A siker felé vezető úton...

Barabási Albert-László legújabb munkáját, A Képlet című könyvét böngészgettem. Attól eltekintve, hogy közvetlen hangot üt meg, ezzel elősegítve a gördülékenyebb olvasást, többször visszatértem egy-egy gondolatmenethez. Olvasás közben látszólag az egyszerű kérdések, tények váltak bonyolulttá.

A kötet, ahogy az alcíme is sugallja, a siker egyetemes törvényeiről ad átfogó képet. Vagyis arról, hogy a teljesítmény egymagában még nem siker. A siker az nemcsak az egyén érdeme, hanem egy közösségé, aki értékeli, és elismerésben részesíti az egyén teljesítményét. Egy figyelemfelkeltés, egy jó reklám, akár szenzációkeltés lökést adhat a siker felé vezető úton. Természetesen mindez egy hálózaton keresztül működik. Ezt a hálózatot azonos érdeklődésűek csoportja alkotja, amelynek tagjai hasznosnak találják egyes egyének munkásságát, felerősítik annak sikerét. Tehát a sikert a hálózatok határozzák meg. A teljesítménynek megvannak a korlátai, ez igazolt tény, viszont a siker, mint a szabadon szárnyaló madár, korlátlan. Ezért a figyelem inkább azokra az emberekre terelődik, akik „befutott egyének”, mint akik esetleg hasznosak lennének, de nem jutottak fel a „csúcsra”. A csúcson lévő sikeresek elnyomják azokat, akik ellenük versenyeznek, ugyanakkor felkarolják mindazokat, akik együttműködnek vélük. Bizony, a sikerhez vezető úton igénybe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyeket az adott hálózat biztosít. A hálózaton belül is meg kell találni azokat a kedvező biztosítékokat, amelyek elősegítik a sikert. A ráhangolódás egy karrierre egyszerű. Azonban annak van nagyobb hitele, amellyel már többen foglalkoznak. Viszont hiába beszélünk sikerről, ha a társas befolyás a minőség rovására megy. Jóllehet, a folyamatos értékelés, kijavítva ezt a csorbát (minőség ellenőrzés), meghozhatja a kívánt minőséget.

A siker csapatmunka eredménye, mégis legtöbb esetben egy ember viszi el a pálmát. Ez az ember maga az irányító, a vezető, aki dominanciájával képviseli azt a csoportot, akivel együtt tevékenykedik. Őneki a feladata az is, hogy az egyensúlyt fenntartsa, s ne zárja ki a benne rejlő sokféleséget. Ebből is kiderül, hogy az észlelés a meghatározó, hogy kire fókuszálódik a figyelem. Felhasználva a csoportban lévő egyének teljesítményét, haladhat annak vezetője a siker felé.

Mint kiderült, nem mindig elég a kemény munkabírás, hiába párosul tehetséggel, ha a hálózaton kívül ragad az illető. Ha ő maga nem tud kitörni saját bűvköréből, akkor más segítségére szorulhat. Az együttműködés más emberekkel, csoportokkal elengedhetetlen a siker megvalósításában. A siker számára az egyik legfontosabb cél a kitartás, mert nem lehet tudni mikor kopogtat az „ajtónkon”.

* * *

Ebben a teljesítménycentrikus és sikerorientált világban elengedhetetlen olvasmány ez a könyv. Érdemes kézbe venni, fellapozni részeket, megismerni, hogy miként is működik a világ körülöttünk, hogy mik a siker törvényszerűségei. Nyilván ezeket az összefüggéseket nap mint nap tapasztaljuk, de így részletezve, közérthető nyelven és következetességgel tudományos alapokon nyugvó művet nem minden nap olvas az ember.

Habár a siker nem korhatáros, mégis főleg a fiatalabb generációnak ajánlom, akikben nagyobb a lendület. Mint tudjuk, semmi sincs kőbe vésve, de a tények elől nem lehet elbújni.

A kötetet a budapesti Libri Kiadónál adták ki 2018-ban.

Borbé Levente