatót, aki a kötet művelődéstörténeti írásaiban újabb kutatásai tükrében mutatja be apa és fia mindennapjait, emberi kapcsolatait, szakmai vergődéseit. A kötet bemutatójára 2014. január 20-án több mint nyolcvan érdeklődő gyűlt össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Sarány István szerkesztő, a Fehér Holló Médiaklub tagja mutatta be a kötetet, kiemelve művelődéstörténeti értékeit. Oláh-Gál Róbert vetítéssel kísért előadása a kötetben olvasható számos érdekességre irányította a figyelmet. A kutató eddig ismeretlen adatokat is feltárt, tévedéseket is tisztázott a két Bolyai életrajzáról, baráti és rokoni kapcsolatairól. A kötet írásai számos újdonsággal szolgálnak az erdélyi művelődéstörténet iránt érdeklődő olvasóknak.
A bemutatóról a sajtóban: Pál Bíborka: X-ek a Bolyaiak életében. Könyvbemutató: Oláh-Gál Róbert kutatása. Hargita Népe, 2014. január 21.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/89/x-ek-a-bolyaiak-eleteben--olah-gal-robert-legujabb-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

Lettek ezrei költöztették át a nemzeti könyvtárat
Lettország fővárosában a mínusz 14 fokos hideg ellenére közel tizenötezren formáltak élőláncot, hogy nemzeti könyvtáruk régi épületéből az újba juttassanak 2000 könyvet. Az élőlánccal Riga Európa Kulturális Fővárosa címét ünnepelték.
A régi könyvtár 150 éves épületétől augusztusban veszi át a nemzeti könyvtár szerepét az új létesítmény. A könyvek áthelyezésének ez az emberek alkotta, több mint másfél kilométeres lánc volt az első mozzanata. Az új könyvtár polcára elsőként a Biblia egy példánya került.
Az akció amellett, hogy roppant kedves és praktikus volt, megidézte az 1989-es Balti láncot is. Akkor a balti államok 2 millió polgára országuk Szovjetuniótól való függetlenségéért 600 kilométeres láncot formált, hogy szó szerint kiálljanak az érdekeikért.
Forrás: http://kotvefuzve.postr.hu/lettek-ezrei-koltoztettek-at-a-nemzeti-konyvtarat-uj-otthonaba

„Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam” – beszélgetés Fülöp Mária könyvtárossal
Fülöp Mária Bukarestben született 1940. március 11-én, de gyermekéveit már Zilahon töltötte. Ott járt iskolába, ott érettségizett az Ady Endre (volt Wesselényi) Kollégiumban. Ezt követően Bukarestben könyvtárosi technikumot végzett 1959-ben. 1963–1967 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román-magyar irodalomtanári oklevelet. Negyven éven át volt a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, de nyugdíjba vonulása után is napi rendszerességgel bejár munkahelyére. A lelkes könyvtárost pályájának alakulásáról, a szakma előnyeiről, hátrányairól kérdezték.
– Több évtizedes tapasztalat után, hogyan látja mi az előnye és mi a hátránya a könyvtárosi munkának?
– Vannak olyan emberek, akik hivatásuknak érzik, tekintik a szakmájukat, én ezek közé sorolom magam. Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam. Ha valaki szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, segíthet a kultúra szinte minden területén. A hátránya talán az, hogy a köz- és anyagi megbecsülés rendszerint elmarad. De a könyvtáros nem az élvonalban dolgozó tudományos munkás, hanem inkább, fogalmazhatunk úgy, egy szükséges háttérmunkás. Kicsit olyan, mint a levéltáros, a munkája nem látszik, de szolgálhatja, tájékoztathatja az érdeklődők széles rétegét, munkája gyümölcsét azonban rendszerint más aratja le.
– Hogyan látja a könyvtárak jövőjét az e-book olvasók korában?
– A könyvtár még sok-sok ideig nem fog meghalni. Tulajdonképpen az e-bookok is könyvek, és azokat is össze kell gyűjteni valahová, ha nem egyéb, egy e-könyvtárba.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=157146

(H)arcos könyvek - Interjú Hajdú Áronnal
„Egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé”.
Hajdú Áronnal, a több ízben is Szép könyv kategóriában kitüntetett csíkszeredai kiadó igazgatójával többek közt a könyvek esztétikájáról, a szerzőszeretetről, ökörsütős népünnepélyekről és a Bookart arcéléről beszélgettek.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=156320
 
Elárulta a Romániai Írószövetség, kiket jelölt idén Nobel-díjra
Nyilvánosságra hozta a Romániai Írószövetség (USR) hogy a Svéd Akadémia felkérésére kiket jelölt idén az irodalmi Nobel-díjra: Nicolae Brebant, Mircea Cărtărescut, Norman Maneát és Varujan Vosganiant. Vosganian különben az USR igazgatótanácsának alelnöke.
Nicolae Manolescu USR-elnök a jelölési kritériumokról azt mondta, "az értéket és az egyes művek idegen nyelvekre fordítását vették figyelembe".
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8482

Román nyelven írt magyarságtörténetet mutattak be

A magyarok történelméről írt románul könyvet egy fiatal történészekből álló csoport. A Páll-Szabó Ferenc szakmai irányításával, Pócsai Sándor, Ciprian Rad, Váradi Éva-Andrea, valamint Wellmann László által írt könyvet 2014. január 30-án mutatták be Kolozsváron. A 172 oldalas kötet címe A magyarság történelme (O istorie a maghiarilor). A kiadványt Szabó Csaba kolozsvári televíziós újságíró és Eckstein-Kovács Péter politikus mutatták be.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=22407

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó


A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.




Nincsenek megjegyzések:

Kivételes alkotások a Márton Áron Főgimnázium diákjaitól

E tanév kezdetétől a Márton Áron Főgimnázium szépművészeti tantermében lázas munka folyt a beavatott diákok körében. Az újraha...