Nem egyszer láttam a diákokat, köztük hajdani önmagamat is ódzkodni a román irodalmi művektől. Érdekesség, hogy az érettségi elvégzése után nőtt meg az érdeklődésem a román alkotások iránt. Az 1980-as évek végén jöttek szóba Ana Blandiana, Mircea Dinescu, Mircea Eliade, George Bacovia, Marin Sorescu, Nichita Stănescu és Vasile Voiculescu művei. Természetesen ez az érdeklődés a további években nem lankadt, s amit az évek során kihagytam, be is pótoltam.
Azt hiszem, nem egy rossz szempont, azokról az emberekről, akikkel ugyanazt a hazát osztjuk meg, bővebb ismereteket szerezni. Az irodalmi művek megjelenítenek minden egyes társadalmi réteget. Megismerhetjük a román embert. Igazi kalaúzként átvezetnek az évszázadokon és megmutatják azt, ahogyan ők látják saját magukat. Ezen kívül számtalan közös pont van a történelmünkben, s nem utolsó sorban nem egy hasonló próblémával küzdünk a mindennapok sodrásában.
Úgy vélem, ha elolvassuk műveiket, jobban megértjük azt a helyzetet is, amelyben élünk.
A diákoknak különösen hasznos, mert nem egy alkotást háziolvasmányként kérik az iskolában. Természetesen, mint akármilyen művet, eredetiben érdemes elolvasni, de a fordítás sem megvetendő. Szerencsére a szocializmus alatt szinte minden fontos művet sikerült átültetni magyar nyelvre. Így az ajánlásom sem föltétlen kényszerű.
Íme a listám, amit érdemesnek találtam elböngészni (magyar nyelvre is lefordított alkotások):
Costache Negruzzi: Alexandru Lăpușneanu
Nicolae Filimon: Régi és új urak (Ciocoii vechi și noi)
Ion Creangă: Gyerekkorom emlékei (Amintiri din copilărie)
Ioan Slavici: Anyja lánya (Mara)
Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél (O scrisoare pierdută) és rövid prózai írásai
Vasile Alecsandri: Chirița vidéken (Chirița în provincie)
Gala Galaction: Mahmud papucsai (Papucii lui Mahmud)
Liviu Rebreanu: Ion, Akasztottak erdeje (Ion, Pădurea spânzuraților)
Camil Petrescu: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája (Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război )
Garabet Ibrălieanu: Adela
Panait Istrati: Kyra Kyralina, Codin, Cosma, Pusztai bogáncsok (Ciulinii Bărăganului)
Mircea Eliade: A (cigány)lányoknál (La țigănci), Maitreyi
George Călinescu: Ottilia titka (Enigma Otiliei)
Mihail Sadoveanu: A balta (Baltagul), Ankuca fogadója (Hanu Ancuței)
Matei Caragiale: Óvárosi gavallérok (Craii de Curtea-Veche)
Marin Preda: A Moromete család (Moromeții)
Vasile Voiculescu írásai
Marin Sorescu: Iona
Ionel Teodoreanu: Vidéki vakáció (La Medeleni)
Petru Cimpoieșu: Simion, a panelszent (Simion liftnicul)
Radu Țuculescu: Öregmama történetei (Povestirile mamei bătrâne)
Emil Cioran: A bomlás kézikönyve (francia nyelven jelent meg)
Mircea Cărtărescu: Káprázat (Orbitor)
- Lavinia Braniște prózái
Ajánlott román költők névsora: Mihai Eminescu, Ion Eliade Rădulescu, Grigore Alexandrescu, Vasile Alecsandri, George Coșbuc, Octavian Goga, Tudor Arghezi, Alexandru Macedonski, Ion Minulescu, Lucian Blaga, George Bacovia, Ion Pillat, Vasile Voiculescu, Ion Barbu, Nicolae Labiș, Nichita Stănescu, Marin Sorescu, Ana Blandiana, Nina Casian, Mircea Dinescu, Mircea Cărtărescu, Andrei Bodiu, Romulus Bucur.
Hasznos olvasmányok a román népmesék és balladák is.
A felsorolás csak egyfajta kalauz az érdeklődőknek, de ezt lehet bővíteni, felcserélni a sorrendet, kivenni belőle, vagy éppen hozzátenni olyan műveket, amelyektől teljesebb a saját olvasói gyűjtemény.
U.i.: Kis idézet a hajdani havaselvi előkelőségek könyvtáráról:
„Azokban az időkben, akárcsak napjainkban is, divat volt a könyvgyűjtés; minden elegáns és üresfejű ifjúnak a kor legjobb könyveiből összeválogatott könyvtára volt, melynek könyveit azonban sohasem olvasta el. A könyvgyűjtési mánia olyan méreteket öltött, hogy igen sokan, akiket elfogott a szenvedély, és nem akartak időt vagy pénzt áldozni rá, festőmestert hívtak, és szalonjaik vagy dolgozószobájuk falára ragyogó könyvtárakat festettek, melyben megvolt minden, ami magasztos a teremtéstől egészen Caragea idejéig az emberi gondolkodás reánk hagyott. Ha ítélkezünk azok felett, akiknek van könyvtáruk, de nem olvassák könyveiket, és azok felett, akiknek csupán festett könyvtáruk van, úgy hiszem, hogy ez utóbbiak az eszesebbek.”
Részlet Nicolae Filimon Régi és új urak regényéből, Irodalmi Könyvkiadó Bukarest, 1964. Fordította: Balla Ernő (57-58old)
Borbé Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése