ReMeK-e-hírlevél 2020/2. számából

Több mint 25 millió oldal érhető el az Arcanum adatbázisában
  Ismét bővült az ADT szolgáltatási köre. Új tartalmak jelentek meg, többek között: Előre, Fogorvosi szemle, Kisalföld, Magyar Szó, Magyar Vasut és Közlekedés, Székely Nemzet. Emellett folyamatos a hiányok pótlása is. Mint írják: januárban jelentősen bővült a Veszprémi Napló, Székely Nép, Magyar Lexikon is.
Forrás: KIT hírlevél, 2020. január 15. (3. szám)

Tündérszó meseíró pályázat
 A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület XI. alkalommal hirdeti meg határok nélküli meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2020. március 13-ig.
A pályázatra a 2005. január 1-je és 2011. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül csatolják 1.) a meseíró nevét, 2.) születési idejét (év, hónap, nap), 3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és 4.) szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát!
A pályaművek terjedelme legföljebb 6000 karakter (szóközök nélkül) lehet..
Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A pályázat szellemi mecénása Lezsák Sándor költő, a Magyar Országgyűlés alelnöke.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A díjazottakat 2020. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Elérhetőségek: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország, +36 22/501-161; tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://csikszereda.mfa.gov.hu/news/tuenderszo-meseiro-

Gyermek- és ifjúsági drámapályázat
 Az „Egy vérből...” című gyermek- és ifjúsági drámapályázatot a magyar nyelvterületen alkotók számára hirdette meg a magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség.
Korhatár nélkül bárki pályázhat. Az elbíráláskor előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás érzetének fontosságát erősítik. A pályázat kiírói bábszínházi darabokat is várnak.
A beérkező pályázatokat az előválogatást követően a kiírók által delegált háromtagú szakmai zsűri bírálja el. Az első díj kétmillió, a második egymillió, a harmadik ötszázezer forint pénzjutalommal jár. Az első helyezett pályaművet a Békéscsabai Jókai Színház 2020 őszén műsorra tűzi.
Az előzsűri által kiválasztott művek szerzőivel a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyszeri közzétételi szerződést köt. Amennyiben az így közzétett műveket bármelyik magyar színház bemutatná, az ügynökség vállalja, hogy közvetít a színház és a szerző között, szükség esetén jogi és adminisztrációs segítséget nyújt.
A pályázati határidő 2020. június 4., a nemzeti összetartozás napja. A pályázatokat a jokaiszinhaz@jokaiszinhaz.hu címre vagy postai úton a békéscsabai Jókai Színházba várják.
Forrás: https://kultura.hu/gyermek-es-ifjusagi-dramapalyazat/

Emlékező könyvek: Magyari Lajos-emlékest, könyvbemutatóval
 A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2020. január 22-én a Bod Péter Megyei Könyvtár kettős könyvbemutatóra hívta közönségét a Gábor Áron-terembe.
Nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót, amelyen a Magyari Lajos (1942–2015) által jegyzett, Lélekcserélő idők I–II. (Válogatott vezércikkek: 1989–1990, 1991–1993), illetve a Székely Könyvtár 80. köteteként megjelent, Válogatott versek című könyveket mutatták be.
Minden közművelődési rendezvény, minden szellemi találkozás ünnepnek tekinthető az életünkben, és a nemzeti összetartozás, melynek kiemelt éve az idei, valamiképpen az összmagyar kultúrértékeknek az egységbe kapcsolódását is jelenti – mondta rövid felvezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, majd bemutatta a vendégeit.
Elsőként Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész szólalt fel, örömét fejezve ki, hogy ilyen sokan ezt választották a magyar kultúra ünnepére szervezett szentgyörgyi események közül, aztán röviden Magyari Lajosról beszélt, akinek ő legalább annyira fontosnak tartja az újságírói tevékenységét, mint a költőit.
Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus is úgy vélekedett, hogy szinte egyenértékű Magyari Lajos költői és közírói tevékenysége, mert bár a hatvanas évek közepén költőként indult, az 1968-ban induló Megyei Tükörben kiteljesedhetett a közírói munkássága is.
Borsodi L. László költő, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője előbb a 2012-ben indított Székely Könyvtár sorozatról beszélt, mely által elődei és kollégái az egyetemesség igényével próbálták felkutatni a régió irodalmi, kulturális értékeit. Mint megtudhattuk, Magyari Lajos válogatott versei Fekete Vince szerkesztésében jelentek meg. Borsodi L. László rövid eszmefuttatásában a táj, szülőföld, haza, szó fogalmakkal próbálta körülhatárolni Magyari költészetét, rámutatva, hogy most megjelent versei többnyire az elnyomott erdélyi magyarságért aggódó poéta hangján szólnak, akinek jószerével nincs magánélete, akinek a közösség gondja a sajátja. Értük és a nevükben lázad, egyetlen célja népének szolgálata.
Az est során Magyari Zoltán István felolvasott édesapja verseiből, Furus Ábel pedig hegedűműveket adott elő. Zongorán kísérte őt Szabó-Siklódi Levente, majd Sebestyén-Lázár Regina.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130050/a-kolto-es-a-koziro-kotetei-magyari-
https://www.hirmondo.ro/kultura/magyari-lajosra-emlekeztek/
Fotók itt: http://kmkt.ro/emlekezo-konyvek-magyari-lajos-emlekest-konyvbemutatoval

Szent László öröksége - „kétfelvonásos” konferencia
 A lovagkirály, a magyarok Szent Lászlója nem csak történelmi szereplő és templombéli falfestmények hőse, annál sokkal több: öröksége ma is nemzetegyesítő szerepet tölt be. Erre alapozták a két székelyföldi – Hargita és Kovászna – és az anyaországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös, Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című programját, melynek részeként a 2020. január 30-i konferencián több előadó mutatta be a Szent László-legenda megjelenítését, illetve annak különböző szemszögekből való értelmezését.
A konferencia nyitányaként a kilyéni kicsinyke unitárius templom falfestményeivel ismerkedhettek az érdeklődők. Felvezetőként a házigazda szerepét betöltő Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész elmondta, az utóbbi bő száz évben nagyon megfogyatkozott a kilyéni unitáriusok száma, a falu egykor anyaegyházközség volt, most csupán filia. A templomot magyar állami segítséggel újították fel, a falfestmények restaurálása három éve fejeződött be.
A konferencia második része Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban zajlott, a Gábor Áron-teremben erdélyi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók mutatták be a Szent László-legenda erdélyi falképeit, illetve ismertették a lovagkirályhoz fűződő emlékeket a magyarországi megyében. A résztvevőket köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki beszédében kiemelte, azért maradhatott meg arányaihoz mérten Székelyföldön a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásaiban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130259/szent-laszlo-oroksege

Kétnyelvű kötet a gyergyói örményekről
 A gyergyói örmények című kötet a gyergyói és tágabb értelemben az erdélyi örményeket próbálja bemutatni a történelmi emlékeken és az épített örökségen keresztül, betekintést nyújtva a mai örménység életébe is. A kiadvány csíkszeredai bemutatójára 2020. január 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor. A kötet első kiadása 2014-ben jelent meg magyar nyelven, azóta megfogalmazódott az igény, hogy román nyelven is lehessen olvasni a gyergyói örményekről. Így született meg a második, bővített, kétnyelvű kiadás, amely Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának pénzügyi támogatásával jelent meg 2019 novemberében. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt a szerkesztők, dr. Puskás Attila és Kulcsár László szerkesztők ismertették.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-01-31

A hallgatag vándor – Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében
  A Kájoni János Megyei Könyvtár évről-évre olyan rendezvényekkel készül a Magyar Kultúra Napja megünneplésére, amelyek kultúránk kiemelkedő értékeire, nem utolsósorban neves személyiségeink életművére irányítják a figyelmet. Hargita Megye Tanácsának Hon a hazában című rendezvénysorozata részeként, a könyvtár előadótermében összegyűlt népes érdeklődő közönség előtt Kőrösi Csoma Sándor, a 'hallgatag vándor' rendkívüli életútját, munkásságát idézték fel a jeles nap alkalmából. A Kőrösi Csoma élete, keleti útja és tudományos teljesítménye iránti érdeklődés ma sem csökkent. Az életmű kutatói új adatokat, dokumentumokat hoznak napvilágra, amelyek sokszor régi tévhiteket cáfolnak meg, egyben új kérdéseket vetnek fel. A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 76. kötete az új kutatások tükrében mutatja be Kőrösi Csoma Sándor életútját és munkásságát. A tanulmánykötet szerkesztője, Molnár Vilmos Márai- és József Attila-díjas író mutatta be a könyvet, meghívott vendége, Szász Tibor András a kötetben szereplő Csoma-tanulmányáról beszélt a bemutatón.
A Hargita Stúdió videofelvétele az eseményről: https://www.youtube.com/watch?v=nuk8O-BrBFA
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/821/a-hallgatag-vandor--a-magyar-kultura-napjan-mutattak-be-a-korosi-csoma-sandor-az-ujabb-kutatasok-tukreben-cimu-kotetet

Olvasóklub működik Kézdivásárhelyen
  Egy éve alakult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, Vántsa Judit igazgatónő kezdeményezésére, egy olvasóklub, amelynek résztvevői minden hónap első hétfőjén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat.
Az önszerveződésen alapuló kezdeményezéshez eddig tíz nő társult, szakmai vezetőjük nem más, mint a klub alapítója, Vántsa Judit.
– Az ötlet onnan jött, hogy szeretünk olvasni, és rendszeresen ajánlgattunk egymásnak könyveket. Úgy éreztem, és ezt jó néhány visszajelzés is megerősítette, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol kötetlenül beszélgethetünk olvasmányainkról. Ahol nem kell szégyellnie senkinek azt, hogy ő csak romantikus regényt, másvalaki csak krimit olvas – avatott be Vántsa Judit, hozzáfűzve, minden olvasmány egy mély beszélgetéshez vezet, ami kikapcsolódás, de hasznos időtöltés is egyben.
Az olvasóklubban érdekesebbnél érdekesebb témák kerülnek terítékre, előfordul, hogy a résztvevők sokszor azon veszik észre magukat, hogy már nem is a könyvről, hanem saját életükről mesélnek.
– A találkozók úgy zajlanak, hogy először mindenki elmondja, hogy az elmúlt egy hónapban mit olvasott, a többiek pedig folyamatosan kérdéseket tesznek fel. Majd az úgynevezett házi feladatról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a közösen választott könyvet kivesézzük – részletezte az igazgató.
Az olvasóklub tagjai a magyar szerzők műveit helyezik előnybe, az utóbbi pár hónapot Jókai Anna könyveinek felfedezésével töltötték.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-olvasas-mely-beszelgetes/

Olvass fel Marosvásárhelyért!
 A marosvásárhelyi Studium – Prospero Alapítvány a magyar kultúra napja mellett a január 15-i román kultúra napja előtt is felolvasómaratonnal tisztelgett. A két kultúra napját pedig egy héten keresztül előadásokkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel kötötte össze.
Az idei események témája a Vásárhelyi történetek volt, így marosvásárhelyi szerzők munkáit és gyermekirodalmi műveit, marosvásárhelyi helyszínen játszódó szépirodalmi műveket, helytörténeti írásokat olvashattak fel a résztvevők.
Azoknak, akik nem saját könyvvel érkeztek az eseményre, lehetőségük volt a szervezők által biztosított könyvek egyikéből felolvasni. Az előző évekhez hasonlóan, a felolvasó maratont élőben közvetítették.
A nyolcórás maratonnak minden óráját egy-egy marosvásárhelyi kortárs szerző indította: Kovács András Ferencet Markó Béla követte, majd sorban Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Láng Zsolt és végül az utolsó órát Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kezdte.
Forrás: https://www.facebook.com/events/2821520604565748/
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/felolvasomaraton-a-magyar-kultura-napjan

Számos erdélyi alkotó is van a Térey-ösztöndíjasok között
 Negyvenöt alkotó, köztük számos erdélyi író és költő kapja meg két évre a középgenerációs (35-65 év közti) íróknak szánt Térey-ösztöndíjat - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).
Egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri többfordulós, titkos szavazás eredményeként harminc magyar írót választott ki a legfeljebb ötéves alkotói ösztöndíjra, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosít a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében.
A bizottság két év múlva, 2021 végén egy szakmai zsűri segítségével értékeli a Térey-ösztöndíjasok ezen időtartam alatti irodalmi munkásságát, és legkevesebb öt ösztöndíjassal nem hosszabbítják meg szerződést. A kiválasztottak köre a tartaléklistáról bővült negyvenöt fősre - olvasható a döntésről szóló közleményben. A Térey-ösztöndíjra összesen 330 személyt jelöltek, a harminc kiválasztott mellett a tizenöt fős tartaléklista azért született meg, hogy ha a PIM főigazgatója él vétójogával, vagy valamilyen oknál fogva csökkenne a Térey-ösztöndíjasok száma, akkor az azon szereplők léphessenek előre. Demeter Szilárd nem vétózott, sőt, javaslatára a Térey-ösztöndíjbizottság úgy döntött, két évre mind a negyvenöt kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat.
Az ösztöndíjra javasolt 45 alkotó: Bartók Imre, Berta Zsolt, Czilli Aranka, Csehy Zoltán, Csender Levente, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Hodossy Gyula, Kemény István, Keresztesi József, Király Zoltán, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lázár Balázs, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Márton László, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szőcs Petra, Terék Anna, Varga Melinda, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zoltán Gábor, Zsille Gábor.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11379&szamos_erdelyi_alkoto_is_van_a_tereyosztondijasok_kozott

Könyvek által a világ
 Ha azt vesszük, hogy országos szinten egyre apad a könyvtárhasználók száma, már az is jó, ha mi szinten maradunk – nem túl optimista, de valós Szonda Szabolcsnak, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának a megállapítása. Annak pedig, hogy a sepsiszentgyörgyi közkönyvtár olvasóinak létszáma nem fogy, egyszerű a titka: számos olyan rendezvényt szerveznek, amelyek valamiképpen mind-mind kötődnek a könyvhöz, az írott kultúrához, ezáltal folyamatosan magukhoz „édesgetve” tartják meg a közönséget.
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasóinak száma kilencezer körüli, ennek mintegy kétharmada aktív olvasó – kezdi összegzését Szonda Szabolcs. Az évi 800–850 új beiratkozó is nagyjából a korábbi évek szintjén maradt, s 75 ezer körül stabilizálódott az egyéni igénylések száma is.
A könyvtárlátogatók olvasói szokásai nem sokat változtak az elmúlt évek során. Továbbra is a házi olvasmányok a legtöbbet kölcsönzött könyvek, de emellett nagy az érdeklődés a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom iránt is, illetve a felnőtt olvasók is egyre jobban figyelik a kortárs irodalmat, bár körükben a könnyebb műfajok és az életmódkönyvek a legkeresettebbek.
A múlt évben két jelentős előrelépés történt az intézmény életében: nagy sikerként könyveli el az igazgató az Olt negyedi fiókkönyvtárat, ahol az élet megpezsdült, immár ott is rendszeres gyerekfoglalkozásokat tartanak, egyetlen hátránya, hogy meglehetősen eldugott helyen található, a város vezetősége azonban megígérte, az odatalálást megkönnyítő táblákat szerelnek fel idén. A másik fontos változás a tavalyelőtt bejegyzett, de működését csak tavalytól megkezdett Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület: a civil szervezet főként a partnerségben megvalósítható programok révén tudja segíteni a könyvtárt. Az egyesület tavaly már öt sikeres pályázatot bonyolított le, a szentgyörgyi önkormányzat a könyvtár két népszerű programja, a Csodalámpa és a Háromszéki TÉT (tudás, élmény, tapasztalat) Estek folytatását támogatta, a tavaly újra megszervezett Könyvkaland vetélkedő a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap segítségével valósult meg, illetve a megyei tanács egy szakmai út létrejöttéhez járult hozzá: mivel előbb-utóbb új székhelyet fog kapni a Bod Péter Megyei Könyvtár is, alkalmazottjainak egy része új vagy felújított épületben működő közkönyvtárakat (Nagyszeben, Kolozsvár, Nagybánya) látogatott meg, felmérve az előnyöket és hátrányokat, hogy a majdani székhelyüket a célnak leginkább megfelelő módon lehessen kialakítani.
A Bod Péter Megyei Könyvtár 250 ezres állománya tavaly mintegy 4800 darabbal, leginkább könyvvel gyarapodott, fele-fele arányban vásárlással és adományozással. Hogy nagy az adományozási kedv Háromszéken, az jó is, meg nem is: a gond az, hogy többnyire ugyanazokat a könyveket (az 1970-es, 80-as évek hazai könyvtermését) viszik be az ajándékozók, ezekkel azonban az évek során már a községi könyvtárakat is ellátták. Amire viszont szükségük lenne: gyerek- és ifjúsági irodalom, amiből meglehetősen kevés kerül adomány révén a könyvtárba. Továbbra is gondot jelent a köteles példányok gyűjtése, a módfelett megszaporodott kiadók nem mindenike tesz eleget ennek a kötelességének.
Fontos programokat indított el tavaly a Bod Péter Megyei Könyvtár: helyi kiadványok digitalizálása, repertorizálása, sajtóbibliográfiai feldolgozása – ez komoly szakmai kihívás az intézmény számára, jelentősége azonban vitathatatlan.
Ami a könyvtárnak otthont adó épület állagát illeti, az évekkel ezelőtt elkezdett felújítás továbbra is egy helyben toporog, tavaly a lábazat kiszárítási folyamata kezdődött el, a vakolat már csak tavasszal kerül vissza a helyére.
És végül a könyvtár rendezvényeiről ejtettünk szót. Tavaly hatvan saját programot szervezett a könyvtár és még huszonötöt befogadott. Jellemzővé vált az utóbbi időben, hogy más intézmények, szervezetek rendezvényeket ajánlanak a könyvtárnak – ez bővíti a Bod Péter Megyei Könyvtár kulturális kínálatát. A városi és megyei művelődési rendezvényekből ezután is kiveszi részét a könyvtár, hogy bizonyos eseményekre kiket tudnak elhívni, az sok mindentől függ: a Szent György Napok például többnyire egybeesik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal, magyar szerzőt ezért elég nehéz ilyenkor Szentgyörgyre hozni (akad olyan író, akit már évek óta próbálnak elhívni).
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/129676/konyvek-altal-a-vilag

Még mindig nem tudni, hogy viselheti-e Nyirő József nevét a székelyudvarhelyi könyvtár
 Egyelőre fel van függesztve a székelyudvarhelyi városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésére vonatkozó tanácsi határozat, mivel a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal a közigazgatási bíróságon támadta meg az elképzelést, az író által szerintük képviselt ideológiára hivatkozva. A székelyudvarhelyi városházán úgy vélik, törvényes az elnevezés.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/meg-mindig-nem-tudni-hogy-viselheti-e-nyiro-

Mit olvas az erdélyi magyar?
 A magyar kultúra napja alkalmából könyvtárak segítségével próbálták megválaszolni a kérdést. Kötelezőt biztosan!
A kérdés egyértelmű és konkrét megválaszolása nyilván lehetetlen, de azért az összeállítás szerzője megkért néhány könyvtárat, hogy segítsen ebben.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28226

Harminc év alatt a Látó „a szabadságnak híve – és lap maradt”
 A marosvásárhelyi Bernády György Alapítványnál rendkívüli lapszám-bemutatót tartott a Látó szépirodalmi lap szerkesztősége 2020. január 22-én. Mit láttunk a Látó 30. születésnapján?
A vásárhelyi magyar értelmiség közös helyén a fiatal felnőttektől a legidősebbekig mindenki képviseltette magát, teltházas esemény volt. Hasonlóképpen a szerkesztőség is, kezdve a fiatal Szabó Róbert Csabával, aki öntudatosan tartotta a mikrofont az ősi Gálfalvinak a felolvasás alatt, majd Láng Zsolt a maga tárgyias, kifinomultan laza européerségével, mellette Kovács András Ferenc, aki most is a jellegzetes KAF-frizurát viselte, mint ahogy most is a behemót kutyákra jellemző lelkesedésével vett részt az atmoszférában, bal szélen pedig a bohém, pipás, tarkabarka Demény Péter.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28229

A Helikon folyóiratot ünnepelték Kolozsváron
 A Helikon szellemi műhely, baráti társaság, békés, szent pagony az egyre hisztérikusabbá váló magyar irodalomban – jellemezték az először kereken 30 éve megjelenő kolozsvári irodalmi folyóiratot szerkesztői, szerzői a 2020. január 31-i születésnapi felolvasóesten Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán.
„Harminc? Az is valami?!” – ezzel a mottóval jelent meg a január 10-i ünnepi szám, az első főszerkesztő-helyettes, Király László visszaemlékező írásából idézve. Persze nem csak harminc évről van szó, hiszen a Helikon az 1946-tól megjelenő Utunk utódlapja. A névváltással kapcsolatban Király László szövegében szerepel egy anekdota, ami érzékelteti a rendszerváltás hangulatát az irodalmi szerkesztőségekben: alighanem perceken múlt, hogy a kolozsvári lap neve lett az erdélyi magyar irodalom polgári vonulatának örökségét felvállaló Helikon, és nem a marosvásárhelyi Igaz Szót, a nemrég szintén 30. születésnapját ünneplő Látót nevezték így át, a két főszerkesztő ugyanis majdnem egyszerre telefonált Bukarestbe Domokos Gézának, hogy bejelentsék a névválasztásukat.
A Helikon feladata többrétű, fogalmazott az irodalmi esten Karácsonyi Zsolt főszerkesztő. „Elsősorban fenn kell tartanunk egy szellemi teret, amelyben szerkesztők, szerzők, olvasók egyaránt jól érzik magukat” – mondta, hozzátéve, hogy az itt zajló ténykedést a Kárpát-medencében, lehetőség szerint azon túl is fel kell mutatnia a lapnak, amelyet a kezdetektől fogva a nyitottság, a sajátosra, újra való odafigyelés jellemez, és amely egyszerre összpontosít az idősebb nemzedékre és a fiatal generációkra is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/121651-harminc-eves-szellemi-m-hely-a-helikon-folyoiratot-unnepeltek-kolozsvaron

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.