Összefoglalás
A 3K legfrissebb számának (2018/12) első cikke a pécsi Csorba Győző
Könyvtár helyismereti tevékenységéről szól: ebben a cikkben a
helyismereti dokumentumok digitalizációját mutatták be. A szám további
közleményei a könyvtárak közösségépítő és olvasószolgálati tevékenységei
közül mutatnak be pár sikeres példát. A Cselekvő Közösségek Európai
Unió által támogatott programjának az OSZK is tagja. Két cikk az ő
munkájukról, a konferenciáikról szól.
Közösség alakulhat akár egy kertben is, egy érdekes konferenciáról lehet olvasni a könyvtár a kert, és az iskola kapcsolatáról. Ha pedig könyvtárról beszélünk, akkor elkerülhetetlen az olvasás köré szerveződő tevékeny közösség. A székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban biblioterápiás iskolai tanóra épült be a tantervbe. Gödöllőn pedig a Kamaszokat célozták meg, amely egy igen kritikus olvasóközönség.
Végül, de nem utolsósorban a nagykanizsai könyvtárban dolgozó kollégákról olvashatunk laudációt.
Közösség alakulhat akár egy kertben is, egy érdekes konferenciáról lehet olvasni a könyvtár a kert, és az iskola kapcsolatáról. Ha pedig könyvtárról beszélünk, akkor elkerülhetetlen az olvasás köré szerveződő tevékeny közösség. A székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban biblioterápiás iskolai tanóra épült be a tantervbe. Gödöllőn pedig a Kamaszokat célozták meg, amely egy igen kritikus olvasóközönség.
Végül, de nem utolsósorban a nagykanizsai könyvtárban dolgozó kollégákról olvashatunk laudációt.
Borbé Levente: Biblioterápiás foglalkozás a székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban (p. 28-35.)
A szerző biblioterápiás ismeretei hiányában 2010-ben részt vett első biblioterápiás képzésén, a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtár rendezésében. Első gyakorlati tapasztalatait innen szerezte, és ezek után kezdhette el ezeket a gyakorlati élményeket beépíteni saját könyvtárosi munkájába.
Kellő tapasztalat hiányában azonban csak 2017-ben jött az áttörés, amikor egy újabb képzésen vett részt, amely kellő lökést adott számára, hogy saját biblioterápiás csoportot indítson.
Ez a munka egyértelműen nagy előkészületeket igényel. Olvasmányokat keresgélt, amelyek kellő eszközei lesznek a foglalkozásoknak. A kezdeti félreértések tisztázása után – miszerint könyvklubot szándékozik létrehozni – gördülékenyebben folytak az események. Főként lelki problémával küzdő diákokat kerestek meg, akiknek segítséget jelenthet egy ilyen foglalkozás.
Jött egy újabb megtorpanás, mondván, túlzottan leterheltek a diákok, nincs sem energiájuk, sem idejük az ilyen jellegű elfoglaltságra. Mivel különórák keretében nem lehetett összehívni a diákokat, a szerző kapott egy teljes oktatási órát, ahol megtarthatta tanórák keretében a foglalkozásokat.
Leírja hogyan, milyen művek segítségével folytak a foglalkozások. Fontos témákat érintettek, úgy mint az előítéletek szerepét a társadalomban, önmagunk vállalása, ítélkezés, mindennapi gondok megoldása stb.
Kifejti, milyen fontos lehet a biblioterápia szerepe a könyvtári tevékenységek között. Eredményei nem azonnal jelentkeznek, sok mindentől függenek, türelemre van szükség. Szükség van egymás megismerésére, a bizalom kiépülésére, az összekapcsolódásra.
Felülmúlta a szerző elvárásait az elért eredmény. Azóta is rendszeresen visszalátogatnak hozzá a foglalkozás résztvevői közül páran.
Fontosnak tartja a biblioterápiás foglalkozások beépítését a tantervbe. Nagy lépést jelentene a fiatalok olvasáshoz való „visszaszoktatásához”.
És a legfontosabb és legegyértelműbb eredmény, hogy lesz folytatás!
A szerző biblioterápiás ismeretei hiányában 2010-ben részt vett első biblioterápiás képzésén, a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtár rendezésében. Első gyakorlati tapasztalatait innen szerezte, és ezek után kezdhette el ezeket a gyakorlati élményeket beépíteni saját könyvtárosi munkájába.
Kellő tapasztalat hiányában azonban csak 2017-ben jött az áttörés, amikor egy újabb képzésen vett részt, amely kellő lökést adott számára, hogy saját biblioterápiás csoportot indítson.
Ez a munka egyértelműen nagy előkészületeket igényel. Olvasmányokat keresgélt, amelyek kellő eszközei lesznek a foglalkozásoknak. A kezdeti félreértések tisztázása után – miszerint könyvklubot szándékozik létrehozni – gördülékenyebben folytak az események. Főként lelki problémával küzdő diákokat kerestek meg, akiknek segítséget jelenthet egy ilyen foglalkozás.
Jött egy újabb megtorpanás, mondván, túlzottan leterheltek a diákok, nincs sem energiájuk, sem idejük az ilyen jellegű elfoglaltságra. Mivel különórák keretében nem lehetett összehívni a diákokat, a szerző kapott egy teljes oktatási órát, ahol megtarthatta tanórák keretében a foglalkozásokat.
Leírja hogyan, milyen művek segítségével folytak a foglalkozások. Fontos témákat érintettek, úgy mint az előítéletek szerepét a társadalomban, önmagunk vállalása, ítélkezés, mindennapi gondok megoldása stb.
Kifejti, milyen fontos lehet a biblioterápia szerepe a könyvtári tevékenységek között. Eredményei nem azonnal jelentkeznek, sok mindentől függenek, türelemre van szükség. Szükség van egymás megismerésére, a bizalom kiépülésére, az összekapcsolódásra.
Felülmúlta a szerző elvárásait az elért eredmény. Azóta is rendszeresen visszalátogatnak hozzá a foglalkozás résztvevői közül páran.
Fontosnak tartja a biblioterápiás foglalkozások beépítését a tantervbe. Nagy lépést jelentene a fiatalok olvasáshoz való „visszaszoktatásához”.
És a legfontosabb és legegyértelműbb eredmény, hogy lesz folytatás!
Teljes szöveg megtekintése: https://oeszk.wordpress.com/2019/02/21/konyv-konyvtar-konyvtaros-2018-27-12/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése