Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka: több százezer oldalnyi tartalom érhető el
Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben - 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. "Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni" – mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke.
Az alapítvány 2018-ben indította el a digitalizálási programot, amelynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán.
Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye immár közel 100 esztendeje, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a ’70-es és ’80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó) stb. A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően. "A 20. századi erdélyi magyar sajtó jelentősebb címeit akartuk digitalizálni. Idővel viszont nem zárkózunk el attól sem, hogy visszanyúljunk a 19. századba, és onnan emeljünk át fontos címeket. Ezek elsősorban a központi napi- és hetilapokat, illetve a megyei sajtót jelentik. Ezek vannak fókuszban. Ezek mellett nyilván jöhet bármi, ami vidéki sajtó vagy szaksajtó, tehát szépirodalmi, közgazdasági, mezőgazdasági tematikájúak is. Ha lett volna az erdélyi pincéreknek lapja, akkor az is jöhetne. Alapvetően mindent szeretnénk digitalizálni, ami fellelhető és hozzáférhető, és aminek van állománymegőrző, állománymentő jellege is" - magyarázta Ferenczi Szilárd történész, a projekt koordinátora a Transindex.ro portálnak.
A kutatók, a történelem iránt érdeklődők ingyenesen böngészhetik a keresőmotorral ellátott http://digiteka.ro/ honlapot, amely folyamatosan bővül..
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/116108-erdelyi-digitalis-tudomanytar-tobb-szazezer-oldalnyi-sajtotermek-es-konyv-erhet-el
http://multikult.transindex.ro/?cikk=27998&egyelore_csak_550_160_oldal_a_multbol_elindult_a_digiteka
Határon túli magyar vonatkozású műemlékek adatbázisa - 2.0 alapon
A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.
A cél az, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist jöjjön létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keresik és igyekeznek megjeleníteni a kezdeményezők, függetlenül attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.
- A portálon interaktív Google térképen és szöveges kereső segítségével egyaránt lehet keresni (ország, település mai neve, magyar neve, típus). Kategóriák: pl. mezőgazdasági objektum, kálvária, híd, városfal. Találatként leírást, pontos helyszínt, fényképet, egyetemes, illetve magyar történelmi jelentőség besorolását kapjuk.
Forrás: http://muemlekem.hu/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /31., 2019. szeptember 4.
A Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciája Csíkszeredában
Idén a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezője a Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciájának. A kétnapos szakmai rendezvény 2019. október 21-22-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik. A konferencia idei témája: Modern könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás. Az év legrangosabb hazai könyvtári eseményére közel 150 résztvevőt várnak a szervezők, a szakmai szervezet tagkönyvtárainak képviselete mellett az országos egyesület hagyományos partnerei, valamint szponzorok képviselői is részt vesznek a rendezvényen. A konferencia programjában szereplő előadások érintik a könyvtári szolgáltatások aktuális európai trendejeit, valamint az innovatív könyvtári szolgáltatások kérdéskörét. Dániából valamint a Moldovai Köztársaságból érkező szakemberek előadásaira is sor kerül.
Forrás: RMKE-levelezőlista, a konferencia román nyelvű felhívása
Élő kötetek – Forgách András és Bazsányi Sándor irodalmi estje
Neves magyarországi írók vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a 2019. szeptember 25-én tartott irodalmi találkozón Forgách András íróval és Bazsányi Sándor irodalomkritikussal Murányi Sándor Olivér beszélgetett. A beszélgetés során megemlékeztek az idén májusban elhunyt Térey János költőről, műfordítóról, akihez mindkét szerzőt baráti kapcsolat fűzte. A Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című kötetről beszélgettek, amelyből Murányi kérésére felolvasták az általuk legkedveltebb részt. Később Forgách András Élő kötet nem marad című könyvéről is szó esett, illetve Bazsányi Sándor Nádas Péter-monográfiájáról, amely finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/elo-kotetek-2/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/779/elo-kotetek--forgach-andras-iro-es-bazsanyi-sandor-irodalomkritikus-volt-a-vendegunk
Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben - 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. "Akadnak közöttük olyan kiadványok is, melyek digitalizálásával örökérvényű állománymentő szolgálatot is el tudunk látni" – mondta el Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke.
Az alapítvány 2018-ben indította el a digitalizálási programot, amelynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán.
Hozzáférhető többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye immár közel 100 esztendeje, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a ’70-es és ’80-as években. Digitálisan elérhető az Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette a Keleti Újság és a Brassói Lapok, a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó) stb. A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően. "A 20. századi erdélyi magyar sajtó jelentősebb címeit akartuk digitalizálni. Idővel viszont nem zárkózunk el attól sem, hogy visszanyúljunk a 19. századba, és onnan emeljünk át fontos címeket. Ezek elsősorban a központi napi- és hetilapokat, illetve a megyei sajtót jelentik. Ezek vannak fókuszban. Ezek mellett nyilván jöhet bármi, ami vidéki sajtó vagy szaksajtó, tehát szépirodalmi, közgazdasági, mezőgazdasági tematikájúak is. Ha lett volna az erdélyi pincéreknek lapja, akkor az is jöhetne. Alapvetően mindent szeretnénk digitalizálni, ami fellelhető és hozzáférhető, és aminek van állománymegőrző, állománymentő jellege is" - magyarázta Ferenczi Szilárd történész, a projekt koordinátora a Transindex.ro portálnak.
A kutatók, a történelem iránt érdeklődők ingyenesen böngészhetik a keresőmotorral ellátott http://digiteka.ro/ honlapot, amely folyamatosan bővül..
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/116108-erdelyi-digitalis-tudomanytar-tobb-szazezer-oldalnyi-sajtotermek-es-konyv-erhet-el
http://multikult.transindex.ro/?cikk=27998&egyelore_csak_550_160_oldal_a_multbol_elindult_a_digiteka
Határon túli magyar vonatkozású műemlékek adatbázisa - 2.0 alapon
A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.
A cél az, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist jöjjön létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keresik és igyekeznek megjeleníteni a kezdeményezők, függetlenül attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.
- A portálon interaktív Google térképen és szöveges kereső segítségével egyaránt lehet keresni (ország, település mai neve, magyar neve, típus). Kategóriák: pl. mezőgazdasági objektum, kálvária, híd, városfal. Találatként leírást, pontos helyszínt, fényképet, egyetemes, illetve magyar történelmi jelentőség besorolását kapjuk.
Forrás: http://muemlekem.hu/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /31., 2019. szeptember 4.
A Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciája Csíkszeredában
Idén a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezője a Romániai Közkönyvtári Egyesület (ANBPR) őszi konferenciájának. A kétnapos szakmai rendezvény 2019. október 21-22-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik. A konferencia idei témája: Modern könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás. Az év legrangosabb hazai könyvtári eseményére közel 150 résztvevőt várnak a szervezők, a szakmai szervezet tagkönyvtárainak képviselete mellett az országos egyesület hagyományos partnerei, valamint szponzorok képviselői is részt vesznek a rendezvényen. A konferencia programjában szereplő előadások érintik a könyvtári szolgáltatások aktuális európai trendejeit, valamint az innovatív könyvtári szolgáltatások kérdéskörét. Dániából valamint a Moldovai Köztársaságból érkező szakemberek előadásaira is sor kerül.
Forrás: RMKE-levelezőlista, a konferencia román nyelvű felhívása
Élő kötetek – Forgách András és Bazsányi Sándor irodalmi estje
Neves magyarországi írók vendégeskedtek a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a 2019. szeptember 25-én tartott irodalmi találkozón Forgách András íróval és Bazsányi Sándor irodalomkritikussal Murányi Sándor Olivér beszélgetett. A beszélgetés során megemlékeztek az idén májusban elhunyt Térey János költőről, műfordítóról, akihez mindkét szerzőt baráti kapcsolat fűzte. A Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című kötetről beszélgettek, amelyből Murányi kérésére felolvasták az általuk legkedveltebb részt. Később Forgách András Élő kötet nem marad című könyvéről is szó esett, illetve Bazsányi Sándor Nádas Péter-monográfiájáról, amely finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/elo-kotetek-2/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/779/elo-kotetek--forgach-andras-iro-es-bazsanyi-sandor-irodalomkritikus-volt-a-vendegunk
Trianon árnyékában – Koszta István új könyvét mutatták be
Koszta István Trianon árnyékában – Erdély követei Párizsban című könyvét 2019. szeptember 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerhették meg az érdeklődők. A szerzővel Cseke Gábor író, költő, publicista és Székedi Ferenc publicista beszélgetett a témáról. Koszta István az első világháborút lezáró párizsi konferencián részt vevő román küldöttség erdélyi munkacsoportjának a vezetőjét, Alexandru Vaida-Voevodot (Vajda Sándort) állította a kötet középpontjába. A szerző arra utal a könyv előszavában, hogy az erdélyi jelenlétnek mostanig alig van irodalma, sem a magyar, sem a román történetírás nem tárgyalta jelentőségéhez mérten. Koszta István könyve lényegében ennek az erdélyi jelenlétnek az eltitkolt története.. A könyv megírásához különböző országok levéltáraiban, könyvtáraiban hatalmas forrásanyagot nézett át. Levelek, naplórészletek és számos korabeli, eddig nem publikált dokumentum közlése révén nyerhet betekintést az olvasó a korabeli történésekbe.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/773/trianon-arnyekaban--koszta-istvan-uj-konyvet-mutattak-be-konyvtarunkban
Olvasópont az Egyes-kő menedékházban
A Kájoni János Megyei Könyvtár csatlakozott az EduCab România projektcsapat kezdeményezéséhez, ennek eredményeként Hargita megyében az országban ötödikként létesült olvasópont 2019. szeptember 14-én az Egyes-kő menedékházban. Körülbelül száz kötetnyi olvasnivaló – rövidpróza, vers, útikönyv, folyóirat – áll a turisták rendelkezésére. Az állomány kiegészítéséhez önkéntes szállítók segítségét szívesen fogadják. Az EduCab România önkéntesek által működtetett országos könyvtárfejlesztő program.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/772/olvasopont-az-egyes-ko-menedekhazban
Kőrösi Csoma Sándorról tartott nagy sikerű előadást dr. Kubassek János
Kőrösi Csoma Sándorról, a Himalája magyar remetéjéről, az őshazakutatóról és világhírű orientalistáról tartott előadást dr. Kubassek János világjáró geográfus és tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2019. szepetember 11-én. Az előadó világutazóként több mint száz országban fordult meg, sok ezer kilométert utazott elődei nyomdokain, hogy könyveiben bemutathassa a magyar tudósok és felfedezők szerepét és elismertségét a világban. Húsz könyv és több mint kétszáz tanulmány, cikk szerzője. Vetített képekkel kísért előadásában Kőrösi Csoma életének és útjának tanulságairól beszélt a népes hallgatóságnak. Csoma emberi, tudósi példáját hangsúlyozta, kiemelve, hogy ő azért lehet ma is példakép, mert a tudomány hőse volt.
Kubassek Jánosnak nagy példaképe Kőrösi Csoma Sándor, múltunk legendás alakja, aki a nagyenyedi kollégiumból indult felfedezni az őshazát, és eljutott Tibetbe. Az előadó maga is bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor életének, munkálkodásának színterei voltak. Kubassek egyik kiemelkedő műve ’A Himalája magyar remetéje’, amelyben Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a háromszéki Csomakőröstől az indiai Dardzsilingig.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/771/a-himalaja-magyar-remetejerol-korosi-csoma-sandorrol-tartott-nagy-sikeru-eloadast-dr.-kubassek-janos
Élet, éhség, reménység
2019. szeptember 21-én a sepsiszentgyörgyi Park Szálloda kertje szolgáltatta a helyszínt Király Kinga Júlia író, műfordító Az újrakezdés receptjei című könyve (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2018) ételkóstolással egybekötött bemutatójána, az idei pulzArt fesztivál keretében.
A szerzőt és beszélgetőtársát, Miklóssi Szabó István írót Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte. Könyvének születéséről Király Kinga Júlia elmondta, négy éven keresztül készített interjúkat holokauszttúlélőkkel Erdély-szerte, azokkal, akik az erdélyi zsidó konyha receptjeit ismerték és átadhatták, azok ugyanis egyben a magyar konyha részét is képezik. A gasztronómia mellett a megkérdezettek aztán életükről, az átélt borzalmakról is meséltek, az ízek és az illatok irányából történő megközelítés ugyanis különbözött a korábbi, szintén túlélőkkel készített beszélgetésektől, az ízek és az illatok új emlékeket hívtak elő.
Az erdélyi, magyarajkú zsidóság receptjeit, már-már néprajzi metodológiával gyűjti csoportba Király Kinga Júlia. A beszélgetésen a szerző több műhelytitkot osztott meg a recepteskönyvvel kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabb, talán a leginkább kézenfekvő is: az ízek menthetetlenül összefonódnak az emlékekkel.
A néprajzban meglehetősen személytelen adathordozó kifejezés alig talál Király Kinga Júlia 12 alanyára: történeteik organikusan fonódnak össze a receptekkel.
A beszélgetés kétharmada óhatatlanul az erdélyi zsidók tragikus története köré fonódott, amiben még így, másod-harmadkézből átvéve is sok a fájdalom. Szinte kardvágásszerű fordulatot követelt meg, hogy ténylegesen is szó essen a konyháról.
Szerencsére azért ennek is akad tér. Bulik emléke, ahol a kóser zsidók szalonnát és flekkent esznek, vagy sok-sok recept, amiből párat az író-olvasó találkozónak otthont adó Park Vendéglőben el is készítettek szószerinti ízelítőnek, amikből szintén sok változat létezik.
Az erdélyi zsidó konyha ízei erdélyiek – vonja le a következtetést a szerző. De azt is elmondja, hogy a legtöbb fogásnak van olcsó és előkelő változata, hisz a sztereotípiákkal ellentétben, tényleg sok volt a szegény sorsú zsidó család. Van, aki a libát eladja, a sóletbe nem azt teszi, hanem a libahús árából vett tyúkot vagy marhát. És sok mindezek mellett a káposztás étel is, amely a szerző szerint németes hatás.
Végül két erdélyi zsidó ételkülönlegességet is megkóstolhattak a jelenlévők.
Pun intended, mondaná az amerikai: érdemes belekóstolni a könyvbe.
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/elet-ehseg-remenyseg-kiraly-kinga-julia-konyvbemutatoja
Forrás: https://www.pulzart.ro/hu/az-izek-elohozzak-az-emlekeket
https://www.3szek.ro/load/cikk/126617/kiraly-kinga-julia-konyvbemutatoja-
https://www.hirmondo.ro/kultura/gasztrotortenelem-konyv-
https://www.helikon.ro/az-erintes-es-a-receptek-konyve-kiraly-kinga-julia-a-7-pulzarton/
Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál
2019. szeptember 27. és október 4. között idén is megrendezték a nagy népszerűségnek örvendő Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivált. A sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület által szervezett rendezvény ismét a népmesék világába kalauzolja a gyerekeket, felnőtteket a különböző alkotó-fejlesztő mesés foglalkozások, illetve élőszavas mesemondás révén. A Mesefesztivál már átlépte Háromszék határait, így idén, Hargita és Maros megyék mellett, Brassóban is fellépnek a mesemondók.
Az egyhetes rendezvénysorozat a népmesék világára, a bennük rejlő bölcsesség feltárására, hagyományaink, nyelvi és lelki örökségünk felfedezésére hivatott rávilágítani. A programot úgy állították össze, hogy abban minden korosztály megtalálja a neki legjobban tetszőt. Erről a meghívott mesemondók, meseterapeuták gondoskodnak.
A rendezvénysorozat kiemelkedő programpontja volt a szeptember 29-i mesedélután a Bod Péter Megyei Könyvtárban, ahol dr. Kádár Annamária A mesék valósága, a valóság meséi címmel tartott előadást, majd Zalka Csenge Virág és Szabó Enikő mesemondókkal közösen léphettek be az érdeklődők a mesék világába. Nem maradt el az esti Meseláng sem, ahol a közönség is bekapcsolódhatott a mesemondásba.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/iden-is-lesz-meselang/
Számos terve van a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár új vezetőjének
Ami eddig működött, és jó volt, azt továbbvinni és új kínálattal gazdagítani az intézményt, bővíteni az olvasók körét – röviden ezek a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár új igazgatójának, Vincze Csillának az elképzelései. Az új intézményvezető beköszönő sajtótájékoztatója bevezetőjében leszögezte, elődjétől Ferencz Mátéfi Krisztától egy rendezett, könnyen átlátható intézményt vehetett át sikeres versenyvizsgája után, és könnyű lesz innen folytatni a munkát. A könyvtár munkatársairól is elismerően szólt, számos pályázati program és egyéb tevékenység, esemény zajlik az ő kezdeményezésük folytán, amelyeket mindenképpen tovább szeretne vinni. Azonban nem csak a korábbról „örökölt” programok tovább működtetése az új igazgató célja. A napokban nyújtottak be egy pályázatot, amely révén 270 ezer forint értékű új könyvvel gazdagodik a könyvtár állománya – közölte.
Vincze Csilla mindemellett nem csak a könyvtári termeket, hanem az intézmény udvarát is élettel töltené meg. Azt szeretné, hogy az utóbbi években nagyon szépen rendbe tett, gondozott udvar és kert pihenőhely legyen a közeli lakónegyedekben élők számára, ahol csendes, zöld környezetben olvasgatva tölthetik el az időt. Ugyanakkor szeretne együttműködni a város más kulturális intézményeivel és általában minden civil szervezettel, a könyvtár szívesen helyet adna ezek rendezvényeinek is. Az új igazgató szándéka, hogy kovász-szerepet töltsön be a város irodalmi életében is. Igyekszik arra hatni, hogy az utóbbi időben már ritkábban találkozó Kercsó Attila Irodalmi Kör tevékenysége újra lendületet kapjon, és ugyancsak várja ide az irodalom iránt érdeklődő tehetséges fiatalokat is, akiknek korábban szintén törzshelye volt a könyvtár. Egy másik, könyveket egyre ritkábban forgató csoportot, a középiskolás fiatalokat is szeretné bevonzani a könyvtárba, de könyvismertető alkalmak révén azt is szeretné tudatosítani mindenkiben, hogy rendelkezésre áll ezernyi szakkönyv is, amelyeket érdemes fellapozni, és választ találni az életben adódó kérdésekre. A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár szeptemberben több rendezvényre is várta a közönséget, 17-én a Marosvásárhelyi Rádió Gurul a rádió című, közel húsz éve minden évben sorra kerülő megmozdulása egy állomásaként találkoztak a rádió munkatársai a könyvtárban a hallgatókkal. Szeptember 23-24-én Ady Endre halálának 100 éves évfordulójára szerveztek vetélkedőt 9-12. osztályos diákoknak, szeptember 30-án,a magyar népmese napja pedig egésznapos mesés programmal és rajzpályázattal várta a gyermekeket az intézmény.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szamos-terve-van-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtar-uj-vezetojenek
Őszi könyvturi a Teleki Tékában
"Keresel
egy jó könyvet az őszi kuckózós, esős délutánokra? Reménykedsz, hogy
valami izgalmasat találsz a polcokon? Kíváncsi vagy, hogy miket hoznak
be a vásárhelyiek a Téka kapuja alatti Nyitott könyvespolcra?"
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ismét megrendezi a fenti mottóval, 2019. október 3-án, a lassan hagyománnyá váló Tékás Könyvturit: a Nyitott Könyvespolcra behozott több zsáknyi könyv kerül ki ilyenkor egyben az udvaron felállított standokra. Kortárs szerzők, háziolvasmányok, ponyva, gyermekkönyvek és lexikonok egyaránt bekerültek a 2019-es év folyamán a vásárhelyi polcokról a Téka kapuja alá, egy meleg tea mellett ezekből lehet majd ingyen válogatni.
A gyermekfelügyeletet a Kobak könyvesbolt Pirinyó-játékos-csoportja biztosítja, akik 17 órától óvoda- és kisiskolai pedagógusoknak tartanak előadást a Pirinyó-pályázatról.
Forrás: https://www.facebook.com/events/504661710323352/?notif_t=plan_user_invited¬if_id=1569509875621174
Hol van a világ legjobb könyvtára?
Ott, ahol fontosnak tartják a kultúrát és az olvasást – mindezt úgy, hogy közben a legmodernebb technikát használják. Finnországban. Helsinkiben. A neve: Oodi. Mosonyi-Káczán Szilvia írása a Finland News blogon (https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/08/29/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/).
2019. augusztus 27-én vehette át ‘Az Év Közkönyvtára 2019’ díjat a finn fővárosban található Helsinki Központi Könyvtár, ismertebb nevén: az Oodi. Minden évben csak olyan könyvtár lehet a nyertes, melynek épülete új, más célra korábban nem használták.
Az idén 16 könyvtár volt esélyes a győzelemre. A döntést, mint mindig, most is az IFLA, azaz a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions) hozta meg. Az 1927-ben alapított szervezet az IT Company Systematic szponzori támogatása által 5000 dolláros díjazással (USD) jutalmazta az Oodit.
Az Oodi Központi Könyvtár 2018. december 5-én nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Nagyszerű találkozóhely, amely a látogatóknak igényes környezetet biztosít a tanuláshoz, az olvasáshoz, és szabad hozzáférést nyújt a legújabb technológiákhoz. Kora reggeltől késő estig látogatható.
Az épület tervezésekor és építésekor felmérték és figyelembe vették a jövendőbeli könyvtárhasználók igényeit, elvárásait és javaslatait is. Az üveg, acél és fa harmonikusan él együtt a hagyományos és kortárs építészeti gondolatokat ötvöző finn könyvtárban, amely az energiahatékonyságban is élen jár. A könyvtár nevének kiválasztása is nyílt versenyben, szavazással történt. Az Oodi jelentése: óda. Valóban, ez a könyvtár egy ünnepélyes, emelkedett hangvételű költemény. Az épületet az ALA Architects tervezte, ennek a jogát 2013-ban nyerte meg egy nyílt, nemzetközi építészeti verseny keretében.
Azonban az új szuperkönyvtárban, fél évvel a nyitás után az egyik oldalbejáratot már be is kellett zárni. A hiba okáról és az építészek gyors megoldásáról itt olvashatunk: https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/09/08/bezartak-az-uj-csodakonyvtar-tul-nepszeru-bejaratat/
Kukkantsunk be, legalább virtuálisan, az Oodiba!
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/?utm_source=also_ajanlok&utm_medium=textlink&utm_campaign=Ajanlodobozok
Rövidesen elfogynak a digitalizálható hazai könyvek és folyóiratok
Havonta 1-1,5 millió oldalt digitalizál az Arcanum. A termés jelentős hányada az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) adatbázisban jelenik meg. Fejlesztése a tudományos lapokból indult, később jöttek hozzá a napi- és hetilapok, magazinok. (Nem meglepő gondolat: az alapító és öt gyerekével tulajdonos Biszak Sándor a Richter Vegyészeti Gyár könyvtárának munkatársaként kezdte pályáját, ahol egyebek mellett az elektronikus adatszolgáltatásért volt felelős.) 5-6 éve még nem gondolták, hogy a Népszavát (mely 500 ezer oldal) be lehet digitalizálni, a projekt nagysága miatt. És azt sem, hogy emberek pénzt adnak azért, hogy magyar archív cikkeket olvassanak. Ma 4000 magánelőfizetője van az ADT-nek és kb. 1000 intézményi ponton érhető el. Az egyetemi polgárok edu-ID azonosítás segítségével otthonról is elérik.
Biszak Sándor azonban elsőre meglepő dologra figyelmeztet: jövőre elfogynak lényegében a folyóiratok, nincs már 10 millió oldal vissza belőlük. Sok könyvtárat meglátogatott, felajánlva nekik kincseik digitalizálását. Az ilyen megállapodások során a digitális közlés joga az Arcanumnál van. Legutóbb a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen járt, ahol egy 1918-ben "befagyott", csodálatos magyar állományt talált. Egyre több könyvtár keresi őket selejtezésnél. A már beszkennelt fizikai anyagokat azonban nem könnyű elhelyezniük.
A folyóiratokat követően a hazai szakkönyvek (kb. 100 ezer cím 1945 előtt, 1 millió az után) következnek. E terepen már konkurens a Google is. Szorosan együttműködnek a L'Harmattan, Osiris, Szaktudás, Kronos és az Akadémiai kiadókkal. A közelmúltban kereste meg őket a Kriterion, illetve a Szent István Társulat kiadója.
Forrás: http://mibeinfo.hu/amikor-a-regi-sajtocikkek-jelentenek-uzleti-elonyt/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /34., 2019. szeptember 25.
Olvasójátékkal készülnek a Nemzetközi Könyvvásárra
Bár a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2019. november 14. és 17. között lesz, a szervezők idén is gyerekeknek szóló olvasójátékkal hirdetik meg a nagyszabású könyves szemlét.
A 25. könyvvásáron immár hatodik alkalommal szervezik meg az Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű játékot. A szervezők évről évre kiemelt figyelmet fordítanak a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre, a játék pedig kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve hogy azok is megkedveljék a nyomtatott betűket és a könyv illatát, akik kevésbé szeretnek olvasni. A jelentkezőknek a játék szervezői által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására. A szervezők négy kategóriában hirdetnek játékot: a negyedikeseknek Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét, az ötödikeseknek és hatodikosoknak Igaz Dóra Egy fiú a csapatból című kötetét kell elolvasniuk, a hetedikes és nyolcadikos korosztálynak Wéber Anikó idén megjelent, Zuhanórepülés című kötetével kell megbirkóznia, a középiskolások pedig Grecsó Krisztián legújabb könyvével, a Verával ismerkedhetnek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/olvasojatekkal-keszulnek-a-nemzetkozi-konyvvasarra
Kincsként kezelik az összegyűjtött dokumentumokat
2016-ban nyitotta meg kapuit a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Csíkszeredai Gyűjtőlevéltára, majd két évre rá a hozzá tartozó gyűjtőkönyvtár és restaurátor műhely. 2019 szeptemberében dr. Bernád Rita-Magdolna főegyházmegyei főlevéltáros és kollégái nyílt napot szerveztek az érdeklődők számára. Dr. Bernád Rita-Magdolnával a Hargita Népe napilapban jelent meg beszélgetés a nyílt nap apropóján, amelyben betekintést nyújt mindennapjaikba, a könyvtári és levéltári munkába. A beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/kincskent-kezelik-az-osszegyujtott-dokumentumokat/
A 60 éves Kovács András Ferenc köszöntése – "Örömzene darabokban"
A Magvető Kiadó új kötettel és születésnapi könyvbemutatóval köszöntötte a 60 éves Kovács András Ferencet. A rendezvényre a budapesti Magvető Caféban került sor 2019. szeptember 17-én. A Requiem tzimbalomra című ünnepi kiadványba KAF "maga válogatta a verseket eddigi életművéből – hirdeti a kiadó –, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában."
A könyvben szereplő költemények közül a Facebookon többet is közreadott a Magvető, és megosztotta a születésnapi kötet borítójának fényképét is. Egy verset a Népújság melléklete is újraközölt.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/oeroemzene-darabokban
Száz éve született dr.. Kós Károly (1919–1996)
1919. augusztus 31-én született dr. Kós Károly (Sztána, 1919. augusztus 31. – Kolozsvár, 1996. február 29.) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kós Károly (1883–1977) író, építész fia. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajzkutatója volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére.
Forrás: https://www.e-nepujsag..ro/articles/a-kesz-munka-mindig-nagy-ertek
Száz éve jelent meg a Zord Idő Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ismét megrendezi a fenti mottóval, 2019. október 3-án, a lassan hagyománnyá váló Tékás Könyvturit: a Nyitott Könyvespolcra behozott több zsáknyi könyv kerül ki ilyenkor egyben az udvaron felállított standokra. Kortárs szerzők, háziolvasmányok, ponyva, gyermekkönyvek és lexikonok egyaránt bekerültek a 2019-es év folyamán a vásárhelyi polcokról a Téka kapuja alá, egy meleg tea mellett ezekből lehet majd ingyen válogatni.
A gyermekfelügyeletet a Kobak könyvesbolt Pirinyó-játékos-csoportja biztosítja, akik 17 órától óvoda- és kisiskolai pedagógusoknak tartanak előadást a Pirinyó-pályázatról.
Forrás: https://www.facebook.com/events/504661710323352/?notif_t=plan_user_invited¬if_id=1569509875621174
Hol van a világ legjobb könyvtára?
Ott, ahol fontosnak tartják a kultúrát és az olvasást – mindezt úgy, hogy közben a legmodernebb technikát használják. Finnországban. Helsinkiben. A neve: Oodi. Mosonyi-Káczán Szilvia írása a Finland News blogon (https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/08/29/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/).
2019. augusztus 27-én vehette át ‘Az Év Közkönyvtára 2019’ díjat a finn fővárosban található Helsinki Központi Könyvtár, ismertebb nevén: az Oodi. Minden évben csak olyan könyvtár lehet a nyertes, melynek épülete új, más célra korábban nem használták.
Az idén 16 könyvtár volt esélyes a győzelemre. A döntést, mint mindig, most is az IFLA, azaz a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Library Associations and Institutions) hozta meg. Az 1927-ben alapított szervezet az IT Company Systematic szponzori támogatása által 5000 dolláros díjazással (USD) jutalmazta az Oodit.
Az Oodi Központi Könyvtár 2018. december 5-én nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Nagyszerű találkozóhely, amely a látogatóknak igényes környezetet biztosít a tanuláshoz, az olvasáshoz, és szabad hozzáférést nyújt a legújabb technológiákhoz. Kora reggeltől késő estig látogatható.
Az épület tervezésekor és építésekor felmérték és figyelembe vették a jövendőbeli könyvtárhasználók igényeit, elvárásait és javaslatait is. Az üveg, acél és fa harmonikusan él együtt a hagyományos és kortárs építészeti gondolatokat ötvöző finn könyvtárban, amely az energiahatékonyságban is élen jár. A könyvtár nevének kiválasztása is nyílt versenyben, szavazással történt. Az Oodi jelentése: óda. Valóban, ez a könyvtár egy ünnepélyes, emelkedett hangvételű költemény. Az épületet az ALA Architects tervezte, ennek a jogát 2013-ban nyerte meg egy nyílt, nemzetközi építészeti verseny keretében.
Azonban az új szuperkönyvtárban, fél évvel a nyitás után az egyik oldalbejáratot már be is kellett zárni. A hiba okáról és az építészek gyors megoldásáról itt olvashatunk: https://finlandnews.cafeblog.hu/2019/09/08/bezartak-az-uj-csodakonyvtar-tul-nepszeru-bejaratat/
Kukkantsunk be, legalább virtuálisan, az Oodiba!
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hol-van-a-vilag-legjobb-konyvtara/?utm_source=also_ajanlok&utm_medium=textlink&utm_campaign=Ajanlodobozok
Rövidesen elfogynak a digitalizálható hazai könyvek és folyóiratok
Havonta 1-1,5 millió oldalt digitalizál az Arcanum. A termés jelentős hányada az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) adatbázisban jelenik meg. Fejlesztése a tudományos lapokból indult, később jöttek hozzá a napi- és hetilapok, magazinok. (Nem meglepő gondolat: az alapító és öt gyerekével tulajdonos Biszak Sándor a Richter Vegyészeti Gyár könyvtárának munkatársaként kezdte pályáját, ahol egyebek mellett az elektronikus adatszolgáltatásért volt felelős.) 5-6 éve még nem gondolták, hogy a Népszavát (mely 500 ezer oldal) be lehet digitalizálni, a projekt nagysága miatt. És azt sem, hogy emberek pénzt adnak azért, hogy magyar archív cikkeket olvassanak. Ma 4000 magánelőfizetője van az ADT-nek és kb. 1000 intézményi ponton érhető el. Az egyetemi polgárok edu-ID azonosítás segítségével otthonról is elérik.
Biszak Sándor azonban elsőre meglepő dologra figyelmeztet: jövőre elfogynak lényegében a folyóiratok, nincs már 10 millió oldal vissza belőlük. Sok könyvtárat meglátogatott, felajánlva nekik kincseik digitalizálását. Az ilyen megállapodások során a digitális közlés joga az Arcanumnál van. Legutóbb a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen járt, ahol egy 1918-ben "befagyott", csodálatos magyar állományt talált. Egyre több könyvtár keresi őket selejtezésnél. A már beszkennelt fizikai anyagokat azonban nem könnyű elhelyezniük.
A folyóiratokat követően a hazai szakkönyvek (kb. 100 ezer cím 1945 előtt, 1 millió az után) következnek. E terepen már konkurens a Google is. Szorosan együttműködnek a L'Harmattan, Osiris, Szaktudás, Kronos és az Akadémiai kiadókkal. A közelmúltban kereste meg őket a Kriterion, illetve a Szent István Társulat kiadója.
Forrás: http://mibeinfo.hu/amikor-a-regi-sajtocikkek-jelentenek-uzleti-elonyt/
Via: KIT-hírlevél, 2019 /34., 2019. szeptember 25.
Olvasójátékkal készülnek a Nemzetközi Könyvvásárra
Bár a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 2019. november 14. és 17. között lesz, a szervezők idén is gyerekeknek szóló olvasójátékkal hirdetik meg a nagyszabású könyves szemlét.
A 25. könyvvásáron immár hatodik alkalommal szervezik meg az Olvasd el, és játssz velünk! elnevezésű játékot. A szervezők évről évre kiemelt figyelmet fordítanak a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre, a játék pedig kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve hogy azok is megkedveljék a nyomtatott betűket és a könyv illatát, akik kevésbé szeretnek olvasni. A jelentkezőknek a játék szervezői által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására. A szervezők négy kategóriában hirdetnek játékot: a negyedikeseknek Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét, az ötödikeseknek és hatodikosoknak Igaz Dóra Egy fiú a csapatból című kötetét kell elolvasniuk, a hetedikes és nyolcadikos korosztálynak Wéber Anikó idén megjelent, Zuhanórepülés című kötetével kell megbirkóznia, a középiskolások pedig Grecsó Krisztián legújabb könyvével, a Verával ismerkedhetnek.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/olvasojatekkal-keszulnek-a-nemzetkozi-konyvvasarra
Kincsként kezelik az összegyűjtött dokumentumokat
2016-ban nyitotta meg kapuit a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Csíkszeredai Gyűjtőlevéltára, majd két évre rá a hozzá tartozó gyűjtőkönyvtár és restaurátor műhely. 2019 szeptemberében dr. Bernád Rita-Magdolna főegyházmegyei főlevéltáros és kollégái nyílt napot szerveztek az érdeklődők számára. Dr. Bernád Rita-Magdolnával a Hargita Népe napilapban jelent meg beszélgetés a nyílt nap apropóján, amelyben betekintést nyújt mindennapjaikba, a könyvtári és levéltári munkába. A beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/kincskent-kezelik-az-osszegyujtott-dokumentumokat/
A 60 éves Kovács András Ferenc köszöntése – "Örömzene darabokban"
A Magvető Kiadó új kötettel és születésnapi könyvbemutatóval köszöntötte a 60 éves Kovács András Ferencet. A rendezvényre a budapesti Magvető Caféban került sor 2019. szeptember 17-én. A Requiem tzimbalomra című ünnepi kiadványba KAF "maga válogatta a verseket eddigi életművéből – hirdeti a kiadó –, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is, amelyben a rögtönzések, a variációk, az átiratok hol a vígságos játszadozás, hol a kesernyés melankólia regiszterében szólalnak meg, az eufória és az elégia egyensúlyában."
A könyvben szereplő költemények közül a Facebookon többet is közreadott a Magvető, és megosztotta a születésnapi kötet borítójának fényképét is. Egy verset a Népújság melléklete is újraközölt.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/oeroemzene-darabokban
Száz éve született dr.. Kós Károly (1919–1996)
1919. augusztus 31-én született dr. Kós Károly (Sztána, 1919. augusztus 31. – Kolozsvár, 1996. február 29.) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kós Károly (1883–1977) író, építész fia. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajzkutatója volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére.
Forrás: https://www.e-nepujsag..ro/articles/a-kesz-munka-mindig-nagy-ertek
Száz éve jelent meg a Zord Idő Marosvásárhelyen
"A
század elején elindult, egyre erősödő és sokak által kárhoztatott
decentralizálódási törekvések Erdély-szerte termékeny talajra találnak. E
társadalmi szükséglet – ha nem is mindig tudatos – felismerése
eredményeként születnek meg az új művelődési centrumok – Nagyváradon,
Marosvásárhelyt, Kolozsváron –, és jönnek létre az első folyóiratok,
lapok, amelyek a romániai magyarság sajátos kisebbségi körülményeitől
meghatározott kulturális életének szülöttei és hírnökei."
Az úttörés érdeme a Holnap városáé. Nagyváradon néhány nap különbséggel két irodalmi hetilap lát napvilágot 1919 júniusában: a Magyar Szó Tabéry Géza, a Tavasz Zsolt Béla szerkesztésében.
Röviddel ezután Marosvásárhelyen a Morvay Zoltán szerkesztette Tükör című hetilap 1919. június 6-i számában a következő hír jelent meg: „Zord Idő címmel változatos irodalmi, politikai, közgazdasági és orvostudományi szemle indul meg augusztus 31-én.
A lap szervezési munkálatait egy 11 tagból álló ideiglenes szerkesztő bizottság intézi, melynek tagjai: Álgya Zoltán, Antalffy Endre dr., Detre Samu, Dékáni Kálmán dr., Farkas Róbert dr., Malom Dezső dr., Molter Károly, Osvát Kálmán dr., Szíjgyártó Gábor, Ziegler Károly dr. A lap szerkesztője dr. Osvát Kálmán, a kiváló író és publicista lesz...”
Ezzel Marosvásárhely is felzárkózott a romániai magyar kultúra önellátóinak sorába, s a Zord Idő 1919. aug. 31-i első számának megjelenésével részese lesz annak az irodalmi decentralizációs folyamatnak, amelynek a két nagyváradi lap meg a háború viharait átélt Erdélyi Szemle az elindítója.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/szaz-eve-jelent-meg-a-zord-ido-marosvasarhelyen
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Az úttörés érdeme a Holnap városáé. Nagyváradon néhány nap különbséggel két irodalmi hetilap lát napvilágot 1919 júniusában: a Magyar Szó Tabéry Géza, a Tavasz Zsolt Béla szerkesztésében.
Röviddel ezután Marosvásárhelyen a Morvay Zoltán szerkesztette Tükör című hetilap 1919. június 6-i számában a következő hír jelent meg: „Zord Idő címmel változatos irodalmi, politikai, közgazdasági és orvostudományi szemle indul meg augusztus 31-én.
A lap szervezési munkálatait egy 11 tagból álló ideiglenes szerkesztő bizottság intézi, melynek tagjai: Álgya Zoltán, Antalffy Endre dr., Detre Samu, Dékáni Kálmán dr., Farkas Róbert dr., Malom Dezső dr., Molter Károly, Osvát Kálmán dr., Szíjgyártó Gábor, Ziegler Károly dr. A lap szerkesztője dr. Osvát Kálmán, a kiváló író és publicista lesz...”
Ezzel Marosvásárhely is felzárkózott a romániai magyar kultúra önellátóinak sorába, s a Zord Idő 1919. aug. 31-i első számának megjelenésével részese lesz annak az irodalmi decentralizációs folyamatnak, amelynek a két nagyváradi lap meg a háború viharait átélt Erdélyi Szemle az elindítója.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/szaz-eve-jelent-meg-a-zord-ido-marosvasarhelyen
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése