A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Kiadó hagyományaihoz híven 2019-ben ismét meghirdeti a Janikovszky Éva meseíró pályázatot. Pályázati időszak: 2019. március 5. – április 17. A pályázók három korcsoportban indulhatnak: 7–9 évesek; 10–13 évesek; 14–16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát feldolgozhatnak a pályázók. Pályázni magyarországi és határon túli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat. Terjedelmi korlát: maximum 5 (A/4) oldal lehet a pályamű. Kézzel írt pályaműveket nem fogadnak el.
Pályaművek benyújtása: kizárólag e-mailben, a janikovszky@fszek.hu címre. Beküldési határidő: 2019. április 17., éjfél.
A pályázat részeként az e-mail szövegében minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail-címét, illetve az iskolája nevét, címét és e-mail-címét. Az e-mail tárgyában kérik feltüntetni: 'Meseíró pályázat'.
A pályamunkákat Word-dokumentumként vagy PDF-fájlként kérik az elektronikus levélhez csatolni, a fájl elnevezése tartalmazza a pályázó nevét és a pályamű címét: pl.: Proba_Kazmer_Az_en_mesem.doc vagy Proba_Kazmer_Az_en_mesem.pdf
A pályázattal kapcsolatos értesítések e-mailben történnek.
A beérkezett írások előzsűrihez kerülnek, a továbbjutókat a szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket az elbírálást követően nem őrzik meg.
A pályázat záró eseményére, az ünnepélyes eredményhirdetésre 2019. május 31-én, pénteken, 14 órakor kerül sor a FSZEK Központi Könyvtárában, ahová a szakmai zsűrihez továbbjutott pályázókat hívják meg.
A pályázat fővédnöke: dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest Főváros humán főpolgármester-helyettese. A pályázat védnökei: Janikovszky János, a Móra Kiadó vezérigazgatója és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. A 2019. évi meseíró pályázat Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával kerül megrendezésre.
Magyar könyveket bújnak a román gyerekek is a Kolozs megyei könyvtárban
Különleges megnyitó zajlott 2019. március 21-én a Kolozsváron, az Octavian Goga Megyei Könyvtárban Az eseményről a Szabadság napilap képes riportban számolt be: a magyar részleg avatójára a könyvtár minden alkalmazottja készült, a román kollégák tésztát sütöttek, piros-fehér-zöld kokárdát készítettek. Teljes természetességgel.
A zeneiskola és a Nicolae Titulescu iskola egy-egy előkészítő osztálya vett részt délelőtt az Octavian Goga Megyei Könyvtár gazdag magyar részlegének is otthont adó multikulturális terem megnyitója alkalmával tartott bábelőadáson. Mielőtt a gyerekek Jancsi és Juliskát láthatták volna, röviden felszólalt Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, akinek egyébként oroszlánrésze volt abban, hogy ez a 2-2 polcnyi francia és lengyel könyveknek is otthont adó, de túlnyomórészben magyar részleg létrejött. A bábelőadás után a vendégek meglátogatták a harmadik emeleti új részleget, ahol rajzokat készítettek a könyvtárnak ajándékba. Később egy román előkészítő osztály érkezett a Néprajzi Múzeum kalotaszegi képeket bemutató kiállítására, nekik a múzeum részéről Micu Tiberiu mesélt az egyik asztalon látható népi tárgyakról és a Denis Galloway fotóin látható világról. Miután megnézték a kiállítást, a gyerekek megrohamozták a polcokat, kézbe vették a magyar nyelvű színes könyveket, és különösebben nem zavarta őket, hogy ha tudnának olvasni, akkor sem értenék a kötet meséit. Máté Erzsébet könyvtárossal éppen a Kincses Képeskönyv Kolozsvár kötetét lapozták fel együtt, ott Jánosi Andrea rajzairól felismerhettek egy-egy helyszínt, időnként rámutattak egy-egy szóra és megkérdeztek, az hogyan hangzik.
Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/magyar-konyveket-bujnak-a-roman-gyerekek-is-a-megyei-konyvtarban
A magyar részleg létrehozásának előzményeiről:
Jó állapotú magyar könyveket gyűjt az Octavian Goga Megyei Könyvtár. Bár az intézmény munkatársai folyamatosan fogadják az adományokat, szeretnék, ha április közepéig minél több kiadvány összegyűlne, ugyanis meglepetéssel készülnek olvasóiknak. A Maszol.ro portálnak Máté Erzsébet könyvtáros nyilatkozott a programról. A kezdeményezés fő célja a könyvtár magyar nyelvű állományának, illetve a magyar ajkú olvasók számának növelése. Ez utóbbiak most a teljes olvasóközönség csupán 4,3 százalékát teszik ki – arányuk tehát jóval kevesebb, mint a városban vagy a megyében élő magyaroké. Ennek felel meg a magyar könyvállomány aránya is. 2019 hivatalosan a Könyv Éve Romániában, ami újabb indok arra, hogy a könyvtár megpróbáljon napirenden lenni, annak ellenére, hogy az újdonságokat egyre nehezebb beszerezni. Többek között ezért döntött úgy az intézmény, hogy a lakossághoz fordul – mondta el Máté Erzsébet könyvtáros.
További sajtóvisszhangok a részlegavatóról:
A szöveg csendje – Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt a könyvtár vendége
Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. március 28-án. Az éves megszakításokkal történő beszélgetéssorozat idei körútján, immár negyedik alkalommal találkozhatott a csíkszeredai közönség a Sinistra körzet és a Verhovina madarai legendásan szűkszavú szerzőjével. A szöveg csendje című találkozó házigazdája Murányi Sándor Olivér volt – az ő meghívására érkezik az író évente székelyföldi körútra. A találkozó vendégeként gitárjátékkal közreműködött Virányi Attila, a Metropol Group frontembere. Murányi Sándor Olivér és Fekete Vince költő beszélgetett Bodor Ádámmal. A teltházas rendezvény során szó esett többek között, a Bodor regényeiben visszatérő egyenruhás szereplők kapcsán, a diktatúrák állandó közelségéről. Az író szerint a diktatúra fenyegetése jelen van, a levegőben lóg, ugyanis az emberi természet semmit sem változott a történelem során, csupán a gondolkodásmód. Bodor Ádám új regénye, a Sehol megjelenés előtt áll, ennek a kötetnek a születéséről is szó esett a találkozón.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/az-emberi-termeszet-nem-valtozott/
KÉPPOÉZIS – műhelymunka a könyvtárban
A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány KÉPPOÉZIS címmel képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdetett, amelynek kapcsán a Kájoni János Megyei Könyvtárban műhelymunkára került sor 2019. március 13-án. Szőcs Zsuzsánna, az alapítvány vezetője rámutatott, egy korábbi képzés alkalmával ismerkedett meg a sajátos technikával, a pályázat célja pedig, hogy alkotásra szólítsa fel az irodalom és a költészet kedvelőit, mondván, fontos rávilágítani az irodalom és a képzőművészet összhangjára.
– Új szereppel ruházhatjuk fel a félredobott könyveket, ugyanakkor olyanokat is alkotásra bírhatunk, akik kevésbé szeretnek olvasni – fogalmazott Szőcs Zsuzsánna. A technika egyrészt kreativitást igényel, másrészt szabad kezet nyújt, hisz az alkotó bármit kifejezhet általa. A képpoézis célja, hogy – a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül – új tartalmat, üzenetet hozzon létre a készítő.
A könyvtári műhelymunka keretében mintegy húsz gyerek és felnőtt próbálta ki a technikát, mindenki elkészítette saját alkotását, amelyet haza is vihetett.
A pályázatra 2019. április 6-ig várják az alkotásokat, az első forduló eredményhirdetése pedig április 15-én lesz. Az alkotásokból kiállítást is létrehoznak, április 24-én nyitják meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/kepzomuveszettel-otvozik-az-irodalmat/
Kétszázötven éve hunyt el a könyvtár névadója
Március 2-án volt 250 éve annak, hogy 1769-ben elhunyt a felsőcsernátoni származású, nemcsak saját korában meghatározó fontosságú irodalomtörténész, író, református lelkész, egyházi jog- és egyháztörténész Bod Péter.
A könyvtár facebook-oldalán jegyzetet tett közzé, összegezve névadójára vonatkozó fontos ismereteket (https://www.facebook.com/notes/bod-p%C3%A9ter-megyei-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-biblioteca-jude%C5%A3ean%C4%83-bod-p%C3%A9ter/k%C3%A9tsz%C3%A1z%C3%B6tven-%C3%A9ve-hunyt-el-bod-p%C3%A9ter/2158886200816202/).
A sajtóban több vonatkozó írás, összeállítás jelent meg, többek között ezek:
A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körüli vitáról
A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körül kialakult vitáról az Udvarhelyi Híradó tudósítását idézzük: "Hargita megye prefektusa újragondolási kérelmet címzett Székelyudvarhely önkormányzatának a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésével kapcsolatban – közölte a városháza 2019. márciusi közleményében. A kormány területi képviselője azzal érvel: a helyi tanács annak ellenére szavazta meg a névadást, hogy kedvezőtlen véleményezést kapott a prefektusi hivatal részéről. A közleményben kiemelik, és Venczel Attila jegyző is megerősítette, hogy a véleményezés pusztán konzultatív jellegű, tehát önmagában nem törvénytelen az ettől való eltekintés. Annál súlyosabb érv viszont az, hogy az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet szerint Nyirő József "militáns fasiszta" volt, és az emberiség ellen elkövetett bűnökért felelős személyek népszerűsítése törvénybe ütköző Romániában. Közleményében a városháza nem tért ki Nyirő vitatott közéleti tevékenységére, csupán azzal védekezik, hogy nem létezik olyan bírósági ítélet, ami kimondaná bűnösségét."
Az ügyben az Udvarhelyi Híradó portál megkérdezett volt és jelenlegi udvarhelyi intézményvezetőket is, hogy mi a véleményük a névadásról általában: https://uh.ro/mivel-viszi-elore-ez-a-nev/
Az olvasókat pedig arról, hogy kiről neveznék el szívesebben a könyvtárat: https://uh.ro/nyiro-kanyadi-vagy-valaki-mas/
Korábbi cikk a névadásról: http://itthon.transindex.ro/?hir=54594&Nyiro_Jozsefrol_neveztek_el_a_szekelyudvarhelyi_varosi_konyvtarat
90 éve született Székely János
Székely János 1929. március 7-én született Tordán, az elemi iskolát is ott végezte. 1940-ben szüleivel Marosvásárhelyre költözött, a Református Kollégiumban tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vezényelték. Közben fogságba esett, onnan 1946-ban tért haza. 1948-ban érettségizett. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen 1952-ben végezte el a filozófia szakot. 1952 és 1956 között a majdani Kriterion kolozsvári szerkesztőségében lektorként dolgozott. 1956-tól 1989-es nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Igaz Szó című szépirodalmi folyóirat versrovatát szerkesztette.
Az erdélyi magyar irodalom háború utáni első nemzedékéhez tartozik. Pályakezdése egybeesett az új intézményi struktúrák kiépülésével, megszilárdulásával. Az időszak uralkodó népies-realista irányzatától megkülönböztette esztétizáló magatartása, a verseiben közvetlen műveltségélmény, nyugatos formakultúra és -kultusz. Ezért művei nem jelentek meg 70 000 példányban, mint az időszak uralkodó népies-realista irányzatú alkotóié, hogy minden falusi iskolába és művelődési otthon könyvtárába eljuthassanak.
Írói arculatát döntően meghatározta filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez. Nem befolyásolták a kor irodalompolitikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/90-eve-szueletett-szekely-janos
Kossuth-díj Ferenczes Istvánnak és Tamás Menyhértnek
A nemzeti ünnep alkalmával két erdélyi és egy bukovinai alkotó kapta meg a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést 2019. március 15-én.
A csíkpálfalvi származású Ferenczes Istvánt korábban József Attila-díjjal és Babérkoszorú díjjal is jutalmazták, most pedig Kossuth-díjat vehetett át az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként.
Díjat kapott a Kolozsváron született Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, operarendező is, aki sokoldalú művészi pályájával, a vokál-szimfonikus, kamara- és kórusművek mellett számos nagy sikerű színpadi előadás és filmalkotás zenéjét is magába foglaló zeneszerzői életművével, valamint magas színvonalú oktatói munkájával érdemelte ki a rangos elismerést.
Pályafutása elismeréseként Kossuth-díjat vehetett át Áder János köztársasági elnöktől a bukovinai Hadikfalván született Tamás Menyhért költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is.
A Kossuth Nagydíjat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész kapta.
A díjazottak teljes névsora itt érhető el: https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/cikk/2019/03/15/atadtak-a-kossuth-dijakat
Megjelent a Nagy magyar tájszótár, a hagyományos paraszti világ enciklopédiája
Megjelent a Nagy magyar tájszótár, a hagyományos paraszti világ enciklopédiája. A TINTA Könyvkiadóbnál több mint egy évtizedes, széleskörű gyűjtő- és szerkesztő munka után napvilágot látott a magyar nyelvjárások összefoglaló szótára. A Kárpát-medence minden régiójának tájnyelvét feldolgozó szótár 1008 oldalon 55 000 népies és archaikus szót magyaráz. A szótár tudományos igénnyel, egy kötetbe szerkesztve, a nagyközönség számára készült. Mint Kiss Gábor főszerkesztő elmondta, a nyelvi ismereteken túl a letűnt hagyományos paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető A Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat 30. darabjaként megjelenő új kiadvány. A szótárt 2019. március 19-én mutatták be Budapesten, a Józsa Judit Galériában. A Nagy magyar tájszótár készítésének évtizedes menetét Kiss Gábor főszerkesztő ismertette. Bemutatták: Paládi-Kovács Attila néprajztudós, akadémikus; Parapatics Andrea nyelvész; Cs Nagy Lajos és N. Császi Ildikó nyelvjáráskutatók.
Forrás: Katalist, via Róth András Lajos
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése