ReMeK-e-hírlevél 2020/10. számából

 Megjelent az ALMPUB projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet
A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok hagyományosan részei a nyilvános szférának, hiszen hozzáférést kínálnak a kultúrához és a tudáshoz, tájékozódási lehetőséget nyújtanak a lakosság számára állampolgári ügyekben és közösségi terekként is funkcionálnak a helyi közösségekben. A digitalizálás és a globalizáció új kihívásokat támasztott a fenntartható nyilvános szférával szemben. Vajon a közgyűjteményi szféra, a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak képesek-e felelni ezekre a kihívásokra? Erre a kérdésre kereste a választ az elmúlt évek legjelentősebb nemzetközi együttműködésben megvalósított kutatása, az ALMPUB projekt, amelyben a budapesti Könyvtári Intézet is részt vett. A projekt eredményeit bemutató könyv a kiadó Current Topics in Library and Information Practice sorozatának legújabb kötete, amelyben a könyvtár- és információtudományban megjelenő új megközelítéseket mutatják be. A Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in the Digital Age című kötet a könyvtárakat mint a nyilvános szféra intézményeit bemutató elméleti tanulmányokat, nemzetközi összehasonlító kutatásokat és az együttműködő országok könyvtárügyéből vett esettanulmányokat tartalmaz.
Forrás és további információ a Könyvtári Intézet honlapján: https://ki.oszk.hu/node/9714

Bújócskaverseny – André Ferenc könyvének bemutatója és slam poetry a könyvtárban
Főleg fiatalok népesítették be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermét 2020. szeptember 18-án. André Ferenc csíkszeredai születésű költő, slammer Bújócskaverseny című verses meseregényének bemutatóján a szerző beszélgetőtársa Péter Blanka slammer volt. Rövid szünet után slam poetry est következett, a meghívott vendégek, André Ferenc, Demeter Ferenc és Péter Blanka saját írásaikból olvastak fel. A kolozsvári Koinónia kiadó jelentette meg André Ferenc könyvét a BOLD kreatív ügynökséggel társulva, a szerző beszélt arról, hogy miként születtek a szövegek és kerültek fel folyamatosan az internetre, majd hogyan lett mindebből illusztrált mesekönyv.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/893/bujocskaverseny--andre-ferenc-konyvenek-bemutatoja-es-slam-poetry-est-a-konyvtarban

Szöveg – kép – szöveg: Gerőcs Péter író szerzői estje
2020. szeptember 16-án, többhónapos kényszerszünet után kerülhetett sor az első olyan rendezvényre a Kájoni János Megyei Könyvtárban, amely nem online térben zajlott. A Szöveg – kép – szöveg címmel szervezett irodalmi találkozó meghívott vendége Gerőcs Péter budapesti író volt, akivel Murányi Sándor Olivér beszélgetett. Az író beszélt regényeiről is, amelyek a Kalligram kiadásában jelentek meg. Legújabb regénye, az Árvaképek 2019-ben megkapta a Békés Pál-díjat. A regény főhőse sikeres portréfotós, az ő történetén keresztül olyan kérdéseket is boncolgat, hogy 'vajon mit rögzíthet egy kép a tudatunkból, és mi lesz az életünkkel, ha elveszítjük a talán soha nem is létezett uralmat a saját emlékezetünk felett'.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/890/szoveg--kep--szoveg--gerocs-peter-iro-volt-konyvtarunk-vendege

Online olvasójáték a Népmese napjára
Negyedik osztályos sepsiszentgyörgyi diákoknak hirdetett online olvasójátékot a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület, a Népmese napjának megünneplésére.
A 2020. szeptember 30. és november 30. között zajló, három írásos fordulóból és egy kreatív döntőből álló vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Benevezni 2020. október 14-ig lehet, az első feladatlap megoldásainak beküldésével.
A feladatok és a vetélkedővel kapcsolatos, részletes tudnivalók a könyvtár honlapján, a www.kmkt.ro címen érhetők el.
Forrás: http://kmkt.ro/online-olvasojatek-indul-a-nepmese-napjan
 

Előadás 20. századi székely asszonysorsokról a csíkszentmártoni könyvtárban
A csíkszentmártoni Baka János Könyvtárban Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros néprajzi jellegű gyűjtését mutatta be vetítéssel kísért előadásában 2020. szeptember 25-én. Az előadást a Tivai Nagy Imre Társaság szervezte. Sándor Edit a 20. századi csíkszentdomokosi családok életének mindennapjait tárta fel az asszonyok szempontjából, a gyűjtést 2013-ban kezdte, azóta is folyamatban van a kutatás. Csíkszentdomokosi idős asszonyokat kérdezett arról, hogy milyen volt az életük régen. Az előadás végén a hallgatóság közül többen megosztották emlékeiket nagyszüleikről, dédnagyszüleikről.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hu/asszonysorsok-a-20-szazadi-szekely-falvakban-1601278325327

 

Sándor Edit a 2016-os gyimesközéploki könyvtárosi Vándorgyűlésen

Nem maradt el az idei Csíkszeredai Könyvvásár
2020. szeptember 24-én nyitották meg a négynapos Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. A rendezvényre tizenkilenc romániai kiadó érkezett kiadványaival. A megnyitón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, ugyanakkor Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője is beszédet mondott. Az elmúlt esztendőkben szokás szerint tavasszal zajlott a rangos esemény, idén azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották – még az is felmerült, hogy elmarad. Ezúttal a Csíkszeredai Könyvvásár az erdélyi könyv ünnepe lehet – fogalmazott a főszervező polgármesteri hivatal nevében Ráduly Róbert polgármester.
Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11592
https://szekelyhon.ro/aktualis/megnyitottak-a-csikszeredai-konyvvasart

Meseíró pályázatot hirdetett a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Az évtizedes hagyományokhoz hűen idén is megünnepelte a Népmese Napját a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Ezúttal azonban, a járványügyi helyzet miatt, nem a hagyományos formában, vagyis felolvasással és egyéb programokkal, hanem pályázattal. Vincze Csilla, az intézmény igazgatója elmondta, hogy arra kérték a tanulókat, írják meg, majd rajzolják le saját meséjüket, és ezt a kettőt együtt küldjék el a könyvtárnak.
'A legsikeresebb meséket, amelyeket a legjobb illusztrációk kísérik, kiadványban fogjuk megjelentetni. Ezt fogják megkapni jutalmul a legügyesebbek' – ismertette a felhívás kapcsán az intézményvezető.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/meseiro-palyazatot-hirdettek-a-magyar-nepmese-napja-alkalmabol

Nagy Mózesről Esztelneken
Esztelneken bemutatták 2020. szeptember 21-én a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában megjelent, a helyi iskola létezésének 340. évfordulója alkalmából összeállított, Nagy Mózes címet viselő kötetet.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-esztelneken/

Meghalt Szőcs István író, kritikus
Életének 93. évében, 2020. szeptember 10-én elhunyt Szőcs István író, kritikus, műfordító, művelődéstörténész, a kolozsvári Helikon folyóirat főmunkatársa, a Magyar Írószövetség, a Romániai Írók Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69-től nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. A kilencvenes évek közepétől a Helikon főmunkatársa. Több mint 2000 közleménye jelent meg elsősorban erdélyi folyóiratokban, napilapokban.
Fontosabb kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Antiszumir álláspontok kritikája (1984); Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004.); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített kiadás 2004); Délibábos ég alatt (Tanulmányok történelmi és nyelvtörténeti hiedelmekről, 2013).
Forrás: https://www.helikon.ro/elhunyt-szocs-istvan/

Elhunyt Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa
Életének 72. évében, 2020. szeptember 8-án elhunyt Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár egykori könyvtárosa, aki 1977 és 2013 között gondoskodott a gyűjtemény megőrzéséről. A könyvtár állományának jó ismerőjeként számos helytörténeti kiadvánnyal gyarapította a szakirodalmat. Rendszeresen jelentek meg Nagyenyeddel és a Bethlen Gábor Kollégiummal kapcsolatos írásai az erdélyi magyar sajtóban. 2008-ban az EMKE Monoki István-díját vehette át könyvtárosi-kutatói munkásságáért. Sebestyén Spielmann Mihály akkori laudációját idézve: Győrfi Dénes 'visszaépíthette mindannyiunk tudatába az enyedi könyvtárat, méltó helyére kerül az értékek őrzője és ápolója, az intézmény. Publikációi, könyvei, közleményei újdonságokat, felfedezéseket, értékítéleteket, adatokat szállítottak az iskoláról, az Enyedhez köthető személyiségekről, a könyvtár ritkaságairól, a könyvtárnak az erdélyi művelődésben elfoglalt helyéről.'
Forrás: Gordán Edina, Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, https://www.facebook.com/BethlenGaborDokumentaciosKonyvtar/posts/3234866796591928
http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=559

Elérhető a Helikon az Arcanum-adatbázisban
520 605 oldallal bővült az Arcanum Digitális Tudománytár, az új anyagok között megtalálható a kolozsvári Helikon teljes digitalizált anyaga is 1990-től egészen 2019-ig (https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/HelikonKolozsvar/). Az anyag megtekintése előfizetést igényel az Arcanum szolgáltatásaira, hozzáférhető azonban többek között az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából.
Forrás: https://www.helikon.ro/elerheto-a-helikon-az-arcanum-adatbazisban/

Így lett a magyar TikTok sztárja egy középkorú könyvtáros
Bő két éve indult a kínai hátterű videomegosztó közösségi hálózat, a TikTok, amelyre annak rendje és módja szerint azonnal lecsaptak a digitális újdonságokra fogékony felhasználók, azaz főként természetesen a Z-generáció tagjai. A platform azóta rendkívül népszerűvé vált, óvatos statisztikák szerint is már több mint 800 millió aktív felhasználója van, az okostelefonokra telepíthető változatot pedig már több mint kétmilliárd alkalommal töltötték le az Apple és a Google szervereiről. (...)
Az egyik legkülönlegesebb tartalmakat posztoló TikTok-felhasználó Varga András, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosára és tudományos kutatója, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven – 1689-ben Kolozsváron – nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves (!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából ‘operálták ki’ ügyes kezű restaurátorok.
'Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük – osztotta meg a titkot 'Andris bácsi', ahogy rajongói közül sokan nevezik. Varga András nagyon örül a váratlan népszerűségnek, de tisztában van vele, hogy mennyire gyorsan és kiszámíthatatlanul alakul az online világ.
Forrás: https://nlc.hu/szabadido/20200902/tiktok-varga-andras-szte-konyvtar-konyv-video-zene/

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente