Amit nem lát a webkamera – fiatal erdélyi szerzők szövegeit várja a Helikon
A Helikon Kulturális Egyesület és a Helikon folyóirat több mint harmincéves műhelyhagyományának folytatásaként pályázatot hirdet erdélyi pályakezdő fiatalok számára, Amit nem lát a webkamera címmel. A beküldési határidő 2021. április 20.
A pályázat célja szakmai tanácsadást és megjelenést biztosítani az irodalmi tehetségeknek a Helikon Pavilon 420 című rovatában és a Helikon online felületén. Pályázni két kategóriában lehet (vers, próza) publikálatlan művekkel, a legjobbnak ítélt pályaművek mindkét kategóriában 1000, 750, illetve 500 lejes díjban részesülnek. A díjazottaknak továbbá lehetőségük nyílik részt venni a Helikon által szervezett eseményeken, díjnyertes pályaműveik a jelzett rovatban lesznek olvashatók, a színvonalasabbnak tartott pályaműveknek pedig külön rovatot biztosít a Helikon online felületén.
A pályázat kizárólag erdélyi (romániai magyar) származású pályakezdő szerzőknek szól, akik még nem rendelkeznek önálló kötettel, illetve akik 2021 januárjában még nem töltötték be 22. életévüket. A pályaműveket a helikonpalyazatok@gmail.com címre várják 2021. április 20-ig.
További részletek itt: https://www.helikon.ro/amit-nem-lat-a-webkamera-a-helikon-palyazata-fiatal-erdelyi-szerzoknek/
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Amit-nem-lat-a-webkamera-fiatal-erdelyi-szerzok-szovegeit-varja-a-Helikon
Online szavalóverseny a Magyar költészet napja alkalmából
A csíkszeredai székhelyű Agora Alapítvány 2021-ben is szavalóversenyt hirdet a Magyar költészet napja alkalmából. A jelentkezők egy versvideó beküldésével nevezhetnek be, 2021. április 7-én éjfélig. A zsűrizés és eredményhirdetés 2021. április 9-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban fog zajlani, amit A Költészet Napja - Csíkszereda facebook oldalon közvetítenek. 2021-ben is több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A versenyre egy szabadon választott verssel lehet nevezni, Bajor Andor, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád és Zelk Zoltán műveiből. Nevezési kategóriák, korcsoportok: I. 5-8 osztályos diákok; II. 9-12 osztályos diákok (középiskolások); III. 19 év fölöttiek (felnőttek). Minden kategória legjobb versmondói értékes jutalomban részesülnek. A jelentkezési lap itt található: https://forms.gle/jGpsWWUkzi16tKqP6
Partnerek: a Kájoni János Megyei Könyvtár és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala.
Forrás: https://www.facebook.com/koltoknapja/photos/a.1622589881129465/3756518077736624
Gondolatok a könyvtárban
Csupa izgalmas kezdeményezéssel rukkol elő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. A Szívből jövő könyvajándék nevű, jelenleg is zajló programjuk február 14-éhez, a könyvajándékozás nemzetközi napjához kapcsolódik, és az a célja, hogy könyveket adományozzanak szociálisan hátrányos helyzetű háromszéki gyermekeknek és gyermekcsoportoknak.
Vajon miért tartják luxuscikknek a könyvet, ami csak a kiváltságosoknak jár? Hisz valójában azoknak is nagy szükségük volna rájuk, akik csak a tűzgyújtó papírt látják benne. Mert vajon hová is vezethető vissza a szegénység, munkanélküliség, egyes társadalmi csoportok nehéz életkörülményei? Akik gyermekekként élettársi viszonyt kezdenek, kisbabát szülnek, aztán koldulni és kukázni kényszerülnek, azért teszik ezt, mert máshoz nem értenek, és ugyanezt adják tovább gyermekeiknek nemzedékről nemzedékre. Hogyan tudná más emberré nevelni a gyermekeit, aki ugyanebbe nő bele? Nálunk vagy Afrikában, Ázsiában, bárhol a világon. Mindig ott a legnagyobb a nyomor, ahol a legkevesebb a könyv, az életszínvonal növekedése sokkal inkább a könyvtől függ, mint a kenyértől. Először tehát a könyvet kellene eljuttatni mindenkihez, és utána sokkal kevesebb szükség volna élelmiszer-adományokra.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/139650/gondolatok-a-konyvtarban
Visszanézhető lesz Székelyudvarhely mozgóképes múltja
Felbecsülhetetlen értékű videotékával gyarapodott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye. A helyi televízió régi kazettagyűjteménye számos izgalmas, érdekes történetet rejthet, az anyag feldolgozása azonban évekbe telik majd. A D3 televízió híradóinak gyűjteményéhez jutott hozzá a könyvtár. Az ömlesztett kazettákból álló gyűjteményből elsőként egy 2004. január eleji híradósorozatot osztottak meg a közösségi oldalon.
Mivel azonban az archívum rendezetlen, Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója úgy becsüli: ha két személy teljes munkaidőben a felvételek feldolgozásával foglalkozna, akkor is legalább két évbe telne a teljes anyag digitalizálása. A tervek szerint a lakosságot is bevonják a folyamatba: az elkövetkező időszakban az intézmény Facebook-oldalán teszik közzé a helytörténeti szempontból fontos, magazinos híradós anyagokat, és arra kérik az udvarhelyieket, ha ismerik a felvételen szereplőket vagy a bemutatott eseményekről tudnak részleteket, jelezzék ezt az intézménynek. A digitalizálással párhuzamosan adatbázis is készül, így minden híradó egyénileg visszakereshető lesz.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/visszanezheto-lesz-szekelyudvarhely-mozgokepes-multjanak-egy-resze
Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén – helyismereti könyvtári projekt
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával megvalósuló helyismereti projektjéről számolt be az intézmény Facebook oldalán 2021. márciusában:
"A Kájoni János Megyei Könyvtár egész Hargita megyére kiterjedő helyismereti, helytörténeti projektjében a Székelykeresztúri Városi Könyvtár, a Kulturális Iroda és a Molnár István Múzeum közösen vesz részt Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén címmel. Ennek érdekében létrehoztunk, folyamatosan aktualizálunk és publikálunk egy honlapot, amely a könyvtári és múzeumi szabványoknak megfelelően feltárja, rendszerezi és elérhetővé teszi a térségünkben fellelhető emlékeket. (...) Nem a semmiből indultunk, hiszen a múzeum gazdag dokumentum- és fotótárának anyagából eddig már közzétettünk egy válogatást, amelyet folyamatosan bővítünk. Ami azonban ennél is fontosabb, az a lappangó értékek felkutatása, közzététele. Minden család, közösség őriz és hagyományoz lokális, nemzeti és történelmi értékeket, amelyek eddigi ismereteinket bővítik és színesítik, feltárják múltunk legapróbb részleteit is. Ez a projekt célja, ezen munkálkodjunk közösen!"
A Kájoni János Megyei Könyvtár Virtuális séták Hargita megye településein címmel 2019-ben indított projektje Hargita Megye Tanácsa támogatásával, közösségi részvétellel valósul meg. Jelenleg a megyei könyvtár mellett nyolc település vesz részt partnerként a megvalósításban. A projekt célja a Hargita megye településein fellelhető, helyismereti-helytörténeti vonatkozású vizuális tartalmak digitalizálása és online közzététele.
Forrás: https://www.facebook.com/konyvtarkeresztur
Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
2021. március 18-án a néhai Székely Zoltán régész, muzeológus Emlékeim című önéletírását és szakmai levelezését tartalmazó kötetet mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A történész 42 évig volt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A kiadványt az egykori igazgató fia, a szintén régész dr. Székely Zsolt, a könyv szerkesztője mutatta be. A kötetet a csíkszeredai Státus Kiadó jelentette meg.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
Bepillantás az "Olvasói Utazásba"
2021 márciusában a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa több biblioterápiás bemutatót tartott az iskola tanulói számára. Az Olvasói utazás néven futó foglalkozásba való betekintés elnyerte a diákok tetszését.
A bemutatók természetesen az élet dolgaival foglalkoztak, kiemelve a közösség lényeges szerepét. Mint foglalkozásvezető, Borbé Levente fontosnak tartja a mindennapi élet adta bonyodalmak kibogozásához gyógyírként használható olvasmányokat. Az ilyen típusú tevékenységek helyre tudják rakni az emberi viselkedésben előforduló gondokat, a sérülést szenvedett egyén problémáit. Hiszen a hiszékenység, a tapasztalatlanság, a tájékozatlanság, ami néha büszkeséggel és elfogultsággal jár, bizony bajba sodorhatja a gyereket. A felvilágosítás viszont eredményt szül, és a veszélynek kitett ifjú óvatosabbá válik, s megpróbál védekezni, valamint nem ad annyira a csalóka látszatra.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/03/kedvcsinalo-majdani-olvasoi-utazashoz.html
http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/03/bepillantas-az-olvasoi-utazasba.html
Borbé Levente a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában
Beszélgetések Szonda Szabolcs költővel, műfordítóval, könyvtárvezetővel (videó)
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) folytatja A hét szerzője című sorozatát, amelynek Szonda Szabolcs költő, műfordító volt egyik meghívottja márciusban. A hét szerzőjével Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője, az E-MIL elnöke beszélgetett. (A beszélgetéssorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Az esemény társszervezője a Kolozsvári Állami Magyar Színház).
Szonda Szabolcs (Sepsiszentgyörgy, 1974) költő, műfordító, 2008-tól a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Első verseskötete 1998-ban jelent meg Kiegyezés a tükörrel címmel. 2020-ban a Székelyföld folyóirat díjazottja. Legutóbbi műfordításkötete: Alexandru Mușina: Macska-e a cica?, Lector, Marosvásárhely, 2020.
A beszélgetés két részben érhető el az E-MIL YouTube csatornáján:
https://www.youtube.com/watch?v=J8AP9bRctqY
https://www.youtube.com/watch?v=7TO1a99wkX4
Szonda Szabolcs a Bildlabor projekt (https://www.facebook.com/groups/825795811110744) által készített, közel 50 perces portréfilmben műfordítói munkásságáról, a könyvtár kulturális szerepéről, könyves szolgáltatásról, olvasásról, a könyvtárral szemben támasztott digitális kihívásokról is beszélt.
"A nyomtatott könyveknek még mindig megvan a különleges szerepük, az ilyen szövegélményt másként dolgozza fel a lélek, mint a képernyőről olvasott szöveget." – hangzott el a beszélgetésben.
A sepsiszentgyörgyi könyvtár tervezett új székhelyéről, valamint a megyeszékhely irodalmi életéről is szó esett a beszélgetés során,
A mélyinterjú megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=KljjS439SBo
Interjú Halász Péterrel, a moldvai magyarság kutatójával
Halász Péter magyarországi születésű néprajzkutató több mint ötven éve kíséri figyelemmel a moldvai csángók sorsát, életét, szokásvilágát. Legutóbb megjelent kötetében a csángók párválasztását, szerelmi életét mutatja be. Bár a terepmunkában már akadályozza egészségi állapota, még számos feldolgozatlan kutatási anyag hever a jegyzetei között. A néprajzkutatót gyimesközéploki otthonában kereste fel a Maszol.ro újságírója, Farkas Endre. Legújabb köteteiről, a moldvai magyarság körében végzett több évtizedes kutatásainak tanulságairól beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-hagyomany-arra-valo-hogy-az-ember-el-tudjon-igazodni-a-vilagban-beszelgetes-Halasz-Peter-neprajzkutatoval
80 éves Kovrig Magdolna irodalomszervező, főszerkesztő – születésnapi beszélgetés
Nevéhez füződik az Erdőszentgyörgyi Figyelő című, kéthavonta megjelenő művelődési és közéleti lap létrejötte.
"2002 decemberében úgy éreztük, hogy szükség van egy fórumra, amellyel kapcsolatot teremthetünk a lakosokkal. Akkor még nem volt városunkban pezsgő kulturális élet, de történtek dolgok, amelyek figyelmet érdemeltek. Ezért gondoltam a lapalapításra. A technikai részét unokaöcsém, Kovrig Zoltán vállalta, és megjelent az első, igen kezdetleges szám 2002 karácsonyára. Lassan-lassan körénk gyűlt egy kis csapat, amely szívügyének tekintette a lapcsinálást. Most már a 20. évfolyamot kezdtük meg, szakszerű tördeléssel – Donáth Nagy György munkája. Úgy tűnik, a lapunk egyre igényesebb külsővel jelenik meg, bár olykor a nyomda ördöge minket is megtréfál. Munkatársaink nem kérnek honoráriumot írásaikért, viszont a nyomdaköltséget ki kell fizetni, az eladott példányszámok pedig korántsem fedezik ezt. (…) Kaptunk és kapunk támogatást a helyi tanácstól is; kezdetben pusztán az ő segítségükre támaszkodtunk. Ha sehonnan nincs kilátás a támogatásra, akkor zsebünkbe nyúlunk, és a lap előbb-utóbb csak megjelenik."
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/eros-akarattal
Hamarosan teljes lesz a százkötetes Székely Könyvtár sorozat
Végéhez közeledik a tíz évvel ezelőtt elindított Székely Könyvtár sorozat kiadása. Legutóbb a sorozat 96. kötete hagyta el a nyomdát.
A 100 kötetből álló könyvsorozatot Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal indította a Hargita Gyöngye Rt. támogatásával. Az elmúlt tíz évben a székely-magyar írott kultúra legkülönbözőbb területeiről – szépirodalom, történelem, néprajz, szocigráfia – jelentek meg kötetek. A sorozat legutóbbi darabjában arról olvashatunk, hogy hogyan látják mások a székelyeket. A Székely Könyvtár szerkesztői Fekete Vince József Attila-díjas költő, szerkesztő, Ferenczes István József Attila-díjas költő, író, György Attila József Attila-díjas író, újságíró, Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, szerkesztő, Mirk Szidónia-Kata szerkesztő, a néprajztudományok doktora, Molnár Vilmos Márai Sándor-díjas író, szerkesztő.
Videó a sorozatról itt: https://www.youtube.com/watch?v=F6JT8bVqEUU
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Hamarosan-teljes-lesz-a-szazkotetes-Szekely-Konyvtar-sorozat-VIDEO
Kötet jelent meg az erdélyi egyházakról
Hogyan alakult a vallás és az egyházak élete a rendszerváltás utáni Erdélyben? – erre a kérdésre keresi a választ Kiss Dénes kolozsvári szociológus frissen megjelent kötete. Az Exit Kiadó és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gondozásában napvilágot látott, Nekünk csak ez van – vallás és egyházak a rendszerváltás utáni Erdélyben című kiadvány az erdélyi, főleg magyar vallási mezőt és ennek mai állapotához vezető folyamatokat mutatja be. A kötet a vallás intézményi beágyazódásának rendszerváltás utáni átalakulását vázolja fel. A történelmi egyházakra összpontosító elemzésben a vallási alrendszer rendszerszintű jelenlétében bekövetkező változásokat és a magyar egyházak rendszerszintű funkcióit, társadalomszervezésben betöltött szerepét taglalja. Ezenkívül az egyéni szintű vallásosság jellemzőit és folyamatait is elemzi kérdőíves kutatások alapján. Végül a vallási mező kevésbé ismert szereplőire összpontosít: a neoprotestáns kis egyházakra, valamint a történelmi egyházak belső reformmozgalmaira.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/kotet-jelent-meg-az-erdelyi-egyhazakrol
Erdélyről szóló útikönyvet adtak ki
A Székelyföldről két évvel ezelőtt készült útikönyvük után újabb kötettel jelentkeztek a budapesti Jel-Kép Kiadó munkatársai: ezúttal Erdélyt vették górcső alá.
"A könyv szerzője, Farkas Zoltán – a kiadó korábbi Erdély-útikönyvéhez hasonlóan – faluról-falura végigjárta, újra felfedezte a könyvben szereplő helyszíneket. Az így megszületett könyv szisztematikusan számba veszi a látnivalókat érintő valamennyi változást, és emellett számtalan új látnivalót, programlehetőséget kínál. A kiadványt szálláshely- és étteremajánlók, valamint 55 részletes térkép teszi teljessé" – e mondatokkal ajánlják az igencsak igényes, 430 oldalas útikönyvet. A kiadványt a már említett Székelyföld-könyvvel együtt interneten lehet beszerezni, a kiadó honlapjáról.
Forrás: https://szekelyhon.ro/vilag/erdelyrol-szolo-utikonyv-jelent-meg
Nemcsak receptes könyv, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet 2021. március 2-án mutattak be a szerzői egy részének jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – ‘egy jó szó’. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehették kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kaptak egy-egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken fognak ajándékozni belőle. A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják, annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a könyv ötlete.
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése