Bodor Ádám Kossuth-díjas író közönségtalálkozója
Kortárs irodalmunk egyik meghatározó, különleges szerzői világát felépítő prózaírójával, Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai közönsége a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. március 29-én. A jeles vendég Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író meghívására érkezett Székelyföldre. A Hosszú távú előrejelzés című irodalmi estet nagy érdeklődés övezte, a könyvtár előadóterme zsúfolásig telt. Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan művek fémjelzik, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása vagy a Verhovina madarai. Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült.
Az est folyamán Murányi Sándor Olivér kérdezte az írót életéről, az irodalmi alkotásról. Bodor Ádám rendszeresen évente három hetet tölt a Madarasi Hargitán, életében a természetközeliség a gyermekkorból ered, ez olyan dolog, amit nem lehet erőltetni – válaszolta Murányi kérdésére. A Bodor történeteiben feltűnő szereplők jellegzetes neveire utalva tette fel a kérdést Murányi: hogyan születik a Bodor-próza, először a név van meg, vagy a történet?
Általában név nélkül aligha képes elindulni egy történet. A névből mágikus kisugárzást érzek, gyakran maga a név inspirálja a történetet, olyan is van, hogy egy hely neve indítja el a képzeletet, a kibontakozás során spontánul keletkezik a történet – fejtette ki a válaszában az író.
A kritikának a kortárs próza recepciójában játszott szerepéről Bodor kifejtette, nincs meggyőződve arról, hogy igazán formálni tudná az irodalmi ízlést és elvárásokat a kritika. Bár a kritika része az elhallgatás is – erre példaként Vida Gábor nevét említette, akinek kitűnő regényét teljes mértékben ignorálta a kritika.
Műveinek recepciója kapcsán elmondta, az életkorral is összefügghet, hogy egy ideje már nem érdekli annyira könyveinek utóélete. Ahogy öregszik az ember, a hiúsága is fakul."A boldogság nem korfüggő és nem rendszerfüggő, minden életszakaszban megtalálhatja az ember, amitől elégedett lehet" – hangzott el a beszélgetés vége felé. "A boldogság egy tulajdonság, az ember vagy tud boldog lenni nagyon sanyarú körülmények közt is, vagy nem tud boldog lenni a gazdagságban sem. Életem legboldogabb pillanatai a régi rendszerre esnek, amikor sikerült magamat teljesen eltávolítani a politikai-társadalmi rendszer szorításából. De minden időszakban voltak gyönyörű pillanatok."
A Hargita Stúdió videofelvétele a találkozóról itt: https://www.youtube.com/watch? v=4DXV5-pUs7U
Forrás: http://hargitanepe.eu/hosszu- tavu-elorejelzes-beszelgetes- bodor-adammal/
http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/483/bodor-adam- kossuth-dijas-iro-volt-a- kajoni-janos-megyei-konyvtar- vendege
Kortárs irodalmunk egyik meghatározó, különleges szerzői világát felépítő prózaírójával, Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai közönsége a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 2017. március 29-én. A jeles vendég Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író meghívására érkezett Székelyföldre. A Hosszú távú előrejelzés című irodalmi estet nagy érdeklődés övezte, a könyvtár előadóterme zsúfolásig telt. Bodor Ádám páratlan irodalmi életművét olyan művek fémjelzik, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása vagy a Verhovina madarai. Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült.
Az est folyamán Murányi Sándor Olivér kérdezte az írót életéről, az irodalmi alkotásról. Bodor Ádám rendszeresen évente három hetet tölt a Madarasi Hargitán, életében a természetközeliség a gyermekkorból ered, ez olyan dolog, amit nem lehet erőltetni – válaszolta Murányi kérdésére. A Bodor történeteiben feltűnő szereplők jellegzetes neveire utalva tette fel a kérdést Murányi: hogyan születik a Bodor-próza, először a név van meg, vagy a történet?
Általában név nélkül aligha képes elindulni egy történet. A névből mágikus kisugárzást érzek, gyakran maga a név inspirálja a történetet, olyan is van, hogy egy hely neve indítja el a képzeletet, a kibontakozás során spontánul keletkezik a történet – fejtette ki a válaszában az író.
A kritikának a kortárs próza recepciójában játszott szerepéről Bodor kifejtette, nincs meggyőződve arról, hogy igazán formálni tudná az irodalmi ízlést és elvárásokat a kritika. Bár a kritika része az elhallgatás is – erre példaként Vida Gábor nevét említette, akinek kitűnő regényét teljes mértékben ignorálta a kritika.
Műveinek recepciója kapcsán elmondta, az életkorral is összefügghet, hogy egy ideje már nem érdekli annyira könyveinek utóélete. Ahogy öregszik az ember, a hiúsága is fakul."A boldogság nem korfüggő és nem rendszerfüggő, minden életszakaszban megtalálhatja az ember, amitől elégedett lehet" – hangzott el a beszélgetés vége felé. "A boldogság egy tulajdonság, az ember vagy tud boldog lenni nagyon sanyarú körülmények közt is, vagy nem tud boldog lenni a gazdagságban sem. Életem legboldogabb pillanatai a régi rendszerre esnek, amikor sikerült magamat teljesen eltávolítani a politikai-társadalmi rendszer szorításából. De minden időszakban voltak gyönyörű pillanatok."
A Hargita Stúdió videofelvétele a találkozóról itt: https://www.youtube.com/watch? v=4DXV5-pUs7U
Forrás: http://hargitanepe.eu/hosszu- tavu-elorejelzes-beszelgetes- bodor-adammal/
http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/483/bodor-adam- kossuth-dijas-iro-volt-a- kajoni-janos-megyei-konyvtar- vendege
Ükanyámtól Petőfiig – Nagy Gyöngyvér előadása
Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér, 2017. március 14-én délután, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképészi tevékenységét is. Nagy Gyöngyvér egy, családi örökségémel részét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem jött volna létre Nagy Gyöngyvér kitartó családfakutató munkája nélkül.
A sajtóban az eseményről: http://hargitanepe.eu/mezei- jozsef-ujra-felfedezve/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/475/ukanyamtol- petofiig--nagy-gyongyver- eloadasa-marcius-15.- alkalmabol
"Halottként él az Isten" – Rafi Lajos posztumusz verskötetét mutatták be
A négy évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt Rafi Lajos a kortárs erdélyi cigány és magyar irodalom sajátos, kettősségében őrlődő, felkavaróan érzékeny és erős hangú alkotója volt. A Polis Könyvkiadónál nemrég megjelent kötete, már ismert versei mellett, eddig ki nem adott alkotásokat, többek között négy, cigány nyelven írt verset is tartalmaz.
A gyergyószárhegyi Rafi Lajos harmadik verseskötetének gyergyószentmiklósi bemutatójára 2017. március 24-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban került sor. A könyvet Ferenczi Attila irodalmár, Ferencz Zoltán és Siklody Ferenc grafikusok, valamint Kozma Csaba, a Polis kiadó munkatársa mutatta be.
Halottként él az Isten – ezt a címet viseli a verseskötet, nincs benne Rafi összes verse, mert sorait szétszórta, teljes életművét talán már soha sem lehet összegyűjteni a 2013-ban elhunyt tollforgatónak, de számos, eddig ismeretlen alkotása most közkézre kerül. Szárhegyi származású emberek fogtak össze ennek érdekében. Rafi távozása után ugyanis sokakban felmerült a vágy: összegyűjteni verseit. Volt, aki őrzött néhányat kéziratban, előkerültek a cigány nyelven írt költemények is. A jó lenne-álmodozás akkor vált reménnyé, amikor a szárhegyi származású Kozma Csaba, a kolozsvári Polis kiadó munkatársaként felvetette az ötletet: a Földhöz vert csoda és Az élet számlája után Rafi harmadik kötetének a Polis lehetne a gyámja.
Forrás: https://kisujsag.ro/ konyvbemutato- gyergyoszentmikloson/
Beszélgetés Bedő Melinda könyvtárossal: Helyzetkép Hargita megye közkönyvtárairól
A Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszereda és térsége egyik meghatározó művelődési intézményévé vált. Pár településen szintén a közösség kovásza szerepét tölti be a könyves intézmény, néhol azonban a fenntartó települési önkormányzatok érdektelensége miatt a könyvtár nem működik – legalábbis nem az elvárások szintjén. Hargita megye közkönyvtárainak helyzetéről Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője számolt be Sarány Istvánnak, a Hargita Népe napilap főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva.
Az interjúból kiderül, Hargita megye ötven községi könyvtára közül alig több mint fele teljesíti a működés olyan alapfeltételeit, mint szabályos nyitvatartás, megfelelő közönségszolgálati és raktározási tér, ugyanakkor a működő intézmények szakmai eredményei is nagyon eltérők, ahogy ez kitűnik a többéves statisztikai mutatókból. Bedő Melinda úgy látja, sok könyvtáros kolléga nem elég határozottan képviseli intézménye érdekeit. Nagy Lászlót idézve úgy vélik: 'nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem'. A megyei könyvtár ellátókörzetének nyolc könyvtárából jelezték, hogy nem tudnak működni - könyvtáros hiányában. A helyi szabályozás elavult: gyakran a könyvtáros fizetéséből vonnak le 'garanciát' a kezelt állomány értékének függvényében - a megváltozott szabályozás után még húsz évvel is.
A megyei könyvtár statisztikai adatai szerint a megye közkönyvtári állománygyarapításának 70 százaléka városi környezetben történt, miközben a városi lakosság aránya kb. 43 százalék. Tehát az 57 százalék falusi lakosságnak az állománygyarapítás alig 30 százaléka jut. Bedő Melinda a Kájoni János Megyei Könyvtár kistelepülési könyvtárfejlesztési programját is ismertette, amelynek egyik célja, hogy az említett arányokon változtasson a falusi lakosság javára. A megyei könyvtár lérehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, új könyvekből összetevődő állományt, amlyet a programban részt vevő könyvtáraknak meghatározott időre kölcsön ad. A programot Hargita Megye Tanácsa 2015-ban 30 000 lejjel, 2016-ban közel 15 000 lejjel támogatta, szakmai megvalósítása a Kájoni János Megyei Könyvtár feladata, a helyi könyvtárossal együttműködve. A programot 2015-ban a Homoródalmási Községi Könyvtárban indították, majd bekapcsolódott a székelyvarsági és a farkaslaki könyvtár.
Teljes beszélgetés itt: http://hargitanepe.eu/ beszelgetes-bedo-melinda- konyvtarossal-konyvtarkozi- konyvkolcsonzes/
"Bástyakönyvtárat" nyitott a Csíki Székely Múzeum
Kizárólag szakmai közönségnek kínálja szolgáltatását az a modern szakkönyvtár, melyet egyik bástyájában nyitott a Csíki Székely Múzeum. A kuriózum a korszerű néprajzi tárolókkal is bővült – szintén a szakközönség kiszolgálására. A Mikó-vár egykori kápolnáját restaurálva hozták létre a szakkönyvtárat a Csíki Székely Múzeumban, mely egész Erdély kutatóinak érdekesség lehet. A kizárólag kutatásokhoz segítséget nyújtó projektet 2017 januárjától kínálja a régészeknek, történészeknek vagy rokon szakmákban kutatóknak az intézmény. Elsősorban a helytörténet a gyűjtőköre, de folyóirat-archívuma is számottevő.
A könyvtárba belépve mintha csak valamelyik európai nagyvárosban járnánk: egyetlen ujjal, könnyedén elbillentjük azt a kart, mellyel egész polcok indulnak el a sínezett rendszeren. A rácsgalériás megoldás a fény áramlását is megoldja a bástyában, s ugyan a mennyezet stukkója nem eredeti, hanem napjainkban készült, a korábbi tetőbeázást követő restauráláskor, a modern bútorzattal ellátott kis könyvtárteremben uralkodó hangulat a restaurálás részleteit is dicséri. A holland gyártmányú, speciálisan ide méretezett és rendelt polcsoron magyar és román nyelvű szakirodalom sorjázik, de jelentős a képzőművészeti szakirodalom is. A kötetek az egykori Főgimnázium hagyatékából származnak, valamint a Csíkszeredai Városháza által fenntartott múzeum saját szakmai gyűjteményéből.
Ide tartozik a néprajzi gyűjtemény is, melynek szakszerű tárolásához a napokban szerelték be a tárolókat. A néprajzi tárgyakat szigorúan meghatározott hő- és páraértékek között őrzik. Ezért sem nyitott a nagyközönség számára a gyűjtemény: a nagy csoportok folyamatos áramlása kárt tenne a tárgyi örökségben.
Mind a könyvtár, mind a néprajzi tároló tartalmának online konzultálására lehetőség nyílik a későbbiekben – ezen jelenleg is dolgoznak. Addig a kutatók telefonon érdeklődhetnek a címlista után, majd a könyvtár terében kialakított olvasótérben tanulmányozhatják azokat. Viszont a város 'kincseinek' számító, csíksomlyói ferences könyvtárból származó gyűjtemény köteteit nem itt, hanem a Csíki Székely Múzeum speciális részlegén őrzik, ahol Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, könyvtörténész segítségével ismerhetik meg azok titkait az érdeklődők.
Forrás: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/76333- bastyakonyvtarat-nyitott-a- csiki-szekely-muzeum
Az írás szolgálata, az olvasás élménye, az élmény megosztása
"Érdemes megosztani a könyvek kínálta élményt" – mondta Máriás József szatmárnémeti könyvbemutatóján –, "hiszen szellemi arculatunk, etikai és erkölcsi értékrendünk meghatározó eleme az irodalom".
Sokan gyűltek össze Máriás József könyvbemutatójára 2017. március 22-én – a szatmári magyar sajtó szolgálatában eltöltött 34 év nem múlt el nyomtalanul, barátok, jó ismerősök s természetesen a munka- és pályatársak köszöntötték örömmel itthon a 77 éves szerzőt, első nyomtatott könyve megjelenése alkalmából. S akár sajtókortörténeti momentumnak is nevezhető az egymás mellett helyet foglaló trió: Máriás József és Veres István, akik bő három évtizeden át jegyezték cikkeiket az akkor még Szatmári Hírlap, majd Szatmári Friss Újság hasábjain (egymás főszerkesztőiként is), s egyengették jó pár évvel ezelőtt Elek György pályakezdő útját."Örvendek, hogy Máriás József tanulmánykötetét itt, Szatmárnémetiben mutathatjuk be" – ez a kötet az első, nyomtatásban megjelent könyve ugyan, de a Magyar Elektronikus Könyvtárban ezt megelőzően hat kötete jelent már meg. Hosszú évtizedeken keresztül, egy napilap napszámosaként megszámlálhatatlanul sok cikket írt ugyan, de tevékenységének maradandó részei ezek a tanulmányok, s nyugdíjba vonulását követően még inkább felfokozta az alkotói tempót. Az írásokon átsüt: Máriás József szívvel-lélekkel át szeretné adni másnak is az élményt, amely akkor éri, amikor valamit olvas – hadd részesüljön belőle más is. Mélységes emberi hozzáállás ez, mi őt ugyanúgy jellemzi, mint a "szívvel-lélekkel’ való írás." – fogalmazott a "kedves kenyeres pajtás" Veres István.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/az- iras-szolgalata-az-olvasas- elmenye-az-elmeny-megosztasa/
A 90 éve született Fodor Sándorra emlékeztek pálya- és munkatársai Kolozsváron
Fodor Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A konferenciát 2017. március 18-án rendezték az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székhelyén, illetve Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állított emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérelte meg, közölték a szervezők. Elsősorban irodalomtörténeti előadások hangzottak el Fodor Sándor műveiről, de helyet kapott például egy befogadáspszichológiai elemzés is az író talán legismertebb művéről, a Csipike, a gonosz törpe című meseregényről. (Részletes program itt: http://irokligaja.ro/s/fodor- sandor-emlekkonferencia/)
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Míg a szombat délelőtti és délutáni előadások tudományos szempontból foglalkoztak az írói életművel, addig az esti beszélgetésen elhangzott anekdotákból az irodalmi életet apafiguraként szervező, joviális Fodor úr, illetve Sanyi bácsi alakja rajzolódott ki.
Bár különböző generációkat képviseltek, az asztal körül ülők mindannyian személyesen ismerték a 90 éve született és 5 éve elhunyt Fodor Sándort. A beszélgetést moderáló Vallasek Júlia kifogásolta az 'emlékkonferencia' megnevezést, Fodor Sándor szerinte nem olyan szerző, aki leporolásra, felidézésre szorulna, könyvei ott vannak a polcokon és hétköznapi helyzetekben is szoktak idézni tőle. Abban az értelemben mégis emlékkonferencia volt a rendezvény, hogy a jelenlévők saját emlékeiket idézték fel Fodor Sándorról, aki a beszélgetés második felében maga kérdezett – Vallasek Júlia által válogatott és felolvasott szövegein keresztül – a beszélgetés résztvevőitől.
Teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/78304-palya-es- munkatarsai-emlekeztek-a-90- eve-szuletett-fodor-sandorra- kolozsvaron
Forrás: http://szabadsag.ro/cikk/-/ asset_publisher/J0tAKcLGRmmM/ content/fodor-sandor- konferenciat-szervezett-az-e- mil?_101_INSTANCE_ J0tAKcLGRmmM_viewMode=view
EMKE-díjak 2017: Kopacz Katalin-Mária részesül Monoki István-díjban
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – EMKE kiemelkedő rendezvénye az évente sorra kerülő közgyűlés, valamint az EMKE-díjak ennek keretében történő átadása. Az idei rendezvényt 2017. április 8-án tartják a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. Az EMKE-díjak ünnepi díjátadó gálájára 15 órai kezdettel kerül sor. Idén az EMKE Díj Kuratóriumához beérkezett javaslatok alapján Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyerte el a szervezet Monoki István-díját. Kopacz Katalin Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységéért részesül a díjban.
Az EMKE-díjakat 1992-ben létesítették. "Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell"' - fogalmazott Kötő József 2005-ben, az EMKE alapításának 120. évfordulóján. Az EMKE OE döntésének értelmében egy évben legfeljebb 12 díj adható át, a romániai magyar közművelődés különböző területein végzett példaértékű munkásságért, teljesítményért.
A díjat alkotó szobrok Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolatai, az okleveleket pedig Venczel Attila képzőművész, díszlet- és jelmeztervező készíti Imecs László festő-grafikus (1915–2009) tervei alapján.
Az EMKE Monoki István-díja "kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti." (A díjról bővebben a RMKE honlapján: http://www.bcucluj.ro/rmke/ index.php?option=com_content& view=category&layout=blog&id= 35&Itemid=76)
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke- eves-kozgyulese-es-dijatado- galaja-4030
Erdélyi írókat is díjaztak a nemzeti ünnepen
Március tizenötödike alkalmából állami művészeti díjakat adtak át Budapesten. József Attila-díjat vehetett át Molnár Vilmos író, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője, a Pesti Vigadóban, 2017. március 14-én. Nem ő az egyetlen erdélyi származású szerző az idei József Attila-díjasok között: a Budapesten élő, de székelyudvarhelyi születésű Csender Leventét szintén a rangos állami irodalmi díjjal jutalmazták.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón hangsúlyozta: a szabadság soha nincs ingyen, a szabadságért harcolni kell, és akik ma ezeket a kitüntetéseket kapják, azok képesek erre: szabadságban alkotni, másokat elvarázsolni a művészetükkel. Mint rámutatott: az, hogy milyen lesz egy ország, nagy mértékben a kultúrát művelő embereken múlik – tudósított az MTI.
Molnár Vilmos íróval, a József Attila-díj csíkszeredai díjazottjával Sarány István főszerkesztő beszélgetett, az interjú a Hargita Népe napilap 2017. március 17-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/46229-2/
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php? id=206142
https://www.helikon.ro/molnar- vilmos-es-kollar-arpad-is- jozsef-attila-dijas/
A Székelyföld folyóirat Arany-száma
Arany János 200 címmel jelent meg a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat Arany-tematikájú márciusi lapszáma. A szám tartalmából: Papp Attila Zsolt, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Fekete Vince Aranyt idéző versei, Milbacher Róbert Arany-átirata prózában, Balázs Imre József, Kemény István, Szörényi László és Oláh Gál Róbert tanulmányai.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a kulturális folyóirat főszerkesztője, Arany János életművének avatott ismerője és kutatója. A vele készült beszélgetés a Maszol.ro portálon olvasható:
http://www.maszol.ro/index. php/kultura/77376-ezert- olvaslak-naponta-legyen-az- egben-is-torta-az-arany- kutato-lovetei-lazar- laszloval-beszelgettunk
Könyv a csíksomlyói kegyszoborról
Mohay Tamás néprajzkutató, szociológus Istennek kincses tárháza... című könyvét mutatták be 2017. március 16-án a csíkszeredai Lázár-házban, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében. A kötet Losteiner Leonárd ferences szerzetes művét tartalmazza, amely az első magyar nyelven írt mű a csíksomlyói Mária-szoborról és a tanúk által elbeszélt csodákról. A szerző bevezető elemzése bemutatja a szerzőt és korát, a kézirat kalandos történetét – amely kétszáz évig ismeretlen volt – a benne foglalt csodatörténeteket és későbbi hatásaikat. Az esemény házigazdája Flender Gyöngyi konzul volt, a könyvet Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője ismertette, meghívott vendégként jelen volt P. Urbán Erik OFM és Györfi Erzsébet előadóművész.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/konyv-a-csiksomlyoi- kegyszoborrol
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
A Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszereda és térsége egyik meghatározó művelődési intézményévé vált. Pár településen szintén a közösség kovásza szerepét tölti be a könyves intézmény, néhol azonban a fenntartó települési önkormányzatok érdektelensége miatt a könyvtár nem működik – legalábbis nem az elvárások szintjén. Hargita megye közkönyvtárainak helyzetéről Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője számolt be Sarány Istvánnak, a Hargita Népe napilap főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva.
Az interjúból kiderül, Hargita megye ötven községi könyvtára közül alig több mint fele teljesíti a működés olyan alapfeltételeit, mint szabályos nyitvatartás, megfelelő közönségszolgálati és raktározási tér, ugyanakkor a működő intézmények szakmai eredményei is nagyon eltérők, ahogy ez kitűnik a többéves statisztikai mutatókból. Bedő Melinda úgy látja, sok könyvtáros kolléga nem elég határozottan képviseli intézménye érdekeit. Nagy Lászlót idézve úgy vélik: 'nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem'. A megyei könyvtár ellátókörzetének nyolc könyvtárából jelezték, hogy nem tudnak működni - könyvtáros hiányában. A helyi szabályozás elavult: gyakran a könyvtáros fizetéséből vonnak le 'garanciát' a kezelt állomány értékének függvényében - a megváltozott szabályozás után még húsz évvel is.
A megyei könyvtár statisztikai adatai szerint a megye közkönyvtári állománygyarapításának 70 százaléka városi környezetben történt, miközben a városi lakosság aránya kb. 43 százalék. Tehát az 57 százalék falusi lakosságnak az állománygyarapítás alig 30 százaléka jut. Bedő Melinda a Kájoni János Megyei Könyvtár kistelepülési könyvtárfejlesztési programját is ismertette, amelynek egyik célja, hogy az említett arányokon változtasson a falusi lakosság javára. A megyei könyvtár lérehozott egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt, változatos tartalmú, új könyvekből összetevődő állományt, amlyet a programban részt vevő könyvtáraknak meghatározott időre kölcsön ad. A programot Hargita Megye Tanácsa 2015-ban 30 000 lejjel, 2016-ban közel 15 000 lejjel támogatta, szakmai megvalósítása a Kájoni János Megyei Könyvtár feladata, a helyi könyvtárossal együttműködve. A programot 2015-ban a Homoródalmási Községi Könyvtárban indították, majd bekapcsolódott a székelyvarsági és a farkaslaki könyvtár.
Teljes beszélgetés itt: http://hargitanepe.eu/ beszelgetes-bedo-melinda- konyvtarossal-konyvtarkozi- konyvkolcsonzes/
"Bástyakönyvtárat" nyitott a Csíki Székely Múzeum
Kizárólag szakmai közönségnek kínálja szolgáltatását az a modern szakkönyvtár, melyet egyik bástyájában nyitott a Csíki Székely Múzeum. A kuriózum a korszerű néprajzi tárolókkal is bővült – szintén a szakközönség kiszolgálására. A Mikó-vár egykori kápolnáját restaurálva hozták létre a szakkönyvtárat a Csíki Székely Múzeumban, mely egész Erdély kutatóinak érdekesség lehet. A kizárólag kutatásokhoz segítséget nyújtó projektet 2017 januárjától kínálja a régészeknek, történészeknek vagy rokon szakmákban kutatóknak az intézmény. Elsősorban a helytörténet a gyűjtőköre, de folyóirat-archívuma is számottevő.
A könyvtárba belépve mintha csak valamelyik európai nagyvárosban járnánk: egyetlen ujjal, könnyedén elbillentjük azt a kart, mellyel egész polcok indulnak el a sínezett rendszeren. A rácsgalériás megoldás a fény áramlását is megoldja a bástyában, s ugyan a mennyezet stukkója nem eredeti, hanem napjainkban készült, a korábbi tetőbeázást követő restauráláskor, a modern bútorzattal ellátott kis könyvtárteremben uralkodó hangulat a restaurálás részleteit is dicséri. A holland gyártmányú, speciálisan ide méretezett és rendelt polcsoron magyar és román nyelvű szakirodalom sorjázik, de jelentős a képzőművészeti szakirodalom is. A kötetek az egykori Főgimnázium hagyatékából származnak, valamint a Csíkszeredai Városháza által fenntartott múzeum saját szakmai gyűjteményéből.
Ide tartozik a néprajzi gyűjtemény is, melynek szakszerű tárolásához a napokban szerelték be a tárolókat. A néprajzi tárgyakat szigorúan meghatározott hő- és páraértékek között őrzik. Ezért sem nyitott a nagyközönség számára a gyűjtemény: a nagy csoportok folyamatos áramlása kárt tenne a tárgyi örökségben.
Mind a könyvtár, mind a néprajzi tároló tartalmának online konzultálására lehetőség nyílik a későbbiekben – ezen jelenleg is dolgoznak. Addig a kutatók telefonon érdeklődhetnek a címlista után, majd a könyvtár terében kialakított olvasótérben tanulmányozhatják azokat. Viszont a város 'kincseinek' számító, csíksomlyói ferences könyvtárból származó gyűjtemény köteteit nem itt, hanem a Csíki Székely Múzeum speciális részlegén őrzik, ahol Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, könyvtörténész segítségével ismerhetik meg azok titkait az érdeklődők.
Forrás: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/76333- bastyakonyvtarat-nyitott-a- csiki-szekely-muzeum
Az írás szolgálata, az olvasás élménye, az élmény megosztása
"Érdemes megosztani a könyvek kínálta élményt" – mondta Máriás József szatmárnémeti könyvbemutatóján –, "hiszen szellemi arculatunk, etikai és erkölcsi értékrendünk meghatározó eleme az irodalom".
Sokan gyűltek össze Máriás József könyvbemutatójára 2017. március 22-én – a szatmári magyar sajtó szolgálatában eltöltött 34 év nem múlt el nyomtalanul, barátok, jó ismerősök s természetesen a munka- és pályatársak köszöntötték örömmel itthon a 77 éves szerzőt, első nyomtatott könyve megjelenése alkalmából. S akár sajtókortörténeti momentumnak is nevezhető az egymás mellett helyet foglaló trió: Máriás József és Veres István, akik bő három évtizeden át jegyezték cikkeiket az akkor még Szatmári Hírlap, majd Szatmári Friss Újság hasábjain (egymás főszerkesztőiként is), s egyengették jó pár évvel ezelőtt Elek György pályakezdő útját."Örvendek, hogy Máriás József tanulmánykötetét itt, Szatmárnémetiben mutathatjuk be" – ez a kötet az első, nyomtatásban megjelent könyve ugyan, de a Magyar Elektronikus Könyvtárban ezt megelőzően hat kötete jelent már meg. Hosszú évtizedeken keresztül, egy napilap napszámosaként megszámlálhatatlanul sok cikket írt ugyan, de tevékenységének maradandó részei ezek a tanulmányok, s nyugdíjba vonulását követően még inkább felfokozta az alkotói tempót. Az írásokon átsüt: Máriás József szívvel-lélekkel át szeretné adni másnak is az élményt, amely akkor éri, amikor valamit olvas – hadd részesüljön belőle más is. Mélységes emberi hozzáállás ez, mi őt ugyanúgy jellemzi, mint a "szívvel-lélekkel’ való írás." – fogalmazott a "kedves kenyeres pajtás" Veres István.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/az- iras-szolgalata-az-olvasas- elmenye-az-elmeny-megosztasa/
A 90 éve született Fodor Sándorra emlékeztek pálya- és munkatársai Kolozsváron
Fodor Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A konferenciát 2017. március 18-án rendezték az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székhelyén, illetve Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állított emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérelte meg, közölték a szervezők. Elsősorban irodalomtörténeti előadások hangzottak el Fodor Sándor műveiről, de helyet kapott például egy befogadáspszichológiai elemzés is az író talán legismertebb művéről, a Csipike, a gonosz törpe című meseregényről. (Részletes program itt: http://irokligaja.ro/s/fodor- sandor-emlekkonferencia/)
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Míg a szombat délelőtti és délutáni előadások tudományos szempontból foglalkoztak az írói életművel, addig az esti beszélgetésen elhangzott anekdotákból az irodalmi életet apafiguraként szervező, joviális Fodor úr, illetve Sanyi bácsi alakja rajzolódott ki.
Bár különböző generációkat képviseltek, az asztal körül ülők mindannyian személyesen ismerték a 90 éve született és 5 éve elhunyt Fodor Sándort. A beszélgetést moderáló Vallasek Júlia kifogásolta az 'emlékkonferencia' megnevezést, Fodor Sándor szerinte nem olyan szerző, aki leporolásra, felidézésre szorulna, könyvei ott vannak a polcokon és hétköznapi helyzetekben is szoktak idézni tőle. Abban az értelemben mégis emlékkonferencia volt a rendezvény, hogy a jelenlévők saját emlékeiket idézték fel Fodor Sándorról, aki a beszélgetés második felében maga kérdezett – Vallasek Júlia által válogatott és felolvasott szövegein keresztül – a beszélgetés résztvevőitől.
Teljes cikk itt: http://www.maszol.ro/index. php/kultura/78304-palya-es- munkatarsai-emlekeztek-a-90- eve-szuletett-fodor-sandorra- kolozsvaron
Forrás: http://szabadsag.ro/cikk/-/ asset_publisher/J0tAKcLGRmmM/ content/fodor-sandor- konferenciat-szervezett-az-e- mil?_101_INSTANCE_ J0tAKcLGRmmM_viewMode=view
EMKE-díjak 2017: Kopacz Katalin-Mária részesül Monoki István-díjban
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – EMKE kiemelkedő rendezvénye az évente sorra kerülő közgyűlés, valamint az EMKE-díjak ennek keretében történő átadása. Az idei rendezvényt 2017. április 8-án tartják a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. Az EMKE-díjak ünnepi díjátadó gálájára 15 órai kezdettel kerül sor. Idén az EMKE Díj Kuratóriumához beérkezett javaslatok alapján Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója nyerte el a szervezet Monoki István-díját. Kopacz Katalin Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységéért részesül a díjban.
Az EMKE-díjakat 1992-ben létesítették. "Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell"' - fogalmazott Kötő József 2005-ben, az EMKE alapításának 120. évfordulóján. Az EMKE OE döntésének értelmében egy évben legfeljebb 12 díj adható át, a romániai magyar közművelődés különböző területein végzett példaértékű munkásságért, teljesítményért.
A díjat alkotó szobrok Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolatai, az okleveleket pedig Venczel Attila képzőművész, díszlet- és jelmeztervező készíti Imecs László festő-grafikus (1915–2009) tervei alapján.
Az EMKE Monoki István-díja "kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti." (A díjról bővebben a RMKE honlapján: http://www.bcucluj.ro/rmke/ index.php?option=com_content& view=category&layout=blog&id= 35&Itemid=76)
Forrás: http://www.emke.ro/az-emke- eves-kozgyulese-es-dijatado- galaja-4030
Erdélyi írókat is díjaztak a nemzeti ünnepen
Március tizenötödike alkalmából állami művészeti díjakat adtak át Budapesten. József Attila-díjat vehetett át Molnár Vilmos író, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője, a Pesti Vigadóban, 2017. március 14-én. Nem ő az egyetlen erdélyi származású szerző az idei József Attila-díjasok között: a Budapesten élő, de székelyudvarhelyi születésű Csender Leventét szintén a rangos állami irodalmi díjjal jutalmazták.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjátadón hangsúlyozta: a szabadság soha nincs ingyen, a szabadságért harcolni kell, és akik ma ezeket a kitüntetéseket kapják, azok képesek erre: szabadságban alkotni, másokat elvarázsolni a művészetükkel. Mint rámutatott: az, hogy milyen lesz egy ország, nagy mértékben a kultúrát művelő embereken múlik – tudósított az MTI.
Molnár Vilmos íróval, a József Attila-díj csíkszeredai díjazottjával Sarány István főszerkesztő beszélgetett, az interjú a Hargita Népe napilap 2017. március 17-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/46229-2/
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php? id=206142
https://www.helikon.ro/molnar- vilmos-es-kollar-arpad-is- jozsef-attila-dijas/
A Székelyföld folyóirat Arany-száma
Arany János 200 címmel jelent meg a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat Arany-tematikájú márciusi lapszáma. A szám tartalmából: Papp Attila Zsolt, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Fekete Vince Aranyt idéző versei, Milbacher Róbert Arany-átirata prózában, Balázs Imre József, Kemény István, Szörényi László és Oláh Gál Róbert tanulmányai.
Lövétei Lázár László költő, műfordító, a kulturális folyóirat főszerkesztője, Arany János életművének avatott ismerője és kutatója. A vele készült beszélgetés a Maszol.ro portálon olvasható:
http://www.maszol.ro/index. php/kultura/77376-ezert- olvaslak-naponta-legyen-az- egben-is-torta-az-arany- kutato-lovetei-lazar- laszloval-beszelgettunk
Könyv a csíksomlyói kegyszoborról
Mohay Tamás néprajzkutató, szociológus Istennek kincses tárháza... című könyvét mutatták be 2017. március 16-án a csíkszeredai Lázár-házban, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében. A kötet Losteiner Leonárd ferences szerzetes művét tartalmazza, amely az első magyar nyelven írt mű a csíksomlyói Mária-szoborról és a tanúk által elbeszélt csodákról. A szerző bevezető elemzése bemutatja a szerzőt és korát, a kézirat kalandos történetét – amely kétszáz évig ismeretlen volt – a benne foglalt csodatörténeteket és későbbi hatásaikat. Az esemény házigazdája Flender Gyöngyi konzul volt, a könyvet Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője ismertette, meghívott vendégként jelen volt P. Urbán Erik OFM és Györfi Erzsébet előadóművész.
Forrás: https://szekelyhon.ro/ aktualis/konyv-a-csiksomlyoi- kegyszoborrol
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése