ReMeK-e-hírlevél 2019/12. számából

Bővült a Digitális Irodalmi Akadémia
 A nemzet művészeinek felvételével harminchat főre emelte létszámát a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezzel a döntéssel Czakó Gábor, Dobai Péter, Kalász Márton, Kiss Anna, Tornai József és Tőzsér Árpád vált a testület új tagjává.
A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának a kezdeményezésére döntöttek a bővítésről. A DIA közelmúltban megújult alapszabálya ugyanis lehetővé teszi, hogy A Nemzet Művésze címmel kitüntetett írók, költők ezentúl titkos szavazással az akadémia tagjainak sorába kerülhessenek – közölte a PIM.
Az intézmény programjaként működő Digitális Irodalmi Akadémia elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten (dia.hu). A digitális szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit. A mostani tagfelvétellel (az alapítás óta elhunyt, illetve posztumusz tagokkal együtt) 101 főre bővült azoknak az íróknak, költőknek száma, akiknek teljes alkotói életműve a digitális könyvtárba kerülhet – emlékeztet a közlemény.
Forrás:  https://www.3szek.ro/load/cikk/128539/bovult-a-digitalis-irodalmi-akademia

Jelentős gyarapodás az erdélyi sajtóanyagok digitális gyűjteményében
Több sikeres együttműködésnek (Iskola Alapítvány, Minerva Művelődési Egyesület) és saját erőfeszítéseknek köszönhetően a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitális gyűjteménye jelentősen növekedett 2019 őszén.
A 2018 végi 76 000 digitális dokumentumról 125 000-re nőtt az elérhető anyagok száma, az új tételek nagy része magyar nyelvű periodika: több mind 45, többé-kevésbé teljes cím került feltöltésre a honlapukra.
Elsősorban a 19-20. századi napisajtó-gyűjtemény bővült jelentős mértékben (többek között elérhető a Magyar Polgár majdnem teljes 40 éve, az Ellenzék jelentős része, az Erdélyi Híradó, Keleti Újság, Új Kelet), kulturális, irodalmi és művészeti folyóiratok (Művészet, Zord Idő, a Dolgozó Nő, a Művelődés). Elsősorban kolozsvári, bukaresti és marosvásárhelyi kiadású anyagok kerültek most digitalizálásra, a vidéki sajtóból pedig - ízelítőül - Szászmedgyes magyar nyelvű időszaki kiadványai (Medgyesi Lapok, Medgyes és vidéke, Plebánia).
Összesen immár 438 periodikacím érhető el a digitális könyvtárban, illetve ezek mellett több ezer könyv közül is lehet válogatni, itt: http://dspace.bcucluj.ro/?locale=hu
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684/permalink/2810860405612276/

Szatyorpont a könyvtárban
A 2019-es Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából nyitott állandó Szatyorpontot a Bod Péter Megyei Könyvtár 2019. november 19-én. Az intézmény munkatársai által vászonhulladékokból varrt, a könyvtár logójával ellátott szatyrokat egy következő könyvtárlátogatásig örömmel kölcsönadják az olvasóknak.

Hősi halottak emlék nélkül
 Székely határőrök a napóleoni háborúkban címmel tartott tartalmas előadást 2019. november 22-én dr. Csikány Tamás hadtörténész a Bod Péter Megyei Könyvtárban: mint kutatásaiból kiderül, a több mint két évtizedig tartó francia háborúkban több száz csíki és háromszéki székely vesztette életét, emlékük azonban feledésbe merült – nem tudunk arról, hol temették el őket, emlékművek sem jelölik hősi haláluk helyszínét, sőt, sok esetben nevüket sem őrizte meg az utókor.
Bár a császári ezredek legtöbbjéről fennmaradt részletes leírás, a Mária Terézia korában felállított székely határőr gyalogezredek története nincs megírva, ezért a kutatónak nehéz a dolga: napiparancsokból, különböző jegyzőkönyvekből kell megidéznie a múltat. A székely határőrgyalogságot elsősorban a könnyű harcászatban alkalmazták, habár a sorharcászatot is elsajátíttatták velük, így alkalmassá váltak támadások esetén az első sorban való bevetésre. Általában azonban elő- vagy utóvéd szerepét töltötték be – mindkét megbízatás sok áldozatot követelt. Elővédként az ellenség felderítése, harcra provokálása, erejének felmérése, majd a gyors visszavonulás volt feladatuk, ehhez lövésztudás, bátorság, helyzetfelismerés szükségeltetett – csupa olyan tulajdonság, melyekkel eleve rendelkeztek, illetve melyeket még békeidőben, amikor két évente három hónapnyi határőrségre kötelezték őket, kifejlesztettek magukban; utóvédként a visszavonulás fedezése szintén a könnyű harcászati modort kívánta meg. Számos és nehéz feladatuk során állandó veszteségek érték a székely határőrgyalogságot, ezek azonban oly kis jelentőségűek voltak a császári hadvezetés számára, hogy legfennebb annyit jegyeztek fel: a harcban meghalt ennyi, megsebesült annyi katona. Nevük, haláluk körülményei, sírhelyük ismeretlen.
Forrás: https://www..3szek.ro/load/cikk/128432/hosi-halottak-emlek- 

Para István karikaturista új könyvének bemutatója
Nagy érdeklődés övezte Para István karikaturista új könyvének bemutatóját 2019. november 25-én, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A PARA című kötet a Hargita Népe napilap és a művész 25 éves együttműködésének eredményeként látott napvilágot. Para Istvánnal Muszka Sándor író és költő beszélgetett népes közönség jelenlétében: a karikaturista munkájáról faggatta a szerzőt, a közönség soraiból is érkeztek kérdések, többek közt arról, hogy mitől működik ilyen jól a székely humor. Para szerint a székely humort azért kedvelik az emberek, mert ízesebb, csattanósabb mint más népé.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/806/para-istvan-konyvbemutatoja-a-konyvtarban

Vakrandi egy könyvvel – újratöltve
A Vakrandi egy könyvvel a Kájoni János Megyei Könyvtár legnépszerűbb, legtöbb embert megmozgató olvasásnépszerűsítő programja volt 2018-ban. Ennek nyomán idén sem maradt el az akció. A 'randizni' vágyók a könyvtár kölcsönző részlegén találkozhattak újra az előre becsomagolt könyvekkel, amelyeket a könyvtár az utóbbi időben vásárolt. A vadonatúj könyvek mindenkinek meglepetést jelentettek, hiszen csak otthon derült ki, hogy mit választott az olvasó. A csomagoláson található kis cédula csupán a mű tartalmát, műfaját jelezte. Hargita Megye Tanácsának támogatásával idén sokkal több könyvet vásárolhatott a könyvtár, mintegy 500, frissen megjelent kötetet csomagoltak be a könyvtárosok a 'vakrandira', amely 2019. november 20-án kezdődött, és tart mindaddig, amíg el nem fogynak a randizókat váró könyvek. Kuna Ibolya könyvtáros lelkesen számolt be az akcióról a Hargita Népe napilap munkatársának: a közvélemény ellenére a legtöbb olvasónk a fiatal generációhoz tartozik, a randira előkészített könyvek nagy százalékát is ők vitték haza.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/studio/vakrandi-egy-konyvvel-olvasast-nepszerusito-akcio-a-konyvtarban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/799/vakrandi-egy-konyvvel

A nyakleves antológiája – Nagy Lóránt kötetét mutatták be
Nagy Lóránt a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát megidéző történeket tartalmazó, A nyakleves antológiája című kötetének bemutatójára népes közönség gyűlt össze a Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében 2019. november 12-én. A csíkszeredai elsőkönyves szerzővel Nagy Péter beszélgetett. A kötetben 26 történet kapott helyet, és ezek mindegyikében elcsattan minimum egy pofon – innen a cím. Nagy Lóránt a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum klasszikus gitár tanára, aki az írásban is éppen annyira otthon van, mint a sportban és a zenélésben, önironikus, sajátos humorú történetekben meséli el a gyermekkori történeteket. A beszélgetés során ezeknek a világába nyert betekintést a közönség, szó volt nyaklevesekről, szülői és tanári fegyelmezésről, csínytevésekről. Valóság és fikció keveredik a történetekben, sokan magukra ismerhetnek egy-egy szereplőben, de kitalált karakterek is megjelennek. Következő kötete már készül, valószínűleg jövő tavaszra jelenik meg – árulta el a szerző, aki zenei tehetségét is felcsillantotta, gitárzenével szórakoztatva közönségét.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/studio/harom-helyszinen-a-nyakleves-antologiaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/801/nagy-lorant-a-nyakleves-antologiaja-cimu-kotetet-mutattak-be-konyvtarban

Marosvásárhelyi könyvvásár: miért nem tudják ezt más városok is utánuk csinálni?
Nagyon szubjektív beszámoló a 25. Marosvásárhelyi Könyvvásárról.
Egy színvonalas könyvvásárt megszervezni minden bizonnyal nem túl nagy ördöngösség, viszont tekintve, hogy Erdélyben gyakorlatilag csak Marosvásárhelynek sikerül, mégis kétségeket ébreszt az előző kijelentéssel kapcsolatban. Mára pedig annyira megkerülhetetlen lett a vásárhelyi rendezvény, hogy az erdélyi kiadók közül többen is annak időpontjára időzítik az új megjelenéseket. Az pedig, hogy 25 év alatt egy cseppet sem veszített a színvonalából, sokat elmond róla. Amúgy is kevés dolog ér meg 25 évet Erdélyben...
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28128&marosvasarhelyi_konyvvasar_miert_nem_tudjak_ezt_mas_varosok_is_utanuk_csinalni

A Székely Mikó Kollégium dokumentációs könyvtáráról
2019. november 21-én ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, de a jubileumi rendezvénysorozat már korábban kezdetét vette.
November 5-én beszélgetésre került sor az iskola talán legértékesebb kincséről, az úgynevezett dokumentációs könyvtárról. Ezt könyvtárőrként Csikós Júlia ügyeli, vigyázza, gondozza, s közben csendben, szerényen olyan munkát végez, amelynek egy szeletkéjét a nyitó nap délutánján mutatta be. A Székely Mikó Kollégium megjelenítése a sajtóban, a közmédiában, a világhálón – sok egyéb mellett – régóta kutatási témája, s az eredmény elképesztően meglepő: az elkészült bibliográfia, adattár 1857-től indul, és a képernyőn is bemutatott adatok közel háromszáz újságból, folyóiratból, időszakos vagy rendszeresen megjelent sajtótermékekből kerültek elő. A repertóriumban nem csupán azok a címek szerepelnek, amelyek kimondottan a Mikóról szóló írást jelölnek, de azok is, amelyekben csupán említés, utalás történik az iskolára. Csak a Háromszék című napilapban közel 3000 írás foglalkozik a Mikóval, tanárai, tanulói életével, munkájával, eredményeivel.
A hatalmas anyag, köszönhetően Kádár István informatikusnak, aki maga is, Csikós Júliához hasonlóan, ennek a tanintézetnek a végzettje, digitálisan is feldolgozva, kötetbe rendezve kézbe is vehető, tanulmányozható, ám közreadása roppant hasznos lehetne. A személynév-mutatókkal, tárgymutatóval, sorszámmal ellátott gazdag anyagban könnyen el lehet igazodni, s akinek további kutakodásra van kedve, ez az anyag segítségére lehet. Mint eddig is segített a könyvtárőr mindazoknak, akik bármilyen téren eligazítást, könyvészeti útbaigazítást, egy-egy tanulmány megírásához szükséges anyagot kerestek. Mindezek mellett arra is jutott az odafigyelésből és erőből, hogy kismúzeumot rendezzen be az iskola múltjának érzékeltetésére, bemutatására.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/velemeny/a-konyvtar-unnepe/

Könyvtár nyílt Resicabányán
A Platanus egyesület nemrég könyvtárat nyitott Resicabányán, amely minden, olvasni szerető diák és felnőtt számára elérhető. A könyvek adományokból kerültek az állományba. A kezdeményezők köszönetüjet fejezik ki az adományozóknak, és mindenkit, aki magyar írók könyveit keresi, olvasná, szeretettel várnak! Még van hely, szívesen elfogadnak további adományokat is – tette közzé a Nyugati Jelen portálon Kun László elnök.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/konyvtar_nyilt_resicabanyan.php

Kerekasztal-beszélgetés romániai magyar kulturális folyóiratok főszerkesztőivel
„Mit visz át a jövőbe a jelen irodalma?” – ezt a kérdéskört járták körül romániai magyar kulturális folyóiratok főszerkesztői a 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A beszélgetésen Karácsonyi Zsolt (Helikon), Borsodi L. László (Székelyföld), Szűcs László (Várad) és Vida Gábor (Látó) vett részt.
A beszélgetést Vida Gábor vezette, aki indításként arról beszélt, meglátása szerint régen a főszerkesztőnek sokkal nagyobb beleszólása volt abba például, hogy mit hoznak le a folyóiratban. Szűcs László ezzel kapcsolatban elmondta, a Várad folyóiratnál a képzőművészet rovatba egyáltalán nem szól bele. Az ő esetük egyébként is kivételes, hiszen a könyvkiadást és a rendezvények szervezését is magukra kellett vállalniuk. Karácsonyi Zsolt egyetértett azzal, hogy valóban sokat változott a főszerkesztők feladata. Meglátása szerint ma már inkább csapatkapitány szerepét tölti be, aki csak kivételes esetekben szól bele, hogy mi kerüljön vagy mi ne a folyóiratba. Ugyanakkor az intézményi háttér fenntartását is a főszerkesztői feladatok közé sorolta. Borsodi L. László nemrég foglalta el a Székelyföldnél a főszerkesztői széket, ennek körülményeiről mesélt röviden.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/irodalomrol-szabadsagrol-felelossegvallalasrol-kerekasztal-beszelgetes-romaniai-magyar-folyoiratok-foszerkesztoivel/

Beszélgetés Farkas Árpád költővel
 Az anyanyelvi kultúra megmaradásáról, ennek ápolásáról, „nyelvi nyársakról” is beszélgetett Farkas Árpád költő és Birtalan Andrea.
„Igaz, hogy az anyanyelvi kultúra meghatározója a nemzeti identitásnak, de nem mindegy, hogy milyenféle megmaradás-eszményről beszélünk. Lehetsz hajnalt rikkantó kakas a trágyadombodon, harangozó a toronyban.” – fogalmaz a költő az interjúban.
A beszélgetés kapcsán szó esett a kommunizmusban gyakori, sorok közötti üzenetekről, a költői nyelv többletfunkcióiról is, a székely nyelvjárás esetleges metafizikai többletéről, ezek kapcsán Farkas Árpád a következőképpen fogalmazott: „Anyanyelvem padlásán is szétnézve nem ódzkodtam az archaizmusoktól sem, és a tájszavakat sem hagytam a szérűkön. Persze, igyekeztem takarékosan bánni vélük. A tájnyelvi vagy akár archaikus elemek használatában nem egzotikumot keresnék, hanem olyan, bármely hajtűkanyarban elveszejthető többletet, amelyről az előre- és hátratekintő ember vesz csak ugyanazon időben tudomást. (...)”. Hozzátette: „Én úgy érzem, hogy a tudós, kutató emberek mellett költőink feladata volna – ha már invenciós készletükből megújítására nem futná – legalább munkaeszközük, a nyelv őrizése és korszinten tartása.”
Forrás és teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128178/nyelvi-nyarsak-kozott-feher-ingben-a-feher-papir-elott-/-farkas-arpad-koltot-kerdezi-birtalan-andrea/

A Hargita-hegység turistakalauza
Zsigmond Enikő A Hargita-hegység turistakalauza című művének bemutatójára került sor Sepsiszentgyörgyön, 2019. november 14-én. A baróti Tortoma kiadónál megjelent kötet egyben egy tervezett, a Kárpát-koszorú hegyeiről szóló sorozat első darabja.
Az újonnan indított sorozatot a kiadó hiánypótlónak szánja, hiszen, amint Demeter László igazgató elmondta, a koszorú 152 hegységet foglal magában, a Hargita az első, amit ismertetnek, de készül a Csukás-hegység, illetve a lengyelországi Pieninek, valamint az osztrák Rozália-hegység is. „Bízom benne, hogy kialakulhat egy olyan könyvsorozat, amely vezérfonal lehet a Kárpát-koszorú megismerésében, fontosnak tartjuk a magyar helynév­anyag megismertetését, ez e kötetek erőssége lehet” – tette hozzá Demeter László.
Kisgyörgy Zoltán geológusként, helytörténészként beszélt csíkszeredai kollégája, Zsigmond Enikő kötetéről, kiemelve annak gazdagságát: „bőséges adattár, melyben minden évszám és név megtalálható, ami fontos és jellemző erre a műfajra”.
Mint fogalmazott, a turistakalauz első részét megírhatta volna akár külön könyvként is Az én Hargitám címmel, mert sokszor ráismer a lelkére, az érzéseire, látja, hogy nagyon szereti ezt a hegységet, a második rész pedig a jelzett turistaösvényekről szól, ez csak úgy születhetett meg, hogy a szerző alaposan, sokszor bejárta a Hargitát.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128198/zsigmond-eniko-hargitaja

Sepsiszentgyörgy városkalauza
 Immár negyedik kötetét mutatta be Török Árpád nyugalmazott földrajztanár, akiről a Sepsiszentgyörgyi városkalauz című új kötetének bemutatóján elhangzott, hogy nem szokványos útikönyveket ír, mindegyikben van valami meglepő vagy megdöbbentő, ráadásul nem csupán a múltról, hanem a jelenről is szólnak. Most megjelent könyvének egyik nagy erénye csodálatos magyar helyneveink gondos begyűjtése.
A számbavétel egyébként a névadó személyiségek ismertetésére és sok más részletre is kiterjed: a jeles épületek mellett a kevésbé jelentősek, valamint a kapuk, kerítések, homlokzatok szépen, esetenként művészien megmunkált díszítőelemeire, a szobrok mellett a város és a környék távolabbi és közelebbi múltjáról „beszélő” kövekre, de kihajtható térképre és történelmi eseménynaptárra is. Számos kép és rajz is segíti az értékvadászatra indulókat.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128423/varoskalauz-meglepetesekkel
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-tornyok-es-kopjafak-varosa/

 Újabb kötet Kőrösi Csoma Sándorról
A kétszáz éve Távol-Keletre indult Kőrösi Csoma Sándorról jelent meg a száz kötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat frissen kiadott, 76. könyve, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutattak be az érdeklődőknek.
Idén november végén volt éppen 200 éve annak, hogy a világszerte talán leghíresebb székely, Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója útnak indult Nagyenyedről. A Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című kiadvány a Hargita Kiadóhivatalnál látott napvilágot, anyagát Molnár Vilmos válogatta és szerkesztette.
„A kötetbe került írásokat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy azok valamiképpen tükrözzék az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását. Egy-egy kutató, miközben új dolgokat fedez fel, régi tévhiteket cáfol meg, néha maga is görget tovább tévedéseket. Sokan, sokféle szemszögből járultak hozzá ahhoz, hogy teljesebb, világosabb legyen a kép, de hogy valamikor ismert lesz-e róla a teljes igazság, az egyelőre kérdés marad” – vallja a kötet szerkesztője.
„A kötet 250 oldalas, de lehetett volna sokkal hosszabb is, mert anyag volt bőven. Az is szempont volt, hogy aki eddig nem olvasott Csomáról, vagy keveset tud, az is kapjon átfogó képet. Ezért benne van nagy vonalakban az egész életútja” – mondta el Molnár Vilmos.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/a-ketszaz-eve-utnak-indult-korosi-csoma-sandor-nyelvtudosrol-tibetologusrol-szolo-kutatasokat-ismerteto-kotet-latott-napvilagot

Láng Zsolt Bolyai-regényéről
 Kiemelkedő érdeklődés mellett mutatták be Láng Zsolt író új regényét, amely Bolyai Jánosról szól. A regény története két párhuzamos szálon fut: egyrészt van egy jelenkori író, Herr Láng, aki a matematikus kéziratos hagyatékát tanulmányozza ösztöndíjasként egy svájci kolostorban, másrészt megelevenedik a Bolyaiak kora is, amikor János hazatért Marosvásárhelyre. Egy bonyolult apa–fiú kapcsolat kibontakozása mellett tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek is.
„Az volt érezhető, hogy nem vásárhelyiként inkább ne nyúljak Bolyaiékhoz” - mondta Láng Zsolt arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak, amikor szóba került, hogy Bolyai több mint 12 ezer lapból álló kéziratát olvasgatja. Pedig elmondása szerint sokáig fel sem merült benne, hogy regényt írjon Marosvásárhely kultikus matematikusáról, csupán bő két évvel ezelőtt gondolt először arra, hogy tényleg regényt ír Bolyairól, akinek a kéziratait viszont már korábban is látta, lapozgatta. „1990-ben, amikor Marosvásárhelyre költöztem, a Teleki Téka egy oázis volt számomra. Akkor Szatmárhoz képest Vásárhely kicsi, szűk város volt, viszont a Teleki Téka egy világot jelentett, és én rengeteget ültem bent. Egyszer Réka, aki ott könyvtáros volt, bevitt a raktárba, ahol egy hosszú asztalon két óriási papírlapokból álló torony állt. Mondta, hogy akkor fénymásolták le a Bolyai kéziratos hagyatékát, és több mint 12 ezer kéziratos papírlap van ott. Ahogy ezt elmondta, az egyik torony elkezdett dőlni a másikra és az egész szétszóródott. Kezdtük szedegetni, és én közben olvasgattam ezeket. Valami fantasztikus kéziratok voltak, grafikailag is” - idézte fel az első találkozását, bár akkor még nem merült fel egy regény megírásának az ötlete.
A vásárhelyiekről pedig még nem lehet tudni, hogy megbékéltek-e azzal a ténnyel, hogy valaki regényt írt a „szent” Bolyairól, de Láng úgy gondolja, ha jól sikerült megírnia, akkor lesznek páran, akik utálni fogják ezt a könyvet, mert Bolyait is utálták, amiért megmondta a véleményét, amit gondolt. Láng szerint nem véletlen, hogy egyedül élte le az élete végét egy olyan nyomorúságos albérletben, ami rendszeresen beázott.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28131

Székelyudvarhely története képeskönyvben elmesélve
 Megjelent a Kincses Képeskönyv-sorozat székelyudvarhelyi kiadása: a színes illusztrációkkal tarkított, igényesen szerkesztett kötet a város múltját és jelenét tárja az olvasó elé, és egyaránt jelent izgalmas olvasmányt gyermekek és felnőttek számára.
A Mozsikácska együttes gyerekkoncertjével egybekötött könyvbemutatón ismerkedhetett meg a székelyudvarhelyi közönség a kötet alkotóival 2019. november 22-én: a Székelyudvarhely város támogatásával, a Haáz Rezső Múzeummal partnerségben megvalósított könyv szerkesztője és felelős kiadója Zágoni Bálint, az illusztrációkat Jánosi Andrea készítette. A Kincses Képeskönyv-sorozatban Székelyudvarhely a kilencedik bemutatott város, a kétéves munka után megszületett kötet különlegessége, hogy a benne lévő szövegeket helyi történészek (Kolumbán Zsuzsanna, Nyárádi Zsolt, Simon Mária Tímea, Sófalvi András és Szász Hunor) írták, a szakmai lektorálást  Hermann Gusztáv Mihály végezte. A képeskönyv a mai Székelyudvarhely helyén alapított, hajdani (2–3. századi) római katonai település korától a 21. századi megújuló városig tárja az olvasó elé a Küküllő-parti kisváros történelmét. Az illusztrációk előbb festmények formájában születtek meg, árulta el Jánosi Andrea, majd ezek reprodukciói kerültek az oldalakra. A szerzők maguk is aprólékos gonddal, de szakértelemmel mesélik el a város fejlődését.
A kötetet elsősorban általános iskolás gyerekeknek ajánlják a készítők, de ígérete szerint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere az elkövetkező hetekben a város napközijeibe is ellátogat, és a kötettel ajándékozza meg az intézményeket.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyudvarhely-tortenelme-kepeskonyvben-elmeselve

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.