Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum
A PIM 2020 elejétől a nemrég elhunyt Térey János költőről, íróról elnevezett ösztöndíjat indít a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók részére.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója levélben kereste meg az írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ösztöndíjjal támogatandó alkotók személyére.
A díjat 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a Múzeum. A díjazottak száma egyszerre 30 fő. A kezdeti tervekkel ellentétben, amelyek az ösztöndíjban részesülők közül kizárták volna az irodalmi akadémiák tagjait, a jelölésnek nincsenek adminisztratív korlátai. Az odaítélésről várhatóan januárban hoz döntést a 14 fős szakmai kuratórium. A zsűri elnöke dr. Harmath Artemisz, Térey János özvegye, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai.
Mivel a PIM a közelmúltban a kultúrstratégiai intézmények sorába lépett, a vonatkozó jogszabály szerint a Kormány öt évre köt vele szerződést. Így az eredetileg háromévesre tervezett alkotói ösztöndíjat öt évre lehetett meghosszabbítani. A Térey-ösztöndíj a most induló PIM – Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program elemeként fontos szerepet kap annak az intézményi szándéknak a megvalósításában, hogy a múzeum a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni tudja.
Forrás: https://litera.hu/hirek/terey-janosrol-elnevezett-osztondijat-indit-a-petofi-irodalmi-muzeum.html
Az Irodalmi Jelen vers- és prózapályázata középiskolásoknak
Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat vers- és prózapályázatot hirdet középiskolásoknak:
'Tudod-e, hogy a költészet trendi, és tizenéves fiataloknak vannak a legmerészebb elképzelései a világról? Hogy Arthur Rimbaud már 17 évesen befutott költő volt? Hogy az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt Faludy György, aki csak fiatalokkal vette körül magát? Hogy olyan kortárs költők publikálnak nálunk, akikről esetleg te is tanulsz az iskolában?
Ha foglalkoztat az irodalom, költő vagy író szeretnél lenni, de még senki nem fedezett fel, nem voltál elég bátor, hogy írásaidat megmutasd az irodalomtanárodnak, a barátaidnak, elküldd folyóiratnak, akkor most itt a kihagyhatatlan alkalom. Pályázz!'
A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak az egyiket), a másik pályamű szabad. A pályázók 9–12. osztályos diákok lehetnek. A szerkesztőség tagjaiból álló zsűri bírálja el a műveket. A pályaműveket az ijpalyazat@gmail.com e-mail címre kérik beküldeni. Beküldési határidő: 2020. március 31.
Forrás és a felhívás teljes szövege, a kötött témák megjelölésével is, itt: https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/rovatok/kolteszet-trendi
A PIM 2020 elejétől a nemrég elhunyt Térey János költőről, íróról elnevezett ösztöndíjat indít a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók részére.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója levélben kereste meg az írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ösztöndíjjal támogatandó alkotók személyére.
A díjat 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a Múzeum. A díjazottak száma egyszerre 30 fő. A kezdeti tervekkel ellentétben, amelyek az ösztöndíjban részesülők közül kizárták volna az irodalmi akadémiák tagjait, a jelölésnek nincsenek adminisztratív korlátai. Az odaítélésről várhatóan januárban hoz döntést a 14 fős szakmai kuratórium. A zsűri elnöke dr. Harmath Artemisz, Térey János özvegye, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai.
Mivel a PIM a közelmúltban a kultúrstratégiai intézmények sorába lépett, a vonatkozó jogszabály szerint a Kormány öt évre köt vele szerződést. Így az eredetileg háromévesre tervezett alkotói ösztöndíjat öt évre lehetett meghosszabbítani. A Térey-ösztöndíj a most induló PIM – Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program elemeként fontos szerepet kap annak az intézményi szándéknak a megvalósításában, hogy a múzeum a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni tudja.
Forrás: https://litera.hu/hirek/terey-janosrol-elnevezett-osztondijat-indit-a-petofi-irodalmi-muzeum.html
Az Irodalmi Jelen vers- és prózapályázata középiskolásoknak
Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat vers- és prózapályázatot hirdet középiskolásoknak:
'Tudod-e, hogy a költészet trendi, és tizenéves fiataloknak vannak a legmerészebb elképzelései a világról? Hogy Arthur Rimbaud már 17 évesen befutott költő volt? Hogy az Irodalmi Jelen főmunkatársa volt Faludy György, aki csak fiatalokkal vette körül magát? Hogy olyan kortárs költők publikálnak nálunk, akikről esetleg te is tanulsz az iskolában?
Ha foglalkoztat az irodalom, költő vagy író szeretnél lenni, de még senki nem fedezett fel, nem voltál elég bátor, hogy írásaidat megmutasd az irodalomtanárodnak, a barátaidnak, elküldd folyóiratnak, akkor most itt a kihagyhatatlan alkalom. Pályázz!'
A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak az egyiket), a másik pályamű szabad. A pályázók 9–12. osztályos diákok lehetnek. A szerkesztőség tagjaiból álló zsűri bírálja el a műveket. A pályaműveket az ijpalyazat@gmail.com e-mail címre kérik beküldeni. Beküldési határidő: 2020. március 31.
Forrás és a felhívás teljes szövege, a kötött témák megjelölésével is, itt: https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/rovatok/kolteszet-trendi
Tabéry-novellapályázat: mimikri, emlékezet, határlét
Kettős célja van a Tabéry Géza-novellapályázatnak, amelyet hatodik alkalommal hirdet meg a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad kulturális folyóirat. A szervezők fontosnak tartják felhívni a figyelmet a Tabéry-életműre, ugyanakkor a tehetséges fiataloknak is lehetőséget biztosítanak a megmutatkozásra. Újdonság, hogy ezúttal felsős gimnazisták is pályázhatnak, a felső korhatárt pedig kibővítették, tizenhattól harmincéves korig lehet jelentkezni novellával.
A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be. A novellák egyenként legfeljebb 15 000 leütés hosszúságúak lehetnek (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, 2,5-ös margó). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2020. február 10.
A küldeményen fel kell tüntetni: Tabéry novellapályázat. A pályamunkákhoz kérik minden esetben mellékelni a pályázó pontos elérhetőségeit!
A pályázatok beküldhetők a taberypalyazat@gmail.com e-mail címre, vagy postai úton a Várad szerkesztősége címére (Revista culturală Várad, 410068 Nagyvárad / Oradea, Piaţa 1 Decembrie nr. 12, judetul Bihor).
A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével egyúttal felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egyéves időtartamra, amely révén azok szerzői jogdíj nélkül, magyar nyelvterületen bármilyen formában közzétehetik a pályaműveket.
A zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetleges összevonásáról vagy visszatartásáról is.
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2020 áprilisában.
Forrás: http://www.varad.ro/tabery-novellapalyazat-mimikri-emlekezet-hatarlet/
Versek között – irodalmi évzáró három kortárs költővel
A Versek között című irodalmi találkozóval zárta 2019-es év rendezvényeinek sorát a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A rendezvényt a budapesti Szépírók Társasága, valamint Hargita Megye Tanácsa támogatta. December 17-én a könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze az irodalmi évzáróra, amelynek három kortárs költő volt a vendége: a magyarországi Jász Attila mellett Kovács András Ferenc és Markó Béla. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író elsőként a szerző túlélési stratégiájáról és a 'szerzői készenlétről', majd arról kérdezte a költőket, hogy mit tekintenek sikernek. Kovács András Ferencnek a Bookart kiadónál jelent meg a legújabb könyve – Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény –, a kötet kapcsán arról kérdezte a költőt, hogy ki ez a titokzatos személy, Lázáry René Sándor, illetve mit szabad tudni róla. A Marosvásárhelyen élő és dolgozó Kovács András Ferenc (közkedvelt jelnevén: KAF) a kortárs magyar líra kiemelkedő alakja, gyakran szólal meg más személyiségek álarca mögé bújva – ezek lehetnek fiktív személyek, a költő által teremtett alteregók, ilyen például a Lázáry-figura. A fiktív szerzőnek még saját életrajzot is alkotott, amely a kötet bevezetőjében olvasható, Prelúdium egy Lázáry-válogatáshoz címmel.
Markó Bélát és Jász Attilát főként a Csontváry-versek születéséről faggatta Murányi, arról, hogy miképpen és miért jött be Csontváry alakja a költészetükbe. A hangulatos költői esten a közönség örömére a költők több verset is felolvastak.
A Hargita Stúdió videofelvétele a könyvbemutatóról itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=jkPdBPf4dtk&feature=emb_title
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/817/versek-kozott--irodalmi-talalkozoval-zartuk-az-evet-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Kettős célja van a Tabéry Géza-novellapályázatnak, amelyet hatodik alkalommal hirdet meg a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad kulturális folyóirat. A szervezők fontosnak tartják felhívni a figyelmet a Tabéry-életműre, ugyanakkor a tehetséges fiataloknak is lehetőséget biztosítanak a megmutatkozásra. Újdonság, hogy ezúttal felsős gimnazisták is pályázhatnak, a felső korhatárt pedig kibővítették, tizenhattól harmincéves korig lehet jelentkezni novellával.
A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be. A novellák egyenként legfeljebb 15 000 leütés hosszúságúak lehetnek (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, 2,5-ös margó). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2020. február 10.
A küldeményen fel kell tüntetni: Tabéry novellapályázat. A pályamunkákhoz kérik minden esetben mellékelni a pályázó pontos elérhetőségeit!
A pályázatok beküldhetők a taberypalyazat@gmail.com e-mail címre, vagy postai úton a Várad szerkesztősége címére (Revista culturală Várad, 410068 Nagyvárad / Oradea, Piaţa 1 Decembrie nr. 12, judetul Bihor).
A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével egyúttal felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egyéves időtartamra, amely révén azok szerzői jogdíj nélkül, magyar nyelvterületen bármilyen formában közzétehetik a pályaműveket.
A zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetleges összevonásáról vagy visszatartásáról is.
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2020 áprilisában.
Forrás: http://www.varad.ro/tabery-novellapalyazat-mimikri-emlekezet-hatarlet/
Versek között – irodalmi évzáró három kortárs költővel
A Versek között című irodalmi találkozóval zárta 2019-es év rendezvényeinek sorát a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A rendezvényt a budapesti Szépírók Társasága, valamint Hargita Megye Tanácsa támogatta. December 17-én a könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze az irodalmi évzáróra, amelynek három kortárs költő volt a vendége: a magyarországi Jász Attila mellett Kovács András Ferenc és Markó Béla. Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író elsőként a szerző túlélési stratégiájáról és a 'szerzői készenlétről', majd arról kérdezte a költőket, hogy mit tekintenek sikernek. Kovács András Ferencnek a Bookart kiadónál jelent meg a legújabb könyve – Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény –, a kötet kapcsán arról kérdezte a költőt, hogy ki ez a titokzatos személy, Lázáry René Sándor, illetve mit szabad tudni róla. A Marosvásárhelyen élő és dolgozó Kovács András Ferenc (közkedvelt jelnevén: KAF) a kortárs magyar líra kiemelkedő alakja, gyakran szólal meg más személyiségek álarca mögé bújva – ezek lehetnek fiktív személyek, a költő által teremtett alteregók, ilyen például a Lázáry-figura. A fiktív szerzőnek még saját életrajzot is alkotott, amely a kötet bevezetőjében olvasható, Prelúdium egy Lázáry-válogatáshoz címmel.
Markó Bélát és Jász Attilát főként a Csontváry-versek születéséről faggatta Murányi, arról, hogy miképpen és miért jött be Csontváry alakja a költészetükbe. A hangulatos költői esten a közönség örömére a költők több verset is felolvastak.
A Hargita Stúdió videofelvétele a könyvbemutatóról itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3&v=jkPdBPf4dtk&feature=emb_title
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/817/versek-kozott--irodalmi-talalkozoval-zartuk-az-evet-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban
Cseke Gábor olvasónaplóit mutatták be a könyvtárban
Cseke Gábor író, költő, szerkesztő volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2019. december 16-án, akivel a Sorsok könyve (2016) és a Hadiösvények tegnap és ma (2019) című olvasónaplóiról Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett.
Mindkét olvasónapló a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg, Sarány István szerkesztésében, a kötetek borítója Ádám Gyula fotóművész munkáját dícséri. A szerkesztő megfogalmazásában "Cseke Gábor könyvei irodalmi ripotokból és olvasónaplókba oltott esszékből álló dokumentumpróza-kötetek". A szerző a kötetekbe foglalt írások többségét műfajilag olvasónaplónak tekinti – ahogy az alcímben is jelzi. A könyvtárban működő Olvasókör megalakulásától kezdve, 2015 óta Cseke Gábor irányításával működik, a két kötetben összegyűjtött, változatos témájú esszék közt több olyant is találunk, amelyek az olvasóköri tevékenység kapcsán születhettek meg, ilyen értelemben valóban olvasónaplónak is nevezhető mindkét kötet.
A Sorsok könyve, amint címe is mutatja, emberi sorsokat ábrázol, de alkotások sorsát is bemutatja. A 2019-ben megjelent Hadiösvények tegnap és ma című kötetben helyet kapott huszonkét írás több időszerű gondolat és téma köré építkezik, több esszé témája a 19. század végi és 20. század eleji Erdély belső ellentmondásainak, konfliktusainak irodalmi megjelenítése.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/egyeni-sorsok-alakitasa-felezer-oldalban-elet-adta-temakorok/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/816/cseke-gabor-olvasonaploit-mutattak-be-a-konyvtarban
Fekete Vince Vargaváros című verseskötetét mutatták be
Vargaváros címmel jelent meg Fekete Vince új verseskötete a Magvető Kiadónál. 2019. december 13-án mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban.. A szerzővel Lövétei Lázár László költő beszélgetett. Kozma Attila színművész előadásában hallgathatott meg a közönség néhányat a kötet verseiből. Fekete Vince a bemutatón elmondta, közel tíz éven át dolgozott a kötet szövegén, közben több más kötete is megjelent. A versek világa Kézdivásárhely, a költő szülővárosa köré szövődik, az a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival jelenítődik meg benne. Fekete Vince epikus-ironikus lírai körpanorámája olvasói számára kalandos kirándulást nyújt archaikus és posztmodern világ között, ereje teljében mutatja költészetét, a drón-perspektíva tágulását, a költői nyelv felszabadulását.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/bemutattak-fekete-vince-legujabb-kotetet-sajatos-vilag-versben/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/815/fekete-vince-vargavaros-cimu-kotetet-mutattak-be
Könyvtárosok módszertani napja
2019. december 2-án zajlott a Kájoni János Megyei Könyvtárban az év utolsó könyvtárosi módszertani napja. A szakmai megbeszélés mellett aznap sor került A Könyv Éve Romániában országos programhoz kapcsolodó könyvcsomagok szétosztására, valamint a Települési könyvtárfejlesztő program keretében meghirdetett, egészséges életmódra nevelő foglalkozássorozat indítására is. Hargita megye több mint harminc közkönyvtárának képviselői voltak jelen a szakmai rendezvényen, ahol a 2019-es év közös könyvtári projektjeinek kiértékelésére, valamint a jövő évre vonatkozó tervek megbeszélésére is sor került. Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával a könyvtárak könyvadományban részesültek. Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke megköszönte a szakmabeliek éves tevékenységét, és a részvevők kérdéseire válaszolva pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről tájékoztatott.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/807/konyvtarosok-modszertani-napja
Harminc éve remény: B. Kovács András könyvbemutatója
A romániai történelmi fordulat harmincadik évfordulójára jelent meg B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző 1989, te csillag! Interjúk, riportok, visszaemlékezések (ARTprinter Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2019) című válogatása, amelyben a rendszerváltó események háromszéki és nem csak háromszéki koronatanúi vallanak ezekről, ahogyan azon melegében megélték három évtizede. A könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében mutatták be 2019. december 18-án. A rendezvényt, a kötet kiadója részéről, Kopacz Attila vezette fel.
A kötetben megszólal a székely ügyész, későbbi szenátor, a magyar költő, az iskoláját önállósító tanár-igazgató, a fővárosi székely ácsmester, a templomépítő református lelkipásztor, jelenlegi püspök, a két világháború utáni időszakra emlékező, volt országos magyar párti irodavezető, az amerikai magyar Erdély-szakértő, a titokban filmező mérnök kisiparos, a székely gazda, a hírneves néprajzkutató, az agronómus akadémiai tag szakíró, a jogvédő kisebbségi ügyvéd, az unitárius püspök, a nekünk szurkoló angliai egyetemi tanár, későbbi brüsszeli parlamenti képviselő, illetve sokan mások.
A könyvet Kopacz Attila 1989. december 22-i fotói illusztrálják.
Forrás: http://www.kmkt.ro/harminc-eve-remeny-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/129164/milyen-forradalom-volt-ez-b-kovacs-andras-konyvbemutatoja
Beszélő Könyvek: Tér-kép-történetek a Tékában
A Beszélő Könyvek adventi kiadásán, 2019. december 12-én, a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termében dr. Bartos-Elekes Zsomborral, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensével Lázok Klára, a Teleki- Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa az első Székelyföld-térképekről, a Székelyföld-fogalom változásairól, a térképek és a hatalom interakciójáról, illetve erdélyi térképgyűjtemények izgalmas meglepetéseiről, erdélyi és európai digitalizálási projektjeiről beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook..com/events/787031148405295/?active_tab=about
Adventi könyvvásárt tartottak a gyergyószentmiklósi könyvtárban
Első alkalommal rendezett adventi könyvvásárt 2019 decemberében a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Az intézmény emeletén 330 különböző kötetből lehetett válogatni, ráadásul kézműves termékeket is vásárolhattak az érdeklődők.
"A rendezvénynek az elsődleges célja az volt, hogy azokat is bevonzzuk, akik nem rendszeres látogatói az intézménynek. Szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, ezért is vannak a könyvek mellett kézműves termékek is" – hangsúlyozta Vincze Csilla, a szervező könyvtár igazgatója. Helyi nyomdákat kértek fel a partnerségre, de nem csak helyi, hanem más erdélyi kiadók könyveit is megtalálták az érdeklődők. Mesekönyvek, egészen kicsiknek ajánlott, kartonlapra nyomtatott könyvek, lelki tartalmak, sportkötetek, Biblia, fotóalbumok egyaránt megtalálhatóak voltak a könyvvásáron. Aki vásárolt, a könyvtár tevékenységét is támogatta, hiszen a bevétel egy részét az intézmény kapta meg. Ebből az összegből neves előadókat tudnak meghívni, és új könyveket is vásárolnak a könyvtár számára, tovább bővítve a kínálatot.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/adventi-konyvvasart-tartanak-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban
Doboznyi szeretet – adventi adakozással zárta az évet a gyergyóditrói könyvtár
Egészéves tevékenységüket adventi adakozással és ünnepi rendezvénnyel zárták 2019 decemberében a gyergyóditrói községi könyvtár munkatársai. Doboznyi szeretet címmel idén már hatodik alkalommal szervezték meg süteményadományozó akciójukat. Az összegyűlt finomságokat önkéntesek segítségével juttatták el a rászorulóknak, nagycsaládosoknak, egyedül élő időseknek.
Az ünnepvárás időszakában, december 18-án adventi hangolóra hívták az irodalomkedvelőket a községi könyvtárba, ahol versekkel, adventi történetekkel és énekekkel közösen élhették meg a várakozás csodáját. Köllő Enikő könyvtáros a Hargita Népe napilapnak elmondta, a közelgő ünnepek alkalmat nyújtanak arra, hogy egymást megajándékozzuk, főként azokat, akiknek az év többi napján kevesebb jut. Az adományozási akció évek óta zajlik, és évről-évre többen tartják fontosnak, hogy ajándékozzanak, szebbé téve a szeretet ünnepét.
Forrás: https://hargitanepe.eu/unnepi-hangulat-a-gyergyoditroi-konyvtarban-adventi-hangolora-es-adakozasra-hivnak/
A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár karácsonyi programja
2019. december 24-én 16 és 21 óra között angyalváró foglalkozást szerveztek kisgyerekek számára, a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyag termében.
A korhatár 3 évtől felfelé volt megszabva, a gyerekek csakis egyik szülő, nagyobb testvér vagy nagyszülő jelenlétében maradhattak a foglalkozáson. Lehetőségük nyílt rajzolni, kifestőzni, mesét olvasni és hallgatni, rajzfilmeket nézni. Természetesen otthonról hozott játékkal is játszhattak.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/
A Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiája
Amint azt hírlevelünk előző lapszámában jeleztük, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiáját Csikós Júlia, a híres háromszéki iskola dokumentációs könyvtárának őre állította össze. Erről az évtizedeken át végzett bibliográfusi munkáról írt Péter Sándor a Háromszék napilap 2019. december 3-i számában:
'Bizony meglepődtünk, amikor a Székely Mikó Kollégium ünnepségsorozatának egyik rendezvényén kézbe vehettük azt a tízezernél jóval több címszót tartalmazó két kötetet, amelyek a tanintézetről szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazzák. Egyelőre egyetlen példány létezik, úgy tudjuk, de ha valakit nagyon érdekel, létrejötte óta kik, hol, mennyit írtak erről a tanintézetről, forgathatja, tanulmányozhatja az iskola dokumentációs könyvtárában. A szerző, a sok ezer dokumentumot megvizsgáló, elolvasó, az adatokat rendszerező, számítógépre író Csikós Júlia szívesen kalauzol el mindenkit, aki tájékozódni akar, és bizony az évek során soknak a tollán születtek nagy alkotások, amelyekhez ő "szállította" a nyersanyagot.
(…) Azon a szép rendezvényen a bibliográfus Csikós Júlia felvázolta azt a hatalmas erőfeszítéssel járó munkát, amelyet évtizedeken át végzett szerényen, s most az eredményt felmutatva az addig kétkedők is rácsodálkoztak arra a gazdagságra, amelyet iskolájuk fel tud mutatni. Már az is látványos eredmény, hogy a kollégium hosszú időn át megjelenő, Gyökerek című folyóiratának teljes bibliográfiája elkészült. Ugyanígy a kollégiumról szóló irodalom teljes bibliográfiája is. Ezt az tudja igazán értékelni, aki tudományos vagy ismeretterjesztő tanulmányok készítése során adatok után kutat.
A jelen könyvészetben szépirodalmi, tudományos, publicisztikai anyagokat dolgozott fel a szerző, levéltári anyagokat, dokumentumokat, fényképeket, értesítőket, évkönyveket böngészett át, s az általa átfésült hatalmas anyagból kigyűjtött minden olyan helyet, ahol a Mikóról esik szó, akár egyetlen utalásban is. A Székely Mikó Kollégium iránt már az első lépéseitől nagy volt az érdeklődés. Összesen közel háromszáz sajtótermékben, folyóiratban, közlönyben és más írott forrásban tesznek említést róla, hisz aránylag rövid idő alatt nőtt fel más neves iskolák mellé. Például a Pesti Hírlap 1893-ban ír az első itteni érettségiről. Ismertsége egyre fokozódott, 1941-ben még Móricz Zsigmond is tiszteletét tette falai között. (...)’
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128665/a-bibliografia-tudomanya
Folyamatosan megrongálják a könyvkuckókat, de így sem hátrálnak a kezdeményezők
Három cserekönyvkuckót helyezett ki a Spektrum Oktatási Központ 2017 nyarán a csíkszeredai központi parkba. Az elmúlt két és fél évben azonban a kis faházikókat többször is megrongálták: mindhárom kuckó ajtaját tönkretették, az ablakaikat betörték, illetve kettőt a sarkaiból is kitéptek.
Eredetileg cserekönyvkuckóként képzeltük el a működési elvet, azaz aki kivesz egy könyvet, tesz helyébe másikat, vagy ha kiolvasta, visszaviszi a kölcsönzött kiadványt. Ez sajnos nem így működik, hanem úgy, hogy időnként például azok, akik otthon rendet csinálnak a könyvespolcaikon, a kiselejtezett könyveikkel feltöltik a kuckókat. Csakhogy amint kiteszik a könyveket, azok nagyon hamar el is tűnnek a faházikókból – magyarázta Ferencz Katalin, az oktatási központ munkatársa, a kuckók kihelyezésének kezdeményezője. Hozzátette, ráadásul valóban nagyon sokszor megrongálják, tavasztól őszig havi rendszerességgel javították a házikókat. Ugyanakkor jó néven vették, hogy nemcsak ők tekintették szívügyüknek a kezdeményezést, hanem a civilek önkéntesen megjavították a kuckók ajtóit. Bár nem tartott sokáig, amíg újra tönkretették...
Egyelőre a helyükön maradnak a faházikók, viszont 2020 tavaszán elköltöztetik azokat a város olyan pontjaira, ahol térfigyelő kamerák vannak. Abban bíznak, hogy így elejét vehetik az újabb rongálásoknak. Az egyik új helyszínként a Szabadság térre gondoltak, mivel ott sokan kiülnek a padokra, így pihenés közben egy-egy könyvet is ellapozhatnak. A másik két kuckónak még nem találtak új helyet, de tavasszal majd eldöntik, hova költöztetik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/folyamatosan-megrongaljak-a-konyvkuckokat-de-igy-sem-hatralnak-a-kezdemenyezok
A Beszélő Könyvek adventi kiadásán, 2019. december 12-én, a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termében dr. Bartos-Elekes Zsomborral, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensével Lázok Klára, a Teleki- Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa az első Székelyföld-térképekről, a Székelyföld-fogalom változásairól, a térképek és a hatalom interakciójáról, illetve erdélyi térképgyűjtemények izgalmas meglepetéseiről, erdélyi és európai digitalizálási projektjeiről beszélgetett.
Forrás: https://www.facebook..com/events/787031148405295/?active_tab=about
Adventi könyvvásárt tartottak a gyergyószentmiklósi könyvtárban
Első alkalommal rendezett adventi könyvvásárt 2019 decemberében a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Az intézmény emeletén 330 különböző kötetből lehetett válogatni, ráadásul kézműves termékeket is vásárolhattak az érdeklődők.
"A rendezvénynek az elsődleges célja az volt, hogy azokat is bevonzzuk, akik nem rendszeres látogatói az intézménynek. Szeretnénk egy szélesebb réteget megszólítani, ezért is vannak a könyvek mellett kézműves termékek is" – hangsúlyozta Vincze Csilla, a szervező könyvtár igazgatója. Helyi nyomdákat kértek fel a partnerségre, de nem csak helyi, hanem más erdélyi kiadók könyveit is megtalálták az érdeklődők. Mesekönyvek, egészen kicsiknek ajánlott, kartonlapra nyomtatott könyvek, lelki tartalmak, sportkötetek, Biblia, fotóalbumok egyaránt megtalálhatóak voltak a könyvvásáron. Aki vásárolt, a könyvtár tevékenységét is támogatta, hiszen a bevétel egy részét az intézmény kapta meg. Ebből az összegből neves előadókat tudnak meghívni, és új könyveket is vásárolnak a könyvtár számára, tovább bővítve a kínálatot.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/adventi-konyvvasart-tartanak-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban
Doboznyi szeretet – adventi adakozással zárta az évet a gyergyóditrói könyvtár
Egészéves tevékenységüket adventi adakozással és ünnepi rendezvénnyel zárták 2019 decemberében a gyergyóditrói községi könyvtár munkatársai. Doboznyi szeretet címmel idén már hatodik alkalommal szervezték meg süteményadományozó akciójukat. Az összegyűlt finomságokat önkéntesek segítségével juttatták el a rászorulóknak, nagycsaládosoknak, egyedül élő időseknek.
Az ünnepvárás időszakában, december 18-án adventi hangolóra hívták az irodalomkedvelőket a községi könyvtárba, ahol versekkel, adventi történetekkel és énekekkel közösen élhették meg a várakozás csodáját. Köllő Enikő könyvtáros a Hargita Népe napilapnak elmondta, a közelgő ünnepek alkalmat nyújtanak arra, hogy egymást megajándékozzuk, főként azokat, akiknek az év többi napján kevesebb jut. Az adományozási akció évek óta zajlik, és évről-évre többen tartják fontosnak, hogy ajándékozzanak, szebbé téve a szeretet ünnepét.
Forrás: https://hargitanepe.eu/unnepi-hangulat-a-gyergyoditroi-konyvtarban-adventi-hangolora-es-adakozasra-hivnak/
A székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár karácsonyi programja
2019. december 24-én 16 és 21 óra között angyalváró foglalkozást szerveztek kisgyerekek számára, a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyag termében.
A korhatár 3 évtől felfelé volt megszabva, a gyerekek csakis egyik szülő, nagyobb testvér vagy nagyszülő jelenlétében maradhattak a foglalkozáson. Lehetőségük nyílt rajzolni, kifestőzni, mesét olvasni és hallgatni, rajzfilmeket nézni. Természetesen otthonról hozott játékkal is játszhattak.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/
A Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiája
Amint azt hírlevelünk előző lapszámában jeleztük, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról szóló irodalom bibliográfiáját Csikós Júlia, a híres háromszéki iskola dokumentációs könyvtárának őre állította össze. Erről az évtizedeken át végzett bibliográfusi munkáról írt Péter Sándor a Háromszék napilap 2019. december 3-i számában:
'Bizony meglepődtünk, amikor a Székely Mikó Kollégium ünnepségsorozatának egyik rendezvényén kézbe vehettük azt a tízezernél jóval több címszót tartalmazó két kötetet, amelyek a tanintézetről szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazzák. Egyelőre egyetlen példány létezik, úgy tudjuk, de ha valakit nagyon érdekel, létrejötte óta kik, hol, mennyit írtak erről a tanintézetről, forgathatja, tanulmányozhatja az iskola dokumentációs könyvtárában. A szerző, a sok ezer dokumentumot megvizsgáló, elolvasó, az adatokat rendszerező, számítógépre író Csikós Júlia szívesen kalauzol el mindenkit, aki tájékozódni akar, és bizony az évek során soknak a tollán születtek nagy alkotások, amelyekhez ő "szállította" a nyersanyagot.
(…) Azon a szép rendezvényen a bibliográfus Csikós Júlia felvázolta azt a hatalmas erőfeszítéssel járó munkát, amelyet évtizedeken át végzett szerényen, s most az eredményt felmutatva az addig kétkedők is rácsodálkoztak arra a gazdagságra, amelyet iskolájuk fel tud mutatni. Már az is látványos eredmény, hogy a kollégium hosszú időn át megjelenő, Gyökerek című folyóiratának teljes bibliográfiája elkészült. Ugyanígy a kollégiumról szóló irodalom teljes bibliográfiája is. Ezt az tudja igazán értékelni, aki tudományos vagy ismeretterjesztő tanulmányok készítése során adatok után kutat.
A jelen könyvészetben szépirodalmi, tudományos, publicisztikai anyagokat dolgozott fel a szerző, levéltári anyagokat, dokumentumokat, fényképeket, értesítőket, évkönyveket böngészett át, s az általa átfésült hatalmas anyagból kigyűjtött minden olyan helyet, ahol a Mikóról esik szó, akár egyetlen utalásban is. A Székely Mikó Kollégium iránt már az első lépéseitől nagy volt az érdeklődés. Összesen közel háromszáz sajtótermékben, folyóiratban, közlönyben és más írott forrásban tesznek említést róla, hisz aránylag rövid idő alatt nőtt fel más neves iskolák mellé. Például a Pesti Hírlap 1893-ban ír az első itteni érettségiről. Ismertsége egyre fokozódott, 1941-ben még Móricz Zsigmond is tiszteletét tette falai között. (...)’
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128665/a-bibliografia-tudomanya
Folyamatosan megrongálják a könyvkuckókat, de így sem hátrálnak a kezdeményezők
Három cserekönyvkuckót helyezett ki a Spektrum Oktatási Központ 2017 nyarán a csíkszeredai központi parkba. Az elmúlt két és fél évben azonban a kis faházikókat többször is megrongálták: mindhárom kuckó ajtaját tönkretették, az ablakaikat betörték, illetve kettőt a sarkaiból is kitéptek.
Eredetileg cserekönyvkuckóként képzeltük el a működési elvet, azaz aki kivesz egy könyvet, tesz helyébe másikat, vagy ha kiolvasta, visszaviszi a kölcsönzött kiadványt. Ez sajnos nem így működik, hanem úgy, hogy időnként például azok, akik otthon rendet csinálnak a könyvespolcaikon, a kiselejtezett könyveikkel feltöltik a kuckókat. Csakhogy amint kiteszik a könyveket, azok nagyon hamar el is tűnnek a faházikókból – magyarázta Ferencz Katalin, az oktatási központ munkatársa, a kuckók kihelyezésének kezdeményezője. Hozzátette, ráadásul valóban nagyon sokszor megrongálják, tavasztól őszig havi rendszerességgel javították a házikókat. Ugyanakkor jó néven vették, hogy nemcsak ők tekintették szívügyüknek a kezdeményezést, hanem a civilek önkéntesen megjavították a kuckók ajtóit. Bár nem tartott sokáig, amíg újra tönkretették...
Egyelőre a helyükön maradnak a faházikók, viszont 2020 tavaszán elköltöztetik azokat a város olyan pontjaira, ahol térfigyelő kamerák vannak. Abban bíznak, hogy így elejét vehetik az újabb rongálásoknak. Az egyik új helyszínként a Szabadság térre gondoltak, mivel ott sokan kiülnek a padokra, így pihenés közben egy-egy könyvet is ellapozhatnak. A másik két kuckónak még nem találtak új helyet, de tavasszal majd eldöntik, hova költöztetik.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/folyamatosan-megrongaljak-a-konyvkuckokat-de-igy-sem-hatralnak-a-kezdemenyezok
Salamon Ferenc oktatástörténeti régészkönyve
2019. december 14-én a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben került első alkalommal bemutatásra a Torján lakó – jelenleg Csángóföldön magyar nyelvet és irodalmat tanító – Salamon Ferenc tanár, helytörténész ötvenéves kutatói munkájának eredményeit összefoglaló vaskos, 374 oldalas kötet, az Oktatástörténeti régészkedés Háromszéken 1948-ig című könyv.
A szerző ötödik könyvét Tulit Ilona, a kötet szerkesztője és Molnár G. Márta, a torjai Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusa mutatta be, utóbbi a könyv születése és annak tartalma kapcsán kérdezte is a szerzőt, aki azt is elárulta, hogy következő könyve a Művelődéstörténeti barangolás Háromszéken címet fogja viselni.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129026/bemutattak-salamon-ferenc-konyvet
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/oktatastorteneti-kutatas/
Recenzió a könyvről: https://www.3szek.ro/load/cikk/128979/tulit-ilona:-salamon-mester-adomanya
Egy könyv szülője nem csak az író – interjú Szonda Szabolccsal
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, Szonda Szabolcs műfordítói munkásságát ismerhetjük meg a fenti címmel készült interjúból, amelyből részletet közlünk alább:
(...) 1974-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg is lakom. A helybeli Székely Mikó Kollégiumban érettségiztem, aztán a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékén szereztem tanári diplomát magyar-román szakon, ugyanott végeztem el a mesterképzést és védtem meg doktori disszertációmat. Dolgoztam a sajtóban, napilapok kulturális mellékletének szerkesztőjeként, tanítottam a Hungarológián tíz évig, és tizenegyedik éve vagyok a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője.
Valóban, a költőségen „átestem” én is, ahogy majd’ mindenki, aki szépírásra adja a fejét, és a vers iránti érdeklődésem, mivel kötet is jelent meg belőle, megmaradt, tán a lírikusi vénám is, mert nem csak érintőleges volt a kapcsolatom a versírással. A műfordítás talán úgy jött be az életembe, hogy az egyetemi tanulmányok során, a román mellékszakon nagyon jó tanáraim voltak, Mircea Cărtărescu és társai, akik igen érdekes témákkal, szerzőkkel, művekkel találkoztatták hallgatóságukat. Akkor kaptam rá a rendszerváltás előtti, az ún. „nyolcvanas nemzedék” román szerzőinek írásaira és a kortárs román irodalomra is, ezeket érzem alkatilag, olvasóként is a legközelebb magamhoz.
Hol jelennek meg cikkeid és milyen témában olvashatunk tőled? Két könyvről tudok, melyeket román-magyar nyelvre fordítottál. Simona Popescu:Vedlések és Dan Lungu: Tyúkok a mennyben. Miért pont ezt a két művet választottad? Miért éreztél kedvet, hogy ezt elvállald? Melyik könyvet szeretted jobban fordítani?
Saját írásokat, szépirodalmiakat és recenziókat, kritikákat, az erdélyi irodalom hetvenes és nyolcvanas éveiről szóló tanulmányokat, valamint műfordításokat 1994 körül kezdtem közölni, előbb idehaza, aztán magyarországi és más külföldi lapokban, folyóiratokban, antológiákban is. A minap összeszámoltam, egy előadásra készülve, hogy eddig kb. 35 román szerző egyes írásait vagy teljes kötetét fordítottam magyarra, zömmel kortárs írókat, költőket. A kérdésben szereplő két regényen kívül a fordításomban jelent meg, ugyancsak a budapesti Pont Kiadónál, mint az előbbi kettő, Simona Popescu Xilofon című verskötete, Vlad Arghir Képek egy Leonard Cohen koncertről című monografikus nagyesszéje és Ardian-Christian Kuciuk A hattyú feltalálásának éve című regénye. (...)
Forrás és a teljes interjú itt: https://ujalmok.blogspot.com/2019/12/egy-konyv-szuloje-nemcsak-az-iro.html
Hatszáz éves örökség Székelyderzsen
Éppen hat évszázada készült a székelyderzsi (mostani) unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló falképsorozata, amelyet egy, a nagyközönségnek szánt kiadványban ismertet Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész. A templom- és freskókalauzt 2019. december 17-én mutatta be a szerző városában, a Székely Nemzeti Múzeumban.
A középkori magyar királyság falképeinek kutatójaként ismert Jánó Mihály elmondta, a szakmai dolgozatok nem jutnak el a nagyközönséghez, viszont az érdeklődők szívesen vennék, ha „elkalauzolná” őket valami egy-egy műemlék templom látogatása alkalmával – ezért döntött a Kalauz sorozat elindítása mellett. A székelyderzsi templom bemutatója immár negyedik a sorozatban, a következő a bögözi templom restaurált falképének ismertetője lesz.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129097/hatszaz-eves-orokseg-szekelyderzsben-jano-mihaly-konyvenek-bemutatoja
Bolyai János: egy lángész, akit elfelejtettünk
"12 683 jegyzetpapír a Teleki Tékában, egy függelék az apja könyvében és egy igen ellentmondásos és furcsa, különleges élet. A megbecsülés, az elismertség teljes hiánya, utólag néhány intézmény-, illetve utcanév. Szobrok. És most egy könyv, Láng Zsolt tollából – Bolyai Jánosról, az elfelejtett erdélyi matematikus-zseniről, aki szerint a tér másképpen görbül, ha egy test belekerül."
Katona Zoltán újságíró Láng Zsolt Bolyai-regényét bemutató írása a Liget.ro portálon olvasható:"A 2019-es év legnagyobb és talán legjelentősebb erdélyi magyar regénye Láng Zsolt nevéhez fűződik – és természetesen ahhoz a személyhez, akiről szól. Bolyai János, a 19. század nagy erdélyi matematikusa elfelejtve, nagy szegénységben halt meg 1860-ban, korában egy magányos, haragos, frusztrált ember lehetett – az elmúlt másfél évszázadban sok-sok tudományos, illetve szépirodalmi mű is jelent meg életéről és munkásságáról, mégis 2019-ig kellett várni arra, hogy egy igazi, modern regény szülessen róla. Ezt írta meg Láng Zsolt, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik kevésbé mediatizált, de annál nagyobb és sokoldalúbb alakja – a kötet a pécsi Jelenkor kiadónál jött ki, az író az elmúlt hetekben-hónapokban több helyszínen is tartott könyvbemutatót. Mivel abban a szerencsében volt részem, hogy székelyudvarhelyi könyvbemutatót jómagam vezethettem, illetve az elmúlt hetekben a könyvet is elolvastam, megpróbálom egyfajta összegzést készíteni – bízva abban, hogy a könyvnek hosszú lesz az utóélete. Egy ilyen monumentális és ennyire jól megírt mű ugyanis kritikák, interjúk és recenziók tucatjait érdemelné ki nemcsak az erdélyi, hanem az anyaországi irodalmi 'szakma' részéről is."
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/bolyai-janos-egy-langesz-akit-elfelejtettunk
A Korunk 2019. decemberi száma
Rendszerváltás Kelet-(Közép-)Európában. Milyen premisszái voltak és milyen utak vezettek a kelet-közép-európai rendszerváltásokhoz? Hogyan – és miképpen – hatott a Szovjetunió válsága a szovjet/szocialista tömb felbomlására? Melyek voltak e folyamat stációi? Hogyan zajlott a rendszerváltás a keleti blokk egyes államaiban? Milyen nehézségekkel kellett szembesülniük az érintett államoknak az átalakulás során?
Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a kolozsvári Korunk folyóirat decemberi összeállítása, hazai és nemzetközi szakértők – Romsics Ignác (A kelet-európai rendszerváltozások külpolitikai háttere); Tischler János (Lengyelország – 1989); Kiss Gy. Csaba (’Zónaidő’. A magyarországi átmenet néhány areális összefüggése); Duray Miklós (Forradalom vagy hatalomátvétel?); Németh István (Rendszerváltás az NDK-ban); Markó Béla (Hogyan váltsuk rendszerünket? A romániai rendszerváltás néhány tanulsága); Juhász József (Rendszerváltás vagy „államváltás”? Jugoszlávia az 1980-90-es évek fordulóján); Jeszenszky Géza (Az Antall-kormány szomszédsági és nemzetpolitikája); Novák Csaba Zoltán (A romániai rendszerváltás és a nemzetiségi kérdés megjelenése) – segítségével. A lapszámot Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas képzőművész illusztrálta.
Forrás: https://www.nepujsag.ro/articles/korunk-2019-december
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése