Az Északi-sarkra kerültek a Széchényi Könyvtár legféltettebb digitális dokumentumai
A Spitzbergákon őrzött trezorba kerültek az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiemelt értéket képviselő dokumentumainak különleges eljárással filmszalagra rögzített digitális másolatai.
A nemzeti bibliotéka együttműködő partnere, az Északi-sarki Világarchívum (Arctic World Archive, AWA) egyedülálló módon vállalja a digitális adatok hálózaton kívüli megőrzését a Föld legészakibb, ezer főnél népesebb városában, Longyearbyenben kiépített tárolójában. A norvég Piql cég által előállított mikrofilmtekercseket Sándorfi Eszter oslói magyar nagykövet, Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és Gerencsér Judit, az OSZK általános fő igazgató-helyettese helyezte el a trezorban 2021. szeptember 23-án.
Az AWA 2017. március 27-én kezdte meg működését a Spitzbergák (norvégul Svalbard) legnagyobb szigetén, ahol a nemzetközi magbunker közelében, egy 1996-ban felhagyott szénbánya mélyén alakította ki a pótolhatatlan dokumentumok és műtárgyak digitális másolatait őrző trezort. Az elmúlt években összesen huszonhat ország intézményei (többek között a Brazil és a Mexikói Nemzeti Levéltár, a Norvég Nemzeti Múzeum, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a Pisai Egyetem) és nemzetközi szervezetek (az Európai Űrügynökség és az UNICEF) helyezték itt el anyagaikat. A Piql a hagyományos nyersfilmszalag-gyártásból szerzett több évtizedes tapasztalatát ültette át a digitális információ- és adattárolás világába. Az alkalmazott technológia első lépéseként egy műanyag alapú filmtekercsre lézerrel ‘átmásolják’ a digitális adatokat. A szalagot filmlaborban teszik időtállóvá, majd védőtokba helyezik, amely megvédi a mechanikai sérülésektől. A kedvezőtlen hőhatások kiküszöböléséről a bányát rejtő permafroszt (tartósan fagyott állapotú talaj) gondoskodik.
Forrás: https://librarius.hu/2021/09/26/az-eszak-sarkra-kerultek-a-szechenyi-konyvtar-legfeltettebb-digitalis-dokumentumai/
Via: KIT Hírlevél, 2021. szeptember 29. (35. szám)
Honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőre hívják a Kárpát-medencei iskolásokat
A Honismereti Szövetség Kárpát-medencére kiterjedő honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőt hirdet 7–12. évfolyamos diákok számára, a millenniumi ünnepségek témakörében. A vetélkedő célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar történelem 125 évvel ezelőtti eseménysorozatára, amely meghatározó volt a nemzet társadalmi, gazdasági életére, fejlődésére nézve. Határon túli iskolák esetében bármilyen iskolatípusból lehet jelentkezni a Honismereti Szövetség honismereti-művelődéstörténeti vetélkedőjére, amelyre hetedik évfolyamtól várnak csapatokat. A szervezők szándéka szerint a vetélkedő feladatai olyan történeti, helytörténeti ismeretekkel segítenek felvértezni a diákokat, amelyek szélesítik, gazdagítják az iskolai tananyagot. A részt vevő csapatok kutatásaik során megismerkedhetnek a korszak lakóhelyükre, környezetükre, akár családjukra gyakorolt hatásával, következményeivel – olvasható a versenyfelhívásban. Háromfős csapatok jelentkezését várják, nincs korcsoportonkénti kategória, ugyanakkor egy iskola maximum két csapatot indíthat. Nevezési-részvételi díj nincs.
A jelentkezés legkésőbb 2021. november 3-ig, a kitöltött jelentkezési lap elküldésével történhet a 125millennium1896@gmail.com e-mail címre vagy ezen a linken: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSczAd3snlq4aDNwO2EM89BfLboLzaTm__ZKe53XvdJNDk5K1A/viewform
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Honismereti-muvelodestorteneti-vetelkedore-hivjak-a-Karpat-medencei-iskolasokat
A magyar népmese napja a könyvtárban
A magyar népmese napja évről-évre kiemelkedő eseménye az esztendőnek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az intézmény 2006-ban csatlakozott a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz, hogy Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük a népmesét. A jeles nap megünneplésével a könyvtár célja közelebb hozni a népmesék csodálatos világát, mondanivalóját a fiatalokhoz és idősekhez egyaránt, ráirányítani a figyelmet magyar népi kultúránk értékeire.
Idén is gazdag programmal készült az intézmény a népmese napjára, a rendezvényt Hargita Megye Tanácsának támogatásával szervezve meg. 2021. szeptember 30-án 10 órától 17 óráig tartó programokkal várták a meseszerető gyerekeket és felnőtteket a könyvtárba. A nap folyamán volt meseolvasó maraton, amelyhez bárki csatlakozhatott, hogy megszólaltasson egy-egy magyar népmesét, vagy csak részesüljön a mesehallgatás élményében. Párhuzamosan két helyszínen fogadták az érkező iskolai és óvodai csoportokat. A földszinti népmese-sarokban a gyermekkönyvtárosok magyar népmeséket elevenítettek meg papírszínház által, ugyanakkor a csoportok a Farkaskoma című népmesét is megtekinthették videófelvételről, a Fakalinka bábcsapat előadásában. A könyvtár előadótermében 16 órakor kezdődő Mesetrió gyerekkoncertjén is sokan részt vettek, főleg családok érkeztek az előadásra, amelyen Szilágyi Nóra, Krizbai Imre és Boldizsár Szabolcs zenés műsorral szórakoztatta a közönséget.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2021-09-30
A küldöttek – Oberczián Géza új regényét mutatták be
Oberczián Géza budapesti író volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendége, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett új regényéről, A küldöttekről, 2021. szeptember 20-án.
Oberczián Géza (1961, Budapest) jelenleg a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának megbízott vezetője. 2013 óta publikál kisprózákat neves folyóiratokban. Első kötete, a Nógrádgárdonyi napló 2016 végén jelent meg, az Áramlás című kisregény pedig 2018-ban – mindkettő a Magyar Napló Kiadó gondozásában. Új regénye, A küldöttek kiváló stílusban megírt, sodró lendületű, nagyszabású gondolatkísérlet: lebilincselő ökológiai-politikai krimi, mélyen átgondolásra késztető környezetvédelmi kiáltvány, a realitásokat is láttató utópia, egyben józan, bölcs hittel átadott bibliai parafrázis.
A találkozóról a Hargita Népe napilapban Péter Ágnes tudósított: "A regény cselekménye Afrikában játszódik, a Viktória-tó környékén, a tanzániai Mwanza városában, és valós eseményekre alapul: a Viktória-tóban ugyanis túlszaporodott a nílusi sügér, Tanzániában mégis éheznek az emberek. A szerző elmondta: Tanzániában hatalmas iparág épült ennek a halfajnak a kifogására és külföldi kiszállítására, de a helyiek életét ez negatívan befolyásolta. Mint mondta, az élelemmel teli tó mellett fenntarthatatlanná válik az emberi élet, és a regényben a küldöttek feladata megoldást keresni arra, hogy miként lehet visszafordítani ezt a folyamatot."
Forrás: https://hargitanepe.ro/a-kuldottek/
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/995/a-kuldottek--oberczian-geza-konvyvbemutatoja
Időutazás négy felvonásban - Felolvasóest és irodalmi kávéház a könyvtárban
Élményutazás a 20. század elejének irodalmi birodalmában: „Meginnék asztalomnál egy langyos, esti kávét” címmel Ady, Babits, Karinthy, Kosztolányi, Márai és szerzőtársaik, valamint századeleji erdélyi költők, írók, így többek között Áprily, Berde Mária, Dsida, Karácsony Benő, Tamási alkotásaira alapozó felolvasóest helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2021. szeptember 18-án.
Az idei Őszi Vásárhoz csatlakozó Kultúrszüret programjába illeszkedő rendezvényt 16:30 órakor a főtértől a könyvtárig tartó, Tordai Hajnal tervezőművész korhű jelmezeit bemutató felvonulás vezette fel, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet társszervezésében.
Hirtelen hosszú szoknyás, csipkés-fodros ruhába öltözött, díszes hajviseletű hölgyek jelentek meg a város főterén, néhányan Girardi-kalapot viselő, elegáns urak társaságában. Sétálgattak, szórólapokat osztogattak, és végül együtt is tettek néhány kört, a közönség nagy örömére. A Liszt Intézetet vezető Szebeni Zsuzsa az esemény házigazdájaként elmondta: zömmel a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai bújtak be Tordai Hajnal jelmeztervező kollekciójába, amelyet jövő tavasszal filmvásznon is viszontláthat a közönség a Szilvássy Karola életéről készült filmben. De az érdeklődők még aznap belekóstolhattak a huszadik század elejének már letűnt világába: a hajdani nemesi társaságot idéző csoport kísérőikkel együtt a Bod Péter Megyei Könyvtárba vonult be, ahol ez alkalomra kávéházi hangulatot teremtettek. Az első órában korabeli szerzők műveit olvasták fel – Szonda Szabolcs könyvtárigazgató Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versével indított, amely közel 90 év után is aktuálisnak hat –, nyilván kávé, tea és sütemények mellett, majd kvízműsor következett, amelyben ugyanarról az időszakról kérdezték a résztvevőket, végül pedig Fekete Ibolya 2015-ös alkotását, az Anyám és más futóbolondok a családból című, Magyarországon nagy sikert aratott filmet vetítették le.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/144382/idoutazas-negy-
https://www.kmkt.ro/felolvasoest-es-irodalmi-kavehaz-a-konyvtarban
https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/bekeidokre-
https://kronikaonline.ro/szines/a-mai-izlest-formalo-nosztalgia-divatbemutato-
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/photos/pcb.4454947997876666/445493473
Feketemunka: Lövétei Lázár László könyvbemutatója
„Ez is egyfajta világ” címmel került sor 2021. szeptember 23-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében Lövétei Lázár László költő, műfordító legújabb, Feketemunka (Egy hónap) című verskötetének bemutatójára. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Riportokká csontosodott versek, avagy versekké nemesedett riportok? – tevődik fel a pozsonyi Kalligram Kiadónál frissen megjelent verseskötet fellapozása során. Az intézményvezető kérdésére adott válaszából a költőtől megtudhattuk, hogy a prózaírókhoz hasonlóan előre tervez, ezért a tudatában már körvonalazódott a következő kötetének munkacíme és üzenete. Az viszont az élet, egyéni sors alakulásának a függvénye is, hogy végül milyen élmények kerülnek megírásra. Így például a 2005-ben Két szék között címmel megjelent kötetének témáját a hirtelen nyakába szakadt rákbetegség szolgáltatta, míg a Zöld címűben (2011) a falusi gyermek-ember életvitelének a megjelenítéséhez, tapasztalatainak az átadásához próbált nyelvezetet és hangot találni. Tematikailag a Feketemunka (2021) is szerves egységet képez, de az előbbiektől különböző töltetű tapasztalatoknak versekbe faragott gyűjteménye. Saját bevallása szerint azonban mindhárom kötetben és úgy általában csak arról ír, „ami a szívén fekszik.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/elmenyek-nyomaban/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/144600/versek-a-feketemunkarol-lovetei-lazar-laszlo-konyvbemutatoja
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/feketemunka-lovetei-lazar-laszlo-konnyvbemutatoja
A mi mesénk – Közös meseírás
A magyar népmese napja alkalmából a Bod Péter Megyei Könyvtár közös meseírásra hívta az elemi és gimnáziumi osztályok tanulóit. Olyan mesét vártak tőlük, amely az osztályközösségetekről szól, és mindenki gondolatát tartalmazta, azaz az osztály tanulói a szereplői és írói egyaránt. Az írásokat – osztályonként egyet-egyet – eredeti formájukban fogadták a könyvtár Gyermekrészlegén. A beérkező alkotásokat a népmese napján, szeptember 30-án kiállították a könyvtár előterében. A részt vevő osztályok között könyvcsomagot sorsoltak ki.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/4464606843577448
Megünnepelték a magyar népmese napját
Szeptember utolsó napját a nagy meseíró, Benedek Elek születésnapja iránti tisztelgésként a Magyar Olvasástársaság nyilvánította a Népmese Napjának. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hagyományosan minden évben szervez ebből az alkalomból rendezvényt. Idén húsz osztály számára biztosítottak programot, emellett pedig vetélkedőt is hirdettek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy két napra osztották el a jelentkezőket, csütörtökön és pénteken a három gyergyószentmiklósi általános iskolából összesen 20 osztály vesz részt a Magyar Népmese Napja alkalmából rendezett programon – számolt be Poráczki Judit gyerekkönyvtáros.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-magyar-nepmese-napjat-unnepeltek-gyergyoszentmikloson
Fuss a könyvtárért! – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adománygyűjtő projektje
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Fuss NEKI! programja keretében idén is lehet támogatni a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárat. A Fuss NEKI! egy sporteseményre, futásra épülő adománygyűjtő program, amely az udvarhelyszéki civil szervezetek, kezdeményezési csoportok közösségi kezdeményezéseit karolja fel, és ezek megvalósulásához segít előteremteni a szükséges pénzalapot. A program weboldala a https://fussneki.ro/ címen érhető el.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár állományának minőségi gyarapítása a célja idén is a Fuss a könyvtárért! nevű projektnek – a Bibliofil Alapítvány közösségi projektjének vezetője Kisfaludi Erika, a könyvtár munkatársa. 2021 a könyv éve Székelyudvarhelyen, ennek szellemében szeretnének még nagyobb figyelmet fordítani a könyvekre és az olvasás népszerűsítésére. Ennek otthona a könyvtár és lakói az olvasók. Ezt a teret szeretnék még gazdagabbá varázsolni a projekt nagyköveteinek segítségével, akik szerepét idén többek között a Kájoni János Megyei Könyvtár három könyvtárosa is vállalta: Kopacz Katalin, Kuna Ibolya és Zsók Éva.
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója a KIT Hírlevél kérdéseire válaszolt a projekttel kapcsolatosan: „- Tavaly nem vettünk részt benne, de az idén újra ‘nekifutunk’! A legfontosabb lépés az elhatározás volt, amelyhez elsősorban a kollégák hozzáállására volt szükség. A 13 könyvtáros kollégából heten vállalták a szaladást és további négyen pedig a háttérmunkát. Ezt követte a ‘Kit kérjünk fel nagykövetnek?’ kérdés. Közösen írtuk össze azok nevét, akik kapcsolatban állnak velünk, legyenek akár a közvetlen környezetünkben, akár távolabb. Olyanok, akikkel élő kapcsolatunk van, de szélesebb közönség előtt nem feltétlenül látható az együttműködésünk. Így kerültek közéjük magyarországi könyvtárosok is. Az idén csíkszeredai könyvtárosok is kedvet kaptak: három kolléga csatlakozott hozzánk, persze, saját könyvtárukat is promotálják. A nagykövetek is támogatnak 40 lejnyi nevezési díjjal. Feladatuk a program és a könyvtárunk pr-jének támogatása saját köreikben, akár pl. a Facebookon. A projekt célja számunkra a publicitás és másodsorban némi bevétel szerzése.’
A projekt nagykövetei a https://www.facebook.com/Biblioudv/videos/243927794341894 címen elérhető kisvideóban láthatók.
Forrás:
https://szekelyhon.ro/aktualis/fuss-neki-n-biciklivel-is
Via KIT Hírlevél, 2021. szeptember 22. (34. szám)
Virágszeműek társaságában
Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa 2021. szeptember 9-én tartotta meg a székelyudvarhelyi Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport első biblioterápiás próbáját. A sérült gyermekekből álló csoport Lázár Ervin Virágszemű című meséjével ismerkedett meg. A bemelegítő beszélgetés után szó esett arról, hogy kinek mi a kedvenc meséje. A mese olvasása és eljátszása közben Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette a próba vezetőjét, aki különböző figyelemfelkeltő játékokkal toldotta meg a foglalkozást. Előkerültek a virágnevek, a színek és a kedvenc virágok is; utóbbiak a telefonok segítségével elérhetőek lettek a csoporttagok szülei számára, akik aktívan részt vettek gyerekeikkel együtt a próbán. A következő alkalomra jelmezek is készülnek. A szereplők virágai pedig ki lesznek nyomtatva, hogy a színjátszók jobban tudjanak azonosulni a szereppel. Ugyanakkor még fognak csatlakozni néhányan a kis társulathoz. Jó volt látni, ahogyan kezdett megelevenedni a történet, és azt is, ahogyan a biblioterápiát hídként kötötte hozzá egy kis drámapedagógia és a színjátszás. A tevékenységnek a székelyudvarhelyi Caritas adott otthont.
Forrás: https://www.facebook.com/groups/926957151018400
"Művelt Románia": szálló por és omló vakolat a vidéki könyvtárakban
Hivatalosan 1877 községi könyvtár működik Romániában, de senki nem tudja, hogy ezek közül hánynak van valós tevékenysége, és hány közülük csak por- és pókhálógyűjtő intézmény. A vidéki települések könyvtárait a hatóságok „fölösleges hóbortnak” vagy éppenséggel tehernek tekintik, amellyel nem kívánnak foglalkozni. A Recorder legújabb tényfeltáró riportja a vidéki ‘kulturális élet’ drámai helyzetét mutatja be (https://recorder.ro/cum-se-alege-praful-de-bibliotecile-de-la-sat/).
Elméletileg a román állam gondoskodik a vidéki könyvtárak sorsáról, és 2002-ben törvényt fogadott el, amely ezeket is védi. A jogszabály kimondja, hogy a falusi és községi könyvtárakat nem lehet bezárni: az intézmények csak abban az esetben számolhatók fel, ha maga a település is megszűnik közigazgatási entitásként létezni. Addig is ugyanannak a törvénynek az értelmében a polgármesterek kötelesek rendszeresen pénzt költeni a tékák fenntartására: könyveket kell vásárolniuk, egy könyvtárost kell alkalmazásban tartaniuk, és újabban számítógépes, internetes sarkot is kell működtetniük. A valóságban a településvezetők azt tehetnek, amit akarnak, és a legtöbben megszegik a törvényt anélkül, hogy bárki szankcionálná őket. Az elmúlt tíz évben több mint 700 vidéki könyvtárat zártak be. Mások romokban hevernek, az alkalmazottakat pedig egyéb feladatok elvégzésére fogják be a polgármesteri hivatalokban. Miközben más országokban a községi könyvtárak valódi kulturális központokként működnek, ahol a vidéki fiatalok hozzáférhetnek a könyvekhez, sajtóhoz, internethez, de a tanórán kívüli fejlesztési programokhoz is, Romániában porlepte polcok és idejétmúlt berendezés fogadja a látogatót, ha egyáltalán be tud jutni a termekbe. A Recorder újságírói több megyének több tucatnyi településén jártak, hogy megvizsgálják, hogyan néznek ki a vidéki könyvtárak, és mennyire törődnek a hatóságok a romániai falvak egyetlen kulturális intézményhálózatának a sorsával.
Az Eurostat olvasásra, „könyvfogyasztási” szokásokra vonatkozó adatai szerint egyébként egy romániai polgár évente átlagosan mindössze 3 eurót költ könyvvásárlásra, a lakosság 95 százaléka egyetlen könyvet sem vásárol évente. Míg Németországban a lakosság mintegy 9 milliárd eurót, Olaszországban 2 milliárdot költ könyvekre, Romániában ez az összeg 60 millió. A romániai lakosság csupán 2,8 százaléka olvas el egy könyvet havonta. Az Országos Kultúrakutatási Intézet adatai szerint pedig ötből egy román soha nem olvasott egyetlen könyvet sem.
Forrás: https://itthon.transindex.ro/?hir=65251
A kultúra helyszínévé változott az aréna – 6. Csíkszeredai Könyvvásár
A csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában nyitották meg 2021. szeptember 16-án a 6. Csíkszeredai Könyvvásárt – a négynapos programsorozat megnyitóját a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes gyermekkoncertje tette ünnepélyessé, a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából.
A Csíkszeredai Könyvvásár Székelyföld szívében a szép könyvekről, az értékteremtésről szól – szögezte le Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a könyvvásárt megelőző sajtótájékoztató alkalmával. "Örülünk annak, hogy a csíkszeredaiakat, a Csíkszeredába látogatókat meg tudjuk ajándékozni a könyvek és az olvasás világának az örömével" – emelte ki a városvezető. A helyszínnel kapcsolatosan elmondta: örül annak, hogy nem csak a sport, hanem a kultúra is visszatérhet az Erőss Zsolt Arénába, ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy szép, számos eseményt kínáló programmal tudjon jelentkezni a szervező csíkszeredai városháza. Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere a vásár megnyitóján elmondta, ünnepként tekint a városvezetés a vásárra. "Együtt lehetünk szeretett könyveinkkel, szerzőinkkel és a kiadóikkal. Így a könyvek, az olvasmányok még közvetlenebbé tudnak válni" – fogalmazott, hozzátéve, az irodalom a legszemélyesebb közlés és találkozás két ember között. Kiemelte, minden olvasott vagy megírt oldallal többé válik az ember, ezáltal pedig jobban belelát a valóságba.
Különleges az idei Csíkszeredai Könyvvásár, hiszen az Erőss Zsolt Arénában a könyveken, könyves programokon kívül a sportcsarnokban elszállásolt tűzkárosult cigány családok is ott vannak, és a cigány irodalommal kapcsolatos programok is sajátosságai a rendezvénysorozatnak – mutatott rá Sógor Enikő.
A 2021. szeptember 19-én zárult 6. Csíkszeredai Könyvvásáron 22 standon 23 kiadó és könyvkereskedés kínálta termékeit és a keresett könyvújdonságokat. Emellett 23 könyvbemutató, 5 koncert, 3 pódiumbeszélgetés, 1 filmvetítés és 2 kiállítás is színesítette az idei eseményt.
A vásár részletes programja itt érhető el: https://www.facebook.com/csikszeredaikonyvvasar/posts/832851017422797
Összefoglaló tudósítás az idei könyvvásárról és eseményeiről: https://hargitanepe.ro/veget-ert-a-csikszeredai-konyvvasar/
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kultura-helyszineve-valtozott-a-csikszeredai-arena
https://maszol.ro/kultura/A-Kalaka-muzsikaja-nyitotta-meg-a-Csikszeredai-Konyvvasart
https://maszol.ro/kultura/Erzekenyitene-es-kozossegeket-is-kozelitene-egymashoz-a-VI-Csikszeredai-Konyvvasar
https://hargitanepe.ro/tuzkarosultak-es-irodalom-az-arenaban/
Kortárs irodalmi vetélkedő a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
Kortárs irodalmat népszerűsítő vetélkedőt szerveznek a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, amelyre iskolások jelentkezését várják. A novemberben esedékes könyves seregszemle gyermek- és ifjúsági programjainak keretében megszervezendő, Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű vetélkedő küldetése nem változott, célja továbbra is a kortárs irodalom népszerűsítése, az olvasóvá nevelés. Erre a vásárhelyi könyvfesztivál szervezői minden évben kiemelt figyelmet fordítanak – olvasható közleményükben. A játékos vetélkedő lehetőséget biztosít, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve azok körében is felkeltse a nyomtatott betűk iránti érdeklődést, akik kevésbe szeretnek olvasni.
A jelentkezőknek a szervezők által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására. Az idén is háromfős csapatok jelentkezését várják a 4., 5–6., 7–8., illetve 9–12. osztályos diákok köréből. A résztvevőknek egy-egy könyvet kell elolvasniuk a szervezők által kijelölt művek közül, életkoruknak megfelelően. Az idén Alfonsín Gergely Edó Izgemozga, Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és a száguldó város, Bernáth Zsolt Lemezbolt a Szent János utcában és Kiss Judit Ágnes Kórház az osztályteremben című könyvét javasolták elolvasásra. A csapatok szeptember 30-ig jelentkezhettek. A vetélkedő döntőjét a november 11. és 14. között zajló 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron tartják.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/kortars-irodalmi-vetelkedo-a-27-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasaron
Egy könyvtáros alkalmazásáért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre a polgármestert
Hivatali visszaélés miatt a bíróság alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre és az okozott kár megtérítésére ítélte Bihari Edömér nagyajtai (Kovászna megye, Romániai) polgármestert és Barta István Zsolt községi jegyzőt, valamint öt évre eltiltotta őket jelenlegi tisztségeik betöltésétől. Az ügy 2009-re nyúlik vissza, amikor az év végén az önkormányzat versenyvizsgát hirdetett egy teljes munkaidős könyvtári állás betöltésére. Erre azért volt szükség, mert nyertek egy pályázatot, ami alapján az IREX Alapítvány számítógépekkel, Microsoft-programokkal szerelte fel a községi könyvtárat, és internet-hozzáférést is biztosított. A kormány 2009-ben megtiltotta ugyan az önkormányzatoknak az alkalmazást, de a nagyajtaiak akkor nem is alkalmazták a könyvtárost, csak 2010 elején, amikor a tiltás már nem volt érvényben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/alapfokon-felfuggesztett-bortonbuntetesre-iteltek-egy-konyvtaros-alkalmazasaert-a-nagyajtai-polgarmestert
A székely nyelvjárás elvesztésével eltűnhet a székely gondolkodásmód
A nyelv uniformizálása, a nyelvjárások eltűnése, a székely nyelvi sajátosságok köznyelvivel való helyettesítése nem csupán a beszédet teszi szegényesebbé, hanem magát a gondolkodásmódot is befolyásolja. Az apró tüskékre, nyelvi és logikai kontrákra épülő, évődő párbeszéd a gyermekek önkifejezésének és fejlődésének egyik legfontosabb eszköze lehet, ha teret engedünk ennek. Minderről Sántha Attila Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című kötetének bemutatóján, a 6. Csíkszeredai Könyvvásár 2021. szeptember 18-i napján lehetett hallani, a Fodor Sándor-sátorban lezajlott bemutatón. A könyv még 2019-ben jelent meg, azonban csíkszeredai bemutatója mindeddig elmaradt. A szerző beszélgetőtársa Muszka Sándor volt, aki rögtön felvezetésként megjegyezte, hogy vajon megfelelően átgondolt-e a könyv címe, amely különbséget tesz a gyermek és a cinka, azaz a kisfiú és a kislány között. Sántha Attila válaszában kifejtette: az eredeti címben csupán a gyermekek szerepeltek, ami a székelyföldi nyelvhasználatot ismerők számára egyértelműen azt fejezi ki, hogy bizony a leányokat nem szólítja meg ez a kiadvány, így megváltoztatta.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-szekely-nyelvjaras-elvesztesevel-eltunhet-a-szekely-gondolkodasmod
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
