Virtuális ajtó a közönségnek
Megújult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár honlapja, ahol akár személyre szabott könyvajánlót is kérhetünk, de azt is jelezni lehet, ha szeretnénk, hogy a könyvtár beszerezzen bizonyos címeket. Szonda Szabolccsal, a könyvtár igazgatójával B. Szabó Zsolt beszélgetett a könyvtárak jelenéről, jövőjéről és a közösségben betöltött szerepének változásairól.
Forrás és a beszélgetés itt: https://youtu.be/jKY_
Ismét elkezdődött a Könyvkaland
A Bod Péter Megyei Könyvtár gimnáziumi tanulók jelentkezését várta Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2025-ös kiadására.
A vetélkedő 2025. január 10. és március 10. között zajlik, 5–8. osztályos diákoknak szól. A részt vevő csapatok elolvasnak egy-egy korosztályuknak ajánlott irodalmi művet, és ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk, teljesíteniük. Két online forduló után részeredményt hirdetnek, majd a legjobban teljesítők részt vesznek a döntőben, amelyet a könyvtárban szerveznek meg.
Jelentkezni 2025. január 28-ig az első feladatlap megoldásainak beküldésével lehetett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/
Párbeszéd erdélyi magyar írókkal a könyvtárakban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita megye nyolc települési könyvtára csatlakozott az Iskola Alapítvány, az RMDSZ, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott Vidékek, irodalmak elnevezésű programhoz, párbeszédet kezdeményezve a könyvtárakban kortárs erdélyi magyar írókkal.
A magyar kultúra napi eseménysorozat révén személyes találkozásra került sor a kortárs erdélyi magyar irodalom ismert és elismert képviselőivel, Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal.
Forrás és bővebben itt:
Botházi Mária és Zsidó Ferenc a Kájoni János Megyei Könyvtár kulturális nagykövetei 2025-ben
A Kájoni János Megyei Könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan 2025-ben is bekapcsolódott a Hargita megyei, magyar kultúra napi eseménysorozatba.
Rendhagyó módon, de hagyományteremtő jelleggel, olyan kulturális nagyköveteket kért fel a partnerségre, akik a lehetőségekhez mérten segíthetik a könyvtár tevékenységeit, népszerűsíthetik a könyvtári programokat, és partnerek lehetnek a fiatalok szellemi, kulturális fejlődéséért folytatott munkában.
Ily módon a könyvtár 2026 januárjáig együtt dolgozik Botházi Mária és Zsidó Ferenc írókkal a következő tevékenységek és programok mentén: író- olvasó találkozók, fiataloknak szervezett irodalmi estek, könyvtári rendezvények és egyéb események.
A Kájoni János Megyei Könyvtár hosszútávú víziója, hogy az olvasók, fiatalok és minden lelkes érdeklődő személyesen is találkozzon olyan szerzőkkel, akiket nap mint nap olvasnak, és akik a kor meghatározó személyiségei. A felnövekvő generációk számára kiemelten fontosak a példaképek és az üzenetek. Így a két szerző munkája az irodalom szeretete mellett segítheti az ifjúságot abban is, hogy bizonyos szituációkban miként kell hallgatni az intuícióra, belső hangra, s ezt miként lehet kellő alázattal, humorral és mélységgel tenni. Az is fontos lehet a fiatalok számára, hogy a részletek mögött meglássák az egészet, a fő üzenetet, amely segítségével szárnyalhatnak, építkezhetnek, s ezt csak is olyan személyek példája adhatja meg számukra, akik hasonló szemlélettel és lendülettel alkotnak.
Beszélgetések az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakjaival
Különleges év volt 2024, hiszen egy új beszélgetősorozat indult a Maszol oldalán. A Mi fér bele egy könyvbe című, hétről-hétre megjelenő sorozat az erdélyi magyar irodalom népszerűsítését tűzte ki célul. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Iskola Alapítvány megbízásából, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával készült beszélgetések sora ugyan nem ért még véget, de már így is számos alkotót sikerült megszólaltatni.
Ezeket az interjúkat szedték most csokorba.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/
Ezeket a könyveket olvasták 2024-ben az erdélyi magyarok
A székelyföldi könyvtárakban romantikus lektűröket kölcsönöznek a leggyakrabban, de azért a könyvkereskedések eladásaiból az is látszik, hogy az irodalom iránt is van érdeklődés, Mircea Cărtărescu, Nádas Péter, Han Kang és Jón Kalman Stefánsson regényei is a legkeresettebbek között vannak. Sőt, egy pillanatra még TGM Kolozsvári esszéi is feltűnnek. Az erdélyi könyvesboltok és könyvtárak körében készítettek minifelmérést, hogy megtudják, mit olvastak 2024-ben az erdélyi magyarok.
A körképhez megkeresték a négy székelyföldi városban is könyvesbolttal rendelkező Gutenberget, az online rendelések révén egész Romániában elérhető Bookline-t (ők a cikk megjelenéséig nem válaszoltak), valamint a főleg erdélyi kiadványokat forgalmazó kolozsvári Idea Könyvteret, majd a három, magyar olvasók által leginkább látogatott megyei – a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól – és egy városi könyvtártól – a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól – is elkérték a leggyakrabban kölcsönzött könyvek listáját – lehetőség szerint külön a felnőtt, illetve külön a gyermek- és ifjúsági könyvek topját. Emellett arra kérték a könyvtárosokat, hogy osszák is meg a tapasztalataikat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/
Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány
Idén ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány, egy nagyméretű falinaptár, amely az 1525-ös év elején készült Nagyszebenben. A nyomtatvány különlegessége, hogy a következő ötven év mozgó ünnepeinek időpontját tartalmazza, és egykor a városi tanács megrendelésére Lucas Trapoldner és Valentinus
A naptár kiadása ígéretes üzleti vállalkozásnak tűnt, azonban a szász városban hamar elterjedt lutheri reformáció miatt a katolikus szellemiségű kiadvány nem aratott hosszú távú sikert. A megmaradt példányokat idővel újrahasznosították, hátoldalukra imákat nyomtattak, sőt néhányat könyvkötésre használtak fel.
A 20. század közepén a Teleki-Bolyai Könyvtárban régi könyvek kötéséből bontották ki a nyolc fennmaradt példányt, amelyeket később azonosítottak. Ezek a sérült és hiányos nyomtatványok ma már könyvtörténeti ritkaságnak számítanak. A kiállítás betekintést nyújt a nyomtatvány történetébe és a korabeli nyomdászati technikákba.
A minikiállítás 2025. február 7-ig tekinthető meg.
Műfordítók a tanítóképzőben
2025. január 14-én a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központjában megtartott író-olvasó találkozó a tíz irodalmi alkalomból álló, a kortárs erdélyi irodalom kiválóságait bemutató rendezvénysorozat hetedik eseménye volt. A helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával a tanítóképző is bekapcsolódott egy sikeres pályázat által megvalósításra kerülő rendezvénysorozatba, az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség partnerségében, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, amely szinte egyedülálló és példaértékű egész Erdélyben. Társszervező a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, partnerintézményei pedig a Bod Péter Tanítóképző és a Vigadó Művelődési Központ.
A rendezvény meghívottja két ismert és elismert műfordító volt: a Kolozsváron élő Szenkovics Enikő és Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A találkozón részt vevő középiskolások és pedagógusok bepillantást nyerhettek a műfordítás kulisszatitkaiba. A meghívottak beszélgetőtársa Deák Ferenc, a tanítóképző magyartanára volt, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárat Jakabos Laura képviselte. A műfordítókat házigazdaként Deák Magdolna iskolaigazgató köszöntötte.
A találkozó végén Szenkovics Enikő Franz Hodjak Lélegzetvételek című kötetéből olvasott el egy magyarra általa tolmácsolt verset, Szonda Szabolcs pedig Alexandu Mușina Macska-e a cica? című verseskötetéből. Az író-olvasó találkozó a tanulók által feltett kérdések megválaszolásával és közös fényképkészítéssel ért véget.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.
Markó Béla író-olvasó találkozója Bardócon
Az RMDSZ által indított irodalomtámogatási program keretében 2025. január 17-én író-olvasó találkozót tartottak Markó Béla író-költővel a bardóci művelődési házban.
A rendezvény házigazdája Tokos Eszter helybeli könyvtáros volt, a szerző beszélgetőtársa pedig Szakács-Kádár Juliánna.
Markó Béla modern meséi a valóságból nőnek ki, közvetlen, néhol lírai hangon ábrázolják a kisfia, Balázs környezetét, gondolkodását, a természet mikrovilága iránti érdeklődését, fogékonyságát. Egy-egy mesében maga a mesélő is szereplővé válik, az egyes szám első személyű narrációnak köszönhetően érzékeljük a költő-író érzékeny valóságlátását, amely közel áll a gyermeki látásmódhoz. Vannak tanulságos mesék is. Markó gyermekprózája a felnőtt olvasó számára is újdonságként hat, hiszen minden sorában ott látja, érzi, hallja a költőt. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy ha a költő írni kezd, abból csak jó származhat: líraisággal teli, érzékeny látásmód annak a világnak az apró dolgairól, amely nap mint nap körülölel, csak nem vesszük észre. Költő és gyermek bensőséges találkozásáról, együttgondolás
Markó Béla gyermekverseiben ott lehet érezni ezt a szeretetet, ezt az odafordulást, családi melegséget, sőt, a verseknek köszönhetően bebarangolhatjuk ezt a csodákkal tele, a természet mindenféle élőlényeivel állataival, növényeivel benépesített tündéri kertet, amelyet ezúttal is kisfiúknak és kislányoknak kínál fel a szerző.
A rendezvényen Kolumbán Álmos Gergő elszavalta a költő Éjjeli koncert című versét. A találkozó végén a résztvevők vásárolhattak a szerző Autóbusz Kufsteinba, illetve A pitypangok királya című kötetéből.
Forrás: https://www.kmkt.ro/
Cseke Péter, a szellemtartomány-építő
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte 2025. január 30-án a hazai magyar szociográfia, újságírás és újságíróképzés, irodalom- és szellemtörténet kiemelkedő személyisége, egyénisége, Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár. A rendkívül termékeny szerző születésnapjára jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában Irodalmunk arculatépítői című kötete.
Otthonirodalomnak, szülőföldirodalomnak is nevezik Cseke Péter szociográfiai munkásságát. Mint nemzedékének sok jeles, kiemelkedő tagja, ő is a népi demokráciának nevezett korszak hajnalán indult világfelfedező útjára, tehetsége és kitartása a szellem magaslataiba emelte. Aniszi Kálmán szavaiva
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/
A magyar kultúra napján ünnepelte születésnapját a 35 éves Helikon
A kolozsvári irodalmi folyóirat a magyar kultúra napján évfordulót is ünnepelt a Vallásszabadság Házában. A lap szerkesztősége és vendégei az évfordulós lapszám bemutatójával és irodalmi esttel köszöntötték az eseményt. A 2025 / 01. szám ünnepi külsőt öltve a jubileumra koncentrál. A 36 szerző írásait felvonultató gazdag összeállítást a főszerkesztő Karácsonyi Zsolt Ahol szerencsére nincs új a nap alatt című vezércikke nyitja. Az ő gondolataiból idézve köszöntjük a közkedvelt folyóiratot.
„Ünneplünk, mert minden okunk megvan rá. Bizony mondom néktek, így van ez. Csakhogy az előbbi formulát, annak változatait Heltai Gáspár fabuláinak végén találhatja meg könnyedén bárki, itt pedig rögtön a mondandó elejére helyeződik, miként a Helikon is előbb volt, van, előbbre való is, mint a mindenkori létrehozók. Ezt tanultuk az előttünk járóktól, hogy eszközei, éveken, évtizedeken át előmozdítói kell legyünk annak, amit a Helikon jelent, amit a lapelődök is célul tűztek ki, amit a lap alapítói is egyértelmű tényként kezeltek, az utolsó: még Utunk-, és az első, már Helikon-lapszámtól kezdve. (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.
Kimutatták: a könyvtáraktól tényleg jobb hely a világ
A könyvtárak sokak fejében úgy vannak meg, mint unalmas és fárasztó helyek. Viszont egy friss kutatás szerint sok ezer embernek nyújtanak otthont, sőt, boldogságuknak egyik alapját képezi, hogy rendszeresen járhatnak könyvtárba.
Egy új amerikai kutatás szerint a könyvtárak nagyban javítják egy társadalom életkörülményeit, sőt, boldogságot és nyugalmat idéznek elő. A New York Public Library, ami közel 53 millió tétellel az 5. legnagyobb könyvtár a világon, még tavaly novemberben publikálta a kutatását, amelyben csaknem kétezer, egészen pontosan 1974 könyvtárhasználó élményeit és tapasztalatait vizsgálták.
A kutatás szerint a könyvtárak átlagosan jó hatással vannak az emberekre, közérzetükre és a társadalom egészére. Sőt, az alacsonyabb társadalmi rétegek számára a könyvtárak még nagyobb előnyöket jelentenek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.
Mi fér bele egy könyvbe? Interjú a 80 éves Ferenczes Istvánnal
A Csíkpálfalván született, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő és újságíró 2025. január 1-én töltötte be a nyolcvanadik életévét.
Ha valakinek akad mesélnivalója az erdélyi kortárs magyar irodalom elmúlt évtizedeiről, akkor Ferenczes István igencsak előkelő helyet foglal el ebben a társaságban. Életműve önmagáért beszél, hiszen nevéhez több tucat vers- és prózakötet, esszék és publicisztikák, szociográfiai riportok fűződnek, így nagyon nehéz kiválasztani azt az egy könyvet, amit egy ilyen találkozáskor fókuszba lehet helyezni. A választás végül a 2018-ban – és azóta már újra kiadott – Veszedelmekről álmodom című önéletrajzi műre esett, de ez korántsem jelenti az életmű megfelelő mértékű elemzését, amelyre itt már csak terjedelmi okokól sem kerülhetett sor.
A beszélgetésből viszont sok mindenre fény derül, hiszen Ferenczes István élete során rengeteg tapasztalatot halmozott fel, ezek közül pedig nem mindegyik tartozik a szívderítő kategóriába. A nehézségeken ellenben mindig sikerült felülkerekedni, nem utolsósorban mind a mai napig meglévő sajátos és humorral átszőtt szemléletmódjának köszönhetően, amiből mi is sokat tanulhatunk.
Nem mellékes az irodalom- és művelődésszervezés terén kifejtett munkássága sem, hiszen neki köszönhető, hogy az erdélyi magyarság egy olyan szellemi és szakmai műhellyel lett gazdagabb a kilencvenes évek második felétől, mint a Székelyföld folyóirat. Ha már itt tartunk, akkor feltétlenül meg kell említeni a Székely Könyvtár égisze alatt megjelent száz kötetet, ami szintén az ő ötlete nyomán valósult meg.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/
Szivárvány gyermeklap: 45 éves a „mesei és verses univerzumba vezető átjáró”
Immár 45 éves lett, hiszen 1980 januárjában jelent meg első ízben az óvodások és kisiskolások számára szerkesztett Szivárvány gyermeklap, amely kezdetben A haza sólymai címen látott napvilágot. László Noémi főszerkesztőt – aki az ugyanazon szerkesztőségben készülő, nagyobbaknak szóló Napsugár lap főszerkesztője is – arról kérdezték, hogy végigtekintve a Szivárvány 45 éves múltján, végiglapozgatva a régebbi számokat, valamint négyéves főszerkesztői munkájából kiindulva milyen volt, milyen lett a legkisebb olvasóknak szóló folyóirat.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/
Elhunyt Györffi Kálmán író
2025. január 7-én, életének 80. évében Gyergyószentmiklóson elhunyt Györffi Kálmán író.
1945. március 26-án született Erdőszentgyörgyön. A marosvásárhelyi Unirea
Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg (1968), majd az Utunk, Igaz Szó is közölte novelláit, kisregényeit.
Forrás-kötetét, a Csendes hétköznapok c. novellagyűjteményt 1973-ban adta ki a Kriterion.
Prózáját már indulásakor plasztikus ábrázolásmód, érzékletesség, pontos nyelvkezelés, életközelség jellemzi. Bensőségesen, kivételes érzékenységgel ábrázolja a hétköznapok, az egyszerű emberek világát. Kezdettől fogva a novella vagy elbeszélés biztos kezű mesterének tekintik kritikusai is. Később nagy sikerű kisregényeket is írt (Házavatás, Ágnes, A visszatekintő, A nagy kórház). Sodoma, avagy kiáltás az emberért című, bibliai tárgykörű drámája (Igaz Szó 1982/9) önmeghatározása szerint „groteszk játék”: tiltakozás az atomháborúval fenyegető fegyverkezési verseny ellen.
Válogatott novellái a Székely könyvtár sorozatban jelentek meg Csíkszeredában 2017-ben.
Forrás: http://www.
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése