2019. november 6., szerda

ReMeK-e-hírlevél 2019/11. számából

"Külhoni magyarok" honlap indulása 
Külhoni magyarok elnevezéssel új honlapot indított a magyar kormány, a felület célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az volt a cél, hogy legyen egy újszerű felület, ahol minden elérhető egy helyen, és egyúttal az egész személyes is legyen.
A www.kulhonimagyarok.hu honlapot három részre lehet osztani:
- hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. Elérhetők a nemzetpolitikai programok, pályázatok is, köztük a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-, valamint a Mikes Kelemen- és a Julianus-programok. A honlapról egy kattintással el lehet jutni a Határtalanul! program új, folyamatosan frissülő honlapjára is.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt egy nemzetismereti középiskolai vetélkedő tervéről is, amelynek meghirdetése őszre várható az új honlapon.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórában működő magyar iskolákat, amelyek interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon.
A tervek között szerepel valamennyi tárca külhoni magyarságot érintő programjának egy helyen való bemutatása.
- A felület másik részét alkotja egyfajta tudástár, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el.
Megtalálható a testvértelepülési program, amelynek bővülését interaktív térképen követhetik az érdeklődők.
- A honlap harmadik, és egyben legfontosabb része a személyes történetek bemutatása, a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. Első körben ötven ilyen történetet töltöttek fel, de ezek száma bővülni fog – jelezte Semjén Zsolt.
Az új honlapnak rövidesen angol változata is elkészül.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

Eclogák haragról és más égi-földiekről – Lövétei Lázár László estje 
Lövétei Lázár László Miféle harag című friss verskötetének bemutatójára került sor, a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, 2019. október 9-én a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban. A József Attila-díjas költő, esszéíró, műfordító beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Ritka ember az, aki képes szembenézni önmagával, valamint a körülötte változó világgal, aki levonja, a saját nyelvezetén megfogalmazza, valamint közzé is teszi ennek tanulságait. És még ritkább, aki élete folyásán változtatni mer. Mindehhez ugyanis tartás és bátorság szükségeltetik. Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, műfordító viszont e kevesek közé tartozik – derült ki kötete bemutatóján.

A különleges Meditittimó kalandjai – könyv egy autista kisfiúról
Csender Levente, székely származású, Magyarországon élő, József Attila-díjas prózaíró A különleges Meditittimó kalandjai című könyvét a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be 2019.október 23-án. A könyv egy autista kisfiúról szól, hogyan teszi első lépéseit a világban, hogy viszonyulnak „furcsaságához” az emberek, hogy látja ő a világot? Csender Levente könyvében, saját kisfia esetén keresztül volt alkalma valójában szembesülni ezekkel a kérdésekkel. A könyvbemutatón Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel. A könyvben a kisfiú (és családja) története két szálon fut, egyik mesei, a másik valóságos, a kettő érdekes összefonódása a mágikus realizmus nagyjait idézi - állapította meg Molnár Vilmos. Még nincs egy éve, hogy megjelent a könyv, de készül már belőle a harmadik kiadás is, ami könyvsikernek mondható.

Öltések üzenete – Kisné Portik Irén új könyvét mutatták be
Az Öltések üzenete címet viseli Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató új könyve, amelynek bemutatóját 2019. október 18-án tartották, a X. Székelyföld Napok eseményeinek sorában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az eseményt támogatta Hargita Megye Tanácsa valamint a gyergyószentmiklósi  Gránátalma Egyesület. A könyvhöz Hegedűs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nőszervezete ügyvezető elnöke írt ajánlást. A neves szerzővel Ráduly Andrea, Hargita Megye Tanácsának munkatársa beszélgetett. Kisné Portik Irén könyvének tárgya a magyar hímzéskultúra jellemzőinek megismertetése, valamint a technikai kivitelezés leírása ábrákkal, fotókkal való segítése az újratanulásnak, a hagyományos tárgykészítésnek. Több mint 400 kép segít a száznál több öltéstechnika elsajátításában. A különböző hímzésekhez hozzávaló alapanyag megválasztása, előkészítése, a segédeszközök beszerzése mind fontos tudnivaló azok számára, akik éltetni szeretnék ezt a nagy múltú és sokoldalú tudást.

Négykerék - slam poetry est a könyvtárban 
Négykerék címmel ismét slam poetry estre került sor a könyvtár előadótermében 2019. október 13-án, amelyen a műfaj kiváló képviselői voltak az intézmény vendégei: Bárány Bence, Mészáros Péter és Galló Bence léptek fel, Murányi Sándor Olivér író moderálásával.

Korszerű könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás - országos konferencia 
A Romániai Közkönyvtári Egyesület (Asociaţia Naţională a Bibliotecarilor şi Bibliotecilor Publice din România – ANBPR) és a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében került sor Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, 2019. október 21-22-én az év legjelentősebb könyvtári szakmai rendezvényére, a Korszerű könyvtári szolgáltatások és digitális átalakulás című konferenciára. Az ország 27 megyéjéből érkezett 145 résztvevő színes előadássorozaton és műhelymunkákon vehetett részt. A szakmai szervezet tagkönyvtárainak képviselete mellett az országos egyesület hagyományos partnerei, valamint szponzorok képviselői is részt vettek a rendezvényen. A Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezői szerepvállalását Hargita Megye Tanácsa támogatta. A konferencia programjában szereplő előadások és workshopok a könyvtári szolgáltatások aktuális európai trendjeire is rálátást nyújtottak, valamint az innovatív könyvtári szolgáltatások kérdéskörével foglalkoztak. A résztvevők számos újszerű könyvtári kezdeményezéssel, az online szolgáltatások új lehetőségeivel és hazai jógyakorlatokkal is megismerkedhettek.
Sajtóvisszhang: Innovatív lehetőségekről tanultak. Országos könyvtári konferencia. Hargita Népe, 2019. október 23.

 „Határtalanul” mottóval nyit a 25 éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
 A 25. éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői október végén sajtótájékoztató keretében ismertették az idei vásár legnagyobb érdeklődésre számot tartó programjait. A kortárs magyar irodalom jeles szerzőivel, színházi előadásokkal és koncertekkel, valamint 41 kiadó 15-20 ezer könyvcímével várják a látogatókat 2019. november 14. és 17. között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületébe.
Természetesen nem lesz hiány irodalmi estekből, író-olvasó találkozókból sem, idén is érdekes beszélgetéseknek ad helyet az Irodalmi Kávéház. November 15-én Darvasi László, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Németh Gábor, Vida Gábor – Gáspárik Attila, Szegő János moderálásával –, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeinek közreműködésével nyújtják át Prózaajándékukat a városnak. November 16-án A mai magyar próza tere, avagy szükség van-e mostanság a Bajza–Toldi–Vörösmarty-támaszra a Petőfi-gyártáshoz? kérdés mentén vitázik Darvasi László, Grecsó Krisztián és Németh Gábor, valamint a „kívülálló érdeklődő” Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője.
A könyvbemutatókkal karöltve számos író-olvasó találkozóra is sor kerül, így többek között Keresztesi Józseffel, Kovács András Ferenccel, Zágoni Balázzsal, Balázs Imre Józseffel, Demény Péterrel, Sikó-Barabási Eszterrel, Szőcs Margittal, és sok más neves szerzővel és illusztrátorral találkozhatnak a gyerekek. Emellett játékos mese- és könyves foglalkozásra várják idén is az olvasókat. Nem marad el ezúttal sem az Olvasd el és játssz velünk olvasóvetélkedő, melyre 266 csapat jelentkezett, többek között Maros, Hargita, Kolozs és Szilágy megyékből. Ez azt jelenti, hogy minimum 798 diák elolvasta a kijelölt műveket, és ez nem kis eredmény az olvasóvá nevelés terén.

Magyar gyermekirodalmat népszerűsítenek Bukarestben 
A gyermekirodalmat népszerűsíti Bukarestben a Balassi Intézet, amely műfordítói projekt keretében gyermekirodalmi börzét kezdeményezett, gyermekvers-illusztrációs kiállítást szervezett és megemlékezett a 160 éve született Benedek Elekről, október utolsó felében.
Bemutatták a Román Nemzeti Könyvtár épületében Berg Judit A holló gyűrűje című könyvét, amelyet Bara Hajnal műfordító ültetett át román nyelvre. A könyvvásáron külön programként Berg Judit Lavinia Braniște román íróval is beszélgetett.
A Balassi Intézet bukaresti székhelyén megnyílt a Benedek Elek 160. című emlékkiállítás, amely a mesegyűjtő és író, folyóirat-szerkesztő, szépíró, kritikus és irodalomszervező Benedek Elek kevésbé ismert oldalát, a pedagógust mutatta be születésének 160. és halálának 90. évfordulóján.
2019. október 22-én Vers-képek címmel magyar versillusztrációs kiállítás nyílt a Román Irodalmi Múzeumban. A válogatás egyebek mellett reprezentatív képet nyújt a mai magyar gyermekkönyv-illusztráció sokszínűségéről.
Október 28-án ugyanott tartották a romániai gyermekirodalmi kiadók számára meghirdetett európai gyerekirodalmi börzét. A program célja bemutatni romániai könyvkiadók számára kortárs európai gyermekirodalomból válogatott műveket, románra fordítás céljából. A francia, görög, német, svéd és török gyermekkönyvek mellett a kiadók bepillantást nyerhettek két magyar gyermekirodalmi szerző művébe: Kertész Erzsi Dalia és Dália című könyvébe, illetve Zágoni Balázs A gömb. Fekete fény című ifjúsági regényébe. A hét ország nyolc művéből összeállított felolvasószínházi előadást fiatal román színészek közreműködésével Kovács Zsuzsánna vitte színre.

Írói-műfordítói találkozó Marosvásárhelyen
Érdekesnek és hasznosnak bizonyuló, valószínűleg hagyománnyá váló kezdeményezésbe fogott a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja: az idén második alkalommal szervezte meg, 2019. október 12-én, a Román–magyar irodalmi interferenciák című írói találkozót, amely ezúttal A fordítás – megismerés és önismeret alcímet viselte, és mint ilyen, elsősorban az egymás irodalmának, kortárs írótársadalmának megismerésére, a fordítás és az általa kialakulható kölcsönös bizalom fontosságára fókuszált.
A szövetség Maros megyei fiókja nem csak konferenciát és találkozót szervez a témában: A folyó és a híd címmel kétnyelvű antológiát adtak ki, amelyben kortárs, elsősorban Maros megyéhez köthető román és magyar költők, írószövetségi tagok versei találhatók.
A könyvbemutatót Mihók Tamás és Szonda Szabolcs előadása vezette be, majd román és magyar nyelven történő felolvasások követték, Eugeniu Nistor moderálásával. Ennek utána közös ebéddel ért véget az idei, kultúraközti kapcsolatot erősítő, családias közvetlenségű, jó hangulatban zajló írói, fordítói találkozó.

Erdélyi magyar is van az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 kitüntetettje között 
A román Tatiana Ţibuleac és az erdélyi származású Mán-Várhegyi Réka is az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 kitüntetettje között szerepel.
A román kulturális minisztérium közleményben tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy az Európai Unió Irodalmi Díjának 14 idei kitüntetettje Tatjana Ţîbuleac (Románia), Laura Fredenthaler (Ausztria), Piia Leino (Finnország), Sophie Daull (Franciaország), Mán-Várhegyi Réka (Magyarország), Beqa Adamashvili (Grúzia), Nikos Chryssos (Görögország), Jan Carson (Írország), Giovanni Dozzini (Olaszország), Daina Opolskaite (Litvánia), Marta Dzido (Lengyelország), Ivana Dobrakovova (Szlovákia), Halya Kerosina Shyyan (Ukrajna) és Melissa Harrisson (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága).
A díjazottak névsorát 2019. május 22-én tették közzé, az ünnepélyes átadásra a brüsszeli Bozar-palotában került sor.
Az Európai Unió Irodalmi Díját karrierjük elején álló kortárs írók kapják, akik Európa kulturális és nyelvi gazdagságára hívják fel a figyelmet alkotásaikkal.
Mindeddig - a díj alapításától eltelt egy évtized alatt - 41 ország 108 szerzője kapta meg az elismerést.

Ők kapták a 2019-es Orbán Balázs-díjakat 
Az idei, tizedik Székelyföld Napok keretében adták át a 2019-es Orbán Balázs-díjakat Sepsiszentgyörgyön, a Fidelitas Szállóban.
„Az idei díjakat olyan személyiségek kapják, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. Nemcsak a múlt értékei iránt érdeklődnek, hanem megörökítik a jelen eredményeit, sajátos rajzát nyújtva a mai Székelyföldnek” - írja sajtóközleményében Kovászna Megye Tanácsa. 2019-ben Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, Hargita megyéből Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.
A díj átadását követően Kisgyörgy Zoltán a geológia, geográfia iránti vonzódása kapcsán idézett fel egy-egy villanásnyi történetet, hogyan nevezett el a sepsiszentgyörgyi Debren-patak után egy endemikus csigafajt, a Viviparus debrenit, hogyan szerette volna megírni a föld alatti rétegek meséjét, megjegyezve, a barátok becsaphatnak, de a kövek nem. A 84. életévében járó ismert újságíró úgy fogalmazott, köszöni a díjat, de ígéri, dolgozik tovább, vannak ötletei, hogy miket kellene megírni, például szeretné, ha elkészülne Háromszék monográfiája, de egy földtörténeti kalauzt vagy ipartörténetet is kellene írni.
Hargita megye díjazottja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, a székelyföldi rajzfilmgyártás elkötelezettje. Fazakas Szabolcs elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat. Ő maga, állítása szerint, gyermekkora óta kötődött Orbán Balázshoz és az általa képviselt világhoz. A Legendárium elindításának alapját is a Székelyföld leírása képezte, meggyőződésük, hogy a legendák és mondák őseink üzenetei a múltból, és utat mutatnak jövőnkbe.
Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja meghatódva köszönte meg az elismerést és felidézte: „Bármilyen kérdéssel foglalkoztam, mivel levéltári forrásaim voltak, és ellenőriztem az eddigi adatokat, az volt a megdöbbentő, hogy a múltunkra vonatkozó minden ismeretünket ellenőrizni kell, és új alapokra kell helyezni. Kutatásaimat mindig olyan kérdésekre helyeztem, ahol vagy fehér foltot kellett besatírozni, vagy árnyalni kellett.”

Átadták a Székelyföld-díjakat
2019. október 26-án átadták a Székelyföld Kulturális Folyóirat idei díjait Csíkszeredában. Magyarosi Sándort történészi munkáiért jutalmazták, Molnár Vilmos szerkesztő kiemelte laudációjában: a jelenleg Dublinban élő Magyarosi az első és második világháború székely vonatkozásait vizsgálja, tanulmányaiban szerencsésen ötvözi az oral historyt a levéltári forrásokkal.
Zsidó Ferenc eddigi prózaírói és kritikai munkásságáért részesült a rangos elismerésben, az őt laudáló Borsodi L. László főszerkesztő a Székelykeresztúron élő szerző sajátos prózanyelvét, humorát, ugyanakkor kritikaírói egyenességét méltatta.
A budapesti Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő a Székely Bicskarend Díjat vehette át. Fekete Vince szerkesztő hangsúlyozta, e díj olyan nem székely (anyaországi) szerzőnek jár, aki ezer szállal kötődik a régióhoz és a laphoz. A laudáló kiemelte Kukorelly eredetiségét, megújulásra való képességét mind lírai, mind prózaírói munkássága terén.
A szerkesztőség továbbá Szabó Gyula-díjat ad át minden évben fiatal, tehetséges, kötettel még nem rendelkező szerzőnek. Idén a kézdivásárhelyi Borcsa Imola részesült e jutalomban, akinek első prózakötete decemberre várható. Borcsa Imola a Nagy Mózes Elméleti Líceumban érettségizett, majd Kolozsváron, a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Karán szerzett oklevelet. Irodalmi téren a rövidpróza művelője. Első novellája 2014-ben jelent meg a kolozsvári Helikonban, ahol azóta is rendszeresen közöl. Emellett írásai jelennek meg a Székelyföldben, az Irodalmi Jelenben és különböző irodalmi portálokon. 2017-ben elnyerte az Irodalmi Jelen debütdíját. Egyik novelláját beválogatták az Erdélyi Szép Szó című antológia 2018-as kiadásába.

Arany János-díj Szávai Gézának 
Az Arany János-díjal 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját ismerik el kiemelkedő munkásságáért. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda.
Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni — hangsúlyozta a díjátadón Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára.
Hozzáfűzte: Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye, amelyben Erdély 400 éves művelődés- és egyháztörténete éppúgy megjelenik, mint az író szülőföld- és közösségélménye.

Megjelent az EKE Hírlevél 2019/3. száma 
Forrás: Ásványi Ilona

A semmiből új világot teremtő Bolyai nyomában 
Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, a Látó folyóirat szerkesztője legújabb, a Jelenkor Kiadónál megjelent, Bolyai című regényét mutatták be a Margó Fesztiválon.
A magánmítoszok köré szerveződő, kora egyik legnagyobb matematikusának életébe bepillantást engedő kötetről Valuska László beszélgetett a szerzővel.
A 19. században Kolozsváron született és Marosvásárhelyen meghalt Bolyai János neve a nemeuklideszi geometria megalkotásával forrt össze, de zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak.
Bolyai Jánosig a geometria a körülöttünk lévő valóságot írta le.. Bolyai megmutatta, hogy logikailag egynél több geometria is lehetséges. Ahogy 1823-ban szintén matematikus apjának írta: ,,a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Ezzel felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a 20. század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták.
A regény a zseni és az életét napjainkban tanulmányozó ösztöndíjas kutató párhuzamos története. Kibontakozik előttünk egy bonyolult apa–fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír története vezeti, amelyek szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak.
A beszélgetés elején Láng Zsolt elmesélte, hogy 1990-ben került Marosvásárhelyre, ott ismerkedett meg testközelből a tizenkétezer oldalt kitevő Bolyai János-kéziratokkal.
„1992-ben Esterházy Péter a városban járt, szintén meglátogatta ezt a gyűjteményt, majd közölte az ottani könyvtárosokkal, valamikor visszajön, hogy alaposabban átnézhesse a jegyzeteket. Feltett szándéka volt ugyanis, hogy ír egy Bolyai-regényt” – emlékezett. Mint tudható, ez sajnos nem valósult meg.
Nagyon érdekes fejezete a két matematikus zseni életének és a regénynek az apa-fiú kapcsolat alakulása, amely mindkettőjük személyiségének és gondolkodásának formálódásába belejátszott. „Bolyai Farkas volt az egyetlen, aki megértette Bolyai Jánost” – vélte.

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.





__._,_.___
at
Labels: , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...