Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás
A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.
A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött két hét során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve az azokban való részvételre.
A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
A pályázatok beküldési határideje: 2023. augusztus 15. A pályázatot ide kattintva lehet letölteni: https://www.parlament.hu/web/
Forrás: https://konyvtar.parlament.hu/
Pályázati felhívás települési folyóiratok digitalizálására
Az Arcanum Adatbázis Kft. felajánlja minden település számára, hogy hivatalos lapjaikat térítésmentesen digitalizálja, kereshető PDF formátumot készít belőlük és ezeket átadja az önkormányzatoknak, illetve laptulajdonosoknak.
A program célja összegyűjteni és megőrizni az egyes települések által kiadott újságokat a kezdetektől egészen mostanáig. Itt nem kizárólag a rendszerváltozás utáni lapok jöhetnek szóba, hanem időkorlát nélkül visszamenőleg minden lap minden fellelhető lapszáma.
A programban való részvételhez szükséges:
- összegyűjteni a lehető legteljesebb helyi lapgyűjteményt, akár több korábbi lapot is;
- rendelkezni a még élő lapok online publikációs jogával, és engedélyezni ezen tartalmaknak az Arcanum Digitális Tudománytáron történő közzétételét. (A már megszűnt, jogutóddal nem rendelkező lapok esetében nem szükséges publikációs jogi nyilatkozat, csupán a megszűnés tényét kell jelezni.)
- az összegyűjtött lapszámokat a jelentkezőnek kell eljuttatnia az Arcanum telephelyére (1117 Budapest, Hunyadi János út 9. 20G ép.).
A program keretében elsősorban hírújságokat várnak, reklámújságokat nem fogadnak.
(...) Az érvényes pályázatot visszaküldők 1 hónapos ADT hozzáférést kapnak.
A bírálatnál legfőbb szempontok az átadandó állomány teljessége, mennyisége, minél régebbi volta, állaga, valamint, hogy a pályázó számára miért és mennyire fontos a digitalizálás, illetve a ADT szolgáltatásba való bekerülés, az ahhoz történő hozzáférés.
Pályázati űrlapokat 2023. október 31-ig fogadnak el.
A feldolgozás a pályázatok érkezési sorrendjében történik. Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/
Felmerülő további kérdések esetén keressék dr. Somfay Örs marketingigazgatót (+36 30 535-2795, somfay.ors@arcanum.hu).
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Facebook-csoport (https://www.facebook.com/
Forrás és a teljes felhívás itt: https://magyarnemzet.hu/
Idén is sikeres volt a Csodalámpa Olvasóklub
Gévai Csilla A fecsegő kastély című regénye volt a témája az idei első Csodalámpa olvasóklubnak, amelyet 2023. június 26. és 30. között tartottak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek. A tevékenységekkel „bejárták” a Munkácsy Menők Oda-vissza biciklitúra összes állomását, a pósteleki, a gerlai és a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyokat. Hosszasan elidőztek az időutazás rejtelmeinél, dráma- és ügyességi játékokkal felgyorsították, szövéssel lelassították az időt.
A regény szövegével sokat dolgoztak, egyénileg és csapatban is. A kreatív olvasásra serkentő gyakorlatok segítségével a történet személyes élménnyé vált: a részletekben történő felolvasás lehetővé tette, hogy a gyermekek, fantáziájukat használva, próbálják kitalálni és megjósolni a folytatást, felismerjék a rejtett gondolatokat, a mögöttes jelentéseket, a szereplők bőrébe bújva kihangosítsák a lehetséges érzelmeket, levelet írjanak haza, majd dramatizálják az olvasottakat. Öt napon át benne éltek a szövegben, és a magukénak érzett értelmezés, a sok jó gondolat, helyes válasz és a rengeteg dicséret miatt (is) lelkesen vettek részt a munkában, azt egyfajta flow-élményként élték meg. Ugyanakkor folyamatosan gyakorolták az együttműködést, a másik elfogadását, a türelmet.
A kézműves és művészeti tevékenységek jól kiegészítették a fentieket. Munkácsy Mihály festményei alapján meséltek, szoborképet készítettek, festettek, verset tanultak, ritmizáltak, ütőshangszerekkel „zenekaroztak”, énekeltek.
Az olvasóklub végén minden gyermek egy-egy könyvet kapott ajándékba, amelyeket az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület támogatásával sikerült megvásárolni. A Diószegi Pékség által naponta biztosított péksütemény pedig az egyik fénypontja volt a programnak.
Tévés tudósítás a rendezvényről itt: https://www.facebook.com/
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Szívből jövő könyvajándék: szolgálatba állnak az adománykönyvek
2023.
július 13-án Zabolán, a Fejér Miklós Községi Könyvtárban adtak át
magyar nyelvű köteteket a „Szeretem Újbudát” Egyesület jóvoltából
létrejött gyűjtésből, adományból, amely a legutóbbi „Szívből jövő
könyvajándék” kampányra reagálva jött létre (részletek erről itt: https://www.facebook.com/
Azért választották Zabolát, mert az ottani könyvtáros már a gyűjtés meghirdetésekor jelezte, hogy igényt tartanak a könyvekre. A Bod Péter Megyei Könyvtár részéről ugyanakkor 70 román nyelvű kötetet is átadtak.
A község központjában, különálló épületben, festett bútorok és képzőművészeti alkotások között várta Hegyeli Zsuzsa könyvtáros és Fejér Levente polgármester úr az adományozókat. Egy könyvtárról a környezete, a színvilága, a berendezése, az illata, az összhatása biztosítja az első benyomást a látogató számára, és ez Zabola esetében nagyon jónak bizonyul. A könyvek átadását követően beszélgettek, múltról, jövőről, megvalósításokról, tervekről.
A látogatást a helyi Csángó Néprajzi Múzeumban zárták, ahol dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus jó házigazdaként vezette végig a vendégeket a hamarosan két évtizedes múltra visszatekintő létesítményen.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/
Korábban Szentkatolnára, a községi könyvtárba került el számos kötet ebből az adományból (részletek erről itt: http://kmkt.ro/
Újra indul az Aranyfonál
A Bod Péter Megyei Könyvtár második alkalommal hirdeti meg az Aranyfonál – Családi Olvasójátékát.
A Családi Olvasójáték egy olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő program. Olyan családokat szólítanak meg, akiknek fontos a rendszeres felolvasás, olvasás. Célja, hogy a családi felolvasások, beszélgetések, nevetések, apró feladatok közös megoldása során minőségi időt töltsenek együtt a családtagok, még szorosabbá váljon a szülő-gyerek kapcsolat, és olvasókká nevelődjenek a gyerekek.
A Családi Olvasójáték idei olvasmánya Kertész Erzsi Mindig másnap című regénye. Húsz család vesz részt a programban, ők ajándékba kapják az említett könyvet. A családokkal egy Facebook-csoportban tartják a kapcsolatot, itt teszik közzé az olvasottakkal kapcsolatos információkat, kisebb feladatokat.
Az olvasójáték záró mozzanataként egy közös könyvtári tevékenységre hívják a családokat.
Forrás: http://kmkt.ro/aranyfonal-2023
Az unokák is itt kapaszkodnak az anyanyelvbe
Harmadik éve fut növekvő népszerűséggel a Bod Péter Megyei Könyvtár kültéri vakációs programja, a Kertkönyvtár, közben pedig változik, megújul. Az árnyas kertben értő fülekre találnak a felolvasott mesék, sok, külföldön élő unoka pedig itt kapaszkodik a magyar szóba.
Változó a létszám a kertben, talán 30 körüli az átlag. Karonülőkkel, nagyobb testvérekkel jönnek anyukák, nagyszülők hozzák az unokákat. Köztük gyakorta olyanokat, akik külföldön élnek és a magyar nyelvet ritkán hallják, a nagymama, nagytata pedig reméli, hogy a kertkönyvtárban szorosabbra fűzik a kapcsolatot édes anyanyelvükkel. Megesett, hogy Franciaországban, Németországban és Angliában élő gyermek is jelen volt egy foglalkozáson. Egy nyugdíjas néni pedig csak azért ült be a foglalkozásra, közben is hímezgetve, mert szereti a gyermektársaságot és saját unokái távol élnek. Végül is mi fontosabb az ember számára, mint hogy kapcsolatban maradjon közösségével?
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
A rendezvény első hetéről fotók itt: https://www.facebook.com/
Magántanulók a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
2023. július 28-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba látogatott el a Csík körzeti magántanulók egyik csoportja, megbízott szülők kíséretében. Elsőként az iskola könyvtárát vették szemügyre. A könyvtáros a vendégeket beavatta az iskola és a könyvtár múltjába. Beszédében hangsúlyozta a könyvek fontos szerepét, és bemutatott néhány régi könyvet is. Ezt követően ismertette a könyvtár jelenlegi helyzetét, programjait és tevékenységeit. A látogatók ugyanakkor megtekinthették a könyvtár termeit annak régi és új dokumentumaival együtt. A továbbiakban a kis csapat betekintést nyerhetett a sportterembe, a díszterembe, a MAG házba és az osztályok némelyikébe. Ugyanakkor menet közben szemügyre vehették a gimnázium tablóit, és láthatták az iskolamúzeum kincseit is. Visszatérve a könyvtárba kis összefoglalót hallhattak arról az örökségről, amelyet az iskola szellemisége adott generációkon át, és értesülhettek néhány kiváló tanár és diák személyiségről is.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.
Biblioterápiás olvasókör
2023. július 4-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának tagjai Szabó Magda Ezüstgolyó című novellája kapcsán beszélgettek. A következő foglalkozás augusztus elsején lesz. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van.
Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető
Személyzethiány
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár gyerekkönyvtáros nélkül maradt, valószínűleg két évre, amíg gyereknevelési szabadságát tölti kedves kolléganőnk, Kovács Izabella Andrea. Júniustól a kormány zárolta az állami intézményekben a személyzetfelvételt, így sem a vakációs foglalkozások, sem a későbbre, gyermekeknek tervezett olvasásfejlesztő foglalkozások nem lesznek megtartva.
Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető
Könyvbemutató és évadzáró - Okos nép leszármazottjai vagyunk
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2023. július 10-én tartotta évadzáró rendezvényét a helybeli Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében, ahol Mandics György József Attila-díjas költő, író, újságíró, esszéíró, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje legújabb, Hétfolyó, hétcsillag – A rováskrónika legősibb rétege című könyvét mutatta be az érdeklődő közönségnek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
A székely martirológia írója, Gazda József
Tavaly két, figyelemre méltó könyve is megjelent Gazda József kovásznai írónak. Az egyik, A XX. század, ahogy megéltük, a Székely Könyvtár sorozatban Csíkszeredában; a Miért is éltem? Budapesten, a Hét Krajcár Kiadónál.
Gazda Józsefet olvasva egy kiváló lengyel író, Włodzimierz Odojewski jut eszembe. Akárcsak Gazda József, ő is írt vagy negyven könyvet, és regényeinek egyetlen témája volt: a lengyel szenvedéstörténet, az, hogy a huszadik században mennyit kellett szenvednie a lengyeleknek az oroszoktól és az ukránoktól. A XX. század, ahogy megéltük nem más, mint oral history-történetek gyűjteménye, idős emberek visszaemlékezései a Székelyföldön történtekre a század kezdetétől a napjainkig. Gazda József 1970-től gyűjti, veszi fel magnóra a visszaemlékezéseket. A lejegyzett felvételeken megszólalnak azok az emberek, akik átélték a román betörést, a megtorlásokat, a magyarok lefejezését Szárazajtán, a kisebbségi sors számos megaláztatását, a visszacsatolás eufóriáját 1940-ben, majd az újbóli megtorlásokat az újabb megszállás után, a ’89 es forradalom eseményeit, majd a csalódást. Nehéz lenne felsorolni azt a sok borzalmat, amelyről az adatközlők beszámolnak. Ezek olvasása közben az juthat eszünkbe, miért vagyunk mi, magyarok, oly szemérmesek, miért nem beszélünk a magyar holokausztokról, miért hagyunk feledésbe merülni annyi-annyi szenvedést. Megrázó olvasmány A XX. század, ahogy mi megéltük, de a nyolcvanhét éves szerző önéletrajza, a Miért is éltem? sem marad el mögötte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2023-
Betekintés a Kálnoky család történetébe
Azért vagyunk a világon, hogy véghezvigyük azt a jót, amiben hiszünk – mondta felvezetőjében Gorácz Anikó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Press munkatársa Kálnoky Boris Őseim földje – A Kálnoky család története című könyvének bemutatóján, 2023. július 20-án, Tusványoson. Az irodalmár kérdéseire válaszolva a háromszékiek által már jól ismert Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője izgalmas történeteket mesélt családjáról.
Gorácz Anikó elmondta, a Tusnádfürdő felé vezető 12 órás autóúton végig felolvasott egyik kollégájának a mintegy 500 oldalas, nagyon izgalmas könyvből, ezzel „meg is tették az első lépést egy leendő hangoskönyv felé”. A könyvbemutató is felolvasással kezdődött, ezzel is bizonyítva, hogy a kötetet remek stílusban írták, ami „egyrészt a szerző érdeme, másrészt pedig az alapanyagé, az idézett szereplőké: Kálnoky Boris nagyszüleié és más felmenőié, akiknek a naplóiból, levelezéséből is idéz ez a mű”.
Kálnoky Boris egy aranygeneráció legifjabb tagjának nevezte a nagyapját, aki 1900-ban született, és amikor 18 éves lett, hirtelen véget ért a monarchia világa, amelyben felnőtt. Már nem volt öröksége, ezért egy banknál lett gyakornok, de nem értett a pénzhez. Miután majdnem öngyilkos lett, kiköltözött a család egyik erdélyi birtokára, de nem beszélt magyarul. Mégis beleszeretett az emberekbe, a tájba, és megpróbálta ott felépíteni otthonát. 1938-ban azonban deportálták, és ezután minden elveszett, amiben hitt, Amerikában halt meg magányosan és csalódottan.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
"Könyves aránytalanságok" – beszélgetés a Hargita megyei közkönyvtárak helyzetéről
Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról beszélgetett Bedő Melindával, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosával Péter Ágnes újságíró.
Bedő Melinda beszámolt arról, hogy Hargita megyében a községi közkönyvtárak többségének állománya elavult, a legtöbb vidéki településen kevés az aktív olvasó. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a helyi vezetőség és az elhivatott könyvtáros bebizonyította, hogy lehet ezen változtatni, követendő példaként pedig ott a Kájoni János Megyei Könyvtár, amely az osztályvezető könyvtáros szerint országos összehasonlításban is kivételesen jó helyzetben van. A teljes beszélgetés a Hargita Népe napilap 2023. július 18-i számában olvasható, innen idézünk részleteket:
"Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben – a megye harminchárom közkönyvtárában – összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon „öregek” a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék. (...)
Bedő Melinda arról is beszámolt, hogy 2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település – község vagy város – lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak – a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék –, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék. Bedő Melinda szerint látható, hogy többen látogatják a jól finanszírozott könyvtárakat, mint azokat, amelyek kevés pénzt kapnak. Továbbá, ha azt nézzük, hogy hol volt a legtöbb kölcsönzés, akkor – az eddig sorolt adatok fényében – nem lepődhetünk meg. A kölcsönzések 37 százaléka a megyeszékhelyen, 50 százaléka városon és 13 százaléka vidéken történt. (...) Hangsúlyoznunk kell, annak ellenére, hogy az összehasonlításokban a községi közkönyvtárak alulmaradnak, vannak kivételek. A Hargita Népe tavaly bemutatta azokat a vidéki településeket, ahol jól működő közkönyvtárak vannak. Az ezeknek a községeknek a könyvtárosaival készült interjúkból kiderült, hogy falun a könyvtár közösségi tér is, ahol az óvodásnak és a nyugdíjasnak is van mit keresnie, és leginkább a könyvtároson, illetve a helyi vezetőségen múlik, hogy mennyire tudják befogadóvá tenni az intézményt. Csíkszentdomokoson, Csíkpálfalván, Csíkszentsimonban, Csíkszentgyörgyön, Szépvízen, Gyergyóditróban, Gyergyószárhegyen, Gyimesközéplokon, Parajdon, Lövétén és Bögözön is bizonyították a könyvtárosok és a polgármester, hogy ha jó az együttműködés, akkor lehet életet lehelni a könyvtárba, be lehet csalogatni a lakosokat és évről évre gyarapítani a könyvtárlátogatók számát.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, Bedő Melinda azt válaszolta, hogy egyrészt a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről.
Máthé Izabella, a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén dolgozó munkatársa a Hargita Népének elmondta, hogy az utóbbi években egyre több olyan vetélkedőt hirdettek meg, amelyek teljesen online vagy részben zajlottak a virtuális térben, és ezek nagyon népszerűek voltak. 2021-ben például a Hargita – Táj, Ember, Történet című vetélkedő első fordulóján húsz településről 244-en vettek részt. Hargita Megye Tanácsa idén nyújtott be pályázatot harmincnyolc tagú könyvtári konzorcium nevében, figyelembe véve a Kájoni János Megyei Könyvtár szakmai javaslatait, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjából finanszírozzák azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy változtassanak a felsorolt aránytalanságokon. Bedő Melinda szerint a községi könyvtáraknak sokat segítene a technológiai újításon kívül a távszolgáltatások bővítése, a költségek és az erőforrásokhoz való hozzáférés megosztása a megyei könyvtárral, illetve a jó példák követése. Hangsúlyozta, hogy a megyei könyvtár Hargita Megye Tanácsának köszönhetően kivételesen jó helyzetben van, és a községi könyvtárak helyzetén is lehet javítani."
Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/
„Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk.” – Interjú Kiss Jenővel
„A nagy eseményekről tudunk, de nem tudunk azokba beleszólni. A magunk dolgaiba van beleszólásunk, azokban van feladatunk. Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk. És akkor az már rég nem érdekes, hogy tetteinket számontartja-e valaki.” A mottóul szolgáló gondolatokat Kiss Jenő fogalmazta meg a Könyvesház című könyves folyóirat 2000-es számának vezércikkében (Fordul az esztendő. Könyvesház, 2000/1-2, 1.). Ennek az írásnak is utánagondolva, Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatót, művelődésszervezőt Gálfalvi Ágnes kérdezte.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.ujvarad.ro/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése