Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot
Ismét meghirdeti a Janikovszky Éva meseíró pályázatot 7–16 éves gyerekeknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Kiadóval közösen, Budapest önkormányzata támogatásával. A felhívásra 2022. március 11. és április 19. között lehet jelentkezni. Az elkészült meséket, történeteket e-mailen lehet beküldeni a janikovszky@fszek.hu címre.
A XVII. Janikovszky Éva meseíró pályázatot három korcsoportban hirdetik meg: az I. korcsoportban a 7–9 évesek, a II. korcsoportban a 10–13 évesek, a III. korcsoportban a 14–16 évesek alkotásait várják.
A pályázók tematikai megkötés nélkül, szabadon választott téma feldolgozásával vehetnek részt a pályázaton, amelyre magyarországi és határon túli településekről egyaránt várják a jelentkezéseket. Minden pályázó egy, maximum 15 ezer karakter (5 A/4-es oldal) terjedelmű, nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be. A pályaműveket a kiíró intézmény könyvtárosaiból álló előzsűri értékeli, és kiválasztja azokat a meséket, amelyeket érdemesnek talált a szakmai zsűrihez való továbbjutásra. A végleges díjazási sorrendről a szakmai zsűri dönt. Az ünnepélyes díjátadót május 27-én tartják a Palota Könyvtárban (VIII., Budapest, Reviczky u. 1.).
Forrás: https://kultura.hu/
Az RMKE vezetőségének márciusi találkozóiról
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vezetősége folytatta a szakmai találkozók sorozatát 2022 márciusában is. 18-án a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban találkoztak székelykeresztúri, nagygalambfalvi, siménfalvi és bögözi könyvtáros kollégákkal; 28-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban szervezett találkozót az RMKE, ahol a szepsiszentgyörgyi, zabolai, uzoni, árkosi és kovásznai kollégákkal találkozott az egyesület vezetősége. Szőcs Endre elnök számolt be a találkozókról az RMKE Facebook-csoportjában:
(…) "a helyi vezetők (polgármesterek és iskolaigazgatók) személyes értékrendje, hozzáállása, habitusa minden esetben rányomja bélyegét a könyvtár/könyvtáros munkakapcsolatra.
Számos pozitív példát is hallhattunk, de a sajátos nehézségek mindenhol jelen vannak.
Újra megfogalmazódott egy olcsó, de használható állománykezelő program beszerzése, melyet a községi könyvtárak és iskolai könyvtárak egyaránt használhatnának. Külön kiemelődött a Megyei Könyvtár szerepe a régióban, melynek irányába tolmácsolni fogom kérésüket."
A sepsiszentgyörgyi találkozóról: (…) ‘a székelyföldi községi könyvtárak, iskola könyvtárak nehézségei azonosak. Ebben sajnos nincs nagy különbség a többségi (székelyföldi) és a kisebbségi létben élő és dolgozó kollégák között…
Mint már többször elhangzott, ilyen és ehhez hasonló jellegű találkozókra nagy szükség van, de ugyanakkor a szakmai képzéseken, nagyobb találkozókon való részvétel is elengedhetetlen. A több mint 250 tagot számláló közösségünk mintegy 100 000 négyzetkilométeren "lakik", ami azt feltételezi, hogy szinte minden közigazgatási területen van egy kollégánk, aki bármikor segítségünkre siethet (nem csak szakmai szempontból…!)."
A szakmai találkozókat a helyi szervezők tették lehetővé, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár és a Bod Péter Megyei Könyvtár vezetősége.
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete privát Facebook-csoport
Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja – gyerekfoglalkozások megújult könyvtári térben
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját április 2-án, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján ünnepeljük. A jeles nap alkalmából könyves programokkal várják a gyerekeket a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, április 1-én 10 órai kezdettel, a kisebbeket a könyvtár bábcsoportjának román nyelvű előadására, 12 órától pedig magyar nyelven lesz papírszínház Hans Christian Andersen meséiből.
A gyermekkönyvtár különleges hangulatú világa hívogatja a gyerekeket az épület földszintjén. A tavalyi év végén beszerzett új, játékos hangulatú polcok, színes ülőbútorok még vonzóbbá, mesésebbé varázsolják a játéksarkot és a nagyobbaknak kialakított tanulósarkot.
Döme Barbara és Király Farkas találkoztak a csíkszeredai olvasókkal
2022. március 28-án Döme Barbara író, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője és Király Farkas író, költő, az Országút magazin főszerkesztő-helyettese voltak a Kájoni János Megyei könyvtár vendégei. Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője beszélgetett velük új könyveikről, identitásról, irodalomról, olvasásról. Mindkét meghívott szerző novellista, de szerkesztőkként és szerzőkként is talál köztük a szó. A jelenlevők megismerhették a Tegnap.ma (https://tegnap.ma/) kortárs irodalmi portált és videóenciklopédiát, amelyet közösen alapítottak, kortárs magyar szerzők műveinek ismertetése céljából. A szerzők felolvasták egy-egy írásukat, majd az est végén dedikálták köteteiket.
Döme Barabara a találkozón elmondta, az Angyalt reggelire című könyvének novelláit egy skizofrén rokonának történetei ihlették. "A fekete humor nagyon közel áll hozzám, olyanok a könyveim, amilyen én vagyok az életben" – vallotta meg a közönségnek az írónő. A történetei mindig a realitásból indulnak ki, de aztán mindig elrugaszkodnak a realitástól, és soha nincsenek befejezve, az olvasónak megvan a szabadsága, hogy továbbgondolja a történetet.
Király Farkas legújabb kötetei: Sortűz (Sétatér, Kolozsvár, 2017; Magyar Napló, Budapest, 2018); Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019); út a tengerszemekhez (versek, 2019). A találkozón arra a kérdésre, hogy számára mit jelent az írás, azt válaszolta, hogy elsősorban a segíteni akarás szándéka vezeti.
Nemes Gyula könyvbemutatója: „Népem biztonságát őrzöm”
Nemes Gyula nagyernyei helytörténész „Népem biztonságát őrzöm”. Maros-Torda vármegyeiek a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében című könyvének bemutatójára került sor 2022. március 9-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
A házigazda intézmény Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatába illeszkedő rendezvényen a 2021-ben megjelent kötetet Lőrinczi Dénes történész, könyvtáros méltatta, illetve beszélgetett a szerzővel.
Nemes Gyula munkájában egyéni életutakon keresztül mutatja be a csendőrség sorsát és működését a második világháború folyamán és az azt követő időszakban. Ritkán kutatott témát taglal könyve, amelynek megírásában személyes, családi indíttatás is vezérelte a szerzőt.
Forrás: https://kmkt.ro/nemes-gyula-
Irodalmi programok a kulturális héten
Van annak hagyománya a kultúrtörténelemben, hogy írók, költők kávéházakban, klubokban, netán kocsmákban, írtak, dolgoztak, beszélték meg egymással alkotásaikat. Sepsiszentgyörgyön sem ritkaság, hogy író-olvasó találkozókat, felolvasó esteket tartanak nem szigorúan kulturális tevékenységhez köthető helyszíneken, és ez a tevékenység a városünnep alatt van „csúcsra járatva”. Idén sem lesz másképp.
Az idén, hosszabb kihagyás után, újra létrejövő Szent György Napok kultúrhetébe tagolódó eseményeket a Bod Péter Megyei Könyvtár és partnerei szervezik.
Forrás és részletek itt: https://www.szentgyorgynapok.
Könyvtárat neveztek el Bogdán Lászlóról
2022. március 7-én névadó ünnepséget tartottak a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskolában. Az oktatási intézmény könyvtára a néhai Bogdán László író, újságíró nevét vette fel.
Az esemény előzménye, hogy Bogdán László özvegye, Bogdán Katalin – Majláth Attila rádiós műsorvezető javaslatára – kilencszáz kötetes könyvadománnyal lepte meg az iskolát, amelynek vezetősége ekképp mondott köszönetet a felajánlónak az önzetlen adományért.
A névadó ünnepséget az iskola dísztermében tartották számos helybeli érdeklődő jelenlétében. Bogdán Katalin után Kopacz Attila könyvkiadó, a néhai újságíró barátja osztotta meg a közönséggel néhány személyes emlékét, kezdve azzal, hogy miként ismerkedtek össze, miként kovácsolódott össze egy értelmiségiekből álló társaság, egy újságírói és írói műhely Sepsiszentgyörgyön, és hogyan jutottak el addig a pontig, hogy ő adta ki a könyveit. „Bogdán Lászlónak mintegy ötven kötete jelent meg eddig, de lesz folytatás” – hangsúlyozta.
Az ünnepség folyamán levetítettek egy rövidfilmet a névadóról, ugyanakkor az iskola diákjai, illetve az almási gyerekotthon növendékei – amely Majláth Attila otthona is volt – verses-zenés előadást mutattak be.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Ágtól ágig – koncert és könyvbemutató
Kettős rendezvény helyszíne volt 2022. március 4-én az alsócsernátoni református közösségi ház: Lackfi Dorottya Sinha Róbert gitárkíséretével előadott dalait követően mutatták be az Ágtól ágig című verseskötetet, Sántha Attila legújabb munkáját. A szerző beszélgetőtársa Deák Ferenc magyartanár volt, az est házigazdája Dimény-Haszmann Árpád költő, szerkesztő.
A Jelenlét című közös album dalai, zömmel megzenésített Lackfi János-versek csendültek fel a közel egyórás koncerten, de saját szerzemények is melegítették a nagyszámú hallgatóság szívét.
Mint kiderült, nem véletlenül tartották éppen Csernátonban a Sántha-kötet első bemutatóját: a szerző családja innen származik, és a könyvben szereplő események is itt, itteni emberekkel estek meg. Sántha Attila elmondta, időnek kellett eltelnie, amíg ráébredt, hogy milyen értéket jelentenek azok a történetek, amelyeket édesanyja újra és újra elmesélt, amelyek olyan emberek, események emlékét őrzik, akik másként rég kikoptak volna a kollektív emlékezetből. A család története rajzolódik ki ezekből, azoké az embereké, akikkel kapcsolatba került, de egyben a közösségé, tágabb értelemben egy egész koré, akár az utóbbi 150-200 évig visszamenően.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Olvasmányos történelem
2022. március 15-én mutatták be Kovászna városában Hover Zsolt magyargyerőmonostori lelkipásztor Erdélyi szabadságharc 1848–49 – történelmi kalandregény című könyvét. Az író nem titkolt célja, olvasásra, történelmünk megismerésére buzdítani a fiatalabb nemzedéket mai elemekkel fűszerezett történelmi könyveivel.
A Fábián Ernő Népfőiskola által szervezett bemutatóra népes közönség gyűlt össze az Ignácz Rózsa-terembe, a jelenlévőket házigazdaként Balogh Zoltán esperes köszöntötte.
A történelmi háttérhez a szerző több könyvet, cikket, írást is feldolgozott, a bemutatón azonban három olyan szerzőt emelt ki, akik a leginkább hatással voltak a történetre: Egyed Ákos, aki, azon túl, hogy köteteivel segítette Hovert elindulni az úton, a kéziratot el is olvasta, útbaigazítást, tanácsokat adott a szerzőnek. Emellett Jakab Elek és Kővári László írásai segítettek sokat Hovernek, mindketten részt vettek a szabadságharcban személyesen, és mindketten írtak is erről.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Emlékezés Hervay Gizellára
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában Hervay Gizella-kiállítás nyílt 2022. március 1-én. A kiállítás fő célja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a 40 éve elhunyt erdélyi magyar költőre, íróra és műfordítóra.
"Hervayt érdemes olvasni, hiszen túlmutat az úgynevezett női lírán, valami egyetemes emberit teremtve. Műfordítóként is lényegeset alkotott. Eme fordításokból jelentős az Ana Blandiana román költő és esszéíró verseinek magyar nyelvre való átültetése." – írja Borbé Levente, az iskola könyvtárosa, a kiállítás létrehozója.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.
Puskás István két új kisregényét mutatták be Székelyudvarhelyen
Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Székelyudvarhelyen élő Puskás István két új kisregénye. A marosvásárhelyi származású, könyvelőként ismert szerző tavalyi debütáló regénye, a Száz után két kisregénnyel jelentkezett. A két új kötet bemutatóját 2022. március 31-én tartották a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében. A szerzővel Katona Zoltán újságíró beszélgetett.
A négyláb című kisregény (a szerző szándékosan írta kisbetűvel a címet) egy család történetét dolgozza fel, míg a Reggel, ha sötét egy tipikus krimi, illetve pszichothriller. Új köteteiről így vall a szerző: "…fikció, de az életből táplálkozik. Nyilván, tapasztalat nélkül elég nehéz lenne megírni, viszont a női szereplők bőrébe bújni sem volt egyszerű. Hogy mennyire sikerült megfogalmazni az érzelmeiket, majd elmondják maguk a nők. (…) Megpróbáltam elképzelni a nők gondolkodásmódját, hogy lehetőleg ne a férfi mondanivalóját mondassam el velük női köntösbe bújtatva. (…) Első könyvemet harminc évig hordoztam a fejemben. A második térdműtétem után összeállt a kép, és megírtam. A négylábat tavaly tavasszal írtam meg, nagyjából egy hónap alatt, (…) tavaly szeptemberben nagyjából három hét alatt írtam meg a Reggel, ha sötét című thrilleremet. Mindkét könyvemben a főszereplők megakadt párkapcsolatokból érkeznek."
Mindkét könyv olvasószerkesztője, szövegének gondozója Gagyi Katinka újságíró-szerkesztő-blogger, a könyveket a székelyudvarhelyi DTP Stúdió Molioris Kiadója készítette elő technikailag és adta ki.
Forrás: https://hargitanepe.ro/150274-
Lapozz élményt! – Sepsi Book kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár
Sepsiszentgyörgyön idén első alkalommal szerveznek könyvvásárt, amelynek május 26. és 29. között a Sepsi Aréna ad otthont, A SepsiBook igazodik majd a könyvvásárok formai és tartalmi sajátosságaihoz, ám abban lesz egyedi, hogy kiemelten figyel a gyermek- és ifjúsági irodalomra, a kapcsolódó nemzedékekre, vagyis a családra – mondta el a beharangozó sajtótájékoztatón, 2022. március 23-án Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, a SepsiBook programigazgatója.
A kortárs irodalmi fesztivál jelmondata a "Lapozz élményt!", és egybevág a könyvtár célkitűzésével, hogy biztosítsák az olvasói utánpótlást, ezért a könyvvásáron emberközelbe hozzák az irodalmat és alkalmat teremtenek az alkotókkal való személyes találkozásra, mondta Szonda Szabolcs.
Mivel az iskolai évzáró környékén szervezik a sepsiszentgyörgyi könyvvásárt, alkalmat biztosítanak kedvezményes könyvvásárlásra és dedikálásra is, hiszen olyan szerzőket hívtak meg a rendezvényre, akiket a könyvtár gyerek olvasói szeretnek és olvasnak, mondta Hollanda Andrea. A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár olvasószolgálatának vezetője szerint a Sepsi Book programjában van könyvbemutató, író-olvasó találkozó, vetélkedő, műhelymunka és pedagógusoknak szóló szakmai beszélgetés is. Egyaránt lesznek magyar és román programok, hiszen számítanak arra, hogy a helyiek mellett a szomszédos Brassó megyéből is bevonzzák a közönséget, másrészt a háromszéki irodalomkedvelők is figyelemmel kísérik a román kultúrát.
Hollanda Andrea elmondta, hogy a legkisebb gyerekeket J. Kovács Judit szórakoztatja a Kerekítő című ölbeli játékokkal és mondókákkal. Az óvodások Nyulász Péterrel és beszédfejlesztő mondókákkal találkozhatnak. A kisiskolások találkozhatnak Zalán Tiborral, A rettentő görög vitéz című mese szerzőjével és Zágoni Balázzsal, A fekete fény című kalandregény sorozat szerzőjével.
A sepsiszentgyörgyi könyvvásáron jelen lesz Somfai Anna is, akinek könyveit nagy számban olvassák a kiskamaszok, illetve Mészöly Ágnes, a Szabadlábon című ifjúsági regény szerzője, akit a középiskolások olvasnak szívesen. Emellett a Napsugár és a Cimbora erdélyi magyar gyermeklapok főszerkesztői, László Noémi és Farkas Kinga is jelen lesznek és mindannyian arra törekednek, hogy a könyvvásár résztvevőinek személyes élménnyé váljon az olvasás.
Szonda Szabolcs elmondta: a felnőttek számára meghívták Vida Gábort, az Egy dadogás története című könyv szerzőjét, akivel rendhagyó módon Lucian Mîndruță újságíró beszélget románul, de lesz irodalmi főzés is Cserna Szabó Andrással, Darida Benedekkel és Nyáry Krisztiánnal. A Sepsi Book keretében a Sepsi Arénában 24 standon több mint 30 könyvkiadó mutatkozik be.
Gombos Zoltán, az esemény programkoordinátora rámutatott, hogy színes lesz a zenei kínálat is, hiszen fellép a Klasszik Lasszó, a Bob és Bobek Orchestra, Berecz András, Huzella Péter, a Mozsikácska és a Mácsafej zenekarok. Emellett bemutatják a tavasszal megjelenő Erdélyi magyarock című kötetet, amely az erdélyi magyar rockegyüttesek 1970 és 2010 közti történetét dolgozza fel.
A sepsiszentgyörgyi könyvvásár programját és kiegészítő információkat a www.sepsibook.ro oldalon találják.
https://szekelyhon.ro/
Sajtóvisszhangok: https://www.3szek.ro/load/
https://www.hirmondo.ro/
Kétnyelvű felirat a Maros Megyei Könyvtárban
Noha a dr. Bernády György polgármestersége alatt létesített marosvásárhelyi könyvtár és az annak helyet adó Kultúrpalota ezer szállal kötődik a magyar kultúrához, a több mint nyolc évvel ezelőtt szervezett centenáriumi ünnepségen az intézmény vezetője nem csak a márványtábla kapcsán feledkezett meg az épület és a benne helyet kapó művelődési intézmények magyar múltjáról.
A Maros Megyei Könyvtár vezetősége kénytelen volt kétnyelvűre cserélni az addigi egynyelvű márványtáblát, miután Kovács Mihály Levente, a megyei önkormányzat alelnöke a közigazgatási törvény és a normalitás betartására kérte fel Monica Avram igazgatónőt. A főkönyvtáros kilenc évvel ezelőtt, saját kezdeményezéséből állíttatott emléket az intézmény addigi összes igazgatójának – beleértve önmagát is. A bejárati folyosó falán egy olyan márványtáblát leplezett le, amelyen a korabeli igazgatók nevén kívül egyetlen magyar szó nem szerepelt.
A magyarságra nézve sértő módon elsült kezdeményezése és különösképpen annak megindoklása visszatetszést váltott ki az intézmény magyar munkatársaiból és a könyvtár látogatóiból. Az önkormányzat új alelnöke felkérte Monica Avramot egy új tábla megrendelésére. Ennek a szövege kétnyelvű, ráadásul Romániáé mellett Maros megye címerét is tartalmazza.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Megerősödve szeretnék folytatni – interjú Szonda Szabolccsal
Az elmúlt évi tevékenységekről, a jelenlegi állapotról, jövőbeli elképzelésekről, tervekről, megvalósításokról és nehézségekről beszélgetett a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával, Szonda Szabolccsal a Székely Hírmondó újságírója.
"– A koronavírus okozta nehéz helyzetben már az is nagy eredménynek számít, hogy sikerült átvészelni egy újabb évet. Megtanultunk egyensúlyozni a megszorítások okozta akadályok és az ezek enyhülésével adódó lehetőségek között. Amikor az épületben nem fogadhattuk közönségünket, az ablakon keresztül szolgáltuk ki az olvasókat, vagy házhoz vittük a könyveket. Ezek kiválasztására már az internetes katalógusunkban is van lehetőség, felhasználói fiók létrehozását követően, de telefonon vagy e-mail-ben is be lehet jelenteni az igényt. A normális időkben megszokott 40-50 rendezvényből tavaly 30-at tudtunk megvalósítani, ami nem is olyan rossz arány. "– mondta el a tavalyi évről Szonda Szabolcs.
"– A visszahozott könyvek hosszas karanténba helyezését elkerülendő, fertőtlenítő gépet vásároltunk. Széleskörű, a megye és Erdély határait Magyarország felé túllépő összefogást kovácsoltunk össze a Szívből jövő könyvajándék akciónkkal, a hátrányos sorú gyermekek olvasnivalóval történő ellátása érdekében. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekeket célzó tevékenységek megszervezésére, amely hálás és az utánpótlás biztosításában elengedhetetlen feladat, gondolok itt a Csodalámpa olvasóklubra, a Könyvkaland vetélkedőre és hasonló programjainkra. Ide sorolandó a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közös diákvetélkedő és olvasótábor, amelyet az elmúlt kilenc alkalomtól eltérően műhelytalálkozó formájában, de ugyanazt az élményt nyújtó módon sikerült lebonyolítani. A tinédzserek számára pedig beindítottuk a szabad beszélgetésekre alkalmat nyújtó olvasó- és filmklubot, ezzel megvalósítva rég dédelgetett elképzelésünket. Mindezek ellenére nem könnyű feladat a közönség visszacsalogatása, mert a járvány egyfajta befelé fordulást okozott az emberekben, amit talán nehezebb lesz leküzdeni, mint a vírust."
(…) "2020-ban egyharmadával csökkent az aktív olvasóink száma 2019-hez viszonyítva. A tavaly újonnan beiratkozott 500, valamint a 3500 körüli aktív olvasónak és a megközelítőleg 33.000 könyvtárlátogatásnak köszönhetően jó irányú elmozdulás volt tapasztalható, de még mindig nem értük el a járvány előtti szintet."
Ezen szeretnének változtatni – mondta az idei év terveiről Szonda Szabolcs: "– Például az első sepsiszentgyörgyi könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál megvalósításával, amelyen már hónapok óta dolgozunk, kezdeményező társszervezőként, több más intézménnyel. Erre május 26. és 29. között kerül sor SepsiBook elnevezéssel a Sepsi Arénában, élménynek szánt kínálattal és programmal."
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
Újszerű rendezvények, eredményes munka – interjú Vincze Csilla könyvtárigazgatóval
Eredményes évet tudhat maga mögött a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. A járvány új kihívások elé állította az intézmény munkatársait, de jó hatása is volt: egy sor újszerű rendezvénnyel állt elő az intézmény, melyek igen sikeresnek bizonyultak. Vincze Csillával, az intézmény igazgatójával a Hargita Népe napilap munkatársa beszélgetett:
"– Miként zajlott a 2021-es esztendő a városi könyvtárban, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük?
– Nagyon megcsappant a könyvtárunk látogatottsága a világjárvány és az óvintézkedések, szabályok miatt. Mind a könyvkölcsönzés, mind a rendezvények látogatása kapcsán ezt tapasztaltuk. A belépés QR-kódhoz kötése eleve leszűkítette a látogatók körét, ugyanakkor féltek is az emberek a megbetegedéstől. De így is 12 697 könyvtárlátogatást jegyeztünk összesen. 2145 olvasónk van jelenleg, közülük 1562 rendszeresen kölcsönöz könyveket, 507-en vannak, akik tavaly csatlakoztak hozzánk, többségük gyerek. Az állomány is szépen bővült, 1638 dokumentummal lettünk gazdagabbak, amiből 1323 adomány, és 315 könyvet tudtunk saját költségvetésből beszerezni, ami nagy öröm, mert a korábbi években nem jutott erre ennyi pénz. (…)
A könyvtár számos rendezvényéről, újszerű programokról is beszámolt az igazgató, többek között az első alkalommal szervezett lovasprogramról, amely Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán címmel zajlott. "Lovakat lehetett megismerni a könyvtár udvarán, miközben a lovakkal kapcsolatos könyvkiállítás is megtekinthető volt. Délelőtt csoportosan jöttek az iskolások a Bajkó Kriszta lovasoktató és Gáll Katalin lovasterapeuta által tartott foglalkozásokra, délután Farkas Árpád lókiképző és lovasoktató mesélt az érdeklődőknek. Több mint háromszázan voltak lovat simogatni, etetni vagy lovagolni. Azért is tartjuk rendkívül sikeresnek ezt az eseményt, mert a következő napokban minden, lovakkal kapcsolatos könyvet kikölcsönöztek."
"– A könyvtár egy könyv kiadásával is büszkélkedhet, ez minek köszönhető?
– Igen, Hargita Megye Tanácsa támogatásával tudta a könyvtár megjelentetni Burján Emiltől a Földes László esztétikai előadásai című kötetet. A könyvbemutatón Bajna György ismertette a nagy tudású irodalmár esztétikáját, amit értékes gondolatokkal egészített ki Dézsi Zoltán, aki Burján Emil tevékenységét is méltatta. (…)’
"– A gyergyói összművészeti fesztivál, az Egyfeszt első kiadásában is fontos szerepet játszott a könyvtár…
– Intézményünk udvarán kapott helyet a Színházi és könyvudvar, míg az épületben többek között kiállításnak adtunk helyet. Hasznunk is volt belőle, hiszen mindenki, aki könyvet mutatott be itt a négy nap alatt, hagyott nekünk is a kötetekből, így gazdagodott az állományunk."
Forrás és a teljes interjú: https://hargitanepe.ro/
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár elmúlt évéről, terveiről – interjú Lőrinczi Edittel
Nem csökkent az olvasói kedv Székelykeresztúron az elmúlt években, csupán a könyvtár látogatóinak számában érezhető változás. Átalakultak a kölcsönzési szokások, a téka munkatársai pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy aki olvasni szeretne, az hozzájusson az áhított könyvhöz. Tervekből nincs hiány, remélik, az online mellett személyes jelenléttel is meghirdethetik programjaikat, és visszatérnek a régi kerékvágásba. A Hargita Népe tudósítója Lőrinczi Edit könyvtárvezetővel beszélgetett:
"Kitartottak az olvasók a könyvtár és a könyvek szeretete mellett az elmúlt két évben is Székelykeresztúron, és talán még többen olvasnak, mint a járvány előtti időszakban. A statisztikai adatokat tekintve azonban nem olyan rózsás a helyzet, hiszen a beiratkozott olvasók száma csökkent. Ez ugyanis a székelykeresztúri téka esetében nagymértékben összefügg az óvodai és az iskolai csoportok látogatásaival, amelyek elmaradtak. (…) A járványidőszak és a lezárások hívták életre a könyvtár új szolgáltatását: telefonon és e-mailben is lehet könyvet kölcsönözni, a téka munkatársai önkéntes alapon juttatják el az igénylőkhöz."
Lőrinczi Edit a könyvtári programokról is beszélt, elmondta, igyekeztek az elmúlt évben is megmozgatni a várost. Számos programot szerveztek, volt, amelyet csak online rendezhettek, de mindenik nagy népszerűségnek örvendett.
"– Keresünk mindent, ami olvasásközeli, könyvközeli. Elővettük régi diavetítőinket, diafilmjeinket, azokat is kölcsönözzük az olvasóknak, kisgyerekeseknek remek esti program lehet."
(…) Online mondott mesét a könyvtár követőinek Szász-Cserey Katalin firtosmartonosi lelkésznő, a lezárások előtti meseterápiás foglalkozások helyett. Receptversenyt hirdettek, amelyben a város legnépszerűbb hagyományos sütireceptjét keresték. A nyertes süti végül a darázsfészek lett. Mindezek mellett online szavalóversenyt hirdettek, amelynek igen nagy sikere volt, és határokon innen és túlról is bekapcsolódtak a kezdeményezésbe. Tavaly óta a Kájoni János Megyei Könyvtárral, a Molnár István Múzeummal és a város kulturális irodájával közösen egész Hargita megyére kiterjedő helyismereti, helytörténeti projektbe is bekapcsolódott a székelykeresztúri könyvtár, Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén címmel."
"(…) az elmúlt évben néhány könyvbemutatót is tartottak, bár ezek száma messze elmaradt még a szokásosnak mondhatótól, de megünnepelték a magyar költészet napját, a magyar és a román kultúra napját, valamint a népmese napját is. (…) Számos versenyük van előkészítés alatt, és remélik, személyes jelenléttel is meg tudják már tartani eseményeiket. Ugyanakkor olyanok is vannak, amelyeket kimondottan online hirdetnek meg. Ilyen például a versmondó és versíró verseny, amelyek nagyon jól sikerültek az elmúlt években. A 2022–2023-as év Petőfi Sándor-emlékév, ezért idén több programmal is tisztelegnek a nagy költő előtt Székelykeresztúron."
Forrás: https://hargitanepe.ro/
"A könyvtár nem raktár, közösségi tér" – interjú Sándor Edit könyvtárossal
"Sokan azt gondolnák, hogy a várostól messze, a falvakban nincs különleges szerepük a könyvtáraknak. Pedig ez nem így van, mert Hargita megyében több olyan községi könyvtár működik, amelyekről bátran kijelenthetjük, hogy ha nem lennének, akkor annyival szegényebbek lennének a falvak. A csíkszentdomokosi könyvtárat például idősek és fiatalok egyaránt látogatják, és a könyvtárosnak, Sándor Editnek köszönhetően nemcsak raktárként működik, hanem közösségi térként is."
A Hargita Népe napilap új cikksorozata révén Hargita megyei községi könyvtárak életébe pillanthatunk be, elsőként Csíkszentdomokosra látogatott el Péter Ágnes újságíró. A teljes beszélgetés a Hargita Népe 2022. március 28-i számában olvasható. Részletek az interjúból:
"‒ 1990-ben kezdtem a munkát. Akkoriban raktárszerű, elavult könyvtár volt Domokoson, nagyon sok tennivaló akadt. A férjem sokat segített, megjavítottuk a padlót, az ablakokat, kicseréltük a kályhát. Mivel az állomány elavult volt, igyekeztem új könyveket szerezni, de akkoriban nem volt sok lehetőségünk erre, így többnyire adományokból bővítettük az állományt. A magyarországi testvértelepülésektől és a faluból is kaptunk sok könyvet. Idővel egyre több rendezvényhez kapcsolódtunk, és mi magunk is szerveztünk vetélkedőket, hosszabb programokat. Bevallom, kezdetben nagyon nehéz volt, a körülmények is nehezítették a munkát, de úgy gondolom, hogy végül sikerült a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetből. Önkormányzati támogatással, a lakosok odaadásával és a pedagógusok segítségével elértük, hogy a könyvtárunk ne raktár legyen, hanem állandó használatban levő közösségi tér, ahova a legkisebbek és az idősek is szívesen jönnek."
(…) ‒ "Az állományt folyamatosan újítottuk az elmúlt harminckét év alatt, és most már elmondhatom, hogy a Hargita megyei községi könyvtárak közül a miénk az egyik legjobban ellátott. Ez leginkább a helyi önkormányzatnak köszönhető, amely mindig biztosít keretet könyvvásárlásra, felszerelésekre, de folyamatosan kapunk adományokat is. Igyekeztem mindig a keresletnek megfelelően beszerezni az új könyveket (…) Azok a gyerekek, akik régen sok gyerekkönyvet kölcsönöztek, ma már világirodalmat olvasnak. Érdekes, hogy 2021-ben közel tíz százalékkal megnőtt az olvasók száma. Ez szerintem annak is betudható, hogy 2020-ban megújult a könyvtár, de a felújítási munkák miatt három hónapig, majd a járvány miatt pár hónapig zárva volt. Amikor újra kinyitottuk a könyvtárat, egyre többen érdeklődtek, és az olvasók számával együtt nőtt a kölcsönzött könyveké is."
"‒ Az elmúlt években sok programot szerveztek a könyvtárban, és csatlakoztak a Kájoni János Megyei Könyvtár projektjeihez is.
‒ Valóban, a könyvtári munka nekem túl kevés volt és túl egyhangú, ezért igyekeztem programokat becsempészni a mindennapokba. Előbb a nagykorúsítási ünnepséget szerveztem, négyhónapos próbafolyamat, majd az ünnepség következett, minden héten volt Meseszerda kisgyerekeknek és Csütörtöki Terefere a felnőtteknek, vers- és meseíró pályázat kicsiknek és nagyoknak. Rendhagyó könyvbemutatókat is szerveztünk-szervezünk, a tanulókat könyvtári bemutatóval, mesével várom. Mindig volt valami újdonság, és 2009-től már gyermekszínház is működött jó pár évig. Ebben az évben volt egy nagyobb esemény a könyvtárban, Benedek Elek apó emlékére nyolc hónapon át különböző tevékenységeket szerveztünk a gyerekeknek. A program végén mesefalut építettünk egy szép udvaron, és Kisbaconba is elmentünk. Ezután minden évben akadt valami olyan esemény, amelynek valamilyen pozitív hozadéka volt."(…)
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/a-
Empátiagyakorlatok egy évtized mozgásában – Beszélgetés Balázs Imre József költővel
Hogyan kapcsolódik össze a nemzetközi avantgárd és a magyar szürrealizmus, és mikor fonódik össze gyermek-és felnőttvers? Sokoldalú ember, közéleti személyiség Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, szerkesztő, az egyike azoknak, akiket 2022-ben az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal tüntettek ki. Balázs Imre József egyetemi kutatói területen is tevékenykedik, a szürrealizmus magyar irodalmi jelenlétét vizsgálja. Nemrég könyve is megjelent erről, A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben címmel. Az elmúlt évtized sikereiről, alkotói folyamatokról és terveiről is kérdezte őt a Maszol.ro újságírója.
Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/
Kossuth-díjat kapott Király László költő, író, műfordító
A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.
"A Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként" kapta a Kossuth-díjat – írta az MTI.
Király László 1943. november 19-én született Sóváradon. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2021-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett. Bár költői világképének kialakulására hatott Ady, József Attila, Kassák, Weöres, Aragon lírája, kezdettől fogva a saját alkotói útját járta. A Kék farkasok (1972) című regénye, Az örök hó határa (1986) és az Elfelejtett hadsereg (1981) című verseskötete románul is megjelent. Éjféli esők címmel 1998-ban megjelent válogatott verseinek gyűjteménye.
Költészetében a kisebbségi lét kiszolgáltatottsága mellett a nemzedéki és nemzeti összetartozás lehetőségei jutnak visszatérően központi szerephez. Román, orosz, grúz, lengyel, bolgár, francia költők műveit fordítja magyarra. 1997-ben József Attila-, 2004-ben Magyar Művészetért, 2013-ban Arany János-díjat kapott. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjjal ismerték el. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadását 2022. március 14-én tartották a budapesti Országházban.
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett költővel a kultúra.hu oldalon olvasható interjú:
Forrás: https://kronikaonline.ro/
https://maszol.ro/kultura/
https://www.helikon.ro/kiraly-
Metafizika és szenvedély – 125 éve született Hamvas Béla
A 20. századi magyar gondolkodás és irodalom egyik legkiemelkedőbb és máig megkerülhetetlen hatású alakja Hamvas Béla. A posztumusz Kossuth-díjas író, esszéista, filozófus születésének 125. évfordulója alkalmából Hamvas-szövegekből válogatott a Fidelio.hu.
Hamvas Béla 1897. március 23-án született Eperjesen. Élete és életműve máig csak bizonyos olvasói rétegek számára vált ismertté, noha személye és gondolatai, írói munkássága megkerülhetetlen a magyar kultúrában – mégis, nehéz besorolni bármilyen egynemű kategóriába. Akik szeretik, azoknak napi olvasmány és útmutatás, akik még nem ismerik, azoknak felfedezendő univerzum. Különleges sorsa és páratlan szellemi látótere, hite, műveltsége és írói, nyelvi zsenialitása szellemi örökségünk legnagyobb alakjai közé emelik.
Önmagát így mutatja be az Anthologia Humana című kötetéhez írt önrecenziójának-öninterjújának egy rövid részletében:
"Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek. Írásainak feltűnő jellege, hogy egészen egyszerű dolgokat, úgy látszik, elvontan, viszont egészen elvont dolgokat hihetetlen egyszerűséggel, közvetlenül és világosan fejez ki."
Forrás és a teljes cikk itt: https://fidelio.hu/konyv/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése