Az iskolai könyvtárak informatizálása

A közeljövőben AXE képzés indul, nemcsak könyvtárosoknak! Erről értesítést tettek fel a Hargita Megyei Tanfelügyelőség ( http://isjhr.eduhr.ro/web2/index.php/ro/noutati/1524-in-atenia-directorilor-tuturor-unitilor-de-invmant-preuniversitar-din-jude ) valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza (http://ccd.eduhr.ro/content_menu_ro.php) honlapjain. A képzésen részt vehet minden egyes könyvtáros, és aki iskolai könyvtárban / dokumentációs központban dolgozik, de nincs kizárva a pedagógusok széles köre sem, akik vonzódnak a könyvtári szakmához (óvónő, tanító, tanár), vagy netán kíváncsiak. A projektet a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Neamţ Megyei Pedagógusok Háza indította útjára.

A képzés 2011. október és 2012. április között zajlik régióra osztva, megyénkben.

A továbbképző nem csupán a könyvtárosi anyag felfrissítésére fókuszál (E.T.O., indexálás), hanem azok felújított változatát, új információkat a szakmán belül, valamint könyvtárosi módszertant, könyvtár-informatikai ismereteket is elsajátíthat a résztvevő. A képzés 23 credit pontot biztosít azoknak a résztvevőknek, akik sikeresen befejezik a tanfolyamot.

A beiratkozás már javában folyik. Beiratkozás céljából hívják fel az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát vagy Pöllnitz Ilona módszertanost-programszervezőt. Telefonszámok: 0266 372139, 0740131530.

 Minden egyes Hargita megyei tanügyes pedagógust szeretettel várnak!

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2011/9 számából

Az MKE 43. Vándorgyűlésének ajánlása
A könyvtár, a könyvtári rendszer nemcsak tudástár, nemcsak nemzeti identitásunk értékőrző és közvetítő helye, hanem hatékony eszköz az információs társadalom kezében a társadalmi célok, a társadalmi megújulás, az esélykiegyenlítés, a kisebbségi és állampolgári jogok alkalmazásában.
A könyvtár – maga is tanuló szervezetként – a képzés minden szintjén (egyéni, iskolarendszerű vagy azon kívüli) támogatja a kompetenciaszerző, tudást megújító folyamatokat.
Nem az a kérdés, hogy könyvtárral vagy könyvtár nélkül. Versenyképesség a megújuló Európában csak a minőség következetes képviseletével, a tudás műveltséggé emelésével érhető el. Internettel, a könyvtári gyűjtemények tudás-hitelesítő bázisán. Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal: a Magyar Könyvtárosok Egyesülete ezen jövőkép elérésének elkötelezett támogatója. A társadalom számára a 'Tanulás, tudás, műveltség – könyvtárosok a jövő szolgálatában' című konferenciájának záró pillanataiban e cél megvalósításához ajánlja fel erőforrásait.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Fehér Miklós, MKE-főtitkár
http://mke.info.hu/2011/08/az-mke-43-vandorgyulesenek-ajanlasa/

Országépítők - olvasótábor a Kalibáskőn
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány 2011. augusztus 22–26. között immár negyedik alkalommal szervezte meg a kalibáskői olvasótábort, amely idén az Országépítők címet kapta. A táborban V-VIII. osztályos tanulók vehettek részt, idén 15 gyermek számára biztosítottak támogatott táborozási lehetőséget. Asztalos Attila szervező, a városi könyvtár munkatársa tájékoztatása szerint Udvarhelyszékről csupán 5 gyermeket fogadhattak, ezért a jelentkezőknek pályázniuk kellett a helyekre. A táborozók többi részét Tusnádról és Lábnyikról hívták, mert a tábor célja a különböző települések közötti kapcsolatok építése is volt.
Az oktatók – múzeum- és olvasáspedagógusok, valamint a könyvtár munkatársai - a nyári szünidő végén XVII-XX. századi erdélyi írók alkotásain keresztül igyekeztek visszavezetni a táborban részt vevő diákokat a szünidő alatt esetleg kimaradt olvasáshoz. Az olvasótábor célja az volt, hogy a kiválasztott szövegeken keresztül a táborozók felfrissítsék és bővíthessék szülőföldjükkel kapcsolatos, történelmi, társadalmi, természeti ismereteiket, erősödjön magyar nemzeti öntudatuk – mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató. Természetesen a kezdeményezés mindenkori célkitűzése az olvasás népszerűsítése is, valamint az, hogy a részt vevő fiatalok értő olvasókká érjenek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=97608
http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/orszagepitok-a-az-olvasas-jegyeben-kalibaskon

Meghalt Varga Katalin író
Meghalt Varga Katalin költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, a Barátom, Bonca és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után, 2011. augusztus 4-én érte a halál. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg, és eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el.
Varga Katalin 1928. március 26-án született Budapesten. Közgazdásznak készült, de később az ELTE bölcsészkarán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Harminc könyvét adták ki mostanáig. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született. Több verseskötet után 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.
Az írónőt 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben elnyerte a Müncheni TV-fesztivál Díját, 1981-ben kiérdemelte a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1983-ban Ifjúsági Díjban részesült. Később, 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2008-ban pedig IBBY-életműdíjat vehetett át a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/elhunyt_varga_katalin_kolto_iro

Fiatal román írónő sikerkönyve

Az évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra elsőkönyves fiatal írókat is meghívnak, könyveikből részleteket közöl az irodalmi sajtó. Ilyen volt a közelmúltban Filip Florian román író Kisujjak (Degete mici) című nagydíjas kötete. A román kortárs irodalomban máris újabb sikerkönyvvel jelentkezett egy fiatal bukaresti írónő, Adina Rosetti, aki hazai sikere után az elsőkönyvesek fesztiválján, Budapesten is bemutatkozott. A regényt a bukaresti Curtea Veche kiadó jelentette meg 2010-ben, a második kiadás máris követte ebben az évben. A Deadline című könyvet szemleíró kritikusa, Răzvan Petrescu az utóbbi húsz év legjobb debütregényének nevezi. Adina Rosetti 1979-ben született, a Román–Amerikai Egyetemen szerzett diplomát, újságíró szakot is végzett, a Time Out Bucharest szerkesztője, az Elle magazin munkatársa. 2007-ben ’Az év legjobb fiatal kulturális újságírója’ címet nyerte el. Így nem csodálkozunk, ha regényét megtörtént esetek ihlették, hiszen a ma újságírója előtt a hírvilág óriási területei nyílnak meg, tájékozódási lehetőségei tágak és szabadak.
Teljes írás itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=98544

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Szeptemberi évfordulók 2011

210 éve, 1801. szeptember elsején hunyt el Robert Bage, a XIII század kiemelkedő angol novellistája.

35 éve, 1976. szeptember hatodikán hunyt el Laco Novomesky (Ladisláv) szlovák költő.

130 éve, 1801. szeptember hetedikén született Guido Da Verona  zsidó származású olasz költő és író.

180 éve, 1831. szeptember hetedikén született Victorien Sardou francia drámaíró. Legismertebb műve a Tosca. A mű Puccinit is megihlette.

60 éve, 1951. szeptember nyolcadikán született Markó Béla erdélyi magyar költő, szerkesztő, politikus.

190 éve, 1821. szeptember tizedikén született Jules Champfleury francia realista író és kritikus.

150 éve, 1861. szeptember tizenegyedikén született Juhani Aho  (Brofeldt), a finn irodalom kiemelkedő alakja.

130 éve, 188. szeptember tizenegyedikén született Dutka Ákos magyar költő és újságíró.

250 éve, 1761. szeptember tizenegyedikén született José Agostinho de Macedo, a portugál költészet nagyja.

50 éve, 1961. szeptember tizenegyedikén hunyt el Szántó György erdélyi magyar író. Ismertebb művei: Bábel tornya, Mata Hari, Stradivari, Fekete-éveim, Esze Tamás.

90 éve 1921. szeptember tizenkettedikén született Stanisław Lem lengyel író, a fantasztikus irodalom kiváló művelője. Ismertebb művei: Solaris, Kiberiáda novellás kötete.

30 éve, 1981. szeptember tizenkettedikén született Eugenio Montale olasz költő, író és fordító.

690 esztendeje 1321. szeptember tizenharmadikán hunyt el Dante Alighieri firenzei olasz költő és filozófus, a világirodalom egyik nagy alakja. Legismertebb műve az Isteni Színjáték.

160 éve, 1851. szeptember tizennegyedikén hunyt el James Fenimore Cooper, a XIX. századi amerikai irodalom legnépszerűbb alakja. Ismert művei: Bőrharisnya, Vadölő, Az utolsó mohikán, Nyomkereső, A préri.

85 éve, 1926. szeptember tizenhatodikán született Simon István magyar költő, műfordító és esszéíró.

130 éve, 1881. szeptember tizenhetedikén született George Bacovia (George Andone Vasiliu), a román szimbolista költészet nagyja.

240 éve, 1771. szeptember tizenhetedikén hunyt el TobiasGeorge Smolett skót költő és író.

100 éve, 1911. szeptember tizenkilencedikén született Sir William Gerald Golding angol író és költő. Legismertebb műve: A Legyek ura.

2030 esztendeje, kr. e. 19. szeptember huszonegyedikén hunyt el  Publius Vergilius Maro római költő. Legismertebb műve az Aeneis című eposza.

110 éve, 1901. szeptember huszonkettedikén született Csuka Zoltán vajdasági magyar író, költő, szerkesztő és műfordító.

150 éve, 1861. szeptember huszonkettedikén született Sebők Zsigmond magyar író, a XX. gyermekirodalom ismert alakja.

770 esztendeje, 12411. szeptember huszonharmadikán hunyt el Snorri Sturluson izlandi író és költő, a középkori irodalom egyik kiemelkedő alakja.

385 esztendeje, 1626. szeptember huszonötödikén született Théophile de Viau francia költő és drámaíró.

190 éve, 1821. szeptember huszonhetedikén született Henri-Frédéric Amiel svájci  költő és kritikus.

120 éve, 1891. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Herman Melville amerikai elbeszélő, regényíró, esszéíró és költő. Legismertebb műve: Moby-Dick  

150 éve, 1861. szeptember harmincadikán született Szabolcska Mihály magyar költő.

5 éve, 2006. szeptember harmincadikán hunyt el Sütő András  erdélyi magyar próza- és drámaíró. Ismertebb művei: Anyám könnyű álmot ígér, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Évek- Hazajáró lelkek, A szuzai menyegző Advent a Hargitán.

Érdemes tudni

325 esztendeje, 1686. szeptember másodikán szabadult fel Buda a 150 éves török uralom alól.

35 éve, 1976. szeptember hatodikán született Albrecht Dezső erdélyi politikus, újságíró, publicista, a Hitel című folyóirat szerkesztője (1936-1944), valamint az Erdélyi Szemle című lap kiadója és szerkesztője (1950-1955) volt.

135 éve, 1876. szeptember tizenhatodikán hunyt el Mikó Imre erdélyi székely-magyar politikus, államférfi és történész.

15 éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el a XX. Század egyik nagy matematikusa, Erdős Pál.

15. éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el Keresztes-Dénes, az Erdélyi figyelő szerkesztője.

220 éve, 1791. szeptember huszonegyedikén született Gróf Széchenyi István magyar politikus, író, közgazdász és a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.

35 éve, 1896. augusztus szeptember huszonegyedikén Vámszer Géza erdélyi magyar néprajzi író és művészettörténész.

210 éve, 1801. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pray György történetíró, a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.

15 éve, 1996. szeptember huszonhatodikán hunyt el Horváth Antal, a moldvai csángók történetének felgöngyölítője.

30 éve, szeptember huszonhetedikén hunyt el Kovács Dénes csíki származású meseíró.   

Érdekfeszítő könyvek

Barabási Albert-László csíkkarcfalvi születésű fizikus, nemzetközi hírnévnek örvendő tudós két érdekfeszítő kötetét olvastam a nyár folyamán. Tettem azt azért, mert a volt csíkszeredai Matematika-fizika Líceum tanulója meglátogatta ideiglenes könyvtárunkat egy interjú erejéig, amelyet a helyi tévének szolgáltatott, de azért is, mert ajánlották könyveit.  

Az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó fizikaprofesszor mielőtt a hálózatkutatással foglalkozott volna érdekelte a káoszelmélet és fraktálok is. A hálózatkutatás egyik gyümölcse a Behálózva című kötete. A könyv lényege, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz a világ dolgai és ez hogyan hat ki a mindennapi valamint az üzleti életre.

A hálózatok felismerése és megértése közelebb hozza az embereket saját problémájuk megoldásához. Könnyebb megérteni a betegségek terjedését és annak esetleges visszaszorítását, a gazdasági válságok stabilizálását, az erőszakok megfékezését valamint az emberi problémák kezelését-megelőzését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az éberségre, ami egyben segít leleplezni azokat a gátakat, amelyeket akarva-akaratlanul társaink elénkbe gördítenek nap, mint nap. A könyv világossá teszi olvasói előtt, hogy az új évezredben minden egyes hálózat és rendszer hasonló vagy ugyanazon elvek alapján születik meg, de jól kidolgozott ráhatással tör utat magának a törvénytisztelő ember számára.

 

* * *

 

A Behálózva című kötet nyomatékosítva értésünkre adja, hogy minden mindennel összefügg, és ehhez könnyűszerrel hozzásegítenek a technika csodái. A Villanások című kötete, mintha folytatása lenne az előzőnek. Ugyanúgy szó esik a mindennapi adathordozók és adatközvetítők szerepéről. Arról, hogy szinte önkéntesen egy nagy hálózat részeivé válunk, kiszolgáltatva adatainkat a nagyvilágnak. Az adatok, pedig könnyűszerrel felhasználhatóak, tanulmányozhatóak és megvizsgálhatóak, ahogyan az érdekek követelik, akár tudományos, akár üzleti úton, sőt az események nagy része akár számokban összefoglalva is leírható. Természetesen döntésünk nem mindig kiszámítható, azok számára lesz az, akik érdekeltek a mindennapi tevékenységünkben. Adatainkhoz hozzáférve ily módon sikeresen befolyásolhatják életünket.

A Villanások című kötete, amelynek alcíme fémjelzi az elmélkedés lényegét „A jövő kiszámítható”. Ennél tömörebben nem is lehet megfogalmazni mindazt, amit feltár e nagyszerű meggyőző erővel írt olvasmány. Az elmélet bizonyításaként a szerző a múltba keresgélve szinte sorsszerűséggel beszél a Dózsaféle parasztfelkelésről, hogy elkerülhető lett volna-e vagy sem. Érdekes megvilágításba állítja a madarak és az emberek mozgása közötti hasonlóságot. Ugyanúgy szó esik a kiszámíthatóságról, a jövő előrevetítésének módszereiről tudományos alapon.

Mindenképpen könnyen ellenőrizhetővé váltunk, és ahogy a mondás állítja „nincsenek véletlenek” helyet kap Barabási elmélkedésében is. Tehát, a véletleneknek hitt esetek, pedig nem is annyira azok.

A kiszámítatlannak hitt emberi viselkedés és a kiszámíthatóság miként kap helyet ebben az egyre ismertebb világba, és hogy ezek a tények mégis mennyire befolyásolják az emberi kapcsolatokat az ösztönös önkéntelen tevékenységüktől egészen a megfontolt jól körvonalazódott esetekig, azt majd az olvasmány után mindenki maga dönti el.

 

* * *

 

Egy könyvtáros számára mindkét mű lebilincselő olvasmány lehet, hiszen munkájától függően benne van az információáradatban. Nemcsak a könyvek és az audiovizuális eszközök, hanem az Internet is új utakat nyitott a könyvtárosok számára, ahol valóban nem nagy nehézség ráeszmélni a dolgok összefüggésére még akkor sem, ha ez tudatosan nem fogalmazódott meg a mindennapi munkában. Az ellenőrizhetőség és kiszámíthatóság esete, pedig kutatói munka, de néha „déjà vu” érzést kölcsönözve feltárja minden egyes információkezelő-átadó, valamint közvetítő számára, hogy a spontaneitáson túl bizonyos mértékig minden egy egész része és ez az egész sokrétűen világítja meg mindennapjainkat, de a színkavalkádból mindig ki lehet választani azt, ráfigyeléssel, amire szükségünk van. Más magyarázattal: könnyen rájövünk arra, hogy összefüggéseken túl bizonyos dolgok valóban ellenőrizhetőek és követhetőek.

 

 

A Behálózva kötete megjelent:

Helikon Kiadó Kft, Budapest, 2003

Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008

 

A Villanások kötete megjelent:

Nyitott könyvműhely, Budapest, 2010

 

Borbé Levente

 

 

Strasbourgba viszik a könyvtárügyet

A brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzésével nem értenek egyet, de tiszteletben tartják azt, mondotta Tamás Sándor a megyei tanács tegnapi soros ülésén. Az elnök hozzátette, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik.

A román igazságszolgáltatás követelményeinek eleget téve, a testület többségi szavazattal tudomásul vette a Szonda Szabolcs igazgatói tisztségbe való kinevezését semmissé nyilvánító határozatot, ugyanakkor megbízta Hollanda Andrea osztályvezetőt az igazgatói teendők időleges ellátásával. Az intézményfenntartó önkormányzat új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. A téma kapcsán mindhárom frakció képviselői kifejtették nézeteiket.

A hír tovább olvasható a  http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=96629&cim=strasbourgba_viszik_a_konyvtarugyet   linken.

ReMek-e-hírlevél 2011/8 számából

Székely asszonyok a történelemben - irodalmi pályázat

Az Erdély.ma szerkesztősége A Család Évében ráirányítja a figyelmet a székely nőkre, közülük is elsősorban azokra, akik a történelem során kiemelt szerepet töltöttek be a székelység történelmének, kultúrájának alakításában. Ezért irodalmi pályázatot indít útjára, amelynek műfaját csak annyiban szabályozza, hogy prózának kell lennie. A pályamunkáknak valós történelmi alapjuk kell hogy legyen, nem lehetnek a fantázia szüleményei. Az írásoknak részletesen be kell mutatniuk az adott kort, a hölgy családját, személyi környezetét. A pályázatok történelmi hitelességét történész fogja véleményezni. Az írásnak legkevesebb 10 000 karaktert kell tartalmaznia. A pályamunka kevesebb mint ötven százaléka származhat az internetről, és minden forrást pontosan meg kell jelölni! Ennek elmulasztása kizáráshoz vezet, ugyanis minden forrást le fognak ellenőrizni. A pályázatok elküldésének határideje: 2011. november 30. Az elküldés módja: elektronikus levélhez csatolt Word-dokumentumban. Cím: palyazat[kukac]erdely.ma (a [kukac] helyére a @ jelet kell beírni). Az írás megérkezéséről, regisztrálásáról email-ben visszajelzést kap a pályázó.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=95497

Újra Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban!
Július 28-án, csütörtökön este kezdődött és pénteken hajnali 4 órakor zárta kapuit a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár az ötödik Nyitott Könyvek Éjszakáján. Miklós István Tájrendezés című képzőművészeti kiállításának megnyitóján még mérsékelt volt az érdeklődés, az idei Nyitott Könyvek Éjszakáján mégis a tavalyinál többen baglyoskodtak, és annak ellenére, hogy a városlakók most sem ostromolták ezrével a könyvtár ajtaját, Szabó Károly igazgató összességében jónak értékelte a rendezvényt.
A Székelyföldi Legendáriumról az ötletgazda Fazakas Szabolcs tartott előadást az érettebb és zsenge korú hallgatósággal megtelt audiovizuális teremben. Az előadás után szó szerint rá lehetett lépni a legendák földjére. A lehetőséggel az ifjúság élt, akik legendától-legendáig haladva mászkáltak a padlóra leterített óriástérképen. Az olvasóteremben is megnőtt a forgalom, de volt, aki a kölcsönzőt célozta meg, és büntetlenül visszaszolgáltatta a régóta kikölcsönzött olvasnivalót. A „feledékenyek" nem tolongtak, az éjszaka folyamán mindössze 15-en éltek a Megbocsátás éjszakája adta lehetőséggel. Bögre volt a jutalma annak, aki kitöltötte vagy legalább megpróbálta megválaszolni a kérdőívet - a kvízjátékba több mint százan kapcsolódtak be.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7116-nyitott-szemmel-nyitott-konyvvel-hajnalhasadtaig

Év végéig lesz új nemzeti könyvtára Romániának

Körülbelül négy hónapon belül elkészül a Román Nemzeti Könyvtárnak helyet adó épület, így év végéig elkezdheti ottani működését az intézmény - jelentette ki Kelemen Hunor művelődési miniszter. 'Romániának húsz év után először lesz nemzeti könyvtára' - mondta a tárcavezető. Az épület munkálatait négy évvel ezelőtt kezdték újra, hosszú esztendők stagnálása után.
Számadatokban a Román Nemzeti Könyvtárról: olvasótermek teljes felülete - 14 000 nm, raktárfelületek - 35 000 nm, irodák felülete - 8000 nm, díszterem - 400 férőhely. Az épület tartalmaz konferenciatermeket, valamint rendezvény- és multimédia-termeket is.
A befejezéshez közeledő Román Nemzeti Könyvtár épületét bemutató film megtalálható itt: http://www.youtube.com/watch?v=xn2cey0auqg&feature=player_embedded#at=67
Források: http://itthon.transindex.ro/?hir=26748
http://www.gandul.info/news/reportaj-multimedia-cum-arata-noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-cladirea-cu-sali-de-lectura-de-14-000-mp-in-care-s-au-investit-deja-83-de-milioane-de-euro-8528872

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új helyre költözött részlegeinek megnyitója
Négy hónapos szünet után újra használatba lehet venni a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlegét: a művészeti-történelmi és a dokumentációs részleget, valamint a gyermekkönyvtárat. Csíkszereda Városházának épületében, felújított termekben fogadhatják újra a könyvtárhasználókat. A Mikó-vár épületéből - amely teljes felújítás előtt áll - költöztek át a könyvtár részlegei a csíkszeredai önkormányzat épületébe. A földszinten kaptak helyet, az épületnek ezt a részét a városi önkormányzat az ott székelő katonaságtól nemrég kapta vissza. A hivatalos megnyitót ünnepélyes keretek között tartották meg 2011. július 29-én, pénteken délután, a megyei és városi önkormányzat, valamint a sajtó képviselőinek részvételével. A könyvtár hűséges olvasói közül is sokan eljöttek a megnyitóra, megtekinteni a részlegek új otthonát. Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója köszönetet mondott a városi és a megyei önkormányzatoknak, hogy segítettek új helyet találni és átköltöztetni a közel 85 000 kötetet és dokumentumot tartalmazó állományt. ’Örömmel jelentem be olvasóinknak, hogy augusztus 1-jétől ismét igénybe vehetik könyvtárunk ezen részlegeit’ - emelte ki az igazgatónő.
Kelemen Katalin, a dokumentációs részleg vezetője elmondta, igyekeztek úgy elrendezni az állományt, hogy minél több kötethez, dokumentumhoz közvetlen, szabadpolcos hozzáférést biztosítsanak a használóknak. Így elsősorban a dokumentációs részleg régebbi, ezért védettebb állománya került a raktárba. A Biblionet program keretében ingyenes internet- és számítógéphasználati lehetőséget nyújtanak - bár jelenleg csak a dokumentációs részlegen. Ősztől tíz új számítógéppel gazdagodik az intézmény, amelyeket ugyancsak a Biblionet program pályázatán nyertek. A székelyföldi, helytörténeti szempontból fontos dokumentumok, könyvek digitalizálását is folytatják, jelenleg a könyvtár gyűjteményeiből 83 digitalizált dokumentum érhető el az interneten, jelentős részük a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Antal Attila alpolgármester kijelentette, nem volt könnyű a költözési folyamat, de jó volt az együttműködés, ‘megoldáskeresően reagáltak a könyvtár vezetősége és alkalmazottjai, szívesen dolgoztunk együtt egy ilyen munkaközösséggel’. ’Örülök, hogy a polgármesteri hivatal épületében az olvasóknak rendelkezésére áll egy ilyen értékes gyűjtemény’ - hangsúlyozta az alpolgármester. Ráduly Róbert polgármester a Márton Áron Gimnázium épületének százéves évfordulójára megjelent kötettel ajándékozta meg az intézményt.
Hargita Megye Tanácsának díszoklevelét és a székely zászlót Raffain Zoltán megyei tanácsos adta át az intézménynek. A Mikó-vár épületéből elköltözött a könyvkötészeti részleg is, amelynek a megyei tanács a Hargita Megyei Kulturális Központ épületében biztosított helyet.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/befejezodott-a-megyei-konyvtar-koltozese

Ősztől bevezetik a kötelező olvasást

Ősztől újra bevezetik a kötelező olvasást a gimnáziumi oktatásban, mert a felmérések szerint minden második 15 éves fiatal tud ugyan olvasni, de nem érti a szöveget, s nem csak románból, hanem matematikából, történelemből vagy földrajzból sem - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Oana Badea, a román oktatási minisztérium államtitkára, aki kifejtette: „Minden második 15 éves fiatal olvas, és nem érti, mit. Ez funkcionális írástudatlanság”.

Ilyen összefüggésben kijelentette, hogy kötelező újra bevezetni az olvasást az I-VIII. osztályban. Az elemi oktatásban az olvasás külön tanóra lesz, a többiek számára pedig egy óra olvasás lesz nem csak román nyelvből, hanem matematikából, fizikából vagy más tantárgyakból is. (Paprika Rádió)

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=96451

 Milyen könyveket lopnak el az erdélyi könyvtárakból?

”A könyvtári szarka leginkább a szakkönyveket és a szórakoztató irodalmat szereti, és változatos módszereket alkalmaz. Könyvmolynak lenni nem olcsó mulatság: egy átlagos kötet ára 40-50 lej körül mozog, de az albumok, szakkönyvek általában ennél drágábbak. A könyvtár egyik fontos szerepe éppen az, hogy olvasnivalót biztosítson annak is, aki nem engedheti meg magának, hogy minden kötetet megvásároljon. Egy jó könyv azonban ugyanolyan birtoklási vágyat vált ki az igazi könyvmolyból, mint az autórajongóból egy Ferrari. Nem is beszélve arról az esetről, amikor valakinek azért van szüksége egy szakkönyvre, hogy újra meg újra fellapozza - és persze nem hajlandó minden alkalommal elszaladni érte a könyvtárba.

Jobb esetben könyvmolyunk ilyenkor összegyűjti a pénzét, esetleg mozgósítja a családot, hogy egy közelgő ünnepi alkalomra szerezzék meg neki az áhított kötetet. Rosszabb esetben viszont egyszerűen lenyúlja a könyvtárból. Erdélyi könyvtárak vezetőit kérdeztük arról, hogy mit, hogyan és mennyit lopnak a könyvmolyok.

Tavaszi Hajnal, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár (Nagyvárad) igazgatóhelyettese: ’Úgy gondolom, hogy a „könyvlopás” a könyves szakmák kísérőjelensége. Talán a ‘70-es, ‘80-as években a könyvtáros jobban figyelte az esetleges tolvajokat - jelenleg a könyvtárban videokamerás rendszer rögzít minden mozgást, természetesen ez nem zárja ki a lopás lehetőségét. Az utolsó nagyobb könyvlopási akció 2005-ben zajlott, amikor új sorozatok kerültek antikvár kereskedelembe. A frissen megjelent Leda sorozat kiadványait vélte értékesíthetőnek az egyik eltulajdonító, mi véletlenül bukkantunk a nyomra: antikvár könyveket válogattunk. Akkoriban sok magánkönyvtárat számoltak fel Váradon, mi a meglevő állományt igyekeztünk kiegészíteni.’

A cikk folytatása itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=15005

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2011

100 éve, 1911. augusztus elsején hunyt el Vértesi Arnold író, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1901. augusztus másodikán született Slvako Grum szlovén író, drámaíró.

140 éve, 1871. augusztus harmadikán hunyt el Franciszek Dmochowski lengyel író, költő, fordító, irodalomkritikus, publicista és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus negyedikén hunyt el Babits Mihály magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító, a Nyugat első nemzedék kiemelkedő egyénisége. Ismertebb műveiből néhány: In Horatium, A lírikus epilógia, Húsvét előtt, A gazda bekeríti házát Jónás könyve, Jónás imája, A gólyakalifa, Elza pilóta.

110 éve, 1901. augusztus hatodikán hunyt el Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus hetedikén hunyt el Rabindranath Tagore indiai költő és író, drámaíró és műfordító.

90 éve, 1921. augusztus nyolcadikán hunyt el Juhani Aho  (Brofeldt), a finn irodalom első hivatásos írója. Újságíróként is tevékenykedett. Műveiben életre kél a finn táj-vidék szépsége.

 90 éve, 1921. augusztus született Ion Negoiţescu erdélyi román kritikus, irodalomtörténész és költő, a magyar kultúra tisztelője.

140 éve, 1871. augusztus tizenegyedikén született Heltai Jenő magyar író, költő és újságíró. Népszerű művei közül a legismertebb A néma Levente.

350 esztendeje, 1661. augusztus tizenharmadikán hunyt el Gian Francesco Loredano, a hajdani Velencei Köztársaság olasz írója, költője.

90 éve, 1921. augusztus tizenharmadikán született Sarkadi Imre magyar író és újságíró. Ismertebb művei: A próféta, Elektra, Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom.

 240 esztendeje, 1771. augusztus tizenötödikén született Walter Scott skót költő és író, az angol irodalom egyik kiváló alakja. Ismertebb művei: Rob Roy, Ivanhoe, A fekete törpe.

380 esztendeje, 1631. augusztus tizenkilencedikén született John Dryden angol költő, az ókori klasszikusok kiváló fordítója.

120 éve, 1891. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Gestur Pálsson izlandi író, szülőföldjének igazi mesélője.

110 éve, 1901. augusztus huszadikán született Salvatore Quasimodo, a XX. Századi olasz költészet kiemelkedő alakja. Műfordítóként is jelentős a munkássága.

 20 éve, 1991. augusztus huszadikán hunyt el Eugen Jebeleanu román költő, publicista és műfordító. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós műveit ültette át román nyelvre. A román-magyar barátság egyik úttörője.

410 esztendeje, 1601. augusztus huszonkettedikén született Georges de Scudéry francia elbeszélő, drámaíró és költő.

420 esztendeje, 1591. augusztus huszonharmadikán hunyt el Fray Luis de Léon, a spanyol keresztény misztikus költészet nagy alakja.

180 éve, 1831. augusztus huszonharmadikán hunyt el Kazinczy Ferenc író, költő és nyelvújító.

160 éve, 1851. augusztus huszonharmadikán született Alois Jirásek cseh történelmi regényíró.

120 éve, 1891. augusztus huszonharmadikán született Olosz Lajos, az erdélyi magyar költészet kiemelkedő személyisége.

20 éve, 1991. augusztus huszonharmadikán hunyt el Nemes Nagy Ágnes magyar költő (a gyermekversek egyik népszerű szerzője), esszéíró és műfordító.

420 éve, 1791. augusztus huszonhatodikán hunyt el José Iglesias de la Casa spanyol költő. Az egyik legkedveltebb spanyol költő.

140 éve, 1871. augusztus huszonhetedikén született Theodore Dreiser  amerikai író és újságíró. Népszerű művei: Carrie drágám, A zseniális ember, Amerikai tragédia.

170 éve, 1841. augusztus huszonnyolcadikán született Julius Stinde német író, újságíró és lapszerkesztő. Népszerű regénye: A Bucholz család.

100 éve, 1911. augusztus huszonhetedikén született Barabás Tibor magyar író, drámaíró.

110 éve, 1901. augusztus harmincegyedikén született Békeffi István magyar színműíró és kabarészerző.

200 éve, 1811. augusztus harmincegyedikén született Théophile Gautier a francia romantikus költészet nagyja.

Érdemes tudni

90 éve, 1921. augusztus elsején született Izsák József erdélyi irodalomtörténész és kritukus.

100 éve, 1911. augusztus hetedikén születet Bibó István jogász, politikus és könyvtáros.

555 esztendeje, 1456. augusztus tizenegyedikén hunyt el Hunyadi János magyar hadvezér, erdélyi vajda, Magyarország kormányzója.

115 éve, 1896. augusztus tizenharmadikán született Vámszer Géza néprajzi író és művészettörténész.

135 éve, 1876. augusztus huszadikán szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére a Csíksomlyói kegytemplomot.

35 éve, 1976. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nagy Imre zsögödi festőművész és grafikus.

115 éve, 1896. augusztus huszonnyolcadikán született Márton Áron Erdély római katolikus püspöke.