Új rendszerhez új zsargont!
Az országos könyvtári rendszer megújításának fontos eleme a szabványosítás, a fölzárkózás a nemzetközi irányvonalakhoz, mindenekelőtt a katalogizálás szabályozásának területén. A magyar nemzeti könyvtár blogján eddig két bejegyzés született a tárgyban: az egyik az RDA katalogizálási szabályzat bevezetéséről, a másik a bibliográfiai hivatkozások nemzetközi szabványáról szól.
A legfrissebb bejegyzés a nemzetközi katalogizálás alapelveinek friss fordítása kapcsán született, ebben a szerzők szakszókincsünk megújítására invitálják a szakmát, valamint az eddig elkészült munkaanyagok közzétételével próbálnak segédkezet nyújtani a megújulásra való felkészüléshez.
Közel hatvan esztendő telt el azóta, hogy – 1961-ben – közreadták a katalogizálási alapelvekről szóló első nemzetközi nyilatkozatot, ami „Párizsi alapelvek” címmel vált ismertté. A dokumentum célja a katalogizálás nemzetközi szabványosításának megalapozása, a katalogizálási szabályzatokra vonatkozó egységes, globális elvek megfogalmazása volt.
Az IFLA előbb 2009-ben, majd 2016-ban új alapelveket adott ki, ezek hatálya immár a dokumentumtípusok szélesebb körére terjed ki, valamint figyelembe veszi a technológia változásait. A legújabb szövegezés nem csupán felhasználóbarát, újszerű, szolgáltatásközpontú szemléletet tükröz, hanem egyszersmind külön hangsúlyt helyez a metaadatok elérhetőségére, a rendszerek átjárhatóságára stb.
A nyilatkozat magyarítása egyfelől fontos mérföldkő a magyarországi könyvtári katalogizálás megújítása szempontjából, másfelől szakszókincsünk újragondolásának alapdokumentuma. Vagy alapforrása? Ez is egyike azoknak a terminológiai kérdéseknek, amelyek megvitatására a szakma közönségét ezúton, az alapelvek sajátos formában történő közreadásával buzdítani szándékozzák a szerzők. (Az angol szakirodalomban használt „source” és „resource” kifejezések magyarítása kulcskérdés: elég csak az új angol–amerikai katalogizálási szabályzat elnevezésére gondolnunk: „Resource Description and Access”.)
Webarchívum az OSZK-ban
A digitális kultúránk fontos részét képező magyar webhelyek hosszú távú megőrzésével másfél évvel ezelőtt kezdett foglalkozni az Országos Széchényi Könyvtár. A munka többféle irányban folyik: létre kell hozni a webarchívum informatikai hátterét, és meg kell tanulni az archiváláshoz használható szoftverek működését. Ki kell dolgozni a válogatási elveket, majd a lementett anyag feldolgozásának, ellenőrzésének és szolgáltatásának módját, továbbá jogilag is szabályozni kell az egész folyamatot.
Az elmúlt másfél évben már több mint 5 ezer, főként kulturális és tudományos témájú webhelyről készült egy-két alkalommal mentés, és szeptembertől ezeket újra lementik, hogy a nyár folyamán történt változások is bekerüljenek az archívumba. A gyűjtemény még csak tesztelési célokra alkalmas, szolgáltatás nincs belőle, de egy kis részéről – a honlaptulajdonosok engedélyével – egy nyilvános demó bárki számára elérhető.
Ez főként intézményi honlapokat tartalmaz, de van benne néhány blog, folyóirat, magazin és személyes oldal is. Amellett, hogy böngészhetők az OSZK-ban archivált példányok az OpenWayback nevű megjelenítő felületen, további lehetőségek is vannak: megtekinthető az első mentéskor a nyitólapról készült kép, a külső kapcsolatokat mutató linktérkép, az amerikai Internet Archive-ban archivált webhely, valamint a „katalóguscédula”, vagyis azok a metaadatok, amiket az archiváló munkatársak készítettek, és természetesen kattintható az eredeti honlapra vezető link is, feltéve, ha az még létezik. A demógyűjtemény teljes szövegében keresni is lehet, egy saját és egy dán fejlesztésű szoftverrel, utóbbi képkereső funkciót is tartalmaz.
Zenés könyvbemutató a Román nyelv napján
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. augusztus 30-án 17 órai kezdettel került sor a Román nyelv napja alkalmából szervezett rendezvényre. A jeles napot hivatalosan augusztus 31-én ünnepeljük, a 2013/53-as törvény nyilvánította a román nyelv ünnepévé. A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa támogatta. Az ünnepi rendezvény meghívottjaként fellépett Ovidiu Scridon kortárs román költő és folkzenész, aki országos turnéja során Csíkszeredában is közönség elé lépett második verseskötetével, rendhagyó, zenés könyvbemutatóján. Ovidiu Scridon Dicsőszentmártonban született, a folkzene képviselőjeként számos hazai és külföldi zenei esemény résztvevője, több száz koncerten lép fel itthon és külföldön, rádió-és tévéműsorok gyakori meghívottja, számos folkzenei fesztivál díjazottja. A Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének (UCMR) tagja. „Tu ce-ai făcut astăzi?” (Alexandria Publishing House, 2017) című új verseskötetét az ország több mint harminc városában mutatta be. (http://www.ovidiuscridon.ro/homepage_ovidiu_scridon.html). Jelen voltak a rendezvényen a csíkszeredai Buna Vestire irodalmi kör tagjai, Ionel Simota költő, a kör elnöke, a Román Írószövetség Brassói Fiókszervezetének tagja vezetésével, akik verseiket olvasták fel.
A múzeumok és könyvtárak országos szövetségének közgyűlése Nagyenyeden 1909-ben
A nagyenyedi egykori tudományos, irodalmi, közművelődési, történelmi, társadalmi, egyházi jellegű rendezvények igen gazdag tartalmát bemutató sorozat új részében Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár nyugalmazott főkönyvtárosa egy 100 évvel ezelőtti eseményről, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének 1909. szeptemberében, Nagyenyeden rendezett országos közgyűléséről ír.
A Szövetség a korabeli viszonyok között folyamatosan fejlődött, a nagyenyedi közgyűlés évében tudományos intézeteket tömörítő hálózata 75 intézetet ölelt fel, melyből 8 Erdélyben működött (Dés, Déva, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyenyed, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár és Szászváros).
A korabeli Alsófehér vármegyére vonatkoztatva a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének Tanácsa a Bethlen kollégium gyűjteményeit: könyvtárt, régiségtárt, természetrajzi és néprajzi gyűjteményeket 2000 koronával, a gyulafehérvári múzeumot 1500 koronával segélyezte évente, továbbá népkönyvtárakat állított fel Abrudbányán, Balázsfalván, Verespatakon és Zalatnán, ugyanakkor az EMKE-nek 5000 koronát adományozott szintén népkönyvtárak létrehozására. Ilyen EMKE-könyvtárak létesültek a vármegyében Balázsfalván, Felenyeden, Nagyenyeden a honvéd gyalogezred keretében, Szentbenedeken, Verespatakon és Vízaknán.
A Bethlen Könyvtár ugyanakkor értékes tárgyi támogatásban is részesült a Szövetség részéről, a fenti pénzsegély mellett.
A magas beosztású vendégek között volt Wlassics Gyula is, szövetségi elnök, aki az erdélyi tudományos, irodalmi, közművelődési életről többek között a következőket mondta,: „Jelentékeny tudományos kollégiumai, mint a Bethlen Gábor által alapított gyulafehérvári, később a nagyenyedi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és udvarhelyi kollégiumok, könyvnyomtató műhelyei, mint a Honterus-féle Brassóban, a Heltai Gáspár-féle Kolozsvárott, Bethlen Elek nyomdája Keresden, Tótfalusi Kis Miklós nyomdája Kolozsvárott, dicsőségét hirdetik az erdélyi magyarság kultúréletének.” A továbbiak során Apáczai Csere János, Bod Péter, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Brassai Sámuel, Szász Károly, Jósika Miklós stb. személyisége került méltatásra, majd a gr. Mikó Imre által létesített Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Irodalmi kör, az EMKE, a kolozsvári egyetem és ennek nagykönyvtára.
A tagválasztás után Mihálik József királyi tanácsos, országos felügyelő a tanács előző évi tevékenységét ismertette, majd Ferenczi Zoltán a budapesti Tudományegyetemi könyvtár igazgatója tartotta meg előadását a könyvtárak létesítésének égetően fontos szükségességéről.
A kollégium gazdag gyűjteményeinek a megtekintése után a díszebédre a szállónak szépen dszített helyiségében került sor, majd a délutáni órákban különvonattal gyulafehérvári kiránduláson vett részt a vendégsereg. Másnap reggel, a Majláth Ferenc püspöki jószágigazgató által adott gazdag villásreggeli után a székesegyházat Möller István építész, a Batthyany könyvtárt dr. Koródi Péter, a Történelmi, régészeti és természettudományi társulat múzeumát dr. Cserni Béla és Barts Márton mutatta be.
A jövő könyvtára - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban első alkalommal szervezték meg A jövő könyvtára – magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferenciát, 2018. augusztus 30-31-én. A találkozó célja a kapcsolatépítés és -tartás, a helyi intézmény bemutatása és tevékenységeinek ismertetése, továbbá különféle szakmai témák megbeszélése volt.
– A konferencia két napjába nem zsúfoltunk be sok előadást, hanem négy témakör körbejárását tettük lehetővé a könyvtárosoknak. Ezek a következők: Az én könyvtáram, Biblioterápia és E-biblioterápia, Gyerekek és a könyvtár, illetve Bármi is lehet a könyvtár? – tájékoztatott Szőcs Endre, a téka igazgatója.
A rendezvényre könyvtárosok érkeztek Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából, Magyarországról, mellettük pedig nemcsak székelyföldiek vettek részt a programokon, hanem Kolozsvárról, Brassóból, Nagyváradról is származtak kollégák.
A résztvevők első nap előadásokat hallgattak, majd másnap a számukra legérdekesebb, hozzájuk legközelebb álló témában nyílt lehetőségük elmélyülni, átbeszélni a tapasztalatokat a hasonló területen, hasonló szakmai érdeklődéssel rendelkező résztvevőkkel, a téma szakértőjének jelenlétében.
Éjszakába nyúlóan ünnepelte az olvasást és a tudományt Székelyudvarhely
2018. augusztus 31-én Nyitott Könyvek Éjszakájára került sor Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár szervezésében: szórakoztató és ismeretterjesztő programokkal, könyvturkálóval csábították a potenciális olvasókat az intézmény székhelyére.
A Nyitott Könyvek Éjszakája egyben a megbocsájtások éjszakája is, hisz az ekkor visszahozott könyvekre nem számítanak fel büntetést, közölte a Városi Könyvtár.
Este hét órakor gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kvízjátékkal kezdődött a rendezvény, a hivatalos megnyitó előtt. Az est folyamán többek között QR-kódfejtő verseny, szabadulószoba, családi társasjátékozás és szabadtéri sakkozás is szerepelt a programban.
Ugyanekkor került sor a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont legújabb néprajzi és helytörténeti vonatkozású kiadványainak bemutatására: a Több szem többet lát című tanulmánykötetet, a Másfél évtized képesszenciája című fotóalbumot, illetve a Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein, a Szent László tisztelete Hargita megyében és a Somkerék, református templom című képeslapgyűjteményeket mutatták be.
CICLOBIBLIO 2018 - Kerékpáros könyvtárosok nyári akadémiája
2018. augusztus 14. és 19. között immár második alkalommal került megszervezésre a CICLOBIBLIO - Kerékpáros könyvtárosok nyári akadémiája, Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium könyvtárosának kezdeményezésére. Míg 2017-ben Brassó és Nagyszeben közötti várakat, erődtemplomokat és könyvtárakat látogattak végig a résztvevők, az idei év mottója a ,,Dobrogea la pas / Pe urmele argonauţilor” (Lépésben Dobrudzsában / Az argonauták nyomában) volt, és a részvevők a történelmi Dobrudzsa látványosságait és könyvtárait kerekezték körbe (a Konstanca – Cassian kolostor – Cheile Dobrogei – Histria – Jurilovca – Enisala – Tulcea – Cerna – Brăila – Galac útvonalon).
A CICLOBIBLIO 350 km hosszú szakmai továbbképzőjén idén 21 könyvtáros vett részt, a hazai résztvevőkhöz közművelődési, iskolai és nemzeti könyvtárakban dolgozó kollégák csatlakoztak Horvátországból, Lettországból és Magyarországról. A program célja ezúttal is az olvasás és az egészséges életmód népszerűsítése volt.
Megújult a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum
Csíkszentdomokoson 2010-ben hozták létre a Márton Áron Múzeumot, 2012 óta pedig minden esztendőben augusztus utolsó szombatján, a jeles püspök születésnapjához legközelebb eső hétvégén emléknapot tartanak. Idén augusztus 25-én a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált szentmisét a múzeum felújított tárlatának megnyitása követte.
Márton Áron püspök utoljára 1972. október 29-én, Bálint Lajos későbbi érsek plébánossága idején mutatott be szentmisét szülőfalujában. Az akkor elhangzott szentírási részeket és szentbeszédét Csibi Lajos helybéli plébános olvasta fel.
Ugyancsak a templomban láthatta először a nagyközönség azt az ötperces mozgóképes felvételt, amelyet 1972-ben, még egyetemistaként, Zsigmond Zsolt későbbi csíkszeredai mérnök készített Super 8-as kamerával a Málnásfürdőre és Mikóújfaluba látogató Márton Áronról. Különleges értéket képvisel a filmrészlet, egyrészt azért, mert a málnásfürdői kápolnát a reformátusból katolikussá lett Zsigmond László hozta létre a kommunizmus nehéz éveiben, másrészt mert mindeddig alig néhány másodperces mozgóképet ismertek a jeles püspökről. A némafilm digitalizált másolata a Márton Áron Múzeum megújult tárlatán is megtekinthető.
– A Márton Áron Múzeum 2010-es megnyitása óta sok új fénykép és dokumentum került napvilágra, illetve sok új értekezés, forrásközlés jelent meg – hangsúlyozta a régi iskola épületében található Márton Áron Múzeum megújított tárlatának átadási ünnepségén Lázár Csilla. – Ezekből az anyagokból válogattunk, illetve ezekhez gyűjtöttünk tárgyi emlékeket, hogy a kiállítás még szemléletesebb legyen.
A múzeum vezetője köszönetet mondott a sok-sok önkéntes segítőtársának, külön kiemelve a gyűjtésben és a szervezésben részt vállaló Sándor Edit községi könyvtárost. A tárlat egyik újdonsága az érintőképernyős, számítógépes alkalmazás Márton Áron szekuritáté általi megfigyelésének anyagaiból. Ezt az alkalmazást a helybéli Boros Csongor és Kosza Arnold készítették.
Mi mindenre jó a biblioterápia?
Megtudhatjuk a Király Hajnallal készült interjúból: "Talán nem szerencsés a biblioterápia kifejezés, mert a terápiát az emberek betegséggel, gyógyítással kapcsolják össze. Pedig erről szó sincs! Mi a terápia szót kísérésként értelmezzük, azaz csak kísérjük az önismereti folyamatot, amely a szöveg segítségével bontakozik ki. Személyiségfejlesztő hatása van, segít az önreflexióban, a saját érzelmek megfogalmazásában, kimondásában, ezáltal feszültségcsökkentő, és segíti a társas kapcsolatok alakulását is. A művészetterápiák csoportjába szokták sorolni, és egyben egyfajta szocioterápia is, amely nagyon jól működhet különböző célcsoportok esetében, például öregotthonban, gyermekvédelemben, anyaotthonokban, veszélyeztetett serdülők között. Nagyon hasznos kiegészítő, segítő foglalkozás lehet, tudok olyant, hogy egy skizofrén fiú jár biblioterápiás csoportba, maga a kezelőorvosa ajánlotta, hogy vegyen részt alternatív terápiás foglalkozásokon is. Indíthatók tematikus csoportok, például női csoportok is gyászfeldolgozás, kapcsolatok, életközépi válság stb. témákban, amikor a csoportvezető ezekhez válogat szövegeket. Nagyon hatékony módszer lehet a veszélyeztetett fiatalkorúakkal való foglalkozásban, esetükben már egyáltalán annak nagyon jó hatása van, hogy elmondhatják a véleményüket, és azt meghallgatják, mert ezeken a foglalkozásokon nincs jó vagy rossz hozzászólás."
Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.eu/ismerkedes-a-biblioterapiaval/
Elhunyt Egyed Péter
64 éves korában, 2018. augusztus 2-án elhunyt Egyed Péter erdélyi magyar filozófus, kritikus, költő és író, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karának professzora.
Kolozsváron született 1954. április 6-án, szülővárosában érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Első írásait, verset, kritikát, tanulmányokat, fordításokat az Echinox (a BBTE diákszövetségi lapja) és a Korunk közölte. 1978-1980 között Temesváron tanított, majd 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője volt, főként az elsőkönyvesek Forrás sorozatát gondozta. Szerkesztőként neki köszönhető néhány filozófiai alapmű hozzáférhetővé tétele a romániai magyar közönség számára. Utolsó jelentősebb szerkesztői munkája a hatalom által korábban visszatartott, a kiadónál elfekvő kéziratok közül Szilágyi István Agancsbozót című terjedelmes regényének szöveggondozása volt 1990-ben. (Ezek a művek gyors egymásutánban, Tiltott könyvek szabadon jelzéssel jelentek meg.)
Filozófusként a magyar és az egyetemes filozófia kérdései, a politikum, az erkölcs, az egyéni és kollektív szabadság mibenléte foglalkoztatták.
Költőként és prózaíróként, kritikusként több kötettel és emlékezetes rendezvényekkel (többek között a szárhegyi írótáborokkal) kapcsolta össze az irodalom olvasóit a szerzők nemzedékeivel, az értékek eredeti irodalmi kifejezésformáival.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanáraként, doktori témavezetőként diákok nemzedékeivel kedveltette meg a kritikai gondolkodást, a tudományos kutatást.
Arany János-jutalomban és Méhes György-díjban (2015., Erdélyi Magyar Írók Ligája) részesítették, 2015-ben pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság elnöke és lapjának felelős szerkesztője volt.
Könyv Szent Lászlóról, Erdély lovagkirályáról
Az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Szent László király – Erdély védőszentje című igényes, gyönyörűen illusztrált könyv bemutatójára. Fontos kiadványról van szó, amely hiánypótló is egyben, hiszen a lovagkirálynak a történelmi Erdély területén való ábrázolásait tárja elénk.
Szőcs Csaba szászfenesi plébános, a kötetet a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség megbízásából kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója, a rendezvény moderátora kezdetben a kiadást megelőző időszak munkájáról és körülményeiről beszélt, majd Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzónak a könyvben megjelent ajánló sorait idézte: „Szent László nyomában járni nem csak emlékezést jelent. Napjaink szellemi zűrzavarában, a kínálkozó utak és lehetőségek között példa és világosság lehet számunkra alakja, az országát és népét védő, az egyházat támogató, az alattvalóit a törvényes útra nevelő, a történelmi kiengesztelődést kereső, határozott és bátor László király”.
A jelenlévő szerzők – Hegedűs Enikő művészettörténész, az érsekség egyházművészeti referense, egyben a kötet összeállítója és szerkesztője; Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa; Barabás Kisanna levéltáros, muzeológus, a főegyházmegyei levéltár marosvásárhelyi gyűjtőlevéltára és a marosvásárhelyi egyházművészeti gyűjtemény vezetője, valamint Jánó Mihály művészettörténész, nyugalmazott muzeológus – sorra vallottak a könyv megszületéséről.
A kiadványt lapozva, az olvasó a legszakképzettebb és lelkes szerzőknek köszönhetően betekintést nyerhet Szent László ábrázolásába a plébániai pecséteken, a Szent László-templomokba és egyházközségi pecsétekbe, a hivatali pecséthasználatba. Aki még nem látta, a rövid kutatástörténet és a Szent László-ciklusok leírása nyomán kedvet kaphat felkeresni és megnézni a Szent László-legenda falképeit a székelyföldi templomokban.
Valóságos csemege mindenki számára az eddig ismeretlen Szent László-ábrázolások (a Küküllő-menti szász templomokban találhatók) leírása, valamint a magyar szent királyok ábrázolása a középkori Erdély templomaiban, illetve Szent László ikonikus képei a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén. Mindmáig érdekes a vizet fakasztó Szent László barokk ábrázolásai, és azok fogadtatása Erdélyben, témájának a feldolgozása. Úgyszintén figyelemre méltóak a lovagkirály ábrázolásai a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, főként, hogy Szent László király a középkori Erdélyi Püspökség védőszentje.
Szerkesztők:
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése