Június nyolcadikán, szerdán este nyolckor a Székelyföld napok keretén belül, a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális központ Pinceklubjában „Az olvasás védelmében” címmel műhelybeszélgetésre került sor.
A beszélgetést Szonda Szabolcs, a háromszéki Bod Péter megyei könyvtár igazgatója vezette be, majd Szávai Ilona, a budapesti Pont kiadó vezetője, a könyvek alkotó szerkesztője váltotta fel. Igen értékes könyvkínálatot ismertetett a résztvevőkkel, akik a kötetekből vásárolhattak saját célra is az előadás végén, a teremben felállított kis standon. Kérdése: Védeni kell-e az olvasást? A válasz egyértelmű: igen. Beszédében hangsúlyozta a Pont Kiadó könyvei között található, szakemberek által kidolgozott köteteket, amelyek szerint az olvasásvédelem új módszereinek elsajátítását komoly olvasáskutatási tanulmányok előztek meg. Szávai Ilona az olvasásvédelem jobb megérthetősége érdekében kollégáit hívta e nagyszerű és érdekfeszítő téma kibontására.
Elsőnek Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szólalt fel. A gyerekre rámért kötelező olvasmánytól kezdődően a szívesen olvasott könyvek világáig kalauzolta el a hallgatóságot. Gombos Péter fontosnak tartotta, és nyomatékosította észrevételét az olvasási szokások sokszínűségéről, valamint felhívta a figyelmet az olvasás terén történő komplikációk fellépésére. Nem mindegy, hogy hogyan, mit, és mennyit olvasunk. A fiatal olvasó nemzedék olvasási szokásait megvizsgálva tapasztalta, hogy az a jó, ha az olvasás megkedveltetésében igenis a kortársszerzők azok, akik sokat nyomnak a latban. Szinte segítőlépcsőként szolgálnak e könyvek szerzői más, számukra nehezebb irodalmi művek megkedveltetéséhez vezető úton. Fontosnak tartotta a szövegértés jobb elsajátítása érdekében a nemcsak irodalmi, hanem más szakterületek olvasását is. Az olvasás így tökéletesedhet ki és válhat élvezhetővé még az olyan könyvek esetében is, amelyek felé kissé „hosszabb és göröngyösebb az út”, de ennek megtétele nélkül nem bontakozhatna ki. Az egészhez még hozzátevődik a fiús és a lányos olvasmányok különválasztása, ami által „testre szabottabb” lesz a kiválasztott olvasmány.
Az előadást Fűzfa Balázs, a szombathelyi egyetemi docens folytatta. Előadásában aggódva tette fel kérdést, hogy mi lesz velünk olvasás után? A kérdés már magában rejt néhány választ, hiszen már mindenki számára ismert tény az olvasókedv csökkenése, egyes telekommunikációs eszközök előretörése végett. Mégis, mindezt egybevetve aggodalomra nincs ok, hiszen az említett technikai csodák segítségével elérhetjük a kezdő olvasóknál mindazt, amit értéknek találunk mi, olvasottak. Egy nemzetre szabott kultúra megteremtéséhez elengedhetetlen a sajátos jelleg, vagyis az anyanyelvi olvasat, ez esetben saját kortárs magyar szerzők által felkínált irodalom. Továbbá figyelemfelkeltő, érdekes és érdekfeszítő olvasásra rávezető technikákat mesélt el, mutatott be az érdeklődő közönségnek. Az ötletek sokszínűsége új feladat elé állította a hallgatóságot. Pontosabban, hogy milyen változatos módszerekkel lehet megfogni mindazon olvasás előtt álló kis palántákat, akikbe hosszútávon kialakulhat az olvasás szeretete. Mint mondotta, a jobb olvasási módszer elsajátításában egyre nagyobb szerepet kap a pedagógus. Érdemes a tankönyvek szerkezetét is megváltoztatni ennek érdekében. Néhány általa szerkesztett tankönyvet e célból be is mutatott a közönségnek.
Az értékes ötlettengerben úszkálva záródott az előadás, amelyet a résztvevők kérdései váltottak fel, majd jöhetett az előadó szerzők könyveinek vásárlása…
Borbé Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése