Új honlap segíti a gyermekek tudatos internetezését
Az Otthonaneten.hu címen már elérhető az a honlap, amely a tudatos és biztonságos internetezéshez nyújt segítséget a gyermekeknek. Az oldal fő támogatója, az UPC arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az internetszolgáltatók honlapjáról letölthető díjmentes szűrőszoftverek mellett egy új weboldal is segít a gyermekeket megtanítani arra, hogyan kerüljék el a veszélyeket az interneten és hogyan fedezzék fel annak valódi értékét. Az oldalon megtalálható a gyermekbarát honlapok listája, egy rovat a kezdő internetezőket, vagyis az 5–6 éveseket segíti, de információkhoz jutnak a 8–12 évesek és a szülők is.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/07/01/uj-honlap-segiti-a-gyerekek-tudatos-internetezeset/
Az Otthonaneten.hu címen már elérhető az a honlap, amely a tudatos és biztonságos internetezéshez nyújt segítséget a gyermekeknek. Az oldal fő támogatója, az UPC arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az internetszolgáltatók honlapjáról letölthető díjmentes szűrőszoftverek mellett egy új weboldal is segít a gyermekeket megtanítani arra, hogyan kerüljék el a veszélyeket az interneten és hogyan fedezzék fel annak valódi értékét. Az oldalon megtalálható a gyermekbarát honlapok listája, egy rovat a kezdő internetezőket, vagyis az 5–6 éveseket segíti, de információkhoz jutnak a 8–12 évesek és a szülők is.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/07/01/uj-honlap-segiti-a-gyerekek-tudatos-internetezeset/
Barabási László-ösztöndíj romániai magyar diákok számára
Újra megpályázható a Pillangó Alapítvány Barabási László-ösztöndíja erdélyi magyar diákok számára, anyanyelven való felsőfokú tanulmányaik támogatására. A pályázat beadási határideje 2014. augusztus 15., péntek, 23.59 óra.
A pályázati felhívás az űrlappal együtt az alábbi linkről tölthető le: Barabási László-ösztöndíj – Pályázati felhívás és adatlap
Forrás: http://pillangofoundation.hu/osztondijak/
Dózsára emlékeztek
Dózsa Györgyre emlékeztek az általa vezetett parasztháború végzetes kimenetelének napján, 2014. július 15-én este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Az egybegyűlteket a szervező MERT Egyesület elnöke, Nagy Gábor köszöntötte, majd Pál-Antal Sándor történész, az MTA külső tagja beszélt Dózsáról.
Elmondta, Dózsa György székely lófő családból származott, de nem a székely, hanem a magyar történelem nagy alakja. Születési helyét mai napig nem sikerült tisztázni, a marosszéki Makfalva és a háromszéki Dálnok is magáénak vallja, ám utóbbi településen inkább éltetik ennek hagyományát. Katonai pályára lépett, az 1513-as nándorfehérvári csatában lovaskapitány, 1514 februárjában legyőzte a szendrei szpáhik vezérét, s hős tettéért a király kitüntette. A Bakócz Tamás által meghirdetett törökellenes háború keresztes hadainak vezérévé nevezték ki. A parancs visszavonása után a főnemesség ellen indult seregével. 1514. július 15-én Szapolyai János erdélyi vajda leverte seregét, őt magát fogságba ejtette, később Temesvár falai alatt kegyetlenül kivégeztette. Pál-Antal Sándor felelevenítette a Dózsához kötődő hagyományokat, bemutatott a kivégzését ábrázoló rajzokból, végül leszögezte, ideje lenne születésének pontos körülményeit feltárni, és a magyar történelemben betöltött szerepéről elfogadható, közös álláspontra jutni. Az emlékesten közreműködött Gazda Zoltán, aki Ady Endre Dózsa György unokája című versét mondta el, bejátszották a vezér kivégzésének jelenetét Kósa Ferenc 1970-ben készült, Ítélet című filmjéből. Az est végén Pál-Antal Sándor bemutatta A székelyek földje és népe című, a Mentor Kiadónál tavaly megjelent tanulmánykötetét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/72075/dozsara_emlekeztek
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből - kiállítás és digitális archívum
2014. július 7-től egész hónapban megtekinthették az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében az ... Ami csak a miénk volt címmel nyílt kiállítást, amely a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetét idézte fel. Már az első nap délelőttjén sokan voltak kíváncsiak a múltidéző kiállításra, folyamatosan érkeztek látogatók a könyvtárba.
'Idén először a Kájoni János Megyei Könyvtár is kiveszi részét a programsorozatból. Napjainktól egészen 1979-ig visszamenően 418, a régizene-fesztivállal kapcsolatos, a helyi sajtóban megjelent cikket digitalizált a könyvtár két munkatársa, Vitos Mária és Vitos Zsófia. Munkájuknak köszönhetően akár kutatómunkát is végezhetünk a könyvtárban.' - ismertette a fesztiválhoz kapcsolódó idei érdekességeket Ferencz Angéla, a fesztivál főszervezőjének, a Hargita Megyei Kulturális Központnak a vezetője. A fesztivál 34 éves történetét régi és újabb plakátok, szórólapok, műsorfüzetek és más dokumentumok, valamint emléktárgyak által felidéző kiállítás látványtervét János Éva könyvtáros készítette el.
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből címmel kivetítve szemlélhették a látogatók azt a digitális összeállítást, amely a csíkszeredai sajtóban az eltelt évtizedek alatt megjelent újságcikkek, méltatások, interjúk, fotográfiák tükrében nyújt ízelítőt a fesztivál történetéből.
A digitalizált sajtócikkek szövegében keresni is lehet, ez nagymértékben segítheti a jövőben a fesztivál történetével foglalkozó szakemberek kutatómunkáját. Az érdeklődők számára a digitális archívum CD-formátumban lesz elérhető a továbbiakban a megyei könyvtárban.
A kiállítás sajtóvisszhangja: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/31797-egy-het-mulva-kezdodik-a-csikszeredai-regizene-fesztival
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/digitalis-archivum-a-regizene-fesztivalrol
http://www.kronika.ro/kultura/harmincnegy-ev-regizene
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=493
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/151/a-csikszeredai-regizene-fesztival-tortenetet-idezo-kiallitas-egesz-juliusban-megtekintheto
Sok újdonsággal jelentkezik a székelyudvarhelyi könyvtár
Új könyveket vásároltak, nyári időszámításra váltottak, és számos programot szerveznek az elkövetkező időszakban is – számoltak be a vezetők a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnál.
A polgármesteri hivatalnál elnyert pályázatoknak köszönhetően összesen 8000 lejt költhettek új kötetek beszerzésére, gyermek- és ifjúsági könyveket vásároltak az összeg felére, a többit főleg szakkönyvekre, pedagógiai, egészségügyi, informatikai ismeretterjesztő kiadványokra fordították – sorolta Szőcs Endre, az intézmény igazgatója.
Egy másik nyertes pályázatnak, illetve a támogatói kártyákból befolyt összegnek köszönhetően tovább szépítik a könyvtárat: még a nyáron az egészségesebb ülést biztosító, ergonomikus székeket, olvasólámpákat vásárolnak, később speciális nagyítókat is elhelyeznek az olvasóteremben. A kórházi „kirendeltséget" is igyekszenek fejleszteni. A vakáció idején 9–17 óra között tart nyitva a könyvtár és szünetel a Szabó Károly által vezetett Filmklub, ám számos programot kínálnak a nyári hónapokban is.
Rendkívüli filmvetítések, kiállítások mellett idén is megrendezik a Nyitott könyvek éjszakáját, augusztus 15-én érdekes programokkal várják majd olvasóikat. Szeptember 1–5. között pedig Pálpatakán olvasótábort rendeznek, amelynek központi témája Tompa László életműve.
A húszfős ingyenes táborba minden iskola küldhetett egy-egy diákot, azonkívül a könyvtár hívott meg fiatalokat a hűséges olvasók közül. A tábor ugyancsak a polgármesteri hivatalnál elnyert pályázati pénzből valósul meg. A székelyudvarhelyi könyvtárnak mintegy 5000 állandó olvasója van.
Rossz hír azonban, hogy a dead drop-ot nemrég már másodszor törték ki a könyvtár falából, nem tudni, mi okból...
Forrás: http://uh.ro/kultura/alter/18273-megint-kitortek-a-konyvtarbol-egy-darabot
http://erdely.ma/kultura.php?id=168151
Székelyföld: túl a kétszázadikon
1997-ben indult útjára a Székelyföld kulturális havilap. A Csíkszeredában megjelenő folyóirat századik lapszáma 2006-ban jelent meg, a közelmúltban a kétszázadik is napvilágot látott.
A 200. lapszám számára a Székelyföld-díjasokat kérte fel a szerkesztőség, hogy verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujjogatót, reklámszöveget írjanak a Székelyföldről mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról. Így a lapszámban közel hatvan szerző tollából született írásokat találnak az olvasók, névsor szerint Adorjáni Pannától Zalán Tiborig, illetve Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Markó Béláig. A májusi, jubileumi lapszámot Budapest és Csíkszereda után Kolozsváron is bemutatták. Ez utóbbi helyszínen a kincses városban és környékén élő Székelyföld-díjasok mondták el, hogy számukra mit jelent Székelyföld, illetve mit gondolnak az ünnepi lapszámról.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167962
Meghalt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató
Hosszas betegség után, 71 éves korában, 2014. július 20-án meghalt Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család.
Papp-Kincses Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–német szakán diplomázott 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent, Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címmel regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt, Fekete tükör című "látványregényét" idén júniusban mutatták be Csíkszeredában.
Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címmel mutattak be 1996-ban. Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címmel a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát Csíkszeredában.
Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/32655-meghalt-papp-kincses-emese-irodalomtortenesz-iro-egyetemi-oktato
Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert Lászlót
Csíkszeredában 2014. július 17-én Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert László fizikust, egyetemi tanárt. Az Egyesült Államokban élő, hálózatkutatásai révén világhírűvé vált fizikus és egyetemi tanár ezt megelőzően a Bolyai Nyári Akadémián tartott előadást, majd július 17-én este a Kriterion házban vette át a rangos kitüntetést Hajdú Árontól, az Alapítvány ügyvezető igazgatójától. Munkásságát volt középiskolai fizikatanára, Nagy Antal méltatta.
Barabási Albert László 1967-ben született Csíkkarcfalván, középiskolai évei alatt a csíkszeredai Márton Áron gimnázium növendéke volt, majd egyetemi tanulmányait a bukaresti és a budapesti tudományegyetemeken folytatta. Tudományos fokozatot húsz esztendővel ezelőtt a Bostoni Egyetemen szerzett, majd a nagynevű számítástechnikai világcég, az IBM alkalmazta. 2007-ig az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen tanított, jelenleg Bostonban dolgozik a Harvardon és Northeastern egyetemen, ahol az intézmény Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti. A világ vezető tudományos folyóirataiban megjelent szaktanulmányai mellett jelentős figyelmet fordított a tudománynépszerűsítésre, Behálózva című kötete igazi bestseller lett, tizenöt nyelvre fordították le, Villanások – a jövő kiszámítható című munkája pedig egyaránt a humán és reál tudományok kiváló értőjének mutatja be a szerzőt.
Forrás: Székedi Ferenc, Bukaresti Rádió magyar adása, via Facebook: https://www.facebook.com/szekedi.ferenc/posts/10152572512041552
Sóvidéki értéktár
Hatodik évfolyamához érkezett a Szovátán szerkesztett, Sóvidék című kulturális folyóirat. Szolláth Hunor főszerkesztő sommás számvetéséből idézünk: „Kiadványunk tizenegy számot ért meg, minden egyes lapszámmal tovább bővítve, tágítva a Sóvidékről való tudás, kutatás, alkotás határait. Mint egy helyi értéktár fogtuk össze a különböző szakterületek terméseit, eredményeit, és igyekeztünk azt az érdeklődők, a szélesebb közönség felé is megmutatni. Kutatási projektjeinket folytattuk, új kutatásokba, felmérésekbe, gyűjtésekbe kezdtünk, és nem lesz ez másként a jövőben sem. Városunk kulturális életében aktív kezdeményező szerepet igyekszünk vállalni, könyvbemutatók, előadások, konferenciák szervezésével egyaránt. Ugyanakkor a II. Szovátai Helytörténeti Konferencia kerekasztal-beszélgetésén megfogalmazódott várostörténet, monográfia megírásában, annak koordinálásában, összefogásában is lényeges szerepet fog betölteni a Sóvidék kulturális folyóirat műhelye.”
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=168291
Kötetben Páll Lajos néhai korondi költő gyermekversei
A korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. A kis formátumú, több, mint száz oldalas könyv azokat a verseket tartalmazza, amelyeket a korondi szerző 1992 és 2012 között közölt a Hazanéző lapban, annak Kicsinéző rovata ugyanis folyamatosan ellátta olvasnivalóval a lap kisebb olvasóit.
A szülőhelyük iránt elfogult szerzőkkel gyakran megtörténik, hogy onnan mint egyik lehetséges centrumból szemlélik az univerzumot. Ily módon teljesen természetes, hogy Korond a világ közepe, s ezt Páll Lajos is így gondolta, sőt le is írja ezt ebben a könyvben (Itt… című versében). Olvashatunk ebben a kis kötetben malachízlalásról meg arról is, miért csak három nap egy mese-esztendő. Az Atyha fölötti köd, a kertitörpe, a csókafürdetés meg a szombati piac is mind-mind belekerültek a versekbe.
A Hazanéző Könyvek sorozatban kiadott követ borítóján Páll Lajos színes festménye szerepel, Molnos Ferenc tördelő tervezésében, illetve a belső oldalakon a szerző tusrajzait láthatjuk. A könyvet Ambrus Lajos szerkesztette, aki az Ajánló utolsó mondataiban így fogalmaz: „Ő most már az égi tornác egyik ránk-ránk kacsintó csillaga. S hogy egy ismert verssora cáfolatára hunyorgó csillagként is valóban boldog legyen, adjuk kezetekbe ezúttal nagy szeretettel, kedves kicsinézők, posztumusz könyvként az ő festményeivel, rajzaival ezt a gyermekvers-kötetét: lapozzátok örömmel és figyelemmel okulásotokra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/12/kotetben-pall-lajos-gyermekversei/
Élő Székelyföld Füzetek sorozat indult
A fenti címmel indítottak útjára Székelyudvarhelyen helytörténeti-helyismereti kiadványsorozatot, amelynek első darabja Oroszhegyről kínál naprakész információkat, a soron következő kiadványok pedig Atyhával és Homoródkeményfalvával foglalkoznak majd. A falvak mellett sor kerül a székelyföldi városok és fürdőtelepek bemutatására is, jelenleg a székelyudvarhelyi füzet szerkesztése zajlik. A munkatársak bíznak abban, hogy a kialakuló egységes arculattal és az erős kézműves jelleggel ez a kiadványsorozat ismert márkává válhat.
A projektről a Székelyhon portál kultúrblogján Simó Márton ír bővebben: „Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra, évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatában, hanem a hétköznapokban «íródik», az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a továbblépés lehetőségeit keresi majd. (…) Nem létezik ma Székelyföld-szerte olyan kezdeményezés, amely egyben, jól átgondolt rendszer mentén mutatná be településeinket, oly módon, annyira rugalmasan, hogy évről-évre, akár szezonról-szezonra követni tudná a helyi változásokat és az érdeklődő figyelmébe ajánlja a maradandót és az újat. A Székelyföld iránt elkötelezett vállalkozók és cégek hathatós támogatásával most egy olyan füzetsorozatot indítunk útjára, amely egyesíti és sűríti a hagyományos monográfiák, a tájékoztató füzetek és a turistáknak szánt információs kiadványok, valamint a folyóiratok tulajdonságait. Hirtelen felindulásból 513 székelyföldi települést számoltunk össze a történelmi székekben – a városokat és a peremvidékeket, illetve az «elveszett» Aranyosszéket leszámítva –, amelyet bejárni, s amelyről írni nem lesz egyszerű feladat. Többéves munka vár a most összeálló kis csapatra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/26/elo-szekelyfold-fuzetek/
Egy könyv illata
Bizonyára sokaknak ismerős az az érzés, amikor, belépve egy könyvtárba vagy egy antikvitásboltba, megcsapja az orrát a régi könyvek jellegzetes illata. Ugyanígy sokan vannak, akik egy új, izgalmasnak tűnő regény olvasását úgy kezdik, hogy a könyvet óvatosan kinyitva nagyot szippantanak a lapok új, semmivel sem összetéveszthető illatából.
De valójában mi okozza ezeket a jellegzetes aromákat?
Az új könyvek illata nagyvonalakban három összetevőre bontható le. Az egyik maga a papír, illetve a kemikáliák, amiket a gyártása során felhasználnak, a másik a tinta, a harmadik pedig a könyvkötészeti eljárás során alkalmazott enyv. Ahány ház, annyi szokás: mivel a könyvek papírjának, tintájának és kötésének előállítása alkalmanként eltérő, ez az oka annak, hogy az új könyvek szaga is különböző lehet, ahogy azt bizonyára önök is tapasztalták.
A régi könyvek illata azonban azért is fontos, mert az összetevőjükből meg lehet állapítani, milyen állapotban vannak. Nagy általánosságban a könyvekben megtalálható kémiai anyagok lebomlása okozza a ’régikönyv-szagot’. A könyv papírja nagy mennyiségben tartalmaz cellulózt és kis mennyiségben lignint. Ez utóbbi segít egybentartani a cellulóz rostjait, illetve emiatt sárgulnak be, majd mennek tönkre az öreg kötetek lapjai is. A modern könyvnyomtatás során már próbálják a lignint kivonni a papírból, így azok hosszabb élettartammal is rendelkeznek.
Forrás: http://www.marmalade.hu/kulcsin/oldal-1/cikk/egy-konyv-illata
E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó és Szonda Szabolcs
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.
Újra megpályázható a Pillangó Alapítvány Barabási László-ösztöndíja erdélyi magyar diákok számára, anyanyelven való felsőfokú tanulmányaik támogatására. A pályázat beadási határideje 2014. augusztus 15., péntek, 23.59 óra.
A pályázati felhívás az űrlappal együtt az alábbi linkről tölthető le: Barabási László-ösztöndíj – Pályázati felhívás és adatlap
Forrás: http://pillangofoundation.hu/osztondijak/
Dózsára emlékeztek
Dózsa Györgyre emlékeztek az általa vezetett parasztháború végzetes kimenetelének napján, 2014. július 15-én este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Az egybegyűlteket a szervező MERT Egyesület elnöke, Nagy Gábor köszöntötte, majd Pál-Antal Sándor történész, az MTA külső tagja beszélt Dózsáról.
Elmondta, Dózsa György székely lófő családból származott, de nem a székely, hanem a magyar történelem nagy alakja. Születési helyét mai napig nem sikerült tisztázni, a marosszéki Makfalva és a háromszéki Dálnok is magáénak vallja, ám utóbbi településen inkább éltetik ennek hagyományát. Katonai pályára lépett, az 1513-as nándorfehérvári csatában lovaskapitány, 1514 februárjában legyőzte a szendrei szpáhik vezérét, s hős tettéért a király kitüntette. A Bakócz Tamás által meghirdetett törökellenes háború keresztes hadainak vezérévé nevezték ki. A parancs visszavonása után a főnemesség ellen indult seregével. 1514. július 15-én Szapolyai János erdélyi vajda leverte seregét, őt magát fogságba ejtette, később Temesvár falai alatt kegyetlenül kivégeztette. Pál-Antal Sándor felelevenítette a Dózsához kötődő hagyományokat, bemutatott a kivégzését ábrázoló rajzokból, végül leszögezte, ideje lenne születésének pontos körülményeit feltárni, és a magyar történelemben betöltött szerepéről elfogadható, közös álláspontra jutni. Az emlékesten közreműködött Gazda Zoltán, aki Ady Endre Dózsa György unokája című versét mondta el, bejátszották a vezér kivégzésének jelenetét Kósa Ferenc 1970-ben készült, Ítélet című filmjéből. Az est végén Pál-Antal Sándor bemutatta A székelyek földje és népe című, a Mentor Kiadónál tavaly megjelent tanulmánykötetét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/72075/dozsara_emlekeztek
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből - kiállítás és digitális archívum
2014. július 7-től egész hónapban megtekinthették az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében az ... Ami csak a miénk volt címmel nyílt kiállítást, amely a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetét idézte fel. Már az első nap délelőttjén sokan voltak kíváncsiak a múltidéző kiállításra, folyamatosan érkeztek látogatók a könyvtárba.
'Idén először a Kájoni János Megyei Könyvtár is kiveszi részét a programsorozatból. Napjainktól egészen 1979-ig visszamenően 418, a régizene-fesztivállal kapcsolatos, a helyi sajtóban megjelent cikket digitalizált a könyvtár két munkatársa, Vitos Mária és Vitos Zsófia. Munkájuknak köszönhetően akár kutatómunkát is végezhetünk a könyvtárban.' - ismertette a fesztiválhoz kapcsolódó idei érdekességeket Ferencz Angéla, a fesztivál főszervezőjének, a Hargita Megyei Kulturális Központnak a vezetője. A fesztivál 34 éves történetét régi és újabb plakátok, szórólapok, műsorfüzetek és más dokumentumok, valamint emléktárgyak által felidéző kiállítás látványtervét János Éva könyvtáros készítette el.
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből címmel kivetítve szemlélhették a látogatók azt a digitális összeállítást, amely a csíkszeredai sajtóban az eltelt évtizedek alatt megjelent újságcikkek, méltatások, interjúk, fotográfiák tükrében nyújt ízelítőt a fesztivál történetéből.
A digitalizált sajtócikkek szövegében keresni is lehet, ez nagymértékben segítheti a jövőben a fesztivál történetével foglalkozó szakemberek kutatómunkáját. Az érdeklődők számára a digitális archívum CD-formátumban lesz elérhető a továbbiakban a megyei könyvtárban.
A kiállítás sajtóvisszhangja: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/31797-egy-het-mulva-kezdodik-a-csikszeredai-regizene-fesztival
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/digitalis-archivum-a-regizene-fesztivalrol
http://www.kronika.ro/kultura/harmincnegy-ev-regizene
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=493
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/151/a-csikszeredai-regizene-fesztival-tortenetet-idezo-kiallitas-egesz-juliusban-megtekintheto
Sok újdonsággal jelentkezik a székelyudvarhelyi könyvtár
Új könyveket vásároltak, nyári időszámításra váltottak, és számos programot szerveznek az elkövetkező időszakban is – számoltak be a vezetők a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnál.
A polgármesteri hivatalnál elnyert pályázatoknak köszönhetően összesen 8000 lejt költhettek új kötetek beszerzésére, gyermek- és ifjúsági könyveket vásároltak az összeg felére, a többit főleg szakkönyvekre, pedagógiai, egészségügyi, informatikai ismeretterjesztő kiadványokra fordították – sorolta Szőcs Endre, az intézmény igazgatója.
Egy másik nyertes pályázatnak, illetve a támogatói kártyákból befolyt összegnek köszönhetően tovább szépítik a könyvtárat: még a nyáron az egészségesebb ülést biztosító, ergonomikus székeket, olvasólámpákat vásárolnak, később speciális nagyítókat is elhelyeznek az olvasóteremben. A kórházi „kirendeltséget" is igyekszenek fejleszteni. A vakáció idején 9–17 óra között tart nyitva a könyvtár és szünetel a Szabó Károly által vezetett Filmklub, ám számos programot kínálnak a nyári hónapokban is.
Rendkívüli filmvetítések, kiállítások mellett idén is megrendezik a Nyitott könyvek éjszakáját, augusztus 15-én érdekes programokkal várják majd olvasóikat. Szeptember 1–5. között pedig Pálpatakán olvasótábort rendeznek, amelynek központi témája Tompa László életműve.
A húszfős ingyenes táborba minden iskola küldhetett egy-egy diákot, azonkívül a könyvtár hívott meg fiatalokat a hűséges olvasók közül. A tábor ugyancsak a polgármesteri hivatalnál elnyert pályázati pénzből valósul meg. A székelyudvarhelyi könyvtárnak mintegy 5000 állandó olvasója van.
Rossz hír azonban, hogy a dead drop-ot nemrég már másodszor törték ki a könyvtár falából, nem tudni, mi okból...
Forrás: http://uh.ro/kultura/alter/18273-megint-kitortek-a-konyvtarbol-egy-darabot
http://erdely.ma/kultura.php?id=168151
Székelyföld: túl a kétszázadikon
1997-ben indult útjára a Székelyföld kulturális havilap. A Csíkszeredában megjelenő folyóirat századik lapszáma 2006-ban jelent meg, a közelmúltban a kétszázadik is napvilágot látott.
A 200. lapszám számára a Székelyföld-díjasokat kérte fel a szerkesztőség, hogy verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujjogatót, reklámszöveget írjanak a Székelyföldről mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról. Így a lapszámban közel hatvan szerző tollából született írásokat találnak az olvasók, névsor szerint Adorjáni Pannától Zalán Tiborig, illetve Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Markó Béláig. A májusi, jubileumi lapszámot Budapest és Csíkszereda után Kolozsváron is bemutatták. Ez utóbbi helyszínen a kincses városban és környékén élő Székelyföld-díjasok mondták el, hogy számukra mit jelent Székelyföld, illetve mit gondolnak az ünnepi lapszámról.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167962
Meghalt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató
Hosszas betegség után, 71 éves korában, 2014. július 20-án meghalt Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család.
Papp-Kincses Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–német szakán diplomázott 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent, Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címmel regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt, Fekete tükör című "látványregényét" idén júniusban mutatták be Csíkszeredában.
Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címmel mutattak be 1996-ban. Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címmel a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát Csíkszeredában.
Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/32655-meghalt-papp-kincses-emese-irodalomtortenesz-iro-egyetemi-oktato
Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert Lászlót
Csíkszeredában 2014. július 17-én Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert László fizikust, egyetemi tanárt. Az Egyesült Államokban élő, hálózatkutatásai révén világhírűvé vált fizikus és egyetemi tanár ezt megelőzően a Bolyai Nyári Akadémián tartott előadást, majd július 17-én este a Kriterion házban vette át a rangos kitüntetést Hajdú Árontól, az Alapítvány ügyvezető igazgatójától. Munkásságát volt középiskolai fizikatanára, Nagy Antal méltatta.
Barabási Albert László 1967-ben született Csíkkarcfalván, középiskolai évei alatt a csíkszeredai Márton Áron gimnázium növendéke volt, majd egyetemi tanulmányait a bukaresti és a budapesti tudományegyetemeken folytatta. Tudományos fokozatot húsz esztendővel ezelőtt a Bostoni Egyetemen szerzett, majd a nagynevű számítástechnikai világcég, az IBM alkalmazta. 2007-ig az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen tanított, jelenleg Bostonban dolgozik a Harvardon és Northeastern egyetemen, ahol az intézmény Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti. A világ vezető tudományos folyóirataiban megjelent szaktanulmányai mellett jelentős figyelmet fordított a tudománynépszerűsítésre, Behálózva című kötete igazi bestseller lett, tizenöt nyelvre fordították le, Villanások – a jövő kiszámítható című munkája pedig egyaránt a humán és reál tudományok kiváló értőjének mutatja be a szerzőt.
Forrás: Székedi Ferenc, Bukaresti Rádió magyar adása, via Facebook: https://www.facebook.com/szekedi.ferenc/posts/10152572512041552
Sóvidéki értéktár
Hatodik évfolyamához érkezett a Szovátán szerkesztett, Sóvidék című kulturális folyóirat. Szolláth Hunor főszerkesztő sommás számvetéséből idézünk: „Kiadványunk tizenegy számot ért meg, minden egyes lapszámmal tovább bővítve, tágítva a Sóvidékről való tudás, kutatás, alkotás határait. Mint egy helyi értéktár fogtuk össze a különböző szakterületek terméseit, eredményeit, és igyekeztünk azt az érdeklődők, a szélesebb közönség felé is megmutatni. Kutatási projektjeinket folytattuk, új kutatásokba, felmérésekbe, gyűjtésekbe kezdtünk, és nem lesz ez másként a jövőben sem. Városunk kulturális életében aktív kezdeményező szerepet igyekszünk vállalni, könyvbemutatók, előadások, konferenciák szervezésével egyaránt. Ugyanakkor a II. Szovátai Helytörténeti Konferencia kerekasztal-beszélgetésén megfogalmazódott várostörténet, monográfia megírásában, annak koordinálásában, összefogásában is lényeges szerepet fog betölteni a Sóvidék kulturális folyóirat műhelye.”
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=168291
Kötetben Páll Lajos néhai korondi költő gyermekversei
A korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. A kis formátumú, több, mint száz oldalas könyv azokat a verseket tartalmazza, amelyeket a korondi szerző 1992 és 2012 között közölt a Hazanéző lapban, annak Kicsinéző rovata ugyanis folyamatosan ellátta olvasnivalóval a lap kisebb olvasóit.
A szülőhelyük iránt elfogult szerzőkkel gyakran megtörténik, hogy onnan mint egyik lehetséges centrumból szemlélik az univerzumot. Ily módon teljesen természetes, hogy Korond a világ közepe, s ezt Páll Lajos is így gondolta, sőt le is írja ezt ebben a könyvben (Itt… című versében). Olvashatunk ebben a kis kötetben malachízlalásról meg arról is, miért csak három nap egy mese-esztendő. Az Atyha fölötti köd, a kertitörpe, a csókafürdetés meg a szombati piac is mind-mind belekerültek a versekbe.
A Hazanéző Könyvek sorozatban kiadott követ borítóján Páll Lajos színes festménye szerepel, Molnos Ferenc tördelő tervezésében, illetve a belső oldalakon a szerző tusrajzait láthatjuk. A könyvet Ambrus Lajos szerkesztette, aki az Ajánló utolsó mondataiban így fogalmaz: „Ő most már az égi tornác egyik ránk-ránk kacsintó csillaga. S hogy egy ismert verssora cáfolatára hunyorgó csillagként is valóban boldog legyen, adjuk kezetekbe ezúttal nagy szeretettel, kedves kicsinézők, posztumusz könyvként az ő festményeivel, rajzaival ezt a gyermekvers-kötetét: lapozzátok örömmel és figyelemmel okulásotokra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/12/kotetben-pall-lajos-gyermekversei/
Élő Székelyföld Füzetek sorozat indult
A fenti címmel indítottak útjára Székelyudvarhelyen helytörténeti-helyismereti kiadványsorozatot, amelynek első darabja Oroszhegyről kínál naprakész információkat, a soron következő kiadványok pedig Atyhával és Homoródkeményfalvával foglalkoznak majd. A falvak mellett sor kerül a székelyföldi városok és fürdőtelepek bemutatására is, jelenleg a székelyudvarhelyi füzet szerkesztése zajlik. A munkatársak bíznak abban, hogy a kialakuló egységes arculattal és az erős kézműves jelleggel ez a kiadványsorozat ismert márkává válhat.
A projektről a Székelyhon portál kultúrblogján Simó Márton ír bővebben: „Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra, évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatában, hanem a hétköznapokban «íródik», az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a továbblépés lehetőségeit keresi majd. (…) Nem létezik ma Székelyföld-szerte olyan kezdeményezés, amely egyben, jól átgondolt rendszer mentén mutatná be településeinket, oly módon, annyira rugalmasan, hogy évről-évre, akár szezonról-szezonra követni tudná a helyi változásokat és az érdeklődő figyelmébe ajánlja a maradandót és az újat. A Székelyföld iránt elkötelezett vállalkozók és cégek hathatós támogatásával most egy olyan füzetsorozatot indítunk útjára, amely egyesíti és sűríti a hagyományos monográfiák, a tájékoztató füzetek és a turistáknak szánt információs kiadványok, valamint a folyóiratok tulajdonságait. Hirtelen felindulásból 513 székelyföldi települést számoltunk össze a történelmi székekben – a városokat és a peremvidékeket, illetve az «elveszett» Aranyosszéket leszámítva –, amelyet bejárni, s amelyről írni nem lesz egyszerű feladat. Többéves munka vár a most összeálló kis csapatra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/26/elo-szekelyfold-fuzetek/
Egy könyv illata
Bizonyára sokaknak ismerős az az érzés, amikor, belépve egy könyvtárba vagy egy antikvitásboltba, megcsapja az orrát a régi könyvek jellegzetes illata. Ugyanígy sokan vannak, akik egy új, izgalmasnak tűnő regény olvasását úgy kezdik, hogy a könyvet óvatosan kinyitva nagyot szippantanak a lapok új, semmivel sem összetéveszthető illatából.
De valójában mi okozza ezeket a jellegzetes aromákat?
Az új könyvek illata nagyvonalakban három összetevőre bontható le. Az egyik maga a papír, illetve a kemikáliák, amiket a gyártása során felhasználnak, a másik a tinta, a harmadik pedig a könyvkötészeti eljárás során alkalmazott enyv. Ahány ház, annyi szokás: mivel a könyvek papírjának, tintájának és kötésének előállítása alkalmanként eltérő, ez az oka annak, hogy az új könyvek szaga is különböző lehet, ahogy azt bizonyára önök is tapasztalták.
A régi könyvek illata azonban azért is fontos, mert az összetevőjükből meg lehet állapítani, milyen állapotban vannak. Nagy általánosságban a könyvekben megtalálható kémiai anyagok lebomlása okozza a ’régikönyv-szagot’. A könyv papírja nagy mennyiségben tartalmaz cellulózt és kis mennyiségben lignint. Ez utóbbi segít egybentartani a cellulóz rostjait, illetve emiatt sárgulnak be, majd mennek tönkre az öreg kötetek lapjai is. A modern könyvnyomtatás során már próbálják a lignint kivonni a papírból, így azok hosszabb élettartammal is rendelkeznek.
Forrás: http://www.marmalade.hu/kulcsin/oldal-1/cikk/egy-konyv-illata
E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó és Szonda Szabolcs
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése