Önkéntesség és szakmai gyakorlat
Évek óta természetes a fiatalok jelenléte a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók önkéntesként vagy nyári szakmai gyakorlat keretében ismerkedhetnek a könyvtári munkafolyamatokkal, vehetnek részt az intézmény mindennapi életében. A nyári vakációban jelenleg négy fiatal önkéntes segíti a könyvtár munkáját, a felnőtt kölcsönző részleg szabadpolcos állományát rendezik a város három középiskolájából érkezett diákok, könyvtárosok irányításával. Várják továbbra is az önkénteseket és a szakmai gyakorlatra jelentkező fiatalokat, akik a közösség szolgálatában hasznosan szeretnék eltölteni a rendelkezésükre álló szabadidőt, illetve szeretnék gyakorlatban kamatoztatni az iskolában vagy egyetemen szerzett ismereteiket, tudásukat. Többféle könyvtári munkafolyamattal ismerkedhetnek meg gyakorlatban, részt vehetnek olyan tevékenységekben, amelyek során önismeretre tehetnek szert, tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a pályaválasztás során hasznukra válhatnak, segítik társadalmi beilleszkedésüket. A jelentkezők közül személyes beszélgetés (interjú) alapján választják ki az önkénteseket, a kiválasztott jelöltekkel önkéntességi szerződést köt a könyvtár, a törvény előírásainak megfelelően.
Az intézmény lehetőséget nyújt egyetemi hallgatók számára is, hogy nyári szakmai gyakorlatuk keretében kapcsolódjanak be a könyvtári tevékenységekbe, így kamatoztathatják ismereteiket azok közülük, akik a kommunikáció, a kulturális menedzsment (programszervezés, közönségkapcsolatok szervezése), a közösségépítés területén szeretnének fejlődni, akiket érdekel az információs technológia könyvtári alkalmazása, a könyvtári adatbázisok építése. A fiatalok kreativitásukkal, ötleteikkel is segíthetik a könyvtári tevékenységet.
Módszertani találkozó Maroshévízen és Borszéken
2018. július 11-én módszertani találkozóra került sor a maroshévízi és a borszéki könyvtárban, a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében. Google-alkalmazások használata, a kistelepülési könyvtárfejlesztő szoftver bemutatása, helyismereti tevékenység, kreatív könyvtárrendezés: ezek a témák képezték a módszertani nap szakmai tartalmát. A szervezők elvárása szerint, a google-alkalmazások használata segítségével Hargita megye közkönyvtári hálózatában javul a statisztikai adatszolgáltatás és megalapozható a helyi periodika adatbázis létrehozása. A Kájoni János Megyei Könyvtár által elindított és működtetett kistelepülési könyvtárfejlesztő program, a hozzárendelt szoftver segítségével, hatékonyabban támogatja az igénylő kistelepülések könyvtári ellátását, a kreatív könyvtárrendezés pedig hozzájárul a vonzó könyvtárkép kialakításához.
Godir és Galanter – Ágoston Vilmos regényét mutatták be a könyvtárban
A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár című sorozatának 64. köteteként jelent meg Ágoston Vilmos író, esszéíró, kritikus, újságíró Godir és Galanter című regénye. A kötet csíkszeredai bemutatójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor népes érdeklődő közönség jelenlétében, 2018. július 5-én. A találkozón Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, Márai- és József Attila-díjas író mutatta be a kötetet és beszélgetett a szerzővel. A jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Ágoston Vilmos kötetéről a Székely Könyvtár honlapján olvasható Molnár Vilmos recenziója: http://szekelykonyvtar.ro/szk64
Pályázatok kultúratámogatásra
A Kultúráért Felelős Államtitkárság Irodalmi Karaván és Művészeti Karaván címmel meghívásos pályázatot hirdet a külhoni magyar kultúra támogatására.
A 10 millió forint keretösszegű pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.
Az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.
A pályázat benyújtására jogosult az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
A Művészeti Karaván című meghívásos pályázat a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.
A pályázat benyújtására jogosult az EMKE – Közép-Erdélyi Művelődési Intézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Csomagban a magyar kultúra értékei
A Közénk tartozol! című projekt keretében a szórványvidéken élő mintegy 800 családnak juttat el alapvető magyar kulturális értékeket tartalmazó könyv- és hangzóanyagcsomagot a magyarországi kulturális kormányzat. „Olyan kiadványok ezek, amelyeknek minden magyar család könyvespolcán ott kell lenniük” – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár..
A csomagban, Bartók Béla Képeskönyv gyermekeknek című népdalfeldolgozás-gyűjteménye és annak CD-melléklete mellett, megtalálható Jankovics Marcell Magyar népmesék című DVD-jének első része, Szép Ernő Mátyás király tréfái című hangoskönyve, valamint Benedek Elektől a Világszép nádszál kisasszony, Petőfi Sándortól a János vitéz, Arany Jánostól a Toldi, Gárdonyi Gézától az Egri csillagok, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúk, valamint Hász Róbert A künde című regénye.
A könyvek és más adathordozók beszerzését, csomagolását és a külhoni helyszínekre való eljuttatását a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. vállalta, a projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 millió forintos forrásból finanszírozza.
Hódít a hangoskönyv, megtorpanóban az e-könyv
A nagy nemzetközi könyvpiacokon közel félmilliárd nyomtatott könyvet vásároltak 2017-ben, az ismeretterjesztő könyvek globálisan maguk mögé utasítják az irodalmi műveket, ugyanakkor erős a gyermekirodalom is.
Nincs ok panaszra a Gutenberg-galaxisban: 2017-ben az Egyesült Királyságban a teljes lakosság kétharmada vásárolt könyvet, legtöbben saját maguk számára. A nyomtatott kiadványok toronymagasan a legnépszerűbb könyvformátumnak számítanak: tízből hatan hetente mélyednek el valamilyen irodalmi vagy non-fiction szövegben. Naponta a lakosság harmada olvas. Alternatív könyvet, például e-könyvet tízből hárman olvasnak heti rendszerességgel, de jönnek föl a különféle hangoskönyvek is, amelyekkel minden hetedik brit szórakoztatja magát hetente.
Az irodalmi műfajok közelebbi vizsgálatánál élesen elkülönülnek a nyomtatott és digitális könyvek közötti preferenciák: míg klasszikus szépirodalmat még mindig inkább nyomtatott könyvként vásárolnak az angolok, addig például a romantikus könyvek háromnegyede e-könyv. Az erotikus irodalom, a detektívregények és a thrillerek, a fantasy és történelmi művek esetében is igen erőteljes a digitális könyvek piaci részesedése.
A művelődéstörténet szolgálatában - Születésnapi beszélgetés Róth András Lajossal
Hatvanöt évet töltött 2018. június 21-én Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárőre. Kutat, digitalizál, tanulmányokat ír, kiállításokat nyit meg – sokoldalú, gazdag munkásságáról kérdezte a Hargita Népe napilap munkatársa.
„Amikor az ember nekiáll digitalizálni, a régi könyveknek a címlapjáról készít egy másolatot. Eleinte így is volt: címlapmásolat, és kész. Később rájöttem, hogy ezekben annyi más információ is van: illusztrációk, iniciálék, fejlécek, portrék, záródíszek, és ezeket most mind kigyűjtöm. Hatalmas adatbázis jött így létre, például százhúsz féle A-betűs iniciálét is fel tudnék sorakoztatni, csak persze, ezt mind fel kell dolgozni. Egyik fiam kifejlesztett egy adatbázis-kezelőt, amelynek segítségével le tudom írni, hogy melyik nyomdászjelvény mit ábrázol, hol jelenik meg, mi a könyv címe stb., ez már összetett dolog – nem biztos, hogy egyszemélyes munka. Vannak olyan dolgok, amikhez már intézmények kellenek, és nem egy embernek a tettvágya.”
A teljes beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/a-muvelodestortenet-szolgalataban/
Számos eredményes, erőben-egészségben eltöltött esztendőt, munkabírást, elégtételeket kívánunk kollégánknak!
Székelyföldi kutatás az oktatásról
Hargita megyében a közelmúltban végzett kutatás eredményei szerint a román nyelv nem megfelelő oktatása miatt nem tanulnak meg kellőképpen románul a székelyföldi diákok. A kutatás eredményeit a Csíki Hírlap ismertette.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye önkormányzata, tanfelügyelősége, a Hargita Megyéért Egyesület, valamint a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ 2017 októbere és decembere között készítette a kutatás alapját képező felmérést a magyar ajkú hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók, szüleik és román nyelvet oktató tanáraik körében. A munkacsoport 833 tanuló, 799 szülő és 136 román szakos tanár által kitöltött kérdőív adatait összesítette. Ezek alapján fogalmazott meg következtetéseket és tett javaslatokat.
A kutatás szerint a magyar nyelvi környezetben felnövő tanulók nem kedvelik a román nyelvet. Ezt ugyanis csak az iskolai órákon gyakorolhatják, és ehhez mérten túlzottak az elvárások az iskolában és a vizsgákon egyaránt. A kutatás készítői kifogásolták, hogy a nyelvoktatás módszertana nem teszi érdekessé a tananyagot, és a gyermekeknek nincs sikerélményük a román nyelv tanulása közben. A tanulmány szerint a székelyföldi magyar gyermekek szívesebben tanulnak angolul, mert ezt érdekesebbnek tartják, és az angol nyelv tanulása során sikerélményekben is részesülnek. A diákok a román nyelvű írásbeli követelményeknek többnyire eleget tudnak tenni, többségük viszont nem tud vagy nem mer románul beszélni.
A kérdőívre válaszoló székelyföldi romántanárok szerint legfőképpen az akadályozza a tanulókat a román nyelv elsajátításában, hogy nincs lehetőségük az élő nyelvet gyakorolni, és túlméretezett a tananyag. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy javuljon tanítványaik románnyelv-tudása, nagy többségben úgy vélték, folyamatosan kell keresniük a hatékony nyelvtanítás módszereit, illetve törekedniük kell a diákok motiválására e téren.
A kutatás készítői azt javasolták, hogy szervezzenek továbbképzéseket az olyan tanítók és tanárok részére, akik magyar ajkú gyerekeknek oktatják a román nyelvet. Ugyanakkor románnyelv-táborok, csereprogramok szervezését is javasolták. Utóbbi révén a székelyföldi elemi, általános és középiskolás magyar ajkú gyerekek, illetve román vidéken élő román gyerekek tölthetnének legalább egy hetet a másik környezetében. Azt is javasolták, hogy tegyék játékossá az élő román nyelv tanítását, és alakítsanak ki egy olyan internetes felületet, amely interaktív feladatokkal segíti a román nyelv megtanulását.
Az erdélyi magyar irodalom nagyjait idéző kiállítás Tusványoson
Az erdélyi magyar irodalom és szellem nagyjait idéző szabadtéri kiállítás nyílt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tusnádfürdői táborhelyét átszelő sétányon.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által szervezett kiállításnak a kerítésre rögzített pannóin Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Székely János, Sütő András, Jékely Zoltán, Ignácz Rózsa, Dsida Jenő, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly, Benedek Elek, Kriza János, Brassai Sámuel, Jósika Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Mikes Kelemen, Apáczai Csere János és Dávid Ferenc arcképe volt látható, életrajzi adataik, valamint egy-egy tőlük vett idézet társaságában.
Jön az Előretolt Helyőrség
2018 szeptemberétől Kárpát-medencei szórásúvá válik az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet, Erdélyben többek között a Háromszék is „becsempészi” havonta egyszer az irodalmat olvasói asztalára. Az ötágú síppá válás folyamatát az idei Tusványoson mutatta be az átalakult és kibővült szerkesztői csapat.
Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet 2017 novemberében kezdte el pályafutását, Magyarországon 17 megyei lap betétjeként jelenik meg szombatonként, összesen 260 ezer példányban. Alapításakor Demeter Szilárdot bízták meg a főszerkesztői feladattal, aki elmondta, a megjelent 32 lapszám azt bizonyítja, működik elképzelésük, van igény a lapra, és most már eljött az ideje annak, hogy Kárpát-medencei terjesztésűvé váljon a melléklet. Ehhez régiónként szerkesztőségeket hoztak létre (az erdélyi melléklet felelős szerkesztője Sántha Attila), illetve az online felületen is jelen lesznek (ezt Farkas Wellmann Endre kezeli), az egész irányítását pedig főszerkesztői funkcióban Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke végzi.
Az új főszerkesztő – miután átvette elődjétől a szerkesztőségi pálinkásüvegeket – felelevenítette, a kortárs magyar irodalomnak még nem oly régen nemzetmegtartó szerepe volt, az írók egyfajta iránytűként szolgáltak – hogy ez mára leáldozott, az vérveszteség a magyarság számára. Hozzátette, a melléklet a főszerkesztő váltással és a terjeszkedéssel semmit sem változik, továbbra is az olvasóbarát irodalom közvetítése a céljuk, illetve a tehetséges pályakezdőknek közlési lehetőség biztosítása. Szentmártoni szerint korszakalkotó missziót vállaltak: hogy eljuttassák az irodalmat azokba a körökbe, amelyektől technikai, politikai vagy bármilyen más okból megvonták ezt a lehetőséget.
Pisztácia42 – könyvesblog a Szabadságon
Könyvajánló blogot indít a Szabadság napilap, a blogon „nagy öreg, vicces költő, tiniszerző műve egyaránt szerepel, a szerző-ajánlók között pedig akad újságíró, könyvtáros, tanár, de tinédzser is”. A portál szerkesztői arra is vállalkoznak, hogy megkeresik és megosztják az olvasókkal azt is, hogy melyik (elsősorban erdélyi könyvtárban) található az adott könyv, de arra is van már példa, hogy egy kattintással jogtisztán interneten is olvasható.
Szerkesztők:
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése