2020. szeptember 8., kedd

ReMeK-e-hírlevél 2020/9. számából

Nyakig a Demboviccben – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének pályázata
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) a 2018-ban kiírt Magyarok a román nemzetállamban című sikeres riportpályázata és a 2019-ben meghirdetett Voltunk, vagyunk, leszünk című filmpályázata után, idén ismét pályázatot hirdet, Nyakig a Demboviccben címmel, amelyre ironikusan összegző véleménycikkeket várnak az utóbbi száz év nemzetpolitikájának témakörében.
Bárki pályázhat életkortól, lakhelytől és állampolgárságtól függetlenül. A beküldött munkák terjedelme nem haladhatja meg a 6000 leütést (szóközökkel együtt). Pályázni kizárólag magyar nyelvű, a benevezésig közzé nem tett írással lehet.
A pályaműveket erdélyi idő szerint 2020. december 22-én 24 óráig lehet benyújtani PDF formátumban, egy szintén PDF formátumban csatolt levél kíséretében, a lebonyolításért felelős Bedő Zoltán SZMÚE- elnök címére: (bedozoltan59@gmail.com).
A beérkezett pályaműveket szakmai testület bírálja el. A pályázat eredményének közzétételére a Magyar Kultúra Napján, 2021.. január 22-én kerül sor. Az első díj 500, a második díj 300, a harmadik díj 200 euró.
Forráshttps://www.erdely.ma/nyakig-a-demboviccben-a-szekelyfoldi-magyar-ujsagirok-egyesulete-altal-kiirt-palyazat/

Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel
Az otthoni könyvtárak méretének nagyobb szerepe van a gyerekek fejlődésében, mint gondoltuk, egy új kutatás szerint legalábbis nagyobb eséllyel tesznek szert fontos képességekre azok, akik sok könyv között nőnek fel.
Számos kutatás foglalkozott az olvasás pozitív hatásaival, bizonyítva, hogy a könyvek csökkentik a stresszt és a szorongást. Hat perc olvasás után átlagosan 68%-kal csökken az ember stressz-szintje. A könyvek lassítják a mentális öregedést is, azokhoz az emberekhez képest, akik nem szoktak olvasni, az olvasók 32%-kal kevesebb eséllyel tapasztalnak mentális problémákat idős korukban. Az olvasás egyértelműen hatással van az agy működésére, már öt nap után erősödni kezd a kapcsolat a nyelvért és az érzésekért felelős területek között. Az Oxford University Pressnél megjelent, Reading for Life című könyv szerint a nyelvi kihívások beindítják az agyat, és ezáltal jó hatással vannak a mentális állapotunkra.
Egy 2018-ban végzett kutatás révén még ezeken túl is fontos pozitív hatásokra derült fény. A vizsgálat során 31 országban összesen 160 000 embert kérdeztek ki. A kutatók arra jutottak, hogy minél több könyv volt a résztvevők otthonában gyerekkorukban, felnőttként annál jártasabbak lettek három fő területen: az olvasottság terén, a matematikai képességeket tekintve, valamint a technológia használatában, legyen szó kommunikációról vagy információk összegyűjtéséről és analizálásáról. (A kutatásban átlagos szintnek azt állapították meg, ha legalább 80 könyv volt otthon, a fejlődés ott volt látványos, ahol sok, 80 és 350 közötti példány volt a házi könyvtárban, nagyobb könyvmennyiség esetén a különbségek már nem voltak számottevők.)
Forráshttps://konyvesmagazin.hu/friss/olvasasi_szokasok_kutatas_kepessegek_otthoni_konyvtar.html

Csodalámpa gimnazistáknak
Az előkészítős, elsős és második osztályosok után a 6–7 osztályosok számára nyitotta meg kapuját a Csodalámpa Olvasóklub nevet viselő, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozás a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. A tevékenységek során a tizenegy gimnazista a barátságról, a felnőtté válásról szóló történettel ismerkedett meg.
A járványhelyzetre való tekintettel idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal és szabadtérben zajlottak a tevékenységek. A csoportvezetők, Hollanda Andrea, Kolumbán Melinda, Nagy-Bákai Réka, Szilágyi-Nagy Imola és Nagy Tímea David Almond A nap színe című könyvét olvasták fel, beszélgettek a tinédzserkorra jellemző útkeresésről, az önismeretről, az élet értelméről és a gyászról is.
A felolvasás, a szövegértést és feldolgozást segítő játékok mellett filmnézés, batikolás, agyagozás és nemezelés is szerepelt a programban.
A résztvevők egy része visszajáró, de akadtak olyanok is, akik első alkalommal kapcsolódtak be a könyvtár által szervezett vakációs foglalkozásokba.
A Bod Péter Megyei Könyvtár tevékenységei által arra törekszik, hogy olyan könyveket adjon a gyerekek, fiatalok kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, ugyanakkor irodalmi értékkel is bírnak. Ennek az olvasóvá nevelésnek a részét képezi az évről évre megszervezett vakációs foglalkozás, a Csodalámpa Olvasóklub, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a családok és a diákok körében.
Forráshttps://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-gimnazistaknak/

Kincskereső játékot indít a Román nyelv napján a Kájoni János Megyei Könyvtár
Kétfordulós kincskereső játékot indít a Kájoni János Megyei Könyvtár, 'Luna bună pentru lumea bună' (Jó hónap egy jó világért) címmel, a Román nyelv napján, 2020. augusztus 31-én.
'Négy hét játékos tanulás, szórakozás, izgalom és több mint félszáz díj vár Csíkszereda románul többé vagy akár kevésbé tudó apraja-nagyjára 2020. augusztus 31. - szeptember 25. között.0
A többnyire román nyelven zajló játékban fontos, de nem kizárólagos a román nyelvismeret szintje, sokat segít a problémamegoldó képesség és leginkább a tudásvágy.' – írják a szervezők a felhívásban. Az érdeklődő iskolásokat és felnőtteket várják a könyvtárban benevezés és további tájékoztatás végett.
Kapcsolattartó: Bedő Melinda (bedomelinda@gmail.com, 0720 544 013).
Benevezési határidő: 2020. szeptember 4.
Forráshttp://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-08-31
 
Elhunyt Bogdán László író, költő, újságíró
Életének 73. évében, 2020. augusztus 10-én elhunyt Bogdán László, József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék napilap főmunkatársa.
Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948 március 8-án, 1969-től szülővárosában a Megyei Tükör munkatársaként dolgozott. 1987-től A Hét című hetilap szerkesztője volt, majd az 1990-es évektől a Háromszék főmunkatársaként közölt főként kulturális és közéleti témákban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az 1995. évre nívódíjjal jutalmazta publicisztikai tevékenységét. Számos vers- és prózakötete jelent meg, amelyekért több elismerésben részesült: többek között 2008-ban Márai Sándor-díjat, 2010-ben József Attila-díjat kapott, de a Román Írószövetség prózadíját is elnyerte kétszer. A Magyar Művészeti Akadémia tagjává választotta. Széleslátókörű gondolkodóként, rendkívül sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként a Háromszék meghatározó munkatársai közé tartozott.
Forráshttps://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-bogdan-laszlo-iro-kolto-ujsagiro
https://www.hirmondo.ro/kultura/utban-a-feny-fele/

Bemutatták a Székelyföld Trianon-lapszámát
A Székelyföld kulturális folyóirat 2020. júniusi száma teljes mértékben a Trianon-diskurzus köré szerveződik. A tematikus lapszám bemutatójára 2020. augusztus 20-án került sor a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az esemény meghívottjai Benkő Levente és Molnár Vilmos lapszerkesztők voltak, akikkel Karácsonyi Zsolt beszélgetett.
Kezdésképp, Karácsonyi Zsoltnak a a Trianon-szám „mélyebb rétegeire” vonatkozó kérdésére, Molnár Vilmos elárulta: mivel a Székelyföld nem csak irodalmi lap, hanem olyan kulturális folyóirat is, amelynek nagy szegmensét történelmi tartalom teszi ki, így egyértelmű volt, hogy olyan, máig megrázó történelmi momentumra, mint Trianon, valamilyen módon reflektálniuk kell.
A megközelítés módja elsősorban áttekintő, amolyan „hogyan-jutottunk-ide” szcénáriót követ a magyarországi politikusok tehetetlenségétől és apátiájáról a legkritikusabb pillanatokban, egészen addig, hogyan érintett ez különböző erdélyi lakosokat. Molnár Vilmos hozzátette, abban is biztos, hogy annyi elhallgatott, napjainkig tisztázatlan esemény maradt, hogy bőven lenne még anyag az erdélyi vagy székelyföldi közelmúltról.. A lapszámban közlő szerzőkről elmondta, jó részük már a Székelyföld „tősgárdájához” tartozik, mind magyarországi, mind hazai szerzők (többek közt Benkő Levente, Garda Dezső, Gazda József, Gottfried Barna, Mihály János, Nagy Szabó Csaba, Romsics Ignác). A lapszámot két erdélyi költő, Farkas Árpád és Ferencz Imre versei nyitják.

Digitalizált fényképritkaságokon elevenedik meg a polgári Székelyudvarhely
Egyetemi hallgatók és önkéntesek segítségével zajlik az archívum digitalizálása és rendszerezése a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészetnél: a párját ritkító, az országban legnagyobb, magánkézben lévő gyűjtemény Udvarhelyszék 130 évét dokumentálja. A mintegy 80 ezer negatívot felölelő gyűjtemény digitalizálása hosszú évek munkája lesz, az első ötezer darabot nyár végére már számítógépes rendszerben is rögzítik. Az így lajstromba vett negatívok digitalizált változatai Kovátsék belső számítógépes rendszerébe kerülnek, ezekből majd többet a fényképészet honlapján is megosztanak.
A most feldolgozott, az 1900-től 1925-ig terjedő időszakot megörökítő fotóanyagból kirajzolódik a hajdani Székelyudvarhely, Udvarhelyszék élete. Igazi polgári kisváros mindennapjaiba nyerünk betekintést, hiszen a fényképészet nemcsak az ünnepi alkalmakat, hanem a hétköznapokat, családi eseményeket, sőt, a lakásbelsőket is megörökítette.

Zsidó Ferenc a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője
2020. augusztus 24-étől Zsidó Ferenc székelykeresztúri író, kritikus a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztője, aki, a szerkesztői munka koordinálása mellett, az új honlap bejáratására és irodalmi rendezvények lebonyolítására koncentrál.
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, 1999-ben a Bukaresti Egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát, 2008-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a bölcsésztudományok doktorává avatták.. 1999 és 2003 között a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában tanított, 2003-2004-ben a Krónika napilapnál volt szerkesztő, 2005-től a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum magyartanára, 2013 és 2019 között a www.eirodalom.ro című irodalmi portált szerkesztette.
Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Fiatal Írók Szövetségének, kuratóriumi tagja az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak.
Fontosabb kötetei: Szalmatánc (regény). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002.; Csigaterpesz (novellák). Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2005.; Autóstoppal Európában (regényes útirajz). Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007. Laska Lajos (rövidprózák), Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2012., Csak egyenesen! (irodalomkritikák), Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2016., Huszonnégy (regény), Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2017, 2018.

Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), Kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Nincsenek megjegyzések:

ReMeK-e-hírlevél 2024/5. számából

Beavatás: néprajzi pályázat középiskolásoknak: Iskolai legendák – legendás iskolák A kolozsvári  Babeș –Bolyai Tudományegyetem Magyar Népr...