Könyvtárosok Dolgozószobája elnevezéssel facebook-csoport alakult
"A Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársai létrehozták a Könyvtárosok Dolgozószobája csoportot a facebookon (
https://www.facebook.com/groups/638792582893875/),
amely a KSZK virtuális olvasótermeként kíván tájékoztatni a
könyvtárunkban és a Könyvtári Intézetben zajló munkákról. A könyvtári
szakmai információk és érdekességek mellett interaktív felületet is
szeretnénk kínálni szolgáltatásainkhoz. Azért választottuk a csoport
formát, mert ezzel is hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem egyoldalú
kommunikációra törekszünk, hanem számítunk a kollégák aktív
részvételére! Nagy érdeklődéssel várjuk a külhoni magyar könyvtárak
képviselőinek megjelenését és híradásait is! Szeretettel várunk
mindenkit a Könyvtárosok Dolgozószobájában!"
Forrás: IFLA -HUN Kollár Mária könyvtáros, bibliográfiaszerkesztő, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai
A
BGA pályázataira két síkon lehet pályázni: központi és regionális
síkon. A központi pályázatokat Magyarországra kell küldeni, 600 000 Ft –
3 000 000 Ft közötti összegekre lehet támogatást kérni, míg a
regionális pályázatokat Kolozsvárra kell benyújtani, ebben az esetben
100 000 Ft – 600 000 Ft közötti összegekre kérhető támogatás. Mindkét
pályázat esetében a következő témakörökben lehet pályázatot benyújtani:
- A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programok
- A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás
-
Civil szervezetek, illetve egyház, belső egyházi jogi személyek által
fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények
működésének, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések
és ingatlan-beruházások.
Benyújtási határidő: 2015. április 10., 14.00 óra (közép-európai idő szerint).
Hargita Megye Tanácsának pályázatai
Hargita
Megye Tanácsa közzétette honlapján pályázati felhívásait. A pályáztató
vissza nem térítendő támogatást nyújt a megyében bejegyzett civil
szervezetek számára a 350/2005-ös törvény alapján. A következő
kultúrával kapcsolatos szakterületeken belül lehet támogatást igényelni:
- Hargita megyei kulturális programok, projektek ésrendezvények támogatására
- Román közösségek kulturális programjainak, projektjeinek és rendezvényeinek támogatására
- Ifjúsági tevékenységeket támogató program szervezésére
- Családoknak szóló tevékenységek támogatási program szervezésére
- Népviseletek támogatási programja
- Turisztikai programok támogatására.
A Román Kulturális Alap pályázatai
A
Román Kulturális Alap (Administraţia Fondului Cultural Naţional) minden
évben vissza nem térítendő támogatást nyújt közintézmények, civil
szervezetek és magánjogi személyek számára, akik kulturális
tevékenységeket folytatnak. Olyan tematikus programokat támogatnak, mint
múzeumi, színházi, tánc- és zene-programok, illetve nemzeti kulturális
örökséggel, szellemi örökséggel és kulturális neveléssel kapcsolatos
tevékenységek. Leadási határidő: 2015. április 7., 17 óra.
Az utolsó olvasóért Társulás vers-és prózaíró pályázatot hirdet
Az
utolsó olvasóért Társulás vers- és prózaíró pályázatot hirdet
magánszemélyek részére. Forma és sítílusbeli megkötés nincs. Előnyben
részesítik a pályáztatók a hagyományos értékeket, értékrendet képviselő,
igényes magyar nyelven írt írásokat. Mindkét kategóriában az első
helyezettek 100 eurós pénzjutalomban részesülnek. Határidő: 2015. július
5.
Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
Az
Informatikai és Könyvtári Szövetség sikerrel pályázott a
Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának megszervezésére. A
találkozó 2015. május 31. – június 1. között kerül megrendezésre
Csongrádon. Továbbra is fontosnak tartják a szervezők, hogy a
konferencia résztvevői megismerkedjenek a a magyarországi egyedi és
közös pályázatok lehetőségeivel.
Ebben az évben folytatják azt a
gyakorlatot, hogy a határon túli magyar könyvtárak változásait a szakmai
szervezetek egy-egy képviselőjének előadásában ismerjék meg. Ezért
olyan témákat várnak, amelyek képet adnak az adott ország magyar
kisebbségének könyvtárügyéről. A részletes program összeállításához a
szervezők arra kérik a kollégákat, hogy az előadók nevét és az előadás
címét április 3-ig küldjék el.
A konferenciára kérik az előzetes jelentkezést. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete részéről 12 főt tudnak fogadni.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnöke, rmke levelezőlista
Idén is Könyvcsata Csíkszeredában
Második
alkalommal csatlakozik a Kájoni János Megyei Könyvtár a ‘Bătălia
cărţilor’ (Könyvcsata) elnevezésű országos olvasóversenyhez. Rövid életű
könyvkiállítással és kötetlen beszélgetéssel indították 2015. március
10-én a Könyvcsatát Csíkszeredában. A pedagógusok között új arcokat is
üdvözölhettek, a harcra kész fiatalok viszont a tavalyi részvevők közül
kerültek ki, egyelőre. A tavalyi könyvcsata országos döntőjére is sor
került, 2015. március 20-án Kolozsváron, ahol Hargita megyét Pustian
Valeria, a csíkszeredai Joannes Kájoni Középiskola tanulója képviselte.
Kerekítő – mondókás móka: baba-mama foglalkozások a könyvtárban
2015.
március 2-tól indult a Kerekítő – baba-mama foglalkozás. A
kisgyermekeknek tartott vidám mondókás, játékos foglalkozások vezetője
Borota Karola pszichológus, logopédus, aki minden hétfőn 11–11,30 óra
között várja a babákat és mamákat a könyvtár előadótermébe. A Kerekítő a
kisgyermekek jó kedvre kerekítéséről szól. A Kerekítő mondókás könyvek
népi mondókái, ölbeli játékai nyomán cirókázás, lógázás, hintáztatás,
lovagoltatás lesz, élő hangszerjátékkal, népdalokkal színesítve.
Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez – könyvbemutató
Balog
László és Málnási Levente Források Zágon egyház- és
művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkáját mutatták be a Kájoni
János Megyei Könyvtárban 2015. március 13-án. A köteteket Nagy Benedek
történész méltatta, majd a szerzők beszéltek a nagy volumenű munkáról,
illetve a kötetek tartalmáról. Érdekes beszélgetés bontakozott ki a
helytörténetírás kapcsán, a helyi források feltárásának és
közzétételének fontosságáról. A szerzők, Balog László, a Sapientia EMTE
Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója, és Málnási Levente tanár
elsődleges célja az volt, hogy forrásokat gyűjtsenek, gondozzanak és
tegyenek közzé, amelyek minden bizonnyal haszonnal szolgálnak majd
történészek, néprajzkutatók, művelődéskutatók számára. Másodlagos
célkitűzésüknek tekinthető, hogy a kötetbe került gazdag kézirattár
révén hozzák közelebb Zágon község utolsó évszázadának hétköznapjait.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár hírei
Mesepszichológia - Kádár Annamária előadása és könyvbemutatója
2015.
március 13-án 19 órától a Városi Könyvtár és a Belső Iránytű közös
szervezésében dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus
tartott lebilincselő, tartalmas, humoros történetekkel megtűzdelt
előadást, könyvbemutatót a nagy számú közönségnek Gyergyószentmiklóson, a
Szent István plébánia épületében. A Mesepszichológia című könyvek
szerzője meggyőzte a hallgatóságot, hogy mesét olvasni igenis érdemes,
életkortól függetlenül. Élhetünk úgy mint a mesehősök, de nemcsak a
főhőssel lehet azonosulni, hanem minden egyes állomásnál felfedezhetjük
önmagunkat. A mesehős útnak indulása nem más, mint a saját
komfortzónánkból való kimozdulás. A hamuba sült pogácsa nem egyéb, mint
saját erőforrásaink. A sárkányok pedig, amelyekkel útközben meg kell
küzdeni, a félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amelyekkel
viaskodunk. Kádár Annamária egyik legfontosabb üzenete, hogy töltsünk
minél több minőségi időt gyermekeinkkel ebben a folyamatos rohanásban,
ettől épül igazán a szülő–gyermek kapcsolat, és erre az egyik jó
megoldás lehet az együtt vagy egymásnak olvasás.
Könyvtáros – a vágyott munkák között
Közzétette
kutatását egy magasan jegyzett brit tudományos intézet. Tizenötezer
embert kérdeztek meg arról, hogy milyen munkakörben dolgozna
legszívesebben. Úgy vélték, a nagy jövedelemmel biztató állások kerülnek
majd a lista élére. Nem ez lett a végeredmény. A megkérdezettek hatvan
(60%) százaléka író szeretne lenni, ötvennégy (54) százaléka pedig
könyvtáros. Tovább kutakodva a számok között kiderül: a megkérdezettek
között a nők 64 százaléka szeretne megélni a könyvtárosi munkakörből, a
férfiaknak csak 44 százaléka. Tehát valahogy az erősebbik nemnél az a
helyzet, hogy ugyan szeretne könyvek között dolgozni, de úgy értékeli,
hogy nem tudna megélni ebből a hivatásból.
Forrás: KATALIST, rmke-levelezőlista, Róth András Lajos
Könyvtártúrán járt az Erdélyi Napló
Az
Erdélyi Napló könyvtártúrán járt, a Kultúrtér című rovatban Nánó Csaba
írása olvasható az erdélyi könyvtárakról. Azt próbálta feltérképezni a
riportban, milyen ma az olvasási kedv Erdélyben, és milyen az erdélyi
könyvtárak ellátottsága és használata. A cikkből szemlézünk:
A
kolozsvári János Zsigmond Unitárius Gimnázium nemrég felújított
könyvtárában Feischmidt Ildikó könyvtáros kalauzolta az újságírót. A
könyvtár állománya 70 százalékban olyan kiadvány, amelynek tartalma mára
elavult, a frissítést magánadományokból, hagyatékokból, csekély állami
pénzből és az iskolát támogató Pro János Zsigmond Szövetség révén
végzik. Leglelkesebb könyvtárlátogatók az 1–4. osztályosok. Hasonló a
helyzetkép a Brassai Sámuel Líceum könyvtárában is.
A Heltai Gáspár
Könyvtári Alapítvány saját tulajdonú kolozsvári székházában mintegy 60
ezer kötetes, egyetemi oktatást is kiszolgáló könyvtár működik,
olvasóinak zöme Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgató és
középiskolás diák. Egyik beszerzési forrásuk a Márai-program. Miklós
Erika könyvtáros arról számolt be, hogy az olvasók száma évről-évre
csökken, noha ennek elsősorban nem a könyvtári állomány az oka.
A
sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár jelenlegi szervezeti
formájában 1974 óta működik. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató
tájékoztatta az Erdélyi Naplót:
A közkönyvtárak egy ideje nemcsak
könyves intézményekként működnek, hanem egyéb szerteágazó feladatokat is
végeznek az olvasásra nevelés és a kulturális rendezvények során. A
könyvtárba beiratkozottak száma mintegy nyolcezer főre tehető, azaz
Sepsiszentgyörgy lakosságának közel 16 százaléka aktív könyvtárhasználó.
A könyvtár állományának több mint fele magyar nyelvű. Folyamatosan
zajlik felmérés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak. Évente
mintegy nyolc-tíz alkalommal vásárolnak, van amikor kiadóktól, máskor a
könyváruházaktól. Évente 75 ezerre tehető a könyvtári egyéni igénylések
száma. A statisztikák szerint az 5–8 osztályos diákok rendszeres
könyvtárlátogatók, illetve az idősebb korosztály.
Kolozsváron a
megyei könyvtár modern, többemeletes épületben található. Kolozs megye
700 ezer lakosának 15 százaléka magyar, ennek ellenére a magyar könyvek a
világirodalom címszó alá vannak besorolva. Floarea Elena Mosoiu, a
könyvtár aligazgatója pontos számokkal szolgál:
16 487 magyar
könyvcím áll az olvasók rendelkezésére, az összállomány 8 százaléka.
Ugyanakkor a 30 ezer rendszeres könyvtárlátogató 6,5 százaléka magyar
anyanyelvű, ami nagyon kevés a megye magyar lakosságához képest.
Kolozsvár
legjelentősebb könyvtára a közismert nevén egyetemi könyvtár.
Magalakulása pillanatában, 1872-ben a kolozsvári tudományegyetem
könyvtára több mint 11 ezer kötetet számlált, ehhez kapcsolódott az
Erdélyi Múzeum-Egyesület mintegy 40 ezer kötetből álló könyvtára,
amelyet az intézmény rendelkezésére bocsátott. Jelenleg a négymillió
körüli összállomány a tudományok valamennyi területét felöleli, a
gyűjtemény tematikájában és információhordozók tekintetében is
enciklopedikusnak tekinthető.
Mintegy 50 ezer beiratkozott olvasónk
van – ismertette ifj. Győrfi Dénes könyvtáros. Hogy a könyvtári
állományban hány magyar nyelvű kiadvány található, arról nincs külön
adat, 1918-ig gyakorlatilag csak magyar nyelvű kiadványok voltak az
egyetemi könyvtárban, köztük ma is megtalálhatók 16–17. századi
dokumentumok. Van a könyvtárnak kölcsönző részlege is, sok diák és
nyugdíjas is jár a könyvtárba napi- vagy hetilapokat olvasni.
Forrás: Erdélyi Napló. 2015. március 6.
Az első székely rajzfilm bemutatója
2015.
március 26-án mutatták be az első székely rajzfilmet
Székelyudvarhelyen. A Likas kő című animáció teljes egészében helyi
készítésű. "Rajzfilmbemutató lesz, egy olyan rajzfilmbemutató, amely ott
készült Székelyudvarhelyen, székelyudvarhelyi színészekkel,
székelyudvarhelyi rendezővel, székelyföldi zenésszel, székelyföldi
animátorral. Gyakorlatilag mindenki helyi. Egy helyi produktum, egy 3D
animációs rajfilmről van szó" - mondta a Kolozsvári Rádiónak Fazakas
Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Likaskő című rajzfilm
elkészítésének ötletgazdája.
"A rajzfilm elkészítésével nagyon fontos
lépést tettünk mondáink, legendáink népszerűsítése felé, ami azért
lényeges, mert ezek nemcsak a helyieknek szólnak, hanem bárkinek a
világon. Ha belegondolunk, több országban már rég feldolgozták saját
történeteiket, melyek helyszínei turistalátványosságokká,
zarándokhelyekké váltak. Saját legendáink felfuttatása pedig csak
rajtunk múlik."
6 érdekesség a 60 éves Magvetőről
60
éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető. Íme hat
érdekesség a kiadóról az évfordulóra kiadott sajtóközleményük alapján:
1.
Első kiadott könyvük Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi
regénye volt. Ezt a kötetet azóta 8616 másik kiadvány követte,
amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példány fogyott.
2.
A leghűségesebb magvetős szerző Esterházy Péter, aki pályája kezdete,
1976 óta publikál a kiadónál. Áprilisban jelenik meg a 36. magvetős
kötete, Az évek iszkolása című interjúkötet. Azok közül, akik már az
első években is a Magvető színeiben publikáltak, Juhász Ferenc még ma is
alkot.
3. A kiadó első kötetein egy bizonyos Pilinszky János is korrektorként dolgozott.
4.
A Magvető 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket.
Fennállásuk legjobb éve 1981 volt, amikor 5,4 millió magvetős könyvet
adtak el. Ma körülbelül 6,4 millió példány a teljes magyar szépirodalmi
könyvtermés.
5. Az Aegon Művészeti Díj kilencéves történetében hét
alkalommal tudott magvetős szerző nyerni. Idén az Aegon-shortlist tíz
könyvéből nyolcat a Magvető adott ki.
6.Legfiatalabb aktív szerzőjük a 22 éves Kemény Lili, legidősebb a 85 éves Kertész Imre.
Elhunyt Gereben Ágnes történész
Hatvannyolc
éves korában 2015. március 17-én elhunyt Gereben Ágnes
irodalomtörténész, történész, műfordító és egyetemi tanár. A
külpolitikai elemzőt, akinek Barangolások öt kontinensen címmel
rendszeres műsora volt az M1-en, a közmédia saját halottjának tekinti.
Gereben Ágnes a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos
hallgatója volt, később Leningrádban, majd az ELTE orosz szakán is
tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
tanársegédje, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia
Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt.
1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi
docense. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa
fokozatot. 1985 óta az ELTE bölcsészettudományi karának
művelődéstörténeti tanszékén tanított, 1999-ben habilitált – írja róla
az MTVA közleménye. A rendszerváltáskor a BBC világszolgálatának
munkatársa volt.
Kutatási területei a századforduló orosz
művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai,
valamint a posztszovjet térség mai helyzete voltak. Művei közül:
Antiszemitizmus a Szovjetunióban, Művészet és hatalom, Egyház az ateista
államban, Beszélgetések a Gulágról.
Magyarország Babérkoszorúja díj Ferenczes Istvánnak
A
Pesti Vigadóban adta át 2015. március 14-én Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere az úgynevezett művészeti középdíjakat: a Kiváló
Művész-, az Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint különböző
szakmai elismeréseket. Idén a kitüntetettek között három erdélyi van:
Ferenczes István József Attila-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld
folyóirat egykori főszerkesztője, Gálfalvi György szerkesztő esszéíró és
Elekes Botond.
A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő
teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjban
részesült Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti
Akadémia rendes tagja, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapítója,
valamint Tamás Menyhért József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja,
és Zalán Tibor, József Attila-díjas költő.
Korábban olyan írók,
költők nyerték el a díjat, mint Bodor Ádám, Kovács András Ferenc, Szőcs
Géza, Balla Zsófia, tavaly pedig Orbán János Dénes.
József
Attila-díjjal tüntették ki a marosvásárhelyi Gálfalvi György
szerkesztőt, esszéírót, a szintén marosvásárhelyi születésű Elekes
Botond pedig Bánffy Miklós-díjban részesült a a kulturális
nemzetpolitika kidolgozásáért.
Kossuth-díjat kapott Szőcs Géza
A
Kossuth-díjakat Áder János magyar köztársasági elnök nyújtotta át Orbán
Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában 2015.
március 15-én az Országház kupolatermében.
Szőcs Géza József Attila-
és Babérkoszorú díjas költő, író 1953. augusztus 21-én született
Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen
magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett 1978-ban, 1979-80-ban
Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981-82-ben az Ellenpontok című
szamizdat kiadványt szerkesztette, a Szekuritáté többször is
letartóztatta. 1986-ban Svájcba távozott, 1989-ben rábízták a Szabad
Európa Rádió budapesti irodájának megszervezését. A kilencvenes évek
elején az RMDSZ-ben politizált, a szövetség alelnöke is volt, de
1999-ben kilépett az alakulatból. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és
Lapkiadó Kft. Elnöke, 2002-2004-ben kiadója és főszerkesztője volt A
Dunánál című folyóiratnak. 2010-2012-ben a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium (majd Emberi Erőforrások Minisztériuma) kultúráért felelős
államtitkára volt. 2011-ben a Magyar Pen Club elnökévé választották.
2013-tól a 2015. évi Milánói Világkiállítás kormánybiztosa.
Rajta
kívül Kossuth-díjat kapott: Albert Gábor író, esszéista, szerkesztő;
Bachman Gábor építész, dizájner; Bács Ferenc színművész; Bede-Fazekas
Csaba operaénekes; Gyémánt László festőművész; Hűvösvölgyi Ildikó
színművész; Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató; Mezey Katalin
költő, műfordító, szerkesztő; Oszvald Marika színművész; Ökrös Oszkár
cimbalomművész; Sapszon Ferenc karnagy; Tolcsvay Béla énekes, gitáros,
zeneszerző, szövegíró; megosztott Kossuth-díjban részesültek a Hot Jazz
Band együttes tagjai.
Péterfy Gergely Aegon-díjas
2015-ben
a jubileumi Aegon-díjat, illetve a vele járó hárommillió forintot
Kitömött barbár című regényéért Péterfy Gergely nyerte el. A zsűri
elnöke 2015. március 24-én jelentette be a nyertest. Az idén tizedik
alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb,
független magánalapítású díja, az előző év legjelentősebb, magyar
nyelven megjelent kortárs szépirodalmi alkotását ismeri el.
A
Kitömött barbár egy különös barátság története. 1796-ban Kazinczy Ferenc
hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal
barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és
kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török
Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a
kitömött testtel és megismerje férje és egy különös idegen történetét.
Péterfy
tíz évig írta a regényt, szereplőivel szinte együtt élt: házának
sziklakertjébe néhány méretes kődarabot vitt Kazinczy egykori széphalmi
birtokának istállófalából, bécsi levéltárakban komoly kutatásokat
végzett a regénye hátteréül szolgáló történelmi korszakról. A Kitömött
barbár szinte papírforma-győzelem, a regényt megjelenése után hamarosan
az ‘év könyveként’ emlegette a kritika.
Péterfy Gergely Márai- és
Mészöly Miklós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár.
1966-ban született Budapesten. Testvére Péterfy Bori színésznő. Az ELTE
latin–ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci
Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a
filozófiatörténeti tanszéken. 1998–2000 között a TV2 havonta jelentkező
kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és
műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. ’91
óta publikál novellákat, eddig négy regénye jelent meg.
Az Aegon
Művészeti Díj ünnepélyes gálaestje 2015. április 8-án este lesz a Katona
József Színházban. A szerzőt Szegedy-Maszák Mihály laudálja.
A könyvtárak dicsérete
A
közkönyvtár az egyetlen olyan intézmény, amelynek létezése és működése
ténylegesen sikeresnek mondható. A szerző (Joe Queenan) véleménye
szerint az összes többi intézménnyel kapcsolatban gyakran csapnak
magasra az indulatok. A könyvtárat viszont mindenki szereti és magáénak
vallja. Úgy látja, hogy nincs egy olyan ember sem, aki bármikor is
megkérdőjelezné a könyvtár létjogosultságát (talán a könyvtárost érhetik
megjegyzések, de magát az intézményt nem).
A közösség teljesen
magától értetődőnek veszi a könyvtár létezését. A társadalom nem sokat
foglalkozik magával az intézménnyel, bár abban biztosak lehetünk, hogy
egyetlen társadalmi forma sem lehet meg a létezése nélkül.
Mi mindenre jó egy könyvtár?
- segít a tanulásban, támogatja az iskolarendszert
- egyfajta gyermekmegőrző, ahol a kicsik rendszeresen összegyűlnek, foglalkozásokon vesznek részt
- a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára biztos pont, ahol nemcsak információt, hanem barátokat is találnak.
Maga a könyvtár igazán demokratikus egység, közösség és szabadság a mottója. Az információt ingyenesen biztosítja.
A
közkönyvtárak nem ítélkeznek, nem csak egy álláspontot képviselnek. Jó
és rossz könyvet / zenét / filmet egyaránt kínálnak, nem állítják
pellengérre a másságot.
A könyvtárban elfeledhető a magányosság érzése, a közösség ereje a meghatározó. (NM)
Forrás: KIT hírlevél, 2015. március 4.
Szerkesztők:
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente
