Dokumentációs és információs központ egy romániai gimnáziumban

A KÖZNEVELÉS 2009. január 16-i számában megjelent cikk, iskolák Székelyföld szívében témával.

Nagy volt a készülődés a Márton Áron gimnáziumban, mert épp ottjártunkkor az újonnan elkészült dokumentációs és információs központtá alakított könyvtár avatására készülődtek. A három kisebb teremből álló részleg egy részében karzatot is kialakítottak. Ezután együtt lehet majd megtalálni a hagyományos és a modern információhordozókat. Megmaradtak az olvasótermek, a szabadpolcos részekkel, és beköltözött hat számítógép. A hely most igazán alkalmas lesz arra, hogy korszerű órákat, csoportos foglalkozásokat is tartsanak itt, bár ez most „egy hivatalosított formája annak, amit eddig is csináltunk” – mondta Borbé Levente könyvtáros, aki bemutatta a megújult könyvtárat (1*).
A könyvállomány 15 (2*) ezer kötet, amelynek nagy része több évtizedes, ezeket főként adományokból kapták. Három éve a kormány tartalékalapjából elkülönítettek bizonyos összeget, ami lebontva gyerekenként 1-3 könyvet jelent (3*), és azt megkapják az iskolai könyvtárak. – Ha így haladunk, akkor lassan-lassan fel tudjuk újítani a könyvállományunkat – mondta szolid reménykedő mosollyal a könyvtáros.
Őrzik továbbra is a bakelit lemezeket, és a gimnázium 150 éves (4*) tanári és iskolai könyvtárából mintegy kétezer példányt. Az értékesebb darabokat meg a szocializmus idején múzeumba vitték, egy része, mintegy 15 ezer könyv a városi könyvtárban, néhány pedig a ferences kolostorban van Csíksomlyón. Az iskolában az egyik legértékesebb könyv az 1544-es kiadású Ciceronis Omnia és a XIX. Század elején kiadott Az ifjúság gyönyörködtetésére című négy nyelven megjelent képeskönyv (5*).
Borbé Levente arról panaszkodott, hogy a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak. Viszont rengeteg könyvet vesznek ki, mert kötelező. Napi százötven kötetet, de ezek a számok nem jelentenek valódi olvasókat. A legtöbben a sikerkiadványokat nézegetnek, lexikonokban, enciklopédiákban kutakodnak. Azt lehet tudni, hogy melyikük olvas igazából, ők szinte mindennap bejönnek
- Nekem nagyobb a sikerélményem, mint tanárkollégáknak, mert 700 diákból (6*) mindig akad 50-60 igazi olvasó, velük elbeszélgetek, tanórák után kikeressük a dolgokat – mondja büszkén, majd hozzáteszi: akad még mintegy 200 tanuló, aki nem olyan lelkes olvasó, de azért elolvassa a műveket, talán közülük is átlehet csalogatni néhányat az igazi olvasók közé.
- st -


Magyarázatok, helyesbítések

1*. A könyvtár egy dokumentációs és információs központból, és egy kölcsönzői részből áll. A dokumentációs és információs központ alkalmazottja Balázs-Bécsi Enikő
2*. A dokumentációs és információs központban hozzávetőlegesen 15 000 könyv található.
A könyvtár állománya valamivel több, mint 37 000 kötet + 15 000 tankönyv, amely külön helyiségben van tárolva. A tankönyvek kezelése szintén a könyvtáros feladatköréhez tartozik.
3*. A bizonyos összeg lebontva gyerekenként, amit a kormány tartalékalapjából kapott eddig az iskola, a könyv értékétől függött. Vannak vásárolva olyan könyvek is kevés példányszámban (egy esztendőn belül), amelyek az összeg javarészét teszik ki (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok stb.)
4*. A régi könyvek többsége, amelyek az iskolában maradtak 100-150/200 éves múltra tekintenek vissza (főleg 1850 körüliek, vagy utániak). Első írott emlék a gimnázium könyvtáráról 1630-ból való, de feltételezések szerint korábban is létezett.
5*. A legrégebbi könyv a Ciceronis: Opra Omnia 1594-ből, ezt követi Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótára 1789-ből, majd a XIX század eleji négynyelvű képeskönyvek, amit az „Ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére” adtak ki Bécsben.
6*. 700 diák csak a Márton Áron Gimnázium tanulói, de a Segítő Mária Katolikus Gimnázium tanulói is vesznek ki könyvet kb. 200-an.

B.L. a M.Á.G. könyvtárosa