Tehetségkutató irodalmi pályázatot hirdet 1986. január 1. után született, kötettel nem rendelkező alkotók részére, próza és vers műfajban az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak, 2000, 1000 és 500 lej értékben. A pályázóktól prózában legföljebb 20 ezer leütésnyi (tíz gépelt oldal) közöletlen anyagot, versben tíz közöletlen verset, illetve pályázatukhoz csatolt életrajzot kérnek, 2011. október 31-ig. A pályázati anyagot az emilpalyazat@gmail.com címre várják. Az eredményhirdetést és a díjazottak bemutatkozását az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2011. december 10-i, kolozsvári X. Díjkiosztó Gálaestjén tartják. A pályázati kiírást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4344
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4344
Könyvtártól könyvtárig az RMKE VIII. Vándorgyűlésén
Könyvtártól könyvtárig, szolgáltatások átjárhatósága/hálózata erdélyi könyvtárakban volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete VIII. Vándorgyűlésének témája, amelyet 2011. május 26–28 között tartottak Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár konferenciatermében. A szervezők – az RMKE és a házigazda könyvtár – gazdag programmal várták a romániai magyar köz-, valamint iskolai és egyetemi könyvtárakból érkező közel 60 résztvevőt. A könyvtári szakma neves képviselői, valamint más területek szakemberei tartottak előadásokat a Románia közkönyvtáraiban zajló Biblionet programról, a tudományos kutatásról és digitális gyűjteményfejlesztésről, az átjárható könyvtári rendszerekről, valamint sor került a magyar házak hálózatának (“kulturális autonómia szigetek Erdélyben”) bemutatására is. A konferencián javaslat hangzott el egy újonnan létrehozandó romániai könyvtáros díjról, amely a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap elnevezést fogja viselni, szó volt a Könyvesház könyvtári szakfolyóirat megjelentetésének lehetőségeiről, valamint az RMKE-portál létrehozásáról és annak fejlesztési lehetőségeiről. A rendezvény egyben az RMKE szakmai értekezletének is keretet biztosított, amelyen szervezési kérdések megbeszélésére, valamint az aktuális feladatok kijelölésére került sor. Kiosztották az idei Év Ifjú Könyvtárosa díjat is, amelyet Jankó Tünde, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár fiatal munkatársa vehetett át.
A szakmai találkozó tapasztalatcserére is alkalmat adott: a résztvevők betekintést nyertek az amerikai közkönyvtárak életébe, valamint meglátogatták a Szabédi László Emlékházat, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtárát, a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárát. A konferenciát támogatta a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Forrás: Berényi Zsófia, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
A szakmai találkozó tapasztalatcserére is alkalmat adott: a résztvevők betekintést nyertek az amerikai közkönyvtárak életébe, valamint meglátogatták a Szabédi László Emlékházat, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtárát, a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárát. A konferenciát támogatta a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint Hargita Megye Tanácsa.
Forrás: Berényi Zsófia, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Készülőben az EU új szabályozása a szellemi tulajdon terén
Az Európai Bizottság számos területen alapvetően változtatná meg a szellemi jogokat. Ez érinti a könyvtárakat, a védjegyeket, a szabadalmakat és az Unió egységes vámpolitikáját is.
A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek ugyan még szerzői jogi védelem alatt állnak, de esetükben a jogosultak nem ismertek vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82233/keszul_337_ben_
A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.
Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek ugyan még szerzői jogi védelem alatt állnak, de esetükben a jogosultak nem ismertek vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.
A teljes írás itt olvasható: http://www.sg.hu/cikkek/82233/keszul_337_ben_
12 tonna könyv érkezett Gyergyószentmiklósra
12 tonna antikvár könyvet kapott adományba az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szegedi Antik Áruház kft. részéről. A hatalmas szállítmány a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán található. A könyveket elsősorban a Gyergyó vidéki városi, községi, iskolai, egyházi vagy civil szervezetek által működtetett könyvtárak részére ajánlja fel az EMNT, de a távolabbi vidékeken működő intézmények és szervezetek könyvtárai is részesei lehetnek az adománynak. Hasonló akciót a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár bonyolított le az elmúlt év decemberében, akkor is 12 tonna könyv került kiosztásra.
Az adományozási folyamat lebonyolítója a Gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központja. Társszervező a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Eddigi támogatók a Marc Zsuzsanna Orvosklub, az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért, a Ben-Com-Mixt Kft., a Transport Csata Levente, valamint a Gyergyószentmiklósi Csendőrség (amely sátort biztosít a szállítmány fölé). Eddig két könyvtár (egyikük természetesen a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár) és egy civil szervezet számára válogattak könyveket, további négy könyvtár jelentkezett be erre a hétre, de a szervezők várják az újabb érdeklődőket is.
További információ igényelhető a Gyergyószéki EMNT Demokrácia Központjában, a 0266–361–970-es telefonszámon (kapcsolattartó: Bákai Magdolna).
Forrás: Bákai Magdolna
Az adományozási folyamat lebonyolítója a Gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központja. Társszervező a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Eddigi támogatók a Marc Zsuzsanna Orvosklub, az Egyesület a Könyvtárakért és Levéltárakért, a Ben-Com-Mixt Kft., a Transport Csata Levente, valamint a Gyergyószentmiklósi Csendőrség (amely sátort biztosít a szállítmány fölé). Eddig két könyvtár (egyikük természetesen a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár) és egy civil szervezet számára válogattak könyveket, további négy könyvtár jelentkezett be erre a hétre, de a szervezők várják az újabb érdeklődőket is.
További információ igényelhető a Gyergyószéki EMNT Demokrácia Központjában, a 0266–361–970-es telefonszámon (kapcsolattartó: Bákai Magdolna).
Forrás: Bákai Magdolna
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
'Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek' – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta el Bitay Enikő, az EME főtitkára.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=92160&cim=erdelyi_
'Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek' – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta el Bitay Enikő, az EME főtitkára.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=92160&cim=erdelyi_
Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
Tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész, 65 éves korában.
1945-ben született Kolozsváron, tanulmányait szülővárosában végezte, a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. 1990-től egyetemi professzorként tanított ugyanott, 1994-től négy évig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője, később az egyetem konzulens professzora volt.
A rendszerváltás előtt az ellenzéki értelmiség meghatározó alakja, 1990 után az RMDSZ alapító tagja volt. Első önálló kötete a nyelvművelésről 1975-ben jelent meg Mindennapi nyelvünk címmel, Teremtett világ című, 1983-ban kiadott irodalomértelmezése paradigmatikus jelentőségű. Számos munkája azonban csupán a rendszerváltás után láthatott napvilágot. 2009-ben Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába címmel a Szekuritáté által róla készített megfigyeléseket tette közzé és kommentálta.
Publicisztikái számos napilapban, irodalomi folyóiratban jelentek meg, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. Számos más elismerése mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatával is kitüntették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4327
Lásd még: http://maszol.ro/szinkep/eva_2011_05_27.html, http://maszol.ro/szinkep/a_cenzura_a_legjobb_stiliszta_2011_05_27.html
1945-ben született Kolozsváron, tanulmányait szülővárosában végezte, a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. 1990-től egyetemi professzorként tanított ugyanott, 1994-től négy évig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője, később az egyetem konzulens professzora volt.
A rendszerváltás előtt az ellenzéki értelmiség meghatározó alakja, 1990 után az RMDSZ alapító tagja volt. Első önálló kötete a nyelvművelésről 1975-ben jelent meg Mindennapi nyelvünk címmel, Teremtett világ című, 1983-ban kiadott irodalomértelmezése paradigmatikus jelentőségű. Számos munkája azonban csupán a rendszerváltás után láthatott napvilágot. 2009-ben Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába címmel a Szekuritáté által róla készített megfigyeléseket tette közzé és kommentálta.
Publicisztikái számos napilapban, irodalomi folyóiratban jelentek meg, 2005-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. Számos más elismerése mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatával is kitüntették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=4327
Lásd még: http://maszol.ro/szinkep/eva_2011_05_27.html, http://maszol.ro/szinkep/a_cenzura_a_legjobb_stiliszta_2011_05_27.html
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése