Könyvkészítő sablon a Könyvtárostanárok Egyesületének honlapján
A diákok gyakran kapnak olyan egyszerűnek tűnő feladatot, hogy készítsenek egy „könyvet” adott témában. Célunk, hogy ehhez olyan formát adjunk, ami segíti a formai kivitelezést, hiszen a tanulók maguktól nem is gondolnák, hogy a könyvnek milyen sokféle része van, és azoknak mind-mind funkciója, formai elvárásai.
Ez a sablon és tanulói segédlet segíti a könyvtárhasználat tanítását, de emellett bármely más tantárgy keretében bármely téma feldolgozásának formáját is adhatja.
Olyan tanulók munkájához ajánljuk, akik még most ismerkednek az önálló alkotómunkával.
Célok: a könyv részeivel kapcsolatos fogalomfejlesztés, az etikus forráshasználat szokásának kialakítása, megerősítése.
Felhasználási ötletek: A nemzetközi könyvajándéknap alkalmából nemcsak nyomdában előállított, hanem saját készítésű könyvek is ajándékozhatók. Egy témakör összefoglalásának hatékony módja, ha a tanulóknak maguknak kell a tanultakat, olvasottakat strukturálniuk (fejezetekre tagolniuk) és összefoglalniuk. Egy témakör megismerésére irányuló információkeresési, könyvtári kutakodási feladat eredménye is bemutatható ebben a formában.
Forrás és letölthető sablon itt: http://www.ktep.hu/konyvsablon
Erdély öröksége pályázat
2019. március 1. és április 12. között lehet jelentkezni a Magyar Tudományos Akadémia Erdély öröksége című pályázatára. Az Erdély Öröksége Alapítványt az MTA Köpeczi Béla akadémikus és felesége mint örökhagyók rendelkezése értelmében hozta létre. Az Alapítvány kuratóriuma az örökhagyók szándéka szerint pályázatot hirdet Erdély történelmével, Erdélynek a magyarság történetében betöltött szerepével, történeti hagyományainak feltárásával foglalkozó, Magyarországon vagy Romániában élő, elsődlegesen magyar vagy magyar állampolgársággal is rendelkező, továbbá a magukat állampolgárságtól függetlenül magyarnak valló kutatók számára.
KÉPPOÉZIS – képzőművészeti-irodalmi pályázat
A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány KÉPPOÉZIS címmel képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdet, melyben társszervező és kiemelt támogató az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács.
A képpoézis meghatározása: bármilyen irodalmi szöveg kisatírozása, melynek során az alkotó célja, a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül, új tartalmak felszínre hozása. A végeredmény így lehet egy egyszerű fekete-fehér satírozott kép, melyben kirajzolódik egy üzenet, vagy létrejöhet akár egy művészeti alkotás is.
A pályázat célja tehetséggondozás és -azonosítás, ráirányítani a figyelmet az irodalom és képzőművészet összhangjának egyedi módszerére, alkotásra szólítani az irodalmat, költészetet kedvelőket, új szereppel felruházni a félredobott, enyészetre ítélt könyveket, megszólítani a különböző képzőművészeti területen alkotó művészeket, megkedveltetni a fiatalokkal és felnőttekkel a képpoézis technikáját. A pályázatra beérkezett alkotásokból kiállítás is készül, a Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében 2019. április 24-én, a Könyvtári Napok keretében nyitják meg azt.
Részletes pályázati felhívás itt: https://www.proterraalapitvany.ro/palyazatok.php
Mi, székelyek és román barátaink – Simó Márton könyvbemutatója
Mi, székelyek és román barátaink. Interjúk, dokumentumok és vallomások az együttélésről (Budapest ‒ Székelyudvarhely, Erdélyi Műhely Könyvek, 2018) címmel jelent meg Simó Márton író, költő, szerkesztő interjúkötete, amelyet a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2019. február 21-én mutattak be, népes érdeklődő közönség jelenlétben. A szerzővel Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett, aki a kötetről szóló recenziójában írja: 'Könyve lapjain Simó Márton húsz olyan román vagy vegyes nemzetiségű értelmiségit szólaltat meg, többnyire interjúk keretében, akik megértéssel és rokonszenvvel közelednek a székelységhez, annak történelméhez, jelenkori problémáihoz. Mi több, nem idegenkednek a székely autonómia gondolatától sem ...' (…) 'A megszólaltatottak közt található tanár, képzőművész, mérnök, üzletfejlesztési vezető, történész, pap, szociológus és újságíró. Többnyire erdélyi románok, de akad köztük moldvai is, és olyan oltyán, aki addig még soha nem járt Erdélyben, de otthagyta a Regátot és Bukarestet, ide költözött a Székelyföldre, megtanult magyarul, felvette a magyar állampolgárságot is, és egy általa írt versben azt vallja: ... a mosolyom elejétől a könnyem végéig, fények és nyomok között, a szívem magyar. (Roxana Tudor)'
A felvezetőben Molnár Vilmos hangsúlyozta: a kötetben megszólaló románok tisztában vannak azzal, hogy Erdélyben hagyományosan tiszteletben tartották a sokszínűséget. Simó Márton idézte Kós Károly Kiáltó Szó című röpiratát, elmondta, hogy a 2018-as centenáriumi évben készültek az interjúk, amelyeket rövid változatban a Hargita Népe hasábjain olvashattunk korábban. A szerző beszélt azokról a román személyiségekről is, akik a kötetben megszólalnak.
A könyv román nyelvű változatát a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója adta ki Hargita Megye Tanácsa támogatásával. A szerző reméli, hogy a kötet valóban az egymás kultúrája iránti érdeklődést szolgálja a siketek párbeszéde helyett.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/egyutteles-barataink-szemszogebol/
33 123 felolvasó a világ 12 országában – a Radnóti Miklós-felolvasómaratonról számokban
Tizenegy évvel ezelőtt indult útjára Székelyudvarhelyen a nemzetközi felolvasómaraton, amely minden évben más és más alkotót állít a középpontba. 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében zajlik, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A világ 12 országában 33 123 felolvasó vett részt idén a 11. kiadásán, amelyen Radnóti Miklós (1909-1945) életművét szólaltattuk meg szerte a világban, születésének 110., halálának 75. évfordulóján. Elkészült az idei maraton mérlege, az összesített számadatok szerint Romániában 29 598-an olvastunk fel, 15 megye 246 településén. Számos intézmény, iskola és könyvtár szervezett felolvasást Erdély-szerte, a szórványvidékeken és Bukaresten át Székelyföldig, sokan olvastak otthon és családban is.
12 országban szólaltak meg Radnóti művei, nemcsak magyar nyelven, hanem angolul és románul is.
A maraton szervezői köszönik minden felolvasónak, aki bárhol a világon csatlakozott az idei felolvasáshoz. A résztvevők létszámát, helyszíneit idén is táblázatok összesítették a szervező Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/716/33-123-felolvaso-a-vilag-12-orszagaban--a-radnoti-miklos-felolvasomaratonrol-szamokban
Csíkszeredában, a maraton ünnepélyes megnyitóján a szervezők részéről Török Edit, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa köszöntötte a vendégeket, ismertette a programot, és a maraton nemzetközi méreteiről, idei főbb érdekességeiről is beszélt. Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is üdvözölte a felolvasókat, illetve hangsúlyozta a nyomtatott könyvek és azok értékének fontosságát. Tiszteletbeli meghívottként, első felolvasóként dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi professzor, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara, Humántudományok Tanszékének oktatója Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét mondta el. Ezt követően a tulajdonképpeni felolvasás következett, három Radnóti-vers hangzott el el magyar, román és angol nyelven, Linda Bahr amerikai önkéntes, valamint a Nagy Imre Általános Iskola diákjai is olvastak angol fordításban Radnóti verseiből. Ezt követően a Hargita Népe szerkesztőségének tagjai és a Márton Áron Gimnázium diákjai is felolvastak. Újdonság volt idén, hogy a Romániai Magyar Nemlátók Egyesületének két látássérült tagja is felolvasott, egyikük a saját maga által Braille-írógépen begépelt, Két karodban című verset olvasta fel, másikuk pedig számítógépes program segítségével szólaltatott meg egy Radnóti-verset. A déli órákban a Németh Géza Kulturális Egyesület tagjai vették át a stafétát, délután érkeztek a könyvtárba újabb iskolai csoportok, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola diákjai. A késő délutáni órákban főleg egyéni felolvasók, a könyvtár ifjúsági és felnőtt olvasókörének tagjai, a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai, valamint könyvtárosok olvastak fel Radnóti verseiből. Csíkszeredában ezzel párhuzamosan számos más helyszínen zajlott felolvasás, főleg a város iskoláiban, de a Városháza munkatársai is csatlakoztak a maratonhoz. Hargita megyében össszesen 16 667-en olvastak fel: Csíkszeredában 3745, Székelyudvarhelyen 2069, Gyergyószentmiklóson 600, Székelykeresztúron pedig mintegy 1000 fő.
Itthon Hargita, Kovászna, Maros, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Krassó-Szörény, Kolozs, Arad, Szatmár, Szilágy, Temes megyék és Bukarest csatlakozott a felolvasáshoz, főleg tanintézetekben szólaltak meg Radnóti művei, de számos civil szervezet, egyesület is csatlakozott,valamint egyéni felolvasók.
Határainkon túlról 11 ország csatlakozott a felolvasáshoz: Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Délvidék (Szerbia), Kárpátalja (Ukrajna) több településén már hagyományos a felolvasás, de olvastak Belgiumban, jelentkezett felolvasó az Amerikai Egyesült Államokból, és idén először Dél-Koreában is volt felolvasó, aki Radnóti Bájoló című versét olvasta fel magyarul. Csatlakoztak a felolvasáshoz Németországból, Svédországból, Írországból és Kanadából is.
Idén is rengeteg lelkes beszámoló és fotó érkezett a maraton Facebook-oldalára a különböző helyszíneken zajló felolvasásról: https://www.facebook.com/events/1002098003311853/?active_tab=discussion
A felolvasómaraton médiavisszhangjából:
Forrás:
Foglalkozások a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban
A keresztúri könyvtárosok munkája remek példa arra, hogyan lehet egy olyan, álmatagságra hajlamos kisváros hétköznapjaiba üde színfoltot varázsolni, mint amilyen Keresztúr. A februári vakációban két délelőtt is rendhagyó módon telt a könyvtár hétköznapjai közül, hiszen az ATA (Erdélyi Ifjúsági Egyesület) önkénteseivel összefogva kedden és csürtökön is szünidős foglalkozásokkal várták az érdeklődő gyermekeket. A keddi foglalkozás alatt igazi karneváli hangulat költözött a könyvtárba, miközben nem merült feledésbe az újrahasznosítás sem. A csütörtöki foglalkozáson új tevékenységek is becsatlakoztak, és az újévi szerencsekarkötő- és malacpersely-készítés mellett újrahasznosított anyagokból készült kistáskák, kincsesdobozkák elkészítésére volt lehetőség. A 4-14 éves korú résztvevők közül mindenki megtalálta a maga számítását, a rendelkezésre bocsátott alapanyagok és könyvek társaságában, a jó közérzetet pedig teával, harapnivalóval is biztosították. Az észt, török, spanyol, olasz és magyar önkéntesek a legkülönfélébb kérésekben segítettek, és útmutatást adtak a tevékenységekhez, mindeközben zavartalan, kötetlen és felszabadult volt a hangulat.
A csapat nemzetközi volta sem okozott nehézséget, sőt, előnyös dolog, ha egy gyermek már a legkisebb korban hozzászokik, hogy fesztelenül kérjen segítséget vagy akár egy bögre teát angol nyelven. A foglalkozás másik nagy eredménye, hogy a kreatívkodás közbeni szünetekben a gyermekek szívesen és lelkesen merültek el a könyvtár gazdag és változatos mesekönyvgyűjteményében, és – amint arról a könyvtárosok is örömmel beszámoltak – a kölcsönzések száma is jelentősen megugrott a két, foglalkozással eltöltött délelőtt után.
Február 26-án ismét a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban tartottak foglalkozást az Erdélyi Ifjúsági Egyesület önkéntesei, a könyvtár munkatársaival együttműködve közös kreatívkodásra, teázásra fogadták az érdeklődőket. Ezúttal is több tevékenység zajlott párhuzamosan, lehetőség volt újrahasznosított alapanyagokból könyvjelző, illetve kisméretű szőttes és márciuska készítésére is. A szövés szintén a környezettudatosság jegyében zajlott, hiszen a szövőkeret kartondobozból lett kialakítva, amin régi pólóanyag felhasználásával tanulhattak meg szőni a gyermekek. A márciuska-készítés szintén újragondolt keretek között zajlott, hiszen az apró szerencsehozó tárgy nem csak Romániában, de Görögországban, és több szláv országban, például Bulgáriában is nagy hagyománnyal bír. Sokan készítik el maguk, és ajándékozzák tovább a tavaszvárás, az egészség, jólét reményében ebben az időszakban. Ezúttal leginkább a bolgár martenyicához hasonló babák elkészítésére volt lehetőség, ebben segített az önkéntes szervezők nemzetközi csapata.
Szakmai képzés: A biblioterápia módszereinek használata az iskolai könyvtárban
2019. március 11. és 13. között A biblioterápia módszereinek használata az iskolai könyvtárban című továbbképzésre kerül sor a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A képzést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a házigazda intézmény könyvtára szervezi, együttműködve a budapesti Könyvtári Intézettel. A 20 órás tanfolyam Hargita, Kovászna, Brassó, Maros, Bihar megyei iskolai könyvtárosoknak, könyvtárért felelős pedagógusoknak, pszichológusoknak, iskolai tanácsadóknak szól.
A képzés az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében a külföldi gyakorlatban régóta elfogadott eljárást illeszti be a könyvtárosi, pedagógusi, tanácsadói munkába annak révén, hogy a szakembereket röviden megismerteti a biblioterápia elméletével és történetével, felkészíti őket a biblioterápiás csoportok vezetésére, szélesebb körű mentálhigiénés kompetencia megszerzésére önismereti, csoportvezetési, kommunikációs és empátia-gyakorlatok beiktatása révén. Az eljárás mind a művelődési hátrányokkal rendelkező gyerekek és fiatalok felzárkóztatásához, mind a kiemelkedően tehetséges gyerekek továbbfejlesztéséhez adhat segítséget a szakembereknek és a szülőknek egyaránt.
A résztvevők számára az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Könyvtári Intézet is tanúsítványt állít ki. A beiratkozás online módon, az RMPSZ honlapján történik, de előzetesen jelentkezni kell az ajka.mardirosz@ccd.eduhr.ro címen is.
Száz év Ady nélkül - Ady Endre szatmári román fordítói
A Szatmár Megyei Könyvtár az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület együttműködésével 2019. január 28-án emlékezett a könyvtár Multimédia termében Ady Endre halálának századik évfordulójára.
Rendezvényükkel tisztelegni kívántak az előtt a modern magyar költő emléke és életműve előtt, aki a szatmári tájakon, napjainkban az ő nevét viselő egykori Érmindszenten született.
Ady költészetét a román irodalomkedvelő közönség elsőként a költő barátja, az ugyancsak nagytehetségű lírikus, Octavian Goga fordításainak köszönhetően ismerhette meg. Tevékenységükkel mindketten bizonyították, hogy a népek közti közeledés, tisztelet és barátság a kultúra segítségével érhető el és erősíthető a legsikeresebben.
A rendezvényen Ady Endre verseinek szatmári fordítóit vették számba, azt a jelentős hozzájárulást, mellyel a száz esztendeje meghalt költő életművének a román olvasóközönség általi megismertetésében rangosan és maradandóan segítettek. Közöttük a román irodalom olyan jelentős alkotóit, mint Octavian Şireagu, Costa Carei, Gabriel Georgescu, Corneliu Balla, Ion Ghiur.
Ady Endre költeményeinek szatmári román fordítóiról Viorel Câmpean és Marta Cordea, a könyvtár munkatársai, a szatmári Ady-kultuszról pedig Muzsnay Árpád művelődésszervező, az EMKE főtanácsosa beszélt. Előadásaikat fotódokumentumok bemutatásával és könyvkiállítással tették emlékezetesebbé.
Csík körzeti iskolai könyvtárosok találkozója
2019. február 7-én került sor a Csík körzeti iskolai könyvtárosok találkozójára a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárában. Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadási és Erőforrás Központ vezetője Az olvasási szokások és nehézségek az iskolás korú gyermekek körében címmel tartott előadást és foglalkozást az iskolai könyvtárosok számára. Ezt követte Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának A biblioterápia alkalmazása az iskolában című ismertető előadása, amelyet gyakorlatias módszerekkel is szemléltetett. A módszertani kört – az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtárával együttműködve – a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa, Bölöni Melinda, illetve a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa, Egyed Daniela szervezték.
Forrás: Márdirosz Ajka-Klára, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára
Nyirő József nevét vette fel a székelyudvarhelyi városi könyvtár
A székelyudvarhelyi önkormányzati testület 2019. február 28-i tanácsülésén 16 szavazattal és 2 ellenszavazattal döntést hozott arról, hogy a városi könyvtár Nyirő József nevét vegye fel.
Amint az ülésen elhangzott: a tanács 2018. március 15-i ünnepi ülésén hozott elvi határozatot a névválasztásról és arról, hogy elindítja a névadás jogi procedúráját. A névválasztást a prefektus hivatalában működő névadó bizottság negatívan véleményezte, de amint a tanácsülésen a város jegyzője elmagyarázta: a testület ennek ellenére határozhat a névadásról.
Az önkormányzati testület ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik képviselője a döntés elnapolását, másik a név módosítását és a Kányádi Sándor nevet javasolta a könyvtárnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös frakciója kitartott a Nyírő József név és a szavazás megtartása mellett. Többen is elmondták: mindkét személyiséget fontosnak tartják a város számára, semmiképpen nem szeretnék őket egymás ellen kijátszani, és keresik a módját annak, hogy Kányádi Sándor nevét is utca, tér vagy intézmény viselje Székelyudvarhelyen.
Kihívás az olvasóvá nevelés - beszélgetés Szonda Szabolcs könyvtárigazgatóval
Az olvasási kedv alakulásáról, elképzelésekről, programokról, az intézmény működéséről, megvalósításra váró tervekről faggatta a Székely Hírmondó napilap Szonda Szabolcsot, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját.
A beszélgetésben az intézményvezető cáfolta azt az egyre jobban eluralkodó véleményt, miszerint a mai gyerek az olvasás számára elveszett. „Ingergazdag világunkban nyilván sok olyan tényező van, ami nemcsak a zsenge korosztály, hanem a felnőttek figyelmét, idejét is elvonja az olvasástól. Nekünk ez állandó kihívást jelent. Viszont ha megtaláljuk a módját és eszközét a kíváncsiság kielégítésének, akkor meg lehet tartani a fiatalokat is olvasóként.” – tette hozzá.
Forrás és teljes interjú itt: https://www..hirmondo.ro/kultura/kihivas-az-olvasova-neveles-ev-eleji-beszelgetes-a-megyei-konyvtar-igazgatojaval/
Újuló környezet, új feladatok - Beszélgetés Csíkpálfalva új könyvtárosával
Gál Mária könyvtáros nyugdíjba vonulása után Vitályos Katalin vette át a csíkpálfalvi könyvtárosi és kultúrfelelősi munkakört. A felújított könyvtárban február közepéig leltározás zajlott annak érdekében, hogy utána új környezetben, új tervekkel, újításokkal szolgálhassa a közösséget.
Az új könyvtáros feladatai már az internetes szolgáltatásokon alapuló, a könyvtári gyűjtemények fogalmát átértelmező környezet kihívásait követik, ahol a könyvtárak új szerepet is kapnak. Mint Ferencz Csaba polgármester megfogalmazta: „A könyvtáros jó, ha egy kicsit pszichológus is, egy kicsit kézműves is, vagy éppen művelődésszervező.. Néha nem árt, ha otthon van a "szociál médiában", netán a weblapkezelésben, a szerkesztésről nem is beszélve. Nyilván legyen nyitott, jó pályázatíró, remek reklámszakember. Olykor jól jön a drámapedagógusi szakképesítés vagy a jó előadói képesség, de a menedzseri készségeket sem árt fejleszteni.”
Kortárs szerzők rendhagyó irodalomórái Marosvásárhelyen
Idén február és május között tíz kortárs szerző tart irodalomórát hat marosvásárhelyi középiskolában. A Podium Egyesület keretében létrejött projekt célja, hogy a diákoknak lehetőséget nyújtson a szerzőkkel való közvetlen találkozásra. Az „Írók az iskolában” meghívott szerzői között idén Tudor Ganea, Márton Evelin, Elise Wilk, Gabriela Feceoru, Kali Ágnes, Vida Gábor, Alex Văsieș, Marin Mălaicu-Hondrari, Demény Péter és László Noémi szerepel.
A szervezők a hat tanintézmény könyvtárának egy-egy, a meghívott írók műveiből összeállított könyvcsomagot is ajándékoznak. A hagyományos beszámolók mellett Miruna Lavinia és Szilágyi Panna illusztrátorok is rögzítik majd a találkozók hangulatát. A szerzőkkel továbbá podcastek is készülnek majd, amelyek a közösségi felületeken lesznek elérhetők.
A projekt partnerei: Maros Megyei Tanfelügyelőség, a Vatra és a Látó irodalmi folyóiratok, médiapartnerei pedig a Radio Guerilla, a Zi de zi napilap és a Marosvásárhelyi Rádió.
Meghalt Tandori Dezső
80 éves korában, 2019. február 13-án elhunyt Tandori Dezső költő, író, műfordító, korunk irodalmának egyik legnagyobb, kivételes alakja.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja tavaly decemberben ünnepelte 80. születésnapját.
Életéről és munkásságáról részletes beszámoló olvasható itt: https://litera.hu/hirek/elhunyt-tandori-dezso..html
Szerkesztők:
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
__._,_.___
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése