2019. augusztus 6., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2019/8. számából


Ady 100 - Ady arcai
A Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. alkotópályázatot hirdet alkotó- és előadóművészeknek Ady arcai címmel. Az Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat célja Ady sokszínű életművének és örökségének bemutatása kortárs megfogalmazásban.
Pályázni irodalmi alkotásokkal, versszínházi produkciókkal, képző- és iparművészeti alkotásokkal, illetve előadóművészeti darabokkal lehet. Írók, költők, drámaírók, zenészek, képző- és iparművészek, grafikusok, fotóművészek, előadóművészek, színjátszó csoportok és más művészek alkotásait várják.
Beadási határidő: 2019. szeptember 23. Bővebb információ itt: ady100@alkotomuveszet.huhttp://www.alkotomuveszet.hu/index.php/550-ady-100-ady-arcai
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/ady_100_-_ady_arcai_-_alkotopalyazat/41386

Esszépályázat az irodalmi műfajok megújításának lehetőségeiről
A Kortárs Online esszé- és tanulmánypályázatot hirdet Irodalmunk újulása – Milyen utakon, módokon tud megújulni a magyar irodalom a 21. századi multimédiás és multikulturális világban? címmel. A pályázatra olyan írásokat várnak, amelyekben a pályázók kifejtik, milyen kihívásoknak, elvárásoknak kell megfelelni az irodalmi műveknek, és ezeket milyen újításokkal tudja az író teljesíteni.
Az eredményeket a Kortárs-díj átadó ünnepségén teszik közzé.. Pályázati határidő: 2019. augusztus 15.
Bővebb információ itt: kortars.esszepalyazat@gmail.comkortars.palyazatok@gmail.com
https://www.kortarsfolyoirat.hu/esemenyek/palyazat-irodalmunk-ujulasa.html
Forrás: http://kultura.kreativeuropa.hu/palyazatok/esszepalyazat_az_irodalmi_mufajok_megujitasanak_l


Regényíró pályázatot hirdet a Holnap Magazin
A Holnap Magazin regényíró pályázatot hirdet amatőr szerzőknek. A pályázaton kész és még be nem fejezett regényekkel lehet részt venni. A nyertes pályaművet e-könyv formában jelentetik meg.
Beküldési határidő: 2019. december 31.
Bővebb információ itt: holnapmagazin@gmail.com
Forrás: http://holnapmagazin.hu/news.php?readmore=1146


Régi mesék új színekben – pályázati felhívás a Népmese Napjára
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a „Pro Libris” Könyvtári Egyesület pályázatot hirdet Régi mesék új színekben címmel az V-VIII., illetve a IX-XII. osztályos diákok részére. A pályázóknak egy magyar népmesét kell megjeleníteniük papírszínház formájában, vagyis 15-23 képben meg kell rajzolniuk a választható öt mese közül az egyiket – a szöveg megadott tagolása szerint. A tagolt meseszövegeket és a papírszínházzal kapcsolatos kérdéseket a könyvtár Gyermekrészlegén lehet kérni személyesen, vagy e-mailben, illetve telefonon (secretariat.bibliohr@gmail.com, 0730/641667, 0266/371988, 0753/073489).
Választható népmesék: A lusta és a szorgos lány, A makrancos asszony meg az ördög, Kőleves, A három kívánság, A szerencsepróbáló királyfi (a letölthető meseszövegek elérhetők a könyvtár honlapján).
A rajzok mérete: 37 x 27,5 (középvastag lap méretre vágva). Tájolás: minden rajz fekvő! Kb. 15-23 rajz – a meseszövegek tagolása szerint. Rajzeszközök: színes filctoll, akvarell ceruza, színes ceruza, zsírkréta, krétafesték, vízfesték, olajfesték, akrill stb. Rajztechnikák: rajzolás, festés, kollázs, vegyes technikák stb.
Fontos: a rajzok egészítsék ki, erősítsék a szöveget, az alakok, motívumok nagyok, jól kivehetőek, élesek, 3-4 m távolságból is jól láthatóak legyenek. Továbbá fontosak az élénk, eleven színek!
A zsűri pontozza a fentebbi kritériumok betartását, a szöveg és rajz összhangját, a tartalom és üzenet minél pontosabb megjelenítését, a stílus egyediségét, a kreativitást, a rajzok kifejező erejét, esztétikumát, hangulatát, a színek elevenségét.
Benyújtási határidő: 2019. szeptember 20. (a postai bélyegző dátuma), személyesen vagy postán. Postacím: Kájoni János Megyei Könyvtár 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/b sz.
A beérkezett pályamunkák a könyvtár tulajdonába kerülnek. A pályamunkák mellett a következő adatokat kérik feltüntetni: pályázó neve, osztály, iskola neve, helység, elérhetőség (tel.sz., e-mail cím).
A pályázaton két kategóriában osztanak ki díjakat. Az V-VIII. osztályosok díjai: I. díj - 300 lej értékű jutalom; II. díj - 200 lej értékű jutalom; III. díj - 100 lej értékű jutalom. A IX-XII osztályosok díjai. I.: díj - 350 lej értékű jutalom II. díj - 250 lej értékű jutalom; III. díj - 150 lej értékű jutalom; 2 különdíj 100-100 lej értékben.
A nyertes munkákat kiállítják a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori előadótermében, ugyanott kerül sor a díjazásra a megyei könyvtár által megszervezett Népmese Napja keretében, 2019. szeptember 30-án.
A pályázat célja személyesebbé tenni, népszerűsíteni a népmesék világát, mondanivalóját a fiatal generációk körében, ráirányítani a figyelmet a magyar népi kultúra által képviselt értékekre, teret kínálni a népmesék világát közvetítő programoknak. A pályázat fő támogatói: Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Communitas Alapítvány.
A pályázat felhívása elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://www.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/766/regi-mesek-uj-szinekben--palyazati-felhivas, valamint Facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/353690861970840/
 
Csodalámpa Olvasóklub idén nyáron is
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár évek óta szervezi az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozásait, a nagy érdeklődésre való tekintettel az utóbbi időben több turnusban is.
Az 5-6. osztályos diákokkal 2019. június 24. és 28. között Anja Stürzer német szerző Somniavero című ifjúsági regényét olvasták. A nem túl távoli jövőben, 2031-ben és 2121-ben játszódó, időutazós történet kapcsán olyan témákról beszélhettek, mint környezetvédelem, barátság, klímamenekültek, magány, bátorság. A naponta 10 és 14 óra között zajló tevékenységek második részében a diákok csoportos munkában környezetvédelmi témájú kisfilmeket készítettek, melyekben hangsúlyozniuk kellett, mit tesznek / tehetnek, hogy jobbá, élhetőbbé tegyék környezetüket, a világot. Az elkészült kisfilmek a tábor miniblogján megtekinthetők, a csodalampasomniavero.tumblr.com címen.
Július 1. és 5. között a legkisebbek, az 1-2. osztályosok voltak intézményünk vendégei. Sara Pennypacker Klementin és a barátság című regényét olvasták és dolgozták fel. A barátság volt a központi téma, barátságfüzetet készítettek, melyre a monogramjukat varrták. A játékok és feladatok során számba vették eddigi életük legfontosabb eseményeit, beszélgettünk a család és a barátok fontosságáról, naplórészletet írtak a főhős nevében, csapatban egyéni ünnepet teremtettek, szokásokkal, ünnepi ételekkel és saját tánccal. A gyermekek a életkorukra jellemző lelkesedéssel vettek részt a dramatizálásban és a fantáziajátékokban is. A könyvben szereplő biciklis felvonulás mintájára feldíszített kerékpárokkal, rollerekkel körbejárták Sepsiszentgyörgy főterét, az olvasást népszerűsítve. Délutáni, pihentető olvasmányként Guus Kuijer Manka és az eltévedés művészete című könyvéből olvastunk részleteket.
A felnőtté válás nehézségeire fókuszáltunk Kate Scott Óriás című ifjúsági regénye kapcsán, melyet a 3-4. osztályosoknak olvastak fel július 8. és 12. között. Nem volt könnyű olvasmány, sok érzékeny téma felmerült: az iskolai bántalmazás, a csúfolódás, a családban betöltött szerep, az érdekérvényesítés nehézségei, ennek ellenére a gyermekek szerették, ráhangolódtak. Az öt nap során izgalmas vitát szerveztek a rend és a megtervezettség, illetve a szabad élet és a spontenaitás problémájáról, levelet írtak, izgalmas, családi portrékat festettek, az általuk kitalált szuperhős alakjából képregényt is készítettek. Lazításként Fóris-Ferenczi Rita Bezzeg című könyvéből olvastak.
Az idei Csodalámpa Olvasóklub újat is hozott a már megszokott szerkezetéhez képest. A 2018 végén alakult Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület révén sikeresen pályáztak a városi önkormányzatnál, így lehetőség adódott egy-egy kirándulónapot is beiktatni a programba. Az olvasóklubok utolsó napján mindhárom csoporttal ellátogattak az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumba, ahol, az olvasott regények világában maradva, szabadtéri tevékenységekkel, játékokkal, kincskereséssel és pizzázással zárták a hetet.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/kornyezetvedelemrol-baratsagrol-csaladrol-szolt-a-nyari-csodalampa-olvasoklub
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/a-nyar-utolso-csodalampaja/

Hazalátogatnak egy napra a mikházi kolostor legszebb könyvei
A mikházi ferences kolostor könyvtárának legnagyobb része a rendház államosítása után a marosvásárhelyi Teleki Tékába került. 2019. augusztus 3-án a mikházi kolostortemplomban az 1500 kötetes gyűjtemény legszebbjeiből láthatnak majd összeállítást az érdeklődők.
Az 1509-ben, Rouenben megjelent nyomtatvány magát a szerzetesi szabályzatot, azaz az alapító Szent Ferenc reguláját tartalmazza. A gyönyörű iniciálékkal díszített könyv már 1512-ben a kolozsvári ferencesek tulajdonában volt. Vaknyomásos reneszánsz kötése budai műhelyben készült, a Corvina-kötéseket idéző motívumokkal.
Forrás: https://www.facebook.com/Teleki-T%C3%A9ka-Bibliotheca-Telekiana-


Már a polcokra kerültek az adományba kapott könyvek
Kétszáz új kötettel gazdagodott a székelyudvarhelyi városi könyvtár gyerekrészlegének gyűjteménye: magánkezdeményezésre több mint hatezer lej értékben gyűltek adományok, amelyek már fel is kerültek a téka polcaira.
Rendkívül hálásak a sok szép kötetért, osztotta meg portálunkkal Szőcs Endre. A városi könyvtár igazgatója korábban már kifejtette, nagyon gyorsan „rongyolódnak” a gyermekrészleg kötetei, hiszen ezeket olvassák a legtöbben. Kidobni nem szoktuk az elhasznált, megrongálódott könyveket, hanem újrakötjük, rendbe tesszük, de így is nagy szükség volt a frissítésre – jegyezte meg az intézményvezető.
Egy helybéli édesanya kezdeményezésére indult a gyűjtés gyermeknapkor, az igénylistát a könyvtár állította össze, a folyamat lebonyolításában pedig a polgármesteri hivatal és egy könyvesbolt is közreműködött. „Mintegy negyvenezer kötetből áll a részleg gyűjteménye, úgy tűnhet, hogy ez a kétszáz könyv csupán csepp a tengerben, számunkra viszont óriási segítség. Ugyancsak elismerésre méltó, hogy mindez egy magánkezdeményezésből indult” – hangsúlyozta Szőcs Endre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/mar-a-polcokra-kerultek-az-adomanyba-kapott-konyvek

Kányádi Sándor első köztéri szobrát Nagygalambfalván állíttatták
Születésének 90., síri nyugalmának első évfordulóján előbb istentiszteleten emlékezett Kányádi Sándor költő szülőfalujának népe, a testvértelepülési küldöttségek és a vendégek, majd a helyi általános iskola udvarán felavatták a község legnevesebb szülöttének első köztéri szobrát.
A 20. század második felének legjelesebb erdélyi lírikusáért, a határtalan magyarság szóvivőjéért szólt Czapp József mikepércsi református lelkész és a gyülekezet imája a református műemléktemplomban. Azért is hálát mondtak, hogy a „véreink közül való”. Nagygalambfalván „tarisznyálták fel becsületből”, és elismertté válhatott Szabófalvától San Franciscóig – hangzott el a Sándor Irén nyugalmazott tanár által fogalmazott méltatásban. Korokon átívelő, maradandó üzenete: az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben. Hatalmas ívű, gazdag életpályája után oda tért vissza, ahonnan indult.
A csomafalvi származású, Budapesten élő Polgár Botond szobrászművész, az alkotás készítője személyesen is ismerte a költőt, mély benyomást tett rá vibráló személyisége, páratlan előadó-képessége – mondta el Bálint Hajnal igazgató.
A szobor a személyes élmények és a Haáz Rezső Múzeumban megrendezett Kányádi-emlékkiállításon látott portrék szintéziseként jött létre.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kanyadi-sandor-elso-kozteri-szobrat-nagygalambfalvan-


Balla Ede Zsolt könyvbemutatója - Oltáron az Olt
Az idén márciusban nyílt sepsiszentgyörgyi LibriM Könyvudvar első alkalommal szervezett könyvbemutatót 2019. július 25-én. Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író nagy érdeklődés mellett tartott vetített képes előadást, ismertetve Oltáron az Olt című kötetét.
Balla Ede Zsolt tíz éve foglalkozik szakrális földrajzkutatással. Ahogy az Oltáron az Olt című könyvének előszavában írja: a szakrális földrajz „a tér szentségével, a helyek minőségével és a Teremtés élő egészként való kezelésével foglalkozik”. Egységként látja a világot, amely nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi vonatkozásban igazodik a kozmikus rendhez. A szakrális földrajz a szerző szerint segít megtalálni helyünket a világban. Az embert három összetevő alkotja: teste, lelke és szellemisége, és csak akkor tud létezni a világban, ha mindhárom síkon egészségesen mozog. A mai világ azért szenved, mert ebből a háromból a lelket kiveszik; nagyon nagy szellemi tudással rendelkezhetünk, ma már interneten, könyvtárakban gyakorlatilag hozzá lehet férni bármihez, ez viszont nem elégséges, ha a lelkiséggel nem foglalkozunk.
Ugyanez a helyzet saját népi hagyományainkkal és épített örökségünkkel is, ha nem ismerjük meg azt a lelkiséget, amely létrehozta templomainkat, amely megálmodta őket, akkor képtelenek vagyunk megérteni, hova születtünk és mi a dolgunk a világon. Ezért kezdett a szerző a szakralitással is foglalkozni: kutatja Székelyföld kitüntetett helyeit, olyanokat, amelyek lelki szempontból is fontosak számunkra, legyen az egy épített környezet vagy egy különleges helyszín, ahol a lélek érzi azt, hogy ott több van annál, mint egy fizikai természeti környezet. Számos lelki érték gazdagítja Székelyföldet, és ezekkel tisztában kell lennünk ahhoz, hogy ténylegesen egészségesebb, boldogabb és jobb életet tudjunk itt élni. Az Oltáron az Olt című könyvben a szerző folytatja azt a gondolatsort, amelyet a szent helyekről és azok rendszeréről kezdett feltárni előző, A szent Földünk rajza című könyvében. Az új könyv rajzokat és légi felvételeket is tartalmaz, hogy rálátásunk legyen a dolgokra és jobban felismerjük az összefüggéseket.
A lélek szimbóluma a víz, vízben születik az élet. A Kárpát-haza telis-tele van szenteltvizekkel, olyan gyógyforrásokkal, fürdőkkel, folyókkal, amelyek tanítással, üzenettel bírnak számunkra. Az Olt folyó egy kitüntetett víz itt, a Kárpát-medencében. A könyv végigköveti a szent helyeket az Olt forrásától a torkolatig, különböző régiók és tájegységek csoportosításával. A szerző kitér a szakrális fürdőzés fontosságára is. Balla Ede Zsolt néze­tében az Olt beszédes név, mert szomjúhozást, perzselő tüzeket, vágyakat olt, kiolthatja magát az életet, áradása az oltár és az oltalom. „Az Olt old, felold, megold, kiold. Engedjük, hogy az oldás áldássá váljék bennünk” – hangsúlyozza a szerző.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/125072/oltaron-az-olt-balla-ede-zsolt-konyvbemutatoja


Olvasóvá nevelnek
Sokféleképpen lehet olvasni: egyénileg, csoportosan, magunkban, hangosan, egy teremben, a szabadban – mindezt ki is próbálták azok a brassói diákok, akik részt vettek a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn 2019. július 19-én zárult olvasótáborban. A kilencedik alkalommal szervezett Irodalom és természetbarátok táborának célja, hogy olvasóvá neveljék a tizenéveseket, ezért a rendezvény hat napja alatt minden a könyv világa körül forgott.
Az olvasótábor kezdeményezője Ugron Levente brassói, magyar irodalom és nyelv szakos tanár, aki Kovács Enikő és Tamás Tünde tanárkollégáival közösen szervezi a programokat. Idén Weber Anikó két kamaszregényét választották olvasásra, az ötödikesek és hatodikosok Az osztály vesztese című regényt olvasták el a tábor ideje alatt, a hetedikesek és nyolcadikosok az El fogsz tűnni címűt.
Olvastak csoportban, egyénileg, hallgatták tanáraikat, ahogy egy-egy szövegrészt felolvasnak, írtak és rajzoltak az olvasottakról, kreatív feladatokat oldottak meg, szerepjátékokban vettek részt, kirándultak. Egy délután a tábor meghívottja volt Fekete Vince költő, másnap Orbán Katica brassói középiskolás mutatott be a táborban József Attila-műsort, de még Weber Anikó íróval is találkoztak, igaz, virtuálisan, azaz Skype segítségével.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124855/olvasova-nevelnek

Kolozsvár mellett székelyföldi városok vezetik a romániai „kulturális életerő” rangsorát
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda voltak 2016 kulturális szempontból legéleterősebb romániai városai, vonta le a következtetést a román kulturális minisztérium alárendeltségében működő Országos Kulturális Kutató- és Továbbképző Intézet (Institutul Naţional pentru Cercetare şi Formare Culturală).
A 2019-es román-francia kulturális évad keretében elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy a romániai nagyvárosokban – Bukarest kivételével, amely kulturális kínálat szempontjából nem összehasonlítható a többivel – milyen változások voltak észlelhetőek 2016-ban humán erőforrás, finanszírozás, infrastruktúra szempontjából, idézi a felmérést végző intézmény igazgatóját, Carmen Croitorut az Agerpres. A cél az volt, hogy konkrét adatokkal vezessék rá az önkormányzatokat arra, hogy min kellene változtassanak a lakosok életének jobbá tétele érdekében. A felmérés során 46 olyan várost vizsgáltak, amelyekben 50 ezernél több ember lakik. „Kulturális életerő” szempontjából a következőképpen rangsorolták őket: az első helyen Kolozsvár áll, ezután jön Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyszeben, Marosvásárhely, Craiova, Gyulafehérvár, Brassó, Temesvár, Slobozia. A 46 várost tartalmazó lista sereghajtói Vaslui, Roman, Bârlad, Medgyes és Oneşti. Kulturális infrastruktúra szempontjából is Kolozsvár vezet, majd Târgu Jiu, Csíkszereda, Marosvásárhely és Botoşani következik.. A kulturális célokra fordított büdzsé szempontjából az első helyen Sepsiszentgyörgy áll, majd Craiova, Arad, Csíkszereda és Nagyszeben következik. A kulturális területen dolgozó szakemberekből Kolozsváron van a legtöbb, majd Marosvásárhelyen, Târgu Jiuban, Csíkszeredában és Gyulafehérváron. A kultúrafogyasztók szempontjából Nagyszeben vezet, Botoşani, Marosvásárhely, Kolozsvár és Târgu Jiu van még benne az első ötben. A kreatív ipar jelenléte Kolozsváron a leghangsúlyosabb, majd Nagybánya, Gyulafehérvár, Nagyvárad és Brassó következik.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/113653-kolozsvar-mellett-szekelyfoldi-varosok-vezetik-a-romaniai-kulturalis-eleter-rangsorat


A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjai
2019. július 24-én osztották ki a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díjait.
A 2018-ban megjelent, díjazott kötetek szerzői között ezúttal is szerepeltek magyar alkotók. Gaál György Keresztül kasul a nagyvilágban című (a kolozsvári Polis kiadónál megjelent) kötetéért Kacsó Sándor-díjban, Vajda Anna Noémi Hámozottak című (a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában megjelentetett) első (próza)kötetéért Páskándi Géza-díjban részesült.
Forrás: https://www.helikon.ro/romaniai-irok-szovetsege-kolozsvari-fiokjanak-dijai/

 Könyvben az oltszemi Mikó-kastély
Az erdélyi klasszicizmus egyik kivételes alkotását képviselő épületben több mint száz érdeklődő jelenlétében ismertették a Benczédi Sándor – Csáki Árpád szerzőpáros Az oltszemi Mikó-kastély című kötete születésének körülményeit, a kutatási munka eredményeit és hiányosságait.
Az alkalomból Tamás Sándor vetített képes előadást tartott Oltszem nevének történetéről.
Kovács András akadémikus, egyetemi tanár, a könyv lektora elmondta, viszonylag gazdag levéltári anyag állt a szerzők rendelkezésére az épületegyüttes múltjának feltárása során, és ezáltal majdnem összefüggő képet alkothatunk az erdélyi, székelyföldi művelődés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotásról. A művészettörténész röviden ismertette az építtető gróf Mikó Miklós életútját, és hangsúlyozta, sokoldalú személyiségének legfontosabb tárgyiasult lenyomata az 1827-ben elkészült oltszemi kastély. Párhuzamot vont a gróf Bethlen Lajos által korábban Kerlésen (Beszterce-Naszód megye) építtetett kastély és az oltszemi között; a hasonlóságot azzal magyarázta, hogy személyi kapcsolata is volt a két családnak egymással. Lektorként méltatta a két szerző munkáját: Csáki Árpád történész végezte a levéltári kutatásokat és írta meg a Mikó család és az oltszemi birtok történetét, gróf Mikó Miklós életrajzát, a kastély birtoklástörténetét, összegezte a korábbi vonatkozó kutatásokat, Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök pedig bemutatja a kastélyt, a benne található falképeket, a berendezést és az épület környezetét.
Csáki Árpád szólt a kutatás hiányosságairól is: nem találtak adatokat a kastély építésének körülményeiről, nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy Bodor Péter ezermester festette-e a falképeket, miként erről Kelemen Lajos művészettörténész vélekedett. Az ötéves munka folytatását, további források felkutatását, egy bővített kiadás megjelentetését tartja fontosnak Benczédi Sándor, és hangsúlyozta, elengedhetetlen a kastély restaurálása.
Az oltszemi Mikó-kastély című kötet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben. A könyvet a Háromszék Vármegye Kiadó adta ki, a T3 Kiadó nyomdájában készült..
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/124299/konyvben-az-oltszemi-miko-


Dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről
Maroknyi székely címmel újabb dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről Bonyhádon: a film bemutatja a népcsoport kényszerű vándorlását Madéfalvától a Dél-Dunántúlig, és megszólaltatja az 1944-es Magyarországra menekülés még élő résztvevőit.
Az Otthon az ötödik hazában alcímű film készítői végigmennek azon az úton, amelyen a székelyek is vándoroltak. A stáb már forgatott Madéfalván, Moldvában, az öt székely bukovinai faluban, az Al-Dunánál fekvő Hertelendyfalván, és a közeljövőben rögzítik Szerbiában a bácskai évek helyszíneiről készülő képsorokat - mondta Kindl Gábor rendező az MTI-nek.
A film arról is szól, hogy mi, akik nem ott születtünk Bukovinában, hogyan őrizzük meg a székelységünket” - fogalmazott. A képsorokon bemutatják a kismányoki székely házat, az évente megrendezett néprajzi tábort és a bukovinai táncokat őrző néptáncegyütteseket is.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=11175&Dokumentumfilm_keszul
 
Szerkesztők:
Bákai Magdolnabakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...