Méhes György tehetségkutató pályázat
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi pályázatot hirdet az 1997. január 1-je után született alkotók számára próza és vers kategóriában.
A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztanak 3000, 2000 és 1500 lej összegben. A pályázóktól legfeljebb 20 000 leütésnyi (tíz gépelt oldal) prózát, vagy 8–10 verset várnak, valamint a pályázathoz csatolt életrajzot.
Beküldési határidő: 2022. november 10. A pályázati anyagot a mehespalyazat@gmail.com címre várják. Eredményhirdetésre 2022. november 25-én kerül sor.
Forrás és részletek itt: https://www.e-nepujsag.ro/
Tanácskozás az erdélyi magyar nőírókról
Kit emlegetnek ma is, és kik merültek feledésbe az erdélyi női írók közül? Milyen poétikai vagy kontextuális okok állhatnak emögött? Vonhatunk-e párhuzamokat az erdélyi, a magyarországi és a vajdasági irodalom között? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fiatal Írók Szövetsége kétrészes beszélgetésének első estje, amelyre 2022. október 22-én a budapesti FUGA előadótermében várták az érdeklődőket. Balázs Imre József költővel, irodalomkritikussal, az Erdélyi magyar nőírók című kötet szerkesztőjével és Vallasek Júlia irodalomtörténésszel, irodalomkritikussal Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus beszélgetett.
Az Erdélyi magyar nőírók című kötet szerzői a teljesség igénye nélkül foglalkoztak olyan erdélyi magyar szerzőkkel, mint Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine és egy kortárs, fiatal szerző, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kötetbemutatóval egybekötött beszélgetés során azokra a kérdésekre keresték a választ az irodalomtörténészek, amelyek sokunkban felmerülhetnek, ha az erdélyi irodalomtörténetre gondolunk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2022-
Milyen lehetne az erdélyi magyar nőirodalmi hagyomány? A kötet azt a kérdést járja körül, hogy mi a feltétele annak, hogy a női írás számára saját hagyományt alkothassunk az elmúlt száz évre visszanézve, és eltüntessük a kulturális emlékezet néhány vakfoltját. Az összeállítás hiányt pótol ugyan, de nem törekszik teljességre. Célkitűzései közé tartozik jelentős írói teljesítmények felmutatása, releváns elemzési szempontok keresése, illetve a nőírói teljesítmények párbeszédbe állítása. A vizsgált szerzők névsora: Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine, Mărcuțiu-Rácz Dóra. A kiadvány egy tervezett, hasonló tematikájú kötetsorozat első darabja.
A kötet szerzői: Ádám Szilamér, Airizer Andrea, Balázs Imre József, Balogh Mónika, Bucs Réka, Csiszer Katalin, Erdős Katalin, Fazakas Réka, Fodor Orsolya, Major Gergely, Miklós Dobos Noémi, Nagy Emese Ingrid, Sebestyén Kinga.
Forrás: https://ideakonyvter.ro/konyv/
Könyvbemutató - Gazda József: Miért is éltem?
A Kovásznán élő és alkotó művészeti író, szociográfus Gazda József két könyvének bemutatójára hívták az érdeklődőket 2022. október 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termébe. Az est házigazdája Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató volt, aki felhívta a figyelmet a teremben rögtönzött rendhagyó kiállításra, amely három Gazda-testvér, László, József és Klára munkásságát szemléltette könyveik által. Jelezte, Gazda Klára megbecsült néprajztudós, néhai Gazda László kevésbé ismert, de jelentős munkássággal rendelkező helytörténész. Kiemelte, Gazda József munkássága egy egész csapat számára is jelentős lenne, mégis a szerző felteszi a kérdést: miért is éltem? Munkássága meggyőző, ám a vallomásos önéletrajzi írásából kiderül, azért jogos a kérdés, mert még azonosított el nem végzett feladatokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Ismét indul a Könyvkaland!
A Bod Péter Megyei Könyvtár 5–8. osztályos tanulók jelentkezését várta a Könyvkaland című olvasásnépszerűsítő vetélkedőjének 2022-es kiadására.
A megmérettetés 2022. október 5. és november 29. között zajlik. A részt vevő csapatok elolvasnak egy-egy, korosztályuknak ajánlott irodalmi művet, és ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk, teljesíteniük. Két online forduló után részeredményt hirdetnek a szervezők, majd a legjobban teljesítő csapatok részt vesznek a döntőben, amelyet a könyvtárban rendeznek meg.
Forrás: https://kmkt.ro/ismet-indul-a-
Könyvtár keresztmetszetben
Borbély Tamás, a Bukaresti Rádió munkatársa Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával beszélgetett a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény programjairól, a gyerekek rendszeres olvasókká neveléséről, illetve arról, hogy kihat-e a könyvtár látogatottságára Sepsiszentgyörgy már jól ismert intenzív kulturális élete.
Forrás és az interjú itt (1:24-től 17:11-ig): https://www.bukarestiradio.ro/
Fekete Vince: Halálgyakorlatok – könyvbemutató
Fekete Vince Halálgyakorlatok című verseskönyvét mutatták be 2022. október 20-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A szerző legújabb könyve a betegség, a halál és az elmúlás köré csoportosuló és csoportosítható versek gyűjteménye, olyan témát dolgoznak fel az alkotások, amely mindenkit érint. A kötetről Borsodi L. László költő, irodalomkritikus beszélgetett a szerzővel. A Halálgyakorlatok című gyűjtemény első sorai 2020-ban születtek meg, a teljes kötet 2022 tavaszán jelent meg a Magvető kiadónál. A költő egy beszélgetésben így vallott arról, hogy miért fontos számára ez a téma: ‘Hozzám nagyon közeli embereken keresztül vagyok érintett ezekben a történetekben. Akiket nagyon szeretek vagy nagyon szerettem, mert már nem élnek. Hogy meg tudjam írni őket, át kellett élnem, éreznem a sorsukban a mély, metafizikai magányt, a megfellebbezhetetlen elhagyatottság és reménytelenség érzését, amibe ezek az emberek kerültek, és most már abban léteznek folyamatosan. (...) A halál egyik legsunyibb formája, a felejtés ellen kellett tennem – értük – valamit.’
Forrás: https://hargitanepe.ro/iro-
Otthon – Itthon: Pataki Hajnal fotóművész kiállítása a könyvtárban
Otthon - Itthon címmel nyílt meg Pataki Hajnal csíkszeredai fotóművész kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár alagsori kiállítótermében 2022. október 7-én, a XIII. Székelyföld Napok eseményeinek sorában.
A kiállítás megnyitóját nagy érdeklődés övezte, több mint százan gyűltünk össze az eseményre, köztük a művész számos tisztelője. A tárlatot Péter Izabella, a csíkszeredai PRISMA fotóklub tagja nyitotta meg. A kiállított huszonnyolc fotón az itthoni tájak, a természet apró csodái, az itthoni emberek világa, mindennapjai jelennek meg, és késztetik rácsodálkozásra a nézőt. A kiállítás ingyenesen megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Helyismereti tankönyveket készítenek Háromszéken
Négy Kovászna megyei település, Vargyas, Torja, Bereck és Csernáton helyismereti tankönyvét készíti el a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK), hogy közelebb hozzák a gyerekekhez a saját közösségüket. A település nyelvjárási sajátosságait, népi mesterségeit valamint gasztronómiáját bemutató fejezetek is lesznek benne. A tankönyv IV-VI. osztályosoknak szól.
„Azt tapasztaljuk, hogy egyre jobban eltávolodnak a vidéki gyerekek is a saját településüktől. Ugyan ott élnek és járnak iskolába, de egyre kevesebb a helyismereti tudásuk. Hozzájárul ehhez a folyamathoz, hogy egyre kevesebbet kommunikálnak az idősekkel, illetve a globalizáció is” – mondja Szőts Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az általuk fejlesztett helyismereti tankönyvekről.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/eletmod/
Elek apó hagyatéka tovább él
Színes programokkal, spontán meseolvasással, vetítéssel ünnepelték Sepsiszentgyörgyön idén szeptember 30-án a magyar népmese napját. A 163 éve született nagy mesemondó, Benedek Elek előtt tisztelegtek rendhagyó irodalomórákkal, rendezvényekkel. Az eseménysorozatba bekapcsolódtak a helyi iskolák, közösségek és színészek is. Kis és nagy diákok vitték el a népmese morzsáit a különböző helyszínekre.
A Székely Mikó Kollégiumban egésznapos eseménysorozattal ünnepeltek, a kisdiákok és a nagyobbak egyaránt különböző tevékenységekben vettek részt az iskola könyvtárának szervezésében. Elek apó házának és kertjének varázslatos világába látogathattak el a negyedikes tanulók az online beszélgetéssel és sétával összekötött találkozón, amelyen Bíró Boróka, az író ükunokája kalauzolta a kisdiákokat.
A Forreiter Csilla könyvtáros által szervezett programsorozat ezzel nem ért véget, az iskola hatodikos diákjai is készültek a népmese napjára, ők elvándoroltak az elemisekhez, ahol mesejátékot adtak elő, feldolgozva egy Benedek Elek-mesét. A Terülj, terülj asztalkám, adj aranyat csacsikám, ki a zsákból botocskám! című mesét nagy örömmel fogadták az alsó tagozatos osztályokban, ahol egyébként szintén a népmese köré épültek a foglalkozások.
A magyar népmese napját ünnepelték a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban is, egészhetes irodalmi projekt keretében. A diákok meserészeket dramatizáltak, improvizált párbeszéd-versenyt szerveztek közösen a Bod Péter Megyei Könyvtárral, majd a diákok vittek mesetarisznyát a különböző osztályokba. A könyvtár gyerekrészlegén a mesehallgatás után hétköznapi tárgyakkal igyekeztek megmenteni a gyerekek a világot, felruházva azokat varázserővel. Végül egy rögtönzött örömzenéléssel búcsúztak.
A Mikes Kelemen Főgimnáziumban is a népmese köré épültek a tevékenységek, a magyar népmese napja alkalmából Fésüs Csanád, az iskola ötödikes tanulója Elek apó házában mesét olvasott fel. A Mesemorzsák című videók, amelyek egy-egy mesét mutatnak be az emlékház különböző helyszínein, elérhetőek a videómegosztó csatornán, és több osztályban lejátszották aznap az iskolákban. A tanítónők egész nap a népmesével kapcsolatos programokat szerveztek, a meseolvasás mellett volt bábjáték, filmvetítés, rajzverseny és előadás is a szülőknek.
Ugyanakkor az iskolásokat a Cimborák Bábszínház és a Guzsalyas Alapítvány munkatársai is meglepték. A színészek népmesét olvastak a gyerekeknek, de nemcsak az iskolákban, hanem Sepsiszentgyörgy különböző helyszínein is felbukkantak, és mesét olvastak a sétáló, dolgozó vagy éppen edző embereknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
"Könyvben utazunk" az idei marosvásárhelyi könyvünnep mottója
Könyvben utazunk mottóval szervezik meg 2022. november 10. és 13. között a 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt.
A könyves szemle két rendhagyó kiadáson van túl, hiszen 2020-ban online formában, tavaly pedig „hibrid felállásban”, számos szigorítás mellett szervezték meg. Idén azonban teljes pompájában tér vissza eredeti helyszínére a marosvásárhelyi könyvünnep.
„A pandémia két éve nem törte meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár közel három évtizedes történelmét” – jelentette ki Káli Király István, az esemény főszervezője. A Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: „Sikerült megnyernünk a vásárnak a magyarországi és az erdélyi irodalom krémjét.”
A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt olyan meghívottak tisztelik meg jelenlétükkel, mint Balázs Imre József, Bereményi Géza, Berg Judit, Darvasi László, Elek Tibor, Fekete Vince, Garaczi László, Hajdú Farkas Zoltán, Havas Juli, Kiss Noémi, Korpa Tamás, Laboda Kornél, Markó Béla, Márton Evelin, Márton László, Mészáros Sándor, Nyáry Krisztián, Oravecz Imre, Papp-Zakor Ilka, Péntek Orsolya, Szántó T. Gábor, Szegő János, Szőcs Petra, Tolnai Ottó, Torma Mária, Tóth Krisztina és Zágoni Balázs. A szerzőkkel a főbb programok mellett író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon és dedikálások során lehet találkozni.
Szepessy Előd, a társszervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke elmondta: idén egy díjat is létrehoztak Az Év Szerzője elnevezéssel, amit a romániai magyar szépirodalmi lapok főszerkesztőinek döntése nyomán egy olyan erdélyi magyar írónak adnak át, akinek az utóbbi egy évben jelent meg könyve.
A négy nap alatt közel huszonöt gyermek- és ifjúsági programmal várják a fiatalokat. A korábbi évekhez hasonlóan a szeptemberben meghirdetett olvasójáték óriási népszerűségnek örvend: több mint 1200 gyerek jelentkezett a vásár olvasójátékára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/konyvben-
Nyomtatott lapok szűnnek meg
Az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó Prima Press Kft. az idei év végéig megszünteti nyomtatott lapjainak kiadását, valamint a lapkereskedelmet.
„A nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása arra kényszerít bennünket, hogy a tevékenységeinket átszervezzük az év végéig. A legészszerűbb döntés ebben a helyzetben, hogy 2022. december 30-tól felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet. Az elektronikus médiumok (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában állnak” – olvasható a cég szolgálati közleményében.
Mint ismert, a Médiatér csoporthoz tartozó Prima Press a Krónika, a Székelyhon, a Székely Hírmondó napilapokat, az Előretolt Helyőrség irodalmi mellékletet, a Heti Hirdető hetilapot, valamint a Nőileg havi magazint adja ki.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/
Könyvtárat avattak Gelencén
Új helyiségbe költözött a Kovászna megyei Gelence községi könyvtára, az avatóra 2022. október 19-én került sor. A létesítmény befogadója továbbra is a Bodor György nevét viselő művelődési otthon, a változás annyi, hogy az épület emeletéről annak földszintjére rendezkedtek be.
A könyvtárat a példásan felújított és kibővített kultúrotthon fogadja be, a három helyiségből álló létesítmény avatószalagját Ilyés Botond polgármester, Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vágta el, majd a művelődési hajlék nagytermében kezdetét vette az alkalomra szervezett ünnepi műsor.
A jelenlévőket Ilyés Botond köszöntötte, a könyvtárak és a könyvek fontosságát Szonda Szabolcs hangsúlyozta, szavalatot mondott Kovács Jázmin. A polgármester elmondta: a könyvtárat a háromszéki önkormányzat segítségével sikerült kialakítani, és annak is örül, hogy a felújított kultúrotthont sikerül megtölteni élettel. Szonda Szabolcs felhívta a figyelmet: egy könyv akkor él, ha forgatják, így gratulált a gelencei önkormányzat „fegyvertényéhez”, és arról biztosította a helyieket, hogy támaszkodhatnak a megyei könyvtár szakmai hátterére. „Meg tud halni egy könyv, ha nem forgatják” – mondotta Szonda Szabolcs, aki könyvcsomaggal is megajándékozta a régi-új könyvtárat. Ezt követően Kocsis Judit helyi könyvtáros is beszédet mondott, a könyvtárak szerepét ismertetve.
Az ünnepség hátralévő részében Gelencén is bemutatásra került Boér Hunor és Tamás Sándor Szentanna című könyve, ennek kapcsán a megyei önkormányzat elnöke térképgyűjtői minőségében tartott vetített képes előadást A Szent Anna-tó képi megjelenítése 1914 előtt címmel.
Az eseményen közreműködött a helyi Burusnyán Néptáncegyüttes.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/
Régi tévéműsorokat digitalizálnak a székelyudvarhelyi könyvtárban
Volt egyszer egy Digital 3 Televízió Székelyudvarhelyen, amely majdnem két évtizeden át naponta rögzítette a város és a környék fontosabb történéseit, követte, dokumentálta a változásokat. Archívumának egy része elkallódott, de ami megmaradt, az a helyi könyvtárhoz került. Az anyag feldolgozása folyamatban van, és ezentúl péntekenként nyilvánossá is tesznek egy-egy szeletet a közelmúltból.
Több mint 2500 kazettáról van szó, amelyek a kilencvenes évek, illetve a kétezres évek elejének Székelyudvarhelyéről őriznek felvételeket, az archívum helytörténeti szempontból valóságos kincsesbánya. Szőcs Endre könyvtárigazgató szerint hatalmas munkáról van szó, hiszen mindent végig kell nézni, erre akárki nem is lenne képes. Katona Zoltánnál alkalmasabb személyt nem igazán lehetett volna találni, hiszen nemcsak hogy aktív szereplője volt a helyi televíziózásnak éveken át, műsorvezetőként, riporterként dolgozott a D3-nál, hanem számos helytörténeti, sporttörténeti kötet szerzője is. Katona számára is a Villanás a múltból című projekt igazi szerelemmunka, már május óta dolgozik a régi anyagokkal.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/regi-
A megörökített gyergyói történelmet mentik
Két éve zajlik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a korábbi évtizedekben a városban működő tévétársaságok archívumának feldolgozása. Értékes kordokumentumok mentése zajlik, eddig az anyag szűk tíz százalékát tudták digitális eszközökön is elérhetővé tenni. Folytatni szeretnék, de ehhez jelenleg hiányoznak a technikai feltételek.
Az első évben 80, idén 118 órányi archív anyagot sikerült digitalizálni, azaz modern eszközökön is láthatóvá tenni az egykori gyergyószentmiklósi SynTV híradói, tudósításai, magazinműsorai közül, olyanokat, amelyek az 1990-es években, illetve a 2000-es évek elején készültek. A városi könyvtárnál őrzött VHS-kazetták gyakorlatilag a város és környéke akkori közéletének fontos dokumentumainak számítanak.
A digitalizációs munkát egyébként olyan külsős szakemberek végzik, akik korábban maguk is éveken át dolgoztak a gyergyószentmiklósi televíziózásban, és szívügyüknek tekintik a felvételek megmentését. A könyvtárban ugyanis nincs olyan hozzáértő szakember, aki ezt a feladatot végezhetné.
‘Az eddig feldolgozott felvételek a teljes anyag tíz százalékát sem teszik ki’ – fogalmazott Vincze Csilla könyvtárigazgató, aki elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi televízióstúdiók korábbi évtizedekben készült felvételeinek digitalizációja Hargita Megye Tanácsának támogatásával történik.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Tamási Áront ünnepelve
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára a 125 éve született Tamási Áron székelyföldi író életéről és munkásságáról szóló programokkal készült.
Az első egy kiállítás volt, amely tartalmazta Tamási életművének fontosabb mozzanatait. A második pedig az ezzel összefonódó kalauzolás és ismertetés volt (http://szekelyiskkonyvtaros.
A népmesei elemekkel tarkított novelláit és regényeit az újonnan érkezett IX. osztályos diákok nemcsak elolvasták, hanem írhattak is róla. Véleményeiket átadták a magyar nyelv és irodalomszakos tanáraiknak, Csata Emesének és Csonta Noéminek. Ők készítették fel a művek leírásának sajátos bemutatására. A projekt több hétig tartott. Az összegyűlt anyagot a könyvtáros olvasta át, és beszámolójában igyekezett szemléltetni a diákok látásmódját a Tamási-művek iránt.
Az évfolyamról összesen negyvenkilenc (49) írás érkezett. A diákok, azon kívül, hogy mi tetszett a műből, vagy milyen benyomást keltettek bennük az alkotások, írtak azok tartalmáról, és néhányuk elemezte is azokat.
A hangsúly a Tamási-művek olvasásán volt. Ez sikerült. Legalább kétszer annyian olvasták a novelláit és regényeit, mint ahányan beszámolót készítettek azok rájuk mért hatásáról.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
Wanek Ferenc tudománynépszerűsítő előadása Székelyudvarhelyen
2022. október 27-én könyvbemutatóval egybekötött tudománynépszerűsítő előadást tartott Wanek Ferenc a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében. Könyvének címe: Fordulópontok és meghatározó személyiségkek Erdély altalajkincseinek megismeréstörténetében 1920 előtt.
Wanek Ferencnek, az erdélyi földtudományok mesterének új kötete kiemelt időrendi példákon keresztül próbál képet alkotni Erdély altalajkincseinek megismerés- és bányászattörténetéről – tudományos igényességgel, de a közérthetőséget és olvasmányosságot is szem előtt tartva.
Ugyanakkor felsejlik előttünk Erdély gazdagsága a mai társadalom számára is kritikus nyersanyagokban (földgáz, kősó, alap- és nemesfém-érctelepek, széntelepek), amely nemcsak a korábbi századok felfedezőinek jelentett kihívást, hanem korunk geológus kutatójának és társadalmának is izgalmas feladat és lehetőség ezen altalajkincseink feltárása és ésszerű/felelős hasznosítása.
Forrás: https://www.facebook.com/
https://kab.ro/hirek/hir/
25 éves a Székelyföld folyóirat: küldetésük korunk lenyomatát megörökíteni
Jubileumi születésnapját ünnepelte idén októberben a Székelyföld kulturális folyóirat Csíkszeredában. A kultúra mai helyzetéről, a lap sikeréről, a generációk találkozásáról beszélgettek Zsidó Ferenccel, a folyóirat főszerkesztőjével.
Zsidó Ferenc úgy vallja, hogy az elmúlt huszonöt évben lényegét és szerepét tekintve nem változott a kultúra, csak a hordozási felületeiben történt átalakulás. Úgy gondolja, hogy a kultúra igénye a mai emberben is ugyanúgy jelen van, akárcsak a múltban, ezáltal a jubileumot ünneplő folyóirat hasonlóképpen meg tudja szólítani az embereket ma is, mint huszonöt évvel ezelőtt.
„Nekünk van egy tekintélyesnek mutatkozó olvasógárdánk, stabil előfizetői közönségünk, de ez többnyire a középgenerációra és az azon túli korosztályra szűkíthető le, azonban folyamatosan próbáljuk megszólítani a fiatalokat is. Akár újabb eszközökkel, mert nem biztos, hogy a fiatalok föltétlenül a nyomtatott verziót fogják olvasni, így fontosnak találjuk digitálisan is jelen lenni. Továbbá a diákok körében több ízben írtunk ki például pályázatot, hogy velük így is kapcsolatot létesítsünk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/25-
https://hargitanepe.ro/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése