Szeret az ember olyan helyeken járni, ahol megtalálja a nyugalmat, s jó ha biztonságérzéssel van elegyítve. Számomra, többek között, ilyenek a könyves üzletek is. Örömmel térek be egy kis időtöltésre. Fellapozni egy-két könyvet, felmérni az ott lévő állományt, hogy mi is az, amit megvásárolnék, ajándékba adhatnék, vagy ajánlhatnék barátaimnak, jó ismerőseimnek. Kellemes időtöltés ez, teli meglepetésekkel. Ilyen helyeken még a járvány is valahogy csendesebb. Mintha meg volna „zabolázva”...
Ahol többet szeretek elidőzni, továbbra is a Kele Könyv Vár boltocska. Annak ellenére, hogy rég ismerem ezt a könyvlakot, sosem mulasztom el betérni. Ilyenkor szeretek megállni a folyton változó kirakat előtt. Megbámulva, az az érzésem támad, mintha az élet rendjét követné. Az évszakok rendszerint kikönyökölnek a köteteken keresztül az ablakon. Csalogatóan néznek ránk. Mert ami kint van, egy másik valóságban, az könyv formájában, a küszöböt átlépve, bentről kacsint ránk. S ahogy zajlik a mindennapi emberi élet, lehet az értelem és az érzelem bármilyen megnyilvánulása, ott lapul a polcokon. Viszont a dekoráció alapját képező kötetek akár kiállításként is szolgálnak. Felidéznek ünnepi eseményeket, évfordulókat, kortárs írok társaságát, és többféle témát, tematikát, amit megkíván az adott közhangulat. Mondhatnám toppon lehet maradni az aktuális olvasói hullámmal.
Otthonos ez a világ, még akkor is, ha a járványhelyzet miatt számos szabályt be kell tartani. Látszik, hogy érdemes arra törekedni, hogy megmaradjunk egyszerűeknek, de szívélyesnek. Ezt azzal is tudom tanúsítani, hogy a vásárlók kérése mindig hangsúlyt kap a kínált könyvek felhozatalában.
Az egyszerűség mellett meg ott lapul egy jó szervezőkészség, amitől minden gördülékenyen tud működni, s ez a tény az üzletvezető munkáját dicséri.
Borbé Levente,
könyvtáros
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése